OCTOGON 2023/183

Az égiek is beszálltak Andrássy út, Körönd

Kórházkorszerűsítések Szent János (Kútvölgyi), Szent Lázár (Salgótarján)

JÖVŐHÖZ IGAZODVA A MOL

CAMPUS BELSŐÉPÍTÉSZETÉRŐL

Boston Budapest BME Job Floris, a Monadnock társalapítója

A csavar fordul egyet Balatoncsicsó: présház/nyaraló

Itt tavasz, nagy a zsongás, jövés-menés. Egyre többet járjuk a várost a szép időben, és csodálkozunk rá a lépten-nyomon felbukkanó új és kevésbé új épületcsodákra. Mi, az OCTOGON szerzői minőségi építészettel kényeztetjük minőségi olvasóinkat, de nem tudjuk nem észrevenni a szakadékot, ami a kortárs építészek szándéka és meggyőződése, és az ún. tömegízlés között tátong. Sőt, tágul és mélyül, egyre áthidalhatatlanabbá. Nincs jól ez így, és a híd, amelyet az Octogon ácsolni igyekszik hónapról hónapra, egyelőre keskeny és törékeny, bár kétségkívül tetszetős. Tudjuk persze, hogy „szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt”, mi, az építészeti média szorgos munkásai mégis azon fáradozunk, hogy ezt a kaput minél szélesebbre tárjuk.

De mégis, ki és milyen alapon dönti el, hogy mit lássunk szépnek, progresszívnek? A válasz korántsem magától értetődő. Mi a különbség az Eiffel-tornyot a maga megépülésének idejében pokolra kívánók véleménye és a Mol-tornyot átkozó mai polgárok véleményének súlya, relevanciája között. A fél ország kétségbeesik a veszprémi székesegyház puritán megújulása láttán, az építészek csak csendben mernek örülni a tiszta egyszerűségnek, miközben a művészettörténészek, kultúrtörténészek farkast kiáltanak. Ezenközben a Budai Várban betonmonstrumok emelkednek, és a régi –értsd, a huszadik századi modernizmus mételyétől meg nem fertőzött – épületek szívmelengető atmoszféráját áhító közönség, esetleg ugyanazok, akik Veszprémet siratják, nem horkannak fel, türelmesen várják, hogy a csupasz betonfalakra rákerüljenek a díszek, és helyreálljon a világ rendje. A romjaiban is impozáns, az idő múlásának mementójaként erős metaforát hordozó zsámbéki templomromot épp stílusban készül újjáépíteni az egyház, ugyanaz, amely Veszprémben azzal igyekszik visszacsábítani elkóborolt bárányait, hogy a kor szavának engedelmeskedve minimalista akolba hívogatja őket. Az építészek pedig habitusuknak megfelelően tűrik, illetve támogatják az eseményeket, esetleg ha már vagy még nem szorongatja őket a megélhetés kíméletlen kényszere, tiltakoznak. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben.

Holott az építészetnek létezik egy másik, a klasszikus vagy kortárs díszletépítésnél őszintébb és fontosabb aspektusa is, amit a sokat kárhoztatott modernizmus tűzött anno a zászlajára, és ami sok egyébbel ellentétben ma is érvényes: A használat, a használók szempontjainak elsőbbsége. Ennek a szemléletnek a mentén a formálás többé nem pusztán az alkotó vagy a megbízó esztétikai elképzeléseinek alávetett folyamat, hanem ok-okozati összefüggések hosszú láncolata, melynek eredménye olyan ház, amit a használók közössége szeret és elfogad – függetlenül attól, hogy van-e a kockán ciráda. Feltéve persze, hogy a láncba őket is befűzték, azaz megvalósul a ma már egyre gyakrabban emlegetett demokratikus tervezési folyamat, a közösségi tervezés. Ez az a híd, amely kellően erős lehet ahhoz, hogy a szakadék két partját összekösse, nem csak a magányos vándorok, hanem a hömpölygő tömeg számára is.

Mindnyájan tudjuk, milyen nehézségekkel néz szembe az, aki megpróbál különféle véleményeket közös nevezőre hozni. A folyamatnak most egyetlen, szakmai aspektusára hívjuk fel az építészeti minőség iránt elkötelezett facilitátorként a figyelmet. Ahhoz, hogy az építészet területén képzetlen felhasználók érdemben tudjanak véleményt alkotni, nélkülözhetetlen, hogy bizonyos alapvető öszszefüggésekkel tisztában legyenek az építészet tárgyát: a teret, a formát, a léptéket illetően. Nem építészeti gyorstalpalóra van szükség, hanem értő moderálásra, illetve (jujjj!) érzékenyítésre. Ezt a célt szolgálják az olyan események, mint például a májusban lezajlott, immár évtizedes múlttal büszkélkedő Budapest100, ahol testközelből ismerhetik meg az érdeklődők a házak valóságos életét és értékeit. Erre szolgálnak az egyre népszerűbb városi séták, amelyek szerencsére nagy számban vezetnek modern emlékek között is. A leginkább fogékony célcsoport pedig a gyerekek, akik még nem fertőződtek meg az ideológiai alapú esztétizálástól. Az ébredő tavasz számukra is hozott ajándékot, idén már ötödik alkalommal zajlott a Kortárs Építészeti Központ Archikids fesztiválja, ahol londoni mintára a gyerekeké egy napra a környék, izgalmas, a várossal kapcsolatos feladatok és foglalkozások várják őket. A kissé riasztó terminussal „épített környezeti nevelésnek” titulált mókának ma már sok elkötelezett szakembere van Magyarországon is. Építészeti és képzőművészeti kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások sora kínálja magát város-, illetve országszerte, felismerve azt a tényt, hogy a gyerekek a jövő városának alakítói. Márpedig a mai gyerekek a felhasználóknak egy gyökeresen más kultúrával és szemlélettel bíró rétege. Koruknál fogva másképp érzékelik a teret, másra fókuszálnak, mások a prioritásaik. A rohamosan változó világnak köszönhetően pedig az elvárásaik is gyökeresen megváltoztak. Nem mellékesen virtuális terekben kóborolnak szinte csecsemő koruk óta, ami a valódi terekkel kapcsolatos élményeiket is alapvetően befolyásolja. Nehezen hihető, mégis igaz, hogy egy alsós osztály szájából elhangzik: az abszrakt képek tetszenek nekik a legjobban. Idén ősztől Magyarországon is jelen lesz a világon egyedülálló finn Arkki, amely az építészettel nevelésnek egy különlegesen hatékony módszerét kínálja. És az sem véletlen, hogy az Octogon online felületének témája májusban a fiatalok és gyerekek városa volt – nem okozott nehézséget jó példákat találni.

Nem áll vesztésre tehát a kortárs építészet, a szakmának azonban nem ártana konszenzusra jutnia abban, hogy mit képvisel. Bár ez talán még nehezebb, mint hidat verni. a szerk.

JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013

KIADJA PUBLISHER © PUBLISHING KFT.

A SZERKESZTŐSÉG CÍME

ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE

1037 Budapest, Folyondár utca 26.

LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM

CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE

1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu

LAPIGAZGATÓ | EXECUTIVE DIRECTOR

Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu

FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF

Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu

VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu

ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ | FOUNDING EDITOR

Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)

OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ

EDITOR-IN-CHIEF OF OCTOGON ONLINE Farkas-Zentai Lili lili.zentai@octogon.hu

ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK | CORRESPONDENTS Götz Eszter, Hack Orsolya, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna

MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ

MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára

ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ | HEAD OF SALES Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu

MÉDIATANÁCSADÓ | MEDIA CONSULTANT Kun Mária maria.kun@octogon.hu

GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Sztranyák Zsófi grafikus@octogon.hu

LOGÓTERV | LOGO DESIGN Sólymos Ágnes Eszter

NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY Pauker Holding Kft. | 1047 Budapest, Baross u. 11–15. | +361 272 22 90 | www.pauker.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült.

TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt.

Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal

A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.

A BORÍTÓN | ON THE COVER HGEsch Photography felvétele (MOL Campus épülete)

INTERJÚ

18 | sz.: Gollob Lilla

f.: Bas Czerwinski

Min DE nr E építész E tként t E kint E k Interjú Job Florisszal, a Monadnock társalapítójával

VILLA

24 | sz.: Uhl Gabriella DLA

f.: Danyi Balázs

A csaVar for DUL Egy E t

Présház/nyaraló – Balatoncsicsó c sillag k atalin, g unth E r z solt (3h Épít É sziroda)

32 | sz.: Martinkó József

f.: Danyi Balázs

Ichthio Lógia

Ház Remeteszőlősön

g uba sándor, h ámori pÉ t E r, bE k E - tóth s zilvia, bE s E ny E i balázs ( gubahámori )

40 | sz.: Gollob Lilla

f.: Jaksa Bálint

Optikai játékok határozott

g E szt U sokka L

Családi ház az agglomerációban

sE b E sty É n sándor, o szlányi s oma, v irág a n E tt, h int E rau E r m árk ( c 60 Épít É sz stúdió)

48 | sz.: Getto Katalin

f.: The Greypixel

A cs E n DE s port U gá L gy E rgyák á kos dla , kozák barnabás ( studiobazaar Épít É sz É s dE sign m űh E ly kF t.)

