PORTFÓLIÓMINŐSÉG: A HITELKOCKÁZATOK NÖVEKEDÉSE MEGMUTATKOZOTT AZ ÉRTÉKVESZTÉSKÉPZÉSEKBEN
53. ábra: A banki ügyfelek jövedelemváltozása 25
%
%
25 20
15
15
10
10
5
5
0
0 90-100% 80-90% 70-80% 60-70% 50-60% 40-50% 30-40% 20-30% 10-20% 0-10% Nem változott 0-10% 10-20% 20-30% 30-40% 40-50% 50-60% 60-70% 70-80% 80-90% 90-100%
20
NŐTT (57% / 53%)
CSÖKKENT (39% / 44%)
Nem moratóriumos
Moratóriumos
Megjegyzés: A bankszámlára érkező átlagos havi munkabér jóváírás összege alapján. Forrás: MNB.
54. ábra: A bírósági fizetésképtelenségi eljárások hossza, költségei és megtérülése Év, %
Hossz (év)
Költségek (%)
Magyarország
Hitelkártya
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Egyéb fogyasztási
Kereskedelmi ingatlan
KKV
Lakossági ingatlan
Egyéb fogyasztási
Hitelkártya
Lakossági ingatlan
Kereskedelmi ingatlan
KKV
Hitelkártya
Egyéb fogyasztási
Lakossági ingatlan
%
Kereskedelmi ingatlan
KKV
8 7 6 5 4 3 2 1 0
Megtérülési ráta (%, jobb skála)
EU
Megjegyzés: Kitettséggel súlyozott értékek. Az egyes országok mintaelemszáma jelentősen eltérhet. Az EU-ra vonatkozó adatok itt az összes, kutatásba bevont eljárás egyszerű átlagát, és nem az országos átlagok átlagát jelölik. Forrás: EBA.
volna teljesíteni törlesztési kötelezettségét. 18 A moratóriumban lévők mintegy 60 százaléka jelezte, hogy addig él a moratórium lehetőségével, ameddig az fennáll, azaz egy esetleges hosszabbítást is igénybe venne. Az MNB Piactudás felmérése alapján a bankok már megkezdték a felkészülést a moratórium lejárta után várhatóan megnövekvő ügyfélmegkeresések kiszolgálására, és átstrukturálást segítő hitelkonstrukciókkal állnak a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek rendelkezésére. A moratórium kivezetésére fel kell készülnie az intézményrendszernek. A fizetési moratórium a Kormány májusi bejelentése szerint 2021. augusztus végéig meghosszabbításra kerül. A program kivezetését követően azonban a nemteljesítő hitelállomány arányának és a csődök számának emelkedése várható. Ezért fontossá válik, hogy megfelelő intézményrendszer álljon rendelkezésre a probléma kezelésére. Az Európai Bankhatóság (EBA) 2020-as összehasonlító elemzése alapján Magyarország bíróságon belüli fizetésképtelenségi keretrendszere az ingatlannal fedezett lakossági és vállalati hitelek, valamint a kkv-hitelek esetében a megtérülési ráták tekintetében a leggyengébben teljesítő országok közé sorolható, míg a bírósági eljárásokkal kapcsolatos költségek és az eljárások ideje az uniós átlagnál jellemzően magasabbak (54. ábra). Az Európai Bizottság 2020 decemberében új nemteljesítőhitel-stratégiát fogadott el, amelyben a fizetésképtelenségi eljárások megreformálásán és a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának támogatásán túl állami eszközkezelők felállítására is születtek javaslatok. Ezen intézkedések kapcsán relevánssá válik az előző válságkezelési tapasztalatok értékelése, így például a hazai Nemzeti Eszközkezelő szerepe a lakhatás megőrzésében (7. keretes írás).
7. KERETES ÍRÁS: A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A 2008-as gazdasági válság hatására kibontakozó hazai devizahiteles-válság kezelésének egyik fő elemeként 2012ben elindult a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) programja. Ennek célja a leginkább rászoruló nemteljesítő jelzáloghiteladósok helyzetének javítása, lakhatásának megőrzése volt. A programba való belépéssel a késedelmes jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlan az állam tulajdonába került, akitől azt az adós kedvezményes díj mellett visszabérelhette. A NET Zrt. adatai alapján a programban összesen 38 ezer ügyfél vett részt, ebből 33,5 ezren voltak bérlők 2019-ben is, amikor valamennyi résztvevő számára lehetővé vált az ingatlan visszavásárlása. Ekkor az ügyfélkör 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy továbbra is bérlő marad, míg 17 százalékuk az egyösszegű, 69 százalékuk pedig a részletekben történő visszavásárlás mellett döntött.
18
A kérdőíves adatok által festett negatív képhez hozzátartozik, hogy a hazai vonatkozású felmérésekben a lakosság konjunktúra idején is nagy arányban jelez nehézséget fizetési képességét tekintve. Például az Intrum European Consumer Survey nemzetközi felmérésének magyar adatai szerint 2019ben is 20 százalék volt a teljes népességen belül azok aránya, akik a megelőző egy évben legalább egyszer anyagi problémák miatt nem fizették be a rezsiszámláikat.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
47
