VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
állományon belüli részarányának emelkedése, valamint az értékvesztéssel való fedezettség növekedése is. A moratóriumban lévő hitelek esetében nagyobb arányban történtek kedvezőtlen Stage-átsorolások, és az átlagos fedezettség emelkedése is jelentősebb volt körükben. A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, amely az eszközök arányában 0,5 százalékos érték, és európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít. A banki fedezetek értéke szempontjából az ingatlanpiaci folyamatok kockázatot jelenthetnek, elsősorban a kereskedelmiingatlan-hitelek esetében. A lakáspiaci kereslet jelentősen élénkült 2021 elején, részben az otthonteremtési támogatások hatására. A kedvező finanszírozási és támogatási környezet érdemben élénkítheti a lakáspiacot, ugyanakkor a túlzott hitelezés jelei még nem látszódnak, és középtávon a lakáskínálat is bővülhet az ismételten bevezetett kedvezményes lakásáfa hatására. Az iroda, kiskereskedelmi és szálloda szegmensben ugyanakkor az ingatlanárak mérséklődésének kockázatát növeli, hogy 2020 során a kereslet csökkent, a befektetők által elvárt hozamok pedig emelkedtek. A kereskedelmiingatlan-piac tekintetében a legfőbb kockázati tényező, hogy miközben az iroda és szálloda szegmensben a jövőbeli keresletet a járványhelyzet elhúzódó hatásai miatt jelentős bizonytalanság övezi, nagy volumenű ingatlanfejlesztések folynak e piacokon. A bankrendszer kitettsége az ingatlanpiac irányába azonban lényegesen alacsonyabb az előző válsághoz képest, ami érdemben korlátozza a szektorból eredő kockázatokat. A jövedelmezőség a kockázati költségek emelkedése miatt jelentősen romlott, de a bankrendszer tőkehelyzete tovább erősödött. A hitelintézeti szektor adózott eredménye nem konszolidált adatok alapján 206 milliárd forint volt 2020-ban, ami éves összevetésben közel 60 százalékos csökkenést jelent. Az éves sajáttőke-arányos jövedelmezőség ötéves mélypontra, 4,4 százalékra esett vissza. Ennek ellenére mérlegfőösszeg-alapon a szektor több mint 78 százalékát teszik ki a pozitív eredménnyel záró intézmények. A 9 hónapnál hosszabb ideig moratóriumban lévő hitelek kockázati besorolásának (szabályozói elvárásokkal összhangban lévő) romlásával 2021-ben tovább csökkenhet a szektor jövedelmezősége, a bankok tőkehelyzete azonban robusztus. A tőkemegfelelést 2020 második félévében a pozitív eredmény és szabályozói enyhítések egyaránt javították, így a bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója év végére 18,3 százalékra emelkedett. A pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint (a kockázati kitettségérték 7,4 százaléka), és a teljes éves nyereséggel számolva minden csoport és egyedi intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot. Stresszteszt gyakorlatunkban a készítéskor fennálló jogszabályi kereteknek megfelelően 2021. júniusig tartó fizetési moratóriummal számoltunk. A stresszteszt eredményei alapján a hazai bankrendszer szinte minden intézménye teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb, válságforgatókönyv esetén is. A moratórium 2021 júniusát követő meghosszabbítása a becslés eredményeit érdemben módosíthatja, ugyanakkor e hatás pontos számszerűsítése a kiadvány írásakor – a részletszabályokat tartalmazó jogszabályok megjelenése előtt – nem lehetséges. A hiteltörlesztésekre vonatkozó, 2020 márciusában bevezetett széleskörű fizetési moratóriumnak köszönhetően a magánszektor szereplői 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint addicionális likviditáshoz jutottak, ugyanakkor az átoltottság növekedésével és a gazdaság kilábalásával párhuzamosan a kockázatok meghaladhatják a program eddigi előnyeit. A moratórium hosszabb távú, a jelenlegihez hasonló széleskörű fenntartása esetén a fogyasztóvédelmi és a banki hitelkockázatok is emelkednek, míg a bankok hitelezési kapacitásának esetleges szűkülése a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja. A fentiek tükrében a Magyar Nemzeti Bank a moratórium hosszabbítása esetén kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a program hosszabbításával csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak. .
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
5
