Müpa Magazin 2021/2022 évad 4. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVII. évfolyam 2. szám 2022.

MÁRCIUS ÁPRILIS Ingyenes időszaki kiadvány

2

KLASSZIKUS 2022. március—április

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Eötvös Péter

KEDVES

KÖZÖNSÉG! A Le Balcon, a Paradise Reloaded (Lilith), az Angels in America és a Senza sangue után az ötödik operaprodukciómat hallhatják a Müpában 2022 tavaszán. Legújabb, immár tizenharmadik operám, az Álmatlanság (Sleepless) koncertszerű előadásán Önök ugyanazokkal az énekesekkel fognak találkozni, akik az opera premierjét Berlinben és Genfben énekelték. Budapesten azonban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fog közreműködni az én vezényletemmel.

Jon Fosse, a neves norvég író Trilógia című könyvéből Mezei Mari készítette a librettót, melynek elmesélő stílusa és világos cselekményszövése engem a balladákra emlékeztetett. A ballada időtlen, játszódhat a múltban, a jelenben vagy a jövőben, de mindig érvényes morális tartalma van. Operámban fontos szerepe van a háromszólamú kórusnak: ők a skandináv mitológia szerinti Nornák, a sors képviselői. Ők vezetik és látják el tanácsaikkal Alidát, a fiatal lányt, akinek már csak pár órája van, hogy megszülje gyermekkori barátjával közös gyermekét.

Alida és Asle nemcsak szerelmespár, hanem egybeforrott test és lélek. A gond nem velük van, hanem a körülöttük lévő bigott világgal, amely nem fogadja be őket, mert kiskorúként a törvény szerint még nem házasodhatnak össze. A kis családról gondoskodni próbáló Asle a gyilkosságokban talál megoldást arra, hogy tető legyen a fejük felett. Megöli azokat, akik gonoszul becsapták előttük az ajtót. De a falu nem tolerálja a gyilkosságokat, Aslét felakasztják. Alida megszüli a fiát, visszatér a falujába egy másik férfival, de a tenger felől mindig hallja első szerelme hege­dűjének hangját, amely végül magához hívja. A ballada alapkérdése: mennyiben felelős a környezet, a társadalom a kényszerűségből elkövetett bűnökért.

A váratlan cseleményekben dús történet lehetőséget adott arra, hogy a tizenhárom jelenetet különböző színes hangzásképekben komponáljam meg. Minden jelenetben egyetlen alaphanghoz viszonyítva halljuk az ismert harmóniákat: a dúrt, a szomorú mollt, az álomszerű bővített hármashangzatot és a veszélyre, tragédiára utaló szűkített hangzatokat. Az első és utolsó jelenet a csendesen hullámzó tenger alaphangja: a h. Az időtlen nagy kör bezárul, a vég eléri a kezdetet, minden ugyanúgy megy tovább, akárcsak az életben.

Várom Önöket az áprilisi magyarországi bemutatóra!

Eötvös Péter

NYITÁNY 2022. március—április

3

Christianne Stotijn

Ton Koopman

Nyitány

03

Tartalom

04

Horizont

06

Posztmodern Bartók Népszokások szakralitásától távoli dallamokig

08

Mozgékony határvonalak

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Parádés párosítások BARTÓK TAVASZ

Csupa ünnepnap

12

Mestersége címere: mindenzene

16

36 Fotó: Warner Classics

Fotó: Foppe Schut

Fotó: Sergi Jasanada

Joyce DiDonato

08

12

18 20 22

„…Hogy megtaláljuk önmagunkban a fényt” 24 Áldozat a javából

26

KLASSZIKUS

String Zing

30

„…Mindig nagyon sok dal vett körül…”

32

Vezényel a szerző

36

Improvizált találkozások 38 Újító szimfóniák

40

Brémai muzsikusok

42

Egy ismeretlen ismerős 44

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

38

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

42 Fotó: Veres Anita

Fotó: Marco Borggreve

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Címlap: Baráth Emőke Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa

Janine Jansen

Szokolay Dongó Balázs

A szerkesztés lezárult: 2022. február 14.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

JAZZ

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Chick Corea háromszoros éltetése 46

Irodalmi lépegető

Pat Metheny oldalt pillant

48

60

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Egy száztíz éves fiatal 62 HULLÁMHOSSZ

LITERÁRIUM

Sokféle hangon tudott megszólalni 54 Az irodalom farmere 56

Szabó Attila Bíró Anikó Buzás Csaba „A zene folyamatos beszélgetés”

58

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

64

HATÁRSÉRTŐK

MÜPAMOZI

Magyar gengszterek a nagyváros dzsungelében

www.mupa.hu

66

HORIZONT Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

ÚJ KIRCKMAN-CSEMBALÓ A MÜPÁBAN

ÚJABB FRANCIA TAGGAL BŐVÜL AZ EURÓPAI KONCERTTERMEK SZERVEZETE

FISCHER ÁDÁM ÉLETMŰDÍJA ÉS KÜLÖNLEGES KIRUCCANÁSA Az International Classical Music Awards (ICMA) tizenhat ország szakértőit tömö­rítő szakmai zsűrije januárban életműdíjat adományozott Fischer Ádám karmesternek. A Haydn alkotói termését a kezdetek óta népszerűsítő karmester tervei között szerepel, hogy húsz év elteltével, megváltozott szem­ léletmóddal veszi ismét lemezre az osztrák szerző összes szimfóniáját. Nemrég pedig — nagy meglepetésre — a komponista D-dúr zongoraversenyének magyaros hangvételű Rondo all’ Ungarese zárótételében szólistaként hallhattuk együttese, a január 1-jén a Müpában is fellépett Dán Kamarazenekar élén.

Fischer Ádám lapunknak elmondta, hogy a „zenekari barikád másik olda­lára tett kiruccanását” egyfajta „empátiaetűdnek” szánta, hiszen véleménye szerint egy karmester úgy értheti meg teljesen a vele együttműködő hangszeres zenészek nézőpontját, ha alkalmanként félrerakja a karmesteri pálcát, és maga is beáll „hangokat képezni”.

6

HORIZONT 2022. március—április

Fischer Ádám

A Müpát is tagjai között tudó Európai Koncerttermek Szervezete (European Concert Hall Organisation, ECHO) a kontinens kiemelkedő hangversenytermei­ nek hálózata, amely egyedi fórumot biztosít tagjai számára a tapasztalat­ cserétől az aktív együttműködés elősegítéséig. Az ECHO fontos küldetései között szerepel koprodukciók létrehozása, valamint tehetséges fiatal művészek és új művek bemutatásának támogatása a Rising Stars-koncertsorozattal. A szervezethez márciusban huszonharmadik tagként csatlakozik az Auditorium de Lyon, a város Part-Dieu kerületének városképét több mint négy évtizede meghatározó, külsőre egy betonból és acélból készült gigantikus űrhajó benyomását keltő előadó-művészeti központ. A 2100 férőhelyes hang­ versenyterem — amely szerepel a legjelentősebb 20. századi francia épületek kulturális örökségi listáján is — 1975-ben nyitotta meg kapuit az első olyan francia intézményként, amelyet kizárólag zenei előadások befogadására terveztek.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Az Auditorium de Lyon

Márciusban új, kétmanuálos barokk csembaló érkezik a Müpába, amelyet az intézmény a Régizene Fesztivál során mutat be. A hangszer a kiváló brit csembalókészítő mester, Huw Saunders keze munkáját dicséri, aki szerint „nagyszerű látni, hogy milyen érdeklődés övezi manapság a nagyméretű 18. századi angol csembalókat. Ezek a hangszerek rendkívüliek voltak, egyértelműen a legjobb instrumentumok közül valók, amelyet emberi kéz valaha is alkotott.

Lényegében mindent el lehet rajtuk játszani: continuo szerepben is helytállnak, és jelentős hangerejüknek köszönhetően nagyobb tereket is képesek betölteni.”

A hangszerépítő mester egyedülálló szakmai kvalitásait jelzi, hogy a műhe­lyé­ben készülő Jacob és Abraham Kirckman-kópiákról nemrég dokumentum­ filmet forgatott a BBC.

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu7

HORIZONT 2022. március—április

PARÁDÉS

párosítások A Régizene Fesztivál ezúttal is izgalmas műsorokkal, világsztárokkal és nagyszerű alkotógárdákkal várja nem csak a régizene szerelmeseit március 2. és 22. között. BARÁTH EMŐKE, PHILIPPE JAROUSSKY, JOYCE DIDONATO, ROLANDO VILLAZÓN, CHRISTINA PLUHAR — csak néhány név a fellépők listájáról, de itt lesz HERVÉ NIQUET és a LE CONCERT SPIRITUEL, valamint újabb operabemutatót vezényel VASHEGYI GYÖRGY. A Régizene Fesztivált parádésnak ígérkező est nyitja: az évad művésze, Baráth Emőke énekel Händel operáiból és oratóriumaiból, a színpadon pedig olyan művészt láthatunk majd mellette, akivel több közös lemezt is készített, és akivel számos lenyűgöző közös produkciót jegyez. Az illető azonban ezúttal tőle szokatlan szerepet vállal: vezényelni fog, a neve pedig Philippe Jaroussky. A régizene 2015-ben elhunyt legendás nagymestere, Alan Curtis által felfedezett Baráth Emőke repertoárjának középpontjában Händel áll — a március 2-i esten tíz ária hangzik fel a barokk szerző kilenc művéből. A zenekar az Ensemble Artaserse, amelyet éppen húsz éve alapított többedmagával Philippe Jaroussky, és amellyel a világhírű kontratenor impozáns diszkográfiát épített fel, megannyi díjnyertes lemezzel.

Két nappal később, március 4-én ismét olyan együttes lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára, amely mindannyiszor lenyűgözi a közönséget játékának eredetiségével, humorával, közvetlenségével, költőiségével, virtuozitásával, és nem utolsósorban izgalmas hangszeres rögtönzéseivel. A Christina Pluhar vezette L’Arpeggiata több rendkívüli tudású énekest hoz magával, de egy vérbeli világsztárt is Rolando Villazón személyében. Ezúttal is különleges műsort adnak elő az Orfeusz-mítosz feldolgozásaival, Monteverdivel a középpontban. Az előadás koncepciója, a műsor összeállítása, az átiratok elkészítése és a zenei vezetés Christina Pluhar munkája.

8

RÉGIZENE FESZTIVÁL 2022. március—április

RÉGIZENE FESZTIVÁL 2022. március—április

9

Fotó: Edouard Brane

Baráth Emőke és Philippe Jaroussky

Két zenés színpadi produkció is helyet kapott a Régizene Fesztivál műsorában. Március 9-én a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar és Purcell Kórus közti, immár évek óta tartó együttműködés újabb gyümölcseként egy 1813-ban bemutatott opera csendül fel, minden bizonnyal magyarországi bemutatóként, nagyszerű, nemzetközi szólistagárdával. A némileg a halhatatlan Rómeó és Júlia történetre épülő Les Abencérages az Itáliában született, de — a párizsi Conservatoire igazgatójaként is — a francia zenére meghatározó hatást gyakorló Luigi Cherubini alkotása, amelyet a tervek szerint tavasszal lemezre is vesznek az előadók.

Négy nappal a Les Abencérages bemutatója után, március 13-án, a Régizene Fesztivál második zenés színpadi estjén XIV. Lajos francia király első számú operaszerzője, Lully képviselteti magát az idén 400 éve született Molière színdarabjához írt kísérőzenéjével. A mű a két francia alkotó első közös munkája volt. A kénytelen házasságot 1664-ben mutatták be, a zenei rész főleg közjátékokat és táncokat tartalmaz, a szcenírozott előadás pedig azért ígérkezik egyedülállónak, mert három francia együttes együttműködéséből születik: egy szín­társulat, egy balett-társulat és egy zenekar közös produkcióját láthat­juk-hallhatjuk. A francia barokkra specializálódott Le Concert Spirituel játszik alapítója, Hervé Niquet vezényletével. És ha már a második este kapcsán a mexikói sztártenort említettük, ejtsünk szót egy amerikai sztárszopránról is: a háromszoros Grammy-díjas Joyce DiDonato március 22-i produkcióját az a Marie Lambert álmodta színpadra, akinek rendezői munkássága főleg horror­filmekhez kapcsolódik, valamint olyan popsztárok videóihoz, mint Madonna, Whitney Houston, Mariah Carey, Rod Stewart és Sting. Izgalmas este elé nézünk tehát, amelyen Joyce DiDonato 2022 februárjában megjelenő lemezének anyagát hallhatjuk.

Az Éden címet viselő album és program az ember természethez fűződő viszonyát, annak világra gyakorolt hatását állítja a középpontba izgalmas műsor-összeállítással. Nem kevesebb mint tizen­egy szerzőtől hangzanak el részletek — Mahler, Händel, Copland, Gluck, Ives, Wagner zenéje követi egymást, kiegészülve olyan 17–18. századi szerzők műveivel, mint Marini, Cavalli vagy Mysliveček. A műsorban az Oscar-díjas zeneszerző, Rachel Portman kifejezetten ehhez a programhoz írt „himnuszát” is hallhatjuk, amelynek címe: A világ első reggele. Joyce DiDonatót a barokk és klasszika korszakának egyik kimagasló zenekara, a Zefira Valova hegedű­művész vezette Il Pomo d’Oro kíséri.

Várkonyi Tamás

10

RÉGIZENE FESZTIVÁL 2022. március—április

Xavier Puig

A Régizene Fesztivál izgalmas színfoltjának ígérkezik a március 11-i est a Fesztivál Színházban, amelyen a Xavier Puig vezette, korhű hangszereken játszó együttes és a barcelonai koncertterem, a Palau de la Música Catalana Kórusa a reneszánsz Katalóniába kalauzol bennünket. A hangszeres és vokális műveket felvonultató színes műsor nagyszerű és élvezetes áttekintést nyújt e kulturálisan is sokféle, de Magyarországon minden bizonnyal kevéssé ismert terü­let zenéjéből.

2022. március 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2022. március 11.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RÉGIZENE FESZTIVÁL

RÉGIZENE FESZTIVÁL

BARÁTH EMŐKE ÉS AZ ENSEMBLE ARTASERSE: KETTŐSSÉG Közreműködik: Tami Troman, Juliette Roumailhac, Katia Krasutskaya, Paula Waisman — 1. hegedű Guillaume Humbrecht, Koji Yoda, Alexandrine Caravassilis, Mario Konaka — 2. hegedű Marco Massera, Joel Oechslin — brácsa Ruth Verona, Jérôme Huille — cselló Roberto Fernandez De Larrinoa — bőgő Michele Pasotti — theorba Yoko Nakamura — csembaló Gabriel Pidoux, Sidonie Millot — oboa François Charruyer — fagott Vezényel: Philippe Jaroussky Az Ensemble Artaserse a párizsi Francia Intézeten belül működő Gisèle Tissier-Grandpierre Alapítvány támogatásában részesül.

2022. március 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RÉGIZENE FESZTIVÁL

ROLANDO VILLAZÓN ÉS AZ ENSEMBLE L’ARPEGGIATA

PÁRVIADAL — FÉLIG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Közreműködik: Rolando Villazón — tenor Céline Scheen — szoprán Benedetta Mazzucato —mezzoszoprán Valer Sabadus — kontratenor Cyril Auvity — tenor Renato Dolcini — basszus Rosalba Torres Guerrero, Moonsuk Choi — tánc Ensemble L’Arpeggiata Fény: Michel Delvigne Jelmez: Stefanie Krimmel Koreográfia: Rosalba Torres Guerrero, Koen Augustijnen Magyar nyelvű feliratok: Lax Éva Angol nyelvű feliratok: Császár Ilma Koncepció, műsorösszeállítás, átiratok és zenei vezetés: Christina Pluhar 2022. március 9.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RÉGIZENE FESZTIVÁL

CHERUBINI: LES ABENCÉRAGES Noraïme: Anaïs Constans Almanzor: Edgaras Montvidas Le Vizir: Thomas Dolié Gonzalve: Artavazd Sargsyan Kaled: Philippe-Nicolas Martin Alamir: Tomislav Lavoie Abderam: Douglas Williams Octaïr / Le Héraut d’armes (Hírmondó): Najbauer Lóránt Egilone: Kalafszky Adriána Közreműködik: Purcell Kórus Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György A produkció a Müpa, a Palazzetto Bru Zane Alapítvány és az Orfeo Zenei Alapítvány együttműködésében valósul meg.

A RENESZÁNSZ KATALÓNIÁBAN Vezényel: Xavier Puig Közreműködik: La Caravaggia: Lluís Coll — kornett Alfonso Barreno — schalmei, Jordi Giménez — reneszánsz harsona (sackbut) Maria Crisol — fagott Edwin Garcia — reneszánsz gitár és theorba Óscar Prats — ütőhangszerek Magyar Bálint — műsorvezető Cor de Cambra del Palau de la Música Catalana: Anaïs Oliveras, Irene Mas — szoprán Daniel Folqué, Mariona Llobera — alt Carles Prat, Aniol Botines — tenor Antonio Fajardo, David Pastor, German de la Riva — basszus Rendező: Anna Romaní 2022. március 13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RÉGIZENE FESZTIVÁL

LULLY–MOLIÈRE: A KÉNYTELEN HÁZASSÁG

SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Szereplők: Szépség: Lucie Edel — mezzoszoprán Varázsló: Yannis François — basszus Les Malins Plaisirs Színtársulat (művészeti vezető: Vincent Tavernier): Sganarelle: Laurent Prevot Dorimène/Első egyiptomi nő: Marie Loisel Géronimo: Quentin Maya Boyé Marphurius/Alcidas: Nicolas Rivals Pancrace/Alcantor: Pierre-Guy Cluzeau L’Eventail Tánctársulat (művészeti vezető: Marie-Geneviève Massé): Dorimène/Zsonglőr/Ördög/Spanyol nő: Anne-Sophie Ott Féltékenység/Akrobata/Ördög/Spanyol nő: Clémence Lemarchand Bánat/Lojális úr/Ördög/Táncmester: Artur Zakirov Lovag/Medve/Spanyol férfi: Romain Di Fazio Gyanú/Bohóc/Ördög/Fényképész: Pierre Guibault Közreműködik: Koncertmester: Olivier Briand Le Concert Spirituel (művészeti vezető: Hervé Niquet): Olivier Briand, Stephan Dudermel — hegedű Benjamin Lescoat, Géraldine Roux — brácsa Nils Dupont de Dinechin — cselló Luc Marchal, Marguerite Humber — oboa Nicolas André — fagott Clément Geoffroy — csembaló Bruno Helstroffer — theorba Koreográfus: Marie-Geneviève Massé Rendező: Vincent Tavernier Vezényel: Hervé Niquet 2022. március 22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RÉGIZENE FESZTIVÁL

JOYCE DIDONATO: ÉDEN IL POMO D’ORO Joyce DiDonato — mezzoszoprán Díszlet: Vita Tzykun Fény: John Torres Rendező: Marie Lambert Vezényel: Zefira Valova

RÉGIZENE FESZTIVÁL 2022. március—április

11

Fotó: Uwe Arens

Julia Fischer

CSUPA

ÜNNEPNAP

A városfesztiválként működő Bartók Tavasz meghatározó komolyzenei helyszíne idén is a Müpa lesz: kontratenor világsztár és magyarországi Eötvös-bemutató, a hegedű és a zongora ünnepelt nagysága, a historikus együtteseit vezénylő TON KOOPMAN és a berlini zenekarával érkező VLADIMIR JUROWSKI mind ide várja a fesztiválközönséget.