TAR TA LOM

BUDAPEST

56 | sz.: Bolgár Eszter

f.: HGEsch Photography

Kompromissz U mok né L kü L

A Mol Campus belsőépítészetéről

dani E l von sE ld ( kinzo ), dr a l E xa z solt, r abb d onát, dr s chr Eck á kos, t urai balázs, t isl É r a ndrás ( m inusplus)

80 | f.: Vakli Tünde

f.: Danyi Balázs

Egy patinás szá LLo Da újjászü LE tés E Ismét várja vendégeit a Grand Hotel Savoy d obos b otond z solt dla ( intramuros Épít É sz kF t.)

88 | sz.: Götz Eszter f: Darabos György Min DE nki jó L járt

Körönd: Andrássy út 83-85. nE dár F E r E nc, v irág gE rg E ly ( p ho E n a rchit E kt kF t.)

98 | f.: Szécsi Zoltán DLA f.: Bujnovszky Tamás

I D ő

A Kútvölgyi Klinikai Tömb homlokzat-rekonstrukciója

l ázár a ntal dla , stock E r györgy dla , bánsági s zilvia, l ázár vE ronika ( a & d stúdió kF t.)

ITTHON

110 | f.: Szira Péter

f.: Hlinka Zsolt

Kicsib E n az Egész

A salgótarjáni Szent Lázár Kórház új onkológiai központja

g áva attila ( g av- a rt stúdió)

116 | f.: Martinkó József

f.: Hlinka Zsolt

út m E nti építész E t

A Flow Hotel épülete az M5-ös autópálya M ellett

b iró á ron, kE l E m E n c saba ( b im. g roup)

DESIGN LOKÁTOR

124 | sz.: Molnár Szilvia

f.: Batár Zsolt

Ma b E m Együnk az iro Dába

Beköltözött a BT a Budapest

ONE irodaházba

tp bE nn E tt; dE m E t E r dE sign studio

134 | sz.: Jávor Babett

f.: Barbay Csaba

Műtárgyak közt tö Ltött i D őhöz

Minőségi környezet dukál m atisz a liz

138 | sz.: Bart Dániel

f.: Török Tamás

Az étt E r E m, aho L Johnny D E pp n E m kapott aszta Lt

Arquitecto Pitpit

d r. a l E xa z solt, r abb d onát, d r. s chr Eck á kos, tarr i v E tt, k atatics k inga ( m inusplus)

BUDAPEST

144 | sz.: Kovács Péter

f.: Hlinka Zsolt

Szint L épés

Eötvös út: CBA Príma

l itk E y c saba, s zabó dávid ( l itk E y a rchit Ects)

BUDAPEST

150 | sz.: Bán Dávid

f.: Danyi Balázs

A f EL színr E törő

h ULL ámok m Egsz EL í D ítés E

A megújult Arany János utcai metróállomás

c sapó balázs, gE rmán t ibor ( paragram stúdió kF t.)

156 | sz.: Bán Dávid

f.: Danyi Balázs

L E b Egt E tés és LE n D ü LE t

A megújult Nyugati pályaudvar

metróállomás

h atvani á dám, dÉ kány t ibor, c zigl Éczki attila (sporaarchit Ects)

164 INDEX

ÉLŐ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET A GYAKORLATBAN

INTERJÚ JOB FLORISSZAL, A MONADNOCK TÁRSALAPÍTÓJÁVAL

Építészet: MONADNOCK

Szerző: GOLLOB LILLA

Portréfotó: BAS CZERWINSKI

Építészeti fotó: STIJN BOLLAERT

A CSAVAR FORDUL EGYET

PRÉSHÁZ / NYARALÓ – BALATONCSICSÓ

Építészet: CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT | 3H ÉPÍTÉSZIRODA

Szerző: UHL GABRIELLA DLA

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

Acímben megidézett klasszikus Henry James-regénytől eltérően nem nyugtalanító kísértethistória helyszíne a balatoncsicsói ház, hanem a nyugalom, az elvonulás helye, ami azonban közös a két „műben”, az az agyalós, okos, meglepő megoldások használata, a trükkös, fordulatos szerkezet. Bár távolinak látszik az asszociáció a két művészeti ág, az irodalom és építészet között, mint alapvetően struktúraképző területek hűen és biztosan tükrözik a gondolkodás és a társadalmi tapasztalat változásait. A kortárs humán tudomány a fordulatok (turn) bűvöletében és rendszerében határozható meg, látszólag mindent felforgat, megváltoztat, hogy elveszett identitásához, azaz a történetéhez visszataláljon.

ABalaton-felvidék kies, dombos lejtőin fekvő egykori présház mintájára merészen és radikálisan kialakított nyaraló méreteiből adódóan kicsiben, de pontosan és részletesen megmutatja a 21. század elején kibontakozó új elvárásokat, társadalmi-gazdasági változásokat, s mindezt integrálja az építészeti, építészi ideába. Ezek mentén a fordulatok mentén mutatkozik most be az épület:

Fordulat I.

E vidéken évszázadok óta szőlőműveléssel foglalkoztak, ezért a dombok tipikus épülete – a domborzathoz alkalmazkodó tároló és ideiglenes lakóépület – a présház volt. Bár a borászat még mindig virágzik a Balaton-felvidéken, mégis erőteljes funkcióváltás és életmódváltás megy végbe, inkább a pihenés kap teret és nyaralókká alakulnak a borvidék típusházai, amelyek immár műemléki védettség alá is tartoznak.

Fordulat II.

Ha körbenézünk a szomszédságban, számos nehéz és többnyire kudarcos küzdelem folyik a kis alapterületű egykori „tárolók” kényelmes nyaralóvá bővítéséért. A 3h Építésziroda által tervezett épület azonban felülemelkedik a lokális gyakorlaton és merészen újragondolja és kihasználja a terep adta lehetőségeket. Miközben megőrzi a tipikus és hagyományos nyeregtetős, dombba vájt téglány formát, addig a lejtőre néző hasáb alatt, kilencven fokkal elforgatva található egyik szintje – védettségük, rejtettségük okán a hálók kaptak itt helyet –, a szint pedig az elforgatás irányában egy-egy rézsűben folytatódik. Az egyszerű geometriai csavar / elfordítás megoldja a „helyproblémát”, miközben a látványban nem hagy nyomot, táj- és esztétikai sebet a festői vidéken.

Fordulat III.

A ház tipikus megközelítési, bejárási iránya is megváltozik, fordulatot vesz. A helyi szokásokhoz igazodva a bejárat a tetőtér domb felőli oldalából nyílik, vagyis felülről ereszkedik le a ház belseje, a különböző funkciójú szintek és terek felé. Lokálisan és a présház / pince funkciójából adódóan ötletes megoldás ez, ám atipikus egy családi ház, főleg egy kisméretű nyaraló esetében. A megváltozott megközelítési irány azonban teret ad, és kibontja a nagy üvegfelületeken elérhető megnyugtatóan kellemes és gyönyörködtető látványt. Eltűnik a fent és lent közvetlen érzékelése, különös, majdhogynem lebegő atmoszféra teremtődik meg, miközben erősen a földhöz, a földbe kötött az épület.

Fordulat IV.

A ház belső terének meghatározó eleme a szinteket összekötő fehér, szinte már absztrakt szoborra emlékeztető csigalépcső. Logikus, de nem várt forma ebben a szituációban. Trükkös, elegáns, légies és egyben az emberi elme kreatív megoldásairól tanúskodik. A csigalépcső körkörös vonala ismétlődik a felülről belógatott kandalló designjában is, amely tömör és nehéz anyaga (vasöntvény) ellenére a lépcsőhöz hasonlóan lebeg, megerősítve a csigalépcső spiráljával, a megváltozott mozgásiránnyal kialakított légies, könnyed hangulatot a domb belsejében.

Aremekül strukturált belső téralakításhoz, amely kellemesen elválasztja egymástól a pihenő és közösségi funkciókat, jól illeszkedik a visszafogott belsőépítészet. Egyszerű, fehér falak és bútorok, amelyek tágítják a teret, és erősítik a lebegő atmoszférát, s egyben megőrzik az egyszerű, hagyományos szín- és anyaghasználatot is. A hagyomány tisztelete jellemzi a külső borítást is: fehér színű, durva struktúrájú vakolattal van bevonva és nádtető fedi a házat.

A telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik

Földszinti alaprajz

ICHTHIOLÓGIA

HÁZ REMETESZŐLŐSÖN

Építészet: GUBA SÁNDOR, HÁMORI PÉTER, BEKE-TÓTH SZILVIA, BESENYEI BALÁZS | GUBAHÁMORI Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A garázskapus utcai oldalon a ház keskenyen néz az utcára. A garázs mögötti mosókonyhába nyíló ajtó azok számára szolgál, akiket nem a nappali terében fogad a tulajdonos.

Alaprajzi elrendezés

Tervezés: 2018

Építés: 2020–2022

Nettó alapterület: 100 m² — —

Építészet:

GUBA SÁNDOR, HÁMORI PÉTER, BEKE-TÓTH SZILVIA, BESENYEI BALÁZS | GUBAHÁMORI

A belső ív ölelésében kiépülő oldalkert. Ezzel az ívvel fordul némiképp az utca felé a ház és innen nyílik a ház főbejárata.

