Képes Ifjúság 2010. 09. 08.

65. évfolyam 2594. sz. 2010. szeptember 8. És én is.

Hé, Joe! Dombos ÜÜÜüdv.aSzigetrol!

Tartalom

4. Ez volt... 4.-5. Albert és a BP olaja 6.-7. Paky meg Tunyó a VOLT-on 8.-9. Bonnie és Clyde Hegyalján 10.-11. Zsóf i a Völgyben 12.-13. Délvidéki bringázás 14.-15. A Szigeten a legjobb! 16.-17. Moravicai Nyári Táborok 18.-19. Szögi a Játékok sztyeppén 20. Format: C életérzés 21. Metál és punk a bográcsban 22. Csúnya f i atalok Óbecsén 23.-24. PULJP-os csináld magad 25. Palicson filmek 26. Haldokló Szerbia 27.-28. Oxar kultúrkörképe 29. Lénárd az Exiten 30. Dombosról jelentik 31.-32. Filmtábor a Tarán 33. Horoszkóp, impresszum 34. Hö-hö, Sanyival! 27.-28. oldal 23.-24. oldal 26. oldal K3 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com

Emelem kalapom mindenki előtt! Hadd mutatkozzam be, azoknak is, akik már ismernek és azoknak is, akik csak most olvasnak először. Én vagyok a Képes I úság. Képes alatt lehet érteni képeket vagy/és képességeket. Hetente fogok megjelenni, minden szerdán, a Magyar Szóval egy kis kalapozás cseréjében az újságárusnál vagy sulidba postázva, illetve a neten www.kepesi .com-on olvashatsz ingyen, de azt WC-n nehezen tudod lapozni. Kedvenc stílusaim az alternatív(ák) és a látókörbővítés, valamint a hasznos információ! Ilyenekből akad bőven a mai számban is, s remélem, jut az egész tanévre. Mivel még mindig érezni a nyár kellemes hátszelét, nem is akarunk még elbúcsúzni tőle, hanem inkább summázzuk, mennyi minden történt júniustól augusztusig. Lényegében erről fog szólni ez a megjelenés. Volt egy csomó fesztivál, tábor, egy-két beszélgetés… Amit a mai számban látsz - nevezhetjük különszámnak is -, nem egy konkrét újságforma, jövő héttől máshogy, rovatok szerint lesz beosztva a lap. Hogy ezek milyenek lesznek, azon még ne gondolkodj – még én sem tudom! Inkább szívd be a mai szám történeteit, ahogyan a cikkek írói tették azt a nyárral, s lehet, kapsz egy-két ötletet a jövő évre vonatkozólag!Ittragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak minden kedves cikkezőnek, akik hozzájárultak a nyár dokumentáláshoz, és időt szántak eme „nyári napló” kialakulására, illetve annak javítására, és az arculati felelősöknek, akik a lapokat „megrajzolták”! Találkozunk jövő szerdán!

Üdv! Hellóka! (Ha ezt nem olvasod el, megbuksz angolból!)

Augusztus negyedikén a nyilatkozatok szerint végleg elállították a mexikói-öbölbeli olajszivárgást, azonban szeptember 2-án egy újabb robbanás történt az öbölben.Zentán a forgalmi rendőrök július 20.-24. között szigorúan büntették a szabálytalanul átkelő gyalogosokat. A Margitszigeten lezajlott a 30. Úszó EB. Magyar sportolók hat arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel zárták a kontinensviadalt. Szerbia két döntős úszója (Lenđer és Nađa Higl) nyolcadikként értek be verszenyszámukban.Július28-ánDejan Šoškić lett a Szerbiai Nemzeti Bank új kormányzója. Šoškić Radovan Jelašić utódja, aki március 22-én mondott le, személyes okokra hivatkozva. Šoškić több világszerte elismert egyetemen képezte magát tovább, előadásokat tartott több egyesült államokbeli egyetemen, tagja a Közgazdászok Tudományos Egyesületének, több pénzc c c c ügyi és gazdasági mű és 4 könyv szerzője, a szerb kormányfő gazdasági tanácsának tagja, valamint a Szerbiai Nemzeti Bank Tanácsának elnöke volt. A Ludasi-tó is egyre piszkosabb, és a Marsot idén se láttuk sokkal közelebbről augusztus 28. hajnalán. De a fénye jóval erősebb volt. Hat év után, napra pontosan, a magyar vízilabdaválogatott ismét le tudta verni Szerbia csapatát. Az eredmény 9:6. Szeptember elsején megtörtént a visszafordíthatatlan - júniusig! c c c www.kepesi .com

A világ nem lett szebb hely. A világ nem lett rosszabb. Brit tudósok pedig megállapították, hogy minden, ami van, az tényleg...! Lucifer napszúrást kapott fényhordozás közben. Ikarusz nagy örömére. Spanyolország lesz a következő futball világbajnokságig a világ legjobbja. A matadorok egy nullra verték le Hollandiát. Andrés Iniesta 2010 embere Spanyolországban. c c c c c

Természeti katasztrófa okozásáért végkielégítés és igazgatótanácsi poszt

Időközben több sikertelen próbálkozás is történt a szivárgás megfékezésére különböző olajfogó sapkák bevetésével. Sőt Oroszország részéről atombomba bevetése is fölvetődött, ezt az ötletet később más országok tudósai is támogatták. „Egy tíz kilotonnás atomtöltettel olcsón és egyszerűen lehetne elzárni azt a mélytengeri kutat a öbölben,Mexikói-amelyÁprilis 20-án robbant fel a British Petroleum (a továbbiakban BP) Deepwater Horizon (a továbbiakban DH) nevű olajkitermelő platformja a Mexikói-öbölben, majd két nappal később a mélybe süllyedt. 11 munkás halt meg a balesetben. A szerencsétlenség után 106 napon át ömlött a fekete arany a tengerbe, összesen 776 millió liter olaj ömlött ki, azaz naponta 793 800 liter.

4 KÉPES IFJÚSÁG

ez volt

A fenti adatok ismeretében nem véletlen, hogy Barack Obama amerikai elnök a környezetszennyezés szeptember 11-éjének nevezte a mélytengeri olajszivárgást. A gyilkos olajfolt méretét jelzi, hogy még az űrből is látható volt.

gázbuborékok vannak a Mexikói-öbölben K5 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com ez volt

ből már két és fél hónapja ömlik a nyersolaj a tengerbe.“- állították egy június végén megjelent tanulmányban a szakemberek. Oroszország még a szovjet időkben többször is atomrobbantással fékezett meg hasonló „baleseteket”. Végül elálltak ettől az ötlettől.Fölvetődik a kérdés, hogy miért? Geológusok már egy éve gyelmeztették a BP-t, hogy a térségben extrém magas néhány gáz koncentrációja. Egyes mérési pontokon a normálhoz képest több százszoros különbséget is kimutattak. A amerikai környezetvédelmi hivatal tudósai szerint 25-30 kilométer átmérőjű, több tíz méter vastag, a nagy nyomás miatt korong formájúra lapult gázbuborékok vannak a Mexikói-öbölben a tengerfenék alatt, a legjobb olajlelőhelyek környékén. Egy ilyen buborékba fúrhatott bele a DH. Ha egy ilyen buborékból kitör az óriási nyomású gáz (ami egy 10 kilotonnás atomtöltet felrobbantása esetén borítékolható), az láncreakcióhoz vezethet, felszaggathatja a tengerfeneket, és egy nagy gázrobbanás-sorozattal távozna a gáz. Ez először is egy több száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó szökőárat hozna létre, ami a Karib-tengeri szigetvilágot és az amerikai partvidéken elsősorban Floridát érintené, de elérné Texas, Louisiana, Mississippi és Alabama államot is. A robbanás után a kiürült buborékokba több milliárd liter jéghideg tengervíz ömlene, ami a becslések szerint 150 fokos kőzettel érintkezve azonnal gőzzé alakulna, újabb szökőárhullámot indítva útjára. A cunami ráadásul nyersolajjal és mérgező gázokkal szennyezetten csapna le a szigetekre és a partra... Tehát ezért vetették el ezt az ötletet.Közben azért a tenger szintjén a BP hatalmas erőfeszítéseket tett a helyzet rendezésére: 411 helyen égette el az összegyűlt olajat vagy gázt, és több száz hajóval fölözte le a víz felszínén lebegő ragacsos folyadékot. A kérdés már csak az, hogy mi lesz azzal az olajjal, amelyet nem sikerül kiszűrni az óceánból? Néhány szakértő úgy gondolja, hogy lenyelik a tengeri élőlények, a kevésbé optimisták pedig azt állítják, hogy a kőolaj akár az öböl mélyén is rekedhet.

Többszöri sikertelen próbálkozás után augusztus elejére sikerült elállítani a szivárgást. De közben „csak” 5 millió hordónyi olaj került az öböl vizébe, s ezzel fölbecsülhetetlen kárt okozott, melynek mértékét csak hónapok, illetve évek múlva tudjuk majd meg. Közben elterjedtek olyan híresztelések is, hogy a BP kutatókat zetett le, azok pedig cserébe nem rontják szakvéleményeikkel a cég esélyeit az ellenük indított perekben. Mindezek mellett a robbanást túlélő egyik munkás olyan vádakat fogalmazott meg, miszerint az olajkitermelő cég súlyos hibákat vétett a munkálatok során, melyeknek végül a robbanás lett a következménye. Többek közt azt állította, hogy túl mélyre fúrtak, kispóroltak egy elzárócsapot, és nem vették észre, hogy rosszul zár a betondugó. Persze a BP mindent tagadott... A végére pedig még egy kis adalék: a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófáért felelős BP vállalat vezérigazgatója, Tony Hayward októberben távozik tisztségéből s a szokásosnál kisebb végkielégítést kap. A jövőben várhatóan a TNK-BP oroszországi vegyesvállalat igazgatótanácsában kap helyet, miután megvált jelenlegi posztjától. Távozásának részleteiről egyelőre csak annyi ismeretes, hogy egyévi zetését, vagyis hozzávetőleg egymillió fontot vehet fel, és nyugdíjszámlájára is igényt tarthat, amikor visszavonul. A számlán lévő összeg elérheti a 12 millió fontot. Szarvas Albert

Tegyük fel, hogy két jóbarát megbízást kap, utazzanak el egy távoli, ám mégis ismerős vidékre, és tudósítsanak a legnagyobb tömegeket mozgósító helyi eseményről úgy, hogy közben józan eszüket is próbálják megőrizni, annak tükrében, hogy a helyszín eleve híres söréről, vendégszeretetéről, hangulatáról, varázsáról, aurájáról, airól és lányairól... nem, nem a híres Hunter S. Thompson könyvről beszélek... ez a Volt fesztivál, apukám! Először is tisztázzuk: Egy fesztivál nem a programfüzetben megnevezett első nappal kezdődik. Nem is a nulladik napi kisebb koncertekkel, és nem is az első sörrel, amelybe mohón beleiszol a legelső sörsátorban. Nem a belépéskori motozás alól való fellélegzéskor, de még nem is akkor, amikor vadul kitéped a belépőjegyeket az elárusító lány kezéből, aki nemigen gondolta volna, hogy valaki így tud örülni két sajtóbelépőnek, holott másfél perccel ezelőtt még két gyermekien ártatlan középiskolás kissrác nézett fel rá szerényen egy számára idegen, kockabetűs személyi igazolványból. Nem! A fesztivál pontban akkor kezdődik, amikor kipattan a szemed, és mielőtt még lenyomnád az ébresztóra monoton csipogását, kivársz egy percig, mély levegőt veszel, és próbálsz belőle erőt gyűjteni, hogy sikerüljön átvészelni az év egyik leghosszabb napját, amely mostantól csak a tiéd... meg körülbelül még vagy ötvenezer hozzád hasonló atalé. Innentől kezdve fesztiválhangulatban mosod a fogad, fesztiválhangulatban égeted meg a nyelved a forró kávéval, fesztiválhangulatban kéred a kakaós csigát a péktől, és fesztiválhangulatban vigyorogsz a határőr képébe, aki nem csak azt nem érti, mi lehet ilyen nagy szám egy harminchárom fokos keddi reggelben, de azt meg pláne nem, hogy mit keres az öledben egy kiló ribizli meg egy dobozos sör „csak úgy”. Te pedig gondolatban egyenesen a képébe ordítod, hogy: „Fesztivál van, aranyapám!”Tegyük fel, ismétlem, csak tegyük fel, hogy ezúttal ti is két mindennapi fesztiválozó gura szemszögéből követhetitek nyomon a soproni eseményeket, és nem két lelkiismeretes újságíróéból, holott egyértelműen az utóbbi módon való leírás lenne ildomos, mi azonban kellő fantáziát, kreativitást és egyebeket mozgósítva, kitaláltunk egy ktív történetet, a nagyobb hatás, illetve a színvonalasabb szórakoztatás érdekében. Tudjátok: Bármely hasonlóság a cikk szereplői és élő, illetve élő, vagy kitalált személyek között pusztán a véletlen műve stb.

EGYIK NAP: Ha ez az egész történet kció lenne, akkor főszereplőink (hithű fesztiválozókhoz méltón) mindenképpen rendelkeznének némi jó minőségű házi pálinkával, sőt megkockáztatnám a gondolatot, hogy azzal is indítanák a napot. Azután következne csak a fogmosás és a zuhanyzóknál való félórás sorban állás, hacsak(!) a mi képzeletbeli guráink nem találnák ezt teljesen feleslegesnek. De nevezhetnénk a sors fura ntorának is, hogy a sörsátrat közelebb teremtette meg a jóisten az ő sátrukhoz, mint a mosdórészleget.Aterepszemle csak a kezdő fesztiválozóknak jelenthetne elfoglaltságot, vagy mit ne mondjak: kihívást, de aki évről évre sorozatosan járja a hasonló rendezvényeket, az mindenhol tudja, mi hol van. Ezzel a mi embereink se voltak másképp, a sörsátor után rögtön kiszúrták a legközelebbi hűvöst, amit ez esetben félbevágott autók szolgáltattak. Most nem viccelek, valóban voltak a „feltöltőállomás” mellett személygépkocsik, amelyeknek az első fele le volt vágva, minek következtében bárki beülhetett a hátsó ülésre, és egy helyi napilapot olvasva, kellemes tízórai árnyékban informálódhatott az éppen aktuális bulvárhírekről, vagy talán a még érdekesebb apróhirdetési rovatban kutathatott igazi gyöngyszemek után. Hűsölés után hőseink ráakadtak egy kisebb gitárkiállításra, ahol is olyan embernagyságú hangszerek sorakoztak, amelyeket kortárs művészek rajzai és festményei díszítettek. Hasonló koncepció, mint az egész Európát végigjáró festett tehéncsorda, mégis más. Aki vissza tud menni az időben, okvetlen nézze meg! Gitárok után még egy kis csapolt söröcske, mert ezt a meleget egyszerűen nem lehet elviselni, majd lassan el lehet indulni (az OTP Junior Színpadra) helyet foglalni, mert egy óra múlva jönnek kedvenc humoristáink, hogy értelmet adjanak eddig céltalannak vélt részegségünknek. (Amint látom, előfordul, hogy egyes szám első személyben számolok be az eseményekről, de ez ne tévesszen meg benneteket. Ez is csak azt igazolja, mennyire könnyen bele tudunk helyezkedni ilyen szélsőséges nézőpontokba is, mint két részeges fazon, akik számunkra is rejtélyes módon csempészik be az alkoholt.) Ami viszont kicsit kiábrándító, hogy ha egy hasonló fesztiválon igazán szeretnéd élvezni a stand up-ot, akkor legalább egy évig el kell felejtened a youtube-ot meg az egyéb kereskedelmi adókat, ahol orrba-szájba nyomják kedvenc

„bungee-ról leugorva” (Félelmeésviszketés Sopronban) 6 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com volt

A KÖZÉPSŐ : Ami nem megy, azt nem kell erőltetni, nyilallt agyukba főhőseinknek reggel, mondjuk, úgy kilenc óra tájékában, és abbahagyták a csak a fesztiválon üzemeltethető szauna-sátor igénybevételét, majd nemegymagukkal, arrébb telepítették szerény honukat. Az árnyékban még próbálják szimulálni az alvást, dehát egy ekkora munka után már azt sem lehet/kell erőltetni. Törülköző, tusfürdő, fogkefe, mind-mind a sátorban marad, mert ha Zakk Wylde megtehette, akkor mi is kipróbáljuk a nemtisztálkodást... lécci, bár ezen az öt napon ne kelljen, még anyukám nem lát. De még ha hajtott volna a lelkiismeret, akkor sem tehettük volna, hiszen szétfesztiválozták az illemhelyet, így legálisan bűzölöghettünk. Blikk, sportújság, kávé - szigorúan szemüvegvéggel kotyvasztva -, cigi, sarki kisbolt, a szokásos procedúra, csak ma dinnye plusz sör, és mire visszaérsz, már nagyban megy a hepp-hejj. Szórakozásképp rövidujjút festünk barátainknak. Kötelező a VOLT “szó” kiírása, hát, hogy ne legyünk már szabványosak, a VOLT 2010 szlogennel, egy mélyebb katarzis után kiötlöttünk egy-egy személyreszabott változatot. Ezek a “VOLTrészeg holtam”, ill. egy aznapi aktualitás, a ProdigyÁkos művészúr koncertjére indulván (ami a pletykák szerint majdnem elmaradt, mert a Prodigy előtt való fellépése, illetve mindkét formáció extra fénytechnikájának beinstallálása végett kénytelen lett volna (és lett is) egyiküknek engedni a kötélen, de így is tolódott fél órával a nagyszínpad), felfedezzük a na mostgyelj!- a Stage Diving Szimulátort. Na bakker, akkor szimuláljunk! De hogy stílusosan, akkor én úgy kérném, hogy a bungee-ról leugorva, szakadjon el a kötél, essek rá a zuhanásenyhítő légballonzsákra, majd onnan pattanjak át a szimulátorra, jó? Szóval, nagy badarság ez a masina. Ráfekszel hason egy bench-nyomóra, fújja a fejed a szél, megy valami zene, amit úgysem hallasz, mert nem, és a végén kapsz egy amatőr, nagyóvodások által megPaint-elt fényképet magadról, ahogy ugrasz a tömegre. Szép volt az Ákos-koncert, de a legjobban ő is a prodidzsájt várta. Van eszük a briteknek, csinálj látványos videót a koncertjeidről, és meglátsd, a többin mindenki kileheli a lelkét, csak hogy ő is úgy csinálja, mint ahogy a “tévébe láttam, a nyócason”. Az ugrabugra eredménye: egy tüdőnvágásos fulladás a harmadik sorban, kirohanás, majd adrenalintúladagolásos vissza-pogó. Lám-lám, szuperhős-társam még él, a másik is, de nincs már rajta lábbeli... hát hol van? A színpadon. Ühümm. Pár érdekes fotóra is ráakadtam hazaérve, amit csak e naphoz tudok kötni. Ilyenek például a részeg mellé fekvős sorozatképek, kábé negyvenegy. Vicces. Hogy übereljük mindezt, kintalvásra vetemedtünk. Ezt is lmben láttuk, meg biztos nagyon tripp, hát miért ne. Szólok, a fű harmatosan hideg. A szemetet akkor szedik és ott, ahol te általában nem alszol. A szekus dolga, hogy ha alszol, megkérdezze, alszol-e. Igen. A többi kaland: www.kepesi .com Kiss Tamás, Pakai Ákos www.kepesi .com