12

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

Anthony Roth Costanzo

Ilyenformán, jóllehet a fesztivál április elsején indul, igazán nem tréfa, hogy mindjárt az első este „a vezénylés zen-mestere” lép majd a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny­

terem pódiumára. Vladimir Jurowskit bő év­ tizede a londoni The Times nevezte el így, s azóta a budapesti közönség is megtapasztalhatta már, milyen csodálatos interpretá­ ciók köszönhetők e nyomatékosan nem magamutogató, szigorúan közvetítői szerepfelfogásnak. A karmester, aki egyik interjújában a Mumin-mesék Vándorát nevezte meg kedvenc fikciós hőseként, ezúttal szláv műsorral és a Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin kísé­ retében érkezik hozzánk. Az est szólistája, a hozzá hasonlóan elmélyült muzsikus, a hegedűművész Julia Fischer nemrég ezt nyilatkozta a Jurowskival közös munkáról: „…ha vele turnézom, az átsegít az azt

követő heteken és hónapokon: a közös munkában annyi az inspiráció, olyan sok az ötlet, akkora a teljesítmény. Amikorra vége a turnénak, ahelyett, hogy kifáradnék, feltöltődöm.”

A művészi formátum azonos, de az alkat egészen más: az április 7-i koncert főszereplője, Anthony Roth Costanzo már első pillan­tásra jól felismerhetően színpadra termett alkat, aki ráadásul valóságos energiabomba is. A többek közt Philip Glass Akhnatenjének Metropolitan-világközvetítése révén megismert és megcsodált tehetségű amerikai kontratenor ária-

Fotó: Matthew Placek

Közös életünk immár két éve sóvárogva visszavárt társa és ölelő közege a normalitás, a business as usual otthonossága. Ám ez korántsem csupán a hétköznapokat jelenti, hiszen vannak hetek, amikor éppenséggel a rendkívüliség jelenti a rendes ügymenetet. Ilyen ünnepnapok sorozatát ígéri a 2022-es Bartók Tavasz: dús programmal és nagynevű, de igazán nem csak a nevükben nagy művészek fellépésével.

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

13

Fotó: James Bart, Warner Classics

David Fray

esttel debütál nálunk, s műsorán Händelhősök (többek közt egyiptomi és longobárd uralkodók) áriái mellett testhezálló módon a varázsénekű dalnok, Orfeusz glucki szólama is megszólal, méghozzá úgy, hogy mindehhez az avatottan stílusos kíséretet Vashegyi György együttesei biztosítják. Ám hogy a ráadásokban is kitart-e majd e két 18. századi mester mellett, az a kortárs operákig ívelő, gazdag repertoárja ismereté­ ben éppúgy izgalmasan nyitott kérdésnek tetszik, akár interjúit olvasva, hiszen ahogy azt több ízben is megfogalmazta: „mindig valami mást keresek”.

Valami mást, eddig általunk nem ismertet ígér április 12. estéjén Eötvös Péter Sleepless (Álmatlanság) című opera-balladájának koncertszerűen megvalósuló magyarorszá­ gi bemutatója is. A berlini Staatsoper és a genfi opera közös felké­résének eleget téve komponált mű, amelynek világpre­mierje tavaly novemberben Mundruczó Kornél rendezésében a német fővárosban valósult meg, a norvég Jon Fosse Trilógiájának első

14

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

része nyomán íródott. Szorongató kérdések, feloldhatatlanul tragikus élethelyzetek és gyilkos döntések története ez, amely Budapesten a zeneszerző vezényletével és a berlini előadás szereplőgárdája révén válik általunk is felfedezhetővé.

Sokat elmond a magyar zenei élet gazdagságáról és koncertlátogatói dúskálásunk mértékéről, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar április 14-i fellépését akár hétköznapinak is vélhetnénk. Csakhogy az elmúlt években megújult együttes Beethoven-koncertjét több okból is indokolt vasárnapias eseménynek tekintenünk, még ha csütörtökön kerül is sor rá. A program közreműködőinek sorában ugyanis nemcsak a zenekar művészeti igazgatóját, a nagyszerű Várdai Istvánt találjuk meg, hanem Baráti Kristófot, valamint az LFKZ-vel immár jó ideje meghitt munkakapcsolatot ápoló francia sztárzongoristát, David Frayt is. Ők hárman közösen készülnek megszólaltatni Beethoven C-dúr hármasversenyét, amely ritka vendég a hazai koncertrepertoáron.

Ha az említett Hármasverseny nem is fő mű, Bach h-moll miséjétől aligha lehetne elvitatni ezt a — nyilván több más kompozícióval is megosztandó — rangot. E csodát Ton Koopman fogja elénk tárni, akit szerteágazó tevékenysége és érdeklődése ellenére bátran nevezhetünk Bach-specialistának, s a hetvenhét esztendős muzsikus ezúttal is két saját alapítású együttese, az Amsterdam Baroque Orchestra és az Amsterdam Baroque Choir élén lép pódium­ra.

A régizenélés élő legendája három és fél évtizede mutatkozott be Budapesten, s Koopmant akkor Kroó György minden túlzás nélkül nevezte „tüneményes jelenség”-nek. Azóta pedig már többször is meggyőződhettünk róla, hogy ez a tünemény visszajáró vendégként sem veszít varázsából.

László Ferenc

2022. április 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

JULIA FISCHER (HEGEDŰ) ÉS A RUNDFUNK-SINFONIEORCHESTER BERLIN Vezényel: Vladimir Jurowski

2022. április 7.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

ANTHONY ROTH COSTANZO ÁRIAKONCERTJE Közreműködik: Kristóf Réka, Pintér Ágnes — szoprán Purcell Kórus Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György 2022. április 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

EÖTVÖS PÉTER: SLEEPLESS (ÁLMATLANSÁG) — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ Szereplők: Alida: Victoria Randem Asle: Linard Vrielink Anya / Bába: Katharina Kammerloher Idős nő: Hanna Schwarz Lány: Sarah Defrise Fogadós: Jan Martiník Férfi feketében: Tómas Tómasson Csónakos: Roman Trekel Ékszerész: Siyabonga Maqungo Asleik: Arttu Kataja Szextett: Samantha Britt Alexandra Ionis Rowan Hellier Kristín Anna Guðmundsdóttir Kirsten-Josefine Grützmacher Alexandra Yangel Hat halász: Matthew Peña Sotiris Charalampous Fermin Basterra Jaka Mihelač Rory Green Jonas Böhm Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Eötvös Péter 2022. április 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

DAVID FRAY (ZONGORA) ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Közreműködik: Baráti Kristóf — hegedű Vezényel és csellón közreműködik: Várdai István

2022. április 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

TON KOOPMAN ÉS AZ AMSTERDAM BAROQUE ORCHESTRA Közreműködik: Elisabeth Breuer — szoprán Maarten Engeltjes — alt Tilman Lichdi — tenor Klaus Mertens — basszus Amsterdam Baroque Choir

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

15

Mestersége címere:

MINDENZENE

Vannak muzsikusok, akiket örökös kíváncsiság hajt, akik a megállapodottságnál szívesebben vállalják az új kihívásokat. A több műfajban alkotó BRANFORD MARSALIS szaxofonos közéjük tartozik.

Blues, jazz, hiphop, funky, fusion, pop, rock, klasszikus zene. Kevés olyan zenei zsáner létezik, amelyik nem hozható kapcsolatba a nevével, amelyikben ne próbálta volna ki magát. Sokirányú érdek­ lődésének csak részben indítéka nyughatatlan természete: szerepet játszik benne a környezet, az Amerikai Egyesült Államok tehetségekben és lehetőségekben bővelkedő zenei élete is.

Motivációnak épp elég volna a háttér, a jazz bölcsőjeként ismert, vegyes etnikumú, színes kultúrájú New Orleans. És a család: a jazzmuzsikus és pedagógus apa, Ellis Marsalis, az énekesként és oktatóként jeles­kedő mama, Dolores, és a fiatalabb testvérek, a trombitás Wynton, a harsonás Delfeayo és a dobos Jason. Alanyi jogon mind kitűnő muzsikus.

Az 1960-ban született Branford útja törvényszerűen vezetett a híres bostoni Berklee College of Musicba, ám tanulmányait fél­ behagyva inkább európai turnéra indult Art Blakey big bandjével.

A megannyi tehet­séget kinevelő dobos meghívta Jazz Messengers nevű legendás együttesébe is, amelyben egy időben öccsével, Wyntonnal alkották a fúvós szekciót. Ennél jobb iskolája és ajánlólevele aligha lehet amerikai jazzmuzsikusnak. Nem csoda, hogy hamarosan a legnagyobbak: Herbie Hancock, Miles Davis és Dizzy Gillespie oldalán találta magát.

Az 1980-as években sok tehetség érlelődött New Orleansben.

A déli államokból kiraj­zó, ifjú oroszlánoknak nevezett nemzedék tekintélyt parancsoló komolysággal kért magának helyet a nap alatt. Az újkonzervatív ideológiával fellépő csapat szószólója Wynton Marsalis lett, akinek zenekarához Branford is csatlakozott — hogy aztán pár évvel később az angol popsztár, Sting lemezén tűnjön fel a neve. A meglepő fordulat széles körű népszerűséget

16

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

és a popvilág olyan jeleseivel szövődő kapcsolatokat eredményezett, mint a Public Enemy, a Grateful Dead, Tina Turner. Ismer­t­ ségét tovább növelte a híres tévés személyiség, Jay Leno műso­ rában vállalt szerepe.

Jazz, tévé, színház, film (legújabban a Ma Rainey’s Black Bottom zenéje): a sokféle irányultság ellenére kevés elhivatottabb muzsikus létezik Branford Marsalisnál, aki időről időre klasszikus zenei lemezekkel is jelentkezik, de akit a világ alapvetően jazzmuzsikusként, az improvizáció mestereként tart számon. Budapestre állandó együttesével érkezik, és legutóbbi, The Secret Between the Shadow and the Soul című lemezének anyagán kívül magyar muzsikusok közreműködésével a Müpa 15. évfordulójára komponált szerzeményét is bemutatja. A mű többtételes, közel egyórás időtartamú, magyar népzenei alapokra épül. Marsalis magyar népi hangszereket is alkalmaz a kompozíció előadó-apparátusában.

A hét magyar közreműködőt ő maga választotta ki.

Turi Gábor

2022. április 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

BRANFORD MARSALIS ÉS BARÁTAI Közreműködik: Tímár Sára — ének Lang János, Király Miklós — hegedű Varga Kornél — gitár Borbély Mihály — tárogató, szaxofon Salamon Soma — harmonika, furulya Szokolay Dongó Balázs — duda Branford Marsalis Quartet A kvartett tagjai: Branford Marsalis — szaxofon Joey Calderazzo — zongora Eric Revis — nagybőgő Justin Faulkner — dob

Branford Marsalis Fotó: Eric Ryan Anderson

…kevés elhivatottabb muzsikus létezik Branford Marsalisnál

17

POSZTMODERN

BARTÓK …leginkább talán mégis az elemi energia az, ami oly sok jazzművészt ösztönzött az évtizedek során a maga Bartók-képének kidolgozására…

18

Uri Caine

Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy távolodva az időben Bartók korától, a zeneszerző életműve a jazz világára is egyre élénkebben hat. Az œuvre értékeit minden muzsikusgeneráció újra felfedezi magának — Bartók aktualitása örök.

Magyar és külföldi jazz-zenészek újra meg újra szembesülnek a felismeréssel: Bartók művei és saját zenei gyakorlatuk között elemi, mégsem mindig könnyen megragadható lelki rokonság fedezhető fel. A komponista kifinomult alkotásainak hátterében — akárcsak a jazzművészek artisztikus rögtönzései mélyén — ott munkál az ősi energia, a nyers erő, amely e zenék népi gyökereire utal vissza.

Gondoljunk csak a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára 2/4-es ütemei­ be ékelődő 3/8-os frázisokra, a mű hangsúlyeltolódásaira vagy ritmikájára — csupa olyan jellegzetesség, amely jazz-asszociációkat kelthet a hallgatóban.

Leginkább talán mégis az elemi energia az, ami oly sok jazz­művészt ösztönzött az évtizedek során a maga Bartók-képének kidolgozására Binder Károlytól Oláh Kálmánig és Borbély Mihálytól Párniczky Andrásig.

A New York-i downtown avantgárd jazzköreiben számon tartott, ám az európai koncerttermekben sem ismeretlen örök kísérletező, Uri Caine számára szintén Bartók az egyik nagy ihlető, bár az idén hatvanhat éves művész a kilencvenes évek közepétől (mióta a műfaji határokkal nem sokat törődő Winter & Winter kiadónál jelennek meg felvételei) főként Mahler- és Wagner-adaptációival hívta fel magára a szakma figyelmét. Ugyanakkor későbbi albumain is rendre feltűn�nek klasszikus komponisták, Bachtól Schumannig.

Caine-t, a zeneszerzőt és a billentyűs hangszereken muzsikáló előadót egyaránt régóta foglalkoztatja Bartók életműve. Eddigi munkásságát ismerve könnyen megjósolható, hogy a Bartók Tavasz műsorán Bartók Project címmel megszólaló produkciója ezúttal is klezmer-áthallásokkal, valamint kortárs zenei és jazzes betétekkel dúsítja majd dekonstruktív, posztmodern Bartók-változatát.

Máté J. György 2022. április 10.

Fesztivál Színház BARTÓK TAVASZ

URI CAINE: BARTÓK PROJECT Uri Caine — zongora Közreműködik: Várallyay Petra — hegedű Chris Speed — szaxofon klarinét Lukács Miklós — cimbalom Szandai Mátyás — nagybőgő Jim Black — dob

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

19

Guessous Mesi

NÉPSZOKÁSOK SZAKRALITÁSÁTÓL TÁVOLI DALLAMOKIG Bartók gyűjtéseinek hatása máig átjárja a magyar — és nem csak a magyar — zenék világát, akkor is, ha munkásságához nem kötődnek közvetlenül a felhangzó dallamok. A Bartók Tavasz műsorán két nagyszerűen összeállított, komplex esemény is rámutat erre, több oldalról világítva meg a bartóki gondolkodásban gyökerező, ránk maradt hagyatékot.

20

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

Nyilván sok zenehallgatót foglalkoztat, hogy azokon a nem magyar­lakta vidékeken, ahol Bartók népzenét gyűjtött, mit jelentenek, milyen funkciót töltenek be az általa lejegyzett dallamok.

Az észak-afrikai Maghreb-régió és a török területek zenéje nem véletlenül sarkallta a helyi folklór megismerésére és gyűjtésére Bartókot. Bizonyosan fedezett fel párhuzamokat a magyar zenével, és jócskán akadhatott gondolkodni valója a különbözőségekről is. E gyűjtésekre egyelőre kevéssé reflektáltak a jelenkor művészei, most azonban a Guessous Mesi, a Győ ri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével megvalósuló különleges produkció Tiszta Forrás címmel a bartóki örökséget középpontba állítva mutatja be a tőlünk távol megtalált dallamokat is, melyeket többek között Fekete-Kovács Kornél és Erdélyi Péter komponált zeneművekké.

Húsvét ünnepére kerül színpadra a Magyar Állami Népi Együttes nagyléptékű, autentikus népviseletekben pompázó néptáncszínházi előadása. A bevezető archaikus imája a Megváltó születéséről szóló örömhír. Az előadás során elhangzó imák még a kereszténység előtti időkben gyökereznek, rokonságot mutatva a regö­sé­ne­ kekkel. A természet újjászületését felmutató vízkereszt utáni népszokásokon végighaladva megismer­kedhetünk az időszak ama népszokásaival, amelyek a paraszti vilá­got megidézve kötődnek a krisztusi életúthoz. A gyimesi csángók újévi harsogatása, a za­laiak regölése, a busók télűző rituáléja, a moldvai csángók havaj­­ga­tása a férfiak oldaláról tartozik ide, míg a böjti kari­kázó és a tavaszt igenlő kiszehajtása a lányok-asszonyok élete felől szemléli e gazdag ünnepsort.

BARTÓK TAVASZ

TISZTA FORRÁS

ÖSSZMŰVÉSZETI EST BARTÓK ARAB ÉS MAGYAR GYŰJTÉSEI NYOMÁN Közreműködik: Guessous Mesi — ének Szlama László — furulya, koboz, ének Boros Gerzson Dávid — darbuka, bendir, ének Smuk Tamás — tapan Győri Balett a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Kodály Filharmonikusok Debrecen Zene: Fekete-Kovács Kornél, Erdélyi Péter Zenei szerkesztő: Gőz László, Pál István Szalonna Animáció: Bordos László Zsolt Rendező: Káel Csaba Vezényel: Fekete-Kovács Kornél, Kollár Imre 2022. április 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: KIVIRÁGZOTT KERESZTFÁJA Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Közreműködik: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán — ének Szabó Zoltán — gajde, basszprímtambura Gera Gábor — harmonika Farkas Domonkos — orgona Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc) a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (karigazgató: Bubnó Tamás, Mezei János) a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei Zenei rendező: Pál István Szalonna Zenei szerkesztő: Bubnó Tamás, Hetényi Milán, Pál István Szalonna Néprajzi tanácsadó: P. Vas János Látvány: Árvai György Animáció: Korai Zsolt Viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála Jelmez: Szűcs Edit Hang: Szabó Péter Fény: Gimpel Ákos A koreográfusok munkatársa: Borbély Beatrix, Hetényi-Kulcsár Klára, Lévay Andrea Koreográfus: Ágfalvi György, Farkas Máté, Juhász Zsolt, Mihályi Gábor Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor

Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája

Virágvasárnap, nagyhét és persze nagypéntek drámája, az emberré vált Istenfia kereszthalála elvezet a feltámadásig, amikor — az est alkotóinak szándékai szerint — a paraszti életvitel találkozik a szakralitással. A zenei szövetben a szokásénekek, népdalok, vallá­sos népi énekek és táncmuzsikák mellett a jeles napokhoz kötő­dő egyházi énekek is helyet kapnak az ökumené jegyében. Ám világi, játékos, akár pajzán szövegű dalok is színesítik a Kárpátmedencét a Felvidéktől Kalotaszegen, Székelyföldön át Moldváig, a Rábaköztől Dél-Alföldig bemutató hagyományápoló, ugyanakkor mai hangot megütő produkciót.

Végső Zoltán

2022. április 8.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

21

Fotó: Ascaf

Batsheva Ensemble

MOZGÉKONY HATÁRVONALAK A Bartók Tavasz a kortárs tánc ünnepe is: az új magyar táncpremierek alkotói emelik a tétet, amikor úgy döntenek, hogy kevésbé ismerős területeket térképeznek fel.

A megszokott határok azonban nemcsak az ő munkáikban mosódnak el, hanem a műfaj egy valódi klasszikusában is.

22

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

Tánc és zene szimbiotikus kapcsolatának bemutatását tervezi a 2018-ban alakult Székesfehérvári Balett Színház Bartók Tavaszra időzített premierje. A Parádé színlapján azonnal feltűnik a világhírű Boban Marković Orkestar közreműködése. A társulatot vezető Egerházi Attila elárulja, hogy régi vágya válik most valóra: „Elementáris a zenei világuk, amely egyrészt csodálatosan táncolható, másrészt a zene erőteljesen vizualizálható a mozgások révén.”