A CSENDES PORTUGÁL

Építészet: GYERGYÁK ÁKOS DLA, KOZÁK BARNABÁS | STUDIOBAZAAR ÉPÍTÉSZ

ÉS DESIGN MŰHELY KFT.

Szerző: GETTO KATALIN

Építészeti fotó: THE GREYPIXEL

KOMPROMISSZUMOK

NÉLKÜL

A MOL CAMPUS BELSŐÉPÍTÉSZETÉRŐL

Belsőépítészet: KINZO, MINUSPLUS

Szerző: BOLGÁR ESZTER

Építészeti fotó: HGESCH PHOTOGRAPHY

ISMÉT VÁRJA VENDÉGEIT A GRAND HOTEL SAVOY

EGY PATINÁS SZÁLLODA

ÚJJÁSZÜLETÉSE

Építészet: DOBOS BOTOND ZSOLT DLA |

INTRAMUROS ÉPÍTÉSZ KFT

Szerző: VAKLI TÜNDE

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

Hosszú idő után végéhez ért a Palotanegyed ikonikus szállodájának teljeskörű felújítása. A nagy múltú Grand Hotel Savoy átalakítása Dobos Botond Zsolt építész tervei alapján valósult meg. A projekt egyik érdekessége, hogy az épület mostani, megújult formája egy 16 éves tervezési folyamat eredménye, mely során Dobos Botond frissen végzett építészből a szakma elismert szereplőjévé vált, és egyszemélyes cége tervezőirodává nőtte ki magát.

AJózsef körút 16. szám alatti épületet Sachs Ármin – aki a Vendéglősök Lapja egyik 1899-es számában az „első magyar császári és királyi szabadalmazott jégszekrény-gyáros”-ként hirdette magát – építtette családja részére 1897-ben. Elkészülte után körülbelül egy évtizeddel a neobarokk stílusjegyeket viselő négyemeletes bérház új funkciót kapott. 1909-ben ugyanis a Sachs család engedélyt szerzett, majd kezdetét vette a lakóépület reprezentatív, 120 szobás szállodává történő átalakítása. A Grand Hotel Savoy Nagyszállót megnyitásakor a főváros egyik legszebb és legmodernebb szállodájaként tartották számon. Mindez nem csoda, hiszen felszereltsége a maga korában kifejezetten korszerűnek számított: a központi gőzfűtés bevezetése mellett mindegyik szobában volt hideg-meleg folyóvíz, villanyvilágítás, de a személyfelvonó lift kényelmét és az elsőrangú étterem fogásait is élvezhették a vendégek. 1945 után az épületet a MÁV kapta meg, és átépítését követően a magyar vasúttársaság Komját Aladár Kollégiuma költözött ide. Az egykor impozáns szálloda a rendszerváltás után teljesen üresen állt, állapota nagyon leromlott, megüresedése óta csak az illegális épületfoglalókkal szembeni intézkedések, illetve veszélytelenítési munkálatok folytak. A nívós hotellé történő visszaalakítással kapcsolatban 2006-ban érkezett az első megkeresés az akkori tulajdonostól, azonban a 2008-as ingatlanválság keresztülhúzta a projektet. A spanyol szállodalánc visszalépett, így a fejlesztés üzemeltető nélkül maradt, ami majdnem egy évtizedre megállította az épület felújításának folyamatát. Végül 2016-ban a VANTAP Hungária Kft. vásárolta meg az ingatlant, hogy az újonnan alakuló szállodaláncuk, az Est Hotels egyik zászlóshajóját alakíttassák ki benne Grand Hotel Savoy néven. A tervezési koncepciót alapvetően három fő cél határozta meg: az épületen belüli törés megszüntetése az eltérő karakterű épületrészek összefogásával, egységesítésével, a belső udvar humanizálása, valamint az eredeti homlokzatok helyreállítása.

Akorabeli építési előírásokból fakadóan az ingatlan a két határoló utca felé különböző architektúrával nézett. Ennek megtartása ugyan követendő magatartás volt, viszont az épületen belüli tűzfalak nem minősültek kötelezően megtartandó épület-

szerkezeti elemeknek. Így jutottak arra az építészeti megoldásra, hogy a Bacsó Béla utcai szárny egy, a már meglévő külső megjelenéstől eltérő, hátrahúzott felépítményt kapjon, vagyis a megmaradó, historizáló homlokzatok fölé ültetett új tömeggel fogták össze az épületet. A projekt másik fontos célkitűzése a belső udvar emberközpontúbbá tétele volt. A telek adottságaiból és a meglévő épületrész telepítéséből kifolyólag egy szűk, kürtőszerű belső udvar alakult ki, mely a szabályosan kiosztott ablakok szigorú rendszere, továbbá a növényzet hiánya miatt meglehetősen előnytelen látványt nyújtott. Ezt a merevséget, kedvezőtlen jelleget a szokványostól eltérően felülről lefelé világosodó, pixeles rajzolatú szálcement-burkolattal és hangulatos, évelő növénykompozícióval igyekeztek oldani, melyek optikailag segítik a belső udvar vizuális humanizálását. A koncepcióterv harmadik meghatározó pontja az utcai homlokzatok rekonstrukciója volt. Mivel az eredeti architektúra helyreállítása meghatározott követelmény volt, a portálfelületek csak kis mértékű, a használat szempontjából szükséges átalakításokon mentek keresztül. A József körúti főhomlokzat karakteres elemei az új előtető és a szállodát hirdető feliratok, amelyek az eredetileg itt lévő, harsány előtető és reklámfeliratok archív fotók alapján megtervezett, stilizált változatai. A homlokzat színeinek koncepciója műemlékvédelmi szakemberrel egyeztetve került kidolgozásra és megvalósításra. A kor színezési logikáját alapul véve a homogén, kőszínt utánzó felületek dominálnak: az utcai homlokzatok a téglabetétek színeivel harmonizáló, zöldes árnyalatú, középszürke vakolatszínt, míg a belső udvari homlokzatok szürkésfehér árnyalatot kaptak. A Bacsó Béla utcai szárny új felépítményénél eloxált bronz színű, alumínium nyílászárók kerültek beépítésre, hogy minél jobban elválva a homlokzat alsó részétől egyfajta lebegő hatást keltsen a régi épület fölött. Az épület alaprajzi szervezésénél megtartották a meglévő épület zárt belső folyosós rendszerét. A pinceszinten az üzemeltetéshez szükséges, közönségforgalom elől elzárt raktárak, szociális blokkok, gépészeti helyiségek kerültek kialakításra. A földszinti részen a József körúti helyiségek összevonásával a recepció és bár térsora, az oldalszárnyakban szállodai szobák, míg a Bacsó Béla utcai szárnyon egy kisebb alapterületű, szekcionálható konferenciaterem kapott helyet. Az emeleti szinteken pedig a zárt belső folyosóra szervezett szállodai szobák találhatóak. Ami a belső tereket illeti, Rachel Beckett és Richard Dines brit belsőépítészek vázlatterveit az Intramuros Építésziroda és társirodája, a Line-A Építésziroda munkatársai dolgozták tovább. Az eredmény egy, a történeti épületet kortárs elemekkel kiegészítő, időtlen belsőépítészeti formavilág létrehozása lett.

Az utcai homlokzatok megtartásával a belső térben egy modern és elegáns négycsillagos szálloda született meg, vagyis pontosabban született újjá. A gyönyörű, korhű homlokzat felújítását követően a Grand Hotel Savoy jól kommunikál a környező épületekkel, megőrizve a József körút utcaképének harmóniáját.

A belső udvar felülről lefelé világosodó, pixeles rajzolatú szálcement-burkolata és a hangulatos, évelőnövénykompozíció optikailag segítik a belső udvar vizuális humanizálását

MINDENKI JÓL JÁRT

KÖRÖND: ANDRÁSSY ÚT 83-85.

Építészet: NEDÁR FERENC, VIRÁG GERGELY | PHOENARCHITEKT KFT.

Belsőépítészet, koncepcióterv: VARRÓ ZOLTÁN | VARRÓ DESIGN

Szerző: GÖTZ ESZTER

Építészeti fotó: DARABOS GYÖRGY

A KÚTVÖLGYI KLINIKAI TÖMB

HOMLOKZAT-REKONSTRUKCIÓJA

Eredeti építész tervező: CSÁNK ELEMÉR Eredeti szerkezettervező: SÁVOLY PÁL Rekonstrukció tervezői: LÁZÁR ANTAL DLA, STOCKER GYÖRGY DLA, BÁNSÁGI SZILVIA, LÁZÁR VERONIKA | A&D STÚDIÓ KFT. Szerző: SZÉCSI ZOLTÁN DLA

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

Egy bizonyos kor fölött különösen érzékennyé válunk az idő múlására, a velünk élő – mibennünk és körülöttünk lévő – változásokra. Szüleink elmennek, barátaink, családtagjaink itthagynak bennünket. Öröknek hitt értékeinken a szemünk láttára átlép az idő, emberi közreműködéssel csúfot űz belőlük. Hosszú, konszolidált időszak után egyszer csak világjárvány tör ránk, majd döbbenten állunk a szomszédunkban dúló, brutális és anakronisztikus háború(!) elborzasztó képei láttán. Gulyáskommunista diktatúra (huszonhét év), liberális demokrácia (húsz év) és hibrid illiberális valamicsoda (tizenkét év) keretei között élünk. Rájövünk, mert megéljük, hogy valójában mit is jelent, amit a régi görögök így fogalmaztak: panta rhei. És nem csak úgy általában mozog minden, hanem konkrétan, a szemünk előtt, és van immár megfelelő távlatunk is, hogy a dolgokat a maguk mélységében, időbeliségében lássuk, tapasztaljuk meg… Múltat és jelent, ezek folyamatos egybeolvadását. Panta rhei.

