PORTFÓLIÓMINŐSÉG: A HITELKOCKÁZATOK NÖVEKEDÉSE MEGMUTATKOZOTT AZ ÉRTÉKVESZTÉSKÉPZÉSEKBEN
6. KERETES ÍRÁS: A VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI SÉRÜLÉKENYSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA Frissítésre került a szakágazatok és foglalkozások, ezen keresztül pedig a vállalati és lakossági hiteladósok sérülékenység szerinti besorolása a rendelkezésre álló releváns tényadatok alapján. A 2020. májusi Pénzügy Stabilitási Jelentésben a koronavírus-válság negatív A sérülékenységi besorolás elkészítésének folyamata gazdasági hatásai által leginkább érintett vállalatok beazonosítása céljából a TEÁOR’08 szerinti Sérülékeny tevékenység (203 db) főtevékenységből kiindulva meghatározásra került a sérülékeny szakágazatok köre. 2021-ben már rendelkezésre állnak a koronavírus járvány gazdasági Moratórium HozzáadottértékLétszámcsökkentő hatásait számszerűsítő reálgazdasági adatok, így részvételi arány változás vállalkozások ezekre építve felülvizsgáltuk a korábbi besorolást. A aránya sérülékeny tevékenységek meghatározásához az 50% felett (+), -20% alatt (+), 50% felett (+), adott szakágazat vállalati hiteleinek moratóriumban 20% alatt (-) 0% felett (-) kimaradók (-) való részaránya, a (két számjegyű TEÁOR szerinti) éves hozzáadottérték második és harmadik negyedéves változása, valamint a NAV áfa-alanynak Nem sérülékeny tevékenység (412 db) számító 5 főnél nagyobb vállalkozások szakágazati Forrás: MNB, KSH, NAV. szintű, 2020. február és 2020. december közötti átlagos létszámváltozása jelentette az alapot. A besorolás nyomán 203 szakágazat került a sérülékeny, míg 412 szakágazat a nem sérülékeny kategóriába. Besorolási módszertanunkban mindhárom felhasznált adattípus esetében az eloszlások figyelembevételével sérülékeny és nem sérülékeny vágási pontokat vezettünk be, valamint hierarchiát képezve sorrendbe raktuk az adott változókat relevanciájuk szerint, a folyamatábrán látható módon. A végső sérülékenységi kategorizálásnál a változóhierarchia szerinti sorrendben haladva az adott adatsor vágási pontjain kívül eső szakágazatokat besoroltuk a megfelelő sérülékenységi kategóriákba, a be nem sorolt szakágazatokkal pedig a következő változónál végeztük el ugyanezt. A moratóriumban való részvétel esetén legalább 50 százalékos részvételi arány volt a sérülékenységet jelző, míg legfeljebb 20 százalékos részarány a nem sérülékeny korlát. Az éves hozzáadottérték-változás esetén legalább 20 százalékos csökkenésnél jelöltük ki a sérülékeny, míg legfeljebb 0 százaléknál a nem sérülékeny határokat. A létszámváltozás esetén az adott szakágazatot akkor tekintettük sérülékenynek, ha az oda tartozó vállalkozások legalább fele esetében csökkent a létszám. Azon szakágazatok, melyek egyik változó szerint sem lettek besorolva, a nem sérülékeny kategóriába kerültek. A jelentős A változók sérülékenységi besorolásban betöltött súlya hitelállománnyal rendelkező ingatlanügyletek ágon db db 600 600 belüli szakágazatokat (TEÁOR 6810, 6820) a vállalati 500 500 hitelek esetében hitelcél alapján tovább szegmentáltuk: a szálloda-, irodaés 400 400 bevásárlóközpont-finanszírozásra nyújtott hiteleket 300 300 a sérülékeny kategóriába, míg a többi szakágazati hitelt (pl. raktár-logisztika) a nem sérülékeny 200 200 kategóriába soroltuk. A sérülékeny kategóriát 100 100 ezután kiegészítettük az addig még nem odasorolt, de a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönben 0 0 Sérülékeny Nem besorolt Nem sérülékeny kedvezményezettként megjelölt 5 szakágazattal. A Moratóriumi részvételi arány Hozzáadottérték-változás besorolási folyamat végén 203 szakágazat Létszámcsökkentők aránya sérülékeny kategóriába, 412 szakágazat pedig nem Megjegyzés: A létszámcsökkentők aránya változónál a nem besorolt és a nem sérülékeny kategóriák a változóhierachia miatt effektíve ugyanazt jelölik. Forrás: MNB, KSH, NAV. sérülékeny kategóriába került. A sérülékeny tevékenységekhez becslésünk szerint a GDP közel negyede tartozik.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
45
