Turista Magazin 2021 december by Turista Magazin

MESÉL A TÉRKÉP

A BÖRZSÖNY REGÉLŐ VASÚTVONALAI

2021. DEC.–JAN. › ÁRA: 895 Ft

JELVÉNYVADÁSZ

MÁTRAI KÉPESFÁK NYOMÁBAN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

2021. DECEMBER – 2022. JANUÁR

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

METEO

TÚRA A FELHŐK FELETT KITEKINTŐ

TÉLI (IDŐ)UTAZÁS A KASSAI-HEGYEKBEN

GASZTRO

AZ ÜNNEPEK NÖVÉNYEI ÉS ÉTELEI

TUDÁSTÁR

KŐBŐL FARAGOTT VILÁG A BÜKKALJÁN

Éves előfizetéssel csak 7700 Ft!

A Turistashopban december 20-áig vásárolt új előfizetés esetén meglepetéssel is kedveskedünk.

I I

E L Ő S Z Ó Legyen ünnep a túrázás!

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Egy túramagazin szerkesztősége nevében mi mást kívánhatnék a kedves Olvasónak, mint természetjárásban gazdag ünnepeket és természeti élményekben bővelkedő új esztendőt? S akkor már rögtön adunk is pár ünnepi, csendesülős túratippet. Összevont téli lapszámunkban megismerkedünk a spirituális vonatkozásokkal teli bükkaljai kőkultúrával (Tudástár), továbbá a mátrai képesfák, más néven Mária-fák nyomába eredünk (Jelvényvadász). Top 10 összeállításunk inkább már a jövő évi tervezést segíti tíz különleges, kiváló túracélpontnak számító „tereptárgyával”. Az év vége mindig az emlékezésről is szól kicsit, ezért időutazásra is csábítunk. Feltérképezzük a Börzsöny egykori kisvasútjait (Mesél a Térkép), bejárjuk a most megnyílt komáromi Csillagerődöt (História), végül egy téli túra során megismerkedünk a Kassa környéki természetjárás múltjával (Kitekintő). Az ünnepi asztalhoz természetesen Gasztro rovatunk nyújt fontos segítséget. Persze az igazi az volna, ha egy kis hó is társulna az ünnepi hangulathoz. De ne csüggedjünk a szürkeségben sem, hiszen a hegycsúcsokon gyakran süt a nap, ahogy az Meteo rovatunkból kiderül. Búcsúzóul azt is kívánjuk, hogy az új esztendő szóljon a környezetvédelemről, hiszen úton-útfélen beleütközünk a környezeti válság hatásaiba. A kis fekete bödöncsiga (Zöldhullám) hazai állományainak hanyatlása szomorú, ugyanakkor az átlagemberek számára nem szembetűnő, fenyveseink területének klímaváltozás okozta zsugorodása viszont már számukra is mindenképpen az (Az Erdész Válaszol).

Címlapfotó: Gulyás Attila: A Király széke nevű kaptárkő Szomolya mellett Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Rétalji Igor (Erdőmánia)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom 6 HÍREK 7

MTSZ HÍRADÓ

Megújult a turistajelzések szabványa

10 TUDTAD-E? 12 JELVÉNYVADÁSZ

Mátrai képesfák nyomában

18 METEO

Túrázz a felhők felett, ahol mindig süt a nap!

22 MESÉL A TÉRKÉP

A Börzsöny regélő vasútvonalai

34 TUDÁSTÁR

Kaptárkövek földjén – Kőből faragott világ a Bükkalján

44 ZÖLDHULLÁM

Fekete bödöncsiga – Egy bennszülött maradványfaj a kihalás szélén

46 HISTÓRIA

A komáromi Csillagerőd – Ahová látogató még sosem tehette be a lábát

54 MESSZELÁTÓ

Magyarország legkülönlegesebb kilátója

56 TOP 10

Különös „dolgok” a természetben

66 AZ ERDÉSZ VÁLASZOL

Hazai fenyveseink területének változása

68 KITEKINTŐ

Téli (idő)utazás a Kassai-hegyekben

78 GASZTRO

Az ünnepek növényei és ételei

82 ERDŐMÁNIA

Élőhelyfejlesztés – Ökológiai egyensúly és ellenálló képesség

87 TÚRAKÁRTYA

Hegyek és völgyek között a Nyugati-Mátrában Templomromok és panorámák Dörgicse körül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Új barlangot tártak fel Mátraverebély-Szentkút mellett Egy terepbejárás során terelődött a Novohrad–Nógrád Geopark szakembereinek figyelme a Meszes-hegy oldalában lévő kőbányára, amelynek falából egy 9 méter hosszú, 1,5–2 méter magas üreg nyílt. A környékbeliek tudtak erről az üregről, de a szakemberek csak most ismerték fel, hogy nem egy mesterséges „vágatról” van szó, hanem egy nagyon is különös, a környék egykori vulkanizmusához köthető barlangról. Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is nyilvántartásba veszi a barlangot, attól kezdve az a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti értékké válik. Olvasd el, milyen különleges módon alakult ki a barlang!

Fotó: Novohrad–Nógrád Geopark

Fontos vizes élőhelyek újultak meg Bács-Kiskun megyében befejeződött a Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Terület és a karapancsai erdei tavak élőhely-rehabilitációja, valamint a Duna– Dráva Nemzeti Park részét képező Berzencei-réteken is sikeres vízháztartás-javító beavatkozásokat hajtottak végre EU-s források felhasználásával. A műtárgyak felújításával, a csatornák és tavak kotrásával megvalósított élőhelyfejlesztések célja az, hogy az egykor mocsaras, aztán a lecsapolások és az időjárásváltozás következtében kiszáradt területek újra vizes élőhelyek lehessenek. Olvasd el a teljes cikket online!

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Karel Jakubec

Melyik legyen az év hala 2022-ben? A Magyar Haltani Társaság 2022-re is meghirdeti 2010 óta futó kezdeményezését, amellyel az egyes halfajok jelentőségére vagy esetleges veszélyeztetettségére próbálja felhívni a figyelmet. A korábbi években az Év Hala címet többek között a süllő, a harcsa, a kecsege is elnyerte már, a tavalyi szavazáson pedig a jászkeszeg kapta a legtöbb voksot, így idén ez a halfaj viseli a kitüntető titulust. 2022-ben a bodorka, a bagolykeszeg és a széles durbincs van versenyben. A jelöltekre 2021. december 31‑éig, déli 12 óráig lehet szavazni. Ismerd meg a három jelöltet, és szavazz a Magyar Haltani Társaság honlapján!

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Megújult

a turistajelzések szabványa Már mindenki találkozott fák törzsére, sziklákra vagy oszlopokra festett, színes sávokkal és alakzatokkal, ugyanakkor vannak, akik nem feltétlenül tudják, hogy a különböző színek és formák mit jelölnek. Arról pedig még kevesebbeknek van információja, hogy most mi változott. Cikkünkből minden kiderül.

azánkban több mint 22 000 kilométernyi jelzett útvonal található, és ezzel dobogósok vagyunk a világ legsűrűbb turistaút-hálózatú országainak sorában. A mai Magyarországon a Mátrában jelentek meg az első turistajelzések 1888-ban, de ez a „hőskor” még meglehetősen zavaros volt, ugyanis az akkori turistaegyesületek saját színekkel, formákkal, néha számokkal jelölték ki a turistautakat. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1930-ban született meg az egységesített, az egész országban bevezetett jelzésrendszer, amelyet a mai napig látunk és használunk. Magyarországon ekkor már nem voltak magashegységek, ezért a jelzésrendszer kialakításánál nem nehézségi vagy veszélyességi alapon rangsorolták a turistautakat, hanem fontossági sorrendjük szerint (kék, piros, sárga és zöld).

A jelzések alapjául szolgáló fehér szín csak az 1930-as évek egységesítése nyomán jelent meg. Ekkor a jelzések szabványos mérete még 24 × 18 centiméter volt, a 10 × 12 centiméteres jelzésalapot „csak” 1979 óta használjuk. 1988-ban adták ki az első magyar turistaszab-

ványt, amely a kezdő és haladó túrázóknak egyaránt biztonságot adó jelzésrendszer műszaki paramétereit határozta meg. Az azóta eltelt közel három és fél évtized alatt rengeteg minden változott, ezért esedékessé vált a rendszer megújítása és korszerűsítése. Ezt a Magyar Természetjáró Szövetség a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve végezte el. A november 1-jén megjelent és életbe lépett új szabvány (MSZ 20587:2021 – Gyalogos-turistautak jelzései és azok alkalmazása) egy olyan egységes logikára és szakmai érvekre felépített műszaki dokumentum, amely meghatározza a hazánkban évtizedek óta használt, hivatalosan is elfogadott turistajelzéseket, valamint útmutatót ad azok használatához és értelmezéséhez. Az új szabvány kapcsán az alábbi változtatások történtek a turistajelzések használatát illetően: ● Amíg a régi dokumentum csak érintőlegesen, a külön-

böző útjelzések alkalmazásánál szólt a hálózat felépítéséről, az egyes utak, jelzések használatáról, az új szabvány

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i külön fejezetben, egységes szerkezetben, általános alapelveket is rögzít, amelyek mentén hálózatként, rendszerben szemlélve lehet ellátni az ország turistaútjait a különböző turistajelzésekkel. Ez különösen fontos az esetlegesen létrejövő új, illetve módosulásra kerülő turistautak országosan egységes rendszerbe történő illesztésénél.

Fotó: Farkas Péter ● A régi szabványhoz képest az egyes jelképek a jelentést

jobban leíró neveket kaptak (pl. ómega helyett barlang, L helyett rom, irányított kör helyett körtúra). ● A hálózat bővülése kapcsán a következő, az elmúlt évtizedekben szerves módon történt változások is bekerültek az új szabványba: egyértelmű lett, hogy a kereszt jelzésű turistautak szerepe lehet főúti, de ugyanez a jelzés továbbra is használható összekötő vagy leágazó utak jelölésére is. ● Újabb, leágazó típusú turistajelzések kerültek az új szabványba: ilyen például a kápolna, az emlékmű és a bélyegző. ● Az új szabvány pontosan, jelképenként sorba rendezve rögzíti az utak fontossági sorrendjét, amely nagyrészt egybeesik a történelmileg kialakult sorrenddel. A fontossági sorrend szerepe kettős. A „sáv  kereszt  leágazók” sorrendnek elsősorban a hálózat tervezésénél, új/változó utak jelképének megválasztásakor van szerepe, a teljes sorba rendezés pedig több turistaút egy nyomvonalon haladásakor (fonódás) a konkrét útjelzések elhelyezésének egymáshoz viszonyított sorrendjét is meghatározza. 8

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

● A

színek megnevezése mellett az új szabványba bekerültek az egyes színekhez tartozó RAL-, RGB- és CIELAB-értékek, ezzel segítve az országszerte egységesebb színárnyalatok használatát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kék és a zöld szín a korábban sok helyen alkalmazottnál némileg világosabb, így jobban látható és megkülönböztethető lesz, illetve a sárga sok helyen különbözőképp használt árnyalatai egységesítésre kerülnek. ● A régi szabványban függelékben szerepeltek a jelzések elhelyezésének egyes szempontjai (milyen sűrűségben, hová, hogyan kell festeni). A régi szabvány egyes mérhető értékeket feleslegesen, betarthatatlanul pontosan rögzített, ezen értékek kikerültek az új szabványból. Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a technika fejlődése (pl. új, jobb minőségű festősablonok) lehetővé tették a korábbitól eltérő, az út követhetőségét még hatékonyabbá tevő jelzési módok alkalmazását. Az új szabvány ezen a területen „csak” az alapelveket rögzíti, teret hagyva a részletesebb szakmai ajánlásoknak. Ezen ajánlások a jövő évben várhatóan pontosításra kerülnek (az MTSZ gondozásában megjelent Szakmai füzetek legutóbbi verziója 2016-ban készült). ● A régi szabvány kizárólag a fehér jelzésalap fehér nyílheggyel bővítését tartalmazta. Az elmúlt évtizedek szerves fejlődésének eredményeképpen a gyakorlatban alkalmazott, különálló és a kanyarodásról előre tájékoztató, a jobb felismerhetőség miatt immár színes nyílformák is bekerültek az új szabványba. ● Az új szabvány továbbra sem foglalkozik a tematikus (pl. tanösvények, zarándokutak) és a sportcélú (pl. terepkerékpárosoknak, lovasoknak kijelölt) utakkal és azok jelzéseivel. A történelmileg kialakult turistaút-hálózatba ezek nehezen illeszthetők be, így integrálásuk jelenleg még nem megoldott, ahhoz további egyeztetések szükségesek az azokat létrehozó szervezetekkel. Ugyanakkor ezen utak nagyon jelentős hányada a szabványban szereplő jelzésekkel ellátott turistautak nyomvonalán halad, így az esetleges folyamatos kettős jelölések elkerülése és minimalizálása minden szereplő érdeke. A turistajelzések jelzésalapjait, grafikai jelképeit, színeit és mindezek alkalmazására irányuló elveit tartalmazó nemzeti szabvány megvásárolható a Magyar Szabványügyi Testület szabványboltjában és webáruházában.