volt

K7 ÉPES IFJÚSÁG

„nem-celebjeinket”. Dumaszínház után Riddim Colony ugyanott. Reagge-lizőknek kötelező! Apropó, egy jó tanács: ha még nem ugrottál bunjee-ról, akkor keresve sem találhatsz jobb helyszínt a Volt fesztiválnál. Hogy miért? 1. Itt közvetlen a Nagyszínpad mellett vetheted le magad több ezer borsónyi fesztiválozó feje fölé. 2. Korántsem olyan szigorúak az alkoholteszttel, mint a forgalmi rendőrök. 3. Ez a nyár első fesztiválja, a többire biztos nem marad annyi zsebpénzed, hogy később megengedhesd magadnak ezt az Ezekélvezetet.utánegy nosztalgikus Alvin és a Mókusok koncertet tudnék ajánlani, hogy visszarázd a belső szerveidet eredeti helyükre. Viszont, ha idejekorán ráébrednél, hogy sajnos már nem vagy tizenöt éves, akkor ébreszd fel magadban a rockabilly szellemiséget, és irány a Mystery Gang első sora, ahol addig tvisztelhetsz, míg el nem kopik a talpad, vagy eszedbe nem jut, hogy nyolc méterenként csapolják neked a Miresört.azonban visszaérnél a sörrel a haverokhoz, azon kapod magad, hogy este van, ezért gyorsan vissza is fordulsz még egy körért, hisz eljött az éjszakai piálgatások ideje. Közben a nagyszínpadon már játszik az Omega, felcsendülnek a régi slágerek, dülöngél a tömeg, mi ...akarom mondani, hőseink pedig ez idő alatt Kispál és a borz koncertfotókat nézegetnek, mivel a soproni fellépésekből össze lett állítva egy kisebb kiállításra való. Összesen hét ismerőst vélnek felfedezni a képeken levő tömegben. Ezek közül természetesen egy sem valós személy. Tizenegykor Tankcsapda. Ordibálás, „metál-mutogatás” (\m/), ugrálás, hajrázás, meg minden, ami egy ilyen koncerten dukál. Természetesen mindent a legelső sorban, hisz mi sem akármilyen fesztiválozókat találunk márKettőkorki. még egy kis Colorstar, majd lassan ideje elindulni megkeresni a sátrakat, de mivel a sörcsapolónál ilyen ügyben nem tudnak segíteni, viszont annál inkább készségesek, ha szomjoltásról van szó, ezért még egy utolsó előttit bevállalunk, hogy reggel hétkor legyen mit kiizzadni.

HEGYALJA FESZTIVÁL -HIDEGVÉRREL ÉS ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL„még a hírökben is bemondták” Isten háta mögött8 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com

Valahol Kelet-Magyarországon van egy fesztivál. Mi is a neve? Várj csak, tudom, emlékszem, hisz ott voltam. Vagy csak álmodtam? Volt ott két folyó, sok ember, zene, hegy is, na meg a hegy alja. Hejj, megvan! Hegyalja fesztivál! S tényleg, a hegy alatt, fák között ott laktak ők egy hétig. Természetesen időben elindultak, nehogy lekéssék. Így aztán volt -1. és 0. nap is, ahogy az rendes fesztiválozóktól várható. A meggyelt csapat 4, majd 5 személyből állt. Nevüket saját biztonságuk érdekében megváltoztattuk. Köszönjük megértéseteket. -1. NAP

1. NAP Hohó, fejfájás nélkül indul a nap! Ez

Embereink a csodaszép Vajdaságból indultak autóval a határig. Annyira jó ez az új határátkelő, de komolyan! A két ellenőrző pont között rendkívüli kilátás nyílik a Szerbia felé igyekvő, kígyózó sorokban álló kreol emberekre. Szakállak, bajuszok, kendők a fejen. Kinek mi jutott. Emellett jó sokáig bandukolhat a gyalogos, hogy már az út elején kifáradjon.Röpke pillantás Bonnie cuccaiba s a rend kedvéért Szende hátizsákjába. Vámos: Köszönöm, mehetnek. Hőseink pedig engedelmeskedtek, amúgy is menni akartak, minek dekkolnának a határon?! Ugrás a határbuszra, irány a szegedi vasútállomás. Odaérve magyarigazolvány plusz pénz egyenlő olcsó jegy Tokajba meg vissza. Pálinkás várakozás után pálinkás utazás, Cegléden átszállás. A vonat, amellyel tovább kellene utazniuk, már áll, a felszállók apró léptekkel igyekeznek. A vajdasági kis csapat vajon hol van? Nem látom őket, biztosan a vonaton vannak. De mit hallok? Mi ez, szitkozódás? Jajj, hiányzik az ötödik kerekük, azaz Morgó. Róla azt kell tudni jelen esetben, hogy egy másik városból utazik Ceglédre azzal a céllal, hogy csatlakozzon a meglévő négyhez. Késik. Jó sokat. Családfájának néhány tagja a Négyes feje fölötti szövegbuborékokban foglal helyet. Semmi pánik, a meleg varázsital fűti szívüket, testüket a nap melegíti. Így könnyebb valamivel. Morgó érkezése után elcsípték a következő vonatot. A Négyes Ötössé alakult. Az elfogyasztott eszenciától boldogan üldögéltek a dohányzókocsiban. Itt már találkoztak hozzájuk hasonló, hátizsákos, sátrat szállító emberekkel. A hegyet messziről kiszúrták, és onnan kezdve bizsergett a hátsó felük; alig várták a leszállást. Tokaj földjére lépve megkönnyebbülés látszott arcukon. Lassú léptekkel, nézelődve haladtak, közben az utcán üldögélő, sétáló, becsípett embereket gyelték. A hídon átérve kempingjegy-vásárlás, majd egy gyors sátorállítás következett. Igyekeztek minél előbb a bor közelébe kerülni. El is mentek a központba kóstolgatni. Ott szemmel láthatóan több volt a részeg, mint a józan, dehát nem zavart az senkit sem. Fárasztó nap és hephajos este után édes volt álmuk a sátorban. 0. NAP A nap melege nem hagyta sokáig aludni Bét és Cét, így hát nekivágtak bor- és ételbeszerző túrájuknak. A forróság nem elég hatásos kifejezés az aznapi időre. A tavalyról már ismert nénihez igyekeztek tokaji mannáért. Amint birtokukba került, bele is otthonukba,Behúzódtakdörgéselszürketek,hogyva.aemberekközlekedtekdülöngélveután.reggelilőlegyasztottakPontosítok:hörpintettek.elfo-be-jósokatamelléésVidáman,azközött,sátorfeléhalad-Mégszerencse,időbenodaér-mertegygigantikusfelhőtakartaazeget,hatalmaskíséretében.ideiglenesonnanhallgatták az égi csörömpölést. Az eső meg csak zuhogott, vagy inkább ömlött. Később megtudták, hogy 20 perc alatt 40 mm víz esett le, ami rekordmennyiségnek számít. Azt hiszem, Bé és Cé ez idő tájt nem az eső mennyiségével volt Amintelfoglalva...elállt,a felhőt leváltotta a Nap, Kettősünk pedig elindult karszalagért. A bokáig érő sár nem tántoríthatta el őket céljuktól. A manna hatása alatt voltak még mindig. Amíg sorban álltak, mindenféle arcokkal ismerkedtek. Karszalag kipipázva, jöhetett a lazulás. Ami ez után következett, a varázsital ködébe veszett. Valamikor éjfél tájékán láttam újra megjelenni Bonnie-t és Clyde-ot; zombiskodtak az Ötös többi tagjával.

Csatlakozott hozzájuk Zsugabubus és Nótata is. Együtt töltötték meg hasukat borral, majd úgy gondolták, fürödnek egyet a Bodrogban. Sokkal tisztábbnak tűnt, mint a Tisza, hát belemerítették testüket. Pancsoltak vígan, fröcskölték a vizet, amíg nem jött a vízirendőrség. Na, ők elküldték a boldog fürdőzőket... Így hát lézengtek a fesztivál területén, várták, hogy kezdődjön már el a minden. Kőhalmi Zoltán vicceskedett egy kicsit (vagy nagyon), meg is lesték őt embereink. Ha jól láttam, legeltették a szemüket a Tankcsapdán, táncoltak a Herbaliserre, Neora, Firkinre, Zubolyra; aztán elvesztek egy kicsit, legalábbis a szemem elől. Biztosan elrejtőztek valahová feltöltődni. Amikor legközelebb feltűntek a színen, már mulattak is a Csík zenekar zenéjére, cigiszünet után pedig a Szepultúrára zúztak. Azt hiszem, utoljára a Folk Fusion Banden gyeltem fel rájuk. Önfeledten, autentikusan mezítlábasan, térdig a sárban csápoltak. Éjszakájuk a hajnalba belenyúlott. Káoszban aludtak.

2. NAP Barnaszemes ébresztő után indult a kajavadászat. Bé és Cé a hűvösben piknikezett Vidorral és Kukával. Hemperegtek a fűben, pihentek és csacsogtak. Természetesen szőlőmannát kortyolgattak közben. Most látom csak, hogy egész testüket kopott fekete nyomok borítják. Vajon a tegnap maradványa lehet? Ez már az ő titkuk marad. Estéjük homályba merült, lődörögtek színpadtól színpadig, azt sem tudták hová legyenek. Azért a Kiscsillag ragyogását közelről nézték. Sőt, bólogattak Irie Ma ára, Groove Armadára, nótáztak Subscribe-ra, tomboltak Mantra pornóra, headbangeltek Wrong Side Of The Wallra. Remélem maradt legalább annyi energiájuk a Visnu koncert után, hogy eljussanak a sátorig. 3. NAP Fuhh, de korán ébredt Bonnie pénteken. Már jó ideje forgolódott a sátorban, mire nyolckor kivonult hálózsákjával együtt. Úgy látszik Clyde jobban bírja a meleget, de fesztiváltörvényük alapján Bé nem hagyhatta sokáig aludni Cét. Ki tudja, miért... Rövid (?) kómázás után elmentek lófrálni. Hot-dogot majszoltak és szőlő-örömkönnyet csöpögtettek. Így indulhatott meg igazán a napjuk, amely békés, szédelgős délutánnal folytatódott. Amikor elkezdődtek a koncertek, elfoglalták helyüket a színpad előtti hűvösben. Szemükben láttam, hogy nehezen viselik a tikkasztó hőséget. Este minden jóban részük volt: PASO, Kispál és a borz, Roots Manuva, Motorhead, WMD, Meshuggah és Ektomorf.Közben Szundi táncoltatta meg olyan vajdasági módra a Tisza-menti leányzókat Sheketre, Besh O Dromra és Goulash Exoticára, hogy biztosan megemlegetik még a déli virtust. B) Valamikor valakik kirepültek a „katapultból”, de nem úgy, ahogy kellett volna, hanem tényleg kiestek belőle-ők komolyan vették a katapult elnevezést. Nagy port kavaró esemény volt ez, még a hírökben is bemondták.

4. NAP Szombati programként a Bodrog-parton ülés-fekvés-nyúlást választották kis hőseink. Szupermanna ekkor is velük volt és segített céljuk elérésében. Rengeteg ember találta még rajtuk kívül legjobb időtöltésnek a hűvösben ejtőzést. Bonnie és Clyde valamikor az est folyamán fantasztikusat tracscsolt IHM-Palival és az EnRage-Tommy-val. Természetesen ÓriásPetire és ÓriásÁkosra is jutott elég idő. Éljen a szervezetlenség! Bezzeg amikor az Isten Háta Mögött rájössz, hogy milyen Óriási is az, hogy a Macskanadrágos emberek Brains nélkül széttombolják magu-

K9 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Hegyalja

Goldie-ra (akinek az MC-je sem hagyta otthon a táncos cipőjét, és a megfáradt népnek egy méldhiszezazutolsó-érzést”„adjbeleapaitanyaitnekí-ajándékozott),akkortökéle-tesneknyilváníthatóafeszti-válzárónap.

P LUSZ EGYEDIK NAP Lazán ébredezett a Duó 2 plusz 4 nap csoda után. Arra készültek, hogy a sátorfelszedés után nyugalomban isznak majd egy teát, s nevetgélnek kicsit. No, de az időjárás nem úgy gondolta. Küldött rájuk hatalmas, fodros viharfelhőt. Kapkodva összedobták a sátrat meg a többi cuccot, és már rohantak is menedéket keresni. Egy tető alatt ismét összeállt az Ötös, és várták, hogy abbamaradjon a zuhé. Pár óra múlva indultak a vasútállomásra, mit sem sejtve a nap további részében rájuk leselkedő megpróbáltatásokról. Szende nem nyilatkozik, Szundi kiheverte a túlélhetetlent, még Morgó is lassan megbékél sorsával. Bonnie és Clyde pedig ér-

Kielégíthetetlen kürtőskalács-éhségemet egy picit csillapítottam, a dödölle pedig simogatta a szívem tájékát. A kakastöke pörköltet idén is kihagytam, a kemencés lángost azonban képtelen voltam nem megkóstolni, hiszen bővült a választék, s reszelt kolbászos uborkásat is étlapra tűztek. S hogy még véletlenül se maradjak éhen, arról utazócimboráim, az Asztalos és Ra ai nővérek gondoskodtak, hiszen, miután átcsempésztünk a határon egy jó 100 kiló hálózsákba csavart nyers húst ( fő kérdés: vajon észreveszik- e a határőrök ezt az “aprócska” hűtőtáskát, vagy mondjuk azt, hogy ez egy bőrönd), azt mennyeien elkészítve Gyula (mondhat-

Elmondhatóvá válás 20. Művészetek Völgye „szemezett aznap Lucifer földi másával”

Eddig minden évben úgy kezdtem neki a beszámolónak, hogy jajmilesz. Hogyan tudom leírni azt a sok csodát, ami a Művészetek Völgyében rám várt, hogyan mondom el az elmondhatatlant anélkül, hogy azt a közhelyet kellene írnom: csak az érti meg igazán, aki ellátogat a völgybe, szavakkal el nem mondható fesztiválról van szó. Idén el tudom mondani…….S most vagy én fejlődök (előre vagy vissza), vagy a völgy (előre vagy vissza). Mindenesetre nem úgy van most, mint volt régen….. P ANGÁS , ÉS PEZSGÉS Szóval Művészetek Völgye. A 20. jubileumi Völgy július 23. és augusztus 1. között zajlott Kapolcson, Vigántpetenden, Monostorapátiban,Taliándörögdön,Öcsön,Pulán, és Nagyvázsonyban (ahová, Vázsony polgárain kívül, kétlem, hogy bárki is ellátogatna). S mintha az eddigi “nem jubiláris” völgyek valahogy sokkal több programot kínáltak volna. A mostani fesztiválhangulatot egy egészen kicsit a pangás jellemezte. Persze ezt betudhatjuk a rossz időnek, de mi nem akarjuk betudni, hiszen igazi völgylakót ez nem tántoríthat el attól, hogy egy koncertre elmenjen. A választék szegényes volt. Ez már egy váltveztékészlelni,mozgástaholvoltfesztiválokocska.megfontolandóbbpicitKapolcs,aközpontjaidénazahely,alegnagyobblehetettittmegszer-arégi,jólbe-programokatis, újításokra is sor került ( megjegyzem, kevésre) s a kézművesek is itt árulták portékáikat. A perifáriára szorult Pula, Petend és Dörögd azonban csendes és kihalt volt az esték folyamán. Öcsöt megmentette a világzenei színpad, ahol a népzene, és a world music nagyjait vonultatták fel (Balogh Kálmán és a Gipsy cimbalom band, Besh’o Drom, Szalóki Ági, Nikola Parov stb), Monostorapátiban pedig a populáris zene legpopulárisabb populációjának képviselői pörgették be és fel a völgylakókat. (Irie Ma a, Brains, Péterfy Bori és a Love Band és sokan mások) É TKEZTETÉS Én, személy szerint - szégyen vagy nem, a zenei program mellett enni és inni járok a különféle fesztiválokra, rendezvényekre, így a Művészetek Völgyébe is (szmájli, szmájli lájk, lájk, tegg kacsasült, hurka, pecsenye).

Miért szeretem a kapolcsi fesztivált? Miért voltak elvonási tüneteim, mikor két évig nem szervezték meg a gonosz szervezők a csúnya pénzhiány miatt? S miért volt idén kicsit visszafogottabb, kevesebb programmal, kevesebb látogatóval? S miért éreztem magam mégis csodásan? Elmesélem, kedveseim, csak csüccsenjetek kényelmes fotelkébe, és rakjatok a lemezjátszóba egy Beatleslemezt (amennyiben nincs, megteszi egy rádió is, vagy egy hippi-torony, esetleg a youtube-ról is töltögethettek, bár úgy nehéz lesz az olvasás, hiszen folyamatosan nyomkodnotok kell majd az egeret ).

10 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Völgy

nám hogy bácsi, de félek olvassa az I t, s meg találna haragudni) udvarán tálalták, így a fejedelmi lakomák kifejezést picit kevésnek érzem, hogy elmondjam az ízorgiát, amiben az 5 nap alatt részem volt. Súlyosan meghatározza az életemet a málnaés a bodzaszörp, valamint a iiinom borok, melyekből bubis, bubi nélküli, rózsaszín és piros és vörös, édes és félédes is meglátogatott völgyelésem alatt.