Az előadás zenei alapját a zenekar Mrak (Sötétség) című, Budapesten rögzített, kivá­ló kritikákat kapott albuma adja. „Boban­nal, aki azonnal fogékonynak mutatkozott a közös munka ötletére, sokat beszélgettünk, majd kezembe adta a lemezt. Egyértelműen új utakat keresnek rajta: építenek a zenei hagyományaikra, mégis meglepő irányokba kanyarodnak. A közönség ismeri és kedveli a stílusukat, ők viszont határozottan kilépnek a korábbi keretek közül. Dramatikus a zene, hallgatása közben azonnal képek, szituációk születtek a fejemben: van benne humor, szarkazmus, drámaiság, egyszóval minden, ami a jó (tánc)színházhoz kell.”

Egerházi Attila elismeri, hogy a Boban Marković Orkestar önmagában színházi jelen­ség: „Olyan elsöprő erejük van, amely mellett nehéz egyenrangúan létezni a színpadon. A társulati tagjainkat ugyanakkor »táncszínészeknek« nevezem magamban, nem véletlenül: biztos vagyok benne, hogy a karakteres zenei világ mellé emlékezetes figurákat formálnak majd. Letisztult, erősen szimbolikus térben zajlik az önálló epizódokból épülő cselekmény. Izgalmas határsértések várhatók: a zenészek hangszere a testük is, míg a táncosoknak zenészekké kell válniuk.”

A hazai kortárs táncművészet legendás alkotója, a munkássága negyvenedik évfordulóját ünneplő Frenák Pál Secret Off_Man című új bemutatójában megidézi élet­műve ikonikus elemeit, miközben új ösvényekre lép. Ezúttal is képzettársítások mentén épülő értelmezhetőségben gondolkodik: nem állít, helyette makacsul kérdez. A férfi, tágabban az ember rejtélyét vizsgálja.

Számára az igazi kihívást azon pontok megtalálása jelenti, ahol találkoznak az inspirációt nyújtó elemek, az ő hozzájuk fűződő, személyes benyomásai és a néző asszociációi. A folyamatot segíti a hangfoszlányokon és lecsengéseken, dobbanásokon és lüktetéseken alapuló akusztikai érzetek és a Frenák védjegyeként szolgáló organikus spirális mozgásformák kölcsönhatásba lépése.

A színpadkép meghatározó eleme a koreo­ gráfus munkáiból jól ismert négyszöges felü­let, amely most teljes egészében mozgásba lendül, hogy a lebegés érzetét keltve meglepő térformát hozzon létre a Fesztivál Színház hatalmas terében. A lassú körforgással mozgó tükörszerű platform minden nézőpontból másképp adja vissza a látottakat: sejtelmesen torzítja, vagy éppen megsokszorozza a mozgásanyagokat.

A tökéletesen átlátható felület valójában labirintust rejt magában.

Bár nem premier, mégis ahhoz hasonlítható jelentőségű esemény az izraeli Batsheva Ensemble budapesti fellépése. Tizenkét éve nem jártak Magyarországon Ohad Naharin táncosai, akik most a korábbi társulat­ vezető 2005-ös, világhódító koreográfiájával, a Three című alkotással ejtik ámulatba a magyar nézőket. És ebben semmi túlzás nincs: a legendás darabnak jelentős rajongótábora van, már rég nem csak Izraelben.

2022. április 3., 4.

Fesztivál Színház

A számos meghatározó alkotót magába foglaló izraeli kortárstánc-szcéna alapembere Ohad Naharin, aki közel három évtizedig irányította a Batshevát. Egy interjúban arról beszélt, hogy a Three sok évvel bemutatója után is folyamatosan fejlődik és alakul. Kreatív és muzikális táncosai jelentik mindehhez a kulcsot: az üres színpadon a nézői figyelem a ritmusra, a táncosok közötti összhangra, a csöndekre és szünetekre összpontosul. Röviden: test, zene és mozgás tökéletes harmóniában oldódik fel itt.

BARTÓK TAVASZ

A három részből — Bellus, Humus és Sekus — álló szerkezet valójában visszatérés a tánc legszigorúbb értelemben vett alapjaihoz, s mint ilyen, Naharin kitartó, a tánc mibenlétét faggató kutatásainak lényeges állomása. A gravitáció és a mulandóság az a két kategória, amely felől az előadás leginkább megközelíthető. A fogalmak szavak nélküli élménnyé transzformálódnak a Batsheva színpadán, miközben a Three az élő, lélegző test szépségére irányítja a figyelmet. Egy olyan időszak után, amikor sokunk mindennapi életének jelentős szelete a virtuális térbe helyeződött át, nem lehetünk elég hálásak mindezért.

Jászay Tamás

2022 április 13.

Fesztivál Színház

BARTÓK TAVASZ

SZÉKESFEHÉRVÁRI BALETT SZÍNHÁZ: PARÁDÉ — BEMUTATÓ Közreműködik: Boban Marković Orkestar Zene: Boban Marković Jelmez: Dusána Heráková A koreográfus munkatársa, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Díszlet, fény, koreográfus, rendező: Egerházi Attila 2022. április 8., 9., 30.

Fesztivál Színház

FRENáK TÁRSULAT: SECRET OFF_MAN Előadják: Anibal Dos Santos Esterházy Fanni Lőrincz Emma Vasas Erika Eoin Mac Donncha Maurer Milán Keresztes Patrik Nyáry Gergely e.h.

Szalay Attila e.h.

Zene: Halász Gábor Látvány: Victoria Frenák Díszlet: Kiss Péter, Molnár Szabolcs Jelmez: Haraszti Janka, Henez Mariann Fény: Vajda Máté Hang: Horváth András Koncepció: FrenÁk Koreográfia: R_Társulás

BARTÓK TAVASZ

BATSHEVA ENSEMBLE: THREE Előadják: Yaniv Abraham Eldad Ben Sasson Caroline Boussard Matan David Sharon Eyal Stefan Ferry Yoshifumi Inao Luc Jacobs Talia Landa Gili Navot Inbar Nemirovsksy Rachael Osborne Guy Shomroni Gavriel Spitzer Maya Weiser Adi Zlatin Noa Zuk Zene: Bach, Ohad Fishof, montázs Jelmez: Rakefet Levy Fény: Avi Yona Bueno (Bambi) Hang: Ohad Fishof Koreográfus: Ohad Naharin

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

23

„… hogy megtaláljuk önmagunkban a fényt”

IMA címmel mutatja be új produkcióját áprilisban a fennállása tizedik évfordulóját ünneplő RECIRQUEL társulat.

VÁGI BENCE alapító-művészeti vezetővel a szakrális terek csendes áhítatát idéző installációról és az átszellemültségről is szót ejtettünk.

Miért éppen ima? Ez a fogalom vélhetően mindannyiunknak mást jelent.

A darab gondolata a pandémia idején született meg bennem. Az volt a cél, hogy egy ilyen nehéz időszak után pozitív energiával töltsük fel az emberek lelkét, hitet és erőt adva a továbblépéshez. Valóban, az ima mindenkinek mást jelent, ezért a kulcsszó a nyitottság, az átszellemülés. Arra törekszünk, hogy aki betér az IMA immerzív világába, olyan állapotba tudjon kerülni, melyben megtalálhatja önmagában a fényt.

Ez nem az első elmélyülést célzó produkciója lesz a társulatnak.

Valóban nem, hiszen az éppen negyedik évadját záró Kristály már az immerzív színház világába vitt minket. Attól a pillanattól kezdve, hogy az IMA gondolata megfogant bennem, tudtam, hogy ezzel a darabbal lépünk tovább ebbe az irányba. Az immer­zív színházi alkotások és képzőművészeti installációk egyik fontos jellemzője, hogy képesek a nézőt vagy látogatót olyan érzéki és tudati állapotba eljuttatni, amely egyedülálló a művészetek világában. Éppen ez az, amit az IMA létrehozásával el kívánunk érni: a kilépést a megszokottból, a mindennapok gondolataiból, kötelékeiből, és egy szabadabb állapotba jutva keresni és megtalálni önmagunk lényegét.

Az előadásban meghatározó szerepe van a térnek. Milyen közeget álmodtak a produkció számára?

A Müpa Sátorba álmodott színházi tér valóban rendkívül fontos eleme a produkció nyújtotta immerzív élménynek. Az IMA installáció tágas, lebegő élményében a lélek önmagára találhat. Belépve nem látjuk a tér határait: a végtelenség érzése tölt el bennünket, a fényből kirajzolódó, változó ösvények a szakrális helyek atmoszféráját idéző univerzális teret hoznak létre.

A közönség is az előadás aktív részesévé válik?

Semmilyen aktív szerepvállalást nem várunk, azt szeretnénk, hogy befelé figyeljenek, mi a körülményeket, az alkalmat teremtjük meg az elcsendesülésre. Az előadás élményvilágába átvezető előtérbe érkezve mindenki kap egy hófehér szalagot, amelyet rá tud kötni a középen lebegő, szélben mozgó hatalmas hálóra. Ez számos asszociációra ad lehetőséget a templomi gyertyagyújtástól a tibeti imazászlókon át a jeruzsálemi siratófalig… Olyan gondolattal engedjük el ezt a szalagot, amilyennel szeretnénk, az előadás mindenki számára másról szól majd, hiszen az a cél, hogy a saját belső világunkban merüljünk el.

Seres Gerda 2022. április 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15.

Müpa Sátor BARTÓK TAVASZ

RECIRQUEL: IMA Előadja: Recirquel Társulat Zene: Szirtes Edina Mókus IMA-installáció: Vági Bence, Vladár Tamás Előtérdesign: Iványi Árpád Jelmez: Kasza Emese Hang: Terjék Gábor Fény: Lenzsér Attila Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár Tamás A rendező kreatív munkatársa: Várnagy Kristóf A rendező munkatársa: Schlecht Aliz Koreográfus, rendező: Vági Bence

24

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

Vági Bence Fotó: Hirling Bálint

„…egy szabadabb állapotba jutva keresni és megtalálni önmagunk lényegét.”

25

Fotó: Pedro Greig

C!RCA: Sacre

26

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

ÁLDOZAT A JAVÁBÓL Az újcirkusz műfajával baráti viszonyt ápoló néző pontosan tudja, hogy ha meglátja egy műsorfüzetben a CIRCA nevet, akkor gondolkodás nélkül, azonnal jegyet kell váltania.

Mi sem kertelhetünk: ezt látni kell!

A globális újcirkuszcsalád közösségének közel húsz éve tündöklő, új és új csúcsokat hódító csapata a brisbane-i székhelyű Circa. És itt nem is a látványos számokról van szó: nem arról, hogy már másfél millió néző tapsolt nekik negyven országban. Inkább a művészeti vezető-rendező, Yaron Lifschitz csapatának lélegzetelállító tudásáról, az emberi test képességeinek határait nem egyszerűen feszegető, hanem lenyűgöző fizikumukkal felrobbantó akcióik­ról.

A Circát ismerősként köszönti a magyar újcirkusznéző: bő évtizede a Trafó újcirkuszsorozatának visszatérő vendégei, de a Sziget Fesztiválon is láthattuk őket. És a Fesztivál Színházban is: 2017-ben a Sosztakovics vonós­négyeseire komponált Opus 2-vel léptek fel. Érdekesség, hogy ezúttal is a maga korában felforgató, mostanra klasszikussá nemesedett zenemű jelenti a munka alapját. A Sacre Stravinsky Tavaszi áldozatának 2021 januárjában bemutatott remixe Philippe Bachmann francia zeneszerző láthatatlan és tíz artista nagyon is látványos közreműködésével.

De hogyan is lett Circa a Circa? A ’80-as évek második felében alakult Brisbane-ben a „jogelőd” Rock N Roll Circus: Yaron Lifschitz szerint kicsi, de erős trupp volt, amely az ausztrál cirkusztérképet azonnal felbolygatta. Ő csak ’99-ben csatlakozott a csoporthoz, színházi élményekkel, és bármilyen hihetetlen ma, harminc produkcióval a háta mögött, cirkuszi tapasztalat nélkül. Évekig tartott a kísérletezés, a tagok lecserélődtek, és a 2000-es évek közepétől megállíthatatlan a diadalmenet: telt házas, végtelen szériák otthon és világszerte. Ma már hetvenen dolgoznak a színfalak előtt és mögött: a Circa céggé nőtte ki magát.

Közben olyan helyekre is eljutott, ahol korábban hallani sem akartak cirkuszpro­ dukciókról: felléptek egy háromezer ülőhelyes római amfiteátrumban éppúgy, mint a Pári­zsi Filharmónia nagytermében. A kritika pedig rajongó csodálattal írt a Circa által elindított újcirkuszi forradalomról. Amikor egy interjúban a társulatvezetőt a titok nyitjáról kérdezték, ő a megfelelő időzítésre és a kőkemény munkára hivatkozott.

Érzelmes, megindító, veszélyes utazás… És persze az ütőképes, sokoldalú csapatra: Yaron Lifschitz velük tudja megvalósítani összművészeti elképzelését, amelyben a cirkusz több puszta szórakoztatásnál. Érzel­mes, megindító, veszélyes utazás, amelyben a hangsúly kevésbé a látványos külsőségeken, sokkal inkább a jól megválogatott színpadi egyéniségek közötti kölcsönhatáson van. Előadásaikat „költői titkosírásnak” nevezi, amit nem magyarázni, hanem érezni kell. Artistái előadáshosszat kérdeznek, de a választ nekünk kell megadni.

Jászay Tamás 2022. április 17.

BARTÓK TAVASZ

C!RCA: SACRE Zene: Philippe Bachman, Igor Stravinsky Jelmez: Libby McDonnell Fény: Veronique Bennett Látvány, rendező: Yaron Lifschitz

BARTÓK TAVASZ 2022. március—április

27

Régi barátok találkoznak A kiváló japán hegedűművésznő, Akiko Suwanai több szállal kapcsolódik hazánk zeneéletéhez és a magyar alkotók munkásságához.

Nemegyszer koncertezett Budapesten, elkötelezett tolmácsolója Bartók műveinek, és ő mutatta be 2007 szeptemberében, Pierre Boulez vezényletével, a Luzerni Fesztiválzenekar koncertjén Eötvös Péter Seven című 1. hegedűversenyét. A Budapesti Fesztiválzenekarhoz is régi művészbarátság fűzi: 2001-ben az együttes kíséretével,

Fischer Iván vezényletével rögzítette lemezre Dvořák Hegedűversenyét. A szólista most ismét találkozik a zenekarral és karmeste­ rével: a BFZ márciusi hangversenyprogramjának második száma Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, ebben hallhatjuk Akiko Suwanai játékát. A nagy orosz szerző páratlanul népszerű, virtuóz művéről az előadó életrajzának egyik emlékezetes fejezete is eszünkbe juthat: 1990-ben éppen a moszkvai Csajkovszkij Versenyen aratott fölényes győzelemmel kezdődött az akkor tizennyolc esztendős Akiko Suwanai pályája. A koncert a szláv zene jegyében zajlik: Smetana vígoperája, Az eladott menyasszony hangulatos nyitánya vezeti be, s Csajkovszkij versenyműve után Rimszkij-Korszakov kele­ties színekben gazdag, négytételes Seherezádé-szvitje, ez az izgalmas-fordulatos szimfonikus mesekönyv zárja az estet.

2022. március 19., 20., 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

SMETANA, CSAJKOVSZKIJ, RIMSZKIJ-KORSZAKOV

Feltámadunk!

A szimfónia Haydnnál és Mozartnál elegáns, szellemes műfaj, sok ötlettel és kontraszttal. Beethoven 3. szimfóniájával kezd a játék komolyra fordulni: a műfaj súlyt kap, dimenziói megváltoznak.

Az Eroica után már sokak számára természetes, hogy a szimfónia — manapság kedvelt szóval — statement: állásfoglalás, vallomás valamely fontos fogalomról: Hősről, Természetről, Örömről. Tudta a zenetörténet ezután tovább emelni a tétet? De még mennyire!

Mahlernél ugyanis már minden szimfónia világdráma, mindegyik mű az Élet, a Mindenség, a minket körülvevő nagy Egész egyéni olva­sata. A 2. szimfóniában ez az olvasat a halál (a nyitótétel gyász­indulója) felől közelíti meg a létezés drámáját, és a magányos ember kiszolgáltatottságának és fájdalmának ábrázolásán át (A fiú csodakürtje részleteinek megzenésítése a 4. tételben) a fináléban Klopstock Feltámadás-ódájának emelkedett hitvallásáig jut el.

A zenetörténet egyik legnagyobb és legszebb szimfóniáját mindig 28

KLASSZIKUS 2022. március—április

Fotó: Joan Tomás

Akiko Suwanai

Fotó: Takaki Kumada

Közreműködik: Akiko Suwanai — hegedű Vezényel: Fischer Iván

Riccardo Frizza

ünnep hallani, kivált a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol a hatalmas tér méltó az alkotáshoz. Méltók az előadók is: az MR Szimfonikus Zenekara a kiváló olasz karmester, Riccardo Frizza vezény­letével, a két szólista, Kriszta Kinga és Gál Erika, valamint a Rádió­énekkar és a Kodály Kórus Debrecen.

2022. március 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA Mahler: 2. szimfónia Közreműködik: Kriszta Kinga — szoprán Gál Erika — mezzoszoprán Kodály Kórus Debrecen (vezető karnagy: Kocsis-Holper Zoltán) Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Riccardo Frizza

Titkok és ellentmondások Egy zongoraművész, aki maga a hűvös zárkózottság. Egy zongoraművész, aki nem ad interjút. Egy zongoraművész, aki nem kamaramuzsikál, és nem játszik versenyműveket. Egy zongoraművész, aki nem köt kompromisszumot. Egy zongoraművész, aki úgy siet a pódiumra, mint egy hivatalnok, és úgy játszik, mint egy filozófus.

Egy zongoraművész, akinek arckifejezése és testtartása muzsikálás közben soha nem árulja el, mit érez. Egy zongoraművész, akinek előadásmódja szabatos, tagolt és virtuóz, ám akit hallgatva úgy érezzük: nem a szabatosság, nem a tagoltság, nem a virtuozitás

a fontos, hanem a rejtélyes többlet, amely szavakkal leírhatatlan.

Egy zongoraművész, akinek személyisége interpretációiban távollétével tüntet, hogy teljes művészi alázattal adhassa át a szót Rameau, Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Brahms, Debussy, Szkrjabin személyiségének. Egy zongoraművész, akiről azt hinnénk, zavarja a közönség jelenléte, ám koncertjei végén fejedelmi adakozókedvvel ontja a ráadásokat. Egy zongoraművész, akinek koncertjeire akkor is elkel minden jegy, ha még nem tudható, mit fog megszólaltatni. Egy zongoraművész, aki lenyűgöz, elgondolkodtat, zavarba ejt. Egy zongoraművész, akinek lényét titkokból és ellentmondásokból formálta a sors. Grigorij Szokolov.