Turistajelzés-kisokos Két fő gyalogos-turistajelzés létezik: a vízszintes sáv és az álló kereszt. A fő turistajelzések egy adott tájegység útvonalhálózatának és külső kapcsolódásainak alapvető elemeit tartalmazó turistajelzések. Ezek adják a hálózat gerincét.

Fő turistajelzések A kék sáv mindig hosszú utakat jelöl, de az országot átszelő három kéktúra mellett egyes térségi jelentőségű, fő turistaútvonalak jelölésére is szolgál (például a Bükknek, a Börzsönynek, a Balatonfelvidéknek, a Soproni-hegységnek, valamint a Gödöllőidombságnak is van „saját”, kék sávval jelzett turistaútja). Ha a kék sávval jelölt nyomvonalak a turistautak autópályái, akkor a piros sávval rendelkezők az országutak, ugyanis ezzel a jelzéssel vannak ellátva a megyei vagy regionális jelentőségű vándorutak, amelyek olykor több tájegységen vezetnek át. Ilyenek például a Pest Megyei, a Közép-, illetve a Dél-dunántúli Piros, a Palóc Piros, a Rákóczi-turistaút, a Móricz Zsigmond-turistaút, továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalak. A sárga sáv jelzés többnyire a hálózat jelentősebb bekötő és átkötő turistaútjait jelöli.

Háromszög: magaslati pontra, hegytetőre, csúcsra, természetes kilátópontra, épített kilátóhoz vezet. Négyzet: településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez vezet. Kör: forráshoz, kúthoz vagy egyéb vízvételi lehetőséghez vezet. Barlang: barlanghoz, barlangnyíláshoz vezet. Rom: romhoz, műemlékhez, földvárhoz vezet. Kápolna: kápolnához, templomhoz vagy egyéb szakrális helyhez vezet. Emlékmű: kulturális vagy történelmi emlékműhöz, emlékhelyhez vezet. Bélyegző: túramozgalom bejárásának igazolására szolgáló bélyegzőhelyhez vezet, legfeljebb 1 kilométer hosszú utat jelöl.

Egyéb turistajelzések Körtúra: kirándulóközpontból, közlekedési csomópontból vagy parkolóból, településről kiinduló, jelzésváltás nélkül ugyanoda visszaérkező, 2–10 kilométer hosszú, könnyebb túraútvonalak jelölésére szolgál. 

A zöld sáv jelzést többnyire az előbbieken kívüli, főként helyi jelentőségű turistautak (pl. Bükki Jubileumi Körtúra, Mecseki Zöldtúra, Vasfüggöny turistaút, Északi Zöldtúra) jelzésére használják. Álló kereszt: a sávval jelzett utak elsődleges kapcsolódásait jelöli. Jelölhet fő turistautat vagy két, sávval jelzett út közötti átkötést, útváltozatot.

Leágazó turistajelzések Bármilyen színű jelzésen is haladjunk, biztosan találkozunk majd a hozzájuk tartozó leágazó utakkal. A leágazó jelzések a különféle gyalogtúracélpontokhoz vezető helyi utak, leágazások, átkötések vagy útvonalváltozatok turistajelzései. A leágazó jelzések színe mindig azonos a fő turistaút jelzésének színével.

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Tudtad-e? …mettől meddig tart az advent és a karácsonyi ünnepkör?

TUDTAD,

A Szent András napjához (nov. 30.) legközelebbi vasárnap előestéjével kezdődő, karácsonyig (dec. 25.) tartó advent a keresztény kultúrkörben az egyházi év karácsonyt előkészítő szakasza. Az adventi vasárnapok számát VII. Gergely pápa négyben rögzítette a római liturgiában: az adventi koszorúkon is éppen ezért van négy gyertya, három lila és egy rózsaszínű. Az advent (a latin adventus jelentése ’megérkezés, eljövetel’) célja a Messiás érkezése előtti várakozás felidézése, a karácsonyra, illetve Krisztus második eljövetelére való felkészülés. Az advent első vasárnapján kezdődő karácsonyi ünnepkör vízkeresztig, az Úr megjelenésének napjáig, január 6-áig, a hamvazószerdán záruló farsang kezdetéig tart.

…melyik Magyarország legészakibb települése?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzér, pontosabban annak egyik külterülete, Írta: Lászlótanya. A község közigazgatási Nagy Loránd István területén fekszik az Eperjes–Tokajihegység magyarországi részének legmagasabb, egyben a Tokaji (Zempléni)-hegység legkiemeltebb csúcsa, a Nagy-Milic (894 m). A település első számú látványossága a füzéri vár, amely egy vulkáni kürtőkitöltés dácitszikláin magasodik. Érdekesség, hogy az ország legészakibb épületét nem Lászlótanyán, hanem a magyar–szlovák határhoz még közelebb, az Oláh-réten kell keresni. A szóban forgó erdészház (vadászház) az OKT útvonaláról is elérhető egy kis kitérővel.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

… mikor köszönt be hazánkban a tél?

A tél a mérsékelt égövnek az őszt követő, a tavaszt megelőző évszaka. Bolygónk északi féltekéjén (így Magyarországon is) a csillagászati tél a téli napfordulótól, azaz jellemzően december 21-étől a tavaszi nap-éj egyenlőségig, jellemzően március 20-áig, míg a meteorológiai tél december 1-étől február 28-áig, szökőév esetében 29-éig tart. A Magyarországon eddig mért legalacsonyabb hőmérsékleti értéket (–35,0 °C) nyolcvan évvel ezelőtt, 1940-ben olvasták le a hőmérőről a ma Miskolchoz tartozó Görömbölytapolcán, a téli hónapok melegrekordja pedig Sárvár városához kötődik: 2019. február 28-án 23,5 °C-ot mértek a Vas megyei településen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a téli abszolút hőingás 58,5 °C volt hazánkban az eddigi mérések tükrében.

Fotó: Adobe Stock

… mit kell tenned a lejárt gyógyszerekkel?

Először azt mondjuk meg, hogy mi az, amit semmiképpen sem szabad tenni: felhasználni, illetve a kommunális hulladékba dobni. Ez mind saját egészségünk, mind környezetünk szempontjából kulcsfontosságú. A lejárt vagy már nem felhasználható gyógyszerek szelektíven gyűjtendők. A gyógyszerhulladékot az országszerte több mint 4000 helyen (patikákban, gyógyszerárusító helyeken) elérhető, zöld színű gyógyszerhulladék-gyűjtők valamelyikébe kell bedobnunk. Törött üveget, injekciós tűt vagy infúziós szereléket semmiképpen se tegyünk a konténerekbe! Az injekciós tűk, fecskendők és az infúziós szerelékek szintén szelektíven gyűjtendők, ezeket azonban nem a patikákba vagy a gyógyszerárusító helyekre, hanem a járó- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókhoz kell visszavinni.

Fotó: Adobe Stock

…melyik faj a 2022-es Év Gombája cím birtokosa?

A rizikegombaként és fenyőaljagombaként is ismert ízletes rizike (Lactarius deliciosus), amely júliustól novemberig kéttűs fenyők (erdei- és feketefenyők) alatt, illetve elegyes erdőkben fejleszti ehető, ízletes termőtesteit. Kalapja 4–12 centiméter átmérőjű, kezdetben domború, idővel ellaposodó, eleinte begöngyölt, majd aláhajló szélű, narancsbarna színű, sokszor körkörösen zónázott, nyomásra zölden foltosodó. 4–8 centiméter hosszú, hengeres, idővel üregessé váltó, felületén gödörkés tönkje sem gallért, sem bocskort nem visel. Narancsszínű lemezei sűrűn állók és törékenyek, nyomásra zöldülők. Kemény húsa narancssárga színű, amely megvágva vagy megtörve – a levegővel érintkezve pár óra alatt megzöldülő – tejnedvet ereszt. Az ízletes rizike szerepel a piacon, valamint az egész ország területén árusításra engedélyezett gombafajok jegyzékében.

…hány hungarikummal gazdagodtunk 2021-ben?

Fotó: Szabó Eszter

Kettővel kevesebbel, mint egy évvel korábban, azaz hárommal. 2020-ban a több százezer hívő részvételével zajló csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klas�szikus magyar szablyavívás hagyománya, a szőregi rózsatő, valamint a tiszavirág és a tiszavirágrajzás mellett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, 2021-ben pedig a Kárpát-medence görögkatolikus híveinek életében meghatározó szerepet betöltő máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsági törvény, valamint a karikás ostor került be a hungarikumok immáron 79 értéket felsorakoztató gyűjteményébe.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mátrai képesfák nyomában Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert

Országszerte találkozhatunk úgynevezett képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek. A Mátra kevésbé járt keleti gerincén pedig éppenséggel több is látható még e különleges kulturális örökségünkből, kiváló, ünnepi alkalmakhoz is méltó túratematikát kínálva ezzel.

Mátrának a népszerű turistaközpontoktól távol eső, keleti gerince sok túrázó kedves helye. Én azért szeretem különösen, mert hazánk egyetlen igazi gerincútja ez. Bár a lánchegységek olykor kitett gerincein vezető ösvények adrenalinnövelő hangulatát azért ne keressük itt, de középhegységi viszonyok között igenis látványos az északi oldal több helyütt megfigyelhető leszakadása, miközben folyamatosan azt látjuk, hogy mennyire eltérő tájakat választ el egymástól a Mátra hegylánca. Délre az Alföld végtelen rónaságát, északra pedig az erdővel borított hegy- és dombhátak párába vesző sokaságát pásztázhatjuk tekintetünkkel. A Markazi- és a Domoszlói-kapu, valamint a Jóidő-nyak – ha jobban belegondolunk – hazánk egyedüli hágói, azaz olyan útjai, amelyeken keresztül túl lehet jutni egy tájegységeket elválasztó hegyláncon. Valóban történelmi hangulatú utak vezetnek fel e helyekre, s bizony könnyű elgondolni, hogy a régi időkben milyen fontos szerepük lehetett, hiszen a Mátra hegyormai akkoriban a mainál jóval jelentősebb akadályt képeztek az utazók számára.

A természet e nagyszabású díszletei között könnyű abba is belegondolni, hogy a környék vallásos népessége miért aggatott szentképeket a fákra e sokszor búcsújárás céljából is használt utak mellett, amelyek aztán pihenőhelyként és imahelyként is szolgáltak. A néphagyomány

Mária-képek a Mátrában jelvényszerző túramozgalom A salgótarjáni Kreicsi Gábor által életre hívott túramozgalom 2000 óta működik, célja a Mátra keleti részén található négy fohászhely felkeresése egy túranap során (27,6 km a teljes táv). A túra útvonala: Mátraháza Kékestető Markazi-kapu képesfa a Hatra-patak-tető alatt a zöld sáv turistajelzésen Hármashatár Domoszlói-kapu képesfa a Závoz-völgyben (piros sáv) Domoszlói-kapu Mária-kép a Csurgó-kútnál (kék forrás jelzés) Szederjestető képesfa a Jóidő-nyaknál Recsk vasútállomás. A mozgalom előzményeként az kétszer teljesítménytúraként is megrendezésre került (1999-ben és 2000-ben). Regisztrálási helyek: 1. Mátraháza: OKT-bélyegző; 2. Kékestető: OKT-bélyegző; 3. Sas-kő: az építtetők neve; 4. Mária-kép (Hatra-patak-tető): a hologramos kép keretének színe; 5. Hármashatár: OKT-bélyegző; 6. Oroszlánvár: a Várak a Mátrában túramozgalom kódja; 7. Mária-kép (Závoz-völgy): a rézkarcos képen Mária köpönyegét tartó személy megnevezése; 8. Mária-kép (Csurgó-kút): az oszlop állításának időpontja; 9. Recsk: a település bélyegzője A túra igazolása bélyegzéssel, illetve a kérdések megválaszolásával történhet. További információ: +36-30/244-5648

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász pedig idővel felruházta ezeket csodatévő erővel, a helyi legendák a fáknál történt csodás eseményekről mesélnek.