Harminc évvel ezelőtt ugyanitt álltam. A Kútvölgyi kórház főbejárata előtt. Vártam elsőszülöttünknek a világrajöttét. Tudtam, hogy hol vagyok. Tudtam, hogy a huszadik századi magyar épített örökség egy jeles darabja lesz most fontos epizódszereplője az én személyes élettörténetemnek is. Csodáltam feszes vonalait, szigorú és fegyelmezett tömegét. Lecsupaszítottságában is erőteljes főbejárati frontjának pilonszerű kiemelését, konzolos előtetőjével. Elegáns előcsarnokát. Nagyvonalú és szép épített részletekkel teli lépcsőházát. A folyosói szintek szárnyait fogadó-elosztó, centrális alaprajzi csuklópontban elhelyezkedő látogató-beteg találkozási pont szellősségét és világosságát és így tovább.

Ifjúkoromat Budapest hetedik kerületében töltöttem el. Kora eszmélődésemtől egészen fiatal felnőttkoromig a Péterfy Sándor utcai SZTK Rendelőintézet (Hüttl Dezső, 1931-32) és Kórház gondoskodott a magam és a szülői ház egyéb családtagjainak az ellátásáról (sőt, a napvilágot is benne láttam meg!). Még nem is tudhattam, hogy építész leszek, de biztosan mondhatom, hogy élénken belém ivódott a Rendelőintézet izgalmas, kétszintes-felülvilágított, körfolyosós belső terének erőteljes világa, kőburkolataival, padozatával, lépcsőivel. Szintén ebben az életszakaszomban megfordultam néhányszor a közeli Fiumei úti Központi Traumatológiai Intézet és Baleseti Kórház (Gerlóczy Gedeon, Körmendy Nándor, statikus: Várady-Szabó Lajos, 1937-38) főépületében is. Még az elszenvedett trauma ellenére is nagy hatással volt rám az épület erőteljes tömegének egyszerűsége, ugyanakkor nagyvonalúsága, sallangmentes őszintesége, valamint főbejárati frontjának nemes, finom és ízléses díszítettsége, üvegablakainak konszolidációt sugárzó eleganciája. A Kútvölgyiben járva ezek a képek újra felidéződtek bennem...

1988-ban volt alkalmam személyesen is bejárni Aalto 1929 és 1932 között megvalósult TBC Szanatórium épületét Paimióban. Éppen lakatlan volt, mert rekonstrukció alatt állt (a befejezéshez közel, és nagy szerencsénkre ebben az állapotában sikerült bejárnom). Lenyűgöző volt. És lenyűgöző volt az a gondoskodás is, ahogy a jó finnek a megújítás jegyében a régi szerkezetek kiváltásakor-megújításakor megőrizték az épületre oly jellemző részletképzés anyaghasználatát, részleteit, rész arányait. Nem volt ott tízszeres tokkeresztmetszet-növelést jelentő műanyagtok, ormótlanul lehőszigetelt homlokzat, robusztusra cserélt mellvéd – a legnagyobb műgonddal, nagy szakmai alázattal őrizték a részletek eredeti karakterét.

A fenti épületek személyes kötődéssel is megfűszerezett élményei jól példázzák az egészségügyi ellátó intézményeknek otthont adó épületeknek, épületegyütteseknek a társadalomra, és benne az egyes egyénekre gyakorolt hatását. És itt nem csupán az érzékeny építész szemekre gondolok…

Aharminc év nagy idő. Jó ideje elköltöztünk már a kerületből, a Kútvölgyi környékére is csak hébe-hóba vetültem, városi utazásaim során A-ból B-be. Ám ilyenkor, az utóbbi tíz évben, mindig szívszorongva láttam, hogy mivé lett ez a remek épület. A kő-

burkolatától lefosztott, hőszigetelés nélküli, kopár homlokzati falak, a mellvédek rozsdaette fémszerkezetei, az ormótlan műanyag ablakok külön-külön és együtt is siralmas képet nyújtottak, és remény sem mutatkozott arra, hogy ez a helyzet érdemben valaha megváltozhatna. Mai szemmel (és tapasztalatokkal!) visszagondolva azokra az évekre, csoda, hogy nem bontották el ezt az épületet! És valóban, történetének ismeretében elmondható, hogy az évtizedek során erre igen komoly esély mutatkozott, és nem is egyszer! A hetvenes évek második felében derült fény arra, hogy több szintjénél is bauxitbetont alkalmaztak az acélváz köpenyezésére, és életveszélyesnek ítélték az épületet. Szerencsére a józan ész győzedelmeskedett, amikor az illetékesek a fölsőbb szintek teljes bontása helyett a kritikus tartószerkezeti pozíciók kiváltása, felújítása mellett döntöttek, és ezzel az utókornak megmentették ezt az épületet.

AKútvölgyi kórház nem csupán tömegének és homlokzatainak építészeti karakterében, hanem orvosszakmai-ellátó mivoltában, történeti-szociológiai értelemben is érdekes mérföldköve a magyar egészségügyi és kórházkultúrának. Érdemes röviden összevetni a tőszomszédságában elterülő János kórház építészeti-városépítészeti és „technológiai” karakterével. Két világ, két filozófia. Míg utóbbi egy korábbi szakmai trend, a jellemzően horizontális kiterjedésű pavilonos telepítés jegyében fogant, addig a mi alanyunk már egy új korszak korai hazai szakmai manifesztuma: egy tömbbe koncentrálva, vertikális módon építkezik, és egy rendkívül intenzív, nagyon racionális és jól szervezhető térbeliséget hoz létre, városépítészeti és építészeti értelemben egyaránt. Komoly építészeti, szakági, orvostechnológiai fejlődésnek, és egy újfajta, szakmák közötti interdiszciplináris gondolkodásnak kellett teret nyernie mindahhoz, hogy ez a forradalminak nevezhető változás bekövetkezhessék. Erre az idő Amerikában és Európában a huszadik század első harmadában érett meg, míg az újdonság Magyarországra rövid fáziskéséssel, a negyvenes évek elejére érkezett meg. Az új trend egyik első megvalósult hazai példája a Kútvölgyi kórház toronyépülete volt.

A Csánk Elemér építész által tervezett (statikus tervező: Sávoly Pál) állami egészségügyi nagyberuházás építése 1941-ben kezdődött meg, és 1943-ban Állami Alkalmazottak Horthy Miklós Gyógyintézete néven adták át a rendeltetésének. Megtervezése és műszaki megvalósítása az alapozástól a szerkezeti rendszerén át a homlokzatképzéséig bezárólag a kor legmagasabb műszaki színvonalát reprezentálja. Mindezen tények megemlítése mellett fontosnak tartok egy rövid gondolatsort szentelni az épület rövid esztétikai elemzésének is.

A Kútvölgyi kórház épülete a kultúrhistória érdekes határmezsgyéjén fekszik: a radikális modernizmus és a nemzeti romantikus jegyek, sőt egyfajta sajátos kései szecessziós jegyek használatára is törekvő eklektika közötti erőtérben próbálja megtalálni saját identitását. Ebbéli törekvésében kortársai közül rokonnak mondható vele állami és egyházi középületek egész sora. Példaként említhetjük Budapesten a fent röviden már érintett két egészségügyi intézményen túl a pasaréti (Rimanóczy Gyula, 1930-34) és a városmajori (Árkay Bertalan és Árkay Aladár, 1931-33), valamint a remetekertvárosi (Kismarty-Lechner Jenő, 1937-42) katolikus templomokat. A Református Egyház szépszámú korabeli épülete közül, egyebek mellett, az V. Szabadság tér 2. alatt épült úgynevezett Hazatérés temploma és Református Székház (dabasi Halász Jenő és Győry Sándor, 1938-40), a XIII. Pozsonyi út 58. alatti református templom (Tóth Imre és Halászy Jenő, 1936), a IX. Lónyai utca 33-35. alatti Református Központ, Gimnázium és Internátus tömbje (Padányi Gulyás Jenő és Tóth Imre, 1941-45), a VIII. Vas utca 2/c alatt álló protestáns helyőrségi templom és KIE székház (VáradySzabó Lajos, 1944 előttről) épületei-épületegyüttesei tartozhatnak ide. Vidéken a világi célokat is szolgáló szegedi Fogadalom tér téglaarchitektúrájú épületei is ebbe a sorba illeszkednek (Rerrich Béla, 1929-32).