2022. március 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MVM KONCERTEK — A ZONGORA

GRIGORIJ SZOKOLOV ZONGORAESTJE

Tabea_Zimmermann

Fotó: Nagy Attila, Mupa

Várdai István

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Grigorij Szokolov

A Szabad és a Rab Az orosz zene hallgatóit gyakran ámulatba ejti a zeneirodalom e fejezetének kivételes gazdagsága és sokszínűsége. A Concerto Budapest hangversenyén e repertoár két 20. századi szerzőjének műveiből hallhat a közönség. Egyikük szabadságban, másikuk rabság­ban élt. Igor Stravinsky fiatalon elhagyta hazáját, pályája Nyugat-Európában bontakozott ki, később az Egyesült Államokban folytatódott és fejeződött be. A nála huszonnégy évvel fiatalabb Dmitrij Sosztakovics sorsát meghatározta Sztálin rémuralma, amely termékeny éveinek jelentős részére árnyékot vetett — de Hruscsov és Brezsnyev idején is legfeljebb diktatúrává enyhült a terror. Zenéjük is nagyon más: Stravinsky életművének legfőbb jellemzője a stiláris sokféleség — orosz korszak, modernizmus, neo­klasszicizmus, szerializmus —, míg Sosztakovics izgalmas, egyéni stílusának kialakulásában fontos szerepet játszott Mahler hatása. Közös vonások: mindkettejükre hatott a jazz is, a népzene

is. A Keller András vezényelte koncert jól példázza ezt Sosztakovics két Jazz-szvitjével és Stravinsky Tűzmadár című balettjével — utóbbi­ban felfedezhetjük a szláv népzenei inspirációt. Sosztakovics megrázó személyes vallomással felérő 2. gordonkaversenyét korunk egyik legkiválóbb csellistája, Várdai István tolmácsolja.

Kecskés M. Júlia

2022. április 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VÁRDAI ISTVÁN, KELLER ANDRÁS ÉS A CONCERTO BUDAPEST Közreműködik: Várdai István — cselló Concerto Budapest Vezényel: Keller András

KLASSZIKUS 2022. március—április

29

Népszerű versenyművek ifjú szólistáit ismerhetjük meg, és egy ősbemutatóként felhangzó kompozíciót fedezhetünk fel a SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR koncertjén. Az együttest fiatal, ám máris nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező dirigens vezényli.

Fotó: Raffay Zsófia

Thomas Kornél

STRING ZING Thomas Kornél, aki Budapesten zeneszerzést, Bécsben karmesterséget tanult, az elmúlt években elsősorban a vezénylésre összpontosított. Olyannyira, hogy tevékenységei között a komponálás másfél évtizedre háttérbe is szorult. Tulajdonképpen egy szerencsés véletlen, illetve a járványhelyzetből adódó kényszerű leállás miatt tért vissza az alkotómunkához. Az első hullám idején klarinétművész felesége kérésére komponált darabot, melynek sikere további művek megírását eredményezte. „Azóta zivatarként törnek rám az újabb és újabb ötletek — árulta el.

— A String Zing is a lezárások idején született, ám olyan zene, melynek energiája, lendülete szöges ellentétben áll a járvány pusztításával.” A címben szereplő angol kifejezés — zing — is lendületre, sebességre, élénkségre és lelkesedésre utal. „A darab túllép a zenei műfajok mesterséges határain, keveredik benne a jazz, az amerikai minimalizmus és a 20. századi magyar zene” — folytatja a jellemzést a szerző. Az alkotás a Müpa 2020-as Zeneműpályázatának díjazott művei közé tartozik.

30

KLASSZIKUS 2022. március—április

Luis Aracama

Vida Mónika Ruth

A koncert Chopin e-moll zongoraversenyével kezdődik, a darab szólistája, Vida Mónika Ruth több nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, 2020-ban Junior Prima Díjjal tüntették ki. A zenélés képességét adománynak tekintő zongoraművész egy interjúban így fogalmazott: „Feladatom, hogy gyógyítsak és örömet szerezzek a muzsikával. Óriási erő van a zenében, mert szeretetet lehet vele közvetíteni, az emberek szívéhez lehet szólni rajta keresztül.” Két szerző áll különösen közel hozzá, Bach és Chopin. „Nálam azok foglalnak el kivételes helyet, akiknél érzek kapcsolódást a transzcendens felé, Isten felé, érzem, hogy a szerző komponálás közben annak adott hálát, akitől a zene ajándéka származik.”

„A darab túllép a zenei műfajok mesterséges határain, keveredik benne a jazz, az amerikai minimalizmus és a 20. századi magyar zene…”

A spanyol Luis Aracama 2018-ban rendkívül fiatalon, mindössze tizenhárom évesen nyert felvételt a híres madridi Zsófia Királyné Zeneiskolába, ahol az egyik legkiválóbb tanár, Ivan Monighetti növendéke. A tizenhét éves csellista számos kurzuson vett már részt, Gautier Capuçon és Alexander Lonquich mellett kedves mesterei között tartja számon Gulyás Mártát. Első díjat nyert a Justus Dotzauer Nemzetközi Csellóversenyen, ugyaninnen a kortárs zene legjobb előadójának járó különdíjat is elhozta. Szintén első lett a horvát­ országi Antonio Janigro és a spanyol Jaime Dobato Benavente csellóversenyen. A Savaria Szimfonikus Zenekar vendégeként SaintSaëns a-moll csellóversenyét adja elő.

Molnár Szabolcs 2022. március 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem FELFEDEZÉSEK

SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Luis Aracama — cselló Vida Mónika Ruth — zongora Vezényel: Thomas Kornél

KLASSZIKUS 2022. március—április

31

Matthias Goerne Fotó: Caroline de Bon

„…MINDIG NAGYON SOK DAL VETT KÖRÜL…” „Szerencsés vagyok, hogy németnek születtem, mert vallom, hogy az anyanyelvünk határozza meg, kik is vagyunk valójában. És számomra a német dalirodalom jelenti a legtöbbet” — nyilatkozta egy korábbi interjúban a weimari születésű MATTHIAS GOERNE, jelenleg a világ egyik legjobbjaként számon tartott dalénekes. Dietrich Fischer-Dieskau és Elisabeth Schwarzkopf egykori tanítványa már harmincévesen a legrangosabb operaszínpadokon Mozartot, Wagnert énekelt, ám dalénekesként érzi magát legjobban.

32

KLASSZIKUS 2022. március—április

Korábban mondtak ilyesmit, de ez egy rövid időszak volt, a pályám elején. Most már más hangszínt emlegetnek, a zenei megoldásokban pedig markáns különbségekről írnak. Szerencsére egyre ritkábbak ezek az összevetések…

„…a darabok tanulmányozása számomra a szöveggel kezdődik.”

Egyik leggyakrabban emlegetett ars poeticája az anyanyelv személyiséget meghatározó erejére vonatkozik. Szokott-e külön a szöveggel, a nyelvvel foglalkozni, amikor tanulni kezd egy új darabot?

Miután a vokális kamarazenében minden, a darab minősége is a nyelven, a szövegen nyugszik, az előadónak nagyon mélyen kell ismernie a szöveget, és az adott nyelvet is tökéletesen kell birtokolnia. Természetes tehát, hogy a darabok tanulmányozása számomra a szöveggel kezdődik.

Szokott verseket olvasni „csak úgy”, kikapcsolódás gyanánt?

Most már ritkábban, de korábban rengeteg verset olvastam. Szeretem is a költészetet, és nemcsak a szavait szeretem megérteni az énekelt verseknek, de az értelmüket is. Így egy-egy dal kapcsán több verset is alaposan megnéztem. Annak egyébként, aki zenével foglalkozik, a versolvasás nem jelent külön feladatot.

Mikor és milyen körülmények között találkozott Alexander Schmalzcal?

Nagyon régen, mintegy tizenhat-tizenhét éve találkoztam vele, aztán három éve Düsseldorfban, a Schumann Zeneművészeti Fő­ iskolán volt egy közös fellépésünk, és azóta szoros szakmai kapcsolatban állunk.

Hol érzi magát igazán otthon? Az operaszínpadon vagy a hangversenypódiumon?

A színpadon sok mindentől függ a teljesítményem: a rendezőtől, a karmestertől, a többi énekestől. Jobban érvényesülnek az előadóművészi szándékok, ha csak egy zongoristával kell ezeket ös�szehangolni. Arról nem is szólva, mennyivel egyszerűbb egy kétszemélyes koncertet és annak próbáit megszervezni, mint egy nagy együttesét.

Volt egy meghatározott pillanat — egy bizonyos darab vagy egy bizonyos énekes hatására —, amikor eldöntötte, hogy elsősorban a dalirodalomnak szenteli művészetét?

Ilyen pillanatra nem emlékszem, csak arra, hogy mindig nagyon sok dal vett körül. Otthon rendszeresen hallgattunk Schubertet, Beethovent — az ő dalaik közül bármelyik lehetett a „bűnös”.

Sokan gondoljuk, hogy Schubert a mérce: a zenéje megmutatja, hogy a szöveg hogyan tudja megváltoztatni a világot. A Schubert-dalok előadói etalon­jaként pedig az Ön mesterét, FischerDieskaut szokták emlegetni. Mondták már, hogy a hangja — különösen, amikor dalokat énekel — nagyon emlékeztet az övére?

A Schumann-átiratok ötlete tőle vagy Öntől származik?

Az én ötletem volt. Tudtam, hogy gyakran foglalkozik ilyesmivel, több hasonló projektet is jegyzett már pályafutása során. Számomra is készített átiratokat, amelyekben a zongoraszólamot nyolc-tíztagú kamarazenekar játszotta, és ezek nagyon sikeresek voltak. Ezeket a Schumann-dalokat is ilyen hangszerelésben szerettem volna elénekelni.

Egyszer azt mondta, jobban szereti a dalokat eredeti változatukban, zongorával énekelni, mert a zenekari hangzás miatt gyakran meg kell változtatnia a szerző szándékát, például a dinamikával kapcsolatban. A zongoristaként is elismert, kiváló énekesek partnereként sokat koncertező Alexander Schmalz olyan tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, hogy elkerülhetők az említett problémák?

Ez egy egészen más dolog, mint azok a dalok, amelyek kapcsán ezt nyilatkoztam. Korábban Webern-dalokat, Brahms- és Reger-dalok átiratát énekeltem zenekarral, és a stílusra — a bécsi iskolára, a késő romantikára — való tekintettel sokkal nagyobb létszámú együttest kellett „áténekelnem”. Az ilyen hangzásszerkezet nem segíti a dalokban elvárt dinamikai finomságok megvalósítását. Egészen más a helyzet a schuberti korai romantikával, ahová még a Schumann-dalok is illeszkednek. Úgy gondoltam, és meg is győződtem róla, hogy ha kisebb apparátust alkalmazunk, amelyben a különböző hangszerek nem felduzzasztják, hanem diszkrét ragyogással látják el a zongoraszólamot, maradéktalanul megvalósíthatók az énekes számára a zeneszerzői elképzelések.

KLASSZIKUS 2022. március—április

33

Fotó: Lukasz Rajchert

A Bázeli Kamarazenekar

Szokott lenni saját elképzelése, hogy egy átiratban hol, milyen hangszereket alkalmazna a legszívesebben?

Nem, ez teljesen Alexander feladata. Amikor elkészül, természetesen van egy kis tapasztalatcsere. Kipróbáljuk, hogy egyik vagy másik hangszín esetleg melyik hangszeren kel még jobban életre.

Ezen a koncerten lesz e darabok magyarországi bemutatója; holt volt az ősbemutató?

Több Schumann-dal hasonló átiratát énekeltem már másutt, de ezek kifejezetten a budapesti koncert számára készültek, itt szólalnak meg először.

Mennyi valósult meg abból, aminek elénekléséről álmodott annak idején? Mi minden van még a bakancslistáján?

Nagyon sok mindent elénekeltem már, és nagyon sok mindent még nem. Tisztában kell lenni azzal, hogy mindent úgysem tud műsorra tűzni az ember, amit szeretne. Ezt a dilemmát úgy szoktam feloldani, hogy rendszeresen frissítem a repertoáromat egyegy új darabbal, és így azért csökken ez a végtelennek tűnő bakancs­lista.

Tóth Anna

A világhírű énekes, Matthias Goerne az övéhez hasonlóan magas művészi árfolyamon jegyzett partnerrel érkezik a Müpába. A Bázeli Kamarazenekart (Kammerorchester Basel) 1984-ben azzal a szándékkal alapították, hogy az együttes folytassa Paul Sacher által 1926-ban létrehozott szellemi elődje, a Basler Kammerorchester hagyományait. Sacher és hajdani együttese megrendelései nyomán olyan zeneszerzők műhelyében keletkeztek nagy jelentőségű új kompozíciók, mint Bartók, Stravinsky, Casella, Honegger, Krenek, Martinů, Britten, Henze, Fortner, Halffter, Berio, Holliger. A mai Bázeli Kamarazenekar egyforma figyelmet szentel a régi zenének és a kortárs alkotásoknak. Első vendégkarmestere a 2015/16-os évad óta a Giardino Armonico élén világhírnevet szerzett Giovanni Antonini. A kamarazenekar hangszeres és vokális partnerei között olyan művészeket találunk, mint Maria João Pires, Sol Gabetta, Nuria Rial, Christoph Prégardien, Erwin Schrott, Khatia Buniatishvili, Patricia Kopatchinskaja. A Bázeli Kamarazenekar és Matthias Goerne közös műsorán két Schumann-dalcsokor (Alexander Schmalcz kamarazenekari kíséretes átiratai) mellett Debussy— Busser, Roussel és Gounod kamarazenekari művei szólal­nak meg.

2022. március 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BÁZELI KAMARAZENEKAR Közreműködik: Matthias Goerne — bariton

34

KLASSZIKUS 2022. március—április

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu35

KLASSZIKUS 2022. március—április

VEZÉNYEL A SZERZŐ 36

Különleges este lesz a BÉCSI FILHARMONIKUSOK fellépése a Müpában.

A műsor csupa izgalmas ritkaság: Berg Három zenekari darabját, Janáček Taras Bulba rapszódiáját nem könnyű elcsípni a hangversenytermekben.

Az pedig, hogy THOMAS ADÈS Totentanza a szerző vezényletével szólal meg, maradandó élményt ígér. Mert a koncerten korunk egyik kiemelkedő zeneszerzője vezényel, aki előadóként is rangos: zongoristaként világhírű énekeseket kísér, karmesterként pedig ezúttal Európa egyik legjobb zenekara élén bizonyítja tudását.

A Müpa koncertrendező tevékenységének egyik nagy fegyverténye, hogy a hangversenyezés történetének egyik legjelentősebb szimfonikus zenekarát, amelynek egy-egy budapesti fellépésére korábban sok évet kellett várni, ma már rendszeresen visszatérő ismerőseként üdvözölheti a Komor Marcell utcai hangversenyterem közönsége. Elmondhatjuk: az együttes, melyet hajdan Brahms, Richard Strauss, Mahler, Furtwängler, a két Kleiber, Walter, Karajan, Giulini, Solti — és még seregnyi más nagy karmester — vezényelt, s amelynek élén mindig a kor legjobb hangszeres szólistái és énekesei léptek fel, mostanában állandó partnere a Müpának, ahová újra és újra visszatér. Bemutatni tehát aligha kell már az öntudatos önkormányzatiságban, vezetőkarmester nélkül dolgozó zenekart, melynek hagyományait minden zenekedvelő ismeri, a Staatsoperrel való szoros kapcsolattól a legendás újévi koncerteken át a sokat emlegetett patinás hangzásig. „A Bécsiek”, csak így, egyszerűen: a név fogalom a világ minden táján, ahol szeretik a klasszikus zenét.

A zenekar maga dönt arról, kivel lép fel, így aztán az, hogy március végén Bécsben és Budapesten négy alkalommal is Thomas Adès társaságában koncerteznek, sokat elárul az ötvenegy éves brit zene­szerző, zongoraművész és karmester presztízséről. A londoni születésű Adès — akinek édesanyja művészettörténész, szíriai zsidó származású édesapja költő és műfordító — zongorát és zeneszerzést tanult a Guildhall School of Music and Drama falai között, majd kitüntetéssel végzett a Cambridge-i King’s College-ban. Később a Royal Academy of Music zene­ szerzés-professzora lett. Színes és gazdag alkotói termésében operákat, zenekari műveket, kóruskompozíciókat, kamarazenét egyaránt találunk. A Bécsi Filharmonikusok koncertjén megszólaló alkotása, a Totentanz (Haláltánc) 2013-ban, Witold Lutosławski születésének centenáriumán, a Royal Albert Hallban hangzott fel először: a kompozíció a nagy lengyel zeneszerző és felesége, Danuta emléke előtt tiszteleg.

KLASSZIKUS 2022. március—április

Az egyetlen tételből álló, mintegy negyvenperces mű az 1942-es brit bombázásokban súlyosan megsérült lübecki Szent Mária-templom elpusztult fríze, a Haláltánc középkori feliratát zenésíti meg. A frízen látható ábrázolás (melyről fennmaradtak a bombázás előtt készült fényképek) a teljes emberi társadalmat felvonultatja, a pápától a csecsemőig, egy nagy körtánc formájában, amelyben minden táncost egy-egy halálfigura választ el a másiktól. A számtalan alakban megjelenő Halál hívogatja az élőket: csatlakozzanak hozzá. Adès művében az élőket szoprán, a Halált bariton szólaltatja meg. Posztmodern műve nagyszabású, félelmetes hangulatú és lenyűgözően karaktergazdag, hiszen minden egyes — eltérő társadalmi státusú — élő más és más zenei jellemzést kap.

A mű nyelve régi német, a kompozíció formavilága igen változatos, hiszen az egymást követő rövid részek között akad szóló, párbeszéd, duett. Irónia, féle­lem, dermesztő humor váltakozik, a hangszerelés lenyűgözően színes. Ha az inspiráció forrása egy hatalmas, hosszan kígyózó falikép, elmondhatjuk, hogy Adès műve hangzó freskó: vizionáló zene, mely nagy megjelenítő erővel vetít látomásokat képzeletünk falára.

Mindig különleges élmény, amikor egy koncert karmestere egyben zeneszerző is, hiszen a komponisták a zeneművek logikai összefüggéseinek mélyére látnak — megközelítésük egyszerre érzéki és intellektuális. Az azonban még izgalmasabb, ha egy dara­bot saját szerzőjének vezényletével hallhatunk.

A magyar közönségnek az elmúlt több mint fél évszázad során adódott néhányszor alkalma arra, hogy ebben az élményben részesüljön: láthatta-hallhatta, hogyan vezényli saját zenéjét Kodály, Stravinsky, Copland, Boulez, Maxwell Davies, Bernstein, Stockhausen, Kagel, Penderecki, és manapság is kínálkozik hasonló lehetősége, amikor Eötvös Péter vezényli saját műveit, nemegyszer éppen a Müpában (ahogyan most, áprilisban is, a Bartók Tavasz műsorán magyarországi bemutatóként közönség

Thomas Adès

elé kerülő Sleepless esetében). Thomas Adès karmesteri közreműködése saját kiemelkedő jelentő­ ségű kompozíciójának előadásában várhatóan e nagy élmények sorába illeszkedik majd.

Adès műve hangzó freskó: vizionáló zene, mely nagy megjelenítő erővel vetít látomásokat képzeletünk falára.