Ö RMÉNYEKET Ü RMÉNYHÁZÁRA

V ÉGE LETT A KÖZEPÉN Haza kell menni. Dolog van. Zakatolt a fejemben akkor, mikor már éppen kezdett nagyon jó lenni, a napocska is kisütött, s kezdte felszárítani az utakról a megmaradt sarat. Mi kombiba ültünk, s hazagurultunk. A móka, kacagás pedig tovább folytatódott... Nélkülünk. Hát...azért hazaérve még egy jó ideig hiányzott az én kis völgyem...Aztán jött a másik fesztivál, és ott is volt kürtőskalács.....szerdaZsó

 K11 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Völgy

Az örmény ördög, David Yengibarjan az evangélikus templomban lépett fel. Ő az a tangóharmonikás őrült, kinek szeme játék közben sárgásan világít, a fényben pedig kiderül, hogy kék az, mint a legkékebb hegyikristály... huh. A tangó és az örmény ritmusok váltották egymást, Piazolla dallamai szóltak játékos virtuozitással Yengibarjan ujjai nyomán. A völgy legfajsúlyosabb koncertjét láthatta, aki szemezett aznap Lucifer földi másával. Ez a zenei bűvölet volt a tetőpontja mindennek, akárcsak pár éve. A régi arcokkal összefutni mindig jó... az lett volna most is, ha P ALYA UDVAR Hogy ne csak elmarasztalóan szóljak kedvenc fesztiválomról, hiszen annyira azért nem volt rossz, sőt, nagyon is jó volt, hiszen a balkáni zenét szeretem, az esőt is szeretem, szólnom kell Palya Bea udvaráról, ahol Bea, a Művészetek Hölgye babzsákban és függőágyakban relaxálóknak énekelt, s neves művészekkel beszélgetett, többek között Szalóki Ágival, Dés Andrással, Hámori Gabriellával, Gryllus Vilmossal. A már-már elképzelhetetlen energiájú énekesnő udvarában az improvizáció köré épültek a programok. A Momentán társulat, a beszélgető délutánok, a Kontakt improvizációs tréningek, az esti közös zenélések mind e köré szerveződtek, a jó hangulatú udvarba jó volt betévedni egy málnaszörpre, s meghallgatni, miről beszél vajon Palya Bea és Dés András. Valahogy a kevés program miatt színházi előadásra nem kívánkoztam, így Öcs és Kapolcs között ingázva töltöttem azt a pár napot, ami adatott.

B ALKÁN FASHION A Csipszer- kertben, de mondhatnánk, az egész fesztiválon a balkáni zene dívott. Szerb, román, bolgár, török, görög, makedón ritmusok azok, amelyek az anyaországi halvérű népséget megmozgatják (mondhatnánk: legalább valami). S itt meg is állhatunk homlokot ráncolva, állat dörzsölve, s azt mormogva: Hm…..Érdekes, fölöttébb érdekes…… A Balkán beszőtte Magyarországot. Legalábbis zeneileg biztosan. Ha buliról van szó, nem volt olyan helyszín ahol egy bubamára vagy gyurgyevdán, meszecsina, vagy más gárszanak,nek,Beshzönségtáncramuzsikálni,zenétgyarna.elMarković-zeneszámBobannehangzottvol-Hapedigma-előadókolyanszeretnénekmelykésztetiakö-lábát,akkorODromlesz-ésbalkánitját-esetlegbol-népdalokaténekelnek, mert azt olyan jól lehet két szólamban is. Megjegyzem, az említett mindig befutó besodró zenekar koncertje Öcsön a kőfejtőben az egyik leggyengébb koncert volt, s időszűke miatt kevesebb mint 45 percet játszottak. (Az időszűke nem a szervezők hibája volt, a zenekar sietett máshova is fellépni. Kell a pénz ugyebár... ínséges időkben mindent elvállal az ember.) Az új énekesnő szégyenletesen falsul énekelt (persze biztos a monitorok és a hangosítás volt az oka), nem próbálták a közönséget felpörgetni, így néhány félig részeg ugrándozott az első sorban, s a kötelező mindig táncoló lánykák is megjelentek a színen.

A IX. Tour de Délvidék idei, nemzetközivé vált útvonala: Szerbia –Magyarország – Ausztria – Szlovénia kistelepülései mentén rajzolódott ki sokanFotók: vagyunkvagányakolyan www.kepesi .com

Élményportya az Őrségben

T ÚRANAPLÓM UTÁN SZABADON : 2010. 08. 06., péntek: Hajnalban Topolya felé bicajozva, mialatt Tudósok-számokból kölcsönzött tanácsokkal ébresztettem az útszéli kukoricásokat, nekem már biztos elkezdődött az idei Tour de Délvidék. Nagy izgalommal ébredtem jóval idő előtt, amit csak egy idő után tudtam valamelyest csillapítani. Pedig akkor már megvolt a bizonyíték, hogy része vagyok ismét ennek az eseménynek, hiszen tegnap este fél tízkor végleg befejeződtek az előkészületek: a bicajok, a csomagok, a túrázók útra készek. Legalábbis, akikkel tegnap este fél tízkor találkoztam, befejezték előkészületeiket: a bicajaik, a csomagjaik, a túratársaik útra készek voltak. Legalábbis akikkel tegnap este fél tízkor találkoztak. Most meg már a buszban ülünk a túratársakkal. Ez a naplóírás is annyira határtalanul, vagyis inkább határolhatatlanul indult, hogy a lényegi valóság kimaradt, mert túlságosan ráillett az (agyon)képzelt valóság, ezért nem lehetett papírra szelídíteni, és kitört a ceruzából. Elveszett az egész szöveg. Így az új emlékek új szövegével elkezdődött az első nap, amit mi leginkább buszon, a bicajok pedig kamionon töltöttek. Ezt előre tudva (és más megoldást nem látva a csapathoz való csatlakozásra) hárman beiktattunk egy tisztelettávot Kishegyes és Topolya közt. A mai a tíz nap alatt megtett leghosszabb táv, amit alvással foltozott észtúráztatással töltünk. A magyarországi oldalon a bicajokat szállító kamionra várva egy nemi alapú römi-parti indul kb. akkor, amikor megérkezik a magyarországi oldalon a bicajokat szállító kamion, így hát marad az egyenjogúság.Késő délután megérkezünk Sopronba, ahol városnézés, ameddig akarjuk, egyetlen megadott koordináta, hogy a szállásunk kb. 10 kmre, Fertőrákoson van. Észrevétlenül néhány ismerősöm idegenvezetője leszek, merthogy én már jártam itt, bár legerősebben a borospincés emlékek törnek elő. A többiek elégedettek a programmal, menni kell viszont a táborhelyre (az odavezető út/busz felderítése, sátor felállítása...). A többség neki is vág gyalog. Hárman maradunk, de hamar elég lesz Sopronból. Hiába, itt nincs az a bizonyos helyi kiskocsma. Megyünk a buszra, de a busz már megy. Sebaj, megjön a következő, megtépázva érkezünk esőben, szélben, sötétben a táborba. A mai közös est elmarad, de van, aki erősen belekóstolt a pinceízbe és gyengén viseli a korai jó éjszakát. Bár én szagát sem érzem az időnek, úgyhogy nem tudom, korán van-e, ahogy azt sem, mikor lesz, amikor megtudom majd, hogy mikor van éppen mikor.

12 KÉPES IFJÚSÁG

Bicajos

2010. 08. 07., szombat: Reggel egyik sátortársamat vártam vissza a soproni kórházból, aki előző este annyit nevetett, hogy feltehetőleg elrepedt a bordája. Miután a várakozásban annyi ideig nem nevetett, hogy elmúltak a fájdalmai, visszatért, és utolsóként elindultunk. A kijelölt lehetséges útvonalak közül a vagányaknak ajánlott Fertő-tó körüli túra tűnt a leg-

Nem lehet pontosan tudni, mikor is kezdődött. A túra nem kezdődhetett a bicajozás előtt, viszont a bicajozás elkezdődött már a túra előtt, de a túra kezdete után egy nappal kezdődött csak az igazi bicajozás. Vagy már tavaly elkezdődött, amikor nagyjából megtudtuk, merre megyünk? Ami egészen biztos volt: nem megyünk nagyvárosokba, mert ott a sehonnai bitang bicajosok nem tudnak beilleszkedni. Kisodródnak az urbáncentrifugából. (A körforgalom egy tipikus formája ennek a veszélynek.) A városban nincs helyi kiskocsma, nincsenek naprakész bölcsek, akik állandó fogadóbizottságai lennének a messziről, vagy akár a szomszédból jötteknek is. Őszinte bánásmódjuk tesz igazán emlékezetessé egy helyet. Tudtuk, ilyenekből akarunk sokat. Tudtuk, vagyunk olyan vagányak, hogy nem kell nekünk kemping, jó lesz a vízparton is. Tudtuk, kell majd egy év, százleveles üzenetváltás, mire mindez valósággá válik, és sejtettük, hogy a valóság nem az lesz, amit mi még tavaly sejtettünk.

egy gyomorrontás is, de ezek ellenére ez a nap volt a legcsaládiasabb: mindenféle sport, éjszakai kártyaparti, bográcsos… Ráadásul ágyban aludtam. Így otthon érezhettem magam egy éjszakára Szalafőn. 2010. 08. 13., péntek: A napló első szavai erről a napról: a legegyszerűbb nap. De azért az is oda van írva, hogy: megkezdődött az őrségi fesztivál, csomó kézműves udvar nyílt napokat tartott. Látványosságnak Magyarország leghosszabb vasúti hídja, ami nem látványos, de végigbicajozni rajta 45 m magasságban 1,4 km hosszúságban, az már hangulatos meg látványos is. Aztán Hegyhátszentjakabon, a kempingben a turisztikai szakember bácsi előadása az Őrségről, ami abban a környezetben időutazászerűen hatott, meg aztán a néhány méterre levő Vadása-tó, ahol a Hársas-tóhoz hasonlóan kacsákkal kellett megosztani a strandot. Befejezésül még rámondhatnám, hogy unalmas este = unalmas nap, de ez sem igaz, mert a hatalmas vihart várva (plusz külön volt sátorhelybérlet), sokan nem állítottunk sátrat, úgyhogy a zuhogó esőben tíznél többen a kamion csomagterében rendezkedtünk be. 2010. 08. 14., szombat: Az utolsó bicajozós nap. Az volt a terv, hogy meg sem állunk a szállásig, kicsit lehangolt minket a nedves idő, úgy éreztük, elég volt a vándoréletből. Persze ma is osztott az Őrség emelkedőből eleget. Szájhúzva, de fölnyögtük magunkat a dombokra. Időközben kisütött a nap, és ezzel együtt jött a (téves) hír, hogy egy szlovéniai magyarlakta faluban búcsú. Persze, hogy elmentünk, de időközben jött a (helyes) hír, hogy a magyarországi Bajánsenyén falunap. Ott a helyiek tejben-vajban, vagyis borban-pörköltben fürösztöttek, úgyhogy néhányan az éjszakát is ott töltöttük, lemondva ezzel az utolsó közös túraéjszakáról. 2010. 08. 15., vasárnap: Hajnalban újra egyesültünk a többiekkel, nemsokára (egy esőt még azért megvárt) megjött a busz, amiről tudtuk, hogy hazavisz minket, s ezzel képzeletben el is kezdődött a következő, a X. Tour de Délvidék, mert már tudjuk, hogy jövőre itthon fogunk bicajozni, s tudjuk, hogy jó lesz, s tudunk előre néhány kiskocsmát, s benne néhány bölcset. Ifj. Rácz József K13 ÉPES IFJÚSÁG

2010. 08. 09., hétfő: A szokásos utolsónak indulás ma egy, a többiektől külön útvonalat eredményezett, amely nekem a legszebb volt az egész túrán, amit valaha a saját szememmel láttam (bár az egész túra a legszebb táj volt, amit valaha a saját szememmel láttam): tiszta, érintetlen természet, ezerszínű rétek, hatalmas fenyvesek, melyeket kis patakok szelnek át, s az egészet diszkréten végigkíséri hegyen-völgyön egy csinos bicajút. Ez az út belefut a Lékai-tóba, de ha balra fordulunk, megkerüljük a lékai várat, akkor kb. 10 km emelkedő (7 km/h átlagsebesség) után felvisz Írottkőre, ahonnan több mint 800 m tengerszint feletti magasságból szemlélhetjük az eddig bejárt és a még következő vidéket. Ez a tájkép meghozta az étvágyunkat, úgyhogy éttermi napnak jelöltük a mait, és meg sem álltunk (73 km/h csúcssebesség a hegyről lefelé) Cákig, a polgármesteri hivatalig, onnan meg a csárdáig, onnan meg az ajánlott kocsmáig. 2010. 08. 10, kedd: Elérkezett az a nap, mikor a mi karavánunk volt majdnem az első, amelyik befutott a Rába folyó partján levő Csákánydoroszlóra. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy legkevésbé jártuk körbe a jáki templomot vagy a körmendi fegyvermúzeumot... Mi inkább a folyóra voltunk kíváncsiak. Sietségünk legfőbb eredménye, hogy idejében megtudtuk, nincs ivóvíz a kempingben, nekünk meg csak sörünk van… A Rábában értettem meg igazán az “árral úszás” jelentését és a szembeúszás lehetetlenségét. 2010. 08. 11., szerda: Szokásos hármas csapatunk kimérte a legrövidebb és leggyorsabb utat, hogy ma megérhessünk egy esteledést a kocsmában Felsőszölnökön. Ehhez képest én előfutárként este 11 körül, erdőben rekedt társaim hajnali 4 körül érkeztek. Recept: három marék fürdés a nem útba eső Hársas-tóban, egy kávéskanál rossz irányba fordulás, fölöntve egy liter előmelegített “rövidítő” erdei barangolással. 2010. 08. 12., csütörtök: Sikerült még egy eltévedés, bár ezúttal egyedül, saját szlovéniai körutam alkalmával. Annyi volt csak a baj, hogy a STOP és a hegyek emelkedési szintjét jelző táblákon kívül nem volt semmilyen utalás arra, hogy hol vagyok. Ehhez társult még

www.kepesi .com Bicajos

2010. 08. 08., vasárnap: Ezen a napon tapasztaltuk meg először igazán a hegyvidéki utakat. Ma ismét oda jutottunk, hogy lmeztük a lejtőket, annyira lenyűgöztek. Ezt a napot távolabbi emlékből idézem, ezért a bicajozás jegyében való bicajozás és az e köré emelkedő domborzat jegyében dombos táj jut eszembe először. De ma volt az is, hogy: begyűjtöttük a Fertő-tóban fürdés trófeát; a célállomás, Felsőpulya temploma előtt egy ingyen szörp és pogácsa buliba csöppentünk. És az is ma volt, amikor megint eláztunk, aztán meg beáztunk, pedig mindenféle dologgal továbbfejlesztettük a sátrat.

értelmesebbnek, ha nem akartunk oda-vissza ugyanazon az úton bicajozni. Zsoldos Ferenc, a túra szervezője ezt 100 km-re becsülte, így ezen a távon (147 km) végigtekerve kiderült, idén is el kell végezni a túra speciális matematikai műveletét, a “zsoldást” (előjegyzett táv × 1,5 = a valós Egészreláció).nap,legalábbis amíg úton voltunk, esett az eső, de nagyon jó volt így is, vagyis egyáltalán nem volt rossz így sem. A fényképeket nézve derült ki, hogy a nyugat-európai kerékpárutak annyira elkápráztattak minket, hogy egy csomó fényképet készítettünk róluk. Aztán a nyugat-európai utakról készült fényképeket nézve derült ki, hogy mennyi (és milyen nagy) meztelencsiga nyálkájától csillogott hősi utunk. Egy osztrák utcai fesztiváltól eltekintve sikerült akadálymentesen végigtekernünk ezt a napot, amit ismét sátorátázás zárt tábortűz helyett.

A38 Furcsa egy helyszín, hajófeneket leginkább a mennyezet idéz. Nagy tér, néha túl nagy. Néha kicsi. Amorf, mint a ~. Akusztikáját szidjuk sokszor. Az Erik Sumo Band Harcsa Veronikával és Kiss Erzsivel kiegészítve azt dalolja benne: diszkó van a fejemben, meg hogy én sziklás hegyem. Nyilván a megmászás nehézségeire utal.

nül„meztele-rohangálegypár” EdvárdMolnárFotó: www.kepesi .com

Alig vagyunk, mégis az egyik legszebb éjszaka. A fal rugalmas és puha. Belesüpped, aki rátámaszkodik. * Máskor be sem lehet jutni. Charlie Winston ki sem hallatszik a sátor mögötti kiskocsmába, ahol süvölt a szél ( vihar). * Itt lép fel az isteni Nina Hagen is. Lemaradok, de csupa jót hallani. A gumifal magába szívja a Peachest, az Alvint, a Gorillazt (amely tömegmozgató erejével majdnem megismétli a Loveparade-horrort), a Yeasayert. A helyszín méretei nem változnak, mégis mintha nőne. Évről évre nagyobb. Civil~ Ez viszont összement, gyérebb is, mintha a dolgozóknak is gyorsabban lenne elege belőlünk. Utolsó délután már paIdentitáscserék az Amerikai Nagykövetségben, új és új erényeket pörgetek az Új Akropoliszban ( lozó ai trupp, ógörögösen kedvesek). Ugyanott hoszszas beszélgetések. A Nyugat-Balkán-társaság elmagyarázza a történelmemet, politikai kon iktust szítok Koszovó szabadságát illetően (nem vagyok rá büszke, de az ostobaság fertőz). Az élő Honfoglalóra várni kell, a Szabó Ervin Könyvtárra úgyszintén. Mennyi teljesítetlen küldetés! * A központban, bár valószínűleg senki nem tervezte így, egy nukleáris dinoszaurusz áll. Rozsda zabálja, de ugrásra kész. ( szerelem) Jugoszlávia Nem létező hely, akárcsak a ~. Ám az utóbbi létezése valahogy generálja az elsőét. Szlovének és horvátok egyként üvöltik felém, hogy jugoslavljanin. A jelenséget reuniónak is nevezik, bár nem pontos a terminus. Senki sem viselkedik itt úgy, mintha bármi is szétesett volna. Kaja/pia Bélrendszerem terhelése nem illik e lapokra, de mégis. A ~ hedonistává gyúr. Szilvás lepény, az idén hódító kenyérlángos (kolbászos és szalonnás kiszerelésben is kapható), jérceraguk és tarhonyák, mákos gubák és narancsos piték. A hotdog, ahol nem lehet kártyával zetni és a tejfölösfoghagymás lángos, ahol lehet. Gargantua megirigyelne. * Fűszeres meggy, ágyas meggy, a Dreher drága, de nincs más. Mojito, tequila és csempészpálinka, abszint a szomszédtól  szomszéd). A pincérek zettetni akarnak maguknak utolsó éjszaka. Nem. Karszalag Még itt van a csuklómon. Kéksárga. Úgy tervezem, Szemelvények egy személyes lexikon szócikkeiből

14 KÉPES IFJÚSÁG

Sziget

Rendszerbe foglalni a felfoghatatlant: lehetetlen feladat, de csak így tudom elkerülni a szubjektivitás teljes káoszát. Az érthetőségnek legalább a látszatát megteremteni. Ez a küldetés. Pontokat jelölök ki, amelyek mentén talán megérthető a Sziget (a továbbiakban ~). A pontok esetlegesek, máris csak személyes kivetülések. Nincs más módszer. A ~ nem hely, nem földrajzi egység, még ha téridejét meg is határozhatjuk a Google Earth-ön és a mobilunkon: Óbuda, Hajógyári Sziget. A ~ fogalom.