Fakép és képesfa A néprajztudomány alapvetően dunántúli népszokásként írja le az idős fákra aggatott szentképek, Mária-képek hagyományát, amelyekhez a környékbeli lakosság rendszeresen elzarándokol, virágot visz, ahol imádkozik, a fák maguk pedig a helyi hitélet fontos elemeivé válnak. Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy felfedezzük a szokás feltételezhetően pogány eredetét, amely később átöröklődött a keresztény népi hitéletbe is. Ezt erősíti, hogy bár nálunk a Mária-képek elhelyezése alapvetően katolikus hagyomány, a szokás ortodox területeken is ismert, továbbá a hinduk és a buddhisták is hasonló módon tisztelik a szent fákat.

Mária-fa Markaz felett (balra) és a hologramos kép a Hatrapatak-tető alatt (jobbra)

A képesfa tehát megkapó módon egyesíti a vallási és a természeti értékek tiszteletét, s egy olyan világkép örökségének számít, amelyben a természet és az ember még a mainál jóval szorosabb harmóniában élt. Gondoljunk csak

bele, hogy micsoda út volt például egyedül egy szekérrel átkelni a Mátra gerincén, ahol megannyi baleset történhetett, és útonállók is az emberre törhettek. S az ember egyedül volt – szüksége volt hát a hitére. A képesfákat sok helyütt ma is gondozzák, így a Mátrában is. Az első képet akár egy második is követheti a szomszédos fán, gyertyákat, díszeket, fohászokat találunk a legtöbbnél.

Faképnél hagylak

A szép üzenet még ideálisabb pihenőhellyé teszi a képesfát a Hatra-pataktető alatt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Balázs Géza egyetemi tanár szerint a szólás eredetét az 1930-as években félremagyarázták. A faképet a bejárati ajtón elhelyezett bálványként értelmezték, s ezzel magyarázták a szólás eredetét (búcsút vesz a kapufától vagy a kapubálványtól). Véleménye szerint a váratlanul, köszönés nélkül való távozás sokkal inkább a települések határában, útelágazásoknál ma is sok helyütt látható, gyakran szentképekkel kiegészített fakeresztekre utal, amelyek a búcsúzás tipikus helyszínei voltak. A sokszor fájdalmas, akár hos�szú időre szóló elválás helyszínei, ezt is jelentette a szólás eredetileg, s csak később nyerte el az indulatból való távozásra utaló jelentését.

Somogy megyében van a legtöbb képesfa, de a természetjárók számára a legismertebb minden bizonnyal a Dömös felett, a Rám-szakadék felé vezető út mentén álló fa. A Börzsönyben vagy éppen Budapest határában, a Kakukk-hegyen is találunk Mária-fát. Sőt, a Dél-balatoni Természetvédelmi Egyesület pár éve egyfajta mozgalmat indított, hogy országszerte feltérképezzék e jeles fákat, felhívva a figyelmet különleges örökségünkre.

Az új képek árulkodnak arról, hogy élő hagyományról van szó: képesfa Markaz felett (balra), illetve a Závoz-völgyben (jobbra)

Ahány fa, annyi szentkép s annyi erdei hangulat Miután Mátraházáról indulva megmásszuk a Kékest, majd megcsodáljuk a Mátra talán legvadabb hegyormát, a Sas-kőt, látványos úton ereszkedünk le az OKT nyomvonalán a Markazi-kapuba. Innen rövid kitérővel, a zöld sáv jelzésen érjük el a Mátra festői oldalgerincén álló első Mária-fát. Az erdőgazdasági út szélén, a nyeregben strázsáló faóriás padokkal ellátott kegyhelynek ad árnyékot. A Mária-fa talán az erdőben dolgozó emberek vagy az itt utazó kereskedők fohásza volt az oltalmazó Szűzanyához. A terebélyes fán két szentképet láthatunk: a régebbi kép szép üzenettel fogadja a természetjárókat, a 21. századi, hologramos képen pedig egyszerre néz ránk Jézus és Szűz Mária. A térképet kutatva egyébként több képesfát is találunk a Markaz feletti erdőkben,

Sok helyütt több képet találunk egy helyszínen, ahogy itt, a Závoz-völgyben is

csak jellemzően nem a turistautak mentén, úgyhogy ez egy másik – szintén kiválónak ígérkező – túra tematikája lehet. A Mátra keleti gerincének szerintem leglátványosabb csúcsát, a Nagy-Szár-hegyet, majd az erről az oldalról nem annyira izzasztó kapaszkodóval elérhető Oroszlánvárat megmászva érkezünk a Keleti-Mátra másik nagy hágójába, a Domoszlói-kapuhoz. Az egyébként nagyon hangulatos, Domoszlóra vezető Závozvölgybe beereszkedve (piros sáv) egy körülbelül 1 kilométeres kitérővel érjük el második fánkat, illetve fáinkat. Itt is két képet látunk ugyanis, csak a nagyon újszerű, kellemes hangulatú fakép az út egyik, a régebben kihelyezett kép az út másik oldalán található.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A főgerincről kisebb kitérővel érhető el az 1995-ben foglalt Szegediek kútja

2 km

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gerincre visszatérve az OKT-val együtt megmásszuk a Jagust, hogy annak hangulatos vadászháza mögött ismét ereszkedni kezdjünk. Harmadik célpontunk a Csurgó-kút roppant hangulatos, bővizű forrása, ahol harmadik szentképünket találjuk. A padokkal ellátott pihenőhely a kopjafán elhelyezett képpel, valamint a vadregényesen induló patakvölggyel valóban idilli, csendes szemlélődésre hívó hely,

Az elapadt Jóidő-kút és a közelében található képesfa Mária-képe

A bővizű Csurgó-kút a képesfával szintén szemlélődésre ösztökél

ahol jó eséllyel nem fogják tömegek zavarni áhítatunkat. Hogy a mátrai faképeket men�nyire gondozzák a helyiek ma is, jelzi, hogy a túraleírás szerint ezt a képet a kisnánaiak helyezték ide, hogy pótolják a Jóidő-nyaknál található, az idők során megrongálódott szentképet. Azóta pedig gondos kezek a túra utolsó szentképét is egy újabbra cserélték. A főgerincre visszakapaszkodva következő csúcsunk a Szederjes-tető, ahol egykoron vár állott, s az öreg fák alól még utoljára vis�szapillanthatunk a Kékes és a Galya-tető innen nézve monumentális hegytömegére. A csúcsot követően meredek lejtőn érjük el a Kisnána felől érkező szekérutat, amely a beszédes nevű Jóidő-nyakon hág át a főgerincen Recsk irányába. A forrás sajnos már nem működik, de továbbhaladva, a hágó előtt pár lépéssel meglátjuk az új szentképet, ráadásul szerintem mind közül a legszebbet, amelynek kissé bizáncias hangulata szintén a történelmi időkbe repít. Amikor ezt az utat is gyakran járták minden bizonnyal, tele aggodalommal, talán félelemmel is. A fa alatt elmerengve könnyű elképzelni, hogy akkoriban máshogy tekintettek a természetre, amit nagyon jól kifejez az is, hogy a képesfákat olykor őrfáknak nevezték. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Meteo

Fotó: Gulyás Attila

Túrázz a felhők felett, ahol mindig süt a nap! Elsőre talán hihetetlennek tűnik, hogy akár a felhők felett is túrázhatunk hazánkban, de ez a jelenség nem is olyan ritka. Létezik ugyanis egy időjárási helyzet, amelynek következtében Írta: Gaál Nikolett a hegycsúcsok kilógnak a felhőkből, és ott szikrázó napsütés vár ránk, a hegyről letekintve pedig olyan érzésünk lehet, mintha egy „felhődunyha” ölelné körül a hegyet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

troposzférában (a légkör alsó szintje, az időjárási jelenségek színtere, amely a földfelszíntől 8 000–18 000 méter magasságig húzódik, földrajzi szélességtől függően) nagy általánosságban a hőmérséklet a talajszinttől mérve folyamatosan csökken felfelé haladva, mintegy 0,65 Celsius-fokkal 100 méterenként. Vannak azonban olyan időjárási helyzetek, amikor ez a csökkenés megáll, és egy vastagabb légrétegben a hőmérséklet állandó marad: ezt nevezzük izotermiának. Abban az esetben, ha a hőmérséklet nemcsak állandó marad egy adott légrétegben, hanem akár melegedés is tapasztalható benne, inverzióról beszélhetünk, hiszen a hőmérséklet-változás iránya megfordul.

Az inverziós helyzetek viszonylag gyakoriak Magyarországon főként ősszel és télen, de tavasszal és nyáron is megfigyelhetők ilyen napok. Gyakorlatilag egész évben találkozhatunk ezzel a jelenséggel, de legtöbbször decemberben, legkevesebbszer pedig júniusban. Létrejöttéhez szükség van minimális szélmozgásra (kb. 3 m/s), amely a levegő

Magas hegységekben nagyobb esélyünk van a hidegpárna fölé kerülni (Kis-Fátra) Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Szent Györgyhegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, valamint a Örsi-hegy csúcsai a Badacsonyról Fotó: Somogyi László

magasabb rétegekbe való keveredését segíti. A túl erős légmozgás azonban megszünteti az inverziót. Kialakulási módját tekintve eltérő típusokat különböztethetünk meg, attól függően, hogy a talaj közelében vagy a szabad légkörben tapasztalható ez a függőleges irányú hőmérséklet-növekedés a légkörben. Leggyakrabban a talaj közelében lép fel hőmérsékleti inverzió, amelyet kisugárzási inverziónak nevezünk. Főként késő ősszel, télen és kora tavasszal fordul elő, derült és viszonylag szélcsendes éjszakákat és kora hajnalokat követően. Anticiklonális helyzetekben gyakori,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Meteo

amikor nincsenek felhők az égbolton, amelyek elnyelhetnék a földfelszín felől érkező hosszúhullámú kisugárzást, ezért a talaj mentén a levegő lehűl, viszont felette a magasban a levegő melegebb marad. Télen a folyamat kialakulását a hótakaró is segítheti, hiszen az visszaveri a napsugarakat. Az inverzió függőleges kiterjedése 300–600 méter, élettartama pedig 6–12 óra. Inverziós helyzetekben általában a keleti széljárás a domináns, ami az anticiklonokban jelen lévő keleties szeleknek köszönhető. Speciális esetben ez a ködréteg megemelkedhet, majd rétegfelhővé alakulhat. Amennyiben a szabad légkörben történik az inverzió, az nagy valószínűséggel frontátvonuláshoz kapcsolódik – ezt frontális inverziónak nevezzük. Nagy magasságban zsugorodási inverzió is kialakulhat, amely az anticiklonokban létrejövő leszálló légmozgás következtében akadályozza a konvektív felhőképződést. Megkülönböztethetünk továbbá első fajú (talaj közelében kialakuló) inverziót és másodfajú (a szabad légkörben létrejövő) inverziót. Egy nagyon egyedi és különleges inverziós helyzethez köthető képződmény a hideg légpárna. Ezt a páratlan jelenséget október és március között viszonylag gyakran megcsodálhatjuk a Kárpát-medencében. Kialakulá20

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hegyek által körbezárt Somoskő, a távolban pedig a felhőtakaró Fotó: Gulyás Attila

Végtelen felhőtenger a Balaton felett (Badacsony) Fotó: Somogyi László

sát a térség medencejellege nagyban elősegíti, amikor is több napon keresztül megrekedhet benne a hideg levegő, amely általában egy hidegfronttal érkezik. A hidegfrontot követően anticiklon épül ki a térség felett, ilyenkor nincsenek sem vertikális, sem horizontális mozgások a légkörben, ezért a levegő nem tud átkeveredni és elmozdulni. Így több napon (olykor több héten) át a medencében reked és egyre hidegebbé válik a légtömeg. A hideg légtömegben az inverziós réteg alatt gyakran felhalmozódnak a szennyező anyagok, szmogos időjárás is kialakulhat, ezzel jelentősen rontva a levegőminőséget és a látástávolságot. Az emberi egészségre is káros ez az időjárás, mind a napfény hiány okozta stressz, mind pedig a légszennyezettség káros egészségügyi hatásai miatt. Szerencsére van a léleknek és a tüdőnek is gyógyír ezekre az időjárási helyzetekre, mivel a megrekedt hideg levegő fölé gyakorta enyhébb, melegebb levegő áramlik. Ebben az esetben 1000–2000 méter magasan akár 5-8 Celsius-fokkal is melegebb az idő, mint a földfelszínen. Ebben a magasságban enyhe, száraz és derült időjárás tapasztalható. A hideg és a felette elhelyezkedő meleg levegő határán megindul a keveredés és a lehűlés, ezáltal a kicsapódás, amelynek következtében rétegfelhő, avagy hideg légpárna keletkezik.