Berg Három zenekari darabja 1913 és 1915, Janáček (Gogol nyomán komponált) rapszódiája, a Taras Bulba 1915 és 1918 között keletkezett, izgalmas lesz tehát egymás után hallani a két művet, hiszen úgyszólván egyidősek, és mindkettő a századelő modern zenéjének stiláris útkeresését reprezentálja — más és más módon. A Totentanz baritonszólistája, Mark Stone brit illetőségű előadó gazdag operai, oratorikus, valamint dalénekesi tapasztalattal — és saját hanglemezcéggel. A halálra szánt élőket megszemélye­ sítő, változatos szerepkörökben elénk lépő holland mezzoszoprán, Christianne Stotijn kapcsolata a művel különleges: a szólamot már az ősbemutatón is ő énekelte.

Csengery Kristóf A Bécsi Filharmonikusok exkluzív partnere a ROLEX.

2022. március 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Christianne Stotijn — mezzoszoprán Mark Stone — bariton Vezényel: Thomas Adès

KLASSZIKUS 2022. március—április

37

Fotó: Marco Borggreve

THOMAS ADÈS ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK

38

KLASSZIKUS 2022. március—április

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fassang László

IMPROVIZÁLT TALÁLKOZÁSOK 2022 áprilisában az Orgona + 3 szaxofon című hangversenyen FASSANG LÁSZLÓ lép művészbarátaival a Müpa pódiumára. A program részleteiről az est főszereplőjét, a koncert orgonistáját, a Müpa orgonahangversenyeinek szerkesztőjét kérdeztük.

Mi adta a koncert alapötletét, és hogyan alakult ki ebből a végleges koncepció?

Fassang László: Az elmúlt két évtized során több olyan kollégával, baráttal játszottam együtt, akiknek fő hangszere a szaxofon. Vannak olyan formációk, amelyekben Vincent le Quanggal, Szokolay Dongó Balázzsal és Ávéd Jánossal egyaránt rendszeresen fellépünk. Felmerült, hogy izgalmas lenne a Müpa orgonája köré szervezni ezt a háromféle zenei világot, kipróbálva, hogy a hangszer és a terem adottságai által inspirálva hogyan tudjuk zenei gondolatainkat új kontextusban megfogalmazni.

jazzkvartettjében zongorán, orgonán, Hammond orgonán és Fender Rhodes-on játszom. Egylényegű, de két különböző irányból érkező improvizációs hagyomány felől közelítjük a rögtönzés univerzális zenei nyelvét, melyhez a zenekarvezető kompozíciói adják a főtémákat.

A cél az, hogy mindegyik formáció írjon olyan zenét, amelyet kifejezetten erre a koncertre szán, erre a térre, erre az orgonára és ezekre a zenészekre képzel el. Nem a klasszikus értelemben vett művekről van szó, hangról hangra rögzített partitúrával,

…a szaxofon a jazz révén szorosan kötődik az improvizatív zenéhez, a klasszikus hangszerek között pedig az improvizáció hagyománya az orgonához kapcsolódik a legerősebben.

Mi jellemzi a hangverseny programját?

Szokolay Dongó Balázzsal kialakított reper­toárunk alapvetően népzenei ihletésű, hagyományos európai motívumokon alapul, ilyenkor a szaxofon is szinte népi hangszerként szólal meg. Vincent Le Quang a jazz területéről érkezik. Bár sokszor kiléptünk a klasszikus zene világába, mégis ami talán a leginkább jellemez minket, az a zene folyamatát meghatározó, szabad improvizáció, aminek nem célja egyetlen stílus előtérbe állítása, de elke­ rülése sem. Ávéd János 2013-ban alakult

hanem olyan jellegű lejegyzésekről, melyek a jazzben vagy a világzenében használa­ tosak: bizonyos témák, szerkezetek, akár harmóniamenetek előre meghatározottak, de a végső forma minden esetben egy impro­vizatív működés eredménye lesz.

Milyen lehetőségeket rejt magában az orgona és szaxofon társítása?

A fúvós hangszerek közül talán a szaxofon, különösen a tenorszaxofon rendelkezik a legnagyobb dinamikával: széles hang­ terjedelemben és minden hangfekvésben

erőteljes és karakteres hangzást tud létrehozni. Éppen emiatt nagyon jó partnere tud lenni egy orgonának, amire szintén jellemzőek ezek a tulajdonságok. Továbbá a szaxofon a jazz révén szorosan kötődik az improvizatív zenéhez, a klasszikus hangszerek között pedig az improvizáció hagyománya az orgonához kapcsolódik a legerősebben. Az előre megírt vagy a klasszikus művek nem vagy sokkal kevésbé hoznának létre olyan sokféle találkozást a két hangszer között, amit az így létrejövő improvizációs felület lehetővé tesz.

Amikor a Müpába látogat egy vendég orgonistafellépő, mindig különösen érdekes, hogy számára mit jelent ez a hangszer, mit tud kihozni belőle, mi az, amit fontosnak tart, mi az, amit szeret benne. Most nagyon hasonló esemény játszódik majd le: kiderül, hogy három különböző hagyományból érkező muzsikust — akikkel egyformán szoros szakmai és emberi kapcsolatban vagyok — milyen zenére inspirál a Müpa orgonája, hogyan tudnak vele együtt lélegezni, illetve a felkészülés során együtt gondolkodni.

Ozsvárt Viktória

2022. április 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ORGONA + 3 SZAXOFON Közreműködik: Fassang László — orgona Vincent Le Quang, Ávéd János, Szokolay Dongó Balázs — szaxofon

KLASSZIKUS 2022. március—április

39

ÚJÍTÓ SZIMFÓNIÁK A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR a kellemesen megszokott hangzású Osztrák szimfonikus est címmel is hirdethetné április végi koncertjét. De ez is lehetne a műsor felirata: A szimfonikus hagyományok megújítói. ROBERTO PATERNOSTRO, a bécsi születésű egykori Ligeti- és Christoph von Dohnányi-tanítvány irányításával ugyanis két olyan művet szólaltat meg az együttes, amelyben a szerzők tágítják a kompozíciós szokások kereteit.

A szimfónia Haydn műhelyében érlelődött pódiumképessé. Mozart is őt tekintette e műfajban példaképének, Wolfgang Amadeus azonban csakhamar túllépett az akkoriban szabályosnak ítélt model­leken, mindenekelőtt a hangszerelés területén. A 18. század hetvenes éveinek nagy felfedezése a klarinét volt, amely hamar helyet kapott a Mozart-zenekarokban. Haydnból, a Mozartnál huszonnégy évvel idősebb mesterből a hangszer alkalmazása dolgában tanítvány lett: Mozart halála után két évvel, 1793-ban kelet­ kezett Esz-dúr műve (Hob. I:99) az első olyan Haydn-szimfónia, amelynek zenekara klarinétot is használ. A komponista ekkor éppen második londoni útjára készült, amelyre a koncertjeit szervező Johann Peter Salomon újabb féltucat szimfóniát rendelt a korábban óriási sikerrel bemutatott első hat után. E második sorozat első műve szólal meg a hangversenyen. A darabot az ősbemutatón a szerző vezényelte a csembaló mellől.

Zenekari dalciklus vagy szimfónia? — sokszor merül fel a kérdés Mahler 1908-ban keletkezett Dal a Földről című műve kapcsán.

Az 1907-ben gyógyíthatatlan szívbetegséggel diagnosztizált Mahler a Nyolcadik után nem akart 9-es sorszámmal újabb szimfóniát írni, mert babonásan félt attól, hogy ez a mű lenne az utolsó szimfó­ niája, ahogyan Beethovennek is az volt a Kilencedik. Ekkoriban kerül­t kezébe a Die chinesische Flöte, Hans Bethge kínai versekből készült szabad német átköltéseinek gyűjteménye, amelyet elragadtatással olvasott, és szövegeket választott belőle megzenésítésre.

1908-ban megszületett új műve: egy hattételes, grandiózus alkotás.

Mahler más szimfóniáiban is élt a vokális betétszám lehetőségével,

40

KLASSZIKUS 2022. március—április

ez a darab azonban valójában két szólistára írt dalciklus, amelyet ezúttal a bécsi Staatsoper tagjaként egyre sikeresebb mezzoszoprán, Vörös Szilvia és a kiváló Wagner-énekesként jegyzett amerikai hőstenor, Erin Caves kelt életre.

A Dal a Földről után Mahler megnyugodva komponálta meg Kilencedik szimfóniáját, remélve, hogy előzőleg sikerült kicseleznie a végzetet — a Kilencedik azonban korábbi félelmét igazolva valóban az utolsó szimfóniája lett, hiszen a 10.-et már nem sikerült befejez­nie. A Dal a Földrőlt nem sokkal a zeneszerző 1911-ben bekövetkezett halála után, Bruno Walter vezényletével hallhatta először a közönség. A Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyének visszatérő vendégkarmestere, Roberto Paternostro nemcsak Ligeti­ nél és Christoph von Dohnányinál tanult, de a Bécsi Zeneakadémián a (Budapesten született) legendás Hans Swarowsky növendéke volt, 1978 és 1984 között pedig Herbert von Karajan asszisztenseként dolgozott. Érdeklődéssel fordul a magyar zene felé: több Dohná­nyi-műből készített lemezfelvételt.

Tóth Anna

2022. április 22.

DAL A FÖLDRŐL Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar Vörös Szilvia — alt Erin Caves — tenor Vezényel: Roberto Paternostro

KLASSZIKUS 2022. március—április

41

Fotó: Moritz Schell

Roberto Paternostro

BRÉMAI

MUZSIKUSOK

42

KLASSZIKUS 2022. március—április Fotó: Julia Baier

A Brémai Német Kamarafilharmónia és Paavo Järvi

A Grimm-mesében négyen vannak: a szamár, a kutya, a macska és a kakas. Ha a zenéhez nem is, a zenebonához mindenképpen értenek, hiszen amikor élelem reményében elszántan beugranak a rablóbanda házának ablakán, az általuk keltett hangzavar rémíti meg és készteti megfutamodásra a haramiákat. A BRÉMAI NÉMET KAMARAFILHARMÓNIA létszáma nem négy, hanem negyvenegy fő, az általuk keltett hangok pedig nem elriasztják hallgatóikat, hanem becsalogatják őket a koncerttermekbe, amelyek fellépéseik alkalmából rendre megtelnek.

Sokat ígérő kezdet, ha egy zenekar úgy születik meg, hogy fiatalok hozzák létre az együttest, öntevékenyen. Elég, ha a magyar zeneéletből idézünk fel néhány példát: a ma is aktív és nemzetközi sike­reket arató, ugyanakkor immár interpretációtörténeti jelentőségű múltra visszatekintő Liszt Ferenc Kamarazenekar lelkes fő­ iskolások együtteseként kezdte meg munkáját hajdan, de hasonlóképpen indult a Budapesti Vonósok pályafutása is, és az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekart is növendéktársaiból toborozta egykor Héja Domonkos. Nagy erő a közös akarat, és még többet számít, ha az ösztönzés nem kívülről érkezik, hanem a muzsikusok szívéből, s a társaság alulról szerveződik.

A sors iróniája, hogy a Brémai Német Kamarafilharmónia — melyet az imént vázolt öntevékeny módon muzsikushallgatók alapítottak 1980-ban — nem Brémában, hanem Frankfurtban tartotta első próbáit és koncertjeit. Ott alakultak, s eleinte úgy gondolták, teljességgel a maguk urai lesznek, és karmester nélkül fognak dolgozni. A pénzügyeket és a menedzselés munkáját is külső segítség nélkül kívánták végezni. A terveket azonban néha éppen a sikerek írják át: 1987-ben hivatásos együttessé váltak, 1992-ben pedig áttet­ték székhelyüket Brémába, ahol azóta is sok és sokféle feladatot látnak el, élénken és változatosan gazdagítva a város kulturális életét. Az anyazenekaron belül már 1990-ben megalakult a Deutsche Kammerphilharmonie Bremen fúvós szólistáinak együttese, a Kamarafilharmónia a városban évadonként két bérleti hangversenysorozatot is ad, kamaraestjeik is rendszeresek, és van egy nyári fesztiváljuk is. A zenekar 1998 óta a Brémai Zenei Fesztivál rezidens együttese, és ugyanezt a funkciót tölti be a bonni Beethovenfesten 2005 óta. 2017-ben pedig a Kissingeni Nyár fesztivál­jának is rezidensei lettek.

Az együttes élén eddig olyan karmesterek működtek, mint Mario Venzago, Heinrich Schiff, Jiří Bělohlavek, Thomas Hengelborck, Daniel Harding. Az utóbbi 1999 és 2003 között volt a zenekar művészeti vezetője. 2004 óta ezt a funkciót Paavo Järvi tölti be. A magyar közönség által is jól ismert, kiváló észt dirigens páratlan nemzetközi sikerű karmesterdinasztia tagja. Ismerünk persze családokat, amelyekben az apa és a fiú egyaránt a karmesteri pályát választotta, említhetjük Erich és Carlos Kleiber, Arvīds és Mariss Jansons nevét, Kurt Sanderlingnek pedig ugyanúgy két fia vált karmesterré Stefan és Michael személyében, ahogyan Neeme Järvi két fia, az idősebb Paavo és a fiatalabb Kristjan is ebben az előadó-művészeti ágban tevékenykedik. Az azonban alighanem egyedülálló rekord, hogy a Järvi család három tagja már sok éve egyidejűleg arat világsikereket a földkerekség különböző pontjain, kiváló zenekarok élén.

Paavo még Tallinnban született 1962-ben, ám a család emigrációja után már az Amerikai Egyesült Államokban nevelkedett, ott bontakozott ki muzsikus-egyénisége. Iskolái között olyan rangos intéz­ményeket találunk, mint a philadelphiai Curtis Institute, mentorai közül pedig elég Leonard Bernsteint említeni. Pályájának alakulása zenekarokban elbeszélve: Malmői Szimfonikusok, Stockholmi Királyi Filharmonikusok, Cincinnati Szimfonikusok, Észt Nemzeti Zenekar, a Frankfurti Rádió Zenekara, Orchestre de Paris — és már régóta a Brémaiak. Gazdag repertoárral rendelkező, nagy nemzetközi sikereket arató karmester, akit a világ minden hangversenytermében szívesen fogadnak, és aki számos jelentős nemzetközi cégnél készített hanglemezfelvételeket.

…alighanem egyedülálló rekord, hogy a Järvi család három tagja már sok éve egyidejűleg arat világsikereket…

Järvi nem az egyetlen sztár lesz a Brémai Német Kamarafilharmónia estjén, hiszen a Brahms-műsor, amelynek második részében egy becses ritkaság, az 1. (D-dúr) szerenád (op. 11) szólal meg, egy igazi sláger, a Hegedűverseny (op. 77) hangjaival kezdődik, ennek szólistájaként pedig korunk egyik ünnepelt vonós csillaga, a magyar közönség által Järvihez hasonlóan ismert és kedvelt, holland Janine Jansen lép pódiumra. Muzsikuscsalád sarja: édesapja templomi orgonista, édesanyja énekesnő, két bátyja közül az egyik a csembaló és orgona, a másik a cselló elkötelezettje. A nagybácsi sem akárki: Peter Kooy, a világhírű basszus. Janine két évtizede arat világszerte sikereket. Repertoárja széles: Bachtól Schubertig, Brahmstól Prokofjevig, Beethoventől Brittenig a hangszer kamarazenei és szólórepertoárjának számos remekművét öleli fel. Pályafutása során jelenleg immár a harmadik (!) Stradivarin játszik, partnerei között olyan karmestereket találunk, mint Riccardo Chailly, Daniele Gatti vagy Valerij Gergijev, s olyan hangszeres előadókat, mint Mischa Maisky, Julian Rachlin vagy Maxim Rysanov.

Budapesten többször fellépett már — mindig nagy sikerrel.

Kecskés M. Júlia 2022. április 27.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

PAAVO JÄRVI ÉS A BRÉMAI NÉMET KAMARAFILHARMÓNIA Közreműködik: Janine Jansen — hegedű Vezényel: Paavo Järvi

KLASSZIKUS 2022. március—április

43

Egy ismeretlen ismerős Közösségekhez tartozni jó. Például koncertlátogatóként a Müpa közösségéhez, hiszen ez bizonyos kiváltságokkal jár: kiváló muzsikusok előadásában hallhatunk remekműveket.

Privilégiumokat ígért az a társaság is, amelyhez Joseph Haydn kívánt csatlakozni: a „privilegierte Tonkünstlergesellschaft”-ként (kiváltságos zeneművész-társaság) is emlegetett Wiener Tonkünstler-Societäthez (Bécsi Zeneművészek Társasága).

A sikeres felvétel érdekében oratóriumot írt, életében először.

44

KLASSZIKUS 2022. március—április

Vashegyi György

Az említett társaság főként zenészek özvegyei és árvái számára biztosított nyugdíjat és egyéb támogatásokat, ennek érdekében jótékonysági koncerteket szerveztek az adventi, illetve a nagyböjti időszakokban, műsoron az éppen divatos olasz nyelvű oratóriumokkal. Így esett, hogy Haydn 1775-ben, negyvenhárom évesen megírta és bemutatta legelső oratóriumát, a Tóbiás hazatérését.

Sok pénz gyűlt össze az árvák és özvegyek számára, nem maradt el a művészi siker sem, Haydnt mégsem vették fel a társaságba, mivel nem írta alá a kötelezettségvállalást, melynek értelmében további ingyen kompozíciókat vártak volna tőle. (Az is lehet, hogy ezt munkaadója, Esterházy herceg tiltotta meg neki.) Minden jó, ha a vége jó: a zeneszerzőnek mindössze huszonkét évet kellett várnia, hogy bejegyezzék őt a Wiener Tonkünstler-Societät tagjai közé.

Haydn mindenesetre a bemutató után Európa-szerte ismert lett, a Tóbiás haza­térése viszont ma keveseknek jutna eszébe, ha Haydn oratorikus alko­ tásait kellene felsorolni.

Fotó: Raffay Zsófia

Tóbiás könyve az Ótestamentum egyik apokrif irata, amely igen népszerű téma volt a barokk korban, Haydn mellett, illetve előtt harmincöt különböző feldolgozásáról tudunk. Gondolnánk, hogy hab a tortán egy neves librettista, Giovanni Gastone Boccherini — Luigi Boccherini bátyja —, aki nemcsak udvari költőként, de énekesként, táncosként, hegedűsként és színészként is jeleskedett. Az elemzők azonban rámutattak a librettó gyengeségeire, és arra, hogy ezért nem tud olyan erőteljes hatást kelteni a mű, mint A teremtés vagy az Évsza­kok. A szövegkönyv a történetnek arra a részére összpontosít, amikor a vak Tóbit és felesége, Anna hazavárják fiukat, Tóbiást. A hosszas várakozás során — mely különösen Anna hitét teszi próbára — visszaemlékezéseken keresz­tül ismerjük meg a karaktereket. Az oratórium második része Tóbiás (és felesége, Sára) hazatérésére koncentrál, a kalandos úton érkező fiú az, aki meggyógyíthatja vak édesapját. Tanácsaival mindebben egy Azariás nevű fiatalember segíti, aki valójában az álruhás Rafael arkangyal.