K15 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Sziget

ezt a köldökzsinórt az írás befejezése után tépem el. ( valóság) Nem élhet múltjában sem nemzet, sem ember. Van, aki addig tartogatja, míg nem kap újat a szigetközi válság végén. Mirror Összecsúsznak az évek: emlékeimben még mindig tükrök és szeparék. Pedig cirkusz lett már ebből. * Mozgóképek vetülnek, szerzők beszélnek róluk. Perverz dokumentum lmek és a Berlini Feszt visszhangja. Bruce LaBruce itt áll előttem, aláír nekem. A forradalom a barátom, idézek neki egy korai művéből. * Beszélgetések. Csupa tolerancia, bár elhamarkodottnak érzem a fene nagy optimizmust Magyarország szociológusaitól. * Esténként ismét Diva Thomas, idősödő dáma/úr Marilyn Monroet énekel. Uncsi, láttuk már. Utána dübörög a zene, előbb-utóbb mindenki belép ide, előbbutóbb mindenki táncol. Csak a padka, ahol annyi szép órát ültem végig, csak az hiányzik. Nagyszínpad Mindenek központja, már a ~ előtt két nappal is forrong. Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már, károgom a Lovasival. Egy banda halála akkor is tragikus látvány, ha sosem hallgattad. Másnap az életet ünnepeljük (még ha nincs is benne több móka). A távolból. Vörös, vörös bor száll a széllel, a UB40 slágeresdit játszik. * A Ska-P a pokolban üdvözöl, ahol rendőrmajmok törik le a népfelkeléseket. Nem tart soká a The Hives, de kemény, mint a svéd sziklák. Mika csak messziről, a fűben: a Sweet Dreams ráz fel leginkább, mert nem számítottunk rá. A 30 Seconds to Mars a hét csalódása. Leto hollywoodi pózer, egész lénye olyan igazi, mint blansportól gyenge haja, a vadász éjszakájába bambulva veszem észre, hogy a lemezen a hangját is kivasalta valami ügyes technikus. A The Cribs nem tolja rosszul, de a főfolyamhoz képest gyenge, főképp, ha vetek egy pillantást a Kasabianra. És a Múzsák zenéjéhez még ez is csak vértelen bevezető.

Szerelem Szerelmes vagyok naponta legalább egyszer. A barátokba, akiket nem láttam egy éve. A szomszédokba. A fellépőkbe. A Hungarikum szakácsnőjébe. A dínó nukleáris árnya rám vetül, vaníliaillat a levegőben. Imádok fűben heverni, viharban rohanni, Duna-parton sziklára feküdni és elaludni egy pillanatra. Szerelmi börtön a ~, Genet rózsája. Szerelmes vagyok a kikorhadt fatörzsbe, szerelmes a dudorászásba is: szóljál már muternak, dobjon le szotyira pénzt.

A felfedezetlen vágyak himnuszától indulunk, feloldozásért dalolunk az Eurázsiai Egyesült Államok közepén, és még mielőtt időből, eltipornak bennünket lovagjai. Síráshatáron imbolygok vissza a sátorig, és arra gondolok: megérte. Szabadság Ködöslozó ai fogalom, ha odakint használjuk. Itt benn langymeleg szó, értelme nincs. Mert nem mondjuk ki. Éljük. Foucault tán büszke lenne ránk: újraírjuk a határokat. A Dunapart homokjában szeretkező párok. Mögöttük egy ú spontán előkapja, aztán elteszi. A sátrak között este kilenckor meztelenül rohangál egy pár. A sátram mögött orális szex folyik. ’68 jár az eszemben és cigarettára gyújtok.

Valóság Hét napra értelmét vesztett fogalom. Szürke arcok jellemzik és lassan vánszorgó idő. Szorongató, kafkai állapot, amely csak utolsó reggel szállja meg a koponyát. Vadállat egy sötét dzsungelben. Kicsit, mint a halál. De erről tudod, mikor jön el. Amikor a K-hídon végigmenetelve, egy hét csodáit vonszolva nehézzé válik a csomagod és beleveszel az életbe. Még két nap és felveszed a ritmust. Még egy hét és te is szomorú nyomorék leszel. * Még nem. Még ~ van.LÉNÁRD Róbert

Szomszéd Nem válogathatod meg. Sokszor zavaró, főleg, ha magyar (mindig van valami bajuk, nem tetszik a show, nem tetszenek az árak, nem tetszik a külföldi). Idén még ez a törvény is megdől. Hollandok fogadnak, de franciák is vannak bőven. Sátram a szekrényük mögött. * Családdá növi ki magát a szomszédság ez évben. Közös italozások és miegyéb. Tanulok hollandul olvasni, sekit szívunk (kézzel csavart cigi, gyér idegen nyelvtudásom alappillére).

amit hazavihet 16 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Kamasztábor

A zászlót levonták, a tábortűz hamvait elsöpörtük, eljártuk az utolsó tábortáncot, és reggel autók végtelen sora érkezett. Az élménybeszámolókra éhes szülők, rokonok, barátok hazavitték a lakókat és rendezőket egyvet kaptak, hogy maguk is tábort szervezzenek. Ezzel megszülettek a Moravicai Nyári Táborok. Kezdte a Szólj, síp, szólj!, majd 1995től jött a MIT. A választék később bővült a Játéktáborral, és 2004-ben szervezték meg először a Kamasztábort. Idén a XI. Ügyességés Készségfejlesztő Játéktábor, a XVIII. MIT-tábor és a VII. Kamasztábor szerepelt. A rendezői csapat sokat változott az évek során. Jöttek újak, fejlődtek a régiek. Talán ez az egyik a sok tényezőből, amiért ilyen sikeresek voltak az elmúlt két évtized táborai. Az idei táborok Besnyi Szabolcs, Méhes Béla és Masic Dejan főszervezésében jöttek létre. Jómagam még általános iskolában, 2000-ben jártam először náluk. Akkor még lakóként érkeztem, és nem tudtam, mi vár rám. Az első dolog, ami megragadott, az a kitörő pozitivitás, amit a táborok keltenek az emberben. A folyton mosolygó és segítőkész csoportvezetők, a tettre kész rendezők, és az a hihetetlenül emelkedett hangulat, amit ez kivált a lakókban. A második meglepetés az oktatás volt. Annak idején csillagászatra mentem, ami ma már a „Nem mindennapi földrajz” altábora a MIT-nek. Mái napig emlékszem azokra a dolgokra, amiket ott tanultam, és hiszem, hogy a táborok nem kis szerepet játszottak abban, hogy olyan lettem, amilyen ma vagyok. Ezért is volt hatalmas élmény számomra 2007-ben visszatérni a táborok területére, akkor már rendezőként. Nem sokat változtak azóta és ugyanakkor rengeteget. A hangulat még mindig elképesztő, az oktatások még mindig izgalmasak. Ugyanakkor már érezni a félszáz táboros történelmet. A rutint, ami kialakult a rendezőkben, és a komoly, átgondolt és tapasztalt szervezést. Az oktatásra már az én időmben se lehetett panasz, azóta pedig csak javult a minőség. Egyre fontosabb szerepet tölt be az élménypedagógia és más korszerű módszerek a szabadidős programokban és az oktatásban egyaránt. MI ITT A SZÉP?

Moravicai Nyári

Tizenként tábor után, melyekben rendező, oktató, programos (szabadidős programok koordinálása) és csoportvezetői szerepekben vettem részt, nem tudok egy olyan alkalmat se mondani, amikor a tábor ne nyújtott volna valami újat. Számomra ez a legszebb benne. Amikor a táskámba pakolok, hogy elinduljak, tudom, mit várok, azt rendszeresen meg is kapom, de ugyanakkor mindig valamilyen új élményt, tapasztalatot hozok magammal haza. Talán ezért is van, hogy a táborok résztvevőinek több mint 80%-a visszatér, a rendezőkről nem is beszélve. Táborok valamit,

(15-19 évig) megtalált

Ez mellett vannak még egyéb programok, csoportfoglalkozások és fakultatív délutánok is, ahol mindenki maga dönti el, mit is szeretne csinálni az érdekesebbnél érdekesebb programok közül. Itt kézművestől kezdve a lazuló sarokig különböző olyan aktivitásokat és lehetőségeket próbálnak a szervezők nyújtani, amilyenekre máshol nincs lehetőség. Például nem mindennap vetheti magát az ember bele a pocsolyába, hogy önfeledten iszapbirkózhasson. Ugyan a táborokban már megszokott jelenség, mégis, annak, aki először járt itt, nem kis élmény volt a tűzoltóautó sem, a több száz liter vízzel, amit a lakók nyakába zúdított. Meglehetősen új színt hoztak az idén a Bogdán Zoltán által bevezetett kötélpályás gyakorlatok, melyeket mind a három táborban ki lehetett próbálni. Ilyen volt például a ládamászás, a magas “v”, az óriáshinta stb., amelyek nevei talán így papíron nem mondanak sokat, de akik ott voltak, tudják, miről beszélek. Maradjunk csak annyiban, hogy nem semmi érzés 5 méter magas hintán kilőni magad. A hét során a lakóknak alkalmuk volt még portyázni a faluban, és egy egész településen átívelő nyomozásba is fogni, hogy segítsenek a tábor őslakosainak, a LESZ-népnek, akiknek a problémáival foglalkoztak egész héten.

magatokat az általatok választott oktatás során, hogy mindvégig a lehető legjobban érezzétek magatokat. Az évek során sokfajta oktatáson, képzésen lehetett már részt venni. Az idén például lehetett választani foci, informatika, klasszikus tánc és önismeret között. A képzett oktatók igen sokat adtak az idén is a táborok színvonalához.

K17 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Kamasztábor

A LÉNYEG Összességében az, ami az idén olyanná tette a tábort, amilyen volt, nem más, mint a lakók. Évről évre elképeszt, milyen egyszerű és hálás dolgozni ennyi lelkes és belevaló atallal. Akik évről évre annyi más fesztivál és egyéb nyári alternatív program mellett újra és újra hozzánk jönnek. Minden évben szokásunk megkérdezni a résztvevőket, hogyan érezték magukat, és kipuhatolni, mit élveztek legjobban és mit kéne jövőre másképp csinálni. Egy ilyen értékelés során vetődött fel a kérdés, ki mennyi barátot szerzett a tábor során, amire az idén kaptam az eddigi legjobb választ. A csoportom egy tagja rám nézett, mintha számolna egy darabig, majd kijelentette: “Körülbelül 130-at.”. Egy olyan személytől, akiről tudtam, hogy nehezen beilleszkedő, ez igencsak meglepő volt. Viszont hihetetlen érzés volt tudni, hogy igen, ő megtalált valamit, amit hazavihet a táborból. A naptárra nézve most látom, hogy 346 nap van még a következő táborig, amikor újra „hazatérhetünk”, és találkozhatunk azokkal, akik oly csodássá tették ezt az elmúlt hónapot. És te? Ott leszel? Tojzán Ákos

Ami titeket, olvasókat, leginkább érdekelhet, persze, a Kamasztábor. Mi is történik ott pontosan? Nos, a Kamasztábor nevében a szervezők nagyon ügyesen elrejtettek egy fontos információt, mégpedig, hogy ez a tábor kamaszoknak szól. Az alapelképzelés az, hogy a szervezők olyan tábort csináljanak, amit ez a korosztály (15-19 évig) igényel. Érkezéskor mindenki egy csoportba kerül. Mindenki maga választ, melyik csoportvezetőhöz szeretne kerülni. A hét folyamán ez az egyik csoport, aminek a részesei lehettek. A NAPOK Egy tábori nap tipikus formáját két oktatás és két nagyobb szabadidős program határozza meg. Ezen programok (nagyjátékok) során a csoportok különböző ügyességi és készségfejlesztő játékokban mérettethetik meg magukat és szórakozhatnak önfeledten.

A másik csoportot akkor választjátok, amikor a jelentkezésnél eldöntitek, milyen oktatáson szeretnétek részt venni a tábor során. Persze az oktatásról mindenkinek az iskolapadok, a házi feladat meg a matekórás “hajósüllyesztő” játékok jutnak eszükbe (én legalábbis azt csináltam), de itt szó sincs erről. A táborok egyik célja lehetőséget adni, hogy

elcsúszik a vertikális tengelyem mentén... hhh, menten felröppenek, ők emelnek vagy én vonom őket magam után?, a háztetőkön sétál a Hold, a vesetájon érintő térdek és öklök szinte alig zavarnak meg mindeközben.

A kisszámú, de annál tevékenyebb közönség érzi is ezt, perzsel a „homokozó” környéke, kigyulladnak a még nem túlságosan letapoNo, ettől se lettem kevésbé verejtékes. Hasítok vissza be, és Csongor tesóm performansza anpasszol most gemlász,hangulatom-ahoz,megahelyhan-gulatá-hozis:odajön,körbeszag-megölel,kéri,írjaknekiegyregénytarról,miértszeretneken-annyiraa

Utána meg? Csak a sodródás, a Mamácskáék is odaérnek a Csillagtér végére, aztán befut Atosz is, úgyszólván egyenest Londinumból, megindulunk keményen, rendesen megizzasztjuk a csaposokat, az hóttziher.Hanem, sodródás ide, csapoltatás oda, az egyetlen és igazi bázis a Még élünk marad csak kicsit

„ Dolce vita Aprajafalván (XI. Nyári Ifjúsági Játékok – 2010) körbeért,

A Quimby ezúttal nem mutat túl sokat, főleg nem újat, nem hat most rájuk a hely varázsa, úgy látszik, no, de retjük őket!, számomra meg amúgy is – hogyan is lehetne másképp?! –új ajtók nyílnak, új dimenziókban, ahogy a két, különböző ritmusban és eksztázisfokban lejtő lánykával táncolok, kézenfogva, egyidőben, a jobb és bal féltekém egymástól fél hüvelyknyit

JÁTÉKOK

Komolyan kell őket venni, nincs mellébeszélés és -pengetés, szigorúan teszik a dolgukat.

lányok, közli, hogy büdös vagyok, vesz nekem egy korsó sört, majd letottyan egy padra, néhányszor köröz a felsőtestével, majd mosolyogva dob egy hátast a pázsitra és édesdeden elalszik. Pompás. Beülök a ponyva alá, megjönnek a druszámék, megkóstoljuk a Drumot, mire visszaröppenek a Nagyszínpadhoz, belekukkantok a Pokolgépbe – s ott is ragadok a végéig. Nos, változatlanul várom vissza a Kalapács Jóskát a bandába, mindazonáltal azonnal megbánom, hogy nem voltam ott az elejétől. Tud valamit ez az új arc. Nagyon korrektül szólnak a régi nóták! Táncolok, vigyorgok, kaparom a pázsitot,VisszaF.A.S.Z.A.abázisra, még egy-két-három... söröcske, bájos elrablóm belém kapaszkodik, aminek részint örülök, részint kicsit zavar, hogy az édes Mamácskámhoz se enged oda, no, de sebaj, kellemes hangulatban várom ki a hajnalt.Szerdán korán le, kíváncsi vagyok a Csillagtérre élőben nagyon. Hat körül kezdenek, egy jól elrejtett arénában – az éjszakai szettekhez ez remek dolog, no, de a délutáni koncertekhez...? –, feltüntetve az időpont persze sehol, a weboldalon se, vagyunk is összvissz vagy tízen, ródokkal, gruppikkal, rkász kollégával együttesen. No, de remekül szólnak, a frontsrác veszi a lapot, elviccelődik a „tömeges” megjelenéssel kapcsolatban, s utána még kellemesen elcsevegünk, meg is ígérem, hogy valami klubos bulit azért leszervezek még nekik Zentán, s ha lehet, szerte a poros Vajdaságban is.

spirálban Pololgép 18 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Játékok

A Quimby után sebesen átcsusszanok a Kisszínpadhoz, még jó néhány dübörgő nótát elkapok i . Szlobodáék bulijából.

...Még csodálkozva pislogok az öreg Simeon felé, mért lesz tényleg „jó kör”, ha én is sodrok egyet a nom Drumból, amikor a mellettem ülő druszám oldalba taszajt a könyökével, orrával meg az asztal alatti térség felé bök biztatón. A Még élünk sátrában zeppelin nagyságúra duzzadnak a beavatottak, majd lassan egyenként elhajóznak a szelíd éj bársonyán, ahányan, annyifele. ...épp csak körbeszagolunk – 0. nap, indul a esta! – a faluban, nem igazán nőtt meg tavaly óta, aztán becsüccsenünk a Még élünkbe, várjuk a tíz nullanullát. Várjuk igencsak. Jobb start egyébként nem is lehetett volna, alig estem be a passommal a hátsó bejáraton (hála érte, idén nem kellett sorba állni a karszalagért, presspassért!), máris ott táncikáltak az ösvényen Betti és a Mamácska, máris megbabonáztak nehány legínt, a drága kicsi boszorkák... huhu, a srácoknál meg egy nagy ásványvizes pillepalack, telve vélhetően nem ásványvízzel... No, ezt azonmód le is ellenőrzöm szigorúan, hiszen száguldó riporter-szerkesztőként az a dolgom, hogy ízt, illatot, színt, hangot és érintést, minden kósza csusszanást és pillantást feljegyezzek éteri noteszomba. Utána tündérrajzás van, emelkedett hangulatban, de igencsak lassú tempóban halad a terep felderítése. Nem baj, fő, ha minden kiderül – és mindenki derül!...

A The Southern Society (mindig Specialt akarok írni, beidegződés: az egy whisky neve) megint csak a topon van, egyébként mindegyik koncerten ez volt, amin csak megfordultam (szóval vélhetően mindig).

Aztán egyszerre mégis átváltozom, enyhén feminin mozgású sámáninasból dühöngő punkká, megmutatom az orcátlan ünneprontóknak, mi is az a tékvandó. Majd lejtek tovább a drágáimmal. A páratartalom 120 százalék a dühöngőben, még szerencse, hogy miközben odafenn jártunk, mindig jól teleszívtam a tüdőmet az édes levegővel.