Ebben az időjárási helyzetben magasabb hegycsúcsainkról, például a Kékesről vagy a Salgóról olykor még a több száz kilométer távolságban lévő Magas-Tátráig is ellátni. A webkamerák jóvoltából nemcsak az ilyenkor páratlanul szép fotókat készítő fotográfusok, de bármely

A napfényben fürdő Szent György-hegy Fotó: Somogyi László

Salgó vára a felhők felett Fotó: Gulyás Attila

természetjáró jó eséllyel be tud cserkészni egy hegycsúcsot, amelyet körülölelnek a felhők. Szerencsére ahhoz, hogy megtapasztaljuk ezt a különleges légköri jelenséget, néha még a Mátráig sem kell elutaznunk, elég az is, ha csak felszaladunk a Normafára. Elég nehéz azonban előre jelezni ezeket az inverziós és hideg légpárnás napokat, mivel kialakulásukhoz rendkívül sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Ilyen időben az időjárás-előrejelző modelleknek nemcsak a felhőzetet nem könnyű kiszámítaniuk, hanem a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékleti értékek becslésével is meggyűlik a bajuk. Szintén nem egyszerű prognózist készítenie a modelleknek az inverziós helyzetek kialakulására és feloszlására. A felhőképződmény megszűnését általában egy erős széllel járó hidegfront-átvonulás okozza, amely gyakorlatilag felszakítja és „kisepri” a megrekedt hideg levegőt a medencéből. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

A Börzsöny regélő vasútvonalai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

A Börzsöny egykoron hazánk egyik legsűrűbb keskeny nyomtávú vasúti hálózatával büszkélkedhetett, amely közel 200 kilométer hosszan kanyargott a hegység legmeredekebb és legvadregényesebb részein. Napjainkban csupán néhány kilométernyi megmaradt pályaszakaszon zajlik forgalom, de a hegységet anno meghódító kisvasút sokszor látványos nyomait ma is úton-útfélen megtaláljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép Az ipar hívta életre A 19. század végi iparosítás, a nagyszabású út- és vasútépítések jelentős mértékben megnövelték hazánk nyersanyagigényét. A vízi áruszállítás lehetőségét kínáló Duna, valamint a megépülő szobi és ipolysági vasútvonalak a fában és kőben gazdag Börzsönyt még inkább a kitermelés célpontjává tették. Elsőként a ma is használatban lévő, Kismaros és Királyrét (akkor még Szokolyahuta) közötti sínpárokat rakták le 1893-ban, majd ezt követően a környék vasúthálózata egészen 1955-ig töretlenül fejlődött. Voltaképpen több vágányláncról beszélünk, amelyek nem álltak egymással kapcsolatban, más-más fővonalakra hordták rá a természet kincseit. Hét folyamatosan változó vonalcsoport alakult ki. A királyréti, a szobi, a nagybörzsönyi és a diósjenői vonalakon kezdetben gőzmozdonyok vontattak, a bernecebaráti, a nagyoroszi és a kemencei (ezen belül a Csarna-völgyi és királyházi) vonalakon pedig „lóüzemű” fuvarozás zajlott. A hálózat gerinceit alkotó fővonalak a sűrűn tagolt hegység völgyeiben húzódtak, ezekről szárnyvonalak ágaztak le, amelyek több esetben bravúros műszaki megoldásokkal érték el a Börzsöny belső, magasabban fekvő zugait. A legtöbb mellékvonalat csak a fakitermelés idejére, egy-két évre építették meg, majd felszedték és

A Csák-hegy kőbányáját kiszolgáló kisvasút a Malom-völgyben Forrás: Fortepan / Fadgyas Bence

A Csák-hegy kőbányájában 1941-ben Forrás: Fortepan / Eisner Ferenc

„Lóüzem” A mozgatást több vonalon lovak végezték: az állatok húzták fel az üres kocsikat a hegyoldalban, majd a rakodótól úgynevezett görpályán, a gravitáció segítségével, illetve a szerelvényen utazó fékező közreműködésével juttatták le az árut a fővonalhoz. A Kemencei Erdei Múzeum vasúton utazva ma is megtapasztalhatjuk, miként zajlott ez régen, milyen az, amikor vontatás nélkül siklik a szerelvény. máshol fektették le. Voltak olyan rövid, különálló szakaszok is, amelyek a nagy szintkülönbség miatt nem csatlakoztak a hálózathoz: itt a meredek hegyoldalakban egyszerűen lecsúsztatták a fát a lejjebb fekvő vágányokhoz. Az 1920-as évekre a lóvontatást egyre inkább a gőz-, majd a dízelmozdonyok váltották fel (bizonyos szakaszokon maradt a „lóüzem”), és ekkorra már közel 200 kilométer pályát fektettek le, azonban ezeket egyidejűleg sosem használták a folyamatos elbontások és áthelyezések miatt. Személyszállításról ekkor persze még szó sem volt, csupán az erdei munkások, esetleg a vadászok élvezhették a pompás rengetegbe vezető, döcögő és kattogó transzportot.

A legnépszerűbb börzsönyi kisvasút A Kismaros és Királyrét között működő vasút egész évben szállít kirándulókat, főként ennek – és különböző tematikájú programjainak – 24

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Királyréti Erdei Vasút Szokolya határában – Fotó: Gulyás Attila

köszönheti hírnevét. Ez volt az első, már a kezdetektől gőzüzemű vonal a hegységben, továbbá itt indult be legkorábban a menetrend szerinti személyszállítás is 1954‑ben. Azóta – mondhatni – folyamatosan működik a

Szokolyai út, a Királyréti Erdei Vasút állomása 1960-ban Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Királyréti Erdei Vasút, amelynek különjáratai az 1960‑as évektől az 1970-es évek közepéig egészen a Cseresznyefa parkolóig (Nagyhideghegy vá.), illetve rövid ideig a Szén-patak-völgybe is szállítottak turistákat. 1975-ben úttörővasúttá keresztelték át, a szerelvények piros színt kaptak, a megállókat átnevezték, majd pályáját 1978 és 1981 között 760 milliméteres nyomtávúvá alakították át. Az 1990-es évek elejére válságba jutott vasút ma már hazánk harmadik legforgalmasabb kisvasútja, csupán a lillafüredi és a szilvásváradi előzi meg. Jelenleg 11,55 kilométer hos�szú pályán nosztalgiagőzös vagy dízelmozdony vontatja a kocsikat, de elektromos vagy dízelhajtású motorkocsikon is utazhatunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Fotó: Gulyás Attila

A kemencei kisvasút és a Csarna-völgy Kemencéről két fővonal indult a Börzsöny belsejébe. A Kemencei-Nagy-völgybe, Királyháza felé vezető, mintegy 11 kilométeres pályát 1911-ben fektették le, 1967-ig volt használatban, nyomvonala pedig helyenként még ma is kivehető a Kemence-patak hangulatos völgyében. A másik sínpár 1913‑tól

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Lánczi Péter

A Kemencei Erdei Múzeum vasút igazi gépcsodákat vonultat fel

A vasút romjai ma hozzátartoznak a Csarnavölgy mesés hangulatához

a Csarna-völgybe vezetett, és a Halyagosig tartó szakasza egészen 1992-ig üzemelt. Itt nem szedték fel a síneket, de a karbantartás hiánya és két nagyobb árvíz is megpecsételte a vasút sorsát. A 2000-ben alakult Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai áldozatos munkával részlegesen helyreállították a pályát, valamint beindították rajta a menetrendszerű személyszállítást a Feketevölgy Panzióig (volt

VILATI-üdülő). Mindemellett a kemencei fogadóépületben nagyszerű helytörténeti kiállítást hoztak létre, az egyedülálló géppark különös formájú és kis méretű mozdonyai pedig nem csupán a műszaki érdeklődésű látogatókat szokták lebilincselni. A Kemencei Erdei Múzeumvasút jelenleg 4,1 kilométer hosszú, teljesen felújított pályaszakasszal, programokkal és folyamatosan fejlődő tárlattal várja az érdeklődőket.

A Csarna-völgyi pályaszakaszt az 1995-ös és az 1999-es árvíz tette tönkre Talpfákra, sínszegekre is rábukkanhatunk

házig tervezett felújítás nem valósult meg. Az Agrárminisztérium 2018 novemberében egyértelművé tette, hogy a fokozottan védett, különleges természeti értékekkel rendelkező Csarna-völgyben kizárólag természetvédelmi céllal történhet bármiféle beavatkozás.

A Csarna-patak által elmosott kemencei vasút felső pályaszakasza ma utópisztikus látványt kelt a vadregényes völgyszoros megkapó csendjében. A ritkaságszámba menő, 600 milliméteres nyomtávú vasút maradványai gyakorlatilag beleolvadtak a völgybe, egyszerre hirdetve és feledtetve az egykor itt zajló vasúti közlekedés emlékét. Ennek az elmosott pályaszakasznak a közelmúltban tervezett felújítása sokakat lázba hozott. A kisvasút szerelmesei remén�nyel, a természetvédők pedig ádáz ellenállással álltak a dologhoz. Végül a Halyagosi kulcsos-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Kisirtáspusztán egy közelmúltban átadott, hangulatos turistaház-együttest találunk – Fotó: MTSZ

Nagybörzsöny kisvasútja és a „transzbörzsönyi vasút”

Mi is az a csúcsfordító?

Fotó: Gulyás Attila

Egy olyan különleges állomás, amely egy vonatfogadó vágánnyal rendelkezik, egy váltója van, és két egyvágányú pálya csatlakozik hozzá. Segítségével a meredek hegyoldalban kapaszkodó szerelvény a legegyszerűbb módon (forduló vagy alagút nélkül) küzdheti le a szintkülönbséget. A csúcsfordítóhoz érkező vonatok tolt menetben, a tolt menetben érkezők pedig húzva közlekednek tovább. A csúcsfordítókat általában párban építették, így csak rövid szakaszon volt szükséges a tolt menet. Hazánk egyetlen megmaradt, műemléki védettséget élvező csúcsfordítója a Tolmács-hegy oldalában, a Nagyirtáspuszta és Kisirtáspuszta közti pályaszakaszon található.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kevesen tudják, hogy a nagybörzsönyi kisvasút központja huzamosabb ideig nem is a faluban, hanem Kisirtáspusztán volt. A ma itt álló turistaházak helyett egykor üzemvezetői iroda, fűtőház és a kocsijavító műhely állt a területen, ahonnan többfelé indultak sínek, többek között a mérnöki bravúrt jelentő, két viaduktot és 14 csúcsfordítót magában foglaló Kammerhof-vonal, amelynek 12 kilométeres pályája 1951-re épült ki teljesen. De ne rohanjunk ennyire előre, hiszen ennek a vonalnak a szövevényes története sokkal korábban kezdődött. A nagybörzsönyi vonalak közül először 1908‑ban az ipolypásztói vasútállomásra vezető sínpárok épültek meg. Ezt követően Börzsönyirtáspusztáig (ma Kisirtáspuszta) vezették a vasutat, ide pedig több irányból szaladtak le a meredélyes hegyoldalakban vezető mellékvonalak. E vonalhálózat működését teljesen ellehetetlenítette az 1920-as trianoni békediktátum, ugyanis a Csehszlovákiához csatolt Ipolypásztón már nem volt lehetőség

az áru átpakolására. A „köldökzsinór” elvágása új megoldásra kényszerítette a mérnököket, akiknek a Tolmács-hegy meredek oldalában a nagyirtáspusztai nyeregbe kellett megtervezniük a szállítást, továbbá a Bezina-völgy meredek völgyfőjét kellett számos kanyarral leküzdeniük, hogy a vonal végül a hegység déli oldalán csatlakozzon a már meglévő, Szob és Márianosztra kőbányája közötti, 760 milliméteres nyomtávú pályaszakaszhoz. Az 1924-re megépült új sínpár lehetővé tette a faanyag dunai rakodóhoz történő szállítását, az 1950‑es évekre felújított, Nagybörzsönybe vezető szakasszal pedig létrejött a Börzsöny nyugati tömbjét átszelő, Nagybörzsönytől Szobig tartó vasútvonal, amelyet manapság „transzbörzsönyi vasút” néven szoktak emlegetni. Az itt jelenleg szezonálisan (tavasztól őszig, hétvégenként) zajló személyforgalom azonban rögös múltra tekint vissza.