A sort hosszan folytathatnánk még, ami arra világít rá, hogy a trianoni sokk, majd a nagy gazdasági világválság okozta mély depresszió hatását követő konszolidációs időszak alatt számos európai színvonalú épülettel gyarapodott a két világháború közötti király nélküli Magyar Királyság épületállománya. Olyan épületekkel, amik egytől egyig a

Az épülete a kultúrhistória érdekes határmezsgyéjén fekszik: a radikális modernizmus és a nemzeti romantikus jegyek, sőt egyfajta sajátos kései szecessziós jegyek használatára is törekvő eklektika közötti erőtérben próbálja megtalálni saját identitását

KICSIBEN AZ EGÉSZ

Építészet: GÁVA ATTILA | GAV-ART STÚDIÓ

Szerző: SZIRA PÉTER

Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

ÚT MENTI

ÉPÍTÉSZET

Építészet: BIRÓ ÁRON, FARKAS ÁGNES, KELEMEN CSABA, SZABÓ ÁDÁM, VIDA JÓZSEF | BIM.GROUP

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

BEKÖLTÖZÖTT A BT A BUDAPEST ONE IRODAHÁZBA

Tervezés: TP BENNETT, DEMETER DESIGN STUDIO

Fotó: BATÁR ZSOLT

Szerző: MOLNÁR SZILVIA

MA BEMEGYÜNK AZ IRODÁBA

Már nincsenek dedikált székek, a tevékenységalapú munka köré szerveződik a BT iroda működése

Magyarországon 1999 óta van jelen kelet-közép-európai regionális irodával a BT (British Telecommunications). A globális vállalat 2007-ben európai szolgáltató központot is létrehozott egy-egy budapesti és debreceni iroda megnyitásával (lásd: Martinkó József: Új vendég az erdőszélen, Octogon, 2019/2. – a szerk.). És jött a hír: cívisek és fővárosiak egyaránt költöznek, de míg a debreceni BT-seknek várniuk kell néhány hónapot a birtokbavételig (Forest Center irodapark), a fővárosiak már a Budapest ONE-ba járnak. A lejárt szerződéseken túl, persze komplexebb oka is van a költözés(ek)nek.

Az irodaterekkel, belsőépítészettel foglalkozó nemzetközi sajtóban már 2019-ben olvashattuk, hogy a BT nagy változásokra készül. Ehhez szimbolikusan kapcsolódott nyilván a cég új logójának 2019-es bevezetése is. A korábbiakhoz képest tiszta kontúrú, puritán logóval ekkor rögzítették egyértelműen a fő arculati színt, a lilát. (Hiába volt akkor már hét éve a lila a „core colour”, a közvélemény továbbra is a kékkel identifikálta a céget. Ennek bizonyára okozója volt a jelenlegit megelőző: több színt, köztük a céget évtizedek óta azonosító kéket tartalmazó logó design is.) Ám a változás mögött nyilván hangsúlyosabbak a modernizációs és generációs indítékok: műszakilag, technológiailag, téri lehetőségek szempontjából korszerűbb irodaház igénye (és szüksége), valamint a Z generáció (Z Gen) munkába állása.

Még csak most kezdjük el vizsgálni, hogy a Z Gen-re jellemző rugalmasság, az ifjak információszerzésének új módjai, forrásai hogyan hatnak majd általában a kultúránkra, de azt már lekövethetjük, hogy érkezésük a munka világába milyen változásokat jelent. Nyilvánvaló, hogy a racionalizálás és ennek farvizén a hibrid munkavégzés bevezetése a legkisebb lokális vállalkozások munkaszervezésében éppen úgy, mint a világcégeknél a Coviddal lényegében általánossá vált. De e sorok írójának meggyőződése, hogy a Coviddal csak nagyobb sebességre kapcsolt az elkerülhetetlen változás: ahogy egyre több lett a Z Gen munkatárs például az irodai munkakörökben, úgy vált megkérdőjelezhetővé a helyhez és fix időhöz kötött munkavégzés. Egyértelmű, hogy az új normákra új irodaterek születnek majd, sőt a BT új, budapesti irodája alapján nyilvánvaló, hogy már itt vannak az elsők.

Belsőépítészet: MATISZ ALIZ

Fotó: BARBAY CSABA

Szerző: JÁVOR BABETT

MŰTÁRGYAK KÖZT TÖLTÖTT IDŐHÖZ

MINŐSÉGI KÖRNYEZET DUKÁL

Számos történet bújik meg a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet falai között, amely egykor Bródy Adél Gyermekkórházként volt ismeretes. A Városligettől pár utcányira található KEMKI épülete jelenleg irodaként funkcionál, de az épületkomplexum nagy múltra tekint vissza; a 19. század végétől zsidó kórházként működött, majd a II. világháború során a német csapatok is használták, végül állami kézbe került és a lényegre törő „Szabolcs Utcai Kórház” névvel illették.

Az intézményvezető irodájához tartozó titkárság. Az esetleges várakozást a Francesco Rota által tervezett ADD szófa teszi élvezetesebbé a vendégek számára. A kényelmes és különleges tervezésű bútor felett pedig Maurer Dóra alkotását csodálhatják meg.

A kutatóintézet, amely 2021-ben jött létre, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként végzi tevékenységét. Az intézet kitüntetett céljai közé tartozik a nemzetközi együttműködésen alapuló, regionális fókuszú kutatási projektek elindítása, és a hazai művészet bemutatása nemzetközi kontextusban. A KEMKI három osztályra tagolódik: Archívum és Dokumentációs Központ, Artpool Művészetkutató Központ, valamint Kutatási Osztály. Az iroda enteriőrje hűen tükrözi az intézmény szerepét, amely tökéletes összhangban áll a funkcionalitással. A belső terek megtervezésével Matisz Alizt bízták meg, aki elmondása szerint könnyen azonosulni tudott a megrendelő elképzelésével. A KEMKI igazgatója, Fehér Dávid elsődleges szempontként az iroda funkcionalitását helyezte fókuszba, amelynek elengedhetetlen része a vizualitás. „Fontos az intézet szellemiségének és tevékenységének a kifejezése, aminek részét képezik az érdeklődési körünkbe tartozó műtárgyak is.” Múzeumi intézmény részeként a kiemelt téregységekben, vezetői irodákban és a tárgyalóban művészeti alkotásokat csodálhatnak meg a vendégek, amelyek a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származnak. Helyspecifikus művészeti alkotások jelennek meg a folyosókon, amelyek reflektálnak a gyűjteményre, illetve az intézmény programjára. A falakat díszítő zománcmunkák és faliszőnyegek Gróf Ferenc, Gyenes Zsófia és Albert Ádám munkáját dicsérik, amelyek különlegessége, hogy gyűjteményi háttérkutatásból született alkotások. Kiemelt tervezői szempont volt, hogy a berendezés és a műtárgyak dinamikája ideális munkakörnyezetet teremtsen, így az alkotások megfelelően tudjanak érvényesülni a térben, ellenben ne legyenek túlzottan hangsúlyosak, hanem méltóságteljes és arányos módon jelenjenek meg. Leginkább légies, redukált terek jellemzik az irodát, ahol a színek nem „nyomják agyon” a teret, és engedik a gondolatok, a szellem felszabadulását. Bútorzat tekintetében a designvilág legmagasabb minősége képviselteti magát: Noguchi fotel, az ’50-es évek design klasszikusa, Vitra asztal és székek, illetve a stílusos ergonómia felső kategóriája, a Herman Miller tárgyaló- és dolgozószékek esetén. Mindegyik irodában és tárgyalóban Stefan Diez által tervezett Hay: New Order tárolórendszere található különböző kombinációkban, amely tökéletesen illeszkedik az iroda fekete és fehér alapszíneihez.

A KEMKI legnagyobb léptékű műtárgya az intézményvezető irodájában található Lakner László-mű, a Rimbaud (Bateau ivre), amely 1985ben készült, az alkotó expresszívebb időszakában. Az intézmény helyiségei egyedileg tervezett világítástechnikával büszkélkednek, mivel a munkához optimális fény mellett a műalkotások megfelelő megvilágítása is kiemelt jelentőséggel bír. A Solinfo szakembereinek sikerült egyenletes, szórt fényt biztosítaniuk alapos tervezéssel és méretezés-

A titkárságon a ruhaakasztó és a lerakó asztal Fabio Bortolani látványos dizájnját dicsérik, amelyek dekoratívak, mégis praktikus berendezésként szolgálnak.

A falon Bak Imre festménye látható.

A bejárat előtt Tót Endre járdalapok közé illesztett konceptuális műveköszönti a látogatókat. A látványos csigalépcső a C-épülethez tartozik, amely a nagyobb konferenciáknak ad otthont.

