NAGY IZABELLA
„nálad” Megérkeztél, parkettás szobában vártalak. Nem tudtad, csak én, hogy megszokott, hosszú ölelésünkkor oxytocin termelődik, többé nem szerotonin. Szamovárról beszéltél és kristálycsillárokról, vagy valami orosz irodalmi helyszínről, lélekrobbanásról, vérvörös szemekkel a tegnapi bulitól, én meg arra vártam, hogy végre elköszönhessek.
Kleist mennybemenetele A tó partján történt Kerek, tiszta volt, mint az ezüst Belecsobbanhattunk volna, akár Találtam egy lányt, vele terveztem. A pisztolyom új, benne két golyó Kezem remeg. De írni muszáj lepedőnyi íveket tele Még mindig harcolok. Ködös idő volt, egészen melankolikus Bóklásztam, megváltani magam késő pisztolyom rég elsült, semmi sem úgy alakult, ahogy elterveztem.
17