A hegyek közé zárt Kisirtáspuszta volt hajdanán a kisvasút központja Fotó: MTSZ

Szobi motorkocsi Nagyirtáspusztán. Itt kell átszállni a nagybörzsönyi vonatra Fotó: Gulyás Attila

Szob és Márianosztra között már az 1950-es években szállítottak utasokat, Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között pedig 1969-ben indult be a menetrendszerű kirándulóvonat.1975-ben Nagyirtáspuszta és Márianosztra között megszüntették a forgalmat, így a fővonal két különálló „madzagvasútra” szakadt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Szerte a Magas-Börzsönyben megtaláljuk a vasút nyomait

Bernecebaráti

Kemence

–6

1953–69

Nagyoroszi

6–6

Perőcsény

192

Kemence vá.

1924–52

1911–67

Királyháza

Vámosmikola

Drótkötélpálya 1947–52

Feketevölgy vá.

Borsosberény

1908 és 1920 között az ipolypásztói (Pastovce) vasútállomásig

1929–67

Csóványos

Nagybörzsöny

Hollófészek Mázsaház

Diósjenő

Nagy-Hideg-hegy Nagybörzsöny vá. Magas-Tax

Ipolytölgyes

Királyrét Szén-pataki kh.

Kisirtáspuszta vá. Nagyirtáspuszta vá.

Nógrád 1912–78

Királyrét vá.

Letkés

Berkenye

Ipol

Márianosztra Márianosztra vá. 1940–88

Kóspallag

Szokolya

Szendehely

Máriakút vá.

Ipolydamásd

Kismaros

SZLOVÁKIA

SZOB

Térkép: Bába Imre

Duna Működő kisvasút Megszűnt keskeny nyomtávú vasútvonalak Gerincvonal Több évtizedig létezett vasútvonal 1-2 évtizedig létezett vasútvonal Néhány évig létezett vasútvonal

ZTERGOM

P 30

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Verőce

Kismaros vá.

Szob vá.

Kisoroszi

Duna

Dunabogdány

VISEGRÁD

Szob és Márianosztra (Csák-hegyi-kőfejtő) között pedig csak kőszállítás céljából működött a vonal. A használaton kívüli Bezinavölgyi szakaszt a természet kezdte visszahódítani, majd a síneket és a talpfákat apránként ellopták. A nagybörzsönyi pályán az 1980-as évek közepére a kirándulóforgalom is megszűnt. Ezt követően a sorsára hagyott vasutat csak a kitartó és jelentős lépéseket tevő társadalmi összefogás mentette meg a pusztulástól. Kezdetben csupán időszakosan leheltek életet az egyre sorvadó kisvasútba, majd a 2002-es és 2008-as részleges, végül a 2016-ra elkészült teljes felújítás óta újra Nagybörzsönytől Szobig gördülhetnek a szerelvények a kirándulók nem kis örömére.

Műszaki nyomok szerte a Börzsönyben Az eddig felsorolt és nagy népszerűségnek örvendő kirándulóvonatok kényelmes utazással adnak ízelítőt a Börzsöny bércek közé zárt, festői világából, de az igazi terepezők még ennél

is érdekesebb élményekkel gazdagodhatnak, ha gyalogszerrel kutatják fel a hegység már rég nem üzemelő, elfeledett vasútvonalait. Aki ilyen nyomozásba kezd, annak a turistatérkép olyan feliratai, mint a „Felhagyott kisvasút” vagy a „Régi vasút” csakhamar egy izgalmas nyomvonalhálózatot rajzolnak ki, ráadásul a hegység legszebb és legeldugottabb részein. Az egykori vasútvonalak létéről ma is látszó hegyoldali bevágások, jól kivehető töltések és megmaradt hídpillérek árulkodnak. A leglátványosabb maradványokat a már említett Csarna-völgyben és a legendás Kammerhofvonal mentén találjuk, de a Börzsöny számos helyszíne rejt még ipari emlékeket. Gondolnánk, hogy anno a Csóványos keleti oldalába, közel 800 méteres magasságig (a Musliforrásig) is felkapaszkodott a vasút, vagy azt, hogy a Csóványos nyugati oldalában húzódó Oltár-patak völgye – amely a Börzsöny egyik legszűkebb, legnehezebben megközelíthető szorosa – görpályás összeköttettetésben volt a kemencei fővonallal?

Márianosztra közelében a Brécska-bányába tartó egykori vasút töltésen vezet a Börzsönyi Kéktúra, amely a Misa-réti-patakon egy látványos hídon visz át

A térképre pillantva egyből kitűnik, hogy a Magas-Börzsöny északi, mélyen tagolt, vadregényes környezetében alig akad olyan völgy, amelyet ne hódított volna meg hajdanán a kisvasút. Hosszabb-rövidebb ideig a Dosnyavölgy, a Bacsina-völgy, a Rakottyás-völgy, a Rózsa-völgy és a Kemence-patak völgye is mind vasúti pályával rendelkezett. Aki kíváncsiságtól vezérelve bebarangolja ezeket a kiváló túrahelyszíneket, és közben alaposan a lába elé néz, az még rábukkanhat régi talpfákra, síndarabokra, esetleg sínszegekre, de az igazi élményt garantáltan a páratlan környezet fogja adni.  Felhasznált irodalom: Szarvas–Faragó–Térkép-Center: Börzsöny Berki Zoltán: Így hódította meg a Börzsönyt a kisvasút

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Promóció

Ajándékozz kéktúrát karácsonyra! Írta: MTSZ

Akár már járja a Kéket, akár még csak tervezgeti valamelyik szeretted, a kéktúrás ajándék mindenképpen menő. Szerezd be egy helyen a kéktúrázás alapkellékeit a Magyar Természetjáró Szövetség webshopjában!

ki már kacérkodik a kéktúrázás gondolatával, annak a legjobb ajándék egy kéktúrás alapcsomag, amely igazolófüzetből, védőtokból és bélyegzőpárnából áll. Utóbbi nélkül nehéz értékelhető lenyomatot produkálni az igazolófüzetbe, ezért javasoljuk, hogy mindig legyen nálad, ha kéktúrázol.

Aktívan kéktúrázó rokonainknak és barátainknak garantált az örömszerzés például egy kéktúrás Mund zoknival: az ismert és elismert gyártó által kifejlesztett Peregrino zoknit most kéktúrás kiadásban vásárolhatod meg. Ez a termék hőmérséklet-szabályozó tulajdonságokkal rendelkező SoftAir Plus textil szálakat tartalmaz, amelyek a felhasználás körülményeitől függően hűsíteni vagy éppen melegíteni is képesek. A szárrésze 32

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

félkompressziós, dupla talpszövéssel és strapabíró CUPRON erősítéssel rendelkezik a lábujj-, a talpés a sarokrészen. Kiváló választás a mind női, mind férfiváltozatban elérhető, hosszú

ujjú technikai felső, amely praktikus viselet a hosszabb, izzasztó túrákon: gyorsan száradó, könnyű anyagból készült duplán tűzött szegésekkel és megerősített nyakvonallal. Végül, de nem utolsósorban szintén hasznos ajándéknak számítanak a kéktúrás pamutpólók (női, férfiés gyerekméretben is elérhetők), az Országos Kékkör (OKK) három nagy egységének útvonalrajzával díszített, kerek nyakkivágású pólók, valamint a barna, kék és sárga színben elérhető csősál, amely napsütés ellen is hasznos darab. Ha pedig egyedivé szeretnéd tenni a hátizsákodat vagy a kabátodat, a kéktúrás felvarrókat neked találták ki. Annak, aki már bejárta a teljes kört, az OKK-felirattal ellátott póló, felvarró, csősál, zománcozott fémbögre vagy vízálló zsák lehet hasznos ajándék és egyben emlék.  www.turistashop.hu

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Kaptárkövek földjén Kőből faragott világ a Bükkalján A Bükk és az Alföld találkozásánál fekvő Bükkalja egy gyönyörű, Írta: Tóth Judit Fotók: dimbes-dombos vidék, Gulyás Attila amely különleges látnivalók sokaságát rejti. Ha felkeressük a még ma is titkokkal teli kaptárköveket és a bükkaljai kőkultúra többi emlékét, nemcsak nagyszerű túraélmények várnak ránk, de egy különleges időutazás részesei is lehetünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Bükkalja szelíden hullámzó dombvidéke szerényen bújik meg a Bükk látványos hegyei alatt – nem véletlenül nevezi hegylábfelszínnek ezt a vidéket a geomorfológiai szakirodalom. Most szőlőültetvények, rétek, erdők, fás legelők mozaikja váltakozik itt, de sok-sok millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység zajlott ezen a területen. A több száz méter vastagságú vulkáni kőzetrétegből az idők során a külső felszínformáló erők különleges sziklaformákat, kúpokat, tornyokat alakítottak ki. A riolit- és a dácittufa nemcsak állékony kőzetek, de jól is faraghatók, és erre a régi korok emberei is rájöttek. Lakásokat, pincéket, istállókat – a tatárjárás, törökdúlás és a Habsburg-fennhatóság idején menedékhelyeket – vájtak a völgyoldalakba, építőköveket bányásztak, a távoli múltban pedig kultikus szertartások helyszíneiként is használták a sziklákat. Az idők során a természet és az ember munkája nyomán egy korokon átívelő, különleges, kőből faragott világ jött létre itt, a bükkaljai kőkultúra, amelynek legrégebbi emlékeit talán még a vaskorban alkották, míg a legújabbakat most építik és faragják.

Miről mesél egy hajdani szőlőhegy? A bükkaljai kőkultúra legősibb emlékei a kaptárkövek: a környezetükből kiemelkedő, miocén vulkanikus kőzetekből felépülő sziklák és kőtornyok ezek, amelyeknek oldalába fülkéket faragott az ember. A legtöbb kaptárkővel 36

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bükkalja jól faragható vulkáni kőzeteibe különféle helyiségeket vájtak az itt élők

A Nyergestető névadó sziklája egy nagy kaptárkő része, amelynek oldalában több fülkét is láthatunk

a Bükkalján találkozhatunk, és ezek közül is a leghíresebbek Szomolya mellett találhatók. Bükkaljai utazásunk során természetesen mi sem hagyhattuk ki ezt az emblematikus helyszínt, de előtte egy kevésbé ismert előfordulási helyet is bejártunk. Az Eger mellett található Nyerges- és Mész-hegyre Baráz Csaba, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület alapító tagja, a téma egyik legelismertebb kutatója is elkísért bennünket. Ahogy elhagyjuk Egert, nem tudom levenni a szemem a Nagy-Egedről, Eger hegyéről, amely vörösbe öltözött szőlőültetvényeivel fenségesen magasodik felettünk. Mi most azonban nem oda, hanem épp szembe, a Nyerges-tetőre tartunk. A hegy szoknyáján itt is, ameddig a szem ellát, szőlők vannak mindenfelé, a dombtetőket azonban már erdők borítják. A terület ma helyi védettség alatt áll, itt alakították ki az 1,5 kilométer hosszú Nyerges-tetői tanösvényt, ahol a bükkaljai kőkultúra megannyi emlékével találkozhatunk. A Nyerges-hegy nyugati oldalának névadó kaptárkövéhez tartva egy sziklába vájt kőkunyhót mutat Csaba, amilyenből közel hetven van

a két hegyen. Ezeket a barlangszerű kis helyiségeket bújóknak nevezik, és többségük a szőlőműveléshez kötődik. Leginkább szerszámokat tartottak bennük, vagy csak behúzódtak ide délidőben, amikor a szőlőben dolgoztak. Igen ám, de itt mi most egy erdőben vagyunk, akkor mit keres itt egy bújó? Csaba pedig mesélni kezd egy ma már nem létező kis településről, a középkori Szőlőskepusztáról, amelynek hajdani szőlőhegyei voltak a Nyerges- és a Mész-hegy. „A kis falu a törökdúlás során elpusztult, de a szőlők és a gyümölcsöskertek még századokon át megmaradtak. Aztán 1949-ben, az államosítást követően elvették a tulajdonosoktól a kertjeiket, és tartalékföldnek nyilvánították azokat. A környékről azonban az öregek még az 1960–70-es években is kijártak ide művelgetni a kerteket. Igaz, hogy jogi szempontból már nem az övék volt, de a tradíció okán még idős korukban is gondozták a hajdani szőlőskertjeiket.”