JÁTÉKOK

A következő napokban elnézünk az Eddára – muris, meg persze a nosztalgia varázsol, csak, hehe, nem szabad a színpad felé néznem! –, a Csapdára – sose lesz már az, no, de jó társaságban minden élvezetes, ugye, Mami?, aztán szombat estig kb. ennyi a nagyszínpados élményanyagom, nem is hiányzik több. El-elkukkantunk a rejtett arénába is, főképp a skát vadászom, olykor el is csípem, meg persze csütörtök este szigorúan ott vagyunk időben a Kisszínpadnál, ahol a Narco Polo vadiúj felállása fog mindjárt regölni egy jó nagyot. Hm, gitár, bass, dob, kézidob, ének, lant, didzsi... (persze Laró még építi a zenekart, tervez beléje sípot, kürtöt, nádihegedűt), a kezdődal varázsa ismerős... na ja, amikor a Börzsönyben a szerdai koncerjüket nyomták nem teljes felállásban, akkor még Topival, Micával, Bolival... szerettem, mert több teret kapott a pszichedélia és az impró, mint általában. Aztán ettől a hangulattól egyre inkább távolodtak – félreértés ne essék, élveztem azt is, szeretem, ahogy ők értelmezték a magyar népzenét –, most viszont a Narco Polo viszszatért – körbeért, csak kicsit spirálban, amitől még izgalmasabb az egész, újra varázsolva simogat a muzsika. Többen meglepődve tekingetnek a nézőtéren, ez most nem annyira magyar, bár szerintem még csak ez érezni a sztyeppi szelek duruzsolását a jurta falán és a kürtőben. De aztán ráharapnak az ízére, úgy látom. Egyre szaporásabb a talpalávaló, s mi mozdulunk is rá röndösen. Sztyepptánc után persze Laró is velünk tart a megfelelő helyre, s ekkor kerekedik a legotthagyhatatlanabb after a Játékok történetében – elég baj ez nekem: Az est elején megfogadom, legkésőbb kettőkor ágyban a helyem – mindegy, kinél –, mert holnap, uh, another perfect day, kemény napom lesz... Ma délután sem volt semmi lenyomni a South Park-bábjátékot a negyven fok árnyékban, holnap viszont ugyanez, pepitában, minikoncert a ponyva alatt, viszont kilenckor tten és útra készen kell állnom, hogy Mózessel próbáljunk még egy utolsót a fellépés előtt, aztán, ahogy azt lezavartuk, alig lesz időm egy-két forró felesre, tűznöm kell a szerkbe, különben nem lesz hétfőn Üveggolyó. (Szerencsére a Játékos fesztlapban idén csak „csendestárs” vagyok...) Nos, igen. Hatra sikerül hazaérnem. Kilenckor felkelek. (Nem sírok, csak nevetek.) Nos, igen. A pénteki Napon éppen úgy érzem magam, ahogy elképzelitek... A szerkesztés kb. kilencre megvan –Lackóval, aki a másnapi Játékost rakja össze getve, extra lezseren, aztán csapolj, babám, majd irány az Aurora! Jajj, de örülök mindig a Cirkálónak – még akkor is, ha a galád Vígi és tsai., ígéretük ellenére, nem jöttek utánunk a Még élünkbe karaokezni, hehe –, s most még ez a hűsítő záporsorozat is dob a jókedvemen! Huhu, meg az a sok-sok régi nóta a demókról, az Ivánról és a Kurvákról, megy hátul végig a csikidam, aztán, ha valami extra kedvenc kerül sorra, rohanok be a gigászi Gyomorba középütt, persze a zúz(d)a a végén teljesedik ki, mint mindig, a Bella csaónál... már az elején észrevettem azt a nyolc-tíz kopaszt, akik az elsők között sorakoztak fel a hadszíntéren, provokatívan tekintgettek balra s (főképp)jobbra, hehe, no, egy életem, egy halálom, a partizánnótára őket veszem célba, van is bakancsmasszázs a vesémen, én meg a jó öreg Adidas pillecsukámban (szegény, utána túlélt még két HC-fesztivált, mielőtt elkezdte volna megadni magát), a végére nem látszom ki a rám fröcskölődött sárból, de sebaj, Kori tesót lecsapták a csontfejek, én kibírtam talpon (ő is túlélte, veterán punk, nem fog rajta az aknavető se...). Lehet, Vígi rám sem ismert, azért nem jött el utánam... vagy éppen azért, mert igen, rámismert, hehe... Sebajse, karaokezünk akkó néküle, biztos amúgy se szereti a Rebublikot (hát, én se nagyon, mit mondjak...). Ez az est is pompásan telik, sajnos a tervezett hajnalhasadást nem sikerül kivárnom mégsem, átesek a saját árnyékomon, kapok egy kosarat, hogy a hét együttlét sweet little emlékeit legyen miben hazacipelnem, elfüstölgünk Atosszal, teszünk még egy utolsó kört a faluban, mielőtt elbontják a jurtákat s tovaterelik a nyájat, a Kisszínpadon VJ-szett megy, megnézem az esti mesét, aztán bilire, oszt ágyba.

Ex medias res a felhőim felé távozom sebtiben.

Szögi Csaba

JózsefGergelyÁrpád,DiósiFotók:

Auróra K19 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Játékok

mindvégig, olyannyira, hogy egy idő után már épp csak odadugjuk a tokmányunkat egy-egy helyszínre, de csak rövid időre. ISSSZONYAT jó itt a buli, dübörög a rakenrol, s mindenki itt van, aki számít (nekem, persze), lerúgom a csillagokat, sejjlahopp! Napról napra ugyanott, ugyanúgy, s mégis mindig másképpen... Bizony-bizony, mondom néktek, keserves lesz az nagyon jó néhányunk számára, ha jövőre Bimbó tényleg nem hozza tető alá ezt a sakáltanyát. (Pedig most azt mondja. S persze megértem: ha nem tudja többé jókedvűen és felhőtlenül élvezni, csinálni, ha naphosszat kell izgulnia önhibáján kívüli nehézségek miatt, akkor tényleg, mért is folytatná?... De én akkor is picsogni fogok, mert hol máshol tudnának összegyűlni esténként a haramiák és a babáik, ha nem itt?... A többi hely túl zajos, túl lökdösődős ahhoz, hogy egy igazán tuti aftert össze lehessen hozni a ponyvájuk alatt. Mi lesz vélünk, cimborák?)

!!!

Az alapok a következők: civil tömörülés, volontőrök, anyagi háttér (amit sok háttérmunkával, pályázással, szervezéssel lehet megoldani), művészet, környezetvédelem, szórakozás. Ez egy működő modell, amennyiben valóban mindenki kiveszi belőle a részét. Így nem pénzzel zet az ember, hanem közvetlenül, munkával. Kihagyjuk azt az 5 lépcsőfokot, ami a munka-pénz-jegy-munka-pénz úton a felhasználótól a munka elvégzőjéhez juttatja a pénzt. Megoldjuk egyedül. Ez a háttér. Ami ebből a háttérszervezésből, önzetlenségből és céltudatosságből kisül, az egy sátortábor, ahol mindenki vigyáz a rendre, mindenki akkor kel és fekszik, amikor az neki jólesik, ha felébred, van biztosítva tisztálkodó hely, konyha, a háttérszervezésből jut reggeli is, majd, ha úgy érzi, életre kész, akkor csatlakozhat az általa választott kis műhelyhez. Lehet nemezelni, követ faragni, szitanyomást tapasztalni, rajzolni, szobrászkodni, illetve tanulni és tanítani bármit, amihez van eszköz, és van valaki, aki ért hozzá. Mindenki mindenkit tanít, mindenki mindenkitől tanul, és békében éldegélnek egy kis kommunaszerű 10 napos mikrovilágban. A művészkedésen kívül este lehet csatlakozni a bográcsfőzéshez, ételkiosztáshoz; nappal lehet takarítani, zenét hallgatni, olvasni, aludni.

C:Format and then go home happy! 20 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com DIY www.kepesi .com

!!

Esténként helyi zenész atalok adnak hangulatot a helynek mikrofonnal, lemezjátszókkal, akusztikus hangszerekkel, vagy ezek kombinációjával. Mások digitális vizualizációs technikákkal kísérik a talpalávalót, a nem-performerek pedig táncolnak, nappali műhelymunkájukat fejezik, vagy a Palicsitó partján ’nevetődiszkóznak’. Idén, hétvégére sikerült külföldi dj-ket is a program részévé tenni, így ilyenkor a tábor valódi hétvégi bulivá alakult – a „formattáló” kiscsalád ünnepi vendégekkel bővült, ünnepeltek reggelig, majd nappal újra nagycsaládi életet éltek a következő estéig. Tehát, a mai anyagias multinacionális megacorp.-os világunkban is lehet az ember elégedett a minimummal, ha a cél a béke, a harmónia és a jó hangulat. Minimális anyagi befektetéssel, de annál több szellemi, idő- és energiabefektetéssel is lehet hasznosan eltölteni 10 napot, látszólagos semmittevéssel, de valójában tanulással. Az egyén, néha talán nem is tudatosan, közösségi értékeket tanul, és ezenkívül kézművességet, kreativitást, szervezést, önkívületet és önmegtartóztatást, emberismeretet, önismeretet, fáradtságot és kitartást, és valami olyasmit, amit az angolok selfinitiative-nek hívnak és kb. saját kezdeményezést jelent. !!!! Valljuk be, lusták vagyunk és gyávák. Nehezen hisszük el magunknak, hogy képesek vagyunk megvalósítani valamit, amit kitaláltunk, illetve, hogy arra szükség is van. Pedig a saját kezdeményezés fontos alapja a jól működő társadalomnak. El kell hinnünk, igenis számít, hogy én éppen megtettem valamit vagy sem. Azt, hogy ne csak nyavalyogjunk, hogy ez nincs meg az kell, hanem valósítsuk meg, ha már más nem teszi meg helyettünk. És ha egyedül nem megy, találjuk meg azokat, akik hasonló vágyakkal ülnek otthon, és mozgósítsuk őket. A végén mindig megéri.AralC

!

Mivel több tényező határozza meg egy újkori i úsági fesztivál milyenségét, az ízlések, preferenciák változóak. Ezt jól ki is használják azok, akik rájöttek, vannak, akik tudnak sok pénzt költeni szórakozásra, és ha már vannak ilyenek, akkor miért ne az ő preferenciáikat elégítsék ki. Ez okozza azt a sok ellenszenvet, amit a pénztelenek éreznek a nagy, neves fesztiválok iránt. Mindenki szeretne ott lenni, de nem lehet, így lelküket nyugtatva arról zsörtölődnek, hogy mennyire elrontották ezeket a szuper fesztiválokat a nagy szponzorok, a sok reklám és a drága sör, drága kaja stb. (Akik pedig zsörtölődnek, s mégis ott találom őket egyegy ilyen megafesztiválon, azok gondolkodjanak el egy kicsit azon, mit is akarnak. Mindenkinek igaza van, kivéve a képmutatóknak.) Viszont ha nincs sok pénzünk, és valójában csak kikapcsolódni szeretnénk többnapos, atalos, hangos zenés, egész napos, szabadtéri, nappal nyugodt, éjjel nyüzsgő körülmények közt, nem kell messzire menni. Csak meg kell szervezni. Magunknak. Ezt tette egy atal szabadkai csapat, akik hivatalosan a Youth and Ecolife szervezet alapítói és tagjai. Szerveztek egy fesztivált Palicson, Format C: Fesztivál néven. Ez első körben egy 7 napos kreatív tábor volt az erdőben, mely az évek során, ha nem is nőtt nagyot, de átköltözött a Horgász klubba, nyilvánosabb, befogadóbb és szervezettebb lett. Ami nem változott, az a kreatív műhelyek megléte, a művészetek és helyi művészek támogatása, valamint az ingyenes részvétel. Azoknak a bizonyos zsörtölődő, pénztelen, szerbiai ataloknak ez nagyon imponál, de a többieknek is. Habár, természetesen nincs olyan, hogy ingyenes fesztivál. Mindenki tudja, hogy még egy vasárnapi rostélyozás is pénzbe kerül, amit valahogy meg kell oldani, és a költségeket/munkát elosztani egymás közt. Jó szervezéssel ez is megoldható. A Format C: Fesztivált szervező csapat ebből indult ki. Ha van sok atal, akik többnyire ismerik is egymást, mindenki tud valamit csinálni, mindenki tud segíteni egy vasárnapi rostályozásnál is, miért ne tudna ez működni mondjuk egy hétig, nagyobb méretekben, több emberrel, vendégekkel, nyitott kapukkal?

Fesztivál. Nagyon tág fogalom mert sokat változott az idők során a jelentése. Ha a popkultúrában gondolkodok, illetve, mondjuk, a 20. századi fesztivál-történetben, akkor Woodstock lehet az első olyan nagyobb zenei-i úsági fesztiválminta, ami világszerte megváltoztatta a fesztiválok célközönségét, stílusát, dimenzióit, és még sok mást. A fesztiválok eredetileg helyi rendezvények, melyek egy tájegység, vagy kisebb helység egy-egy jellegzetességét ünneplik meghatározott, évente ismétlődő időben. A tematika és az ünneplés az, ami lényeges ebben a közel sem precíz de nícióban. Az változott ugyanis, hogy mit és hogyan ünnepelünk. Illetve, hogy már ünnepelünk-e egyáltalán valamit, vagy csak okokat találunk arra, hogy megszabaduljunk a problémáinktól, tétlen szabadidőnktől, pénzünktől és jónéhány agysejtünktől. Ebből a listából főleg a pénztől nem szeretünk megszabadulni, pláne, ha nincsen. Viszont alapvető feltétele annak, hogy agysejteket semmisítsünk meg, mindezt zenétől, lehetőleg élőzenétől, és sok hasonló érdeklődésű arctól, barátoktól nyüzsgő helyen.

...Teringettét, képtelenség tovább a hátsómon megmaradnom, az asztal széle elölről, a térdem alulról nyomja a hasamat, mely megreped! Ihh, de felállni sem jó, pláne elindulni... mi legyen, MI?!... Az hogy nézne ki már, ha most lelépnék, miután így bezabáltam, de mielőtt még az egész buli ja,párlat.csapvíz,rök.JóudvarrólBevánszorgokelkezdődne?...azasöntésig.erősfekete,tö-Kara.Nagykorsófelesgyümölcs-Anehéztüzérség.(Naaz igazi nehéztüzérség majd csak eztán fog még következni, miután a bab dolgozni kezd, hehe...) A pálesz azonnal tenni kezdi a dolgát, a bögre kávémat erőltetem lefelé, amikor Mićo haverom oldalba bök, hogy itt az idő. Nosza. Gyerünk a backstage-be, s lássunk akkor a végén még egy tisztogató szőnyegbombázást is. Hamarosan felserkenek, odabentről az első banda motozása hallatszik. Are you ready for WAR?! Indulhat a Nagy-nagytánc.Ö.R.Ö.M. ismét a deszkákon látnom a zentai és Zenta környéki körökben igen népszerű Plant Eaters zenekart, amely (számomra legalábbis) igen hosszú szünet után mostanában ismét koncertezgetni kezdett. Lezser punk és pergő ska zenéjüket most azzal spékelték meg, hogy részint akusztikusra váltottak, részint az alap ének/gitár/dob/bass kiegészült még szaxofonnal, kézidobbal, tangóharmonikával... Jaja, Zulu is ott nyomja, sajnos a harmonika kevéssé hallható, hiába: a kölcsönzött hangosítás maximálisan pro , a hangmérnök is érti a dolgát – de az akusztikus hangszerek erősítése külön tudomány... No de sebaj, átjön azért a fíling és a lendület, a maradék kávémmal a markomban hamarosan táncra perdülök, s végigpörgöm a cca. háromnegyed órát, ami egy-egy zenekarra jut. Guns of Brixton. Ezt a csatát is mi nyerjük. A szünetek/átállások egy ideig még igencsak húzósak, értsd: menten elájulok, minden vér a gyomromban és a lábamban. De alig dobok le egy keserűt s csapoltatok még egy pohár hidegvizet – sör? Ne viccelj! Nem fér el idebenn... –, mire a következő horda máris a színen: a plakáton fel sem tüntetett Contaminator. Ezt a zúzdát! HC meg grind meg death meg Baál Zebub tudja még, mit nem kevernek, de istentelenül csípősen főznek, forrón tálalják, csodálatos utóétel a babgulyáshoz, serkenti az emésztést rendesen. Aprócska, sokszor nem egész ezek,falatokegyperces–dalok,ahogyafront-ember(szá-momrabáris)viccesenem-legetiőket–depillanatok alatt beledöngölnek a talajba bennünket. Óriási élmény, ki ne hagyd.Még egy gyors gyomorkeserű, puszi a lányoknak, pacsi a úknak, jaja, befutottak a drágáim, meg eddigre már dugig a klub. Az angyalok és a matrózok ellepik a fedélzetet, a kapitányi hidat pedig elfoglalja a szintén szigorú vizeken evező False Reality. Mész vagy maradsz, Izbor je tvoj. Jómagam immár szaltókra is képes vagyok (sört inni viszont még mindig nem, kegyetlen érzés, amikor szomjas vagy, de a kaja még elfoglalja a gyomrod – az egész belsőd? – térfogatát), meg asszem, itt kezdek el átváltani léglökéses üzemmódra... sebaj, a hangokat fogjuk a bassdobra, az „illatokat” meg, nos... pl. annak a becsiccsentett punknak a lábszagára, aki ott oldalt, a hangfalnál levetette a bakancsát. Mindenesetre rakenrol van, gyerekek, a vége felé még a Bíró Úr – aki „mellesleg” a horda előző frontembere volt –sem bírja tovább, felugrik a színpadra s beledarál egy-két nótába. Vojvodina Über Alles A Tiarah fellépése alatt – végre egy zenekar, amelyre nem muszáj ugrálni, elég, ha hallgatom – kicsit kimászok az udvarra friss levegőt, egyebeket szívni, barátkozni rég nem látottakkal, picit sétálgatni, végre elkezdeni emészteni, visszatérve megvenni és elkezdeni inni a zabálás utáni első sört – előtte volt három, na ja –, majd azonnal csukafejest ugrani az Otvoreni Prelom bulijába. Dođi jebi meee! Daráló ez is. Csak másképp. Nincs mese: ami itt a végén a kapun kiömlik, az egy óriási adag tatárbifsztek lesz. Vagy mućkalica. Jön percre pontosan az Avans Prohtev is, az Adidasom meg megy. Szét. (Utóbb kibír még egy HC-négyesfogatot Kanizsán, mielőtt végleg megadja magát.) De addigra már én amúgy is a pókokat fogdosom a felső sarkokban, meg a falakról gyűjtöm a salétromot a puskaporhoz széles jókedvemben, rrrrrrr, zuhanórepülés, közben hintem a napalm-halált végig a már amúgy is lángoló emberdzsungelen, a szünetben le sem állok, a felhőkarcoló hangfalak tetején ütöm ki a ritmust, és a biztosítékot is végleg, varacskos ri eit ágyúz-

za rám az Ashen Epitaph, hiába, immár halhatatlan vagyok.A hajnali három óra után kb. húsz percre színpadhoz jutó Lepra sem tud már változtatni ezen. Keményen verejtékeztető augusztusi délután volt, amikor tikkadtan végigtripeltem az utat a Zeppelin Clubig. Mićo – a Krnjac, aki az egészet kiötlötte és megvalósította, s aki az Otvoreni Prelom torka – azt mondta, három-négy körül kezdik a főzőcskét, nekem meg „VIP-jegyem” volt, ami azt jelenti egy underground fesztivál és egy undorgrund rkász esetében, hogy a buli előtt a rkász együtt kajálhat a bográcsos (esetünkben üstös!) babból a zenészekkel. Ehhez képest öt körül Mićót és még néhány vidéki punkot ott leltem a közeli bolt előtt sörözgetve – a tipikus, nagyon színes, nagyon tarka kép ilyesféle rendezvények idején, amit imádok, még akkor is, ha belém kötnek, hehe. Aszongya a haver, siessek, mert elfogy a koszt. Mondom, én még emésztem az ebédre befalt hurkát-kolbászt, no de jóban vagyok a gazdáékkal, majd tetetek félre. Persze amint megláttam a kaját – egyelőre csak a tányérokban, csak a maradékot –, azonnal összefutott a számban a nyál. Lezúztam néhány Staroprament, aztán nem bírtam tovább. Csurig merítettem az öblös tányért a mennyeien illatozó, sűrű babgulyásból. Nagyon hamar le is gyűrtem, aztán alig szívtam el egy cigit, amikor befutottak a hangolásról kicsit késő Borosék, a kajával kezdték, én meg csatlakoztam. Hogy ne egyenek egyedül. Micsoda nap, micsoda éj. Az idei nyaram egy aprócska, de ragyogóan sugárzóSzögifénypontja.Csaba

zentaiundergroundzenekarokfesztiváljaLerobbantjuk a Zeppelin tetejét!! K21 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Drunkensteinwww.kepesi .com

