Turista Magazin 2022 május by Turista Magazin

KÉT KERÉKEN

KÖRBETEKERTÜK A PALÓCFÖLD SZÍVCSAKRÁJÁT

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

ÖKOTÚRA

IPOLY-VÖLGYI TEKERGÉS

2022. MÁJUS › ÁRA: 895 Ft

2022. MÁJUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

MESÉL A TÉRKÉP

A FAÚSZTATÁS EMLÉKEI A BÖRZSÖNYBEN

REJTETT KINCSEINK

ERDŐHÁTI HATÁRFESZEGETÉS TOP 10

A „PALÓC KARSZT” GYÖNGYSZEMEI

VÁROSI SÉTA

EGY CSERHÁTI FALU – TERÉNY

ISTEN TENYERÉN

PALÓCFÖLD-KÜLÖNSZÁM

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I

E L Ő S Z Ó Hol a történelem a mesével összefolyik

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Hunfalvy János írta le e szavakkal Ajnácskőt (Túrakártya), s bizony nincs is ennél jobb jellemzése az egyébként meglehetősen képlékeny Palócföld-képnek. A palócok eredete és a Palócföld kiterjedése ugyanis messze nem egyértelmű, ugyanakkor a palócok egy igen jellemző vonása, a fokozott (népi) vallásosság nagyon is szembetűnő e vadregényes tájban: kegyhelyek, útszéli keresztek, kápolnák, regélő kövek kísérik utunkat. A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét persze nem tudjuk bemutatni, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszálunk. A Bükk-fennsík helyett a Karancs- és a Medves-vidékre (Jelvényvadász), Hollókő helyett Terényre (Városi Séta), a vulkáni csúcsok helyett a homokkősziklákra (Top 10), a Mátra gerince helyett pedig a Gömöri-Erdőhát nem kevésbé vadregényes terepét járjuk be (Rejtett Kincseink). Utánajárunk, hogy mit takar a „palóc Toscana” kifejezés (Két Keréken) és felfedezzük Kékkő impozáns várát (História), már csak azért is, mert a Palócföldet a szlovák–magyar határ kettészeli. Éppen emiatt a sok helyütt ősi medrében kanyargó határfolyóról is olvashatsz (Ökotúra). Tematikus lapszámunkból ugyanakkor a szívünkhöz oly közel álló Mátra (Tudtad-e?) és a Börzsöny (Mesél a Térkép) sem maradhatott ki. Isten tenyerén: Hamvas Béla sorait idézi meg a címlapunkon is szereplő új kilátó, amelyet – természetvédelmi aggályokat is felvetve – rengetegen keresnek fel. Lapszámunkkal üzenjük: a Palócföldön is érdemes az ismert látványosságok mögé nézni. Van mire rácsodálkozni!

Címlapfotó: Csanádi Márton: Az Isten tenyere kilátó Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Veres Zsolt (Top 10)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

AJÁNLÓ

TUDTAD-E?

REJTETT KINCSEINK

Vadregényes gerinctúra és ősi templomok a határsávban

MESÉL A TÉRKÉP

A faúsztatás emlékei a Börzsönyben

HISTÓRIA

Festői fekvésű várkastély Szlovákia aprócska városában

ZÖLDHULLÁM

Májusi cserebogár – Rajzásra készen

JELVÉNYVADÁSZ

A Karancs- és a Medves-vidék élményekben bővelkedő csúcsain

CMY

VÁROSI SÉTA

Egy cserháti falu – Terény

TOP 10

Válogatás a „palóc karszt” földtudományi értékeiből

ÖKOTÚRA

Ipoly-völgyi tekergés

KÉT KERÉKEN

Körbetekertük a Palócföld szívcsakráját

TÚRAKÁRTYA

Bringával a Cserhát tavainak és kastélyainak nyomában Vulkántúra Ajnácskő körül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i Nomád menedék épült a Bakonyban 2022. március 24-én Döbrönte közelében egy régi fotó alapján újjáépült erdei házat avattak fel, amelynek fő funkciója, hogy az erdőjárók számára minden évszakban menedék legyen. A mindössze 36 négyzetméter alapterületű házikó masszív fenyőrönkökből épült, és mind a belső, mind a külső tér kialakításánál a praktikum és a tartósság volt az elsődleges szempont. Fából készült padok, asztalok, polcok, akasztók és egy kis vaskályha jelenti a berendezést, míg a lépcsővel megközelíthető, puritán tetőtér arra való, hogy száraz fekhelyünk legyen. A házikó egyetlen „fényűző” berendezési tárgya egy falra akasztott, fekete-fehér fotó a rekonstrukció alapjául szolgáló kis épületről, amely egykoron ezen a helyen állt.

Fotó: Nógrádi Attila

Áram és vezetékes víz nincs, a háztól pár méterre viszont ott csörgedezik az Ödön-forrás, amely csak a legszárazabb években apad el; még 2022 aszályos márciusában is szép hozammal folyt belőle a jéghideg ivóvíz.

A forrás és a rönkház között padokat, asztalokat, valamint tűzrakó helyet is találunk, így a pihenőhely kiválóan alkalmas akár egy erdei piknikezésre is. Legegyszerűbben Döbröntéről, a zöld sáv jelzést követve érhető el a forrás.

A forrást már 1381-ben birtokhatárként említették egy oklevélben, majd a 18. században az Esterházy család pápai ágához tartozott a terület, de a 19–20. század fordulóján már a zirci apátság birtokában volt. A Bittva patakot tápláló vízfakadást Vajda Ödön Pál zirci apátról nevezték el. Feltehetően ebben az időszakban készülhetett a feliratos kőlap és a kifolyó alatt kialakított, kis medence is. A Bakonyerdő Zrt. által létrehozott épületet bárki ingyenesen igénybe veheti, az üzemeltetésének feltételeit azonban csak a következő hetekben alakítják ki. Annyi bizonyos, hogy állandó jelleggel nem lesz nyitva az épület, hogy óvják az állagát, a kulcsot pedig majd a Pápai Erdészet munkatársaitól kell elkérni.

Az átadóünnepségen Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár, Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója, valamint dr. Seregi János, az MTSZ alelnöke köszöntötte a jelenlévőket. Dr. Seregi János elmondta, hogy az MTSZ 2012 óta mintegy hatmilliárd forint uniós forrást fordított az Országos Kékkör, valamint az abból kiinduló és az azt keresztező turistautak fejlesztésére az erdőgazdaságokkal – mint konzorciumi partnerekkel – közösen. Többek között turistaházak, a túrázók tájékozódását segítő informatikai rendszerek, tereptárgyak, padok, tűzrakó helyek készültek el, illetve újultak meg.

Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az említett összegből a Bakonyerdő Zrt. területén 260 millió forintnyi beruházás valósult meg az elmúlt négy esztendőben. Zambó Péter elmondása szerint 2010 óta 27 milliárd forintot fordított a kormány a természetjárás feltételeinek javítására, valamint az erdei létesítmények fenntartására. Az állam tulajdonosként visszaforgatja az erdőgazdálkodás eredményének egy részét a magyar erdők és az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartásába, valamint igyekszik felelősen gazdálkodni a rábízott természeti erőforrással.

kezdetét, előtte 9.00 és 10.30 között mandátumvizsgálat zajlik majd. A választmányi ülés jellege küldöttgyűlés, amelyen szavazati joggal csak az a küldött vehet részt, aki legkésőbb a mandátumvizsgálatnál leadja megbízólevelét, és szavazásra jogosító szavazólapot kapott. Szavazásra az a tagszervezet jogosult, amelyik 2022. március 22-éig befizette az MTSZ tagsági díját. A 100 főnél nagyobb tagsággal bíró tagszervezetek 2, a 100 főnél kisebb létszámúak pedig 1 mandátummal rendelkeznek. Illetve ennek megfelelően, a 10 000 forint tagdíjat fizetett tagszervezetek 1, a 20 000 forintot fizetettek pedig 2 mandátummal rendelkeznek. Fotó: Gulyás Attila

Meghívó az MTSZ választmányi ülésére

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) 2022. május 21-én, szombaton tartja éves választmányi ülését, amelyre ezúton meghívunk minden tisztelt érintettet. Az esemény az OKISZ Inkubátorházban ado_TM200x130 mm.pdf 1 2022. 02. 10. 10:40 (1145 Budapest, Thököly út 58–60.) 10.30-kor veszi

A választmányi ülés tervezett napirendi pontjai: ● Szóbeli tájékoztató az MTSZ országos központjának elmúlt évi tevékenységéről ● Az Ellenőrző Testület beszámolója ● Az MTSZ 2021. évi egyszerűsített beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása ● Az MTSZ 2022. évi költségvetési tervének elfogadása ● E gyebek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ajánló Mindent a kéktúrázásról Májusban egy különleges, kéktúrás kiadvánnyal is kedveskedünk nyomtatott magazinunk Olvasóinak, amely alapvetően azoknak szól, akik kacérkodnak a kéktúrázás gondolatával, de a kék utat már járók is garantáltan találnak benne érdekességeket. Szó esik az útvonal történelméről, a legszebb látnivalókról, a kéktúrázással óhatatlanul együtt járó erdőfürdőről, valamint a bélyegzés rejtelmeiről is. Kéktúrázók mesélnek szenvedélyükről, továbbá az MTSZ dolgozói osztanak meg műhelytitkokat az útvonal fejlesztése és fenntartása kapcsán. Olvasható benne egy erdei kisokos, és praktikus tanácsokat adunk olyan kardinális kérdésekben, mint hogy miként pakold be hátizsákodat, hogyan tájékozódj az erdőben, valamint hogyan értelmezd a természetben látható turistajelzéseket. És természetesen bemutatjuk a főszereplőket, a három kék útvonalat (Országos Kéktúra,

Fotó: MTSZ

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra), valamint az Országos Kékkört is. Figyelem! A kéktúrázás ragályos. Még több információ a kéktúrázásról: www.kektura.hu ben a reneszánszát éli, és a koronavírus-járvány miatti kényszerű bezártság hatására még többen indultak útnak.

Természetjáró Túrakönyvek: az ország 410 legszebb túrája 12 kötetben Több mint három éve készül az a sorozat, amely rengeteg fotó, izgalmas háttér-információkkal színesített, olvasmányos útleírások, valamint saját gyártású, részletgazdag térképek segítségével kalauzolja végig a kirándulókat Magyarország legjobb túraterepein – könnyen hordozható, strapabíró kiadásban. A Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett Természetjáró.hu és a népszerű Természetjáró app szerkesztősége 2018 tavasza óta módszeresen járja Magyarország turistaútjait, hogy a helyszínen gyűjtsön anyagot, illetve készítsen színvonalas fotókat a legszebb túracélpontokról. Nem véletlenül: a túrázás – mint szabadidős tevékenység – az elmúlt évek-

A könyveket a Magyar Természetjáró Szövetség webshopjában, a TuristaShopban lehet megvásárolni.

Fotó: MTSZ

A sorozat alábbi kötetei részleteiben tárják fel a tágabb értelemben vett Palócföld rejtett kincseit, magazinunk lehetőségeinél jóval nagyobb terjedelemben. A Mátra és a Bükk természetesen külön könyvet kapott 40-40 túrával, a Börzsönyt bemutató kiadványban pedig 6 túrával szerepel a két „óriás” között megbújó Cserhát is. Sőt, hiánypótló jelleggel a kevésbé ismert Karancs-vidék és a Medves–Vajdavár-vidék is önálló kötetben szerepel, amely 20 különleges túrát kínál a palócság magterületének számító térségben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e? …melyik forrásunk van legközelebb az ország csúcsához?

A kérdést látva sokakban meg is fogalmazódhat a válasz: hát a Disznó-kút, hiszen bizonyos turistatérképeken oda is van írva, hogy „hazánk legmagasabban fakadó forrása”. A felirat tényleg létezik, a Kékestetőről Mátrafüredre vezető piros sávból leágazó piros körön elérhető, 977 méteres tengerszint feletti magasságban felszínre lépő forrásnál (amely valójában a Disznós-kút nevet viseli) azonban van egy 7 méterrel magasabban fakadó forrásunk is. A szóban forgó vízfakadást Kékes-forrásnak hívják, és a kékestetői Mátrai Gyógyintézet (szanatórium) parkjában található. A foglalásán 2003-as dátumot viselő „magaslati szomjoltó” felkeresése minden vérbeli természetjáró és Mátra-rajongó számára kötelező.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD, …melyik két folyónk keretezi a Mátrát?

Az ország legmagasabb csúcsát hordozó hegységet nyugaton a Zagyva, keleten a Írta: Tarna határolja. A Zagyvaróna határáNagy Loránd István ban eredő, Szolnok városánál a Tiszába ömlő, 179,4 kilométeres utat bejáró Zagyva a leghosszabb „100%-ban magyar folyó”, hiszen mind a forrása, mind a torkolata határainkon belül található. A Medves-fennsíkon eredő, 105 kilométer hosszú Tarna egy rövidke szakaszon Szlovákiában folyik, útja legnagyobb részét azonban idehaza teszi meg, mielőtt Jászjákóhalma községnél a Zagyvába torkollana.

…hol gyönyörködhetsz a legmagasabb természetes vízesésünkben?

A Parádfürdőtől mintegy 6 kilométerre délre található Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legmagasabb természetes vízesése. A Tőkés-kút táplálta Ilona-patak vize körülbelül 10 méteres magasságból zúdul alá a piroxén andezit alkotta sziklafalon: a látvány lenyűgöző. A víz mérhetetlen erejét a zuhatag katlanjában felhalmozódott farönkök és andezitgörgetegek is jelzik. Ha kíváncsiak vagyunk erre a hazai viszonylatban kuriózumnak tekinthető természeti értékre, járjuk végig a Parádfürdőről induló, hétállomásos Ilona-völgyi geológiai tanösvényt, utunk során pedig a Szent István-csevicekút különös zamatú vizét is feltétlenül kóstoljuk meg!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

…melyik hazai településünk van a legközelebb az éghez?

Fotó: Gulyás Attila

…hol található az ország legmagasabban fekvő tava?

Az 507 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Sás-tó Gyöngyös-Mátrafüredtől északra, a 24-es főút mellett, Gyöngyös városának Sástó nevű településrészén fekszik. Az állóvíz nem volt mindig ilyen festői: a hajdanán mintegy 2 hektáros kiterjedésű, csapadékvíz táplálta, az idők folyamán erősen feltöltődött, elláposodott, sással benőtt tó „rehabilitációjára” (lecsapolás, medertisztítás, szigetek létrehozása, partrendezés, vízutánpótlás biztosítása a közeli Farkas-kút vizével) az 1960-as évek elején került sor. 1973 óta egy nem mindennapi kilátó áll a partján, hiszen az 53 méter magas, Romániában gyártott fúrótorony eredetileg a Szegedhez közeli Algyőn üzemelt volna, a hazai szabványoknak azonban nem felelt meg, így némi átalakítást követően turisztikai attrakcióvá lényegült át.

Mátraszentimre Magyarország legnagyobb tengerszint feletti magasságban (750–835 m) fekvő, közigazgatásilag önálló települése. Az éghez némileg közelebbi Galyatető – Bagolyirtáshoz, Fallóskúthoz, Mátraszentistvánhoz, Mátraszentlászlóhoz, Ágasvár telephez, Fallóskúttelephez és Piszkéstetőhöz hasonlóan – közigazgatási értelemben szintén Mátraszentistván községhez tartozik. Az ország legmagasabb pontja – az 1014 méteres Kékes – a Gyöngyös városához tartozó, Kékestető nevű településrészen található, de mivel közigazgatásilag Kékestető sem önálló, nem kelhet versenyre Mátraszentimrével a legmagasabban fekvő, közigazgatásilag önálló magyarországi településnek járó címért.

Fotó: Dömsödi Áron

…miben egyedülálló a Csörgő-lyuk?

Fotó: Szabó Eszter

A 789 méter magas Ágasvár déli oldalában, a Vándorforrás szomszédságában található, 543 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló, fokozottan védett Csörgő-lyuk Magyarország leghosszabb (428 m) nemkarsztos barlangja. A 29,6 méter mély, labirintusszerű, nehezen járható barlang kizárólag a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével (barlangászfelszereléssel) látogatható. A riodácittufában – nagy méretű kőzetdarabok feltorlódásával – keletkezett, az úgynevezett atektonikus barlangok csoportjába tartozó Csörgő-lyuk legmélyebb pontjain a levegő hőmérséklete nyáron sem haladja meg az 5 °C-ot, ami szintén kuriózumnak számít a hazai barlangok között.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rovatot támogatta:

Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert

Vadregényes gerinctúra és ősi templomok a határsávban Minden értelemben határterületen mozgunk a Gömöri-Erdőhát vadregényes, hegyvidékeket idézően keskeny gerincén. A Pogányvár sziklájáról körbetekintve elmélázunk a Palócföld mibenlétén, majd Árpád-kori templomokhoz ereszkedünk le a Hangony-patak völgyébe.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink z Ózd mellett, a magyar–szlovák határon fekvő Gömöri-Erdőhát jó eséllyel ismeretlen terep még azoknak is, akik a Mátra és a Bükk „mögött” meghúzódó, hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdőségének helyt adó Vajdavár-vidéket már esetleg felfedezték. Festői és ősi, de turistautak által nem igazán feltárt tájon járunk: a Vajdavár-vidék északi határát kijelölő, Sajónémeti határában a Sajóba ömlő, egykoron Borsod és Gömör határát kijelölő Hangony vizéről már Anonymus is megemlékezett. A hajdanán az ország egyik legszennyezettebb vízfolyásaként ismert patak völgyének felső, Ózd feletti szakasza sok mindent megőrzött ősiségéből, illetve érintetlenségéből, amit feltétlenül érdemes felfedezni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A patakvölgyek találkozásánál fekvő, éttermével és szálláskínálatával, no és persze festői dombjaival maradásra csábító Hangonyt jelzetlen, de történelmi úton hagyjuk el a Széchenyi István út folytatásában. Itt még nem sok minden árulkodik arról, hogy a GömöriErdőhátnak a falu felett elhelyezkedő, központi része az ország egyik legszebb gerincösvényét rejti. Az állattartás nyomait magukon viselő, kopár dombok egy hajlatából több tucat holló reppen fel érkezésünkre: nem kizárt, hogy a számukra terített asztalnak számító dög a farkasok prédájául szolgált, hiszen a határsávban elnyúló dombság természetes zöldfolyosót jelent a Szlovákia felől érkező nagyragadozóknak a Vajdavár-vidék irányába, onnan pedig tovább a Bükkbe és a Mátrába.

Irány a „hegy”! De Hangonyt a templomnál nyugat felé elhagyva egy nagyobb körtúrát is tehetünk a GömöriErdőháton

A rovatot támogatta: A Hangony-patak és a Rima völgye között természetes határt jelentő magaslatok ellenére Hangony régen Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott, amit a címerén látható fekete sas is szimbolizál. A Birinyi-völgyben futó, széles mezei utunk pedig a Rima völgyébe átvezető kereskedelmi út volt egykoron, ahogy erről a gerincen állított kőkereszt is árulkodik.