Építészet: DR. ALEXA ZSOLT, RABB DONÁT, DR. SCHRECK ÁKOS, TARR IVETT, KATATICS KINGA | MINUSPLUS

Szerző: BART DÁNIEL

AZ ÉTTEREM, AHOL

Fotó: TÖRÖK TAMÁS

JOHNNY DEPP NEM KAPOTT ASZTALT

ARQUITECTO PITPIT

A látványos pult legyezőszerűen kitáruló, vasszerkezetű üvegteteje rímel az udvari lépcső üvegtetejére

Mindennapos eset, hogy világhírű színészek ebédelnek, vacsoráznak a pesti vendéglátóhelyeken, az ilyesmit ma már csak az elszánt bulvárfalók jegyzik meg, de az, hogy Jack Sparrow hoppon maradt és nem jutott be az Építészek Háza épületében működő Arquitecto Pitpitbe, a legjobb hírverés a tavaly nyílt bárnak.

A legfurább mégiscsak az, hogy itt tavaly nyílhatott egy étterem. A belváros egyik legszebb és leghangulatosabb belső udvarán járunk, amit nem vesznek körbe lakások, így tökéletesen alkalmas a vendéglátásra. Pár száz méteren belül rengeteg vendéglátóhely üzemel ennél sokkal kevésbé alkalmas helyeken. Budapestre igencsak jellemző abszurditás, hogy ez a gyönyörű udvar nagyjából kihasználatlan volt az elmúlt évtizedekben. Aki szeret a városban kószálni, annak már bizonyára volt szerencséje betévedni a repkénnyel befuttatott belső udvarba. Az Építészek Háza néven ismert épület szinte elbújik a környező nagyobb léptékű házak között, mintha szégyenlősen rejtegetné vidéki kúria-gúnyáját a sok törtető városi úriember közt. A század első felében még Széchenyi István üzente meg az ország arisztokráciájának, hogy tessenek városi palotákat építeni a fővárosban. Ifj. gróf Almásy Kálmán 1877-ben engedelmeskedett a felszólításnak és megvette a szóban forgó telket, de érezhetően nem készült fel teljesen a városi életre, és Gottgeb Antal építésztől nem egy tipikus grandiózus városi palotát rendelt, illetve nem egy 19. század végi városi palotát, hanem egy kedves kis városi kúriát, ami inkább illett az ásítozva zötyögő 18. századba vagy egy vidéki kisvárosba. Ám ez a szégyenlős, dísztelen kis palota kincset rejt az ölében. A díszkővel burkolt belső udvart egy kétszárnyú lépcsőfelépítmény és az azt fedő elegáns fémszerkezetű üvegtető uralja, melynek bővérű ívei a szecessziót idézik. A ház maga régies és szerény, ez a lépcsőzet viszont már inkább a huszadik század elejének ízlését tükrözi, és a nyugat-európai art decót, mintha csak Párizsban vagy Barcelonában járnánk. Az udvart három oldalról az épület határolja, az utca felől pedig tömör kőfal védi, amitől az kifejezetten otthonos, intim hangulatú terecskévé alakul. Ezt a már-már mediterrán hangulatú kis privát-piazzát koronázza meg az urbánus eleganciájú art deco lépcsősor, melynek üvegtetejéről szinte földig lóg a túlburjánzó futónövény. Az Építészek Háza udvara így olyan egyedi és szemet gyönyörködtető harmóniát sugároz, amit nem felejt el, aki egyszer járt ott.

És a jelek szerint nem csak nekem volt mindig nyilvánvaló, hogy ebbe az intim köztérbe egy vendéglátóhely kívánkozik. Ahogyan a pár fehér abroszos asztalkából álló trattoriák nyílnak egy olasz kisváros hasonlóan intim középkori sikátoraiban, ugyanolyan természetesen tudna itt a vendég üldögélni egy itallal merengve, fecsegve, mindenféle felhajtás nélkül élvezve az életet, a létezést magát.

A visszafogottan elegáns, de nagyon is praktikus lokális és általános fényt is adó lámpák a MINUSPLUS és a Lumoconcept munkái

Tavaly ugyanis Budapest legjobb spanyol tapasozóját, a Padront alapító és vezető Beck Márton régi és új társaival összefogva kibérelte az erről az udvarról nyíló régi Építészpincét és megnyitotta a vendéglátóhelyet, amit ez a páratlan lokáció már rég megérdemelt volna. A Beck család régóta elkötelezett híve volt a spanyol gasztronómiának, de a vendéglátás rázós pályájára csak azután léptek rá, hogy megszűnt a Malév és a stewardessként dolgozó „madre” munka nélkül maradt. Azóta viszont a Padron minden szempontból bejött: komoly közönség- és kritikai sikereket aratott a maga egyszerű, de hatásos koncepciójával: nem egyszerűen spanyol recepteket főznek, de spanyol alapanyagokból spanyolul főznek, és a helyet is olyan emberközeli átéléssel vezetik, ahogy azt egy spanyol helytől elvárnánk. Itt a tulaj nem nagy Mercivel jön este összegyűjteni a bevételt, hanem folyton ott van, családostul, és csinál mindent, amit kell, amikor meg nem, akkor éppen Spanyolországban kutatja a végigehetetlenül sokrétű spanyol konyhát.

SZINTLÉPÉS

EÖTVÖS ÚT: CBA PRÍMA

Építészet: LITKEY CSABA, SZABÓ DÁVID | LITKEY ARCHITECTS

Szerző: KOVÁCS PÉTER

Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

A FELSZÍNRE TÖRŐ

MEGSZELÍDÍTÉSE

HULLÁMOK

A MEGÚJULT ARANY JÁNOS UTCAI METRÓÁLLOMÁS

Építészet: CSAPÓ BALÁZS, GERMÁN TIBOR |

PARAGRAM STÚDIÓ KFT.

Szerző: BÁN DÁVID

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

Egy üde színvilágú, dinamikus grafikai elemekkel kísért állomásra futnak be szerelvények a belvárosi hivatali negyed alatt. A felszínre ugyanezek a motívumok kísérik fel az utazót, de a ligetes terecskére érve mindez kellőképpen megszelídül.

ABelváros mélyén megbújó metróállomások általában külön életet élnek, kevésbé állnak kapcsolatban a felszíni környezettel, arra legfeljebb csak direktebb vagy indirektebb építészeti, grafikai megoldásokkal utalnak. Az M2-es metró egyes állomásainak kábeltakaró falaira rávetülnek a felszíni világ képei, az M3 vonal esetében ezek az utalások lényegesen finomabbak, csendesebbek, nem egy esetben rejtőzködőek. Az Arany János utcai állomás azonban egy olyan ritka kivétel, ahol a mély közvetlenül összeér a felszínnel: a klasszicista belvárosi környezetben ízelítőt kapunk a felszín alatti építészeti és vizuális megfogalmazásból.

Amikor 1981-ben elkészült a Deák tértől északra induló metróvonal első szakasza, akkor az Arany János utcánál egy filigrán, letisztult, körben szinte végig üvegfalakkal határolt, ezáltal napfényjárta, acélvázas bejárati pavilon várta az utasokat. A maga egyszerűségében, semlegességében létező pavilon nem kívánt környezetére rátelepedni, amenynyire lehetett, próbált visszahúzódni. Nagy üvegtáblái elegáns transzparenciával teremtettek kapcsolatot a szomszédos, egyre nagyobb autóforgalommal bíró Bajcsy-Zsilinszky út és az akkor még nevesincs közlekedési terecske között. A pavilonra azonban az idők során, ahogy az sajnos lenni szokott, különböző oda nem illő, barkácsolt rétegek telepedtek rá. A mostani felújítás során az objekt szerű épületet megszabadították minden rárakódó kereskedelmi egységtől, hirdetéstől, hogy ismét egy napfényes, vonzó, jól átlátható építmény lehessen. A pavilon több irányú kapcsolatot teremt. Egyrészt ismét létrejött az eredeti vizuális kapocs a tér és a főút között. Másrészt meg kellett találnia a helyét az újonnan fával tarkított, gyalogosbarát módon megújult Podmaniczky téren, ami a troliforduló megszűnésével felszabadulhatott a masszív közlekedési funkciók alól és próbál egyfajta városi agoraként viselkedni. Ugyanakkor fontos kapcsolat jött létre a mélyben húzódó állomással is, hiszen annak építészeti világa megjelenik a felszínen is.

Atiszta architektúrájú, hasábot kirajzoló pavilonnak az építészeti képlete egyszerű, a hosszanti tengely két végében egy-egy tömörebb egység – egyikben üzemi, másikban kereskedelmi terület –, közöttük a metró üvegezett, teljesen transzparens bejárata, felette a szinte lebegő vékony tetősíkkal, mintegy két dobozra ráhelyezett asztallappal. Ahogy az eredeti építményen, a tető síkjából az egyedüli kiugrást most is a bejárat feletti, 45 fokban kilépő előtető jelenti. A pavilon tetejére, a térbe olvadva, pozsgás növényekkel beültetett zöld felület került.