Áldozati szertartás a hegytetőn A Nyerges-hegy nyugati felén található sziklatömb a hegy névadó kaptárköve, oldalában több fülkét is láthatunk, a végében pedig egy kőtorony áll, amelynek teteje nyereg alakúra

Az Eger közelében található hajdani szőlőhegyeken – a Nyerges- és a Mész-hegyen – közel 70 kőkunyhó, más néven bújó van

Baráz Csaba már évtizedek óta kutatja a bükkaljai kaptárköveket, amelyek még ma is sok-sok titkot rejtenek

van kiképezve. A szikla lapos tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környező szőlőültetvényekre és a Nagy-Egedre. A plató felszínén tál alakú mélyedések vannak, hasonlóak ahhoz, mint amilyet a siroki Törökasztalon is látni. A mélyedésből kis elvezetőcsatorna indul. Talán áldozati szertartások színtere volt ez a hely? A kis csatornában a feláldozott állat vére folyt le? És miért faraghatták nyereg alakúra a sziklát? Megannyi kérdés, de biztos válaszok helyett egyelőre csak feltételezések vannak. Csaba kíváncsiságát már főiskolásként felkeltették ezek a rejtélyes sziklák, és azóta sem eresztik. „Amikor rábukkantam ezekre a képződményekre, akkor még természetföldrajzos

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár szemmel néztem rájuk, aztán a 80-as évek közepén megismerkedtem Mihály Péterrel, aki a 60-as évektől kezdve kutatta a kaptárköveket, illetve elvégezte azok topográfiai felmérését. Attól kezdve a fülkék eredete, azok kultúrtörténeti vonatkozásai is elkezdtek izgatni, s rájöttem, hogy nem igazán tudunk biztosat róluk. Péterrel aztán barátok lettünk, és 1997‑ben írtunk közösen egy tanulmányt a kaptárkövek eredetéről. Viccesen azt mondtuk, ő a méhész, én meg a sámán, mert ő a sziklaméhészet felől közelítette meg a kaptárköveket, én meg mindig is szakrális rendeltetésűnek gondoltam azokat.”

Kik? Mikor? Miért? „A kaptárkövekkel kapcsolatban csak »termékeny rejtélyek« vannak” – mondja Csaba, ugyanis a fenti kérdések egyikére sem lehet biztos választ adni. A kaptárkövek eredetével kapcsolatban az egyik legkorábbi elképzelés

Ebben a bújóban nemcsak a szőlőmű veléshez szükséges eszközöket tartották, de lehet, hogy kápolnaként is használták azt

Kaptárkövek, fülkés sziklák, vakablakos kövek A kaptárkövek fülkéinek átlagos magassága 60, szélessége 30, mélysége 25-30 centiméter. A fülkék többségének peremén egy keret fut körbe, amelyen sok esetben még lyukak is kivehetők. Ezek arra utalnak, hogy a fülkéket egy fedlappal lefedhették. A fülkés sziklákat Szomolyán kaptárköveknek, Eger környékén vakablakos köveknek, máshol köpűs köveknek nevezték, de némelyik sziklának saját neve is volt, mint az Ördögtorony, a Király széke vagy a Kősárkány. Magyarországon eddig 56 előfordulási hely 105 sziklaalakzatán 567 fülkét mértek fel. Ezek közül a Bükkalján 41 lelőhelyen 82 kaptárkő és 479 fülke van. A többi előfordulási hely elszórtan található az országban, leginkább a Pilisben és a Budai-hegységben, főleg a Tétényi-fennsík peremén, például Érd és Diósd közigazgatási területén. 2014-ben a kaptárköveket védett természeti emlékké, 2016‑ban pedig a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékeivel együtt hungarikummá nyilvánították.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az volt, hogy ezek a fülkék az erdei méhészkedés emlékei. A legtöbb cáfolat is ezzel a teóriával kapcsolatban született meg. A kutatók többsége szerint a fülkék zöme túl sekély egy méhcsalád számára, másrészt, bár középkori forrásokban sok feljegyzés van a méhészettel kapcsolatban, sziklaméhészetről sehol nem lehet olvasni. Egy másik elmélet szerint a fülkék síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehettek, egy harmadik elmélet szerint pedig a kaptárkövek kultikus helyek voltak, és a fülkékben áldozati tárgyakat, ajándékokat vagy bálványokat helyeztek el. Ez utóbbit támaszthatja alá a Szent László király törvénykönyvében olvasható egyik passzus is, amely megtiltja a pogány áldozati szertartásokat. Szintén nehéz kérdés, hogy mikor keletkeztek a fülkék. Bizonyos fogódzót adhatnak a közelben talált régészeti leletek, de ezek csupán arról árulkodhatnak, hogy az adott korban használták-e a fülkéket, egyáltalán nem biztos, hogy akkor is készítették azokat. A kor meghatározásában segíthet a különböző korú fülkék egymáshoz viszonyított állapotának, illetve a riolittufa kérgesedésének a vizsgálata. A Nyerges-hegy nyugati oldalában végzett kutatások során arra jutottak, hogy az itteni fülkékhez kötődő rítus szűk egy évezreden át tarthatott, és a fülkék három fő időszakban készültek: a legrégebbiek az i. sz. 5-6. században (hunok, szarmaták kora), a legépebbek pedig

az i. sz. 10. és a 16. század között. A legrégebbi bükkaljai kaptárkövek viszont ennél idősebbek lehetnek, a feltételezések szerint az is meglehet, hogy ezeket a vaskor elején, az i. e. 8. században faragták. És hogy kikhez köthetők a kaptárkövek? Egyelőre erre sincsenek biztos válaszok. A kelták, szkíták, avarok, hunok neve is felmerült, de van olyan elképzelés is, amely szerint a kaptárkövek a Balkánról érkező, trák népcsoporthoz, az agriánokhoz köthetők, akik talán az i. e. 5. század környékén érkeztek ide. Az elméletet főleg a bulgáriai Rodope hegységben található hasonló fülkék támasztják alá, amelyeket trák népek urnatemetkezésre használtak az i. e. első évezredben.

Le a völgybe, fel a hegyre A Nyerges-tetőről a tanösvény az árnyas Mész-völgybe visz, ahol több turistajelzés is található, a sárga és a piros sáv mellett a Máriaút és „A törökök nyomában” elnevezésű tematikus túraútvonal is itt vezet. A Nyerges-tetőről a Mész-völgybe tartó, keskeny ösvény sajnos nincs a legjobb állapotban, ahogy ez az erdőre is igaz. Jobbára fiatal akácosban vezet az út, sok helyen bálványfák is vannak, a lágyszárúak között pedig az idegenhonos kanadai aranyvessző uralkodik. A Nyerges-tető északkeleti oldalában Csaba egy különleges, sziklába vájt kőkunyhót mutat nekünk, amely sokkal idősebb a környék

A Bükkalján eddig 41 lelő helyen 82 kaptárkövet és ezeken 479 fülkét mértek fel, de még napjainkban is találnak újakat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár többi bújójánál, valamint nem a szőlőműveléshez kötődik. Ahogy bekukucskálok, bent két kőkeretbe foglalt fekhelyet látok, a sziklafalban pedig több fülkét. „Ezek a trapéz alakú fülkék az etruszk nekropoliszokat idézik, de a máltai ókeresztény katakombák is hasonlók. A két mélyedésben talán kőszarkofágok lehetettek, a fülkékbe urnákat helyezhettek. Nem elképzelhetetlen, hogy ez egy több ezer éves temetkezési hely.” És itt még mindig nincs vége a látnivalóknak, a közelben több más funkciójú és korú kőemléket is találni. Van itt egy foglalt víznyerő hely, egy sziklatorony fülkékkel és egy másik bújó, amely talán pálinkafőzde volt a 20. század első felében. A kis helyiségben beazonosítható

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ebben a kőkunyhóban a tűzrakó hely is megvan még, a falban látható, kanyargó mélyedés pedig a füstöt vezette ki

az üst helye, és látszik a sziklába vájt kis csatorna is, ahol a gőzt vezették ki. Bent vannak alacsony kőpadok is, amelyeken jókat lehetett beszélgetni a gyümölcspárlat elkészültéig. Akárcsak a mai falusi főzdékben. Hát igen, van, ami nem változik.

Erdőkön át, egy évszázados úton Az idő közben nagyon elment, a nap is lefelé indult már, így mi is visszamentünk az autóhoz, mert még volt pár célpont, amelyeket szerettünk volna útba ejteni ezen a napon. Visszafelé Csabát arról faggattam, hogy miként lehet ma újat megtudni a kaptárkövekről. „Írott források nem nagyon vannak, a néprajzi vonatkozásokat már összegyűjtötték, ami új eredményt hozhat, azok a régészeti feltárások, a másik vonal pedig az analógiáké, a hasonló fülkés sziklák kutatása Eurázsiában.” Csaba sok ilyen helyszínt felkeresett már. Elsődleges célpontja a Rodope hegység Bulgáriában, valamint a Földközi-tenger medencéje: az Appennini-félsziget, Szicília, Szardínia, Málta,

de járt már kutatóúton Kis-Ázsiában, például az Araráton, illetve természetesen a Balkánfélszigeten, Macedóniában, Albániában. Egyébként sokszor ezek az utak a családi nyaralásokhoz kötődnek. „A családom már megszokta ezt, a feleségem hasonló érdeklődésű, mint én, de például nyáron, amikor a horvát tengerparton vagyunk, és mindenki a strandra megy, de a fiaimnak még fel kell jönni a kedvemért a nagy melegben az illír hegyi várakat megnézni, akkor azért annyira nem örülnek.” A Bükkalján a szőlő- és bortermelés mellett a legeltető állattartás is fontos tájhasználati mód volt. Az emberek az állataik számára is vájtak különböző helyiségeket a sziklákba, például hodályt a birkáknak és istállót a lovak,

Az Eger és Szomolya között található Király-kútnál a hegyoldalba vájt istállót ma is használják szürke marhák téli szállásaként

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár szarvasmarhák részére. Találni még néhány helyet, ahol ezek most is használatban vannak. Szomolya közelében, de még Eger határában, a Király-kútnál van egy hegyoldalba vájt, mintegy 40 méter hosszú istálló, amelyet mi is megnéztünk. Itt egy ridegen tartott szürkemarha-gulya telel át, amely nyaranta Cserépfalu fás legelőjén, a Hideg-kút laposán és a Cinegésben legel. Napnyugta környékén jártunk már, amikor elindultunk Szomolya felé, utunk egy középkori eredetű közlekedési útvonalon vitt, az Egerből Szomolyára vezető „Via ad Szomolya” történelmi úton, ahol a piros turistajelzés is halad. Hogy több évszázadon át itt döcögtek a szekerek, arról az is tanúskodik, hogy egyes szakaszokon a sziklába több méter mélyen bevágódott riolitmélyút alakult ki. Mielőtt elérnénk Szomolyát, még egy gyönyörű, dácittufából faragott kőkeresztet is megcsodálunk az erdőben, amelyet a híres szomolyai kőfaragó Szalóki család egyik tagja készített a 20. század elején.

Este Szomolya kaptárköveinél

Térkép: Bagaméri Gergely

Szomolya határában, a Kaptár-völgy fölött, a Vén-hegy oldalában lévő hatalmas sziklakúpokkal, ormokkal szabdalt riolittufa-vonulaton 8 kaptárkőben összesen 117 fülke

Kaptárkövek „Bükkaljai Kő-út” Via ad Szomolya

1 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

látható. A területet évente ezrek látogatják, Szomolya kaptárköveinek pedig saját himnuszuk is van már. A fontos turisztikai bemutatóhelyen 2018-ban jelentős fejlesztés történt, amelynek eredményeként a kaptárköveket azóta fém járóplatformokon és lépcsőkön lehet bejárni. Nem vitás, az építmény megváltoztatta a hely hangulatát, viszont sokat segített azon, hogy biztonságosabban be lehessen járni a sziklákat, továbbá azon is, hogy mérséklődjön azok pusztulása, amelyhez a látogatók taposása (november közepéig idén már 36 000 főt mért a számláló) is jelentősen hozzájárult. Mire Szomolya kaptárköveinek koronájához, a Király székének nevezett sziklakúphoz értünk, már leszállt az este, vele együtt pedig a köd is, amely még misztikusabb hangulatúvá tette a helyet. Azt hiszem, nem is lepődtem volna meg nagyon, ha egyszer csak előlép az erdőből egy táltos, és levezényel előttünk egy szertartást. A Király székét akár a kaptárkövek „arcának” is nevezhetjük, hisz ezt a sziklát ismerik a legtöbben, illetve sok kiadványban is viszontláthatjuk, ami nem csoda, mert a formája nagyon különleges, és az oldalába közel ötven fülkét faragtak. Szinte hihetetlen, hogy pár méterrel arrébb 1958–59-ben kőbányát nyitottak – akkor, amikor már tudtak a kaptárkövek létezéséről. Miután ennek híre ment, sokan felszólaltak a kaptárkövek megmentése érdekében, sürgetve azok védetté nyilvánítását. A helyzet 1960‑ra rendeződött, bár a bánya által elpusztított kaptárköveket már nem lehetett visszahozni, a megmaradt sziklavonulatot természetvédelmi területté nyilvánították, aminek köszönhetően azt ma is megcsodálhatjuk még. Ha valaki a Bükkalja különleges kőemlékeit szeretné megismerni, több lehetősége is van. A legismertebb kaptárköveket könnyen megközelíthetjük, de a kevésbé ismert látnivalók felkereséséhez is találunk iránymutató segítséget. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

oldala mellett a közel 20 éve alakult Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület honlapját érdemes nézegetni. Az egyesület több, a bükkaljai kőkultúrával foglalkozó tanösvényt alakított ki, szerveznek vezetett túrákat, tartanak ismeretterjesztő előadásokat, vannak instant teljesítménytúráik, és az oldalukon nagyon sok érdekes információt, kiadványt találhatunk a kaptárkövekről és a bükk aljai kőkultúra egyéb emlékeiről. 2016‑ban indították el a „Bükkaljai Kő-út” jelvényszerző túramozgalmat, amely 16 település legszebb emlékeit fűzi fel. Akármelyik túrát

is választjuk, önállóan vagy szakvezetéssel indulunk útnak, vagy csak egy-egy helyszínt látogatunk meg, a Bükkalján csupa érdekes látnivaló vár ránk, amelyekért mindenképpen érdemes útra kelni. 