Az ország egyik legvadregényesebb hegygerince Közeledve az erdőhöz bizony egyre inkább hegynek tűnnek azok a dombok. Az öreg bükkök alatt az évszázados taposástól és az erózió tól a puha kőzetben kialakult mélyút vitatha tatlanul középhegységi hangulatában felsejlik, hogy ajnácskői barátom talán mégsem a levegőbe beszélt: ilyen gerincút az egész országban alig van. Sok vadregényes hegygerincen vezet ösvény hazánkban, de talán csak a Mátra keleti részén érezhető az, hogy egy igazi, tájakat elválasztó hegygerincen túrázunk. Itt pedig valami hasonló tájélmény várható állítólag, amiben pusztán a térképet böngészve kételkedtem, hiszen a Gömöri-Erdőhát legmagasabb csúcsai mindössze 390 méter körüliek. A faluból kivezető szekérút egy kisebb hágóban éri el a határsávot jelentő gerincet, ahol a kereszt is áll. Innen a határkövek (és a zöld sáv jelzés) mentén haladunk, és szó szerint egyik ámulatból a másikba esünk. A gerinc gyönyörűen és egyre merészebben hullámzó ívét először szép tölgyes rajzolja ki, majd az Őz-bércet követően, egy tarvágásnak köszönhetően aztán rálátunk a Rima völgyére is északon, míg délre minden bizonnyal hazánk egyik legvadregényesebb látképe bontakozik ki. Alattunk a Gömöri-Erdőhát meglepően meredek lejtői és sűrű erdősége, a Vajdavár-vidék szintén erdős hátai felett pedig a Bükk zárja a horizontot. Innen felmérhetjük az előttünk álló „hegyek” méreteit is. Csúcsainak abszolút magassága alapján kétségtelenül dombságnak számít a Gömöri-Erdőhát, hiszen egyik sem közelíti

A határsávban álló kereszttől gyorsan a Rima völgyébe ereszkedik az ősi út

A határsávban futó zöld sáv turistajelzésen kívül csak Domaháza felett találunk jelzett utat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rovatot támogatta: leírni egy dombság esetében. A tetőn egykoron álló földvárról sokat nem tudni, valószínűleg őrhelynek emelhették a Rima völgyéből érkező utak ellenőrzésére. Az egyetlen forrás egy per leírása, amely szerint a szomszéd birtokos fia elfoglalta, majd rablólovagként használta az erősséget. A térdgyilkos, meredek lejtőt letudva egy nyeregben találjuk magunkat, ahol egy olyan öreg bükkös borítja félhomályba az északi oldalt, amelyet a közeli Bükk vagy a Mátra is simán megirigyelhetne.

A „palóc karszt” gyöngyszeme meg a tengerszint feletti 500 méteres magasságot, de az elénk táruló völgyek és csúcsok lejtőadatai sokkal inkább hegységhez „méltók”. Különösen, ha eszünkbe jut a szerényebb lejtőviszonyokkal és egyébként alacsonyabb csúcsokkal rendelkező Velencei-hegység. Határkövekkel ékesített gerinctúránk következő jellegzetes pontja a Birinyi vár ódon sáncokat rejtő magaslata. Az ide felkapaszkodó ösvények meredeksége meghökkentő, a túloldalon való ereszkedés közben szó szerint fokozott óvatosságra van szükségünk, amit azért furcsa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A vadregényes táj kinyílik: az Őz-bércet elhagyva kapjuk meg első kilátásunkat mind északi, mind déli irányba

A Pogányvár alatti sziklákon könnyű beleszeretni nemcsak a vadregényes tájba, de a homokkőbe is

A következő magaslat már utunk legmagasabb pontja, a 390 méter magas Pogányvár, amelyen valószínűleg valamely pogány kultúra által emelt vár állhatott. Legendája úgy szól, hogy a vár urai menekülésük előtt egy körtefa tövében ásatták el kincsüket, szolgájukat, az egyetlen szemtanút pedig megvakították, hogy ne árulhassa el a titkot. Évi egy éjszakán azonban kísérteties láng mutatja a kincs helyét. Egy másik verzió szerint kétszer, nagypénteken és virágvasárnap meg is nyílik a kincset rejtő vaskapu, hogy a napfény megtisztíthassa, ezzel pedig fényesen tartsa az aranyat. A csúcsról leereszkedve nemsokára a Pogányvár szikláinak homokköve sárgállik a fák között. Nem kell geológusnak lennünk ahhoz, hogy beleszeressünk a helyi tájnyelvben apokaként emlegetett homokkősziklák különleges látványába, amelyekből sokat találunk a tágabb környéken, s amelyekből sok helyütt, ahogy itt is, kis „cipók” állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. Bár tudományos értelemben nem használt, az id. Noszky Jenő geológus által 1940-ben leírt karsztos hasonlat mégis működik. A csupasz, kopár homokkőfelszínek és -hegyoldalak valóban a mészkőn kialakuló karrmezőt idézik, kisebb barlangok is kialakulnak az akár függőlegesen is megálló homokkőben, sőt egyes helyeken még cseppköveket is találunk bennük.

Rejtett Kincseink

Rejtett Kincseink Az egyre elkeskenyedő, néhol már csak az ösvénynek helyt adó hegyhát (akarom mondani: dombhát) itt falszerűen nyúlik a völgy fölé. A szokatlan látvány a Gömöri-Erdőhát kőzettani felépítésének köszönhető. A felszínen látható homokkő ugyanis néhol meg-megcsúszik a felszín alatti agyagos rétegeken, a lejtős tömegmozgásoknak köszönhetően pedig alacsony és élénken kanyargó, elvékonyodó gerincvonalak maradnak hátra. A sziklák tetejéről természetesen a kilátás is vadregényes: erdő hátán erdőt látunk, civilizáció nyomait alig. A Pogányvár szikláit elhagyva továbbra is a hangulatos gerincösvényen haladunk, mígnem egy terebélyes kaszálórét sarkába érünk. Itt egy szélesvásznú képpel búcsúzunk a GömöriErdőhát vadregényes, itt már lealacsonyodó és szelídebb formákban folytatódó gerincétől: egy nyílt, vályúszerű völgybe terel minket az ösvény Hangony felé, a rétről Ózd panelházaitól és kéményeitől indulva egészen az óriási Bükk-fennsíkig látjuk be a teret.

A gerincet elhagyva lábunk előtt fekszik a Bolhád

Heves megyei népviselet 1908-ban Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

A jó palócok, a derék barkók és a Bolhád E látványos hegygerincet megjárva, tekintetünkkel befogva a fél Palócföldet érdemes fel eleveníteni azt is, hol is élnek a palócok, illetve tisztázni, hogy egyáltalán, kik is ők. E kérdések megválaszolása nem is olyan egyszerű ugyanis. Fontos tehát már az elején két biztos pontot lecövekelni a palócok eredetének meglehetősen változatos magyarázatában. Írói munkásságával és különösen az 1881-ben megjelent, A jó palócok című novelláskötetével Mikszáth Kálmán volt az, aki a palócokat beemelte a köztudatba. A történelem homályába vesző, azaz jó eséllyel bizonyosságot sosem nyerő megállapítások között jó, ha arra figyelünk, amellyel mi magunk is találkozhatunk ezen a gyönyörű tájon: az ízes nyelvjárásra, amely a nyelvészek szerint a legszembetűnőbb sajátosságokat mutatja a magyar tájnyelvek között. No és a palócok csodaváró, gazdag hiedelemvilágára, amely megannyi útszéli feszületben és a változatos tájhoz kapcsolódó történetben manifesztálódik leginkább az országot felfedezni vágyó, kíváncsi vándor számára. Ami a palócok eredetét illeti, érdemes Paládi-Kovács Attilának a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvében megjelent, A palócok eredete, etnikai összetevői című összefoglaló tanulmányát idézni, amely szerint hiteles forrás adatok hiányában a palóc nép eredete teljes körűen ma sem válaszolható meg. A rendkí-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rovatot támogatta: vül szerteágazó kutatások a palóc nép eredete kapcsán három lehetséges irányt jelölnek meg. 1. A palócok a kabarok utódai, és a honfoglalókkal egyidejűleg érkeztek, illetve telepedtek le a Mátra és a Bükk vidékén. 2. A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű, és a 12. században érkezett a Kárpát-medencébe. 3. Avar, hun, szkíta töredékek leszármazottai a palócok, s a honfoglalást megelőzően telepedtek meg e vidéken. Hasonlóan a palócok eredetéhez, a Palócföld kiterjedésének megítélését is élénk szakmai viták kísérik. A területet az 1800-as években feltáró néprajzkutatók (pl. Reguly Antal) szerint a Palócföld Nógrád, Heves, Borsod és Gömör vármegyéket érinti. Más vélemények alapján a

történelmi Magyarország ezen északi részén központi helyet foglal el egy kiterjedt katolikus néptömb, ahol a magyar népesség két nagy csoportja ismeretes: a palóc és a barkó. A barkók főként Borsodban, Gömörben és a Közép-Tisza vidékén, a palócok Nógrádban és Hevesben voltak ismeretesek. Ahogy a térséggel ismerkedők számára kihagyhatatlan, de emészthető irodalomnak számító, Tájban élő eredetmondák – Jeles kövek, regélő helyek a Bolhád területén című kiadvány is írja, „a gömöri Erdőháton, a borsodi Hegyháton, a Gortva és a Tarna forrásvidékén, azaz a Medvesalján (Básti-medence) 50–60 falu alkotja a Barkóságot. Amint arra Paládi-Kovács Attila felhívja a figyelmet, a barkó és a palóc tájak népi kultúrája, a népnyelv csupán árnyalatnyi különbséget mutat. Amikor a 19. század

10 km

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink elején megkezdődött a tájak és népcsoportok tudományos kutatása, akkor Nógrád, Pest, Hont és Heves megyében a palóc, Borsodban és Gömörben inkább a barkó népnevet használták ugyanarra a néprajzi csoportra”. A vidéket járva azon is érdemes elmélázni, hogy vajon létezik-e, hogy Anonymus a Gesta Hungarorumban a Mátrától és a Bükktől északra, az Ipoly (Ipeľ) és a Rima (Rimava) medencéjétől délre fekvő, a Cserhát-vidéktől délnyugaton a Nógrádmegyeri-patak által elválasztott, erősen széttagolt, de sok tekintetben egységes arculatú és nagyon izgalmas középtájat illette a Bolhád névvel? Bizony nem egyszerű a természeti tájak elnevezését megfelelően használni ezen a vidéken, a közelmúltig pedig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

még a hivatalos magyar tájfelosztás is nagyon bizonytalan volt ennek a nagyrészt üledékes kőzetekből felépülő, medencedombság jellegű, erősen tagolt térszín elnevezése kapcsán (ahogy a szlovák tájfelosztás is egyébként). Aki természetjáróként fedezi fel ezt a csodálatos és országosan is egyedülálló vidéket, észreveheti, hogy részben a zömében homokkő alkotta alapkőzet, részben a sok helyütt rátelepülő, zömében ba zaltos vulkáni formák miatt a táj valóban egyedi és különös arculatú, amelyet tágabb környezetétől azért jól el lehet különíteni, főleg, hogy a Bükk és a Mátra bástyaként zárják a látóhatárt. Neves elődök (pl. Prinz Gyula) nyomdokain haladva pont ezért vetik fel egyes kutatók, hogy Anonymus a Gesta Hungarorumban

Keskeny gerincű erdőhát a kárpáti vihar útjában Fotó: Dömsödi Áron

A rovatot támogatta:

használt kifejezéssel a Mátrától és a Bükktől északra fekvő tájat illethette, azt a tájat, amely ma mindkét ország felől nézve periféria, de amely akár csak a természeti látnivalók hihetetlen gazdagsága folytán is mindkét ország felől nézve jobb sorsa érdemes.

Kissikátor körtemplo mának egyedi belső tere Fotó: Magócsi Márton

Ritka szentek, gazdag templomok, megkopott emlékek Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték a Hangony patak hangulatos völgyében található két Árpád-kori templom. Kissikátor körtemploma európai viszonylatban is ritka, kör alakú, festett fakazettás mennyezettel büszkélkedhet, az 1978 óta Ózdhoz tartozó Szentsimon temploma pedig 1423-ban festett freskókkal és 1650-ben készített, kazettás mennyezetével hívja fel magára a figyelmet. Körtemplomból nincs sok hazánkban, ezért amúgy is különleges helyet foglalnak el Magyarország templomai között. Ezeket az épületeket sokan a római Pantheonra vezetik vissza, más források meg éppen a jurtára. Mindenesetre a kör alakú formák építészeti használata a görög és a római építészetben egyaránt megtalálható, de a közép-európai körtemplomok erős párhuzamot mutatnak a valamivel idősebb kaukázusi rotundákkal is, különösen Örményország egyes templomaival. Ezen az előkelő listán foglal el különös helyet Kissikátor római katolikus körtemploma, amely valószínűleg egy román kori rotunda alapjain épült fel 1764-ben. Országosan is

egyedi vonása az, hogy kör alakú mennyezetét festett fakazetták díszítik, ami kevésbé jellemző a katolikus templomokra. A templom keletkezésének legendája Mária nevéhez kötődik: Havi (Havas) Boldogasszony napján (augusztus 8.) ugyanis kör alakban hullott a hó, s az égi jel tiszteletére épült meg a templom. Fakazettái között számos érdekes darabot találunk, a hívő lelkek ókeresztény szimbólumait ábrázolótól a kagyló motívumán át a legbájosabbig, a szemmel és orral ábrázolt holdsarlóig. Szentsimon 1200-as években épült temploma falfestményei és festett famennyezete mellett több okból kifolyólag is különleges. Egyrészt Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére emelt templomból nem sokat találunk a Kárpát-medencében, egyedül az erdélyi Nyárádszentsimon és Csíkszentsimon települések templomai vannak e két védőszentről elnevezve. Másrészt a tornya egyaránt helyt ad egy keresztnek, egy csillagnak és egy félholdnak. Üzeni, hogy a történelem viharai, az iparosítás és a perifériára kerülés ellenére a Hangony patak völgye sok régi kincset megőrzött. 

promóció A Hatana Max OutDry a Columbia legújabb fejlesztésű túra- és multisportcipője. Felhasználási területét tekintve alkalmas akár egynapos, tempósabb túrákhoz vagy terepfutásra is, de akár utcára is hordható. A cipő teljes vízhatlanságát és a páraáteresztő képességét az OutDry membrán biztosítja. Felsőrésze jól szellőzik. A stabilitást a felsőrész szintetikus erősítései, valamint a lábujjaknál és a sarokrészen elhelyezett merevítések növelik. A Columbia új fejlesztése a Navic Fit System, egy olyan félköríves merevítés, amely a sarkat fixen tartja használat közben. Az új, tartós és rugalmas anyagból készült TechLite+ középtalp az eredeti Techlite-hoz képest 40%-kal könnyebb. A szintén most debütáló Adapt Trax járótalp egy jobb tapadást biztosító, új gumikeverékből készült.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

A faúsztatás emlékei a Börzsönyben Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

Kevesek által ismert tény, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

irályrét környéke a Börzsöny legmagasabban fekvő hegyközi kismedencéje. A fölötte tornyosuló bércekről hét vadregényes patakvölgy gyűjti össze a csapadékot. Királyrétnél egyesülve a víz Török-patakként folytatja útját, amely végül Kismarosnál a Dunába torkollik, ott már Morgó-patak néven. A nagy esésű, ám évszakosan eltérő vízhozamú börzsönyi patakok vizét első ízben a 18. században, az Eszterházy-birtokhoz tartozó Szokolyahutára (ma Királyrét) települt bányaipar hasznosította a vaskohó és a hámor működtetéséhez elengedhetetlen energiaforrásaként. A patakmedrek terelésével, gátak kialakításával részben mesterséges vízrendszert hoztak létre elődeink, segítve a víz erejének szabályozását, illetve az ingadozó vízhozam kiegyensúlyozását. Utóbbival azonban többször is meggyűlt a baja az érckutatóknak, ugyanis aszályos időszakok akkoriban is gyakran előfordultak, amelyek igencsak megnehezítették a termelést, mindemellett ércből sem találtak itt annyit, amennyiért megérte volna tovább folytatni a bányászatot. A rövid életű vasmű ezért végül 1791-ben leállt, a következő évben pedig felszámolták a hutákat.

A patakok és a még meglévő vízművek azonban továbbra is energiát kínáltak, ezért a víz faúsztatás céljából történő hasznosítására

A királyréti kövek faúsztatásról és bányászatról is regélnek

Az egykori csatornák keresése során a vasérc bányászat nyomait is felfedezhetjük

már 1776-ban javaslatot tett Karl Schkopp, Nagybörzsöny nemesércbányájának vezetője, de ötletéből ekkor még nem lett semmi a nagyobb profitot ígérő vasércbányászat miatt, a víz energiáját pedig nem lehetett megosztani. Az ércfeldolgozás megszűnésével azonban a fakitermelés lett az elsődleges gazdálkodási ág, amelynek szállítási nehézségeire a patakok ereje kiváló megoldást kínált. A kivágott fa mozgatása nehéz és lassú munkával járt: a meredek hegyoldalakról láncokba kötve, lovakkal húzták le vagy egyszerűen legörgették a rönköket, esetenként pedig pallókból épített csúszdákon juttatták el a hegylábig, ahonnan aztán az áru nehezen járható, gyakran sártól dagonyás szekérúton folytatta útját. Érdemes volt tehát kihasználni a patakok erejét: a már meglévő gátak és terelők átépítésével, illetve kibővítésével egy olyan faúsztató

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép rendszert hoztak létre, amely lehetővé tette, hogy a roppant tömeg a hegység belsejéből a legkönnyebb és leggyorsabb módon jusson el a dunai rakodókhoz. Ezt a faszállítási módszert a történelmi Magyarországon leginkább Erdély és a Felvidék magasabb hegyvidékein alkalmazták, a mai határainkon belül csak a Börzsönyből ismert.

Hol úsztak a fák, hol látszódnak még a nyomai? A pontos kezdet nem ismert, de az 1810-es évekből már olvashatunk patakszabályozásról, duzzasztók létesítéséről, azaz a faúsztató rendszer kiépítéséről Szokolyahuta környékén. Rendszeres üzemeltetésről viszont csak az 1820-as évekből ismerünk feljegyzéseket. A Börzsöny legmagasabb hegyeinek (Csóványos, Nagy-Hideg-hegy) déli

Az 1999-es nagy patakáradások nyomán feltárt vízkormányzó rendszer egy részlete a Vízfogó nevű területen (ma ez nem látható, visszatemették) Fotó: Ruff János / Királyréti Erdészet

A Taxi-nyiladék gerincén rézsútosan átvezető csatorna maradványa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

oldalában, többek között a Szén-patak-, és Vasfazék-völgyben folyt úsztatás Királyrétre, majd onnan egészen Kismarosig, ahol a végállomáson különleges gátakkal, úgynevezett gerebek segítségével fogták meg a fát. A Szénpatak-völgy legfelső részét ma is Vízfogónak hívják, utalva az egykori vízduzzasztásra, amelynek nyomait lejjebb meg is találjuk a

völgyben. Mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban egy átszakadt kő- és földhányás emlékeztet az itt épült gátra, ahogy a Fatornyos fogadó szomszédságában, Királyréten is. A régi térképek a Szén-patakot szinte végig szabályozottnak jelölik. A hömpölykövekből (vízfolyás által görgetett, formált kövekből) mesterségesen kialakított csatorna nyomait főként a völgy alsó, kiszélesedett részein fedezhetjük fel, de szép példáját láthatjuk közvetlenül a Szén-pataki kulcsosház alatti részen is. A csatornázás célja a fa fennakadás nélküli úsztatása volt. A régi térképek szintén szabályozottnak tüntetik fel a NagyVasfazék-patakot, továbbá a völgyben található Hármas-kút alatt is felfedezhető egy régi gát, felette pedig a patakmeder látható módon ki lett szélesítve. Lejjebb a völgyben – ahová a Királyrétről induló tanösvény elkalauzol – is felfedezhetjük az egykori duzzasztóművek és csatornák maradványait, bár a patak rendszeres áradásai azokat már több helyütt teljesen elmosták. Talán a legérdekesebb börzsönyi vízmű a Bagoly-bükki- és a Kecske-hát-völgy egyesülésénél létrehozott duzzasztótó, illetve az innen a Taxi-nyiladék gerincén rézsútosan átvezető, majd a

Papírra vetett nyomok a múltból Egy 1820-ban kelt erdészeti jelentés szerint a kedvező tavaszi időjárás miatt éjjel-nappal lehetett úsztatni a fát. A morgói gerebig mintegy 7000 m³ fát tudtak lejuttatni, ezért jutalmazást kértek a munkában részt vevőknek, akik annyit dolgoztak, hogy „ruhájuk és csizmájuk is tönkrement”. Egy másik feljegyzés szerint 1821. március 22-e éjjelén heves zápor zúdult le a szokolyai hegyekben, amely a patakot megárasztva áttörte a gerebeket, így több száz öl fa a Dunába került. Kismaros és Verőce térségében sikerült 70 öl fát kihalászni, de a kár így is hatalmas volt.