A pavilon üvegfelületeinek játékát az utcaszintről elinduló ferdelift szintén üvegezett, keret nélküli aknája viszi tovább, amely egy újabb réteget és szöget hoz be a kompozícióba. A hatalmas üvegfelületeknek hála maga a lejtakna is egy adott pontig természetes benapozást kap, amire a különböző felszíni elemek, így például a tér fái vetnek állandóan változó árnyképet. A lejtakna, akárcsak a teljes mélyállomás építésekor igen szűkre, alacsony belmagasságúra sikerült, aminek optikai tágításán már az eredeti színvilág is igyekezett kellőképpen segíteni. A felújítás során ebben a szűk térben kellett elhelyezni a három mozgólépcső közé a ferdeliftet, amelyhez minden rendelkezésre álló centimétert ki kellett használni. Innen született meg az az elképzelés, amely a további mélyállomások egyik közös nevezőjét adta, hogy a lejtaknában nem, vagy csak egy adott magasságig alkalmazzanak burkolatot. Az akna nagyrészében a maga nyersességében, őszintén jelenik meg a bányászással kialakított oldalfal, valamint a zsaluzott betonfelület. A csupaszon maradt falakat sötétre festették, az alsó rétegbe pedig egy ezüstös fém burkolati sáv került, tetején a közlekedésben használatos sárga sávval.

Amélyállomásra leérve folytatódik a tér tágítására bevetett különböző, jól megválasztott eszközök használata. Maga a mennyezet, ahol lehet, megnyílik, így szintén láthatóvá válik az állomás alagútszerkezete, ezt csak egy könnyed, nyitott, pergolaszerű bordázott rendszer keretezi. Mindezt a vágányokhoz közelebb egy sűrűbb szövetű, apró négyzetekkel átlyuggatott álmennyezet váltja.

Azonban a legmarkánsabb és szintén a térhatást növelő elem az állomás színvilága. Ehhez az alapot a szürke két árnyalata, egy majdnem feketének ható sötét és egy fémes szürke adja meg. A két árnyalat egy elegáns, visszafogott, nem túl hivalkodó világot tud megalapozni, amihez viszont kerestek egy olyan markáns, rendszeresen felbukkanó társított színt, amely segíthet a térérzet növelésében, a dinamizmusban. A számos ponton megjelenő türkizzöld egy üde, meghökkentő világot hoz be az állomás és a pavilon terébe. Ez a karakterszín fut végig a hajókat tartó oszlopsorokon is, ezáltal már a begördülő szerelvényből is rögtön megérezhető a tér alaphangulata. A színvilágra rakódik még egy különleges grafikai réteg, egy motívum, amely szabályosan végigkíséri az egész mélyállomást és a felszíni pavilont is. A térben százszámra jelennek meg az elmozduló, folyamatosan sodródó kockák, amelyek dinamikusan áramlanak végig az állomás falainak egy részén, állnak össze egy többféleképp is értelmezhető organikus motívummá az utaselosztó csarnok végfalán, majd inverz színképzésben bukkan fel a felszínen is. A színek és a grafikai elemek jó arányú használata egy olyan, a mélyből a felszín felé törő és ott lecsendesedő hullámot indít el, amely egyszerű eszközökkel meghatározó kapcsolatot tud teremteni a pezsgő mélyállomás és a történelmi városmag között.

Hosszmetszet az állomás felszíni és földalatti elhelyezkedéséről

Az állomás építészeti alaprajza eredetileg is az egyszerűségre és átláthatóságra törekedett, ugyanakkor egy igen szűk teret kellett vizuálisan nagyobbítani

Az Arany János utcai állomás ritka kivételként közvetlen kapcsolatot teremt a felszínnel: noha környezetében megbújik, mégis markáns jelet hagy

LEBEGTETÉS ÉS

LENDÜLET

Építészet: HATVANI ÁDÁM, DÉKÁNY TIBOR, CZIGLÉCZKI ATTILA | SPORAARCHITECTS

Szerző: BÁN DÁVID

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

A mennyezet dinamikus rajzolatú lamellái szinte beszippantják az utast az állomás földalatti terébe

A tér szabad szemmel alig észlelhető aszimmetriáját a két lejárat eltérő átmérője és kapacitása adja

Dinamikus elemekkel, lendületes rajzolattal, az építészet eszközeivel vezetik végig a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjába érkező utazót.

Azzal, hogy lassan befejezéséhez közeledik az M3 metróvonal felújítása, egyre jobban kezdenek kirajzolódni a sokoldalú, de mégis egységes gondolkodás mentén kialakított, az 1970-80as évek örökségére építő, új arculatot nyert állomások. Összeáll egy földalatti összkép, megjelennek a kapcsolódások, érthetővé válik a párbeszéd a különálló egységek között.

Az egyik ilyen, talán leginkább tetten érthető dialógus a Nagykörút és a metróvonal két metszéspontjában, a Corvin-negyednél és a Nyugati pályaudvarnál alakult ki. A szoros kapcsolódáshoz persze az is hozzájárult, hogy mindkét állomásterv ugyanazon csapat, Hatvani Ádám, Dékány Tibor és Czigléczki Attila (sporaarchitects) munkája. A nagykörúti villamosforgalom és a metró közötti átszállópontok már alapból nagy forgalmat generálnak, de a Nyugati pályaudvarnál ez tovább fokozódik a vasúti kapcsolattal.

A tény, hogy a Nyugati pályaudvar térségében – lehetett az a korabeli Berlin tér, vagy a mai Nyugati tér – lényegében minden a közlekedés köré szerveződött, közismert és nem újdonság. Amióta 1846-ban a Pesti indóházból Vác felé kigördült az első hazai vasút, azóta folyamatosan a közlekedés alapozza meg a korabeli kültelki, ipari, majd egyre inkább urbanizálódó térség életét. A felszínt az 1877-ben átadott pompás pályaudvarépület dominálja, ami előtt és körül folyamatosan lóvasút-, majd villamosvonalak keresztezték egymást és alakították az egyre inkább városiasodó tér életét. A mai teret, amely felszínén naponta áthaladó 274 000 emberrel a főváros harmadik legforgalmasabb csomópontja, leginkább az 1980-as évek elején megvalósított nagyszabású és összetett átalakítások határozzák meg. Az akkoriban nagyon modernnek számító komplex közlekedési és térszervezési rendszer a motorizációra helyezte ugyan a hangsúlyt, de a metró megjelenésével megépült egy olyan többszintes városi csomópont, amely amellett, hogy az utazót jól átvezette a közlekedés különböző rétegei között, egy alapvetően következetes építészeti megjelenést is nyújtott. Ennek egyfajta koronájaként készült el a Kővári György tervezte, ultramodernnek számító Skála Metró áruház, és előterében kialakult a szövevényes, aluljáró- és teraszrendszerekből álló gyalogoszóna is. A jelentős átalakítások eredményeként a tér letisztult és a korabeli szemlélet szerint egy modern városi csomóponttá lépett elő, amelynek egyik legfőbb gerincét a szintén látványos metróállomás adta, ami két irányba nyitott kijáratával számos kapcsolatot teremtett a további közlekedési eszközökkel, vasúttal, buszokkal, villamossal, valamint magával a város szövetével is. Erre a tisztának indult képletre azután az idő számos oda nem illő elemet ragasztott rá, a térség erőteljesen elhasználódott, kellemetlenné vált. Noha kisebb előrelépések időnként történtek a téren – mint például a Tér-Köz program keretében néhány éve megfrissült az áruházi előtér és teraszrendszer –, de a teljes megújulásra még valószínűleg sokáig kell várni.

Avonal és egyben a főváros egyik legforgalmasabb metróállomásának jól lehatárolható területe azonban most magas építészeti színvonalon nyílt meg ismét. A szerteágazó és velejéig elhasználódott aluljárórendszerből nyíló két állomásbejárat és a mögöttük feltárulkozó térség erőteljes kontrasztot képez. A déli oldalon helyezkedik el a széles főbejárat, amelyek oldalfalaira az idők során min-

denféle dobozszerkezetű elárusító egységek rakódtak rá, ezektől megtisztítva ma egy grandiózus portálkapun keresztül léphetünk be a metró területére. A széles kapunak az oldalirányba kimozdított térelválasztó oszlopa ad aszimmetriát, innen pedig már jól láthatóan feltárulkozik a középső tengelyben elhelyezett ferdelift és az azt körülölelő két mozgólépcsőpár. A narancssárga monokróm falborítást a világító hirdetések és a vonalon egységesen megjelenő információs rendszerek szakítják meg, a mennyezeten pedig már felbukkan az a dinamikus, lendületes lamellarendszer, amely az egész állomáson végigvezet minket.

A széles lejtaknában a két mozgólépcsőpár közé, centrális pozícióban kényelmesen elfért az üvegfalú, teljesen transzparens liftakna. A nyitottság és őszinteség az aknafal kialakításánál folytatódik, hasonlóan a többi mélyállomáshoz, itt is burkolat nélkül, feketére festve maradtak meg az oldalfalak, amelyeken jól lekövethetőek a korabeli építési technológiák találkozásai, a puszta acéllemezeken fellelhetjük a hegesztési jelzéseket és a szegecselést. A falak nyersessége, brutalitása, akárcsak Stockholmban, a gránitba fúrt metróvonalak és -állomások burkolat nélküli kialakításánál, egyértelműen megmutatja a metró valódi műszaki erejét, a masszív anyaghasználatot.