Downstroykikindaikövet-te.Meglátásomszerintazőkon-certjüketöveztealegnagyobbér-deklődés,deez,azthiszem,nemtúlnagymegle-petés,hisznemelőszörléptekfelÓbecsén,a

„Csúnya” fiatalok lepték el Óbecse központját ADRENALIN FEST 2010.08.01., vasárnap A tömeg egyre csak duzzadt Bane 22 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com betonozás

Fölvetődik a kérdés, hogy a címben szereplő csúnya szó miért is került idézőjelbe? Hát azért, mert ezek az ún. „csúnya” emberek csak az átlagpolgár szerint visszataszítóak, elmebajosok stb. Lényeg, hogy volt egy este, ami nekik, illetve róluk szólt. De hagyjuk a rizsát, s nézzük, mi történt azon a nevezetes vasárnap estén, ami valószínűleg sok óbecsei lakost megbotránkoztatott. Mind a város központját ellepő atalok látványa, mind az este kilenctől hajnali háromig morajló metálmuzsika zaja. Ha valaki madártávlatból letekintett volna a helyszínre, az óbecsei színház klubjának udvarára, föltehetőleg egy nagy fekete foltot látott volna. Történt mindez azért, mert néhány kőkemény zenét kedvelő i ú néhány hónappal ezelőtt gondolt egy nagyot, aminek az eredménye az Adrenalin Fest lett. Pozitív dolognak tartom a rendezvény ingyenes mivoltát, habár föltételezem, így azért sokkal nehezebb volt a megvalósítás. A fellépő együtteseket du. ötre rendelték a helyszínre a szervezők, s jó szokás szerint este hétre mindegyik meg is érkezett. De ez már így megy rocksztáréknál. Mindenki hangpróbázott, a tömeg egyre csak duzzadt. De nemcsak bent a helyszínen, hanem kinn a téren is. Sorra érkeztek az ismerősök, a kevésbé ismerősök meg az ismeretlenek is. Az egész látványt/érzést Paksi Endre klasszikus soraival tudnám legjobban jellemezni: „Felvirradt a Nagy Nap, / A Rock Katonái újra együtt vannak, / Reggel óta megszállták a Várost, / Amerre nézek, / Rockereket látok, / Jelvények és zászlók, / Farmerek, bőrök, / Felvarrók és láncok, / Cigivel, sörrel kínálnak meg engem, / Mindenki várja, jöjjön már az este”. Az estét a zentai Ashen Epitaph nyitotta meg. Igaz, az ilyen-olyan csúszások következtében a tervezett este nyolc órai kezdés helyett csak egy órás késéssel foglalhatták el a pódiumot. S döngöltek bele mindenkit a betonba. Koncertjük elején a megszólalásuk még kissé aránytalan volt, de a 4., 5. dal idejére helyreállt a rendszer. Számomra nem volt meglepetés a bulijuk, de ezt nem negatív felhangként kell elkönyvelni, hanem úgy, hogy hozták a rájuk jellemző színvonalat. A saját, mára már klaszszikusnak nevezhető dalaikat megspékelték földolgozásokkal is (pl. Carcass), de számomra koncertjük csúcspontját most is a Hate c. számuk jelentette. Ha jól emlékszem, ezzel is fejezték be a betonozást. De erre azért nem kell mérget venni. Az őket követő két együttes zúzdája különböző okokból nálam kimaradt. De így legalább sikerült személyesen is megtapasztalnom Drakula gróf megérkeztét a dzsumbujÉjfélkorbulira. vette kezdetét az est egyik fő attrakciójaként beharangozott dreDDup koncertje. Ők pedig bizonyították, hogy nem hiába kapták meg a főzenekaroknak kijáró műsoridőt. Industrial elemekkel bőven átszőtt, jól megkomponált dalaik sok embernek okoztak meglepetést. A jól kigondolt színpadlátvány és az ügyesen megkomponált dalok összhatása fergeteges szórakozást kínált a nagyérdemű számára. Mihajlo, az együttes énekese/dalírója mára már nagyon jól kitanulta a frontemberi szakmát, de egy több mint tíz éve aktív zenekar vezetőjétől ez a minimum, ami elvárható. Lemezen eddig nem igazán tudtak meggyőzni, de élőben mindig lenyűgöznek. Ez valószínűleg az élő gitárhangzásnak köszönhető. Értsd: lemezeik megszólalása számomra túlságosan is elektronikus. A legnagyobb örömöt a már évek óta hanyagolt egyik kedvenc dalom, a Blast eljátszása okozta, mely a Mr. Borndead’s Feast c. első lemezükön hallható. A dreDDupot a

nagyérdemű már tudta, mire is számíthat a bánáti metálbetyároktól. Koncertjeik energikussága pedig messze földön híres. Ment a pogó meg a jumpdafuckup tízezerrel. Sőt egy ún. halálfallal is megpróbálkoztak, ami azért felemásra sikeredett, hisz a zúzdára váró közönség nagy része nem várta ki a harcra szólító felhívást. Az est utolsó fellépője a házigazda Bloodline volt, amelynek tagjai aktívan kivették a részüket a szervezésből is. Az elmúlt egy évben nagy változások mentek végbe a zenekar háza táján. Olyannyira, hogy a két alapító gitároson kívül mindenki lecserélődött a bandában. Jelen fellállásnak ez volt az első koncertje, s kénytelen vagyok megállapítani, hogy jót tett az együttesnek az alapos vérfrissítés. Végre van egy megbízható, precíz s egyben tehnikás dobosuk, aki az új basszerrel karöltve bombabiztos ritmusokat szolgáltat Zoki és Kuki gitárosok kőkemény ri ei alá. Az énekes egy atal srác, hangja erőteljes és - ami nagyon fontos - nem egysíkú. Van még hová fejlődnie, de ha így folytatja, egy év múlva garantáltan lebömböli az emberek fejét a koncerteken.

Szarvas42 Idén is sikeresen eljutottam az immár 8. alkalommal megrendezett PULJP Fesztiválra. Tavaly és tavalyelőtt is megbizonyosodhattam az ott uralkodó jó hangulatról és jó zenei felhozatalról, így mikor megtudtam, hogy új időpont (kb. egy hónappal eltolták), új helyszín (az eddigi Boljevac helyett most Rtanjon volt), be is kereteztem július 2-át és 3-át a naptárban. Csak a fuvart kellett valahogy megoldani (az autókban már nem volt hely), és egy kis tanakodás után megállapodtunk Balázzsal abban, hogy a hosszadalmasabb, de potenciálisan több „kalanddal” kecsegtető 20% busz, 80% vonat lehetőséget választjuk. „Csekély” 12 óra múlva már élvezhettük is a friss hegyi levegőt... Na, de mi is ez a bizonyos PULJP (Punk Uživo za Ljubu Pankera)? Kétnapos, ingyenes punk fesztivál Délkelet-Szerbiában. A punk alatt (zeneileg) itt a keményebb, gyorsabb, crust/anarcho/hardcore punk értendő... Egy diy (csináld magad) szellemmel átjárt, „gondolkodj és cselekedj, ne csak igyál és pózolj” jellegű megmozdulás, ahol nem a fogyasztói társadalom éltetésén van a hangsúly, hanem a barátkozáson, szórakozáson, a kritikus szemlélet további fejlesztésén, informálódáson, és hasonló világszemléletű emberek találkozásán, eszmecseréjén és bulizásán (mivelhogy ilyen jellegű koncertekből nincs túl sok...).

hangszórókról”“zuhanás K23 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com PULJP Festwww.kepesi .com

Becslések szerint nagyjából 500 látogató fordult meg a Festen, ami azért elég bizonytalan egy ingyenes rendezvény esetében. Ami fontosabb, hogy a szervezők csillagos ötösre vizsgáztak. Várjuk a következő adrenalintúladagolást.

PULJP Fest Punk

Ja, és voltak páran, akiket jobban érdekelt a természet (főleg a gombák) és a társalgás, mint a zene... Jó választás volt a fesztivált áthelyezni Boljevácról, amely nem rossz hely, de még az is túlságosan piszkos és zajos Rtanjhoz képest, amely egy kis falucska, erdős hegyekkel körülvéve. Körülöttünk a természet, jó levegő, szúnyog nincs, csak szentjánosbogarak villognak körüllöttünk naplemente után... Érkezésünkkor épp kész lett a nom főtt... zöldség paprikás-szerűség, ami szintén ingyen volt, sőt még evőeszközöket is biztosítotttak mellé. Másnap is volt ingyen vegetariánus vacsora (bab). Azt hiszem a Hrana, ne oružje-soknak (a Food Not Bombs hazai változata (www. foodnotbombs.net)) jár a köszönet ezért... A fesztivál helyszínéül a Pionír Otthont választották, a település szélén, ellátva tusolókkal, mosdókkal, toalettekkel, szobákkal (melyeket nem használtak, helyettük egy nagyobb helyiséget alakítottak át hálószobává azok részére, akik nem sátoroztak), sőt, még kosárlabdaés kézilabdapálya is van mellette. Szóval igencsak kellemes volt. A „színpad” az udvaron volt, egy terasz-szerűség alatt. Mielőtt még rátérnék a koncertekre, megemlíteném a PMK REC. (www.myspace.com/ pmkrecords) disztrót, ahol nagy választék volt különféle hazai és külföldi együttesek kiadványaiból, cd, kazetta, lemez, fanzin kifejezetten olcsó áron. Nézzen utána, akit érdekel az underground muzsika, sok csemege található itt. Ja, és volt (szintén ingyenes) szitanyomás, a fesztivál logójával, fellépőkkel. Aki esetleg nem vitt arra megfelelő ruhát, vehetett pólót 200Adinárért.péntek esti bulit a temerini >mm (www. myspace.com/viseodmilimetra) kezdte, post punk, némi hardcorepunkos beütéssel, váltják egymást a hangulatos tánci-tánci és jó pörgős részek, női vokál, két háttérvokál, társadalomkritikus, néhol humoros szövegek, saját számok. Az emberek jól fogadták őket, jó hangulat, laza pogó és ugrálás, jó bemelegítő volt. Utánuk következett a (talán) kragujevaci Dishumanizacija, d-beat crust punk, gyors, sikítozós, erre is bemozdultak az emberek . Nem tudom, vannak-e saját számaik, felismertem egypár Discharge átdolgozást, meg voltak egyebek is, de azokat legalább jól nyomták. A belgrádi Katma (www.myspace.com/katmaband) volt a következő, ők egy extrahiperszuper (hehe) koncertet nyomtak, pörgős zene (anarcho crustos hardcorepunk) 2 női vokál (csak az egyik volt jelen), aktív előadás, pozitív hozzáállás, jó kommunikáció, tömeges buli, röpködő kezek, lábak, fejek, testek, eldobtam az agyam. Huhh. Az est élőzenei részét a belgrádi Prljavi Dripci (www.myspace.com/prljavidripci) zárta, akik dallamosabb punk/rock/hardUživo za Ljubu Pankera

coret játszanak. Jók voltak, energikus, gyors zene, most több zajosabb számot hallottam tőlük, mint régebben. A fellépésük is megmosolyogtató volt, a szövegeikben is jelen van a humor. Erre az estére be volt még jelentve az „innen-onnani” Weltschmerz is, akik discopunkot (?) játszanak, kíváncsi voltam rájuk, de sajnos elmaradt (valamilyen technikai okokból kifolyólag).

kifejezetten jó. Elmondásuk szerint punk/ trash/concrete-ot zenélnek. Ezután egy kisebb váltás következett, végre a hangzás is helyreállt, és a belgrádi Terrarium (www.myspace.com/terrariumstoner) lépett a színpadra. Saját jellemzésük szerint stoner crustot játszanak, a hatások közt az Amebixet és a Neurosist is említik, és úgy is hangzanak és néznek is ki, hogy 3 punk kiállt belassult, zúzós, hörgős doom metal-féleséget játszani. Érdekes. Hangulatos. Jó. A pörgős zenék közt az emberek nem nagyon vették a lapot, de volt pár lelkes rajongó, aki visszahívta őket még pár szám erejéig. Következő a (talán) boljevaci/niši Humanist (www. myspace.com/humanistband) volt. Ez is egy érdekes (és jó) együttes, az énekes megafonon keresztül beszél/ordítozik a mikrofonba, a háttérben pedig a baszszusgitáros üvöltözik. A lassú, zúzós részeket pörgősek követik, amik leszaggatják a fejet és végtagokat. A „metal/emo/lyrical” jellemző, nem tudom, mennyire illik rájuk, ez is olyan punkgyökerekkel rendelkező, nehezen behatárolható zene. Eredeti. Végül sorra www.my-ke) is, akik azzal kezdték, hogy már régóta nem volt próbájuk, és bocsánatot kérnek, ha sza... khm, rosszak lesznek, de jó hangulatot csináltak, eleredt az eső, de az emberek bepörögtek, ment a buli a zajos és gyors punk, crust, grind számokra (főleg átdolgozások). Utána elszabadult a konstruktív káosz, sorban váltogatták egymást az emberek a hangszereken, ha 3-4-en összejöttek és tudtak közösen egy számot, azt eljátszották... Általános őrület. Szombaton is elmaradt egy együttes, akikre szintén kíváncsi voltam a Smederevska Palanka-i Bottox disco,pitiválzenéltek,experimentálispace.com/bottoxgrin(www.mys-d),akik(?)grindcore-tdefeloszlottakafesz-előtt1hónappal.Azazna-after-party80-as,90-esévek,dance,ex-yuésegyéb pop, rock stb. hitjeiből állott. Azt hiszem, erre volt a legnagyobb buli... Legalábbis azok részéről, akik még talpon voltak. Nagy tánc, zuhanás hangszórókról (velük együtt), hangosabb volt, mint a koncert, reggel 7-kor jött is a helyiek képviselője (polgármester?), hogy „Normálisak vagytok ti?! Halkítsátok már le a zenét, az egész falu visszhangzik!”. :-D Volt is megjegyzés, hogy „Többet sem jöttök ide!”, de azért remélem, hogy csak hirtelen felindulásból Ezutánmondták...már csak a vasárnap délelőtti ébredés, pakolás, búcsúzkodás és újabb félnapos utazás hazáig maradt... Remélem jövőre is lesz, sikerül eljutnom, és ajánlom mindenkinek a gyelmébe, aki szereti az underground, punkos zenét és hozzáállást. További infókért, képekért, videókért nézzetek utána az interneten: puljpfestdiypunk.blogspot.com dindinike www.kepesi .com

Erre az estére az after-party hegymászás volt, fel a Rtanj csúcsára, de nem sokan vállalták be, mivel hajnali 4 körül került rá sor, koncertek (és sokaknak kimerítő, hosszú utazás) után,, és azokra is 3 órás gyaloglás várt és hőmérsékletcsökkenés (10 fok alatt a csúcson). Kb. 10-en indultak, 3-4 ember tette meg a teljes távot. Itt még megemlíteném, hogy kb. 100-an voltak a fesztiválon, zenészekkel, szervezőkkel együtt, ami a tavalyihoz képest több, de a tavalyelőttihez viszonyítva kevesebb. A szombat délután nagyjából lazítással telt, bejelentettek lmvetítést is, de az sajnos elmaradt. Voltak, akik fociztak, kosárlabdáztak. Este a temerini Fek lépett fel először (www.myspace. com/fek07). Két vokál, két basszusgitár (a gitár mellett), jó gyors és zajos crust/ hc/punk. Voltak némi gondok a hangzással, amit lassan úgy, ahogy helyrepofoztak, de így is zajosabb volt a szokásosnál. Ha nem ismerném a számaikat, nem nagyon tudtam volna követni, hogy most mit és hogyan is zenélnek. De a lényeg, hogy a buli jó volt, az embereknek bejött. Utánuk következett a babušnicai Crveno Slovo (www.myspace.com/velikoslovo), amit valamikor Veliko Slovo-nak hívtak. Sajnos a hangzás még náluk sem állt

24 KÉPES IFJÚSÁG

PULJP Fest

A Fiatal Európai Szellemiség programrészről először is annyit, hogy nevet változtatott. Tavaly még Fiatal Európai Alkotók volt, de Petar Mitrić, a lmek válogatója szerint egyes alkotások bemutatása vitára adott okot, ezért kitágította a programrész elnevezésének értelmét. A szerényebb pénzkeretek miatt helyszínt is változtattak, és lemondtak a koncertekről (a zenélésről azonban nem!). Így került ez a programrész a palicsi Vigadóba, azaz a Nagyteraszra, ami meg a koncertek elmaradását illeti, Petar szerint erre azért került sor, mert már totál elege lett abból, hogy a felszerelés, a technika, a színpad felállítása és a többi élettelen kiegészítők működésbe hozása tízszeresen is többe kerül, mint az előadók. Hozzátette, hogy csakis abban ez esetben lesz hajlandó visszatérni a régi koncepcióra, ha az anyagiak ezen a téren valamelyest kiegyenlítődnek.