…a zeneszerzőnek mindössze huszonkét évet kellett várnia, hogy bejegyezzék őt a Wiener Tonkünstler-Societät tagjai közé…

Haydn zenéje — ahogyan azt későbbi oratóriumai esetében is megszokhattuk — invenciózus, gazdagon hangszerelt, gyakran illusztrálja, elmésen ábrázolja a szöveget, akár drámai, akár örömteli jelenetekről van szó, áriái pedig kifejezetten virtuózak. Ezeknek kivitelezéséről a Müpa koncertjén nem akármilyen énekes szólisták gondoskodnak: Balogh Eszter főleg barokk operák és orató­ riumok keresett mezzoszopránja, aki két évvel ezelőtt megnyerte a London Handel Society nemzetközi énekversenyét, az olasz Roberta Invernizzi már több mint hatvan lemezen bizonyított, és többek közt Gustav Leonhardttal is együtt dolgozott, a svéd tenort, Anders Dahlint Bach passióinak evangélistájaként és a francia barokk értő előadójaként is gyakran foglalkoztatják, Sophie Karthäuser belga szoprán többek közt Elisabeth Schwarzkopf tanítványa volt, és Mozart-szerepekkel robbant be a zenei életbe, a fehérorosz bariton, Nyikolaj Borcsev útját pedig többek közt Várady Júlia, Dietrich Fischer-Dieskau felesége egyengette — ő igen fiatal kora óta Európa legjelentősebb operaházaiban játszik főszerepeket. Magyar­ország vezető régizenei műhelyét, a Vashegyi György által irányított Purcell Kórust és Orfeo Zenekart nem kell bemutatni a Müpa közösségének, hiszen különleges produkcióik kivétel nélkül magas minőséget képviselnek.

Tóth Endre 2022. április 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

HAYDN: TÓBIÁS HAZATÉRÉSE Anna: Balogh Eszter Raffaele: Roberta Invernizzi Tobia: Anders Dahlin Sara: Sophie Karthäuser Tobit: Nyikolaj Borcsev Közreműködik: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

KLASSZIKUS 2022. március—április

45

Fotó: Toshi Sakurai

Chick Corea

Corea évtizedeken át egyengette pályatársai útját…

CHICK COREA HÁROMSZOROS ÉLTETÉSE A 2021 februárjában elhunyt Chick Corea még a világjárvány kitörése előtt elküldte a Müpának az intézmény jubileumára készült kompozícióját. A posztumusz ősbemutatón három fiatal zongorista működik együtt Corea nálunk utoljára fellépett triójának tagjaival.

A Müpa az intézmény 15. születésnapjára egyebek között jazzkompozíciókat is rendelt. László Attila és Oláh Kálmán darabjai a járvány közben is felhangozhattak, Branford Marsalis művét is megismerhetjük, ám Chick Corea 2021 februárjában, 79 éves korában bekövetkezett halála óriási űrt hagyott maga után. Coreát hirtelen veszítette el a jazz világa, a művész az utolsó pillanatig rendkívüli testi-szellemi frissességgel dolgozott. Pálya­futása során Magyarországon is tucatnyi koncertet adott — utoljára éppen a Müpában, 2018 júliusában, méghozzá a kolosszális művészeknek tartott John Patitucci bőgőssel és Dave Weckl dobossal, akik éppen az ő Elektric, majd Akoustic triójában lettek világhírűek.

Az örökösöket képviselő menedzsment arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Corea által komponált és a megrendelőnek elküldött Concerto For Trio szólaljon meg, mégpedig a szerzője szándékának leginkább megfeleltethető formában.

Corea évtizedeken át egyengette pálya­ 46

JAZZ 2022. március—április

társai útját, így hát Weckl, de különösen Patitucci számára mindig is afféle apafigurának számított. A bemutató előadógárdájának kialakításakor két csodagyerekként indult, mostanra huszonöt éves, beérkezett művészre és egy Corea felfogásához sokban kapcsolódó, ám náluk idősebb magyar kiválóságra esett a választás.

Beka Gochiashvili a grúziai Tbilisziben született, óvodásként Scott Joplint pötyögött a zongorán. Több versenygyőzelmet és egy Juilliard-ösztöndíjat követően a tizenhat éves zongorista első lemezén producerként Lenny White, bőgősként Stanley Clarke (Return to Forever) és Patitucci működik közre. Gochiashvili ugyanúgy Corea pártfogoltja volt, mint a nála mindössze másfél hónappal fiatalabb, Tel-Avivban született Gadi Lehavi. Rá otthoni tanulmányai után Amerikában Ravi Coltrane figyelt fel először, Dave Liebmannel pedig egy ámulatba ejtőn érett és eredeti, tizenhárom éves korában elhangzott rögtönzését örökítette meg a YouTube. Azóta többek között Eli

Degibri, Omer Avital, a mi Németh Ferencünk, Bobby McFerrin és Kurt Rosenwinkel hívták zenekaraikba.

Szabó Dánielt, a harmadik zongorista közreműködőt nemcsak a Müpa közönségének nem kell bemutatni, hanem Amerikában sem. Bostonban tanult és Kaliforniában élt, párhuzamosan tanít a UCLA-n és a PTE művészeti karán, lemezein Rosenwinkel és Németh mellett Chris Potter és Peter Erskine vállaltak szólistaszerepet. Mindhárom zongorista közreműködik a premieren, ezenkívül megszólaltatják Corea néhány jól ismert, híres szerzeményét is.

Zipernovszky Kornél

2022. március 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

CHICK COREA: CONCERTO FOR TRIO — PREMIER JOHN PATITUCCI, DAVE WECKL, SZABÓ DÁNIEL, BEKA GOCHIASHVILI, GADI LEHAVI

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

mupa.hu47

JAZZ 2022. március—április

Fotó: John Peden

Pat Metheny

48

JAZZ 2022. március—április

PAT METHENY

OLDALT PILLANT A sokak által régóta utánzott, legendás gitáros, PAT METHENY témái, dallamai régóta örökzöldnek számítanak. Amikor pedig fiatalokkal veszi körül magát, ezek az örökzöldek új hajtásokkal gazdagodnak.

Bright Size Life (1975) című, első saját lemeze óta Metheny több tucat hangszeres témája vált jazzslágerré, de komponált szimfonikus zenekarra, írt balettzenét, dolgozott Steve Reichsel — az utóbbi együttműködés eredménye lett az overdubbing technikával felvett Electric Counterpoint. Eközben készített filmslágert David Bowie-val (This Is Not America), közreműködött Michael Brecker várva várt szólólemezén (1987), Herbie Hancock sokszor hívta zenélni, Jaco Pastoriusszal pedig nemcsak fent említett első lemezén, hanem Joni Mitchell felejt­hetetlen koncertalbumán is együtt szerepelt. Életrajza valóságos „Ki kicsoda a mai jazzben és rockzenében”, a Pat Metheny Group, többek között Lyle Mays közreműködésével pedig úgy törte át a műfaji korlátokat, hogy közben a jazzrajongók is kitartottak mellette. Sokoldalúságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy húsz Grammy-díját ös�szesen tizenkét különböző kategóriában kapta, a rocktól a szóló improvizációig. Új lemezének és ezúttal is újításokat hozó aktuális pályaszakaszának lényege, hogy olyan társakat hív maga mellé a pódiumra, akik az ő zenéjén nőttek fel, akik az iskolában tanulták a kompozícióit, szólóit. Metheny tizennyolc (!) éves kora óta tanít a jazzakadémiákon, mesterkurzusokat is tart, mindig is figyelt a fiatalokra, és most többüket is kiválasztotta, hogy velük próbáljon vagy szerepeljen, innen származik együttesének elnevezése: Side-Eye. Abban a felállásban, amely az V.1—IV. sorszámot kapta, és végül a szeptemberben megjelent lemezre került egy New York-i koncert felvétele nyomán, James Francies orgonál, zongorázik és egyéb billentyűs hangszereken játszik. Tegyük hozzá, fantasztikusan — és basszusgitárosra sincs igazán szükség mellette, mert „hozza” azt a szólamot is.

Életrajza valóságos „Ki kicsoda a mai jazzben és rockzenében”…

A lemezen és a turnén az unokák generációjába tartozó Eric Harland dobol, akinek nagyapja valóban a doboslegenda Roy Haynes. A Müpába viszont a Side-Eye koncepciójának megfelelően Joe Dyson jön dobolni, akinek nevéről lassan lekopik a „Jr.”, mióta már az orgonista Dr. Lonnie Smith, a hozzá hason­lóan New Orleans-i trombitás Nicholas Payton, és az elektromos gitárvarázsló Marc Ribot is szerződtették együtteseikbe. Ha Metheny a koncerten követi a lemez műsorát — bár ő mindig a változatosságot részesítette előnyben —, akkor a két fiatallal a Bright Size Life, a Better Days Ahead és az Ornette Coleman-féle Turnaround című híres számai közül is választhat, de legújabb szerzeményei sem kevésbé izgalmasak.

Zipernovszky Kornél

2022. április 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

PAT METHENY SIDE-EYE

W/JAMES FRANCIES & JOE DYSON Közreműködők: Pat Metheny — gitár James Francies — zongora, billentyűs hangszerek Joe Dyson — dob

VILÁGZENE 2022. március—április

49

Katona Klári

CIMBALOM ÉS MESEVILÁG

Fotó: Ritter Doron

Márciusban Náray Erika egy igazi bennfentessel beszélget a jazz rejtelmeiről. A több művészeti díjjal kitüntetett, eredetileg klasszikus zenésznek készült Lukács Miklós cimbalomművész eddig huszonötharminc album közreműködője volt. Már pályája korai szakaszában kiderült, hogy invenciógazdag játékát, boszorkányosan gyors és bonyolult rögtönzéseit elsősorban jazzkontextusban tudja kamatoztatni, így hamarosan vezető magyar jazz-zenészek együtteseiben találta magát. Cimbiózis nevű saját zenekarában tovább kutatja hangszere titkait. Képességeit a határokon túl is nagyra tartják: néhány éve meghívást kapott a világklasszis Charles Lloyd egyik lemezére.

Katona Klári közelében Az ólomkatonáról szóló slágert és a Titkaim című nagylemez pompásan meghangszerelt dalait sem felejtette el a közönség, de az utóbbi években egy másik Katona Klárit is kezd megismerni, aki nem koncerteket ad, mivel nem énekel, hanem esteken olvas fel saját szövegeiből. E rövid, érzékeny gondolatmeneteket, melyeket talán emocionális jegyzeteknek is nevezhetünk, először 2017-ben Közelség címmel megjelent könyvébe gyűjtötte össze a művésznő. Kötete hamar elfogyott, úgyhogy már csak a második kiadásból maradtak példányok…

A Müpa több alkalommal is helyet biztosított már Katona Klári és zenésztársai estjeinek. Férje és alkalmi kísérője, Babos Gyula 2018 tavaszán bekövetkezett elhunyta után keletkezett az első ilyen műsor — megszakítatlan zenével — Da capo al fine címmel, 2018 decemberében. Az est művészeti vezetője a gitáros utolsó együttesének egyik meghatározó muzsikusa, Fekete-Kovács Kornél trombitás-zeneszerző volt, aki a Közelség című esten is hallható lesz trombitán, szárnykürtön és szintetizátoron. A Modern Art Orchest­ra művészeti vezetője mellett Gő z László harsonás/bas�szustrombitás, valamint ifj. Kurtág György (billentyűs hangszerek, elektronika) vesz részt a Katona Klári prózájával folytatott zenei pár­ be­széd­ben. A felolvasás és zene közvetlen hatására épülő est további szereplői a négy előadó mögé vetített képek lesznek — az énekesnő válogatásában.

Míg a cimbalomművész a zenei pályájáról, a Jazzrajongók áprilisi vendége, Boldizsár Ildikó szerkesztő és etnográfus alighanem fő érdeklődési területéről, a mesék világáról mondottakkal bilincseli majd le hallgatóit. Több mint negyven könyv és néhány CD, illetve hangoskönyv árulkodik szakértelméről, valamint a gyermekirodalom melletti elkötelezettségéről, de ami talán még ennél is különlegesebb témát ígér, az a nyolc esztendeje általa megalapított Metamorphoses Meseterápiás Egyesület, valamint a meseterápiához szorosan kapcsolódó Fabulárium tudástár működése. Az írószerkesztő aktívan dolgozik a mesék iskolai tananyagba való integrálásán és a meseterápia szakmai szervezetének megalapításán.

Nem véletlen, hogy tanítványai Tündérkeresztanyaként emlegetik.

2022. március 24.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: LUKÁCS MIKLÓS Az est háziasszonya, ének — Náray Erika Közreműködik: Juhász Attila — zongora Frey György — basszusgitár Berdisz Tamás — dob, zenei vezető 2022. április 28.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: BOLDIZSÁR ILDIKÓ Az est háziasszonya, ének — Náray Erika Közreműködik: Juhász Attila — zongora Frey György — basszusgitár Berdisz Tamás — dob, zenei vezető

2022. március 13.

Fesztivál Színház

KATONA KLÁRI — ÉLETRE KELTETT ÍRÁSOK Közreműködik: Gőz László — basszustrombita, harsona, csiga, waterphone Fekete-Kovács Kornél — trombita, szárnykürt, elektronika ifj. Kurtág György — billentyűs hangszerek, elektronika

50

JAZZ 2022. március—április

Fotó: Kleb Attila

KATONA KLÁRI: KÖZELSÉG

Lukács Milós

JAZZMŰHELY

Jazzünnep az Átriumban

Mindenütt otthon van, ahol zenélhet Ma kevesekről beszélnek annyit londoni jazzkörökben, mint erről a harmincéves szaxofonos-fuvolás lányról, aki korosztályának sok jazzmuzsikusához hasonlóan újrafogalmazza a műfaj jelentését, hiszen fél évszázaddal ezelőtt sokan még vadul tiltakoztak volna zenéjének jazzként való besorolása ellen. Márpedig mostanában Binker Golding és Shabaka Hutchings mellett Nubya Garciát tekintik a legfontosabb fiatal brit jazzszaxofonosnak.

Hangszeres játéka, mely elsősorban Source című első, idén Mercurydíjra jelölt lemezén hallható, a stílusok széles spektrumát fogja át a calypsótól a pszichedelikus bluesig és soulig, s az egészet gyakran dubtechnikával társítja. Számai bejárták a világot, helyi közönsége gyakran énekli darabjait, holott nincs is szövegük. Fellépései jellemzően klubhangulatot kívánnak, de triójával (szaxofon — bőgő — billentyűs hangszerek) idén meghívást kapott a nagy hagyományú, mindenekelőtt a klasszikus zenei repertoár iránt elkötelezett, a felső középosztályt megcélzó Promsra. Tükrös napszemüvegé­ ben és csuklyás pulóverében remekül feltalálta magát a Royal Albert Hall falai között is, mivel, mint mondja, „Mindenhol otthon érzem magam, bárhová is hívnak a zenekarommal.”

A nemes és demokratikus kezdeményezést természetesen a Müpa is a kezdetek óta támogatja. Idén sem lesz ez másképp. Ezúttal három koncertre invitálja a zenebarátokat a Komor Marcell utcai palota. A hagyományokhoz híven két délutáni és egy esti program szerepel a kínálatban, mindhárom az épület Átriumában. Megszoktuk, hogy a délutáni műsorokon a Jazz Showcase legutóbbi szakmai és közönségdíjas előadója lép fel, így idén a zsűri által legjobbnak ítélt, Bakos Bettina énekesnőről elnevezett Bettika Quintet adja az egyik koncertet, melyen vélhetően azokból a számaikból is hallhatunk, melyeknek fő jellemzője a népzenei alapú kísérletezés.

A délutáni jazz másik főszereplője a vokális jazzt máris magas fokon művelő közönségkedvenc Varga Dávid Quintet lesz.

Kora este a műfaj egyik nagymúltú képviselője, Baló István dobos 2015-ben alakult projektje, az Akusztik veszi át a stafétabotot a fiataloktól, hogy rögtönzés és rend kettős energiájára épülő muzsi­kájával kedveskedjen a Jazznap közönségének. Baló együttesében Mester Dániel és Ördög Krisztián szaxofonozik, Baló Sámuel zongorázik, Ajtai Péter bőgőzik és természetesen a zenekarvezető kezeli a dobokat.

Máté J. György

2022. április 30. Átrium

NEMZETKÖZI JAZZNAP Fotó: Hirling Bálint, Müpa

Nubya Garcia

Fotó: Adama Jalloh

Az április 30-i Nemzetközi Jazznap öt konti­nens zenerajongói számára az év egyik nagy ünnepe. E napon minden évben meg­nyílnak a klubok és koncerttermek ajtajai az érdeklődők előtt, és az ingyenes koncerteken azok is meghallgathatják a műfaj nagy­jait, akiknek amúgy nem telik hangversenyjegyre.

2022. április 19.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

NUBYA GARCIA

Bettika Quintet

Garciát főképp a karibi és nyugat-afrikai hangzó hagyomány izgatja, pontosabban ennek a mai fiatal közönség ízléséhez alkalmazkodó groove-os változata, egy mindenestül napjainkra reflektáló zene, mely ugyanakkor megbecsüli saját népzenei és jazzgyöke­ reit — a hagyományőrző Proms idén London új hangjaival gazda­ godott, színesedett.

JAZZ 2022. március—április

51

Dánielfy Gergő és az Utazók

Megállóhoz érnek az Utazók, de nem végállomásra Ha valakit egészen fiatalon elkezd hajtani a vágy, hogy megmutassa magát, hogy színpadra álljon és lássák, meg persze hallassa a hangját — aztán ez a hajtóerő nem csökken, az előbb-utóbb célba ér. Hogy Dánielfy Gergő akkor ért-e célba, amikor húszezer ember előtt énekelte a népzenei ihletésű Elmegyek, elmegyek című slágerét, vagy még messze számára a végállomás, az szinte mellékes kérdés, ahhoz képest különösen, hogy most egészen biztosan fontos mérföldkőhöz érkezett.

A Megasztártól az X-Faktoron át A Dalig számos tévés tehetségkutatót, dalversenyt megjárt előadó időközben a világot jelentő deszkákat színészként is lépkedi, ám zenekarával, a Dánielfy Gergő és az Utazókkal már harmadik nagylemezét adja ki 2022-ben. A Müpában ezt az anyagot mutatják be (az első két kiadvány felfrissített dalaival), a Szimpla vágyak című album a korábbiaknál bulizósabb, bevállalósabb és egyben őszintébb. A zenekart jellemző népzenei ihletésű folkpop mostanra dúsabb hangszerelésű zene lett, ezen az esten pedig kiváltképp így szólal majd meg, hiszen fúvósokkal és vonósokkal kiegészült, nagy kérdésekre választ kereső műsor várható, Szabó Kimmel Tamás színművész közreműködésével. „Megannyiszor tapasztaljuk, hogy elmennek egymás mellett a szándékok, az emberek, akár egész világok. Hogyan, és miért, ha a szándék pedig jó, és legfőképp azonos?”

52

KÖNNYŰ 2022. március—április

2022. március 6.

Fesztivál Színház

DÁNIELFY GERGŐ ÉS AZ UTAZÓK NÁLAD HAGYTAM MAGAM Dánielfy Gergő és az Utazók: Dánielfy Gergő — ének Orosz Balázs — dob Farsang Gergely — basszusgitár Szabó Ádám — gitár Csikós Nándor — billentyűk Vendég: Szabó Kimmel Tamás — színművész Közreműködik: Abbas Murad — harsona Frank Noémi, Kresz Szandra — vokál Kebuszek Zsolt — perka Laczi Sándor — cselló Munkácsi Ádám — fuvola Raboczki Balázs — szaxofon Táborszky Bence — trombita Újvári Lehel — hegedű Kárpáti Barnabás — színművész Vendég: Rácz Gergő — ének

Sztevanovity Dusán

Gömbölyű karrier SZTEVANOVITY DUSÁN a magyar nyelvű popzene egyik legjelentősebb, legtöbb slágert jegyző szövegírója 77 éves — a több mint hatszáz dalt szerző Dusánt a zongoránál legközelebbi szerzőtársa, PRESSER GÁBOR köszönti zenészbarátok kíséretében.