Az állomás tervezési koncepciójának alapjait már a Corvin-ne gyednél megismerhettük. A térérzet kitágítását a határok elmosásával, a szerkezet sejtetésével, avagy azok konkrét megmutatásával igyekeznek elérni, a különböző alkotóelemek – az oldalfalak, a mennyezet, a burkolatok – finoman vagy dinamikusan mozdulnak el egymástól. Ezt a tértágítást szolgálja az is, hogy a síkok nem érnek egymáshoz, a falburkolatok, a padló és a mennyezet mintegy külön életet élnek. Az oszlopoknál is, habár még inkább finoman, de szintén megjelenik a lebegés érzete, mintha azok nem lennének közvetlen kapcsolatban a padlóval és a mennyezettel. Az oszlopok eredeti formája is rendhagyó, a máshol megszokott hengerekkel szemben itt lekerekített kereszt alaprajzot adnak – mintha Mies van der Rohe barcelonai vagy brnói munkái ihlették volna a korabeli tervezőket –, épp ezért ezt a kialakítást a felújítás során is megőrizték. Azokat egy igen sötét, mély tónusú, akár feketének is észlelhető kék színnel emelték ki.

Az állomás színvilága is jól felidézi az eredeti koncepciót: a metróvonalon több helyen is felbukkanó kék színt egy meleg árnyalattal egészíti ki, ami annak idején a piros volt, most a narancssárga teremti meg a kellő kontrasztot. Az utaselosztó csarnok és a peronok fölé lamellásan sávos álmennyezet úszik be, amely motívum adja az állomás legfőbb dinamikáját. A fő alkotóelemek térbeli lebegése, a találkozások elhagyása mellett ez az a fő motívum, ami szintén közvetlen kapcsot teremt a Corvin-negyed állomással. Míg azonban ott a párhuzamos kiosztású lamellák szigorúbban, merevebben sorakoznak egymás mellett, a végtelenbe tartó, törés nélküli egyenes vonalakat alkotnak, ezzel szemben a Nyugati pályaudvarnál ezek a lamellák ötletszerűen megszakadnak, egymáshoz képest eltolódnak, de a párhuzamosságukat természetesen itt is megtartják. Kirajzolva egy olyan vonalkód-mintázatot, ami akár utalás is lehet a környék pezsgő kereskedelmi életére is. Ugyanez a sávos színvilág, mintegy mintakollekció jelleggel vonul végig a padokon is. Az anyagában színezett padok a régi műanyagpadok átirataként megszületett, betonból öntött, a vonal megújuló állomásainak nagyrészén felbukkanó új bútorcsalád részei. A vágányok mögötti kábeleket itt is az újrahasznosított alumíniumból készült aluhab-burkolat rejti, amelynek monokróm felületét az anyag rücskössége dinamizálja. A nagyforgalmú állomás minden elemével szinte észrevétlenül, de határozottan vezeti az utazó tömegeket a térben, csak akkor lepődünk meg igazán, amikor ezek a sorvezetők egyszer csak elfogynak és az aluljáró megrekedt időtlenségében találjuk magunkat.

ablaktechnika, ajtózár, beléptetőrendszer

Winkhaus austria Gmbh

5082 aUsztria, gröDig, obErfELDstrassE 24.

tEl +43 6246 72226-125

E-mail austria@winkhaus.at wEb www.hu.winkhaus.com

14. oldal árnyékolástechnika roll-lamell kft.

2120 DUnakEszi, bEm józsEf U. 5.

tEl +3630 257 1531

E-mail info@roLL-LamELL.hU wEb www.UmbroLL.hU

b4 oldal árnyékolástechnika, textíliák

Jab Josef anstoetZ kG maGYarorsZÁGi kÉPViselet

1126 bUDapEst, agárDi út 3/b.

tEl +361 235 6050

Fax +361 235 6058

E-mail saLEs-hU@jab.DE wEb www.jab.DE

96. oldal beltéri ajtók, térelválasztók, design bútorok arkhenea

1054 bUDapEst, hoLD U. 21.

tEl +361 302 8150, +361 302 8151

E-mail arkhEnEa@arkhEnEa.hU

wEb www.arkhEnEa.hU

b3 oldal biztonsági világítási rendszerek lumentron electronic kft.

1025 bUDapEst, szépVöLgyi út 146.

tEl +3630 636 2861

E-mail LUmEntron@LUmEntron.EU

wEb www.LUmEntron.EU

172. oldal egyedi konyhabútor és gardróbtervezés, gyártás koZma bútor kft.

1135 bUDapEst, LEhEt Utca 49/a

tEl +3620 256 1448, +3620 233 2426

3200 gyöngyös, Vasöntő U. 15.

tEl +3620 999 6458

wEb www.kozmabUtor.hU

130-131. oldal egyedi üvegezési munkálatok dual Glass kft.

2243 kóka, nagykátai út 133.

tEl +3620 211 5151

E-mail gargyan@DUaLgLass.hU

wEb www.DUaLgLass.hU

12-13. oldal

építészeti kerámia gyártás

Zakar claYart desiGn kft

1138 bUDapEst, népfürDő Utca 17/c

tEl +3620 911 1263

E-mail zakar.cLayart.DEsign@gmaiL.com

wEb www.zakarcLayartDEsign.hU

143. oldal építőanyag gyártás és kereskedelem schöck hunGÁria kft.

2040 bUDaörs, szabaDság út 117/a ép.

tEl +3623 507 272

E-mail info-hU@schoEck.hU

wEb www.schoEck.hU

17. oldal építőanyag-gyártó baumit kft.

2510 Dorog, baUmit út 1.

tEl +3633 512 910

E-mail baUmit@baUmit.hU

wEb www.baUmit.hU

54. oldal

fém és fa állmennyezetek és fali burkolatok

eurotrend-2000 bt.

1117 bUDapEst, bUDafoki út 70.

tEl +3630 383 1619

E-mail info@fEmmEnnyEzEt.hU

wEb www.fEmmEnnyEzEt.hU, www.famEnnyEzEt.hU

122. oldal fit-out kivitelezés és projektmenedzsment ProZitY kft.

1111 bUDapEst, bartók béLa út 10., 2/3

tEl +3620 517 57 70

E-mail info@prozity.com

wEb www.prozity.com

142. oldal garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása hörmann hunGÁria kft. 2310 szigEtszEntmikLós, LEshEgy Utca 15.

+3624 525 100 Fax +3624 525 110

info@hormann.hU wEb www.hormann.hU

47. oldal generálkivitelezés, acélkereskedelem, acélszerkezetgyártás ÉPduferr kft.

2014 DUnaújVáros, VErEbéLy út 14.

+3625 503 560

info@EpDUfErr.hU

www.EpDUfErr.hU

oldal

fit-out kivitelezés, ingatlanfejlesztés

iroDaház

bUDapEst, Lomb Utca 37–39.

+361 700 1730

info@fitoUt.hU

melegburkolat kialakítása floortissimo kft.

1113 bUDapEst, bartók béLa út 152/h, 2/220 tEl +3620 931 0750

E-mail info@fLoortissimo.hU wEb www.fLoortissimo.hU

132. oldal mérnök, szolgáltatás, lapostető szigetelés, talajban lévő szerkezetek, üzemi- és használati víz elleni szigetelés tectum mÉrnöki sZolGÁltató És VÁllalkoZó kft.

1117 bUDapEst, bUDafoki út 183.

tEl +361 371 1866, +361 371 1867

E-mail tEctUm@tEctUm.hU

wEb www.tEctUm.hU

86. oldal világítástechnika, világítás vezérlés be liGht kft.

1025 bUDapEst, szépVöLgyi út 146.

tEl +361 438 0748

Fax +361 325 6266

E-mail bELight@bELight.hU wEb www.bELight.hU

8., 18-19. oldal schücko aluminium nyílászáró- és függönyfal profilrendszerek aluköniGstahl kft.

1047 bUDapEst, baross Utca 91-97. tEl +361 435 4000

E-mail officE@aLUkoEnigstahL.hU wEb www.aLUkoEnigstahL.hU

106. oldal társadalmi célú kommunikációval foglalkozó nonprofit szervezet mÉdia unió a tÁrsadalmi tudatformÁlÁsÉrt köZhasZnú alaPítVÁnY

1033 bUDapEst, hajógyári-szigEt, hrsz: 23796/58. tEl +36 30 393 9755

E-mail info@mEDiaUnio.hU wEb www.mEDiaUnio.hU

46. oldal tető- és homlokzatburkolatok Prefa hunGÁria kft. 2040 bUDaörs, gyár Utca 2., bUDaörsi ipari park tEl +3630 686 6786

E-mail officE.hU@prEfa.com wEb www.prEfa.hU

10. oldal üvegezett tűzgátló megoldások creaton south-east euroPe kft. 8960 LEnti, csrEpégyár Utca 1. tEl +3692 551 550 Fax +3692 551 559

E-mail info@crEaton.hU wEb www.crEaton.hU

55. oldal üvegezett tűzgátló megoldások coolfire kft.

1097 bUDapEst, iLLatos út 13. tEl +3620 978 4346

E-mail info@cooLfirE.hU wEb www.cooLfirE.hU

15., 78.,173. oldal világítástechnika, világítás vezérlés be liGht kft.

1025 bUDapEst, szépVöLgyi út 146. tEl +361 438 0748 Fax +361 325 6266

E-mail bELight@bELight.hU wEb www.bELight.hU

16., 108-109. oldal