ESCAPE™ THRIVE ENDURE™

Mesél a Térkép

Királyréten a 2019-ben felújított és kibővített egykori – hajdanán iskolaként is működött – erdészlakban kapott helyet az új kirándulóközpont. A közel 150 éves főépület egyik szárnyában látványos kiállítás mutatja be Királyrét és környékének gazdag múltját, az itt folytatott bányászat, vaskohászat és erdőgazdálkodás – köztük a faúsztatás – történeti emlékeit. Nem csupán tárgyi emlékeket és videókat láthatunk: pompás modellek segítségével működés közben is megcsodálhatjuk az egykoron itt zajló munkát. A kiállítótérhez egy fedett közlekedővel nyilvános vizesblokk, ajándékbolt és büfé is csatlakozik. Nyitvatartásról, további infókról az ipolyerdo.hu oldalon olvashatsz. Köszönjük a Királyréti Erdészet munkatársainak, Ruff János erdészetvezetőnek és Barton Zsolt műszaki vezetőnek a cikk elkészüléséhez nyújtott segítséget.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

5 km

Térkép: Bába Imre

Interaktív élmények Királyréten

Száraz árkok hirdetik a fa egykori útját

Vasfazék-patakba torkoló csatorna volt. Erre ugyanis a víz csak az ember roppant földmunkájának köszönhetően folyhatott, amelynek lövészárkokra emlékeztető, látványos nyomai részben ma is fellelhetők. Ennek a teljes egészében mesterséges csatornának a célja feltehetően a Vasfazék-patak vízhozamának növelése volt, de az sem kizárható, hogy egyedülálló módon ezen a szakaszon is történt faúsztatás.

A vizek egyesült ereje A hegyoldal déli oldalán lefutó Nagy-Vasfazék-, Bagoly-büki-, Kecske-hát-, Bajdázói-, Szén-, Hárs-, valamint Cseresnyés-patak Királyrétnél immár egy víztömeget alkotva csörgedezik Szokolya felé Török-patak néven. Ugyanezt a vízfolyást Kismarosnál már Morgó-pataknak hívják, amely feltehetően a faúsztatással együtt járó hanghatásokról kaphatta nevét. Itt, a falu határában a mai Morgó vasúti megállóhelynél volt két gereb: ezek a faszerkezetek fogták fel a lecsorgó fahasábokat, amelyeket szekéren a folyópartra vittek, majd hajón Budára és Pestre szállítottak. A faúsztatás megszűnéséről viszonylag kevés adat maradt az utókorra. A faúsztató utolsó javításáról 1856-ból találunk híradást. Az Esterházyak 1862-ben eladták királyréti erdőbirtokukat, és feltehetőleg ezt követően már nem vízi úton szállították a börzsönyi fát. 

A Bajdázói-patak vizét anno a huta miatt duzzasztották fel

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg A Királyréti Látogatóközpont kiegészítő elemei a „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát ” elnevezésű, VEKOP-4.1.1-15-2017-00006 kódszámú európai uniós pályázat keretében valósultak meg a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi vezetésével. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről itt érhető el: http://projekt.mtsz.org

Források: • Dr. Vastagh Gábor: Faúsztató berendezés a Börzsöny hegységben a XIX. században • ipolyerdo.hu

história

Festői fekvésű vár

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Magócsi Márton

Nem fordult elő sokszor, hogy az országhatárunkon kívül elhelyezkedő épületet mutattunk be ebben a rovatban, ezúttal azonban kivételesen Szlovákiában kalandoztunk. Kékkő mindössze kétórányi autóútra fekszik Budapesttől, és idilli, dimbes-dombos környezete egy különleges épületet rejt. Erről mesélek most.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kastély

Szlovákia aprócska városában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

Kékkő városa a vár alatt meredező sziklákról kapta a nevét

Az épület a Balassáknak köszönhetően egyre terebé lyesedett az évszázadok során

ékkő vára már csak azért is egyedülálló, mert tulajdonképpen vár és kastély egyben. Jobban mondva: egy várrom és egy palotaépület egybefonódását érhetjük tetten itt, és ha még azt is hozzávesszük, hogy vele szemben kálvária kanyarog, és a festővászonra kívánkozó látképhez még egy közeli, csinos kis templom is csatlakozik, akkor rögtön kiderül, hogy egy nem mindennapi együttállással van dolgunk. A település állítólag a „kéklő” sziklákról kapta a nevét, amelyeken a várat felépítették, de ennek most nem sok nyomát látjuk. Jobbára üde zöld borít mindent így tavasz derekán, a madarak csicseregnek, és – sajnos vagy nem sajnos – a munkagépek is, ugyanis javában zajlik a kastély felújítása.

Mint megtudom, egy többütemű projektről van szó, amelyet a Norvég Alapból finanszíroznak. Az első „felvonás” során a kastély belső tereit újították fel, most pedig a homlokzat és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az udvar van soron. Nem is lehet a szokásos főbejáraton, csak kerülővel bejutni, de a kiállítások ugyanúgy látogathatók. Aki a végeredményre kíváncsi, annak körülbelül egy év múlva érdemes ide ellátogatnia, amikorra a tervek szerint egy szebb és interaktívabb helyszínné varázsolják a kékkői várat. Egyedülálló játékés bábkiállítása viszont most is nagy élmény.

A vár, amelyet senki sem kímélt A birtok szövevényes történetét nehéz dióhéjban összefoglalni, mindenesetre én most megpróbálkozom vele. Elöljáróban annyit, hogy az épület talán még az egyik legtöbbször lerombolt vár címére is pályázhatna. Az első írásos emlék róla 1278-ból való, de jóval korábban, 1137-ben (vagy legalábbis ez idő tájt) építhették. Ekkor persze még teljesen máshogyan nézett ki, mint ma, csupán egy ovális alaprajzú vár állt itt henger

alakú toronnyal, tulajdonosa a zólyomi főispán, Ditrich volt. A tatárjárás alatt védvonalként szolgált. A 13–14. század fordulóján Csák Máté birtokolta, és miután ő meghalt 1321‑ben, a Balassákhoz került, akik a vár leghíresebb birtokosai lettek. Ma részletesen megemlékezik róluk egy kiállítás az épületben. A Balassa nemzetség nem keveset tett le az asztalra, fontos tisztségeket bíztak rájuk, jeleskedtek az irodalomban, a tudományokban és persze a csatatéren is. Részben a gótikus vár helyén hamarosan reneszánsz és barokk stílusjegyeket viselő kastélyt emeltek, ekkor élte a virágkorát a birtok. A 16. századot a török harcokkal az egyik legdrámaibb korszakaként emlegetik. 1575 júliusában a törökök Kékkő várát is bevették, és ezután viszontagságos időszak köszöntött be az épület életében. Kezdődött azzal, hogy 1593-ban a törökök nem tudták visszaverni a magyarok támadását, ezért inkább felgyújtották, és elmenekültek. Miután a Balassák visszaépítették a várat, egy második török ostrom következett, amikor azt ismét lerombolták, ezeket a romokat ma is felfedezhetjük a helyszínen. 1658-ban II. Balassa Bálint újfent felvirágoztatta a kékkői életet vásárokkal, de az idill nem tartott sokáig. Az építmény a kuruc haderő szállása volt, ezért az 1711-es szatmári békét követően Rákóczi ezredese a változatosság kedvéért felgyújtatta.

Szent Anna vére Kékkőn 1730-ban épült meg a kastély abban a formában, ahogyan ma is láthatjuk, mégpedig II. Balassa Pál jóvoltából. Ő építtette az épületben elhelyezkedő Szent Anna-kápolnát is, amelyben a mai napig tartanak miséket, és amelynek a különlegessége, hogy az oratóriumból egy nagy ablak nyílik rá, így a család anno innen is nyomon követhette az istentiszteletet. Ezen az ablakon akár most is átleshet az érdeklődő. A kápolnában egy Szent Anna-ereklye látható, amely Szűz Mária édesanyjának vérét rejti magában. Érdekessége, hogy nem olyan régen

A tulajdonosok családfájáról mindent megtudhatunk a vár Balassakiállításán

A kápolnában szemügyre vehetjük az ereklyét Szent Anna vérével

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

II. Balassa Pál építtette a kápolnát és feltételezhetően a várral szemben kanyargó kálváriát is

A vár utolsó tulajdonosát, Almássy Gabriella grófnőt bemutató terem. Jobbra: régészeti leletek a kiállításon

került elő: 2009-ben bukkantak rá a padláson, a tető rendbehozása során. Az oltár fölött található festmény egy Nógrád megyei művésznő alkotása, és hogy pontosan ide készült, az már csak abból is kitűnik, hogy a képen látható kis ablak mögött állítólag a valóságban is egy ugyanolyan bemélyedés bújik meg. A kápolna mostanra átesett a felújításon. Egykor a kastély falai között őrizték Szent Felícia mumifikált testét is, amely azóta átkerült Balassagyarmatra, a Szent Anna-templomba. II. Balassa Pál jeleskedett a szakrális épületek, helyszínek létrehozásában, így feltételezhető, hogy a szemközti kálvária a kápolnával egy időben épülhetett. Sajnos a várra nem látni rá fentről, de érdemes lehet felkapaszkodni, ha a településre és a környezetére vagyunk kíván-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

csiak. Pál egyébként 1769. július 26-án, éppen Szent Anna napján hunyt el. A kastély angolparkkal, teniszpályával, szökőkúttal és még lőtérrel is bővült a 19. század közepén, amikor Forgách Antal gróf birtokolta. Ezután Károlyi gróf vásárolta meg a lánya, Almássy Gabriella grófnő részére, aki 1923‑ban eladta azt a csehszlovák államnak. Kékkő ekkor járási székhely lett, ezért hivatalt, bíróságot, munkaügyi kirendeltséget működtettek a kastélyban. Amit egykor istállónak használtak, az akkoriban börtöncelláknak adott otthont. Később levéltárként, gyógyszerraktárként is funkcionált, majd 2002-től a Szlovák Nemzeti Múzeum speciális, egyedülálló intézménye lett, és berendezték benne a Bábkultúrák és Játékok Múzeumát.

Játékok az őskortól Ha jól tudom, Magyarországon is van néhány játékmúzeum, de azokhoz eddig nem volt szerencsém. Azt sem mondanám, hogy a bábkultúrában otthonosan mozgok, ezért merő meglepetés volt, amit a kékkői várban láttam, főleg ahhoz viszonyítva, amit a várak és a kastélyok általában felvonultatnak a kiállításaikon. Ha itt jársz, a kilátóteraszt semmiképp se hagyd ki: szuper panoráma nyílik innen a környező és a távolabbi hegyekre, egészen a Cserhátig ellátni. Sajnos a vár ezen fele kissé romos állapotban van, így a legmagasabb területre per pillanat nem lehet felmenni, de ez ne szegje kedved, a látvány a látogatható részről is lenyűgöző.

információt hordoznak az adott társadalomról, a hétköznapjaikról, a kultúrájukról, a szokásaikról, továbbá például a tulajdonos szociális státuszáról. Az a több száz éves játékokon is nagyon jól látszik, hogy szegény vagy gazdag, falusi vagy városi gyerekhez tartozott-e. A vidéki csemetékről általánosságban elmondható, hogy minden korban nagyon találékonyak és ügyesek voltak, minden gond nélkül készítettek játékot saját maguknak abból, amit a környezetükben találtak. A kiállításon megtekinthetjük a legelső vetítőgépek egyikét ugyanúgy, mint a szépséges porcelánbabákat, amelyeket a 20. század elején

Így nézett ki az egyik legelső diavetítő (balra) és az egyik legelső játék (jobbra), utóbbi az őskorból való

A vár legrégebbi részénél egy kilátóteraszt találsz csodás panorámával

Innen nyílik most a játékkiállítás bejárata, ahol egyrészt szlovák és angol nyelvű feliratok segítségével tájékozódhatnak a látogatók, másrészt vezetővel járhatják körbe a tárlatot: nyitvatartási időben óránként indul a bejárás, jelenleg egyénileg még nem is látogatható a várkastély. Az első termek egyikében egy őskori játék fogad, valamiféle játék szekér, úgy is mondhatnánk, ez lehetett az ősembergyerek matchboxa. Ahogy végighaladunk a kiállításon, nyugtázzuk, amit az első tájékoztató táblák egyikén olvastunk: a gyerekjátékok tulajdonképpen a felnőttlétet képezik le, és rengeteg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

2002-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum itt rendezte be a Bábkultúrák és Játékok Múzeumát

Indonéz árnyjáték – a kiállításon a világ minden tájáról láthatunk bábokat

készítettek, és nem keveset nyomnak. Egy székben ülő, hatalmas baba súlyát latolgatom, és arra jutok, nem valószínű, hogy a gazdája mindenhova magával vitte őt, ahogy azt a kislányok a kedvenc játékukkal szokták. Látunk nagyon egyedi, művészi Szabó Gyula-játékokat is, amelyek a második világháború alatt készültek – furcsa ebbe belegondolni a kedves, kerekeken guruló faállatkák ábrázatát nézegetve. Látunk pléhjátékokat, majd szocializmusbeli, műanyagból készült darabokat, egy jó nagy dömpert, egy családi társast, így jutunk el lassan majdnem napjainkig az időben. Megtud-

juk azt is, hogy a játéktárlat bővítését tervezik, úgyhogy hamarosan talán majd napjaink számítógépes játékait is bemutatják.

Elképesztő bábszínházak Őszintén szólva nehéz volt elképzelni, hogy egy bábkiállítás különösebben érdekfeszítő lehet, de végül ez gyakorolta rám a legnagyobb hatást a látogatásunk során. Ha ugyanis megfigyeljük a részleteket, a bábok kidolgozottságát, a különböző kultúrák hatásait, a nemzetek eltérő ábrázolásmódjait és az aprólékos díszleteket, könnyedén szárnyra kelhet a fantáziánk. Nem kell ehhez feltétlenül gyereknek lenni – sőt, jó, ha tudjuk, hogy sokszor egyáltalán nem gyerekeknek készültek a bábszínházak. Bár bevallom, engem a kölyköknek kitalált bábelőadások gonosz szereplőitől – a ronda banyáktól és a félelmetes ördögfiókáktól – mindig is kilelt a hideg, a mai napig megborzongok tőlük. Ez azonban nem feltétlenül rossz fajta borzongás, így pedig, hogy most végre alaposan a bábok szeme közé tudtam nézni, egészen érdekes élményben volt részem. A mai Csehország és Szlovákia területén a bábozásnak hatalmas tradíciója volt már a 19. század vége, a 20. század eleje óta. A „bábbiznisz” abban az időben generációról generációra szállt. A családok lakókocsival járták

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az országot, ezekben rendezték az előadásokat is. Egy ilyen lakókocsit a kastély is birtokol, de most sajnos az építkezés miatt letakarták, így nem tudtuk szemügyre venni.

A 12. század környékétől fogva létező kékkői vár fekvése miatt is különleges

Különleges indonéz, indiai, norvég bábok, magyar macskabáb, a cseh Švejk, UV-fénnyel megvilágított bábszínház és egy ember nagyságú csontváz reverendában – teremről teremre csak úgy kapkodjuk a fejünket. Szavakkal nehéz leírni a látványt, ezt tényleg muszáj élőben látni. Aki mostanában jár errefelé, azt csak biztatni tudom, hogy a felújítás ellenére térjen be, aki pedig teljes pompájában szeretné majd megcsodálni a várat, az nagyjából 2023 áprilisára vagy valamivel későbbre időzítse a látogatást. 

Hasznos információk Nyitvatartás Májustól októberig: • hétfő–péntek: 9.00 – 17.00 • szombat–vasárnap: 10.00 – 17.00 Júliustól augusztusig: • mindennap 9.00 – 18.00 Novembertől áprilisig: • hétfő–péntek: 9.00 – 15.00 Belépőjegyek • felnőttjegy: 6 euró • kedvezményes jegy: 3 euró Weboldal hradmodrykamen.sk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Májusi cserebogár Rajzásra készen

Írta: Nagy Loránd István

Az egyik legádázabb mező- és erdőgazdasági kártevőként számontartott májusi cserebogárral valószínűleg rengeteg hazai természetjáró találkozott már, azt viszont csak kevesen tudják, hogy e teljes átalakulással fejlődő rovar tömeges rajzására háromévenként kerül sor Magyarország egy-egy területén. Hogy miért nem országosan? Azért, mert e cserebogárfajnak hét törzse van jelen a Kárpát-medencében, az egyes törzsek képviselőinek rajzása pedig más-más évben következik be.

bogarak (Coleoptera) rendjének ganéjtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó májusi cserebogár (Melolontha melolontha) egy Európaszerte elterjedt rovarfaj, amelynek legjelentősebb hazai állományai az alacsonyabb fekvésű, kötött talajú, jól felmelegedő területekhez kötődnek. Az 1950-es években – máig nem tisztázott okokból – globális állománycsökkenése volt tapasztalható a vén kontinensen, az 1980-as évektől fogva azonban ismét gyakoribbá vált a teljes elterjedési területén, így Magyarországon is.

san szárnyra kapnak – előbb a hímek, pár nappal később a nőstények. A kirepülő bogarak rendszerint közeli fákat, facsoportokat vesznek célba, amelyek körül ide-oda röpdösnek. A napsütéses reggeli órákban és szürkületkor a legaktívabbak, az éjszakát pedig a lombkoronában töltik, ahol gyakran meg is dermednek hajnalra. A kirepülést követően egy-két nap múlva kezdetét veszi a párzás.