A Szomolya határában található kaptárkőcsoport legismertebb és legszebb kaptárköve a Király széke

Ajánlott oldalak: www.bnpi.hu és www.kaptarko.hu Források: Baráz Csaba: Kaptárkövek földje (BNPI), A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra (Táj-Tér-Kép sorozat, BNPI), Szakrális kőemlékeink – Kaptárkövek Magyarországon (Téka füzetek)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Fekete bödöncsiga

Egy bennszülött maradványfaj a kihalás szélén „...a tatai angolkert forrásainak kivezető árkában a kövek már messziről sötétlenek k ie m elt olta lo m A fekete bödönc a rájuk telepedett csigák tömegeitől” siga (Theodoxus Írta: prevostianus) a Nagy Loránd fokozottan véde – áll Soós Lajos 1943‑ban megjelent, tt állatfajok közé István tartozik Magya Fotók: rországon. Természetvédel Fehér Zoltán mi értéke 100 00 A Kárpát-medence Mollusca-faunája 0 forint egyedenként. E z a kis termetű pu hatestű a Természetvéd című művében. Ma más a valóság: cikkünk elmi Világszöve tség (IUCN) vörös listáján is szerep el – főszereplőjének már csak négy természetes besorolása EN (Endangered), azaz veszélyezt etett. populációja él a világon, amelyek közül az egyik a bükkaljai Kács nevével fonódott össze. puhatestűek törzse (Mollusca) csigák (Gastropoda) osztályának zömmel tengeri fajokat magában foglaló Neritidae családjába tartozó fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) a hazánkban élő két fokozottan védett csigafaj egyike, egyben puhatestű-faunánk legveszélyeztetettebb tagja. Bennszülött faj, pannon endemizmus,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amelynek a 20. században még tucatnyinál is több élőhelye volt ismeretes határainkon innen és túl. Hazánkban Tatán (tóvárosi angolpark, Fényes-források), Kácson (Kácsi-patak), Sályon (Latori-vízfő), Miskolctapolcán (fürdő), Diósgyőrben (vár tövében fakadó forrás) és Budapest-Rómaifürdőn (a strandfürdő forrástavának levezető árka) éltek jelentős állományai, amelyek közül

Filmvászon Ha kíváncsi vagy, hogyan mászkálnak a víz alatti köveken az utódaikat saját házukon cipelő, algabevonatot fogyasztó fekete bödöncsigák, nézd meg Mosonyi Szabolcs négy évig készített, a Kárpátmedence bennszülött állatfajait bemutató alkotását! Az Endemica Hungarica című természetfilm egy páratlan alkotás, érdemes rászánni 35 percet. A QR-kódot be szkennelve indulhat is a mozizás. egy kivételével mind kipusztult. Az utolsó természetes populáció a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácson, a 700 éves múltra visszatekintő hajdani bencés apátság fürdőházának közelében fakadó források ágaiban és az ezek táplálta Kácsi-patakban él. Ezek a források nem „hétköznapi vízfakadások”, egyik csoportjuk ugyanis hűvös (15,4 °C), míg a másik langyos (22 °C) vizű. A fekete bödöncsigák a langyos vizű ág mintegy 100 méteres szakaszát, valamint a két különböző hőmérsékletű forráság összefolyásától számított 800 méteres Kácsi-patak-szakaszt népesítik be. Állományukat – amelynek egyedszámát 2007-ben 3-3,2 millióra becsülték – drasztikus mértékben megtizedelte, csaknem teljesen el is söpörte a 2010 áprilisában jelentkező csapadéktöbblet, amelynek hatására 30–50 centiméter vastag hordalékréteg ülepedett ki az élőhelyül szolgáló vízfolyások medrében, a faj számára nélkülözhetetlen szilárd aljzat így gyakorlatilag megszűnt. Az azóta eltelt években a kácsi populáció szerencsére új erőre kapott, a történtek azonban világossá tették: mindössze egyetlen hazai élőhely nem lehet a

környezeti változásokkal szemben roppant érzékeny fekete bödöncsiga fennmaradásának záloga. És itt jön képbe a be-, illetve visszatelepítés, amely nem ördögtől való gondolat, hiszen az évtizedeken át vígan éldegélő budapesti feketebödöncsiga-populáció is Soós Lajosnak köszönhette a létét, aki 1909-ben Tatáról származó egyedekkel gazdagította a főváros élővilágát. A Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) szakemberei által 2010 és 2012 között Sályra visszatelepített egyedek megtalálták az életfeltételeiket, utódaik pedig stabil populációt hoztak létre a Sályi-patak legfelső, közvetlenül a Latorivízfő (egyes térképeken egyszerűen Vízfő) fakadása alatti szakaszon. Hogy teljes legyen a kép, szólnunk kell a külföldi állományokról is, amelyekből kettő Ausztriában (Bad Vöslau, Bad Fischau), egy pedig Szlovéniában (Bušeča vas) él. A fekete bödöncsiga a közeli rokon testvérfajához, a Magyarországon szintén védett, de jóval nagyobb területen elterjedt, folyami életmódú rajzos bödöncsigához (Theodoxus danuabialis) képest kisebb termetű, háza 7–9 milliméter hosszú, félgömb vagy kissé tojásdad formájú, leggyakrabban fényes fekete színű, de ritkábban sötétlila, illetve zegzugos mintázatú is lehet. Mind a szilárd aljzat megléte, mind a viszonylag állandó, 16–21 °C-os vízhőmérséklet elengedhetetlen a fennmaradásához. Drukkoljunk neki (és a szakembereknek), hogy a Kácsi- és a Sályi-patak mellett újabb hazai élőhelyeket is benépesíthessen a közeljövőben! 

Malakológia Az állattan (zoológia) puhatestűeket tanulmányozó ágazata a malakológia. A puhatestűek az állatok országának második legnépesebb törzse (a jelenleg élő fajok száma meghaladja a 85 ezret), amely többek között a kagylók, az ásólábúak, a fejlábúak, valamint a csigák rendkívül fajgazdag osztályát foglalja magában. Utóbbi csoport képviselői között tengeri, édesvízi és szárazföldi életmódúak is akadnak. Hazánkban 42 csigafaj élvez természetvédelmi oltalmat, két fajuk (a fekete bödöncsiga és a dobozi pikkelyescsiga) pedig fokozottan védett.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A komáromi Csillagerőd

Ahová látogató még sosem tehette be a lábát

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton

Bár már százötven éve áll, a nagyközönség számára még sosem tárták ki a komáromi erődrendszer legkisebb magyarországi tagjának kapuit. Egészen mostanáig. Az épület kalandos életutat tudhat maga mögött: volt laktanya, internálótábor, és még káposztát is savanyítottak itt egy időben, most pedig az európai szobrászművészet remekeit vonultatja fel gipszmásolatok formájában.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mányi István Ybl-díjas építész tervezte a csarnokot, ahol a hatalmas gipszszobroknak el kellett férniük

komáromi Csillagerőd egykori funkcióihoz képest meglepő tematikájú kiállítással nyílt meg október elején. Felújításának célja ugyanis nem az volt, hogy hadtörténeti múzeumot alakítsanak ki benne, ahogy első blikkre gondolhatnánk, hanem az, hogy otthont adjon a Szépművészeti Múzeum hányattatott sorsú gipszmásolat-gyűjteményének. A történelem iránt érdeklődők tehát inkább az erődrendszer másik épületében, a Monostori erődben találhatják meg a számításaikat, aki pedig művészetkedvelő, az az új kiállításnak örülhet a Csillagerődben.

Monumentális látvány fogadja az érkezőt A Csillagerőd minden szegletét felújították, a bejárati részt pedig most építették hozzá

Ahogy közeledünk az épület felé, a hatalmas ablakokon keresztül már messziről felsejlik egy ló és lovasának grandiózus alakja. Egy csipetnyi Velencét érhetünk itt tetten, Andrea del Verrocchio szobrász művének, Bartolomeo Colleoni lovas szobrának eredetije ugyanis a népszerű olasz városban áll. Annyiféle pers

pektívából azonban ott biztosan nem vehetjük szemügyre, mint a Csillagerődben, ahol lentről, fentről, elölről, hátulról és oldalról is rá lehet látni. Mindez persze ügyes tervezés eredménye. A nagy csarnokot, amelyben a szobrot felállították, egészen konkrétan abból a célból építették, hogy a leghatalmasabb gipszöntvényeket is be tudják mutatni. A látogatót így kapásból ezek a lehengerlő méretű szobrok fogadják: többek között Nicola Pisano sienai szószéke, Lorenzo Ghiberti műve, a Paradicsom kapuja, illetve Giovanni di Balduccio alkotása, Szent Péter vértanú síremléke. Mint megtudjuk, a gipszöntvényeket darabokban hozták ide, ös�szerakásukon és elhelyezésükön építészek, belsőépítészek és restaurátorok dolgoztak együtt. A Csillagerőd felújítása és a hozzáépítés, amely a csarnokot és a bejárati részt foglalja magában, Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján valósult meg a Liget Budapest Projekt keretein belül, hatmilliárd forintból. A több mint

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História hétezer négyzetméteres épületben körülbelül háromszáz restaurált gipszszobrot helyeztek el: az antikvitás korától a reneszánszig mutatják be a szobrászművészet remekeit. Az épületben kialakítottak vetítő- és előadótermet, múzeumshopot, kávézót, és rövidesen múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak majd.

Verrocchio lovas szobra már messziről látszik Az udvar is teljesen bejárható, rendezvényeket terveznek itt tartani

A Csillagerőd egyébként az UNESCO világ örökségi javaslati listáján szereplő erődrendszer része, amely a Duna két oldalán helyezkedik el, és három magyarországi épület tartozik hozzá: a Csillagerődön kívül az Igmándi erőd és a Monostori erőd.

Már megépültekor elavult volt Komárom kivételes fekvéséből adódóan mindig is fontos gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Egykor kelta település terült el itt, fontos központnak számított a Római Birodalom idejében, István király alatt vármegyeszékhelyként funkcionált, és a török időkben is kiemelt hadászati jelentőséggel bírt. A Csillagerőd elődje a Szent Péter-palánk, egy úgynevezett hídfőerőd, amelyet azért emeltek, hogy a központi erődöt védhessék. A török időket követően már nem volt nagy jelentősége, és csak a napóleoni háborúk alatt kapott újra figyelmet az erődrendszer. 1848 őszén határoztak úgy, hogy felújítják, és egy körkörös védelmi rendszert alakítanak ki. 1849-ben át kellett adni az osztrákoknak, akik folytatták az építkezést. A Csillagerődöt kőből és téglából építették újra 1850 és 1870 között, közben felhúzták a Monostori erődöt, 1871 és 1877 között pedig az Igmándi erődöt. Mire befejezték, addigra annyira felgyorsult a haditechnika fejlődése, hogy már nem lehetett volna megfelelően védeni a bevehetetlennek szánt építményeket, így tényleges katonai szerepük nem lett. A Csillagerődöt a Monarchia hadserege raktárként és laktanyaként használta, 1920‑tól a Magyar Királyi Honvédség birtokában volt, és lőszereket tároltak benne, a második

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

világháború alatt pedig internálótábor lett. Ezután szükséglakásokat alakítottak ki a falai között, 1963-tól egy darabig zöldségraktárként és káposztasavanyítóként használták, majd elhagyatottan állt sokáig. A 2000-es évekre teljesen belepte a növényzet, a falak pedig durván vizesedtek. A 2017 és 2019 közötti felújítást ezért szárítással és szigeteléssel kellett kezdeni, majd folytatódhatott a munka az utólagosan felépített válaszfalak lebontásával és az új szárny megépítésével.