Szürreális mesefilm és groteszk víziók Fiatal európai szellemiségű programrész a palicsi filmfesztiválon

A Vigadóban mindezek ellenére is víg hangulat uralkodott, a bemutatott lmek pedig természetesen megosztották a véleményeket. Kiemelve egypárat: az észtországi bombasztikus című Diszkó és atomháború azt a témát feszegette, hogy vajon a diszkózene mennyiben járult hozzá az egykori Szovjetunió feloszlásához. A magyarországi Buharov vérek a lmfesztivál folyamatos visszatérői. Ezúttal Jancsika és a libuskák című rövid, szürreális hangulatú mese lmjüket mutatták be, amely egyes vélemények szerint olyan, mintha valaki betépve akarna mesét olvasni. Az animáció szándékosan primitív, a szöveg ide-oda csapong, és közben az asszociációk rengetegében találjuk magunkat. Igor és Ivan Buharov kedvtelésből készít lmeket, de ez mára már több, mint ambíció. Ezúttal Vasile Croat is csatlakozott hozzájuk. Úgy kezdődött minden, hogy egy sötét padlás mélyén talált egy dolgozatot, amelyet egy kis ú írt valamikor az ötvenes évek elején. Ehhez olyan zenét készített, ami végül megkívánta, hogy rövid lm szülessen belőle. Az animációs rövid lmek kedvelői is jókat szórakozhattak. Az észt Oranus agyag- és kollázstechnikával készült, a végeredmény pedig egyszerre lenyűgöző és taszító. A szintén észt Konyhai dimenziók egy olyan dadaista világba kalauzol bennünket, ahol a konyha állandóan változik. Az angol Körök nagyon szimpatikus alkotás, amelyben játékmackók, galambok és autók jelennek meg. A belga Nicolas Provost Long live the new ash alkotását csakis azoknak ajánlom, akik szeretik a horrort. Akinek nem jön be a Ragyogás, A légy vagy a Hellraiser, talán ne is próbálkozzon vele, mert többek között ezekből a lmekből láthatunk jeleneteket. Az alkotás különleges technikával készült, amelyben a hátborzongató jelenetek valósággal felfalják egymást. Provost másik rövid animációs lmjéhez, a Storytellerhez felhőkarcolók sziluettjeit használta, amellyel futurisztikus hatást ért el, így Las Vegas-t teljesen új szemszögből mutatta meg. A francia Rubikában a világot a bűvös kocka törvényének megfelelően látjuk, a Pixelsben pedig 8 bites lények támadják meg New York-ot. A szintén francia Logorama izgalmas világba kalauzol bennünket, ahol minden reklámlogókkal van ellátva, a reklám gurák pedig érdekes kapcsolatba kerülnek egymással. A belga-luxemburgi-francia Pánik a faluban már egy 75 perces animációs lm, ahol a cowboy, az indián és a ló műanyagjátékok viszontagságait kísérhetjük végig. A lmvetítések után ún. költőpárbajra is sor került, amely szerbül a nagyon találó „pesničenje” elnevezést viseli, így egyszerre utal a költészetre és az ökölre. Itt bárki szabadon kiállhatott, és elszavalhatta vagy felolvashatta a versét. A költészet ilyen utcai módon való népszerűsítése, korláttalansága miatt, már szinte mozgalommá nőtte ki magát. Végül persze a zenélések sem maradtak el, de ez is inkább kötetlen hangulatban zajlott. Lukács Melinda

K25 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Filmfeszt

A17. Európai Filmek Palicsi Filmek Fesztiválján idén is bemutatásra kerültek kísérleti lmek, rövid és egész estét betöltők, valamint animációs alkotások. Amellett, hogy megtudhattuk, milyen szelek fújnak Európában a atal szellemiségű lmkészítőknél, ún. költőpárbajra és egy kis zenélésre is sor került.

Természetvédelmi Ügynökség nyomást gyakorol majd az államra. De nem megy minden simán, a ötlet egyik atyja, a monográ a szerkesztői közül az egyik már fenyegető telefonhívásokat is kapott... „Ovo je Srbija.” mondattal és egy vállrándítással el is intézi az egészet, szemében az öngyilkos terroristák lángja lobog, ennél többre lesz szükség, hogy ő meghátráljon. Le a kalappal, gondolom magamban. De a kisembereket azért általában elnyomják, megeszi őket a pénz, a rosszakarat, az adminisztrációs káosz. Viszont ebben a táborban összegyűlt a természetvédelmi atal elit, mely, mint Thermopülainál a spártaiak (a 300 című lm témája, a különbség csak a hasizom hiányában és a sörhas jelenlében van) igyekszik szembeszállni a sokszoros túlerővel, s valamit változtatni. Jó volt érezni, hogy nem vagyok egyedül, hogy tőlem vannak sokkalta radikálisabb természetvédelmi beállítottságú emberek. (Aki ökoterrorizmussal szeretne foglalkozni szabadidejében, melegen ajánlom, jövőre is lesz, ha a szervezők addig életben maradnak.) Talán nekik tényleg sikerül valamit elérni. Legalább valamilyen szintű kompromisszumos megoldást. A mi országunkban már az is óriási eredmény lenne. Követendő példa. Meglátjuk, mit sikerül nekik elérni, nagyon sok forog kockán. Aztán, sajnos, visszajöttem lapos, poros kis síkságunkra. Beszélgettem korosztályombeli emberekkel, de az Öreghegy meséjéről szinte csak pár beavatott tud. Ők is halvány részleteket. Tehát nem kell egészen Dél-Amerikáig menni, megvédeni az őserdőt, védenivaló van nálunk is. A Kopaonikot már szétkapálták, a Zlatiboron nincs egy zlatni bor sem, és úgy tűnik, ez a sors vár az Öreghegyre is...De ott volt ő már jóval előttünk s jóval utánunk is ott lesz ( ha nem csinálnak belőle kőtörőt és cementgyárat, ugye!). Néha majd talán eszébe jut, hogy nálunk rosszabbal azért nem volt dolga. Remélem igaza lesz, addig is itt van pár link, ha valaki többet szeretne Stara_Planinves/2010/06/stara-planina-2010http://www.staraplanina.rs/tudni.http://www.josifpancic.com/archi-/http://en.wikipedia.org/wiki/agrabovacdávcsó  ahol törik, ott majd szakad is

A többiek minden elképzelhető szekcióra felosztva ( az érthetőség kedvéért nem szaknyelven írom: madarászat, botanika, hüllészet, denevérkutatás, gombászat, archeológia, etnológia, bogarászás stb.) járták a környező hegyeket, hozzájárulva egy, a Temska monográ áját bemutató kötethez. Itt található országunk legmagasabb csúcsa ( a Prokletije Gyeravica csúcsa után, amit Koszovóval együtt elvesztettünk), a 2169m magas Midzsor, mely egyben a bolgár határ is. Ugyanitt található az 1758 m magas Babin Zub ( a Nagyi foga), mely megérdemelten viseli ezt a nevet. 5 óra laza kocsikázás után meg is érkeztünk, a hangulat jó, vannak, akik a táborban bulizgatnak, és vannak, akik terepeznek. Aki akarja, megnézheti az eddig összegyűjtött növényeket, gombákat, bogarakat, ha kérdéseket is mer feltenni, vigyáznia kell, mert a atal kutatók tudása kimeríthetetlen, órákig képesek mesélni a saját érdeklődési körükről, a sátor pedig magától nem állítódik fel. Az elkövetkező 4 napban végeláthatatlan terepezés, 1000 m tengerszint feletti különbség napi megtétele, információáradat következett minden elképzelhető minket körülvevő dologról. A környezet hihetetlen. A szűz természet kijelentésnek megismertem a valódi jelentését. Sétáink folyamán sok gondolat járt a fejemben, pl. miért nem jöttem ide előbb, és főleg, hogy amellett, hogy ez a hegy az UNESCO védelme alatt áll, miért akarnak 13 sípályát és hotelkomplexust építeni rajta? Ez van az Öreghegy egyik felén, de a másik felét békén hagyják - gondolhatnánk. Hát persze, hogy nem. A másik felén most ölt csak igazán nagy méreteket a fakitermelés, kilométeres utak vágnak bele a hegy oldalába és ezeken a helyeken a szűz természet virágját sajnos nem a méhecske látogatja, hanem a buldózer, és hát nem bánik vele túl gyengéden... Az igaz, hogy a lakosság nagy része a templom egere havi jövedelmét osztja be évente, de szerintem a hotelek jövedelme főleg a tájkunok tenyerét fogja ütni, amiből csurran-csöppen a nihegyterszetvédelmiják:haverokzsolják.lástazkuspajtásoknak,politi-akikegészerőszako-jogerőssévará-Abiológuselmond-azelőzőtermé-minisz-véremárkifolytamiatt,amosta-márinkábbmással foglalkozik. Nem maradt nekik más hátra, minthogy az Európai Unió előtt kitálaljanak mindent, és ahol törik ott majd szakad is. Talán. Ezért készítik a részletes monográ át, melyben bemutatják az összes védett fajt, leírják védelmük feltételeit, és reménykednek, hogy az Európai

Tegyük a kezünket a szívünkre és valljuk be: Vajdaság lapos, sivár, egyhangú mezőgazdasági terület. Persze vannak benne szép részek, itt-ott 2-3 fa is található, főleg a Tisza mentén, van egy-két halastó, bara nádassal, a Fruska gora, a Verseci-hegyek és a Delibláti-homokpuszta, de ennyiben a biodiverzitás sajnos ki is merül. Ezekkel persze elvagyunk, milyen szép, majdnem érintetlen természet... Hát én is nagyjából így voltam vele, amíg idén nyáron el nem látogattam a Délkelet-Szerbiában található Stara planinára, vagy, ha mindenáron magyarosítani szeretnénk: az Öreghegyre (egész tolkienos), Temska városba. A NIDSB „Josif Pančić” az Újvidéki egyetemhez tartozó, biológusokat, ökológusokat és természetkutatókat tömörítő egyesület, mely társszervezője a már harmadik éve folyó kutatótábornak. Idén július 1. és 20. között 100-150 atal kutató fordult meg a Temstica pisztrángos patak partján felállított táborban, ezek között volt vagy 20 nemzetközi önkéntes, akik az invazív ecetfa (Ailanthus altissima) irtásával foglalkoztak.

2010”planina„StaratáboredukációsésKutató26 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com öreg hegy

Takt K27 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Morzsák

Lassú nyár volt, langymeleg és tömény. A különféle fesztiválok egymás sarkába léptek, lépnek, és az őszelő küszöbéig, fognak is még lépni. A tartományi székváros verandájáról széttekintve szinte mindenki megtalálhatta a neki való szórakozási lehetőséget. A gazdasági világválság, természetesen, a kulturális klímára is kihatással volt, és anyagilag megingatta még azokat a rendezvényeket is, amelyek eleddig – a Balkán még mindig zajló viszonyai ellenére – sziklaszilárdan álltak. Nyári beszámolómat szándékosan szubjektívre szabom, a nyári momentumokat a lekerekítettség, a teljesség igénye nélkül közelítem meg, és a nyári programokból inkább egy szieszta erejéig nassolok, mintsem ingujjra vetkőzve falom csordultig magam. A beszámolót elsősorban azoknak ajánlom, akik elhatározásból ülnek be valahova (moziba, színházba vagy koncertterembe), akik olvasnak buszon, vonaton vagy otthon, és azoknak, akik, ha már beültek, bizonyos elvárásokkal ülnek be. Ú

INFANT A színházi események sorába tartozik még az Újvidéken 37. alkalommal megszervezett kísérleti és alternatív színházak nemzetközi fesztiválja, az INFANT is. Érkeztek színitruppok a világ minden sarkából, szinte minden kontinensről, meganynyi távoli városnak megannyi színpadi műhelyéből. Jöttek, és távozván csak a Duna menti város benyomásait vitték. Érkeztek Koreából, Ausztriából, Izraelből, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Magyarországról, az Egyesült Királyságból, Csehországból, Spanyolországból… A kerettéma minden évben más, az elmúlt években az individualizmus vagy a multimedialitás, idén pedig a válogatás apropója a tánc, a színpadi mozgás, a test színpadi megjelenítése volt. Érdekes megoldásokat láthattunk ezáltal a balett és a különféle underground táncműfajok, a koreografált testmozgás és a fénytechnika, valamint a nem (vagy kevésbé) hangszeres hanghatások és a groteszket szolgáló mimika/gesztikuláció keveredésében. erejéigsziesztanassolok

JVIDÉKEN Az Újvidéki Színház júniusi játékrendje új darabbal gazdagította a repertoárt. A társulat, Puskás Zoltán rendezésében, William Shakespeare Szentivánéji álom c. művét állította színpadra. Gyakorlatilag ezzel a bemutatóval zárta kapuit a ház, ugyanis ezután már csak Kisvárdán játszottak, majd bizonyos értelemben Vajdaság-szerte is, de egy szabadabb, „tanyaszínházi” értelemben. A Szentivánéji álom merőben új köntösben, sok mozgással, erőteljesen kihangsúlyozott jelmezkombinációkban került a deszkákra. Lassan viszont új ősz jön, új évaddal, új előadásokkal, és a színházban mindig elkel egy kis közönség…

T ANYASZÍNHÁZ Ha már a színháznál tartunk, ki kell térnünk a sajátságos vajdasági ízekkel bíró Tanyaszínházra is. A már 33 éve létező rendhagyó vándortársulat idén is a nyakába vette vidékünk országutait. Az évtizedek során folyamatosan újuló csapat 2010-ben egy sokkalta kidolgozottabb, részleteiben átgondoltabb produkcióval állt elő. A vastapsot Tóth Ede A falu rossza c. darabja, pontosabban Táborosi Margaréta éleslátása érdemelte ki. Az elmúlt évek színdarabjaival ellentétben mintha több munkát fektettek volna a szöveggel való foglalkozásba, kevésbé hangsúlyozták a díszletet és a jelmezeket, a poénok agyafúrtabbak voltak, a mozgás ésszerűbb. Jobban kiaknázták azokat a szöveghelyeket, amelyek maivá teszik ezt a már rég le nem porolt népszínművet. A leg gyelemreméltóbb az, hogy a rendező ki tudta hangosítani a párbészedek, poénok, megjelenések azon részeit, amelyek segítségével a színészek kidomboríthatták a játék jelenidejűségét.

egy

Vajdaságiössz(kör)képkulturális

Az alapvetően képzőművészeti felhangokat megütő táborban legtöbben hagyományos értelemben vett festészettel foglalkoztak, viszont alkalom nyílt fafaragásra, náddal, sárral történő formabontó eljárásokra, valamint a fényképészet örökmozgásának megismerésére is.

A táborlakók többek között az agyagozás, gyöngyözés, nemezelés, batikolás, üvegfestés, kovácsolás, lószőrékszer-készítés, fafaragás titkaiba tekinthettek bele. Ezek mellett lovagolhattak, íjászkodhattak, kimehettek a tóra úszni... Az érkezők sátraikat a Mezőgazdasági Iskola tőszomszédságában állíthatták fel. Ez többek között azért is fontos, mert így csapvízhez, villanyáramhoz és mindenekelőtt vaskos hűvöshöz jutottak a tikkasztó hőségben.

A topolyai tábor ezzel ellentétben inkább kézműves, mint képzőművészeti jellegű volt.

A még rám váró rendezvények közül a legfontosabbak a magyarkanizsai Jazz Fesztivál, valamint az újvidéki Utcai Zenészek Fesztiválja. A két rendezvény sajnos egymást üti ki – időbelileg. Látván, hogy mindkettőre nem mehetek el, választani kényszerülök. Válasszatok ti is, induljatok el, üljetek le és várjatok. A kreativitás nem esik az ölünkbe, a kreativitást akarni kell, kézbe venni és alakunkra formálni, méretünkre szabni át. Feloldani azt, amit lát(t)unk, abban, ami a legtágabb értelemben VAGYUNK

C INEMA C ITY Újvidék („ lm”)színházai, parkjai és közterei otthont adtak egy nemzetközi lmfesztiválnak, a Cinema Citynek is. Mozik hiányában egy ilyen jellegű fesztivál szinte csodának számít. Öt-hat évvel ezelőtt megrökönyödtem, amikor az utolsó niši mozit szórakozóhellyé átalakító piktorcsapat egyik felelősével beszéltem. Akkor teljesen porba sújtott a tény, hogy egy Niš méretű városnak nem maradt mozija, időközben ugyanilyen sorstalan tétlenséggé lett saját városi valóságom is... Talán ennek tudható be a Cinema City évente megújuló, szinte zarándoklatszerű látogatottsága is. A lmprogram mellett fontosak voltak a kísérőrendezvények: koncertek és workshopok képében. A szervezés ily módon tudja elkerülni a teljesen szakmaiba vagy a teljesen nyilvánosba való imbolygó átbillenés veszélyét. Így az érdeklődő közönség - Juliette Lewis, az E Play és a Good Guys koncertjei mellett - szakmai tanácskozásokon, valamint a lmipar mesterfogásait kiveséző kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetett.

S ZEPTEMBER

TAKT ÉS E TNO T ÁBOR Ami az idei i úsági táborokat illeti, kettőt emelnék ki. Az egyik a Hevér-tanyán megszervezett TAKT-tábor, a másik az idén Topolyán megtartott I úsági Etno Tábor. A Temerin határában levő Hevér-tanyára idén is atalok tucatjai zarándokoltak el, ezúttal vulkánt építeni. A Nagybara-parti szervezők ugyanis, a tábor közös projektumaként a japán Fuji vulkán hasonmásának megépítését ötlötték ki. A sátortábort lakó atal képzőművészek elsősorban vizuális talentumaikat fejleszthették tovább, ezek mellett viszont bőven jutott idő tanya körüli aktivitásokra, tanyai barátkozásra, tanyai nyaralásra.

A tábor oktatói mellett a szakácsnőt is megemlíteném, akinek odaadó (sajnos alul zetett) munkája nélkül a táborlakók éhen maradtak volna... Újvidéki Zenés Nyár (Novosadsko muzičko leto) c. rendezvény keretén belül a legjobb zenei válogatásokban dúskálhatott a fülük. Az előadók serege pedig a hazaiak együttműködésével és Argentina, Oroszország, Ausztrália érintésével állt össze. Hallgathattuk Gershwin, Paganini, Csajkovszkij, Beethoven, Rahmanyinov, Brahms, Piazzolla, Schubert műveit a városházán, a zsinagógában, a Mária neve templomban (nagytemplom) és a középiskolás lánykollégium udvarán.

Roginer 28 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Morzsák

Exit

David Guetta képmutatására nincs szükségem, a közelébe se megyek – aztán azt hallom, az odaözönlő poprajongók rá is faragtak. Az MTV-slágereknek se híre, se hamva, tiszta tuc-tuc. A Fusionön közben a Midnight Juggernauts löki a ritmust. Nem fogok elsősoros rajongójukká válni, de kedvelem. Ausztrálok, a frontember vezetékneve meg Szekeres. Multikulti és egyéb értékek, miközben a háttérárnyékban továbbra is les a felirat: Tisztítsuk meg! Eljön a negyedik nap. Kibicsaklott bokával bicegek fel az erődbe, emlék Lolobridgidáról. A Pendulum nem zúzza rosszul, de nem üt agyon. A Faith No More-ról, amelyen az Easy nyálzuhatagáig maradok, vegyes vélemények röpködnek: baromi jó (mert Patton kólózott is egy random kiválasztott csajjal), vagy épp baromi gáz (mert Gould kólózott is egy random kiválasztott csajjal).

A Chemical Brothersről szintén csak híreket hallok, mert minden izgalom, ami hozzájuk kötött, a kilencvenes években ragadt. A hírek meggyőznek az igazamról. Az EXIT legroszszabb fellépéseként tartják számon.