Az imágó, azaz a kifejlett, ivarérett rovar teste fekete színű, hossza 23–30 milliméter. Hátoldalát finom, lesimuló szőrzet borítja, szárnyfedői vörösbarna alapszínűek. Potrohszelvényeinek oldalán háromszög alakú, fehér szőrfoltok figyelhetők meg. Farfedője jellegzetes, egyenletesen elkeskenyedő nyúlványban végződik, lábai vöröses színűek. A hím csáplegyezője jóval nagyobb, mint a nőstényé – e morfológiai bélyeg alapján könnyen megkülönböztethetjük a nemeket. A talajban áttelelő imágók az időjárástól függően április végén, május elején másznak ki a felszínre, majd hamaro36

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

A nőstények 10–30 centiméter mélyen beássák magukat a talajba, ahol alkalmanként 10–30 petét raknak le. Azért hangsúlyozzuk, hogy alkalmanként, mert nemcsak egyszer, hanem többször is párosodnak. A májusi cserebogarak számára a „felszíni élet” meglehetősen rövid, mindössze 5–7 hét. A lerakott petékből 4–6 hét múltán kelnek ki a lárvák (pajorok), amelyek hazánkban három

évig fejlődnek a talajban, ahol mind vízszintesen, mind függőlegesen sokat mozognak. A teljesen kifejlődött harmadéves pajorok augusztusban bábbölcsőt készítenek, és bábbá alakulnak. A szeptemberre kifejlődő imágó a bábbölcsőben telel át, majd a következő esztendő tavaszán bújik elő a talajból. Innen már ismerjük a történetet, a körforgás kezdődik elölről. 

Menü

Fotó: Adobe Stock

A petéből kikelő lárvák eleinte humusszal táplálkoznak, az idő előrehaladtával azonban a falánk pajorok különféle lágy és fás szárú növények gyökereinek fogyasztására, rágására állnak át (sok tápnövényű gyökérkártevők). A másod- és harmadéves pajorok károkozása gazdasági szempontból igen jelentős lehet, főleg akkor, ha tömegesen vannak jelen a talajban. Az imágók a lombos fák leveleit pusztítják, amelyeket szabálytalan karéjozással rágnak meg. A májusi cserebogár lárváit és imágóit számos állat fogyasztja, kártételét azonban ez a „természetes állománygyérítés” önmagában nem képes megakadályozni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Aligha fér hozzá kétség, hogy máshol az országban ennyi lenyűgöző látnivalót és érdekességet Írta: Lánczi Péter ilyen kis területen nem találunk, mint a határ menti Karancs- és Medves-vidéken. Van egy szuper tematikánk a felfedezésükre!

A Karancs- és a Medv élményekben bővelke 38

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

es-vidék dő csúcsain Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász anorámás bazaltcsodák, látnivalókban bővelkedő túraútvonalak, festői várromok és helyenként kimondottan vadregényes környezet hívogatja a természetjárókat az egykoron inkább iparáról, szénbányászatáról híres vidékre. Túrázók számára tényleg kihagyhatatlan területről beszélünk, amelynek megismeréséhez többféle tematikát is választhatunk, de a Karancs–Medves csúcsai elnevezésű jelvényszerző túra mindenki számára élményt nyújt. Lehetsz kilométerfaló veterán vagy szemlélődő andalgó, ez a 12 magaslatot érintő túra sokkal többről szól a kihelyezett kódok begyűjtésénél. Lássuk hát, mit is tartogatnak ezek a csúcsok és az odavezető utak!

Fotó: Gulyás Attila

A palóc Olimposz és egy legendás kápolna Maga a Karancs – a Salgótarján környékének tájképét meghatározó, kiterjedt, hármas tagoltságú hegytömb – a magyar–szlovák országhatáron fekszik. A 727 méter magas kiemelkedés, amelyet gyakran a palócok Olimposzának neveznek, földtani szempontból a Cserhát andezittömegéhez tartozik. Itt viszont a 25 millió éve zajlott vulkánosság csupán felpúposította a talajt, az andezit csak később, a puha üledéktakaró lepusztulásával került a felszínre. Mondhatnánk, hogy a Karancs fő attrakcióját a csúcson álló kilátó körpanorámája adja, hiszen gyakorlatilag egész Észak-Magyarország és a Felvidék terepasztalként elterülő domborzatát belátni innen, de a bérc elvarázsolt és festői hangulatához mély völgyei, kaptatós meredélyei és nem utolsósorban vadregényes erdőségei is hozzájárulnak. A Kápolna-hegy a Karancs tömbjének egyik jellegzetes és legendás, 687 méteres magaslata. A helyiek úgy tartják, hogy az itt álló kápolna elődjét maga Szent Margit építtette apja, IV. Béla király tatároktól való megmenekülésének emlékére. Az eredeti, török időkben elpusztult kápolna román stílusú falmaradványai a 20. század elején emelt új szentély nyugati oromfalába beépítve ma is felismerhetők. Jelenlegi felújított formáját 2006-ban nyerte el, s az imádkozásra, elmélyülésre tökéletes helyszínt biztosító hegycsúcson egy harangláb is helyet kapott. A Kápolna-hegyen kényelmes erdei pihenőhelyet, Trianon-emlékművet és egy bivakolásra alkalmas kőmenedéket is találunk, amely eredetileg remetelak volt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Lánczi Péter

Jelvényszerző túránk e két jellegzetes karancsi helyszínét Somoskőújfalutól oda-vissza 6 kilométert megtéve, 370 méter szintemelkedést leküzdve is felkereshetjük a piros és a sárga sáv turista jelzéseket követve. Ugyanezeken a jelzéseken Salgótarjánból indulva 8 kilométer gyaloglás és 615 méter szint vár ránk a csúcsokig, de más nyomvonalakat is választhatunk, például az általunk is javasolt körtúrát, amely a palóc Olimposz esszenciáját adja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász A Salgó pompás erőssége és a boszorkányok köve A Medves-vidék talán legszebb panorámáját nyújtó pontja a 623 méter magas Salgó, amelynek jellegzetes, oszlopos szerkezetű bazalt alkotta csúcsán látványos középkori vár áll. Az 5 millió éves vulkáni tanúhegy tömbje több szempontból is lenyűgöző. Geológiája érdekes, történelme gazdag, tetejéről pedig fenséges panoráma tárul elénk. A hazai viszonylatban meglepően ép várból gyönyörűen rálátunk a Medves fennsíkjára, de látszik a Mátra, a Karancs és a Cserhát is, tiszta időben pedig nemcsak a Börzsöny, de a Magas-Tátra vonulatai is kivehetők. A vár történetének pedig minden bizonnyal az a legkülönlegesebb epizódja, amikor 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég a ködös időben ágyúkat imitáló fatörzsek sokaságát felvonultatva, harc nélkül vette be a szerinte egyébként bevehetetlen erősséget. E magaslat testvére a Kis-Salgó vagy más néven a Boszorkány-kő. A vár magaslatától délre alig pár perces sétával lehet átkapaszkodni a néphagyomány szerint a boszorkányok egykori gyülekező- és áldozóhelyére. Az itt felbukkanó kőzetolvadék még látványosabb formákat alkotott, mint a Salgó váránál. Ezen a csúcson ugyanis a bazalt rétegesen rakódott le, palás szerkezetű alakzatokat hátrahagyva az utókornak. Évszaktól függően a sima felületű, csúszós kövek között változatos növényvilágban gyönyörködhetünk. A jellegzetes szik-

Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gut Zoltán

laszirtről számos környékbeli nevezetességre rálátunk, köztük a korábban érintett várra, amely innen nézve egészen közelinek tűnik. A salgói célpontokat legegyszerűbben Salgóbányáról érhetjük el a zöld sáv és a piros vár turistajelzésen (táv oda-vissza: 3 km; szint: 60 m). Ha pedig már ott jársz, igazán érdemes felfedezni az országosan is egyedi arculatú Medvesfennsíkot is.

Fotó: Molnár Péter

Határokon átívelő bazaltélmény A Somoskő nevet nem csupán egy impozáns erősség viseli, a várhegy alatt fekvő falut is így hívják. Történelmük összeforrt, ám 1920 óta egy országhatár választja el őket egymástól. Szerencsére ez már nem jelent akadályt, hogy felkapaszkodjunk a szlovák oldalon magasodó, romantikus erősséghez, illetve hogy megcsodáljuk a magaslat északi részén kibukkanó, látványos bazaltzuhatagot. A magyarországi viszonylatban szépen megmaradt somoskői várat Ráday Pálnak, Rákóczi kancellárjának és a vár zálogbirtokosának köszönhetjük, aki a szabadságharc bukása után a császári parancsot kijátszva azt „csak” felgyújtatta, de nem robbantatta fel. Falai között a híres költő és katona, Balassi Bálint is megfordult, a vár lábánál álló, régi kunyhóban pedig a néphagyomány szerint maga Petőfi szállt meg a környéken tett kirándulása során. A somoskői vár egyik jellegzetessége, hogy falaihoz az építőanyagot részben a hozzá közeli lávaömlés különös sziklaképződményei adták. A méretre darabolt bazalthasábok igazán egyedi falazatát képezik némelyik bástyának, amelyek tetejéről fantasztikus kilátás tárul elénk az alattunk megbúvó falura, a környező hegyekre és erdőségekre. Érdemes ezt a rövid, de tartalmas kirándulást összekötni a Somoskői tanösvény bejárásával, ahol a vár és a világszenzációnak számító bazaltorgonák mellett két

látványos forrás, őserdei hangulat, kőtenger, két kilátó, játszótér és büfé is várja a vándorokat. No és a híres Macskalyuki-bánya, ahonnan a Budapest, Bécs és Párizs utcáit ma is díszítő macskakövek egy része származik.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Fotó: Gulyás Attila

A Szilvás-kő lenyűgöző sziklakertjében A természet és a 20. századi szénbányászat közösen formálta a Medves-vidék déli részén, Rónabánya határában emelkedő, háromtagú hegyvonulatot. A legdélebbi a Kis-Szilvás-kő (615 m) festői sziklaorma, a legmagasabb és egyben legszebb a függőleges kőoszlopairól és hasadékairól nevezetes Nagy-Szilvás-kő (626 m), és szintén érdekes vulkanikus alakzatokkal büszkélkedik a Bagó-kő (575 m) félig elhordott magaslata. A hajdani tűzhányók oszlopos, ívelt és fekvő bazaltorgonáit a külszíni fejtés munkálatai, a feneketlen hasadékokat pedig

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hegy gyomrába vájt szénbányák tárták fel, amelyek idővel beszakadtak, megrepesztve a felettük lévő, hatalmas sziklatömeget. A jelvényszerzéshez a Nagy- és a Kis-Szilvás-kő kihelyezett kódjait kell begyűjtenünk, de a Bagó-kő egyedi kőzetrétegei is kihagyhatatlan látnivalóval kecsegtetnek. Rónabánya Salgótarján központjától távol eső településrész. Az innen induló körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel.

Fotó: Lánczi Péter

Madártávlat a város határában Salgótarjántól keletre, a Szilvás nevű településrész felett egy fantasztikus sziklatömböt találunk, ahonnan igazi körpanoráma tárul elénk gyakorlatilag az egész környékre, benne a hajdani iparváros és településrészeinek tájat tarkító foltjaival. Ez az 543 méter magas Pécs‑kő, amelynek jellegzetes bazalttömbjét – a környék többi sziklatömbjéhez hasonlóan – vulkánok hozták felszínre. Sötétszürke sziklacsúcsát némi ügyességgel lehet megmászni, télvíz idején pedig a felszíne kimondottan csúszós, ezért érdemes körültekintőnek lenni. Innen a délre továbbfutó gerincél legdélebbi magaslata a Somlyó, avagy másik nevén a Somlya. Ennek a tematikánkban szintén szereplő, 584 méter magas bazaltcsúcsnak sajnos nincs olyan nagyszerű panorámája, mint a már említett társainak, de a fák lombjai legalább kelet felé engednek kilátást.

Fotó: Gulyás Attila

A Pécs-kő és a Somlyó Salgótarján városának Szilvás, illetve Somlyóbánya nevű településrészeiről érhető el a leggyorsabban, mindössze 1-2 kilométeres sétával. A két csúcs a piros kereszt jelzésen egymástól 3 kilométerre fekszik, és csak 150 méter szintkülönbség van köztük. A túrát összeköthetjük a környék híres szén- és kőbányászatának emléket állító további helyszínek felkeresésével.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

Geológiai élmények Bárna környékén A Medves-vidék keleti részén, Bárna határában három magaslatra is ellátogatunk, amelyek mind más és más élményt tartogatnak. Az alig 2 millió éve lezajlott vulkáni tevékenység által létrehozott Nagy-kőről (519 m) pompás kilátás nyílik a Bükkre, a Mátrára és a Medves– Vajdavár-vidék végeláthatatlan erdőire. Az egykori tűzhányó működésének három szakasza volt: az első egy

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tufaszórás, a második egy tömött szerkezetű, fekete kőzetet adó lávafolyás, a harmadik szakasz lávaömlése pedig világosszürke, réteges bazaltot alkotott. A látványos sziklakúp és erdős környezete értékes növényvilágnak ad otthont, ezért a korábban még bányászott Nagy-kő és környezete ma már védettséget élvez. A Nagy-kő testvére a Kis-kő, amely a Medves-vidék bazaltkúpjainak legkeletibb tagja. Ez a 379 méter magas hegy is egy úgynevezett kürtőkitöltés, azaz egy olyan, mintegy 4–2 millió évvel ezelőtt működő vulkán maradványa, ahol a puhább, a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkező kőzetekből álló kráter lepusztult, így csak a kemény kürtőkitöltés, a kürtőcsatorna maradt meg. Feltehetőleg egy óriási gázbuborék hozta létre a Kis-kő legérdekesebb képződményét, amelyet később legendáktól fűtött, lázas kutatómunka tárt fel. A természetes módon a felszínre nyíló, 15,6 méter mély és mindösszesen 30 méter hosszú, lefelé kiszélesedő barlangról úgy tartották a helyiek, hogy az török kincset rejt. Ennek tisztázására a vidéket hajdanán birtokló Kemény Géza a 20. század elején egy vízszintes tárót hajtatott az emberek

fantáziáját beindító üreghez, de végül semmit sem találtak. A Kis-kő bércén valamikor egy elfeledett erősség is állt, amelynek sáncmaradványait ma is megfigyelhetjük a magaslat nyugati oldalában. Erről a csúcsról szintén pompás kilátás nyílik a tájra. Ezen a páratlan szépségű vidéken nem csupán különböző bazaltformákat figyelhetünk meg. A Bárnától északra magasodó Szér-kő (457 m) a korábban említett szomszédaitól eltérően homokkőből épült fel. A messziről is feltűnő, jellegzetesen keresztrétegzett homokkőpad a 25 millió éve itt hullámzott sekély tenger üledéke. Erre a magaslatra a kék háromszög vezet fel Bárnáról, de érdemes már útközben megcsodálni a kilátást, mert a csúcsról a sűrű növényzet miatt nem igazán lehet kitekinteni. A Bárna környéki Nagy- és Kis-kő, valamint a Szér-kő egy közepes nehézségű túrára is felfűzhető. Ha kihajtjuk a térképet, látni fogjuk, hogy a kiírásban szereplő 12 helyszín többsége könnyen megközelíthető, hiszen egymáshoz igen közel fekszenek. Érdemes ezért egy-egy túránkba a környék egyéb nevezetességeit is

Térkép: Bába Imre

5 km

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

belefoglalni, amelyek egyszerre nyújtanak élményt és betekintést a táj és az ember együttélésének, valamint az ipari múltnak az érdekességeibe. 

S ZLOVÁ K I A

Infók a jelvényszerzéshez A Zöld Út Természetjárók Egyesülete által életre hívott, Karancs–Medves csúcsai elnevezésű jelvényszerző túra 12 látványos helyszínt foglal magában, amelyeket tetszőleges útvonalon és sorrendben, időkorlát nélkül felkereshetünk. Az egyesület honlapjáról (zute.hu) ingyenesen letölthető a túra igazolófüzete, amelyben részletes leírást találunk a helyszínekről, az ideális útvonalakról és természetesen a kihelyezett igazolókódok pontos hollétéről. Aki mind a 12 kódot feljegyezte, majd az igazolólapot eljuttatja a szervezőkhöz, 1000 Ft ellenében – amely a postaköltséget is tartalmazza – emléklapot és kitűzőt kap díjazásul.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

promóció

Fedezd fel a mindig újat nyújtó Sopron–Fertő turisztikai térséget! Sopron és környéke hazánk egyik legváltozatosabb tája. Az Alpokalja erdőségei, a Fertő nádasai, a borvidék pincéi és Sopron romantikus belvárosa egyszerre kínál élményt kirándulóknak, bringásoknak, kicsiknek és nagyoknak. Tavasztól számos újdonság várja a térség vendégeit. Megújult utakon tekerve Kerékpárosként az egyik legfontosabb szempont, hogy ne csak szép környezetben, de lehetőleg jó minőségű, biztonságos úton tekerjünk. Ez itt biztosan teljesül. Olyan családbarát kört mutatunk, amelynek jelentős része megújult erdei utakon vezet. Sopron belvárosából indulunk a Tómalom fürdő irányába, ahol egy új kerékpáros-pihenőnél szusszanhatunk egyet. Érdemes a kerékpárt lelakatolni, majd felsétálni a Kecske-hegy újjáépült kilátójához, ahonnan egyszerre láthatjuk a

Fertőt és Sopron belvárosát. Fertőrákos felé folytatva utunkat olyan szakaszon haladunk, amely méltán került be az Év Kerékpárútja verseny döntősei közé 2021-ben. A településre érve mindenképpen érdemes betérni a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházba. Az egykori kőfejtőben vezető Sziklai benge tanösvényen a monumentális kőfalak között biztosan eláll a lélegzeted, főként ahogy az őskor is megelevenedik a hatalmas és élethű őscápák között. Továbbgurulva érintjük a szőlődomboknál kialakított új kerékpáros-pihenőt, ahonnan egy utolsó pillantást vethetünk a tóra, majd a felújított Nemeskúti úton indulunk vissza Sopronba. Itt a mesebeli, gazdag élővilágáról ismert Szárhalmi-erdőn tekerünk keresztül. Ha egy kis kitérővel kiegészítenénk a kalandozást, könnyen eljuthatunk a Csárda Természetvédelmi Központba, ahol előzetes bejelentkezést követően evezve is felfedezhetjük a vízi világot a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett kenutúrákon. Többek között az újonnan épült madárvártából figyelhetjük meg a titokzatos élővilágot a nádas közepén. Olvasd el a részletes túralírást, tanulmányozd az útvonal térképét a QR-kód segítségével!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tekerj tovább! Ha nem térünk vissza Sopronba, akkor a tóparton maradva Balfra jutunk, amely a híres savanyúvíz forráshelye. A Zsolnay-kút egy újabb kiváló pihenőhely. Itt meg is kóstolhatjuk ezt a különleges vizet, bár jó tudni, hogy talán nem mindenkinek lesz elsőre a kedvence. A hosszabb körön érintjük Harkát is, ráadásul az odáig vezető, jó minőségű, megújult bringaút már hivatalosan is az EuroVelo 13 nemzetközi kerékpárút-hálózat része. A romantikus környezetben biztonságosan, a gépkocsiforgalomtól elkülönítetten bringázhatunk vissza Sopron belvárosába.

hető mobilalkalmazás e-ösvénye segítségével egyszerre lehetünk jelen az offline és az online térben. A Sopron környéki erdőkben régen tündérek éltek – tartja az egyik mondánk. Sokan próbálták őket magukhoz édesgetni, de csak egyvalakinek sikerült az emberek közül. Hogyan lett Botond felesége a csoda szép tündérlány? Járjuk végig a kalandösvényt, és megtudjuk! Az útvonal minden állomása érdekes kérdésekkel és feladatokkal vár ránk. A helyes válaszért természetesen nem marad el a jutalom sem: a modern technológia segítségével, a kiterjesztett valósággal odavarázsolt lények még izgalmasabbá teszik a túrát.

