Cyan Magenta Yellow Black • Presztizs 20. oldal
20 | ERŐFORRÁSTÉRKÉP 2022 | MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP
MUNKAERŐ-TOBORZÁS TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG MELLETT? A megyei vállalkozások döntő többsége küzd a munkaerőhiány problémájával, ágazattól, területtől függetlenül. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagozati elnökei valamennyien ezt látják napjaink legnagyobb problémájának, a fejlődés legnagyobb gátjának. A közös problémára a megoldás is ugyanaz lehet: az utánpótlás vállalkozások általi kinevelése, majd megtartása. Erről is beszéltek a tagozati elnökök. Kereskedelmi Tagozat Jankó Ernő elnök Napjainkban a vállalkozásoknak nem elég a vevőkért megküzdeni, a munkatársaikért is harcolniuk kell. Amíg pár évvel ezelőtt az üzletmenetben a megrendelések száma és mennyisége volt a fő szempont, addig mára a munka elvégzésének módja is kihívás lett. Elmúlt az a világ, amikor a cégek megtehették, hogy a nem megfelelő munkaerő helyére gyorsan jobbat találjanak. A turizmus-vendéglátás és kereskedelem ágazatokban is jelen vannak ezek a trendek, talán jobban, mint a többi ágazatban. A helyzet kialakulása több oknak köszönhető. A Covid előtt már érezhető volt a szakképzett munkaerő eltűnése, amit a világjárvány felgyorsított. Az ágazatainkkal egy hullámvasútra ültünk fel, melynek az elején, a boltbezárásnak köszönhetően, kiszámíthatatlan időre megszűntek a munkahelyek. A munkaadók kompenzációja kevésnek bizonyult, a munkavállalók álláskeresési járadék folyósításának ideje nem nőtt. Mindez azt eredményezte, hogy kivételesen nem a szakmai konkurencia csábította el a munkaerőt, hanem egy másik ágazat tudott egyszerűen munkát kínálni. Ők voltak a szakmaelhagyók. Akik a szakmában maradtak és kivártak, azoknak ismét lehetőség nyílt külföldi munkahelyre menni, vagy a túlélésért küzdő magyar vállalkozásoknál maradni. A nyitás kezdeti nehézségeit követően egyre nőtt a szakemberek iránti kereslet, aminek következtében a munkaerő felértékelődött.
Az élő munka kiváltása lehet egy könnyítő megoldás, bár a vendéglátás és a hozzá tartozó szolgáltatóipar köztudottan nagy élőmunkaigényű. Lehetőség van a gépesítésre, modernizációra, digitalizációra, amivel a termelékenység növelhető, illetve a járulékos tevékenységeket is ki lehet váltani. JANKÓ ERNŐ Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozat, elnök
A munkaadók és munkavállalók között létrejött megállapodások, melyek szerint a közösen átvészelt időszak fejében maradnak a munkahely alkalmazásában, többségében meghiúsultak, mivel a piacon jobb ajánlatok jelentek meg. Jelen helyzetben a munkavállalók körkörösen haladnak felfelé a pozíció- és a fizetésspirálokon. A kisvállalkozások zöme munkakörönként 1–2 fő szakembert alkalmaz, akik meghatározó szerepet játszanak a cégek életében. Amikor a meghatározó szakember elhagyja a vállalkozást, akkor sok esetben megáll a termelés. A tulajdonosoknak sok választásuk nem marad: bezárhatnak vagy semmi nem számít alapon elcsábíthatnak egy drága munkatársat (más vállalkozótól), aki remélhetőleg el tudja végezni majd a munkát. Amennyiben nem működik az elképzelés az új munkaerővel, úgy a munkatárs részéről következik egy másik szorult helyzetben lévő cég, még jobb kondíciókkal és így tovább… A munkaerő ilyen jellegű felértékelődése nem szerencsés, mivel nem tudás vagy jó munkavégzés alapján történik. Nem arányos a drága munkavállaló és a jó munkavállaló korrelációja, pedig gondolhatnánk, hogy ami drága, annak jónak kell lenni. A vállalkozások számára a megnövekedett költségek fedezésére eszköz lehet az eladási árak növelése. A kockázat az, hogy az áremelést elviseli a saját üzletmenet vagy csökken a forgalom és esetleg adósságspirálba keveredik a cég. Nehéz feladat előtt állnak a kkv-k, de mint minden válság idején, most is vannak kiugrási lehetőségek. A cégek működésének racionalizálása, optimalizálása elkerülhetetlen feladat.
A munkaerő-megtartás fő eleme a megfelelő nagyságú fizetés az elvégzett munkáért, aminek az intenzitása és minősége harmonizál a munkavállaló egyéni kvalitásával. Fontos a jó munkahelyi légkör megteremtése, ami figyelembe veszi a dolgozók fő lojalitási szempontjait, hiszen mindenkinek megvan a jó oka arra, hogy éppen az adott pozícióban dolgozik. Az élő munka kiváltása lehet egy könynyítő megoldás, bár a vendéglátás és a hozzá tartozó szolgáltatóipar köztudottan nagy élőmunka-igényű. Lehetőség van a gépesítésre, modernizációra, digitalizációra, amivel a termelékenység növelhető, illetve a járulékos tevékenységeket is ki lehet váltani. Számításba lehet venni a termékkör szűkítését vagy a feladatok egyszerűsítését is. Előzőekben már utaltam arra, hogy a Covid felemésztette a kkv-k tartalékainak nagy részét, most pedig a fejlesztéseket ajánlom, amikhez tőke szükséges. Az előremenekülés finanszírozását még kedvezően megtehetik a tőkehiányos vállalkozások. A Széchenyi Hitelprogram keretén belül nagyon kedvező kamatozás mellett lehet igényelni hiteleket, melyek a piaci folyamatokat tekintve rövidesen a hihetetlen kategóriába fognak tartozni. A kkv-k eredményes jövőkép-kialakításához nincsen egységes recept. Mindenkinek a saját üzletmenete szerint kell változtatni a vállalkozásán ahhoz, hogy ne vesztese, hanem győztese legyen a válságnak. Mivel a gazdasági környezet egységes adottság, ezért biztos vagyok abban, hogy a kitartó, gyorsan alkalmazkodó cégek hosszú távon új piacokat, kiszámítható üzletmenetet és biztos megélhetést találnak.