Hatszáz dal között csak akad egy estre elegendő kiváló, gondolhatjuk bármely dalszerzővel vagy szövegíróval kapcsolatban.

Szteva­novity Dusán esetében azonban könnyű szívvel mondható, hogy ilyen szerzeményből sokkal több estet is meg lehetne tölteni, ismétlés nélkül. És persze, az örökre szépnek gondolt sorokhoz a legtöbb esetben Presser Gábor szintén örökérvényű dalai is kellettek, de a Zoránnak, az LGT-nek, Katona Klárinak és sok más előadónak írt szövegek valóban kétség nélkül a legemlékezetesebbek közé tartoznak a magyar poptörténetben. Pedig a szerb származású Dusán csak öt-hat éves korában tanult meg rendesen magyarul, hogy bátyjával, Zoránnal 1960-ban zenekart alapítson Zenith néven, amelyből idővel kinőtt a Metro, a magyar beatkorszak három nagy együttesének egyike. A ritmus­gitárosi posztot betöltő Dusán már ekkor szövegíróként tűnt ki (Mária volt, Kócos ördögök, Ülök egy rózsaszínű kádban), majd a Metro után fordítóként tevékenykedett és a Magyar Televízióban helyezkedett el. Szövegíróként csak akkor tért vissza, amikor bátyja 1977-ben elkezdett dolgozni Presser Gáborral első szóló­lemezén. Innentől viszont sokáig nem volt megállás, leg­jelentősebb szövegei a következő másfél-két évtizedben születtek: Zorán szólólemezeire, LGT-albumokra, Katona Klári LP-ire, Révész Sándornak, Kern Andrásnak, Komár Lászlónak, Kovács Katinak, az LGT-tagok szólóanyagaira és még sokaknak.

A Zorán-klasszikusok (Egészen egyszerű dal, Amikor elmentél tőlem, Apám hitte, Romantika, 34. dal, Az ünnep, A szerelemnek múlnia kell) és az LGT-örökzöldek (A rádió, Mindenki másképp csinálja, Nem adom fel, Boksz, Embertelen dal) mellett a legtöbben az 1000. előadásán is túl járó, csodálatra méltó módon már 34. éve műsoron lévő A padlás című musicalből ismerik sorait — mert a Fényév távolság, a Szilvásgombóc és az Örökre szépek című dalokon valóban több generáció nőtt fel. Művészileg talán a Katona Klárinak írt 1981-es Titkaim és az annak a lemeznek a férfi párdarabjaként is értékelhető, Zorán-féle 1982-es Tizenegy dal tekinthető a csúcsnak: Dusán mindkét albumon rendkívüli empátiával és ihletettséggel bújt az énekesek bőrébe, hogy személyes és intim módon tudósítson olyan kortünetekről, amelyek a nyolcvanas évek elején csíráztak ki, de máig aktuálisak. Érzelem­gazdagság, emelkedettség, mélység jellemzi sorait, amelyeket ezúttal fő szerző­ társa ad elő zenészbarátokkal — az egyik legjobb magyar szövegírót köszöntve.

Dömötör Endre 2022. április 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DUSÁN 77

KÖNNYŰ 2022. március—április

53

54

LITERÁRIUM 2022. március—április Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Orbán Ottó

SOKFÉLE HANGON TUDOTT MEGSZÓLALNI Orbán Ottó költői estjéről

A Literárium Vers-estek a Müpában sorozatának következő műsorában Orbán Ottó költészete kerül a középpontba. A márciusi bemutató előtt a program összeállítójával, DÉRCZY PÉTERrel beszélgettünk.

Mi az, amit legfontosabbak tart megmutatni a közönségnek a költővel kapcsolatban?

A 20. század második felének legfontosabb költői életművei közé tartozik az Orbán Ottóé. Az olvasók ennek ellenére talán kevésbé közelről ismerik, mint némely kortársáét. Az est összeállításakor az egyik alapvető szempontom az volt, hogy ezt a terjedelmében és műfajaiban egyaránt gazdag költészetet a mai olvasókhoz/nézőkhöz közelebb hozzam. Igen sokféle hangon tudott megszólalni, és ami még fontosabb, ugyanolyan érvényesen volt képes beszélni tragikus, fennkölt, fenséges hangon, mint vulgáris, hétköznapi, olykor akár trágár-alantas nyelven. A sötét tónusok mellett is mindig feltűnik az iróniára, az öniróniára, a humorra való fogékony­ sága; nyelvi gazdagsága, sokfélesége kiemelkedő a korszakban.

Kronologikusan épül és halad majd az est, vagy inkább fontos témák, Orbán Ottóra jellemző hívószavak mentén szerveződik a bemutató?

Az összeállításkor az egyszerűbb kronologikus felépítést vettem figyelembe, de ha lehet ezt így mondani, az időrendben való rendszerezést egy kicsit „megcsavartam”, ugyanis nem a megszokott ritmusban alakul ki az est, igyekeztem egy fordított „útirendet” alkalmazni: az est a haláltól, a sötétségbe borulástól vezet el bennünket a fény, a születés vakító pillanatai felé, ezért végződik a gyerekkor egy felszabadítóan boldog pillanatával. Versei fordított történetével tulajdonképpen Orbán Ottó élete történetét is fel akartam villantani, de semmiképp nem akartam ezt „sötét színnel” befejezni, hiszen ő is a világosság költője volt.

„…az est a haláltól, a sötétségbe borulástól vezet el bennünket a fény, a születés vakító pillanatai felé…”

Mi jelentette számára a nehéz személyes és történelmi tapasztalatok ellenére a reményt?

Orbán Ottó életének meghatározó eseménye volt, hogy ugyan még gyerekként, de már tulajdonképpen majdnem kiskamaszként élte meg a háború borzalmait. Ez az élmény egész életére és életművére kitörölhetetlenül rányomta a bélyegét. Sok mindent látott, sok mindenen keresztülment, elvesztette édesapját, félárvaként éveket töltött a híres Sztéhló Gábor féle táborban, felnőtt korában pedig évtizedeken át küzdött egy szörnyű betegséggel, amely a testét ugyan megtörhette, de a szellemét egy pillanatra sem volt képes megbénítani. Minden szörnyű életbeli és szellemi tapasztalata ellenére, miközben erősen szembenézett e tapasztalatok igazságaival is, mindig az értelem, az ész pártján volt, a széthullásban is.

Szekeres Dóra 2022. március 16.

Fesztivál Színház VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

ORBÁN OTTÓ

Közreműködők: Hámori Gabriella, Gálffi László, Zsigmond Emőke, Mácsai Pál — színművész Márkos Albert — cselló Pozsár Máté — zongora A műsort összeállította és bevezeti: Dérczy Péter Rendező: Mácsai Pál

LITERÁRIUM 2022. március—április

55

AZ IRODALOM FARMERE A Literárium gárdája minden bizonnyal az egyik legsokoldalúbb irodalmárt hívja színpadára következő estjén.

ACZÉL GÉZA személyében a közönség egyszerre ismerheti meg az Alföld című folyóirat legendás szerkesztőjét, a magyar avantgárd, azon belül Kassák Lajos életművének egyik legalaposabb kutatóját és különleges lüktetésű prózaversek szerzőjét.

A főszereplő a Literának adott nagyinterjúban így vall indulásáról: „Ha nagyon őszinte vagyok, akkor azt kell mondanom, magam sosem voltam a megszállott formabontás híve. Végül is kispolgári hivatalnokcsaládból származom, s csak a szokásos fiatalkori lázadás sodort a nyugtalanok köreibe. Itt ütköztem bele a Kassák-jelenségbe mint egyetemi hallgató. […] Barta János, aki egy Gyulai-féle szigorú 19. századi irodalmár volt, szemináriumán kiadta nekem A ló meghal… elemzését. Tele is lett vele a félévem. Az avantgárdban egyre több olyan, addig ismeretlen értéket fedeztem fel, melyek kitöltötték bennem azt a hiányérzetet, melyet az akkor uralkodó kisrealizmus, a politikailag túlterhelt szocreál maga mögött hagyott.

Gondoljunk az izmusok roppant izgalmas kísérletezéseire, a szabad­ vers formabontó technikájára és új élményvilágának bekerítésére vagy a különböző irányzatoknak a társművészetekkel való, revelá­ cióként jelentkező szimbiózisára.”

Igen, valahogy így nézett ki egy tehetséges, humán érdeklődésű fiatal nekilendülése a Kádár-korszakban.

Aczél jó ösztönnel választotta Kassákot, mondhatni remek útravalóra tett szert, olyanra, amely alkalmassá tette őt arra, hogy a hetvenes évek kortárs irodalmi törekvéseit az értékükön mérje, később pedig felkészüljön az úgynevezett prózafordulatra.

A beszélgetés során valószínűleg arra is kitér, mennyi ideig érlelte kanonikus súlyú Kassák-monográfiáját, hogyan előzte meg azt Tamkó Sirató Károlyról szóló műve.

Aczél Géza a 2003-as ablak(szakács) című verseskötete óta írja „faltól falig” líráját. Minden mű a lapkezdettől a lapvégig futó sorok sűrű egymásutánja. A költő ebben a formában ötvözi a tradicionálist és a rendhagyót, ebben találta meg az ötvözet leghitelesebb alakját.

Az Aczél Gézával történő találkozásra a közönség akár tollal és jegyzetfüzettel is készülhet. Az irodalom megélt világába, többrétegű tapasztalatrendjébe nyer majd betekintést. Ötven év literátori működéssel a háta mögött Aczél Géza egyszerre lesz megbízható archeológusa és csalafinta Hermésze.

Jánossy Lajos

2022. március 28. Üvegterem

Ebben a néhány sorban a nagyvonalú pályaív minden életrajzi gyökerű, szakmai fogékonyságú, történelmileg béklyóba kötött jellegzetessége benne van. Igen, valahogy így nézett ki egy tehetséges, humán érdeklődésű fiatal nekilendülése a Kádár-korszakban. A rá nehezedő terhekkel, az előtte nyíló lehetőségekkel.

56

LITERÁRIUM 2022. március—április

LITERÁRIUM KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

ACZÉL GÉZA-EST

Közreműködik: Mácsai Pál — színművész Vázsonyi János — szaxofon Műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos Rendező: Balog József

Fotó: Máté Péter

Aczél Géza

LITERÁRIUM 2022. március—április

57

MAGYAR GENGSZTEREK A NAGYVÁROS DZSUNGELÉBEN

Dögkeselyű

A hetvenes évek végére a magyar film fősodrává a dokumentarizmus, az erősen stilizált, sokszor álomszerű látomásokból álló közérzetfilmek és a múltat, elsősorban az ötvenes éveket vallató történelmi filmek váltak. A nyolcvanas évtizedre, Kovács András Bálint kifejezésével, beértek a „romlás virágai”. E filmek általában mind a kádárizmus kilátástalan közérzetét sugározták, még akkor is, ha humorosak voltak vagy a múltról szóltak. A Dögkeselyű, a Macskafogó és az Eldorádó című, halhatatlan kultfilmekben az a közös nevező, hogy jelentősen átprogramozták a műfajukkal kapcsolatos kliséket, s szokatlan erővel meséltek rendszer és karakter viszonyáról.

András Ferenc Dögkeselyű (1982) című műve Munkácsi Miklós Kihívás című regénye alapján készült. Az évtizedforduló egyik leghatásosabb bűnügyi filmjének főhőse a korszak jellegzetes figurája, mérnökből lett taxisofőr — Cserhalmi György ikonikus alakításában. A férfit két idős hölgyutasa kirabolja. Az eredménytelen rendőri bejelentést követően a feldühödött, amúgy is adósságban úszó, elvált férfi maga kezd 58

MÜPAMOZI 2022. március—április

nyomozásba, önbíráskodásba. A film különös formai bravúr, ahogy sikeresen ötvözi a magyar valóságot feltáró szociologikus szemléletet az akciófilm, a film noir, a gengszterfilm műfaji elemeivel. Magyar filmen soha nem látott ritmusban zajló zsigulis üldözések, akciójelenetek peregnek, s az operatőr, Ragályi Elemér Budapestet Réz András szavaival „egy olyan dzsungelnek láttatja, amelynek megvan-

nak a saját ragadozói és dögevői”. Miközben a magyar műfaji film tele volt a bűnözőt és a bűnöst elválasztó, szórakoztató Kojak- és Piedone-importokkal, András Ferenc filmjének magányos antihőse egyszerre áldozat és bűnös, s ahogy Báron György találóan megállapította, Cserhalmi szenvtelen, briliáns alakításával maga a magyar Charles Bronson.

Fotó: NFI Filmarchívum / Hegyi Gábor

moló jellegére utaló globális tartalmakkal is feltöltötték. E pazar posztmodern kaleidoszkóp szállóigévé vált párbeszédeit, dalparódiáit világszerte idézik. Grabowskiéknak legnagyobb színészeink kölcsönözték hangjukat. A film már a bemutató évében 650 ezres nézettséget ért el, s a hozzá fűződő kultikus rajongás azóta sem szűnt meg. A Nemzeti Filmintézet 2018-as restau­ rálását követően újra reneszánszát éli: a világ számos nemzetközi fesztiválján szerepelt, európai és tengerentúli forgalmazásba került.

A nyolcvanas évek végének legerősebb kultfilmjében, Bereményi Géza Eldorádó­ jában (1988) a markáns írói világ annyira filmszerű, hogy először filmre kívánkozott, majd a végleges írói munka 2020-ban jelent meg (Magyar Copperfield). Bereményi, aki évtizedekig dramaturgként és forgatókönyvíróként jegyzett igen jelentős filmeket, köztük a Gothár Péternek írt, szintén önéletrajzi ihletettségű Megáll az időt, az Eldorádóban elsősorban a rendszerváltások sorozatával összefüggő értékválságokról és a kisemberek erejéről mesélt.

A történet az író-rendező nemzedékét, azon belül pedig 1956 őszi gyermekkori énjét vázolja fel az unoka szemszögéből. A nagy­ papa, a Teleki téri piackirály (Eperjes Károly) mindent pénzben mér, és arannyal vesz meg embereket. Nemcsak az ÁVH-val, hanem még a Halállal is alkuba bocsátkozik…

Eldorádó

Neppék a gigantikus macska-egér harc metaforáját nemcsak a közép-európai diktatúrákra, hanem a szuperhatalmak fegyverkezési versenyére, a civilizáció önfelszá-

Macskafogó

Még a Dögkeselyűnél is elementárisabb hatást gyakorolt a nyolcvanas évek tömegkultúrájára a Nepp József forgatókönyvéből készült Macskafogó (1986), amelyet Maros Zoltán és Gémes József tervezett és Ternovszky Béla rendezett. A magyar animáció hatvanas évektől felívelő aranykorára mindig is jellemző volt, hogy fanyar humorú, egyedi rajzú, jól eladható figurákba csomagolták nagyon erős társadalomkritikájukat. A Macskafogó elsősorban egy olyan burleszk James Bond-paródia, amely nemcsak itthon, hanem a világ animációs filmgyártásában is úttörő, kultikus opusnak számít. A 007-es egérügynök a legveszélyesebb feladatot kapja: meg kell szereznie Pokióból egy szuperfegyver titkos tervét, amelynek segítségével az egerek le tudnák törni az elnyomó macskaszindikátus hatalmát. „A Macskafogóban a humor forrása jelentős mértékben az, hogy saját meseszövése mellett más sikerfilmek paródiája. […] De parodizálás közben mindvégig érezhető hozzáállásunk, hogy hasonlóan érzünk, mint Mikszáth a dzsentrikkel: szívünk mélyén vonzódunk hozzájuk” — nyilatkozta a filmről Ternovszky Béla.

Az 1989-ben rendezői Európa-díjat nyert film rendkívüli sikere annak is volt köszönhető, hogy expresszíven ötvözte a lepusztult város realisztikus állapotait a gyermeki lélek nézőpontjaival: megmutatta, ahogy a sarkaiból minduntalan kiforduló világ szürreálissá válik.

Fazekas Eszter

Fotó: NFI Filmarchívum

2022. március 21., április 4., 11.

Előadóterem MÜPAMOZI. 120 ÉVES A MAGYAR FILM

DÖGKESELYŰ, MACSKAFOGÓ, ELDORÁDÓ Házigazda: Barkóczi Janka, Ráduly György

MÜPAMOZI 2022. március—április

59

IRODALMI LÉPEGETŐ A Müpa okkal büszke sokrétű összművészeti profiljára, ahogy arra is, hogy a zene környezetében virágzó társművészetekkel a lehető legkorábbi időpontban igyekszik megismertetni közönsége ifjú tagjait. Ezúttal irodalomközeli találkozásokról számolunk be.

Engelbert Humperdinck az operairodalom par excellence egyműves szerzője: a Wagnerrajongó és a mester oldalán asszisztensként Bayreuthban is tevékenykedő komponista Jancsi és Juliskája a nyugati repertoár máig népszerű sikerműve. A vájtfülűek egyébként felismerhetnek majd a zenében wagneri motívumokat is, de a Gábor Sylvie által a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára elképzelt beavató előadásnak éppen az a lényege, hogy nem a kevés kiválasztotthoz szól.

A kétrészes esemény első fele hamisítatlan beavatóprogram: a Grimm-testvérek klasszikus meséjét mindenki ismeri, de az, ahogyan Humperdinck húga, az opera szövegírója, Adelheid Wette az alapanyaghoz nyúlt, rengeteg izgalmas kihívás elé állítja a színre vivőt és a nézőt egyaránt. Gábor Sylvie minimalista szcenírozást ígér, néhány igazi meglepetéssel. Mert ki gondolná például, hogy a Müpa épületében jó ideje szorgosan munkál a Fába szorult féreg, akit még a Sinfonietta Erudita hangoló zenészei se tudnak kihozni a sodrából, sőt Oberfrank Péter karmesterrel is szívesen elcseveg arról, mi is lenne az ő dolga pálcával a kezében.

A szünet után jön a főfogás: a Jancsi és Juliska zenei keresztmetszetét magyar nyelven adják elő kiváló énekeseink. A rendező bízik a gyermeki képzelet teremtő erejében, ezért jelzésszerű színpadi gesztusokkal él, elsősorban énekes-színészei karakterformáló tehetségére hagyatkozva. A komoly témákat is érintő — hiszen a szegénység, a nyomor következményeiről is gondolko­dó — műben a mézeskalácsház lakója, a gonosz boszorkány eleinte kedves figurának tűnik. A látszat azonban sokszor csal…

60

Például azt is kevesen hinnék el, hogy az operaműfaj 17. századi úttörője, az itáliai Claudio Monteverdi és a magyar könnyű­ zenében a 2010-es évek közepén népszerűvé vált Lóci játszik nevű zenekarnak van, lehet bármi köze egymáshoz. Pedig a Zene­boncolás sorozatának Monteverdi & Lóci című epizódja a korábbi alkalmakhoz hasonlóan éppen azt bizonyítja, hogy a nagyon távolról induló egyenesek olykor találkozhatnak egy pontban.