Olvasd el a hosszabb túra részletes leírását a QR-kódot beszkennelve!

Töltsd le a Digitális Vándor appot a mobilodra, és indulj el a Ciklámen tanösvény e-ösvényén!

Az erdő titka – digitálisan és analóg módon A Lövérek régóta a soproniak kedvelt kirándulóhelye, de itt is találunk újdonságokat: például a környék 10 kilátóját vagy a Boszorkány meseösvényt is bejárhatjuk. Izgalmas kalandok várnak ránk a nemrégiben elkészült, modern és interaktív Erdők Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadasparkban is, ahol a Sopronihegység élővilágát ismerhetjük meg közelebbről. Sopron parkerdejét a közel 9 kilométeres Ciklámen tanösvény mutatja be legjobban. A tanösvény felfedezésében a hagyományos jelzések és táblák mellett ráadásul a Digitális Vándor applikáció is segít. Az ingyenesen letölt-

Az ösvényt bejárhatjuk egy rövid kirándulásként is, de egész napos programként is remek választás, különösen azért, mert tűzrakó és pihenőhelyek is vannak az útvonal mellett. Sőt, ha adrenalinra vágynánk, egy kalandparkban próbálhatjuk ki magunkat, de számos kilátó és látnivaló is színesíti az élményt. 

Városi Séta

Egy cserháti falu Terény

Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton

A Cserhát lankái között fekvő települést alig háromszáz nyolcvanan lakják, mégis olyan kuriózumokkal bír, amelyekért messzi földről érkeznek ide látogatók, ráadásul az utóbbi években egyre több városlakó választja otthonául. Mi lehet vonzerejének a titka? Ennek jártunk utána helyszíni riportunkban.

z első kora tavaszi napsugarak minket is a szabadba csábítottak. Nem találomra jöttünk Terénybe, kinek-kinek dolga akadt. A szerkesztőségi csapat két tagja bringára pattan, hogy körbekerekezzék a „Palóc Út” legérdekesebb falvait, míg fotós kollégámmal a falu utcáit rójuk, hogy még a harangozás előtt elcsípjük egy beszélgetésre Ilonka nénit.

Mert Szedlák Józsefné Ilona, azaz Ilonka néni nem akárki, az országban egyedüliként kézzel-lábbal kongatja a harangokat. Főállásban, immáron 20 éve, ha esik, ha fúj. Naponta kétszer, délben és este, temetéskor és misére szólnak rendületlenül a Szent András-templom harangjai Terényben. Nagy dolog ez, hiszen máshol már elektromos szerkezet vezérli a harangokat. 2018‑ban Nógrádikum díjat kapott a terényi harangozás és Ilonka néni. Szó, mi szó, a falu fekvése tényleg mesésen szép. A völgyben nyújtózkodó települést kettévágja a Szanda-patak, de ez csak előnyére válik. A patak két oldalán zömmel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

felújított, fehér falú, kontyos, palóc parasztházak sorakoznak. Körben lágyan hullámzó cserháti dombok szegélyezik a látóhatárt. Falusétánk az Arany János úton a katolikus templomhoz vezet. Mire odaérünk, jön Ilonka néni, mosolyogva, főkötőre kötött fejkendőben, díszes szakácskában (kötényben). Az ünnepi szentmiséhez sokszoknyás, színes, ünnepi palóc viselet dukál. Térül-fordul, nyitja a templomajtót. És mesél: oly ízes palóc tájszólásban, hogy gyönyörűség hallgatni. „A terényi katolikus templom 700 éves, és ennek megfelelően több stílus keveredése mutatkozik rajta. Az 1960‑as években tette rá a kezét a »műemlék«, az akkori átalakításnál nyerte el mai formáját a templom. Akkor nyitották meg a rózsaablakot, és akkor került bele az András-mozaik, mert a templomnak Szent András a védőszentje. Az oltáron magyar szentek vannak. Szent István, Erzsébet, László, Margit.”

Amit az országban csak Terényben hallhatsz és láthatsz: Ilonka néni harangozása és a Hunnia Csipkemúzeum

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

A község a Szanda-patak völgyében fekszik, körülötte a Cserhát lankái hullámzanak – Fotó: MTSZ

A harang hatalma a jégeső fölött Ilonka néni igazán ért a harangok nyelvén. Harangozódinasztiába született. Már az apai szépapja is harangozó volt. Gyermekkorában besegített a harangozásban a nagyapjának, felnőttként a szüleinek segédkezett, aztán megörökölte a szolgálatot. Így lett ő mostanra a templom gondnoka, sekrestyése és harangozója is egyben. És siet a harangokhoz, hogy fél órával a misekezdés előtt meghúzza az első hívogatót. „Három harang lakik a toronyban – mondja. – Híresek ezek a harangok. Nálunk jég még nem

A Szent András-templom oltára a rózsaablakkal; az épület országos műemléki védettséget élvez

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

verte a falut. Ha csúnya felhők kezdenek összeborulni az égen, jövök és harangozok, addig, amíg szét nem mennek.” A terényiek ugyanis úgy tartják, hogy a jeget hozó felhőket elkergeti a felfelé szálló harangszó. „Leülök, harangozok, imádkozok, a falu is leül, mindenki imádkozik, és gyertyát gyújt. A harangoknak és az imádságnak közösen van olyan ereje, hogy a jégesőt széjjelveri. Ahogy mifelénk mondják: a harangozás az élőket hívogatja, a holtakat siratja, a viharokat megtöri.” Édesanyjáról és a terényi különleges harangozásról még XVI. Benedek pápa is hallott, hiszen az asszony 90. születésnapjára apostoli áldását küldte. A három harangot nem is olyan egyszerű egy embernek megszólaltatni. Ezért Ilonka néni édesapja kitalált egy praktikus, pedálos rendszert. „A két nagyobb harangot kézzel húzom, a harmadikat meg a lábammal pedálozom.” És Ilonka néni megkondítja a második misét jelző hívogatót. „Nagyapám idejében húsvétkor az volt a szokás, hogy húsvéthétfőn a fiúk locsolkodnak, húsvétkedden viszont a lányok. Nagyapámat, aki már legénykorában harangozott, soha nem tudták meglocsolni, mert mindig meglógott. Végül kitalálták a tréfás kedvű lányok, hogy egy vödör vizet felkötnek a harangkötélre, és amikor hajnalban az 5 órai harangozáskor a nagyapám meghúzta a kötelet, a nyakába zúdult a víz, így meg lett locsolva.” Felkacag, miközben zúgnak, bongnak a harangok a terényi templomban.

Ilonka néni az egyetlen az országban, aki családi hagyományként kézzel-lábbal kongatja a harangokat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta Leheletfinom csipkevilág Az úrfelmutatáskor megszólaló harangszó már a templom közelében, az Arany János út egyik szépen felújított parasztházában ér minket. Itt található Terény másik, szintén országosan egyedülálló büszkesége, a Hunnia Csipkemúzeum. Csipkét mindenki látott már, de ilyet biztosan nem. Nekem is a nagymama csipketerítői maradtak meg, amelyek mindenhol ott lapultak, a tévé tetején, a vitrinben, a kis porcelánszobrok alatt, sőt még a konyhakredencen is, ahol folyton odacsuktam a fiókkal a terítő szélét. Sose értettem, mire jó ez a csipkézés. De itt, Terényben, a csipkemúzeumban megértettem, hogy gyönyörű és művészi is lehet. A Fáy és Edvi-Illés családokban a csipkeverés egyedülálló technikája nemzedékről nemzedékre száll. „A férjem dédnagymamája, Fáy Aladárné, lánykori nevén Edvi-Illés Gizella álmodta és alkotta meg a Hunnia csipkét a 19. és 20. század fordulóján – meséli Fáyné Tornóczky Judit, a csipkemúzeum alapítója. – Azóta a család női tagjai továbbadják a Hunnia csipke verésének örökségét. A múzeumot részben azért is hoztuk létre, hogy a dédnagymamának emléket állítsunk, illetve hogy a munkásságát be tudjuk mutatni. A Hunnia csipkének önálló kiállítása Magyarországon csak Terényben van.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Hunnia Csipkemúzeumban a kézi csipkekészítés történetével ismerkedhetünk meg

A kis teremben a mutatós csipkegalléroktól a pompás gránátalmás, pávás terítőkön és a leheletfinom csipkeruhán át az elegáns napernyőig szinte minden csipkecsoda felvonul. „A Hunnia csipke egy vertcsipke-technika, amelyet a csipkék közül az egyik legbonyolultabbaknak tartanak, mert sok-sok orsóval és eszközzel készül – magyarázza Judit. – Különlegessége, hogy magyaros motívumokkal gazdagította a sokféle külföldi formakincset. Felhasználta a sárközi főkötőhímzések mintavilágát, de a somogyi pásztorfaragások díszítéseit és a matyó hímzések némelyikét is. Attól lett egyedi a Hunnia csipke, hogy magyar népművészeti motívumokat mutat be csipke formájában. De gyakorlatilag bármilyen formát, amelyet lerajzolunk, azt ezzel a csipketechnikával el lehet készíteni.” „A kézi csipke elkészítése azonban időigényes műfaj – tudjuk meg Judittól. – Nagyon lassan készülnek, ezért nagyon drágák is. Egykoron – szó szerint – aranyárban mérték a csipkét a főúri házaknál. Napjainkban leginkább iparművészeti alkotásokként jelennek meg egy múzeumban vagy exkluzív ruhadíszítésekként a dizájn és a divatbemutatók porondján.” Mondhatni: eljárt felette az idő, ám a csipkekészítés – Judit szerint – egy csodálatos kézművesmesterségnek az őrzése. Egy jó hobbi, egy fantasztikus kikapcsolódási mód. Judit csipkesulit is működtet, helyben, a faluban, a koronavírusnak köszönhetően pedig már az online térben is. „Látni, hogy a tanítvány miként fejlődik, hogyan lesz egyre ügyesebb és bátrabb. Ahogy egyre több kreativitással készíti az önálló csipkealkotásokat, az nagyszerű élmény.”

Miért éppen Terény? Judit építész férjével 20 éve él Terényben. Hat gyermeket neveltek fel, és turizmussal foglalkoznak. A csipkemúzeum mellett szálláshelyet, kávézót üzemeltetnek. Judit a nógrádi kis falu egyik közösségi motorja. Most is éppen egy újabb közösségi tér és szálláshely létrehozásán dolgozik. Terény szerinted mitől virul, illetve miért nem néptelenedik el? Nehéz megmondani. Talán az, hogy olyan emberek költöznek ebbe a faluba, akik tenni akarnak, akik aktívak és kreatívak. Hogy ez miért van így? Szerintem egyik lehetőség vonzza a másikat. De hogy hol kezdődött ez a dolog, az rejtély. Ma már viszont tény, hogy a falu látogatói, az itt élők rokonai viszik tovább a hírt, ezáltal beindult egy láncreakció. Kevés olyan őslakos van, aki vállalkozásba kezdett. Ha nem tekintenénk a betelepülőket, akkor lehet, hogy ez a falu is elnéptelenedne. Szerintem kívülről lehet megmenteni a falvakat. A messziről érkező hamarabb felismeri

Csillagtúrák Terényből Ha időnk legalább egy hétvégére engedi, akkor a terényi látogatást fejeljük meg a környék látnivalóinak felfedezésével. Érdemes átruccanni Bujákra, például a Sas-bérc kilátójának érintésével, valamint Szandaváraljára (az Országos Kéktúra érinti), amely felett Szandavár nevezetes romjai állnak. Mindenhol felejthetetlen panoráma lesz a jutalmunk. És persze gépkocsival vagy éppen kerékpárral nincs elérhetetlen messzeségben Hollókő, vagy akár az ősi élet nyomait bemutató, Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület sem.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

A johanniták táborának felújított, tornácos parasztházai

az értékeket, aki nap mint nap benne él, annak természetes, hozzászokik. Kreativitás és aktivitás mellett még mire van szüksége a betelepülőknek? Kellő alázatra a vidékhez és a természethez történő alkalmazkodáshoz. Ide nem úgy kell jönni, hogy majd én megmutatom, hogyan kell földet művelni, és nem veszem figyelembe az időjárást,

a csapadékot, a föld adottságait. Olyan emberekre van szükségünk, akik értékként tekintenek mindarra, amit itt alkotnak és átélnek, és ezt az értéket szívesen megmutatják, továbbadják másoknak. Erre fogékonyak az emberek. Terény megtartásához szerintem a legfontosabb az, hogy megtanuljuk, miként kapcsolódjunk egymáshoz. Természetesen a falunkban is vannak nézeteltérések, de mindenki igyekszik ezt kezelni, hiszen holnap is együtt kell lennünk, együtt kell dolgozzunk ebben a községben, adott esetben pedig egymásra kell támaszkodnunk. Itt igyekeznek az emberek e bölcsesség szerint élni, mert a haragtartás nem vezet célra, az valóban az elnéptelenedéshez visz.

„Hobbitfalva” a falu szívében

Ünnepi alkalmakkor az asszonyoknál még előkerülnek a színes, sokszoknyás palóc viseletek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Néhány éve a Noha Stúdió is felfedezte magának ezt a szép fekvésű, csendes nógrádi falut. „Hét évvel ezelőtt jártunk itt először, és azonnal magával ragadott bennünket a Cserhát e dimbes-dombos vidéke – meséli Nemes Natália iparművész, a budapesti székhelyű Noha Stúdió alapítója. – Aztán rátaláltunk Terény északi csücskében erre a különleges helyre, négy vályogházzal, amelyek az eredeti, 100–200 éves szerkezetben maradtak meg, közös udvarral, lejtős telekkel. Beleszerettünk, időnként visszatértünk, és megkértük a régi

házak tulajdonosait, ha eladnák a telküket, szóljanak. Eltelt pár év, és jött a lehetőség, megvehettük a házakat, ráadásul egyben.” Többévnyi munkával felújították a parasztházakat. Létrehoztak egy ökotudatos szálláshelyet, ahol márciustól szilveszterig 40 főnek tudnak szállást biztosítani. Emellett a terület közösségi és alkotótérként is funkciónál. Nati szerint közösségteremtéssel és iskolákkal lehet vállalkozásokat behozni egy falu életébe, ami által munkahelyeket is teremthetünk. Ahol alternatívát, perspektívát, közösséget tudunk adni az embereknek, ott felélénkül a falu. A Szanda-patak völgyében elterülő, szellős kis településen a faluséta külön program lehet. A felújított parasztházak és a rendben tartott udvarok szép képet adnak Terény utcáinak. A faluban több mint száz palóc, kontyos házikó található, amelyek javarészt az 1910–1930‑as években épültek. Ma mind helyi műemléki védettséget élveznek. A patak túloldalán, a szalagtelkes „szőlősoron” szintén

A keskeny telkeken egymás után sorakoznak az épületek

A terényi településkép jellegzetes részei a kontyos, tornácos, vályogból épült parasztházak

„Öt ujja van a tenyérnek, öt nap is kevés Terényben.” Aki mélyebben is szeretne megismerkedni Terény és környékének különleges hangulatával, azt élmények tárháza várja a Fay-innben. A Palóc Bringa hálózatának részeként egész évben lehet itt bringát bérelni, szervezett túrák keretében pedig elektromos rásegítéssel működő kerékpárokkal küzdhetünk meg „Görbeország” emelkedőivel. A kölcsönzőben természetesen egyéb, kiegészítő felszerelést (pl. sisak, kesztyű, világító mellény, gyerekülés, lámpa, pumpa) is kérhetünk, és szerszámok is rendelkezésre állnak. Ha pedig jóleső fáradtsággal visszatérünk e kedves településre, minden adott ahhoz is, hogy az aktív időtöltést kulturális élvezetekkel vegyítsük. Az Árdai vendégház igényesen berendezett, hagyományos portája étkezési lehetőséggel, helyi termékekkel várja a táj iránt érdeklődő vándorokat. Nyitvatartás: egész évben, előzetes bejelentkezéssel Weboldal: www.fay-inn.hu

századfordulós, takaros, verandás parasztházak állnak, közelükben pedig a Szent-Györgyi Albert-emlékhely és -szoborpark látható. A híres Nobel-díjas orvosprofesszor ugyanis gyermekkorának nyarait a mai Terény külterületén lévő kiskérpusztai kúriában töltötte. A szoborpark különlegessége az Európában egyedülálló, fából készült, mozgó, bárka formájú harangláb, amelynek állítólag minden része mozog, amikor szólnak a terényi harangok. (Ezt nem volt alkalmunk megfigyelni, mert harangozáskor épp a katolikus templomban voltunk.) A szőlősor egyik házában kapott helyet az ország egyetlen orsósmagnó-múzeuma. Erről az élményről – sajnos – lemaradtunk. A tulajdonos gyűjteményalapító, Nagy Vilmos 2021-ben elhunyt, múzeuma pedig azóta zárva tart. Reméljük, mihamarabb kinyitja kapuit! És akkor ismét ellátogatunk Terénybe. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Válogatás

a „palóc karszt”

Fotó: Komka Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

földtudományi

értékeiből

Id. Noszky Jenő geológus 1940-ben a homokkővel fedett Írta: Veres Zsolt észak-magyarországi területeket „palóc karsztnak” nevezte el. Bár a karszt kifejezést tudományos értelemben nem használjuk a homokkő esetében, a hasonlat mégis jogos lehet a Palócföld homokkővel fedett vidékének hazai szinten is egyedülálló formakincse kapcsán. Pillantsunk be ebbe a különleges és jórészt ismeretlen világba!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 miocén kori sekélytengeri homokkövek átlagosan 14–15% karbonáttartalommal rendelkeznek, de helyenként ez a 25– 51%‑ot is elérheti. A karbonát ásványtani értelemben kalcit (CaCO3) formájában van jelen, amely döntően a kőzetalkotó szemcséket cementálja össze. A palócok által „apokának” nevezett, finomabb szemcséjű homokkövek a szó szoros értelmében nem karsztosodnak, nem alakul ki rajtuk a mészkőterületekre jellemző klasszikus formakincs. A szemcséket összecementáló kalcit viszont a beszivárgó csapadékvizek hatására oldódik, tehát bizonyos értelemben valóban karsztos oldódásról beszélhetünk. Az a kőzettest, amelyben nagyobb a kalcit mennyisége, erősebben cementáltabb, emiatt jobban ellenáll a külső erők lepusztító folyamatainak. Ezért lehetséges az, hogy a Palócföld homokkővel fedett vidékén hazai szinten is egyedülálló és roppant látványos formakincs tudott kialakulni. Írásunkban ezek közül mazsolázgatunk. Kalandra fel, irány a homokkövek világa!

A kilyukadt homokkő esete Magyarnándoron Magyarnándor az Északi-Cserhát lankái között fekvő, bájos kis település, nem messze Balassagyarmattól. A falutól keletre, a Réz-parti-víztározó szomszédságában a maga nemében egyedülálló földtani/felszínalaktani érték kereshető fel. A miocén kor elején, 23–19 millió évvel ezelőtt a területen még egy sekély tenger vize hullámzott, amelyben döntően homokos üledékek rakódtak le. A leülepedett összlet később a meszes oldatok hatására cementálódott, azaz kemény és kalapálható kőzet lett belőle. Ez a cementáció viszont nem volt a kőzettestben mindenütt egyenletes: ahol erősebb volt, ott egy keményebb és ellenállóbb kőzetrész alakult ki. A külső erők „kalapácsa” ezeket a jobban cementált egységeket hagyta meg az utókor számára, bizarr formájú sziklaalakzatokat faragva ki, így például a szóban forgó Lyukas-követ. A látványos sziklához a magyarnándori Fő útról kelet felé kiágazó, jelzetlen földúton, majd egy kis ösvényen lehet eljutni (kb. 1 km-es séta).

Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kővé vált baba Kisterenye határában A szebb napokat is látott egykori bányászváros, Bátonyterenye (Kisterenye) városától keletre, a Kazár-patak völgye fölé magasodó Nagy-Drót-hegyen áll őrt a Kőbaba méltóságteljes kőbástyája. A nehezen megközelíthető földtudományi/geoturisztikai érték szintén a „Pétervásárai Homokkő Formáció” egyik látványos és tanulságos természetes geológiai feltárása. Kőzetanyaga és kialakulása megegyezik a korábban említett, miocén homokkövekből álló sziklaszobrokéval. Ezeknek a sziklaképződményeknek a gazdag hiedelemvilágukról ismert palócok különféle fantázianeveket adtak az elmúlt évszázadban, s kialakulásukhoz nem egyszer misztikus történeteket társítottak. Bátonyterenye és Nemti térségében ezeknek a magányos sziklaalakzatoknak a létrejöttét kővé vált emberekhez kötötték, akiket valamiért megátkoztak. Természetesen a valóság az, hogy ezek a sziklaszobrok a természet játékai, alakjuk a véletlen műve.

Fotó: Veres Zsolt

A terényi Peres-hegy kőszobrai A mesébe illő faluképéről és parasztházairól nevezetes Terénytől északkeletre, az Országos Kéktúra ösvényétől egy kőhajításnyira kereshetők fel a Peres-hegy bizarr sziklaképződményei. A kőzetanyag ugyanaz a sekélytengeri miocén homokkő, mint Magyarnándor esetében. Itt azonban az egyes homokkőrétegek cementációja rétegszerűen következett be, majd az eróziós folyamatok „táblaszerűen” preparáltak ki ezeket a puhább homokkövek „fogságából”. Ha a lábunk elé nézünk a borókákkal tarkított kőszobrok között, nem egyszer tenyérnyi méretű kagylók teknőire lehetünk figyelmesek. Ezek a nagy méretű és vastag héjú osztrigafélék azért növesztettek ilyen ellenálló héjat maguknak, mert a nagy energiájú, hullámzás ostromolta tengerparton másképp nem tudtak volna megélni, hisz teknőjüket a hullámzás és az odacsapódó hordalék fel őrölte volna. A Peres-hegy szikláihoz az OKT útvonaláról pár száz métert letérve, egy jelzetlen földúton juthatunk el.

Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: MTSZ

Remeték Szentkúton A Cserhát keleti részén, Mátraverebély község mellett található az országos hírű Mária-kegyhely, Szentkút. A búcsújáró hely feletti meredek hegyoldalban, a Meszes-tető déli oldalában különös alakú nyílások sötét szájai ásítanak az arra járókra. A misztikus, emberkéz által faragott remetelakok érdekes múltbeli történetekről mesélnek. Szentkút térségének földtani felépítésében döntően sekélytengeri mészkövek és meszes homokkövek vesznek részt, amelyek a miocén kor közepén, a bádeni korszakban (14–13 millió évvel ezelőtt) rakódtak le. Ekkor a területet egy szigetekkel, félszigetekkel tagolt, sekély és meleg tenger borította, amely rendkívül gazdag élővilággal rendelkezett. A bádeni rétegsor egyik legszebb feltárása a Meszes-tető déli oldalában kereshető fel, a Remete-barlangoknál. Itt olyan karbonátos és törmelékes üledékes kőzetek tárulnak fel, amelyek homok nagyságú szemcséi a hullámzás által összetört egykori tengeri mészvázú élőlények vázelemeiből (pl. mohaállatkák, algák, kagylók) épülnek fel. Ebbe a könnyen faragható kőzetfalba mélyültek azok a Remete-barlangok, amelyeket lakóbarlangként és kápolnaként is használtak a remeték a középkor óta. Utolsó lakójuk, Dobát Jozafát remete 1767-ben távozott el az élők sorából. A mesterséges üregek a bazilikától induló kék barlang turistajelzésen érhetők el, körülbelül 500 méteres sétával. 62

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Remeték a homokkőben A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. A falutól délkeletre húzódó Kő-völgyben egy izgalmas és látványos homokkőfeltárás kereshető fel. A kishartyáni Kőlyuk-oldal mintegy 300 méter hosszú és 30–40 méter magas, tagolt homokkőfala a területet borító „Pétervásárai Homokkő Formáció” egyik legszebb feltárása. A természetes geológiai feltárás a sekélytengeri homokkő üledékciklusát két eltérő szelvényben mutatja be, amelyeket egy törésvonal választ el egymástól. A hullámos és erősen tagolt homokkőfal igazi kuriózuma azonban a benne tátongó Kőlyuk vagy Remete-barlang. A háromosztatú lakóbarlang pontos kialakításának dátumát nem ismerjük, de valószínű, hogy a kevésbé cementált homokkő kimállásával keletkezett természetes üregeket tovább mélyítve faragták ki.

Fotó: Molnár Péter

A 19. század végéig remeték lakták, akiknek a Kőlyuk az „összkomfortot” is köszönheti. A Kőlyuk és sziklafala a sóshartyáni műútról a zöld kereszt jelzésen érhető el, körülbelül 1 kilométeres sétával. A barlanghoz a kőbe vésett, meglehetősen meredek lépcső vezet fel.

Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Gulyás Attila

Nemti homokkő-paradicsoma

Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Árpád-kori eredetű település határában számtalan, a homokkőhöz kapcsolódó földtudományi érték kereshető fel. A Sárkány-szikla a Kossuth út 72. száma alatt található régi magtár mögött induló földúton át közelíthető meg (pár száz méteres séta). A bizarr formájú sziklaalakzat az erősebben cementált kőzetrészek kipreparálódásával alakult ki. A homokköves összlet felszínén helyenként jól megfigyelhető egy pár milliméter vastag mállási kéreg is, amely jóval sötétebb a homokkő eredeti, sárgás színénél. A kéreg a homokkő mállásának hatására, az abból kioldódó és újból kicsapódó kalcitból és gipszből jön létre. Jellegzetes sötét színét a gipszkristályokba ágyazott szennyező szemcséknek köszönheti. A homokkő eredeti sárgás színét a benne található vastartalmú limonitásványok okozzák. Nemti legkeletibb utcájából, a Fenyves útról a zöld sáv és a zöld háromszög jelzéseken közelíthető meg hazánk egyik leglátványosabb homokkőszurdoka, valamint magányos, gomba alakú homokkősziklája. A Morgó-gödri helyenként pár méteresre összeszűkülő folyosóját a területbe bevágódó vízfolyás alakította ki lassú, de kitartó munkájával. A szurdoktól nem messze található Leány-kő körülbelül 6 méter magas sziklatornya hazánk legnagyobb, homokkövön kiformálódott, magányos sziklaképződménye.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Megkövesedett ágyúgolyók a Szer-kőn Bárnától északra egy látványos, kopár homokkőfal állítja meg a tájat fürkésző geoturista szemét. A Szerkőnek nevezett homokkőorom szintén a sekélytengeri „Pétervásárai Homokkő Formáció” kőzetanyagából áll. Ahogy írtuk, a homokkövön kialakult formakincs karaktere attól függ, hogy az erózió mekkora méretű és milyen „alakzatban” cementált kőzetrészt hámoz ki a puhább kőzetek tömegéből. A cementációnak a Palócföldön alapvetően három típusa fordul elő: folyamatosan cementált rétegek, meg-megszakadó, „cipósorok” formájában cementált egységek, valamint magányosan elhelyezkedő, közel gömb alakú konkréciók. Konkrécióknak hívjuk a környezetüktől határozottan elkülönülő, a befoglaló kőzeteknél jobban cementált, ebből kifolyólag keményebb kőzetrészeket. A Szer-kövön alapvetően mindhárom forma előfordul, de szembeötlő azoknak a „buciknak” a száma, amelyek közel gömb alakot öltve potyognak ki a feltárások síkjából. Ezeket a karbonátos konkréciókat a nép a törökök megkövesedett ágyúgolyóinak hitte, s misztikus legendákkal szőtte körül. A tudomány azonban megnyugtatóan tisztázta ezeknek a konkrécióknak az eredetét. A Szer-kő 457 méter magas csúcsa a kék háromszög jelzésen közelíthető meg, de a sziklafalat a Bárna-patak menti szekérútról csodálhatjuk meg leginkább.

Fotó: Veres Zsolt

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Komka Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szakaszán anyaguk felhalmozódásával szélesebb síkok alakulnak ki. Ezekbe később a vízfolyás újra belevágódik, s az omladékot elhordva kitakarítja a völgyszakaszt. A völgyben Rónafalu felé haladva többször is mederlépcsők állják az utunkat, amelyek az erősebben cementált, ezért az eróziónak jobban ellenálló homokkőpadokon alakultak ki. A völgyben turistajelzés nem vezet.

BORSODNÁDASD

Zagyvaróna Ravaszlyuk

Kishartyány Kő-völgy

Magyarnándor Lyukas-kő

Peres-hegy

Bárna

Szer-kő

Nagy-Drót-hegy

Remete-barlangok

Szentkút

Temető alatti labirintus Pes-kői-gombaszikla

Sárkány-szikla

Tarnalelesz

Nemti BÁTONYTERENYE

Terény

20 km

Térkép: Bába Imre

A Ravaszlyuk és ami benne van Salgótarjántól északkeletre, a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Zagyvaróna és Rónafalu között húzódik az oldalágaival együtt mintegy 3 kilométeres hosszúságú eróziós völgyrendszer, amely a Ravaszlyuk (máshol Bugyiszló vagy Bugyizló) névre hallgat. A kevesek által ismert és járt, ágas-bogas völgyrendszer, mondanunk sem kell, apokában alakult ki. A Ravaszlyukat is hordozó, megközelítőleg 1 négyzetkilométeres terület a vízfolyások által erősen felszabdalt Medves-vidék kistájhoz tartozik, ahol a szűk, meredek falú, nagy esésű eróziós völgyrendszer a miocén korú „Pétervásárai Homokkő Formáció” üledékes rétegsorát tárja fel meglehetősen látványosan. A völgytalpon folydogáló időszakos vízfolyás lassú bevágódása (a terület emelkedésével „szinkronban”) által létrehozott Ravaszlyuk keresztmetszete helyenként jellegzetes V alakú, ahol még a völgytalp is hiányzik. Kiszélesedő völgytalpak főleg ott alakulnak ki, ahol az eredetileg keskeny völgytalpon meanderező vízfolyások alámossák a homokkőfalat, amely egy idő után leomlik. A leszakadó tömbök fokozatosan felaprózódnak, s a völgy egy adott

Gombaszikla Tarnalelesz határában Tarnalelesztől északra, a Leleszi- és a Vermes-völgy találkozásánál emelkedik a 354 méter magas Pes-kő. A homokköves kopárokkal tarkított hegy számos földtudományi értéket rejt. Ilyen a hegy délkeleti oldalában nyíló Pes-kő-barlang, amely kiterjedése miatt a környék számos barlangjának egyik legnagyobbika. A barlangtól északnyugat felé haladva csalitos, nehezen megközelíthető terepen érjük el a Pes-kő igazi földtudományi attrakcióját, egy magányosan álló, homokkő alkotta gombasziklát. A körülbelül 2,5 méter magas szikla a Pes-kő déli, borókákkal és fiatalabb, vegyes állományú erdővel borított részén helyezkedik el. A gombasziklát megvizsgálva megállapítható, hogy padjai északi irányba dőlnek, illetve négy jobban és három kevésbé cementált egységből épül fel. A nehezen megtalálható földtudományi értékhez jelzett turistaút nem vezet.

Fotó: Veres Zsolt

Rejtélyes labirintus Borsodnádasdon A miocén homokkőből álló dombok ölelésében helyezkedik el az egykoron szebb időket is látott Borsodnádasd városa. A településen működött hazánk egyik legnagyobb lemezgyára a 19. század közepétől 1992-ig. A várostól délkeletre helyezkednek el az egykori lemezgyár siralmas képet nyújtó épületei, a gyár egykori temetőjével együtt. A helyiek már évtizedek óta tudtak egy rejtelmes labirintusrendszerről, amely a lemezgyári temető alatt helyezkedik el, de bemerészkedni senki sem mert. Egy beomlott bejárat kibontásával 2014-ben sikerült bejutnunk az általunk Temető alatti labirintusnak elnevezett járatrendszerbe, ahol döbbenetes látvány fogadott minket: több száz, akár több ezer méter hosszú, egymásra merőleges, trapéz alakú, többszintes járatrendszer, amelynek nem értünk a végére. A labirintus eredetéről a helyiek, sőt az írott források is hallgatnak, a rejtélyek megoldása a jövő feladata lesz. A labirintus falait tanulmányozva érdekes üledékes kőzettani megfigyeléseket is tehettünk. A limonittal „színezett”, kavicsos homok- és homokkőrétegekben tömegesen fordulnak elő kagylók ös�szetört héjai, amelyek az egykori, erős hullámzás uralta tengerpartra utalnak. A hely rejtélyességét mutatja az is, hogy a labirintus bejárásakor egy faragott fülkében egy korábban öngyilkosságot elkövetett fiú búcsúleveleit találtuk meg. A labirintus Észak-Magyarország érdekes és különleges turisztikai attrakciója lehetne, de egyelőre a ráccsal lezárt bejárat megtalálása is nagy feladatnak számít. Ami nem is baj, mert az omlásveszély miatt a belépés jelenleg életveszélyes. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Ipoly-völgyi tekergés

A Dunakanyar közelében járunk, itt azonban hétvégén sem kell tömegekre számítani, Írta: Tóth Judit viszont szépséges tájakra és különleges Fotók: Pálvölgyi Krisztina látnivalókra annál inkább. Felfedezőútra indulunk az Ipoly völgyébe, annak is a Hont és Dejtár közötti szakaszára, ahol sok helyen még ma is ősi medrében kanyarog ez a szeszélyes folyó.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra z Ipoly völgyének sokszínű tájait gyalogosan, kerékpárral, hos�szabb-rövidebb szakaszokra bontva is felfedezhetjük. Ehhez jó kiindulópont lehet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével létrejött, közel 15 kilométeres Ipoly-híd túraútvonal, amely felfűzi a környék látnivalóit nemcsak a folyó magyar, de a szlovákiai oldalán is. Ezt az útvonalat követve olyan érdekes látnivalókat és tanösvényeket is útba ejthetünk, mint a Honti-szakadás vagy a Drégely várához vezető Apródok útja tanösvény. Mi ezúttal magát a folyót és a közelében fellelhető, kevésbé ismert látnivalókat szeretnénk bemutatni.

Zsilipek és holtágak Az első, ami eszembe jut, ahogy az Ipoly hullámterében sétálunk Dejtár közelében, hogy milyen tágas itt a tér. A folyót széles rétek kísérik, amelyeket egy-egy kisebb holtág tarkít, a távolban pedig a Börzsöny és a szlovákiai Korponai-fennsík hegyei adnak keretet a meglepően széles látóhatárnak. Kísérőinkkel, Bezeczky Árpáddal és Géringer Péterrel, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őreivel lesétálunk a folyóhoz. A túlpart már Szlovákia,

Az Ipoly hullámtere Dejtár közelében

ott a part mentén kevés fát látni, ideát sokkal vadregényesebb a hullámtér. Még úgy is, hogy ezen a szakaszon az 1970-es években szabályozások történtek, a nagyobb kanyarulatokat átvágták, és több helyen duzzasztót is építettek, hogy megzabolázzák és kiszámíthatóbbá tegyék a folyót. Az Ipoly nagyon szeszélyes, megesik, hogy alig van víz a medrében, de olykor nagy áradásokra is képes, ahogy megtudom Árpádtól, a kisvízi és az árvízi vízhozama között közel százszoros különbség is lehet – ennél nagyobbat csak a Tisza képes produkálni a Kárpát-medencében. Az Ipoly Hont és Ipolyszög közötti, mintegy 20 kilométeres szakasza valami csoda folytán kimaradt a szabályozásokból, ma már a DINPI védett természeti területe, de a folyóvölgy ezen szakasza nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, úgynevezett ramsari terület is egyben. A holtágat, amelynek a partján sétálunk, az 1970-es években vágták el a folyótól, így azzal most már csak árvíz idején van közvetlen kapcsolata. A holtág visszaidéz még valamit a szabályozás előtti időkből, és a néhol mocsaras medrében még olyan különleges fajok is előfordulnak, mint a védett réti csík. Ez a hal a folyószabályozások és vízrendezések 19. századi megindulása előtt még közönséges fajnak számított az országban, ráadásul kedvelt böjti eledel volt, amelyből olyan jellegzetes ételeket készítettek, mint a csíkos káposzta. Ma már sajnos a réti csíkot is „nagyítóval” kell keresni a hazai vizekben.

Recsegő hang az éjszakában Ez a zöld levelibéka fázósan kuporgott a gátoldalban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A védett természeti terület kezelője a DINPI, s ha folyik is gyepgazdálkodás, annak megvannak a szabályai. Például a kaszálás időpontját az

kaszálás miatt semmisülnek meg a fészekaljak. Épp ezért a haris ma már fokozottan védett, a fészkelési időszakban pedig kiemelt figyelmet kap, és a fészkek megóvása érdekében korlátozzák a kaszálást.

A fokozottan védett haris – Fotó: Szymon Bartosz/Adobe Stock

itt fészkelő madarak, köztük a haris igényeihez igazítják. Az Ipolyvölgy az ország legjobb harisos élőhelyeinek egyike. Sajnos az intenzív gyepgazdálkodás miatt a faj számára alkalmas élőhelyek jelentősen megfogyatkoztak az országban, ahol még megmaradtak, ott sokszor a nem megfelelő időpontban végzett

A harist ritkán lehet meglátni, szaporodási időszakban viszont a hímek hangja messzire szól, leginkább éjszaka. Jellegzetes, recsegő hangjukkal – ahogy azt a latin nevük (Crex crex) is „mondja” – jelzik a telelésből később visszaérkező tojóknak, hogy itt érdemes leszállniuk, másrészt a rivális hímekkel is tudatják, hogy ez a hely már foglalt. Ez a hang a természetvédelmi szakemberek számára is fontos információt jelent, ez alapján tudják ugyanis kijelölni a fészek megóvásához szükséges védőzónát.

Ez az Ipoly-holtág ma is több értékes faj menedéke

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Dejtár legelőjének ékessége a védett fekete kökörcsin

A Páskom-legelő különleges világa A Dejtár közelében található Ipoly-holtág, ahol a folyóval való ismerkedésünket kezdtük, a Páskom-legelő tanösvény utolsó állomása. Innen nem messze, úgy 1,5 kilométerre, a tanösvény harmadik állomásán egy merőben más karakterű tájat ismerhetünk meg. Egy homoki gyepet, amely első pillantásra akár a Kiskunságban is lehetne valahol. Ha azonban közelebb hajol az ember a homokhoz, megtapintja azt, látja és érzi, hogy ez, az Ipoly által idehordott homok sokkal durvább szemű annál, mint amelyet a Duna–Tisza közén találunk. A Páskom-legelő különleges ékessége áprilisban a fekete kökörcsin, amelyből ennyit egy helyen én még soha nem láttam. Ez a védett növény úgy tökéletes, ahogy van. Bókoló virá-

A Páskom-legelő kilátójából jól belátható a Nagy-tó nádasa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A meglepő külsejű sisakos sáska is előfordul itt

gával, sötétlila szirmaival, ezüstös „szőrmebundájával” egy igazi remekmű. Persze, ahogy az már lenni szokott, amilyen szép a virág, olyan mérgező is, frissen és szárazon egyaránt. A páskom szó egyébként legelőt jelent, és az itt legeltetett állatoknak nagy szerepe volt abban, hogy a fekete kökörcsinek ilyen szép számban jelen vannak, ugyanis – még ha nem is tudatosan – jó kertész módjára a növények beérett magjait szépen beletaposták a földbe. A kökörcsinek után sem marad szépségek nélkül a terület, nyár elején a szélben hullámzó árvalányhajaktól fénylenek a lejtők. Az itteni állatvilágban is akadnak ritkaságok, például a mediterrán eredetű és feltűnő külsejű sisakos sáska, amely itt már közel van elterjedésének északi határához.