Európa itt van: ezt jelenti az emberáradat.A program, bár kommerszebb, mint az EXIT történelmének hajnalán, még mindig nyugat felé mutat. A harmadik nap már tekintélyes tömegeket vonz. A pletyka igaz: kevesebladjon a következő helyszín felé? Fellép a Klaxons. Imádom, de természetesen lekésem. A Röyksoppra érkezem, és kellemesen csalódok. Sosem hallgattam, de fogom, ez után biztosan. A Lolobridgida nevű horvát formáció két éve még az Elektranán nyomult, vagy ötven ember szellős tömegében. Tavaly a Fusionön már szép számmal eljöttek a népek. Idén nagyszínpad, többezres közönség, akik egyként üvöltik, hogy meleg a pasijuk, meg hogy szeretnek, mint a pattogatott kukoricát és a csillámport. Missy Elliotról elmenekülök, nem az én világom a hiphop, a női meg aztán végképp.Elektranázom egy sort, az orosz Tesla-boy kitűnően nyomja, újra a nyolcvanas években vagyunk, a számon még alig száradt meg az anyatej. Van benne egy csöpp nosztalgia.

A CrystalCastles a Dance Arenában ezzel szemben a fesztivál egyik legütősebbjének számít. Így mondják. Kár, hogy épp az Agorán ugrándozom egy találomra kiválasztott buliban. Aztán Elektrana és a londoni We Have Band. Férnői vokál, elektropop-duó. Remek, de valahogy túl nyomott a hangulatomhoz. A hazaiaknak adózva a Ritam Neredán végzem, ezredszer, de még mindig beüt. A hollandok is szeretnek elindulni a reménytelenség útján. Még ha nem is értenek egy mukkot sem. A Fusion Stagen ér el a hajnal. Az embertömeg oszladozik. Egy fesztivál vége. A felkelő nap fényében markánsan rajzolódik ki a felszólítás: Tisztítsuk meg Szerbiát! Alatta több tonna szemét. Zöld kartonlapok, amelyekben a hatos csomag söröket cipelték félNégy nap Európa után tudjuk, hogy Többi rész: www.kepesiLénárd.com végjáték Szemelvények a www.kepesifi.co m -ról „Tisztítsuk meg!”

:

TamásNagyTörőcsikFotók: K29 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com

Tábori napló

Alig csomagoltam ki tarka felsőimet a jó öreg piros hátizsákból, már rakodtam is bele a következő adagot, s nagy csinnadrattával, a szokásosnál kényelmesebb körülmények között indultam újabb kishegyesi kalandok után, melyek nem várattak sokáig magukra. Szúnyogriasztó, meleg holmi, jegyzetfüzet, jókedv bepakolva, indulhat a banzáj…

30 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Tábori napló

J ÚLIUS 9. PÉNTEK

Frissen és üdén ébredek a tisztaszoba hitvesi ágyának bal felén. Gyors készülődés után már lent is vagyunk az árnyékot adó fehér sátor alatt, s kezdődhet a reggeli tudattágítás. Szegő Jani tart hadgyakorlatot. Gerevich András Barátok c. kötetéről olvasunk és értelmezünk töméntelen mennyiségű kritikát, s összehasonlítgatva őket, érdekes következtetéseket vonhatunk le. Röpke ebéd, egy-két kávé, s Gyurival fejtegetjük Orbán Ottó, Tóth Krisztina, Vas István verseit. Élvezem, de néhol lemaradozok, messzi tájakra kalandozunk, veszélyes vizeken evezünk.Anap sztárvendégként megér-

Reggel 9-kor már a Hegyalja utcában toporogunk. Néhány munkás útbaigazít, még a szervezőt is feltelefonálják álmából, aki perceken belül, álmos szemekkel meg is jelenik, s hamar átmeneti otthonunkba irányít bennünket. Kék kapujú helyes házacska és benne egy kedves néni fogad, beljebb invitál, kávéval kínál, tárlatvezetést tart. Villámgyors honfoglalás után első utunk a faluba vezet. Feltérképezzük a terepet, vásárolunk néhány túléléshez szükséges felszerelést, valamint az otthon maradt, de fontos eszközöket is beszerzem.

Đorđe Lebović: Az ezredik éjszaka – modern tündérmese 16 és 116 év közöttiek részére.Ismerősen cseng a cím, déjà vu kerít hatalmába, s hamar rá is jövök, hogy sok-sok évvel ezelőtt a KSZV-n találkoztam vele, más megközelítésben, amatőr színészek által előadva.Amese szálai két jó barát, a határozatlan, naiv Hep (Szűcs László) és az örökké elégedetlenkedő Hap (Tóth Loon) köré fonódnak. Főhőseink minden vasárnap együtt róják a poros erdei utakat. Nappal horgásznak, lábukat lógatják, s késő este indulnak hazafelé a sötét és félelmetes ösvényeken kanyarogva. Útközben természetesen beszélgetnek, diskurálnak, világmegváltó terveket szövögetnek, s minduntalan arra a következtetésre jutnak, hogy kettejük élete mennyire felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Ez az éjszaka azonban más, mint a többi. Szokásos eszmefuttatásaik közepette egy varázsló (Máté P. Gábor) csöppen körükbe, egyenesen a Holdról. Üzletet ajánl Hap számára: erre az éjszakára varázserővel ruházza fel, egy kívánság áll rendelkezésére, mellyel az egész világon segíthet, de amennyiben nem sikerül a jócselekedetet végrehajtani, pirkadatkor kővé válik. Hősünk erre az alkalomra várt egész életében, s sorjáznak a jobbnál jobb ötletek, melyekkel beírhatja magát a történelembe. De vajon lehet olyat kívánni, ami minden embert kielégít széles e világon? Pénzt? Tejjel-mézzel folyó Kánaánt? Hap őrlődik, Hep sürgeti, de eredményre nem jutván, elérkezik a hajnal, a felkelő nap sugarai előbújnak, s Hapot utoléri végzete.Azéjjel játszódó drámának kitűnő helyszínt nyújt a dombosi szabadtéri színpad, s a sötétedés utáni kezdés. A hátul megbúvó löszfal, az oldalról behajló fák tökéletes díszletnek bizonyulnak, s a mindössze háromszereplős darab elbűvöli a csekély számú közönséget. Hangos nevetések, kétségbeesett suttogások szakítják meg a csendet, együtt izgulunk hőseinkkel, s együtt aggódunk sorsukért. Tapsviharral végződik az előadás, kétszer-háromszor viszszahívjuk a színészeket, s arcunkon széles mosollyal éltetjük Aőket.társaság a hatalmas tábortűz köré gyűlik, sörözgetve, zsizsegve ácsorgunk, s vendégeinkkel beszédbe elegyedve megtudom, a Veszprémi Pető Színház néhány tagjából verbuválódott Szent KultúrKommandóGenéziusz hoz van szerencsénk. A színészek védőszentjéről elnevezett csapat a ma divatos, „közönséghúzó” zenés darabok helyett egyszerű, érthető és szórakoztató műveket állít színpadmit kívántunk volna Hap helyében. Választ nem találva, félve várjuk kővé dermedésünk hajnalát.

Elérkezett az utolsó nap szomorú reggele. Nehéz ébredés, rövid szeminárium. Megfogyva bár, de törve nem, hallgatjuk Térey Doktor Faustusát. Könnyes búcsú, megható elválás, kedvetlen csomagolás. Egyikünk hazavonatozik, a maradék az Írók – Dombos focimeccsen szurkol, majd átvonulunk a löszfal oldalába, s meghallgatjuk Bányai János beszélgetését Pomogáts Bélával. A meglepetésműsort már nem is várjuk meg, bezsúfolódunk a piros járműbe, s hazafődögélünk szép csendben, békességben.Mészáros Anikó ÁrpádDiósiszerző,aFotók:

J ÚLIUS 10. SZOMBAT (a www.kepesi .com-on)

Tara... Mitrovác... Gyönyörű táj, friss levegő... és persze a második Taste of Peace lmtábor. A Taránál jobb helyszínt nehéz elképzelni egy tábor megszervezéséhez. Csoportunk vegyes, főleg gyerekek és atalok a Media Education Centre-ből (Média Edukációs Központ), valamint tapasztalt lmkészítők Görögországból, Iránból, Bosznia és Hercegovinából, valamint Ausztriából. A MEC csoport még európai volontőrökkel egészült ki, akik boldogan társultak a csapathoz. Jobbik felem és jómagam reggel háromkor már felkeltünk, mert el kellett érnünk a 4.30-as buszt Belgrádig, ahonnan indult a másik busz Tarára. Nagy nehezen (és álmosan, valamint félórás keresgélés után) meg is érkeztünk célunkhoz: a belgrádi Népszínház elé. Miután bepakoltunk egy hegynyi felszerelést az autóbuszba, végre startoltunk és elindultunk. Útközben megismerkedtem csoportommal, akiket javarészt már ismertem, viszont a két iránit és az ausztriai lmest most láttam először. Az út nem volt túl hosszú, persze jó társaságban az idő is gyorsan múlik. Miiután megérkeztünk, kipakoltuk a halom kamerát, felállítottuk a Boxot, és már kezdődhetett volna a munka is. Viszont Miomir Rajčević, a MEC igazgatója, mindekinek szabadságot adott délutánra, hogy másnap frissen lássunk neki a tennivalóknak. Ami, mint később kiderült, nem volt a legjobb ötlet, mert csak másnap jöttünk rá, hogy a kamerákhoz elfelejtettünk szalagot becsomagolni. Szerencsére, résztvevőink mindenre felkészülten, saját felszerelésükre támaszkodva, minden feladatot sikeresen elvégeztek. És persze a végén a szalagok is megérkeztek. Nem nagyon részletezném a tábor napirendjét, csupán a legérdekesebb részeket emelném ki. Miomir röpke előadásai után a csoportok nekiláttak a munkának. Ebédig látni se lehetett senkit a portán. Mindenki el volt foglalva a megfelelő színészek, helyszínek, megvilágítás és hasonló dolgok keresésével. Jómagamat is megkörnyékeztek, hogy nem szerepelnék-e, viszont főtolmácsként és angolóraim mellett nem nagyon jutott idő ilyesmire.

Garaczi László, Kukorelly Endre alkotta trió. Illedelmesen előreengedik a Híd Kör ataljait, s Oláh Tamás, Barlog Károly, Terék Anna, Drozdik Popović Teodóra felolvasásai után estig tartó beszélgetések fül- és szemtanúi lehetünk. Először Szerbhorvát György és Túri Timi beszélget az íróházaspárral, ezt követően Vári György faggatja Kukorelly Endrét, s meghökkenten gyeljük meglepő fordulatokkal tűzdelt dialógusaikat. Hazaérve elővesszük az otthonról hozott alkoholos italt meg a narancslevet, s iszogatva, koccintgatva öltözködünk a nagy esti bulira, melyről odaérve kiderül, hogy mégsem olyan világra szóló, mint ahogy azt elképzeltük. De ha már kirittyentünk, s ha már ilyen sej de jó a kedvünk, meg sem állunk a falu központjáig, hogy betérjünk a nevezetes Pöndöl kocsmába, elfogyott italunkat pótolni, s lábunkat hajnalig táncoltatni. Ám a kirendelt itóka nem csúszik, a zene is halkabb, mint elvárnánk (de legalább jó), így hamar odébbállunk, s a Kismedvét keresve húzzuk fel egymást az emelkedőkön, míg végre végig nem dőlhetünk puha fekhelyünkön, az ágy fölé függesztett Szent Család oltalma alatt.

Azonban buzgón segédkeztem megfelelő helyszínek felkutatásában, ami nem is esett nehezemre, mert ha valaki szeret gyalogolni, akkor az én vagyok. Úgyhogy rá is akadtunk néhány gyönyörű helyre, mint a Szőnyeg mező (Tepih livada), a Banjska Stena kilátó, a Zaovine mesterséges tó...

Egy röpke lm elkészítésére csak 48 órát kaptak a résztvevők. Ezek szerepelnek a MEC hivatalos „48 hours” vetélkedőjén is. Mivel lmek esetében is a kép többet mond az írásnál, meg lehet őket tekinteni a következőhttp://roamingreporters.net/RRWP/?page_id=131honlapon:5

A békét megízlelni... Filmtábor a Taránál Drvengrad makettje K31 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com Tábori napló

J ÚLIUS 11. VASÁRNAP

A következő szám jövő szerdán, 15-én jelenik meg. Olyan tartalmakkal, mint hírek a lm, a zene és irodalom világából, interjú a SkaGetHerrel. Bemutatunk egy foglalkozást, hogy azt miért vagy miért ne...? Újabb fontos környezetvédelmi témákat feszegetünk. Lelki problémák is boncasztalra kerülnek. Lesz benne sok kép!! Sanyi! Viccek! Valamint minden ötödik szám komputer rovatához egy 720 KB-os oppy jár! Fotórovat is lesz! Használjatok ki minket! Könyörgünk!

A totem 32 KÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com

Míg egyesek lmeztek, mások kötöttek. Aleksandra Miletić keramikus vezetésével elkészült a szerb Guernica. Aki nem hallott Picasso híres festményéről, a következő címen találhat egypár fontos informácót a képről, valamint a világkörüli mozgalomról, amely már 40 országon viharzott ésszonDrvengradjáról,hallottMokrarozta,kevesetsőszeEztcom/2009/08/concept.htmhttp://kids-guernica.blogspot.át.lJómunkautánjólesikapihenés!állítjaaszólásmondás,ésezper-ránkisvonatkozott.Mivelazel-napokbansokatdolgoztunkésaludtunk,Miomirelhatá-hogymeglepbennünketegyGora-ikirándulással.AkinemmégEmirKusturicahíresazmostmármász-kialyukból,nyissakiaszemétcsukjabeaszáját.Avégénszintefájt,hogyelkellett

hagynunk ezt a csodás tájat, az embereket és a varázslatos Tara-hegyet. Felesleges elmondanom, mennyire nem volt kedvem hazamenni.

NamármegintezaKépesIfi!

És miénk a jövő! Az 5. International Youth Media Summit várt bennünket Belgrádban, és új tapasztalatokkal fölszerelve, mosolyogva vártuk az augusztus 11.-ét. De hogy mi volt akkor, arról majd következő http://roamingreporters.net/RRWP/?cat=4alkalommal...0AndiGy.

A „gyerekek” (12 és 20 év közöttiek) sokat tanultak a kamerakezelésről, hangfelvevésről és általában mindenről, ami ehhez kapcsolódik.



Maikomputerrovatunk

Bak Vízöntő Halak

Ébresztő, becsöngettek! Túlságosan lomha vagy, pe- Túlzsúfolod az idődet, olyan A nyár kicsit lefárasztott, előre, hogy mikor leszel képes behozni a lemaradásodat, és türelmetlen vagy, mert már belevágterelné a gyelmedet. lyokkal találod szemben magadat. Arra nem is gondolsz, hogy az új időszak olyan kihívásokat is tarhamarosan a régi leszel. ra, amikor a gondolataidat leginkább a magánéleted foglalja le. Szerelemittas vagy, de ugyanakKos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió

TÁMOGATJA: A közéleti i úsági jelentMegjelenikmellékleteszerdánként.Azelsőszám1945.március7-énmeg. Kiadja: Magyar MišićÚjvidék,LapkiadóSzóKft.vajdau. 1. Tel.: 021/457-244 Megbízott igazgató: Bordás Győző Főszerkesztő: Pressburger Csaba Szerkesztő: Vígi László Lektor: Kovács Ágnes Műszaki szerkesztés: Bálint Tibor Szerkesztőség: Zenta, Posta u. 14/IV. Tel.: 024/814-550 ki Szabadka,@magyarszo.comCorvinMátyás u. 9. Tel.: 024/555-530 suki terjesztőosztálya.TerjesztiadóKészültÚjvidék,@magyarszo.comMišićvajdau.1.aMagyarSzóLapki-Kft.nyomdájában,Újvi-déken.aMagyarSzóLap-kiadóKft.Tel.:021/557-304 Címlapfotó: Kószó Attila Belső borító: Diósi Árpád, Gergely József, Kószó Attila, Molnár Edvárd K33 ÉPES IFJÚSÁG www.kepesi .com

Nyilas

A MűvelődésiTartományiTitkárság

LAPUNK MEGJELENÉSÉT

Emlékeztetlek, hogy a mise kb. egy óráig tart, nem 2x 45 perces, és az, aki melletted ült és piros-szoknyás transzvesztitának hívtad - én voltam.

Dávid egy parittyával és egy kővel győzte le Góliátot, nem robbantotta szét a seggét.Júdást nem hívhatod köcsögnek.

Hö-Hö

A frigyszekrényre ne mondd, hogy bárszekrény.Amikora bűnösök meghalnak, a pokolba mennek, nem az anyjukba.

Az a kis ház nem WC, hanem gyóntatófülke.Akia kereszten van, az Jézus - nem Che Guevara.

A hívők adománya nem piti aprópénz.

Nem szép a Pápát „Keresztpapának” hívni.Az ötlet, hogy kérted a hívőket, tapsoljanak, jó volt, viszont túloztál, amikor megkérted őket: táncoljanak szambát.

A harang valóban nem szép hangú - de nem is repedtfazékra emlékeztet.

Ezenkívül minden rendbenÁldásomvolt. Rád!

KEZDETMINDENNEHÉZ - Mi az a speciális berendezés, amivel átlátsz a falon? - Ablak. www.kepesi .com

Krisztussal a keresztet vitették - nem akart a hegyre költözni.

Ja, és azt mondtam, hogy tegyél egy kis vodkát a vízbe - és nem fordítva. A Bibliát nem használjuk pohártartónak.10parancsolat van, és nem 12. 12 Apostol van, és nem 10. Amikor a keresztről beszélsz, nem mondhatod: “Az a nagy T az oltár.”.

Az Atya, a Fiú ás a Szentlélek nem az „öreg, a srác és a szellem”.

Mindig legyen rajtad alsógatya, pláne ha a csuháddal legyezed magad.

A szentelt vizet áldásra használjuk, nem arra, hogy a tarkód lehűtsd vele. Keresztelő Jánost nem a lábáztatók avatták szentté.

Amikor Jézusról beszélsz, nem mondhatod: „A fiú és a bandája.”.

Az ostya gyártója nem harácsoló vállalkozó - PÉK.

A fiatal pap nagyon izgult az első miséje előtt. A püspök észrevette, és azt tanácsolta neki: mielőtt megkezdi a misét, tegyen egy kis vodkát a vizespohárba, hogy megnyugodjon. Nagyon jól sikerült az első mise, de amikor a pap hazaért, egy levelet talált a GratulálokKedvespüspöktől.Fiam,Atyám!amisédhez, és örülök, hogy megfogadtad tanácsomat. Van azonban néhányAbbólmegjegyzésem:apohárbólkis kortyokat kell inni, nem egyszerre felhajtani. Abba a vizespohárba nem teszünk se jégkockát, se citromszeletet.

34 KÉPES IFJÚSÁG