Végül megint az irodalomnál kötünk ki, a réginél meg a legújabbnál: a Literárium Junior tavaszi programjai két jeles kortárs magyar író műfajok közötti és fölötti kiruccanásairól tudósítanak. A sorozat célja a középiskolás generáció megszólítása. Ők, ha a színvonalas irodalom művelőitől első kézből értesülnek arról, hogy van élet a kötelező olvasmányokon túl is, jó eséllyel böngészik majd önállóan a könyvespolcok kínálatát.

Az irodalom ezúttal is a zene szolgálóleánya szerepében köszön vissza a Fesztivál Színház színpadán. Monteverdi saját korának delikát műfaja volt a madrigál, a tőle elhangzó mű alapját pedig a szonettköltészet nagymestere, Francesco Petrarca egy szépséges szövege jelentette csalódásról, elválásról, búcsúról, vagyis a gyengéd szerelem elmúlásáról.

Lackfi János költő köztudottan boszorkányos ügyességgel bánik a nyelvvel. Ez alkalommal a számára talán legotthonosabb vidékről, a költészet humoráról és a humor költészetéről tudósít majd. A rap rhythm and poetry, azaz ritmus és költészet. Lackfi meggyőződéssel állítja, hogy, mondjuk, Arany János meg a bézból sapis vagányok között nincs is olyan nagy különbség, mint feltételeznénk. A témáik, a kérdéseik, az életük között biztosan vannak metszéspontok, ráadásul mindannyian ugyanolyan elszántsággal kutatják az igazságot, az egyik balladában, a másik graffitiben.

Az évszázadok alatt persze az irodalom létmódja és működési formái is rengeteget változtak: ma már nem feltétlenül a világ zajától távol, magányos hajlékokban születnek csak jó minőségű szövegek. Csorba Lóci, a Lóci játszik zenekar frontembere alighanem ezt az újkeletű életérzést járatta csúcsra, amikor egy reggeli rádióműsorban egy beküldött sms-t megzenésítve írta meg egyik legnagyobb slágerüket. A nóta címe és refrénje amolyan rontást távol­ tartó mantraként működik a zenész szerint: Minden jó úgy, ahogy van.

Annak a bizonyításáról, hogy sem Monteverdi, sem Lóciék nem tévedtek, Fazekas Gergely zenetörténész gondoskodik: a két eltérő korszak két nagyon különböző műve közötti hasonlóságokat és eltéréseket feltáró, szórakoztató ismeretterjesztése reve­latív lehet kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt.

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. március—április

És van, aki a slam poetryben vagy a vizuális költészetben: róluk és társaikról szól a Szkárosi Endre költővel és egyetemi tanárral megvalósuló esemény. Sokan hiszik, hogy a költészet remekeit csakis ciklusokba rendezett verseskötetek foglalhatják magukba, holott a poézis évezredeken át hangzó művészetként élt és hatott.

A könyvnyomtatás feltalálása rajzolta át a térképet, de a technológia fejlődésével izgalmas régi-új kísérletek kipróbálásának is terep nyílt. A hang, a színpadi jelenlét, a mozgás visszatérése mellett a filmes, számítógépes technikák forradalmasítják a szavak művészetét is. Hogy hogyan?

Kide­rül a Literárium Junior programján.

Jászay Tamás

Jancsi és Juliska Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

…ha a színvonalas irodalom művelőitől első kézből értesülnek arról, hogy van élet a kötelező olvasmányokon túl is, jó eséllyel böngészik majd önállóan a könyvespolcok kínálatát.

2022. március 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2022. március 7.

Fesztivál Színház

2022. március 23.

Zászlótér

MATINÉKONCERTEK

ISKOLÁSKONCERTEK

LITERÁRIUM JUNIOR

Közreműködik: Jancsi: Kálnay Zsófia Juliska: Nagy Zsófia Apa: Cseh Antal Anya: Fodor Gabriella Boszorkány: Miksch Adrienn Altató- és Ébresztőtündér: Zemlényi Eszter „Fába szorult féreg”: Szélpál Szilveszter Marczibányi téri Kodály Iskola Kórusa (karigazgató: Őri Csilla, Uhereczky Eszter) Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina) Vezényel: Oberfrank Péter Rendező: Gábor Sylvie

Közreműködik: Kalafszky Adriána — szoprán Pétery Dóra — csembaló Davidovics Igor — lant Razvaljajeva Anasztázia — hárfa Krommer Lúcia — viola da gamba Műsorvezető: Fazekas Gergely Lóci játszik zenekar: Csorba Lóránt — akusztikus gitár, ének Dobozy Ágoston — zongora Fábián Tibor — dob Fülöp Bence — gitár Rácz Dániel — trombita Vadász Gellért — szaxofon

Közreműködik: Lackfi János

HUMPERDINCK: JANCSI ÉS JULISKA

ZENEBONCOLÁS MONTEVERDI & LÓCI

A KÖLTÉSZET HUMORA, A HUMOR KÖLTÉSZETE

2022. Április 27.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

VIZUÁLIS IRODALOM, HANGKÖLTÉSZET, SLAM POETRY Közreműködik: Szkárosi Endre

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. március—április

61

EGY SZÁZTÍZ ÉVES FIATAL A Wiener Konzerthaust keveseknek kell bemutatni: a pesti Vígszínházat és Operettszínházat, valamint a Szegedi Nemzeti Színházat is jegyző Ferdinand Fellner és Hermann Helmer által tervezett elegáns épület magyar zenerajongók generációinak is személyes ismerőse lehet.

A falak mögött azonban sokkal több rejlik, mint egy megnyugtatóan otthonos, nosztalgikus világ.

A Konzerthaus nem történelmet őrző templomként tekint magára, hanem annak a művészetnek kíván teret biztosítani, amely minden egyes próbán és koncerten újra akarja definiálni önmagát. „A legmagasabb rendű muzsika megszólaltatásának helye, különböző művészeti törekvések találkozópontja, a Zene és a bécsiek otthona” — e gondolat jegyében nyílt meg 1913. október 19-én a Wiener Konzerthaus. Az ünnepi koncerten jelen volt az akkor már 65 éve uralkodó I. Ferenc József császár, Beethoven 9. szimfóniája előtt pedig egy kortárs szerző, Richard Strauss nagyzenekarra és orgonára komponált Ünnepi prelúdiuma hangzott el. Hagyomány és modernitás kettősége azóta is kiemelt szerepet játszik az intézmény életében, a tradíciók őrzése és az újítás öröme alkotja művészi identitásának két fő tartóoszlopát. Ahogy telt az idő, úgy módosult, bővült a rendezvények köre, tükrözve a kulturális és társadalmi élet változásait. A két világháború közötti időszak több területre is kiterjedő válságai nyomán jó néhány, akkor úttörőnek számító rendezvénytípus honosodott meg, a klasszikus repertoáron kívül a ’20-as, ’30-as években számos ősbemutatónak, jazz- és könnyűzenei koncertnek, népszerű írók felolvasásainak, modern táncprodukcióknak, szimpóziumoknak, konferenciáknak adott otthont a ház akkori három terme, de még spiritualista előadásokra, vívóés bokszbajnokságokra is sor került.

Az 1938 és 1945 közötti sötét években a náci hatalommal együttműködő vezetés önmagát fosztotta meg legfontosabb értékeitől.

Bár (drasztikusan korlátozott repertoárral) továbbra is rendeztek klasszikus zenei koncerteket, a nagyterem leginkább a Kraft durch Freude állami szabadidős szervezet könnyűzenét, kabarét és művészi betétszámokat vegyítő szórakoztató programjainak biztosított helyszínt, azzal a céllal, hogy elvonják a figyelmet a háború borzalmairól.

1945 után a Konzerthaus fontos szerepet játszott Ausztria zenei életének megújításában, vezető helyet vívott ki magának a kortárs művek bemutatása terén, és Bécs egyik legkedveltebb jazzhelyszínévé is vált. A kortárs zene, a jazz és — az utóbbi évtizedekben — a régizene kiemelkedő helyet foglal el a Konzerthaus programjában.

Az épület szellős terei, barátságos atmoszférája újdonságot jelentett Bécs hagyományos zenei életében, és azonnal belopta magát a látogatók szívébe. Előcsarnokát és lépcsőit úgy tervezték, hogy egyszerre négyezer ember szabad mozgását biztosítsák, három, egy szinten elhelyezkedő, de akusztikailag egymástól teljesen elválasztott terme pedig különböző programok egyidejű megrendezését 62

MÜPA CSAK EGY VAN 2022. március—április

tette lehetővé. Ma már mindez természetes számunkra, felépítésekor azonban a Konzerthaus a Monarchia egyik legmodernebb épületének számított. Az 1998—2001-es felújításkor a meglévő három terem egy negyedikkel egészült ki, és az építészeti örökség megőrzése mellett a házat a legfejlettebb technikával szerelték fel.

Az intézményt a kezdetek óta egy nonprofit szervezet, a Wiener Konzerthausgesellschaft működteti. Napjainkban a költségek alig több mint tíz százalékát fedezik közpénzből, bevételeik nagy része támogatóktól, szponzoroktól, intézményi partnerektől és a jegybevételből származik. Működésük jellegzetessége, hogy szinte minden eseményüket bérletsorozatokba rendezve kínálják, a 2021/2022-es évadban összesen 83 bérletet állítottak össze a legkülönbözőbb műfajú programokból. Emblematikus fesztiváljaik, az idén 34. kiadásánál tartó kortárs zenei seregszemle, a Wien Modern, valamint a harmincéves múltra visszatekintő régizenei ünnep, a Resonanzen mellett 2014-ben új vállalkozásba is fogtak: azóta a Gemischter Satz nemcsak egy borspecialitás, hanem egy rendhagyó fesztivál neve is. Ahogy a többféle szőlőfajta közös szüreteléséből és feldolgozásából különleges borfajta jön létre, úgy születnek különböző művészeti ágak házasításából szemet, fület és ínyt gyönyörködtető programok a háromnapos májusi rendez­vényen.

A Konzerthaus immár több mint százéves múltját gazdag archívum őrzi, mely nyitva áll a látogatók előtt, akik olyan zenetörténeti jelentőségű emlékeket tanulmányozhatnak, mint Richard vagy ifj. Johann Strauss, Dvořák, Bruckner, Wolf, Nono, Ligeti, Cerha, Stockhausen levelei, dedikált partitúrák, kéziratok, műsorfüzetek, poszterek, kritikák, fotók vagy hangfelvételek, de a tárgyak között ott van a kendő is, mellyel Simon Rattle törölte meg a homlokát Stockhausen Gruppen című művének emlékezetes előadása után, vagy annak a bikakoponyának egy darabja, melyet Jorge López Elfe­lejtett ősök árnyai című kompozíciójának ősbemutatóján törtek szét. Az archívum szabadon kereshető online változatában pedig megtalálható mind az ötvenhétezer produkció, melyet a Wiener Konzerthausgesellschaft vagy partnerei szerveztek 1913 óta, és amelyek során tizenötezer alkotó nyolcvanezer művét negyvenhétezer előadó szólaltatta meg.

Magyarszéky Dóra

Hagyomány és modernitás kettősége […] kiemelt szerepet játszik az intézmény életében, a tradíciók őrzése és az újítás öröme alkotja művészi identitásának két fő tartóoszlopát.

MÜPA CSAK EGY VAN 2022. március—április

63

HULLÁMHOSSZ SZABÓ ATTILA

Szabó Attila

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

a Müpa jegypénztárának munkatársa Nagyon kíváncsi vagyok A kénytelen házasság produkciójára, hiszen a Müpa falai között ritkán látható színházi darab, még ritkábban egy több mint 350 évvel ezelőtt született mű, amelyet a fellépő színészek, táncosok és zenészek korhű módon adnak elő. Történelemkedvelőként nagyon izgalmas eljátszanom a gondolattal, hogy ezt a darabot úgy tekinthetjük meg, ahogyan feltehetően a Napkirály is láthatta.

A két szerző ugyanis bejáratos volt XIV. Lajos udvarába, olyannyira, hogy Lully egy általa komponált balett­ben együtt táncolt, míg Molière egyedülálló módon együtt ebédelhetett a királlyal. A két művész jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy műveik évszázadokkal később is megtalálhatók a színházak és koncerttermek műsoraiban. Kellemes szórakozást kívánok az időutazáshoz!

2022. március 13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RÉGIZENE FESZTIVÁL

LULLY–MOLIÈRE: A KÉNYTELEN HÁZASSÁG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS

BÍRÓ ANIKÓ

a Müpa jegypénztárának munkatársa

2022. április 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BARTÓK TAVASZ

JULIA FISCHER ÉS A RUNDFUNK-SINFONIEORCHESTER BERLIN

Bíró Anikó

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A rendszeres koncertlátogató tudja, hogy már az előadások kiválasztása is nagy örömet szerezhet.

Ilyenkor a vadászösztön dolgozik, az ember szeme megakad az előadók nevén, aztán a műsoron, és átjárja az érzés, hogy ezt a programot látni, hallani kell. Így jártam én is egy áprilisi koncerttel. Amikor azt láttam a műsorban, hogy Julia Fischer Dvořák a-moll hegedűversenyét adja elő a RundfunkSinfonieorchester Berlin kíséretével, Vladimir Jurowski vezényletével, a második részben pedig Rachmaninov Szimfonikus táncok című sorozata szólal meg, tudtam, hogy ezen a hangversenyen ott kell lennem. Julia Fischer határozott, lendületes hegedűjátéka már kétszer elvarázsolt a Müpa pódiumán. Jurowski, aki szintén fellépett már nálunk, temperamentumos, kiváló dirigens, így biztos vagyok benne, hogy maradandó koncertélményben lesz része mindazoknak, akik — velem együtt — ellá­togatnak a szenvedélyes szláv romantikát bemutató előadásra.

Vezényel: Vladimir Jurowski

BUZÁS CSABA

Buzás Csaba

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

a Müpa jegypénztárának munkatársa

64

HULLÁMHOSSZ 2022. március—április

Még tanuló voltam és hostként dolgoztam a Müpában, amikor először találkoztam a Batsheva társulattal. Akkoriban kezdtem megszeretni a modern balettet, és mindent elkövettem azért, hogy én lehessek, aki ezeken az esteken a termen belül ügyeli a nézőteret. Az előadás ámulatba ejtett, a táncosok, a zene és a fények összhangja magával ragadott: korábban soha nem láttam ehhez hasonlítható táncelőadást. Sajnos azóta nem sikerült újból találkoznom ezzel a csodálatos együttessel. Az eltelt évek során azonban a modern balett egyre erősebben hatott rám, így amikor megláttam, hogy a 2022-es Bartók Tavasz fellépői között szerepel az izraeli társulat, tudtam, hogy ott a helyem a néző­ téren. Biztos vagyok benne, hogy lenyűgöző, világszínvonalú koreográfiát láthatunk tőlük.

2022 április 13.

Fesztivál Színház BARTÓK TAVASZ

BATSHEVA ENSEMBLE: THREE

HULLÁMHOSSZ 2022. március—április

65

Katona Klári

Fotó: Szipál Péter

„…én sosem valami ellen megyek, hanem valamiért lépek, valami mellett kitartok.”

„A ZENE FOLYAMATOS BESZÉLGETÉS” Generációk rajonganak érte: semmi túlzás nincs abban, ha KATONA KLÁRIt élő legendának nevezzük. A zene azonban csak egy a számos kifejezésmód közül, amely foglalkoztatja. Csendről, a ráckevei kultúrházról és a Közelségről is beszélgettünk.

Pályáján zajos és csendes időszakok váltják egymást. Mindkettőt élvezi?

Természetes ez a fajta hullámzás. Mindkettőt szeretem: más a természetük, más a megélhetőségük. Át is járhatók, és ez bennük az életszerű: minden, ami segíti az élet megélését, természetes. Az olyan létrehozásokban hiszek, amelyeket nem elvárások irányítanak. A zene, a film, a művészetek egy ipar részévé lettek, ez pedig más ritmust ad, mint ami természetes. Mégis arra csodálkozunk rá, aki nem azt követi.

A hetvenes, nyolcvanas években, amikor sikeres énekesi pályára lépett, mindez más volt?

Egy sokáig húzódó folyamatról beszélünk: Frank Zappa mondta, hogy a popkultúrában a slágerlisták megjelenése végezte a legnagyobb rombolást. Örökre megváltoztatta a létrehozás természetességét.

Annak a hatása, hogy a verseny képbe került, a vízbe dobott kőéhez hasonló.

66

HATÁRSÉRTŐK 2022. március—április

Melyik nehezebb: a ráckevei kultúrház színpadán állni vagy Tokióban ezrek előtt énekelni?

Ráckevén kicsit nehezebb. Engem ott másképp ismertek meg, másképp fogadtak el, én oda az előzményeimmel együtt érkezem. Azzal, hogy milyen családból jöttem, hogy nőttem fel: nekem azt a képet kell elvarázsolni a színpadon. Másutt ez a „tudás” hiányzik a közönségből.

Azzal egyetért, hogy sosem akart meg­ felelni az elvárásoknak?

Ez nyilvánvaló, de itt nem a tagadás a lényeges: én sosem valami ellen megyek, hanem valamiért lépek, valami mellett kitartok. Ha lemondunk arról, amit a belső hang diktál, az értetlenséget szül, pedig ennek kellene az alapvetésnek lennie. Divatos hangoztatni a sokféleség elfogadását, de ha megfigyeli, az elvárások oda hatnak, hogy ne legyenek köztünk nagy különbségek.

Amikor gyerekeknek készített zenei fejlesztő anyagot, az is szembement az elvárásokkal.

Igen, és amikor Soltvadkerten ki lehetett próbálni mindezt a gyakorlatban, kiderült, amit mindig mondtam: nem egytehetségűek vagy tehetségtelenek vagyunk, hanem soksok területen bírunk tehetséggel. Aki valamiben tehetséges, gyakran azt az egy dolgot ismétli újra és újra, a társadalom pedig vis�szaigazolja, amikor sikeresnek minősíti.

Közelség című könyvének számomra éppen az volt a tanulsága, hogy az életének a nagyon különböző dolgai tudnak egy irányba hatni.

Mióta színpadon állok, mindig azt gondoltam, hogy az éneklés folyamatos beszélgetés azokkal, akik szeretnének azzal élni, amit általam kaphatnak. A könyvben sok olyan téma van, ami barátokkal vetődött fel először. Vannak kérdések, amelyeknek már az említésétől kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, pedig ha nem beszélünk róluk, nem lehet előrehaladni azon a felfelé tartó lépcsősoron, amelyet én az életnek nevezek.

Hogyan kerül a Közelség színpadra?

A könyv megjelenése után sokan mondták, hogy rengeteg zene van a sorok között: egy könyvbemutató után egy fiatalember azt mondta, hogy amit hallott, semmiben sem különbözött egy koncerttől. A zene a megértést másik szintre emeli: nagyon jó ott létezni, ahol a különböző megszólalási módok összeérnek egymással.

Jászay Tamás

2022. március 13.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

KATONA KLÁRI: KÖZELSÉG

Egy tiszta hang önmagáért beszél.

A Müpa partnere a Ricola. mupa.hu MÜPA 2022. március—április

67

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

68

MÜPA 2022. március—április

mupa.hu