Dejtár és környéke A legelőt átszelő út mellett egy megfigyelőtorony áll, ahonnan jól be lehet látni az Ipoly-völgy legnagyobb összefüggő nádasát. A Nagy-tó sok védett madárfaj fészkelő-és táplálkozóhelye. Sok más mellett költenek itt nagy kócsagok és barna rétihéják, hallani a bölömbika jellegzetesen öblös hangját és a nádi énekesek szűnni nem akaró csivitelését, de tavasszal és ősszel számos vonuló madárfaj is tart itt hosszabb-rövidebb pihenőt. Ha valaki szeretné végigjárni a 3 kilométeres Páskom-legelő tanösvényt, és autóval érkezik, az Dejtár központjában, a templom mellett tudja letenni a járművét. A falu szélétől induló tanösvény először egy felhagyott agrár területen vezet át, de aztán, ahogy távolodunk a lakott területtől, úgy lesz egyre szebb a táj. A tanösvény nem körtúra, így a legtávolabbi pontról a már bejárt útvonalon tudunk vissza-

A dejtári házak jellegzetes falfülkéinek egyike

Aki errefelé bringázik, még egy ilyen függőhídon is átkelhet

jönni a faluba, de szerintem senki nem bánja ezt, mert olyan szép és nyugodt ez a táj, és olyan jó itt sétálni.

vashatunk. De ezen a kellemes pihenőhelyen nézelődni is hosszan lehet.

De térjünk még vissza egy pillanatra Dejtárra, amely máig őrzi palóc hagyományait, amelyekről a tájházban tudhatunk meg többet. Aki a faluban sétál, annak bizonyára feltűnik a helyi építészeti hagyományok egyik jellegzetessége, amely a falu lakosságának vallásosságára utal. Sok ház homlokzatán – még a szocializmus tipikus kockaházain is – lehet látni kis falfülkét, benne Szűz Máriát vagy valamelyik szentet ábrázoló kis szoborral.

Ehhez a mocsárhoz kötődik egy nálunk különlegesnek számító faj, az énekes hattyú újbóli fészkelése. Az énekes hattyú a 18. század közepéig rendszeres fészkelő volt a tiszántúli mocsarakban, azután viszont hosszú időre eltűnt, csak ritka vonulóként tűnt fel olykor. 2005-ben azonban madarászok egy fiókáit vezető párt figyeltek meg a mocsárrengetegben. A madarak azóta is évről évre újra felbukkannak a környéken.

Bringával az Ipoly mentén Az Ipoly-völgy remek terep a bringások számára. Ha valaki két keréken szeretné felfedezni az Ipoly mente természeti értékeit, az részben kis forgalmú közutakon tekerhet, részben pedig a folyót kísérő töltéseken, amelyek nincsenek lebetonozva vagy leaszfaltozva, de ennek ellenére kiválóan bringázhatók. Persze előtte érdemes alaposan tájékozódni a térképen, mert egyelőre – függetlenül a területben rejlő potenciáltól – nincsenek errefelé kerékpárosokat tájékoztató táblák. Útközben több, az Ipoly-híd túraútvonal részét képező látnivalót is érintünk. Ilyen például az ipolyvecei madármegfigyelő torony, amely egy időszakos tó mellett áll, vagy Drégelypalánk közelében a Csadó-tanya. Ez utóbbi épülete nincs már meg, egy hangulatos kilátóhelyről láthatunk rá annak egykori helyére, amely valahol az alattunk elterülő nagy mocsárvidék közepén van. Ott, egy szigeten állt egykor a módos és népes Csadó család tanyája. A ház helyét már csak egy feszület jelzi, a család történetéről az út menti pihenőhely tábláján ol-

Két falu, egy fahíd Az Ipoly szlovákiai oldalán is vannak érdekes látnivalók, de ha mindenről részletesen szeretnénk mesélni, alighanem egy újabb cikket

A mocsaras terület egyik szigetén állt a Csadó-tanya

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra kellene most kezdenünk. De röviden, a teljesség igénye nélkül azért említünk néhány érdekességet a hosszú sorból. Tesmag (Tešmák) és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) között találjuk, és innen, tehát a szlovákiai oldalról tudjuk megközelíteni az Ipoly szabályozatlan szakaszát. A magyar oldalon nagy kiterjedésű nádasok, mocsaras területek húzódnak ezen a szakaszon, ahol tényleg a természet az úr. A folyó itt sok-sok kisebb-nagyobb kanyart leírva halad, teljesen a maga ura, arra megy, amerre ő akar. Közben épít és rombol, formálja a medrét, változtatja annak futását, ezzel együtt pedig a két ország között húzódó határ vonalát is, amely hol kicsit erre, hol kicsit arra mozdul el.

Az Ipoly szabályozatlan szakaszán ide-oda tekereg a folyó

zöld szalagját egy vékonyka erdősáv szegélyezi, a lankás domboldalakon túl pedig a Börzsöny hegyei magasodnak. Egy pillanatra megállunk az Ipolysággal szomszédos faluban Tesmagon, ahol Árpád egy különös feszületet mutat a templom előtt, amelynek emléktábláján ez áll: „Jézusunk segíts továbbra is. Hálából a szövetkezeti dolgozónők. 1970.” Mintha egy pillanatra Örkény valamelyik egypercesébe tévedtünk volna.

A határ menti Ipolyságban (Šahy) érdemes felmenni a város fölé magasodó Kálvária-dombra, ahonnan belátni az egész környéket. Alattunk a város régi utcái kanyarognak, mellettük panelházak sorakoznak szabályos rendben, a város templomának két tornyánál csak a közeli gyárkémény nyújtózik magasabbra. Az Ipoly Felsőtúr Horné Turovce

Ipolyfödémes Ipe¾ské Ú¾any Ipolynyék Vinica

Kelenye Kleòany

IPOLYSÁG

ŠAHY Ipoly menti tanösvény

Ipoly-hí d t

Dejtári-tó és torony

-p. ence Kem

TESMAG TEŠMAK

Ipolyszécsényke Seèianky Somos tanösvény Ipolybalog Ipolynagyfalu Balog nad Ip¾om Ve¾ká Ves nad Ip¾om Ipolyhídvég Ipolyvecei torony Ipolykeszi Ipe¾ské Predmostie Kosihy nad Ip¾om tvo aú

Jégmadár Látogatóközpont

úr

Kisközéptúr Ve¾ké Turovce Hrkovce

Utolsó állomásunk a folyó szlovákiai oldalán Ipolyhídvég. A túlparton, egy kilométerre a folyótól Drégelypalánk házai látszanak. A két falu között 1944 decemberéig egy kőhíd állt, akkor azonban a visszavonuló német seregek felrobbantották azt. A hidat nem építették újjá, autóval most is Gyürki Ïurkovce csak egy 30 kilométeres kerülővel lehet eljutni egyik településről a másikra. Az 1990-es években a helyiek megelégelték ezt, és önkéntes Inám Dolinka munkában építettek egy gyalogoshidat fából,

Sz uh p.

2 Hont Csitárimajor

Ipolyvece Drégelypalánk

Apródok útja

Térkép: Bába Imre

Drégelyvár 444

ölgyi-p .

Királyháza

Kámor 661 5 km

Kem -p. e nc e

Patak

Nagyoroszi Drégelyvár vmh. . Sze m es - p

Horpács Bugyihó 633

gy - v

Dejtár

Hé ví z -p.

Irtvány-hegy 363Na

Páskom-legelő tanösvény D e r é k-

Nagy-hegy 272

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Der ék-p.

Borsosberény Szá r

azp.

Pusztaberki

Hasznos információk Az Ipoly-híd túraútvonalról a Duna– Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashattok részletesebben. Itt szintén megtalálható a Páskom-legelő, illetve az Apródok útja tanösvény leírása is, amelyekhez vezetőfüzetet is vásárolhattok a DINPI Zöld Boltjában (1121 Budapest, Költő utca 21.), de a tanösvények megtalálhatók a Duna–Ipoly mobil applikációban is.

Az ipolysági kálváriától jó kilátás nyílik a városra

amely a mai napig fontos szerepet játszik a két falu életében, hisz rokoni kapcsolatok is összekötik a határ egyik és másik oldalán fekvő két települést. A híd mellett kis pihenő épült padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel, és a híd karbantartását is közösen végzik. Nem messze innen, a régi kőhíd helyén hamarosan új közúti híd épül. Ha az elkészül, a kis fahíd forgalma bizonyára megcsappan, de a folyón átívelő, szép szimbólumként továbbra is megmarad majd. A mi Ipoly-völgyi tekergésünk itt véget ért, de az az igazság, hogy ennek a sokszínű és különleges tájnak a felfedezése számomra csak most vette kezdetét igazán. 

A két falu építette gyalogoshíd Drégelypalánk és Ipolyhídvég között

Két keréken

Körbetekertük a Palóc 76

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Nógrádi Attila

A Palócföld határait még a szakirodalom alapján sem lehet pontosan belőni, de aki letekeri a most bemutatott, mintegy 65 kilométeres túrát a Cserhát szívében, az tökéletes ízelítőt kaphat ebből a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékből.

föld szívcsakráját Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken evallom, még soha nem kerékpároztam korábban a környéken, mert a fókuszt mindig elvitte valami „kézenfekvőbb” célpont. Hol egy tókör (Tisza-tó, Velencei-tó, Balaton), hol egy kis Mátra vagy a Bakony, a Börzsöny, aztán irány az Őrség, de a Dunakanyar is rendszeresen elcsábít. Így valahogy fel sem merült eddig, hogy kifejezetten a Palócföld legyen a tekerés célpontja. Ezért is szeretem a tematikus számainkat, mert sokkal jobban rá tudunk fókuszálni egy-egy olyan területre, amely adottságai révén tökéletes túracélpont, mégis kevesen kerekednek fel, hogy felfedezzék. A Palócföld pont ilyen, és ez nem is csoda, mert a Mátra és a Börzsöny árnyékában terül el a legjava.

A túra elején híres tudósunk, Szent-Györgyi Albert gyerek kori házát is megnézhetjük Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Irány Terény! Hollókőt leszámítva alig találkozhatunk a környék településneveivel, hiszen a 2-es (majd 22-es) és a 21-es út elviszi a forgalom java részét, így ha nem célirányosan megyünk oda, viszonylag kevés esélye van, hogy elvetődünk valamelyik csendes kis cserháti falucskába. Túránk kiindulópontja, Terény is ilyen, magán viseli az összes palóc jellegzetességet, ezért ha valaki nem olvasta még a települést bemutató írásunkat, az lapozzon gyorsan vissza bemelegítésnek az 50. oldalra!

Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Terényből indítottuk a végül 65 kilo méteresre nyúlt, egész napos túránkat Fotó: Csanádi Márton

Terény azért is adja magát ideális starthelyszínnek, mert itt tudunk pedelecet, azaz elektromos rásegítésű kerékpárokat bérelni, amelyek segítségével lényegesen nagyobb területet tudunk bebarangolni, mint ha csak a saját combizmainkra hagyatkoznánk. Félreértés ne essék, így is el fogunk fáradni a nap végére, hiszen közel 1 000 méter szintkülönbséget gyűjtünk össze az amúgy szelídnek látszó dombocskák között, ráadásul aki nagyon formában érzi magát, az egyszerűen lecsavarhatja a rásegítés mértékét, így máris komoly sportértéket vihet a túrába.

Szent-Györgyi Albert nyomában Március legvégén jártunk ott, sajnos ekkor még a természet a tél végi, meglehetősen színtelen arcát mutatta, ám mire ezek a sorok megjelennek, már harsány zöldbe borul ez az amúgy tényleg festői vidék. Terényből kigurulva egy rövid időre kinyílik a táj, jól látszik a közeli Szandavár, ám mi most nem abba az irányba tekerünk, hanem egy hosszú kaptatóval megmásszuk a 469 méteres Sas-bércet. Útközben elhaladunk egy régi, de viszonylag szép állapotban lévő, magányos épület mellett, amelynek oldalán két emléktábla késztet megállásra minket, és ezek segítségével megtudjuk, hogy itt töltötte gyerekkorát világhírű Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert. A kaptatóra visszatérve kihasználjuk a pedelec nyújtotta rásegítést, és magunk is meglepődünk, hogy milyen hamar felérünk a csúcsra, ahol egy rövid kitérővel érhetjük el a néhány

A Cserhát legszebb kilátója

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

éve felújított és átadott kilátót. Ezt most kihagyjuk, mert egyrészt mindketten voltunk már ott korábban, másrészt hosszú út áll még előttünk, így lendületből folytatjuk túránkat a széles, aszfaltozott erdészeti úton, követve a fákra festett zöld Z jelzést.

A kilátót még az 1910-es években építtette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos a feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek egy müncheni építész tervei alapján. A kilencvenes évekre a torony faszerkezete nagyrészt összeomlott, de a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a 2000-es évek elejére egyszerű anyagokkal, eredeti formájában helyreállította. A felhasznált fa azonban nem állta ki az idő próbáját, ezért 2017-ben a fából épült részeket ismét újjáépítették, immár 12 köbméter kiváló minőségű vörösfenyő felhasználásával. A kilátóteraszra belső fémlépcső vezet fel, ebből a lépcsőházból nyílnak a földszinti és a második emeleti szobák is. Az első emeletnek saját külső lépcsője van, külön bejárattal. A kilátóból körbetekintve valóban a Palócföld szívében érezhetjük magunkat: a Börzsönytől a „palóc Olimposzon” (Karancs) át a vadregényes mátrai bércekig, valamint a határ túloldalán található magaslatokig pásztázhatjuk a tájat.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

Nem véletlenül illetik a „palóc Toscana” kifejezéssel ezt a tájat – Fotó: Nógrádi Attila

A dombokon hullámvasutazva érünk ki az erdőből, és rögtön meg is pillantjuk a távolban következő célpontunkat, Bokor aprócska házait. Ugyan korábban már elsütöttem a festői jelzőt, amely így is eléggé el van koptatva, de tényleg ez illik leginkább az elénk táruló látványra. Szigeti Feri kollégával egyszerre állunk meg, hogy gyönyörködjünk egy kicsit a Palócföld szívcsakrájában, illetve hogy csináljunk pár hatásvadász fotót. Aki szereti a Balaton-felvidék dimbes-dombos, elszórt falvas hangulatát, ezt a környéket is imádni fogja, ráadásként jóval kisebb tumultusra és barátságosabb árakra számíthat a főszezonban. Bokorba gurulva a helyi házőrző ebek bemutatót tartanak csaholási tudásukból, megnézzük 80

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Egy autentikus vendégház Bokorban – Fotó: Nógrádi Attila

„Palóc Provence” és „palóc Toscana”

a falu aprócska templomát, buszfordulóját, majd kulacsainkat megtöltve folytatjuk utunkat a következő falu, Kutasó irányába. Innen már alsóbbrendű utakon haladunk, de a forgalom elenyésző, és ez még akkor sem változik, amikor elhagyjuk a falucska takaros kis házait, és egy eggyel nagyobb autóútra (2122-es) kanyarodunk Cserhátszentiván, majd Alsó- és Felsőtoldot becélozva. A beépített hátszeles bringáknak köszönhetően gyorsan fogynak a kilométerek, van időnk és energiánk nézelődni. Felsőtoldot elhagyva ki is szúrjuk az út mellett magasodó Szár-hegyen az óriási, kéz alakú kilátót. Itt sem csábulunk el, mert már nagyon közel van a következő célpontunk, Hollókő.

Manapság egyre több helyütt olvashatni a fenti megnevezéseket a Cserhát kapcsán. Nem tudni, pontosan honnan származhatnak ezek a valósnak korántsem nevezhető hasonlatok, az interneten találunk fotósorozatot és gasztronómiai eseményt is ezekkel a jelzőkkel. Mindenesetre a térképet böngészve feltűnhet a kúriák szokatlanul nagy sűrűsége, amelynek hátterében leginkább a térségre egykoron jellemző kisnemesi földek nagy aránya sejlik fel, illetve az, hogy a szocializmus ipari fejlesztéseitől távol eső vidék amolyan időkapszulaként őrzi a múlt emlékeit. Éppen ezért messze nem csak Hollókőn találunk például szép, palóc házakat. Az alapvetően inkább dombsági, mintsem középhegységi jellegű tájnak sajátos bájt ad továbbá a fővároshoz való közelsége is, nem véletlen, hogy egyre többen fedezik fel a Cserhát lankáit. Egy biztos: a turistautak által kevésbé érintett, eldugott falvak felfedezéséhez kiváló eszköz a kerékpár.

Fotó: Labus Máté / Palóc Bringa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

Fotó: Nógrádi Attila

A palóc levesről kiderül, hogy nem is palóc Az egyik legismertebb hazai falu felé nehéz eltéveszteni a lekanyarodást, egy hatalmas sziklán trónoló, méretes, fekete hollószobor jelzi az irányt a főút mellett. Rásegítés ide vagy oda, a faluba vezető kaptatón érezzük először, hogy jó lenne egy kis pihenő, így az első erre alkalmas helyen leszállunk a nyeregből, és egy hangulatos kocsmában fogyasztunk némi frissítőt. Új

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nógrádi Attila

erőre kapva nem sokat időzünk a skanzenfaluban, nem engedünk a vár csábításának sem, hanem követve a zöld Z jelzésünket tekerünk tovább egy ősrégi, de remekül járható bringaúton, néhány közelben napozó egerészölyv legnagyobb rémületére. A tél utáni álmából ébredező természettől eltelve érkezünk Rimócba, ahol csak annyi időt töltünk, hogy pótoljuk a vízkészleteinket, illetve kinézzük, hogy hol fogunk ebédelni.

Hollókő főutcáján szinte tapintható az álló idő varázsa

Idén nyáron adják át az újjávarázsolt várat Hollókőn

Bemutatkozik a Palóc Bringa Palóc Bringa elnevezésű kezdeményezést a térség fejlesztésén dolgozó Palóc Út Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy egy, a természetjárás és a belföldi turizmus szempontjából kevésbé frekventált helyszínt újszerű módszerekkel ajánljon a kíváncsi természetjárók figyelmébe. A Palóc Bringa egy, a tervek szerint májusban élesedő kerékpárkölcsönző és kerékpártúra-rendszer, nincs tehát konkrét útvonala és jelzése sem. A honlapon már most számos kiváló túraajánlatot olvashatunk, ezt fogja kiegészíteni a bringakölcsönző rendszer, első körben hét kölcsönzőponttal, továbbá a próbaévben megrendezésre kerülő, szervezett túrákra is itt lehet majd jelentkezni. A májusban csatasorba álló 75 bringa mintegy fele elektromos rásegítéssel működik (ún. pedelec), ezért ezek segítségével bárki bátran felfedezheti „Görbeország” hírhedt emelkedőit.

Mátrafüredről például elektromos rásegítéssel nemcsak a hegység belsejét érjük el könnyedén, de a nagy számban elérhető aszfaltozott, zárt erdei kerékpárutakon akár Parádfürdőig is legurulhatunk, avagy felkereshetjük a Mátra felső falvait.

Bár Terény kedves falusi miliőjében könnyű elidőzni, pedelec segítségével itt is kinyílik a horizont. Terény ideális helyszíne ugyanis a Cserhát központi részét bejáró kerékpártúráknak. Innen a legjobb megmászni a Sas-bércet, ahonnan rövidebb (Herencsényen át) vagy a cikkben bemutatott hosszabb úton is visszatérhetünk Terénybe, de a kihagyhatatlan Buják is csak egy ugrás elektromos rásegítéssel.

Hazánk első és máig egyetlen kerékpármúzeumából egyrészt nem érdemes elsietni, hiszen olyan bringacsodákat láthatunk itt, mint az őskerékpár eredethű replikája. Másrészt a különleges, egyes magángyűjtők anyagát bemutató balassagyarmati múzeumban kialakított kölcsönzőből célba vehetjük az Ipoly ismeretlen környékét, akár a határokat is átszelve. Az Ipoly környékének felfedezésében az Ipoly Túrarendszer hon-

lapja nyújt hatékony segítséget. Déli irányban pedig a Cserhát északi lankáit cserkészhetjük be, például eltekerhetünk a cikkben is bemutatott, Iliny felett álló Magyarok Nagyasszonya-szoborhoz, ahonnan a gyönyörű Tábi-horgásztó és Varsány érintésével tudunk Szécsényre gurulni. Innen akár vonattal is visszatérhetünk Balassagyarmatra, de sokkal jobban járunk, ha Pösténypuszta, Kiskér (Malý Kiarov) és Zsély (Želovce) érintésével a szlovák oldalon, alacsonyrendű közutakon tekerünk vissza Balassagyarmatra. Így olyan rejtett kincseket fedezhetünk fel, mint a Zsély melletti Sósárfürdő.

A bájos nevű Nőtincsen található Seholsziget Természetparkban kialakított kölcsönző jelenti a rendszer déli kapuját, hiszen innen elérhető a Dunakanyar és a Börzsöny is. Legfőbb vonzerejét talán mégis a Cserhát nyugati lankáinak felfedezése jelenti, hiszen olyan túrahelyszínek mellett, mint a Bánki-tó, a falvak mindegyikében van valamilyen apró érdekesség: hol egy kis tó, hol egy kastély, hol egy régi temető.

5–7

A szlovák oldalon, a határ közelében fekvő Magasmajtény (Hrušov) az egyik bázis, amelynek gyönyörű környezete egy felfedezésre váró, ismeretlen csoda. Továbbá két bringapont került kialakításra a már nem a Palócföldhöz tartozó Polyána (Poľana) hegységben is, Gyetva (Detva) és Feketebalog (Čierny Balog) településén. A rendszer azonban nyitott, várhatóan más szolgáltatók is bekapcsolódnak majd a későbbiekben. Jó eséllyel a térképre kerülhet a Szécsény melletti Pösténypuszta, valamint a cserháti Rimóc és Iliny, nem is beszélve a kerékpárért kiáltó Medves-vidékről, amely az UNESCO nemzetközi geoparkhálózatának egyik hazai képviselőjeként (Novohrad–Nógrád Geopark) tobzódik a kerékpárral is elérhető geoturisztikai attrakciókban. Tervezd meg a palócföldi bringatúrádat a Palóc Bringa honlapján:

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken Mivel mindketten alaposan megéheztünk a tekeréstől, nem is vacakolunk sokat, hanem Rimócból elstartolva meg sem állunk a szomszédos Varsányig, ahol egy meglehetősen autentikusnak tűnő étterem előtt támasztjuk le bringáinkat. Egy ilyen helyen nem lehet kihagyni a palóclevest, amely mellé laskát kérünk. Ez utóbbi igazi palóc csemege, egy vastagabb palacsintát kell elképzelni, csak a tésztába vajat és krumplit is tesznek. Kanalazgatás közben ér a meglepetés, amikor Szigeti kolléga mellékesen megjegyzi, hogy a tányéromból rohamosan fogyó palóc leves igazából nem is palóc kreálmány. A receptet állítólag maga Gundel János alkotta meg 1892-ben, hogy ezzel lepje meg a „legnagyobb palócot”, Mikszáth Kálmánt a születésnapjára.

A megkerülhetetlen „Gyilkos-tó” A kisebb lavórnyi leves és jó pár, szigorúan zsírban kisütött laska elfogyasztása után, meglehetősen lelassulva kászálódunk vissza a nyeregbe, hogy folytassuk körtúránkat. Varsányt elhagyva szántók között próbálunk túllendülni

zöld utakon

ÁBRÁZOLT TERÜLET

Térkép: Bába Imre

M AG YA R O RS Z ÁG

5 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Labus Máté / Palóc Bringa

Aki kedvet kapott a dologhoz, az az általunk is letekert, mintegy 65 kilométeres körtúrát egy strapabíró trekkinggel is teljesítheti, mert a nyomvonal 80%‑a aszfaltozott úton vezet. Utunk során legtöbbször a Zöldút útvonalát követtük, amelyet még a Cserhát Natúrpark hozott létre egy EU-s projekt kertében. A zöldutak a pihenés és a felfedezés céljából kialakított, a térképen feltüntettet (de a Cserhátban jelenleg csak a településeken kifestett), többfunkciós útvonalak, amelyek segítségével megismerhetjük az adott tájegység legfontosabb látnivalóit. Erről a kezdeményezésről a zoldut.cserhatnaturpark.hu oldalon találhattok több információt.

az ebéd utáni kómás állapoton, amelyet egy kis tavacska felbukkanása tör meg. Nagy dolgot nem kell elképzelni, egy patak horgásztóvá duzzasztásáról van szó, a különlegességét az adja a kis vízfelületnek, hogy az egyik felében holt fák törzsei kandikálnak ki belőle, némileg emlékeztetve az erdélyi Gyilkos-tóra.

A túra vége felé az akkumulátorok mellett mi is kezdünk merülni A széles földúton továbbtekerve most először teszünk egy kis kitérőt a közeli Iliny felé, amely felett egy kis dombocskán egy Mária-szobor áll. Ezt a gyönyörű helyet néztük ki előre egy kis fotózkodásra, de ha már itt voltunk, sziesztázunk is egy rövidet a napsütötte domboldalon, pár korai tücsök társaságában. A képek elkészülte után visszagurulunk a tóhoz, majd jobbára kisebb erdei utakon dombozunk fel-le az akkumulátorainkban rejlő tartalékokat kihasználva Cserhátsurány irányába. A falut elérve magunk mögött hagyjuk a földutakat is, és jó minőségű, gyér forgalmú autóúton haladunk tovább Cserháthaláp felé, amelyet éppen csak érintve száguldunk vissza túránk starthelyére, Terénybe. Kellemesen elfáradva, lemerült aksikkal, de fülig érő szájjal adtuk vissza a bringákat és a bukósisakokat, miközben azon morfondíroztam Ferinek: hogy a csudába maradhatott ki nekem eddig a Palócföld bringás célpontként? Ide bizony vissza kell még jönni, tekerni jó párszor, mert csak most kaptunk kedvet hozzá igazán.  C

CMY

Fotó: Nógrádi Attila

fotósarok

Májusi „A víz az úr” témánkra beérkezett képeiteken számtalan formában és különböző halmazállapotokban láthatjuk viszont az éltető és olykor pusztító erejű vizet. Szerkesztőségünk zsűrije egy vidám, színekben pompázó képet emelt ki a mezőnyből, amely egy sokatok által biztosan jól ismert helyszínen készült. Így ebben a hónapban Gárdonyi Annamáriának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Gárdonyi Annamária: Élettér „A tapolcai Malom-tóhoz érve a halak színes forgatagáról próbáltam minél megkapóbb képet készíteni, amikor valaki mellettem bedobott egy kis haleledelt. Így született a teljes mozgásban lévő pillanatból ez a pillanatkép.” További témáink 2022-ben

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(Zárójelben a beküldési határidő.) Június – Kirándul a család (május 12.) Július–augusztus Kedvenc kilátóhelyem (június 12.) Szeptember Ritmusok a természetben (augusztus 12.) Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

Bringával a Cserhát

tavainak és kastélyainak nyomában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Cserhát nyugati lankái és kis forgalmú útjai bringázásra csábítanak, ráadásul számos helyi különlegességet is érintünk e hol aszfalton, hol földutakon vezető túrán. A Börzsöny keleti lába és a Cserhát nyugati nyúlványai között fekvő, kisebb-nagyobb falvak mindegyikében előtűnik valamilyen apró érdekesség: egy kis tó, egy kastély, egy régi temető – lehet, hogy önmagában egyik miatt sem indulnánk neki a környék felfedezésének, de kerékpártúránk szépen felfűzi a helyi érdekességeket. A Cserhát Börzsönnyel szomszédos része igazi lankavidék ráérősen hullámzó hátakkal, széles völgyekkel és medencékkel, legelők és szántók között sötétlő erdőfoltokkal. Falvainak szinte mindegyike kínál valamilyen történelmi „szilánkot”, és bár ezek állapota változó, sorban felkeresve őket képet kaphatunk e vidék letűnt fényéről. A terep tartalmaz ugyan emelkedőket, ám a domborzati adottságokból kifolyólag ezek rövidek és mérsékeltek. A dombhátak és dűlőutak remek panorámapontokkal hálálják meg erőfeszítéseinket.

A nógrádi vasútállomásról a várba tekerünk. Áthaladunk Nőtincsen, Ősagárdon és Keszegen. Alsópetényben a kastély kerítésénél térünk le a főútról, utána a falu határáig az Országos Kéktúra jelzéseit követjük. Alsópetényből Felsőpetény és Bánk érintésével Rétságig tekerünk. Rétságon a Táncsics utcát követve áttekerünk Tolmácsra. Tolmácsról nyugat felé kapaszkodunk, hamarosan pedig elérjük Diósjenő szélét. A Jenői-tó partjára tekerünk, végül Diósjenő déli csücskénél balra fordulunk Nógrád irányába. Az utat követve visszaérünk túránk kiindulópontjára. Magasság méterben 300 275 250 225 200 175 0

2 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

NÓGRÁDI VÁR

A 286 m magas andezitkúpon álló, belső tornyos várrom Nógrád megye névadója. A 11. században kezdték építeni, a belső várat és az öregtornyot a 15. század második felében emelték. A 17. században villámcsapás döntötte romba, de a 20. századi és a napjainkban zajló rekonstrukciós munkálatoknak hála szépen kirajzolódik az egykori erősség körvonala és néhány falszakasza, valamint kaputornya is megidézi a hajdani formavilágot. A várudvar pereméről a Börzsöny és a Naszály felé, illetve Nógrád községre is kiváló a kilátás.

BÁNKI-TÓ

A talányos eredetű Bánki-tó vizét a meder alján működő karsztforrások táplálják, szintjét egy zsilip szabályozza. A partján sétány fut körbe, és míg egyik oldalról erdős hegy hajlik rá, a másikon a falu szállodái és házai sorakoznak, de még színpaddal is megtoldották. A Cserhát nyugati felének egyik legjobban kiépített, vendégváró szolgáltatásokkal tűzdelt helyszíne ez, amely kellemes fekvése miatt önmagában is izgalmas célpont. A nyári hónapokban strand működik a tavon, így ha ekkor tekernénk erre, csobbanhatunk is egyet, mielőtt tovagurulunk.

FELSŐPETÉNY AGYAGBÁNYÁJA

Az utca felől nézve egy közepesen lepusztult bányaüzemet láthatnak az avatatlan szemek a felsőpetényi elágazásnál. A hegy gyomrában azonban időnként látogatható az egykori bányajáratok egy része, ráadásul a bejárattól pár száz métert igazi bányavasúton utazva lehet megtenni. A bánya gyakorlatilag olyan állapotban tekinthető meg, ahogy a kitermelést felhagyták. A szakvezetők maguk is bányászok, és ha ez nem lenne elég, van itt egy hatalmas üreg, a Nagy-kaverna nevű, lélegzetelállító méretű terem, amely alatt talán még egy termálbarlang is megbújik.

JENŐI-TÓ

Diósjenő délkeleti szélén, nyaralók között terül el a 27 hektáros horgásztó, amelyben számos halfaj él, a Jenői-tó ezért a horgászoknak is kedvelt célpontja. A Börzsönyre pazar kilátást nyújtó tóparton emlékművet állítottak egy 173-ban itt lezajlott csatának, amelyet a Római Birodalom csapatai csak csodával határos módon éltek túl egy hirtelen viharnak köszönhetően. A tó körül üdülőfalu házai sorakoznak, közülük több szálláshelyként működik. Keleti végében gát választaj le az erdős környezetű, természetesebb hangulatú Tolmácsi-tavat.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Nógrád vasútállomás

VÉGPONT:

Nógrád vasútállomás

TÁV:

57 km

IDŐTARTAM:

4 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

385 m

SZINTCSÖKKENÉS:

385 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a falvakban

A túrát gyakorlott kerékpárosoknak, száraz időszakban ajánljuk a terepen vezető szakaszok miatt.

TIPP!

Az útvonal mentén temérdek szálláshelyet találni, így e bringatúra akár egy teljes hétvégére is programot adhat.

Vulkántúra Ajnácskő körül W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Négy különleges és roppant látványos vulkáni hegyet mászunk meg Ajnácskő körül. Bazaltoszlopok, erdőrezervátumok, lávafolyások és kőtengerek kísérik kilátásokban is gazdag utunkat. A természeti és kulturális látnivalókban hihetetlenül gazdag Nógrád–Gömöri-bazaltvidék szlovákiai oldalán, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító, határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geopark területén járunk. Ez a legendákkal átszőtt vidék 111 önállónak tekinthető bazaltkúpot, bazalttakarót, hasadék- és kürtőkitöltést rejt, amelyek többsége (76) Szlovákia területén található. Körtúránkat az egész vidék szimbólumának is tekinthető Ajnácskőn (Hajnáčka) kezdjük, amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”. Négy különleges, részben eltérő genetikájú, nagyon szép formakincsű tűzhányót fedezünk fel a túra során, amely panorámás várromot, bazaltoszlopokat, őserdőt és vulkáni barlangot is kínál. Különösen látványos túra kihívásokban is bővelkedő, középhegységi terepen.

A buszmegállóból a o sáv és a o sáv jelzésen kapaszkodunk fel a vár kapujához. A o jelzés kivezet a faluból, majd egyes helyeken nehezen követhető mezei és erdei utakon kanyarog fel a Zaboda-kőre (Zaboda). A

jelzésen leereszkedünk egy nyeregbe (Sedlo pod Zabodu), ahol balra térünk a o jelzésre.

Felkapaszkodunk a Szár-kő (Steblová skala) tetejére, majd ugyanazon az úton visszatérünk a nyeregbe. A

jelzést a másik irányba követve kapaszkodunk fel a Ragács (Ragáč) tetejére.

A Ragács csúcsáról a

jelzés vezet vissza a faluba.

Magasság méterben 500 m 450 400 350 300 250 2

14,8 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

AJNÁCSKŐ

Ajnácskő (Hajnáčka) központjától 75 méter szintkülönbség vár ránk, míg a csúcsra érünk, ahol Hunfalvyval teljesen egyetértve megállapíthatjuk, hogy e tündéri hegy és környezete az egész Novohrad–Nógrád Geopark egyfajta szimbóluma – mind tudományos értelemben, mind a várhoz köthető legendákat tekintve. A várnak mára szinte teljesen eltűntek az építőkövei, a lentről erősségnek tetsző sziklák egy légies kürtőkitöltés kipreparálódott maradványai. Így tehát ez a hajdani tűzhányó belseje, kürtőben rekedt magmája, amelyet az erózió faragott ki.

SZÁR-KŐ

A Szár-kőről (Steblová skala) a szomszédos Zaboda-kő és a Ragács, alattunk Gortvapuszta házai láthatók, a háttérben a szlovák oldal legnagyobb bazalttömbje, a Bucsony, a horizontot pedig egyik irányban a Szlovák-érchegység vonulatai, másik oldalon a Mátra és a Bükk csipkézett teteje zárja. Az elszigetelt csúcs egy nagyobb kiemelkedésű vulkáni neck, azaz az erózió révén a felszínen kipreparálódott kürtő. Ennek látványos „lenyomatai” az akár 50 méteres magasságot is elérő, a csúcs környékén majdnem függőlegesen álló bazaltoszlopok.

ZABODA-KŐ

A Zaboda-kő egy lávaár maradványa, amely a szomszédos Hegyes-kő vulkánjából ömlött ki. Az egykor itt hullámzott tengerben leülepedett kőzetekre, illetve az azokban kialakult völgyekbe ömlött ki a bazalt. Mivel az így felszínre került vulkáni kőzetek jóval ellenállóbbak voltak a környezetüknél, kevésbé pusztultak le. Ezért is hívják a hasonló hegyeket tanúhegyeknek. A Zabodakőnél a lávaár egy része szintén lepusztult már, így alakult ki az apró „fennsík”, amelynek széleit meredeken alázuhanó sziklafalak és vastag bazaltoszlopok alkotják.

RAGÁCS

A Ragács (Ragáč) más, mint az előzőleg felkeresett hegyek. Nemcsak azért, mert itt nagyobbak a sziklák, hanem azért is, mert más az anyaguk, a textúrájuk. A Ragács csúcsát salakkúp alkotja összesült bombákkal, salakkal és lávafoszlányokkal. A heves vulkáni folyamatok eredménye a függőleges exhalációs kürtő is, közvetlenül a csúcs alatt. A Ragácsról a vadregényes Karancs- és Medves–Vajdavárvidéket is szépen belátjuk. A komor kőtengerek tovább színezik az érintetlen őserdő misztikus hangulatát, de arról is árulkodnak, hogy a vulkánból tekintélyes lávaár hömpölygött le egykoron.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Ajnácskő, buszmegálló

VÉGPONT:

Ajnácskő, buszmegálló

TÁV:

14,8 km

IDŐTARTAM:

5 óra 5 perc

SZINTEMELKEDÉS:

774 m

SZINTCSÖKKENÉS:

756 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a faluban (útközben nincs)

Érdemes a térségben több napot is eltölteni, olyan látnivalókat is felkeresve, mint pl. a csevicekút vagy a Bagolyvár.

TIPP!

Aki nem autóval érkezne, az Somoskőújfalunál sétálhat át a határon, ahonnan szlovákiai tömegközlekedéssel utazhat (füleki átszállással) Ajnácskőre.

LÉPJÜNK ÚJ SZINTRE A KAPCSOLATUNKBAN! -10Ft Egyszeri

/liter kedvezmény

Csatlakozz a MOL Move hűségprogramhoz, és szerezd meg a kedvezményeidet!

molmove.hu

Turista Magazin 2022 május

Articles inside

KÉT KERÉKEN

MTSZ HÍRADÓ

REJTETT KINCSEINK

MESÉL A TÉRKÉP

HISTÓRIA

AJÁNLÓ

TUDTAD-E?

VÁROSI SÉTA