Vénusz és a Laokoón-csoport a legismertebb, de még számos híres ókori szobrot felvonultat a tárlat. Érdekes élmény nyomon követni a szobrászművészet fejlődését, amire itt kivételes alkalmunk adódik a számos jelentős mű másolatának köszönhetően.

A Csillagerőd ilyen formában 150 éve áll

A Laokoóncsoport gipszmásolata

Háromszáz gipszszobor A kiállítás vezetéssel és vezetés nélkül is látogatható, utóbbi esetben az interaktív paneleken kaphatunk bővebb információt a szobormásolatokról. A C alakú épületrészben, az egykori laktanya területén tekinthetjük meg a mintegy háromszáz gipszöntvényt, kezdve az antik művészettel: az archaikus és klasszikus görög szobrokkal, a hellenisztikus művészettel és a római szobrászattal. Ezek közül talán a milói

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A Csillagerőd volt laktanya, internálótábor és élelmiszer raktár is

Az épület most gipszszobroknak ad otthont

Az i. e. 7. században még erőteljesen érződik az egyiptomi hatás: stilizált vonások, archaikus mosoly, a szobrok merev pózban állnak, szinte nem is mozognak. A klasszikus korszakban kezdenek egy fokkal dinamikusabbá válni az alakok, és már jobban ki vannak dolgozva, de

széles mozdulatokat még ekkor sem tesznek. A hellenisztikus korszakban aztán már bármilyen pózban tudták őket ábrázolni, és az istenek mellett a mindennapi emberek ábrázolása is megjelent. A középkori, majd a reneszánsz szobormásolatokkal folytatódik a kiállítás, Michelangelo és Donatello alkotásaival is találkozhatunk, de többek között Mátyás király jól ismert portréját is láthatjuk.

De hogy kerülnek ide a gipszmásolatok? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell ismerkednünk kicsit a Szépművészeti Múzeum történetével is, amelyet 1896-ban alapítottak, és a kiállítást egy, a maitól teljes mértékben eltérő koncepció alapján álmodták meg. Az akkoriban uralkodó szemléletmód szerint szerették volna minél szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tenni a kultúrát, és mivel kevesen engedhették meg maguknak, hogy körbeutazzák a világot, logikus volt, hogy 50

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ezt a lehető legcélszerűbb másolatok segítségével megtenni. Ennek eredménye számos gipsz öntő műhely és a másolatokkal dugig tömött múzeumok Európa- és Észak-Amerika-szerte. Gipszet használni kézenfekvő volt, mert a segítségével egyszerűen lehetett negatívot levenni közvetlenül az eredeti műtárgyról, és a végeredmény teljesen pontos lett.

rakba kerültek, egy részüket más múzeumoknak, egyetemeknek küldték el, és jó néhány darab a komáromi Igmándi erődbe került. Az 1970–80-as évek környékén nemzetközi szinten feltámadt az érdeklődés a több mint

A padlón elhelyezett térképen Komárom és környéke látható

Alacsonyabb perspektívából még nagyobbak a csarnok szobrai

A Szépművészeti Múzeum nyitásakor több mint ezer gipszszoborral büszkélkedhetett. A gipszek aranykora azonban nem tartott sokáig. Az 1920-as évektől egyre kevésbé érdekelték a nagyközönséget, figyelmük az eredeti művek felé fordult, így a másolatok szépen lassan elértéktelenedtek. Már a második világháború alatt sem fektettek hangsúlyt ezeknek a védelmére, és később a sérült darabokat sem állították helyre. Megsemmisíteni nem szerették volna őket, mégsem találtak számukra megfelelő helyet. Több évtizeden keresztül csak hányódtak ide-oda a Szépművészetiben, pincébe, raktá-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História Hasznos információk Nyitvatartás Egyéni látogatók részére: csütörtöktől vasárnapig 9–17 óráig Jegyváltás: 16 óráig Belépőjegyek Felnőtteknek: 2500 Ft Csoportoknak (15 fő felett): 2300 Ft Diákoknak és nyugdíjasoknak: 2000 Ft További infók: erod.hu Mintegy háromszáz szobor kapott helyet a Csillagerődben

Az épület több mint hétezer négyzetméteres

százéves másolatok iránt (főképp azért, mert sok eredeti mű időközben megsemmisült). Tervezték a Szépművészeti Múzeum darabjainak a megmentését is, de egyik elképzelést sem sikerült megvalósítani. Talán a raktárként használt Igmándi erőd közelsége is szerepet játszott abban, hogy végül az igények találkoztak a Szépművészeti Múzeum és a Csillagerőd részéről, így 2015-ben megkezdték a másolatok restaurálását, hamarosan pedig az épület felújítását.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gipszmásolatok nagyon kényesek, ha túl magas a páratartalom, akkor megsárgulnak, ha túl alacsony, megrepedeznek. Az erődben megfelelő körülmények között tudják őket tartani, 21-22 °C-on télen-nyáron, amihez állandó 50‑55%-os páratartalom társul. Mivel eredetileg mindössze 20-30 évre készítették őket, talán még az is csodaszámba megy, hogy egyáltalán egyben vannak, a Csillagerődben pedig a lehető leghosszabb életet tudják biztosítani a számukra. 

fotósarok

December–januári „Kedvenc sziklám” témánkra sok-sok szép és látványos fotót kaptunk, nem is volt kön�nyű kiemelni közülük egyet. Végül szerkesztőségünk zsűrije ezt a Biatorbágy melletti Nyakas-kőről készült képet választotta ki, így ebben a hónapban Szabó Csabának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Szabó Csaba: Kilátás „Egy vasárnapi napon azt terveztük, hogy hová menjünk a családdal egy rövid sétára ebéd után. Ekkor esett a választásunk a Biatorbágy határában lévő Nyakas-kő és a Madár-szirt együttesére. A naplementét ugyan megzavarták a felhők, de ez csak drámaivá tette a csodás panorámát.” További témáink 2022-ben

(Zárójelben a beküldési határidő.) Február – Köd és zúzmara (február 12.) Március – Barlangok világa (március 12.) Április – Első tavaszi túra (április 12.) Május – A víz az úr (május 12.) Június – Kirándul a család (június 12.)

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

Magyarország

legkülönlegesebb kilátója Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Farkas Péter

Gyenge fagyban indulunk neki Mátrakeresztesről, hogy a Mátra nyugati gerincének végén elhelyezkedő Nyikom 764 méter magas csúcsán álló, különös hangzású Gortva–Jójárt-kilátóban éjszakázzunk. Ez a több szempontból is különleges célpont ugyanis nem pusztán egy jól megépített, fedett kilátó, hanem egy bivakként is üzemelő, mindenki előtt nyitva álló épület.

piros sáv jelzésen a Nyikom-rétig emelkedünk, ahol a turistaút elfordul bal kéz felé, a Muzsla vadregényes gerincére. Mi jobbra tartunk, arra, ahonnan az ólmos szürkületben a zúzmarás fákat különös, villódzó fény világítja meg. Egy rövid kaptatót követően megérkezünk az ötszintes, masszív, terméskővel borított kilátóhoz, amelynek tetején egy színeit váltó, világító kereszt áll. Felrémlik a történet, miszerint a kilátó avatása előtti éjszakán a Mátrabérc teljesítménytúrát járók egy kimerült, eltévedt csoportja a villódzó fényt követve talált ide, ahol aztán segítséget kaptak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A fallal körülvett, erődítményszerű kilátót még különösebb hangulatú szobrok veszik körbe: az erősen erotikus kisugárzású (ölelkező) alakok kissé meglepő módon Emesét és az álmában megjelenő turulmadarat ábrázolják, a bejáratnál álló, kardos angyal pedig arra figyelmeztet, hogy bizony itt rendesen kell viselkedni. Nem véletlenül. A kilátót Gortva Zsolt zömében a saját pénzéből, a saját területén, ajándékként építtette feleségének. Mindenképpen lenyűgöző, hogy valaki ekkora összeget áldozott a természetjárásra, azt hiszem, rég volt ilyen a magyar történelemben. A 2015-ben épült, 22 méter magas torony Facebook-oldala szerint azonban

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

a tulajdonosnak bőven meggyűlik a baja a – hogy is mondjam? – nem rendeltetésszerű használattal. Kis magyar valóság. Pedig igazán komfortos a hely: alul vaskályha található, és egy nagy asztal padokkal körbevéve, a kályha belül vezetett kéménycsöve pedig az egész épület fűtéséért felel, bár téli körülmények között azért ne várjuk azt, hogy a felsőbb szinteket ebben a kőtoronyban valóban ki lehet fűteni egy éjszaka alatt. Az emeleteken alvásra alkalmas bútorok vannak, és még száraz tűzifát is találunk a kilátó kültéri fedele alatt felhalmozva. A vécé hátul helyezkedik el, hegyi komfortunkat pedig tovább növeli, hogy esténként napelem biztosítja a telefonok töltésére elegendő áramot, már ha éppen nincs megrongálva. Egyszerűen döbbenet, hogy valaki nem fogja fel, hogy miért óriási ajándék ez a kilátó-menedékház a természetjárók számára, és nem képes vigyázni rá!

Az éjszakát a legfelső szinten töltöm, s a földön ébredve egyből kipattan a szemem: a plafont Szent Borbála történetének számomra kissé bizarr freskói díszítik. A többi szinten erős történelmi ugrásokkal további freskókat láthatunk, vannak női démonok, az özönvíz elől a toronyba menekülő, szintén meztelen alakok, valamint Vajk története is megelevenedik. A hely esztétikájának megítélése egyéni ízlés kérdése, ugyanakkor a biztonsági okokból mindig zárva tartott ablakokból elénk táruló panoráma egyértelműen maradandó élményt nyújt. A Mátra egészére rálátunk ebből a szögből ugyanis, de szép a kilátás a Zagyva völgyére túloldalán a Cserháttal, tiszta időben pedig kirajzolódik a Karancs, a Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a Budaihegység is. Van hova indulni innen: a kiváló helyszínen elhelyezkedő, különös kilátó egyben kapu a Mátra kevésbé ismert szegleteinek felfedezéséhez. 

47.907064 19.769631

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Különös „dolgok” Földből előtörő metrókocsi, óriáskéz a hegyoldalban, piros telefonkészülék az erdő szélén és egy hatalmas, vízben álló monstrum is bekerült – egyebek mellett – Írta: Turista Magazin top 10-es válogatásunkba. A meglehetősen szubjektív gyűjtésünk célja meglehetősen egyszerű volt: igyekeztünk azokat a „dolgokat” összeszedni, amelyek emlékezetes meglepetésként maradtak meg bennünk terepi élményeink közül.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a természetben

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Óriáskéz a hegyoldalban A Felsőtold és Hollókő közötti kéktúraszakaszon, egészen pontosan Felsőtoldtól északnyugatra, a Szekerceés a Zsunyi-patak által közrefogott, 435 méter magas Szár-hegy déli oldalában találjuk ezt a gigantikus kézfejet. A kilátóteraszként funkcionáló alkotást egy helyi közösség, a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő SE kérésére Csíkszentmihályi Benjámin tervezte és építette a környék holt fáinak anyagából. Hogy miért is álmodták ide a sokak fantáziáját beindító kezet, arról az egyesület Facebook-oldalán a következőt olvashatjuk: „Bakancslistánkon volt, hogy valami maradandót alkossunk. Így született meg a túrázóknak is egy szép úti cél, ahonnan belátni az egész vidéket. Nekünk pedig egy elmélkedőpont, ahonnét a birtokot álmodhatjuk tovább.” Elmélkedni egyébként tökéletesen lehet a tenyérben, ahonnan a Cserhát hullámzó vonulataira, a közeli Felső- és Alsótoldra, valamint az alattunk 20 hek-

Fotó: Lánczi Péter

táron elterülő, festői Farkaskútvölgy környezetére látunk rá. A kizárólag gyalogosan megközelíthető kilátópontot leggyorsabban Felsőtoldról 1,5 kilométeres sétával érhetjük el, de Hollókőről is 47.982509 csupán 2,5 kilométert kell megtenni. Bár 19.602768 a turistatérképek még nem jelölik a helyet, a Google Térkép felületén már megtaláljuk „A sors keze”, illetve „Isten tenyere kilátó” néven.

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

Birodalmi lépegető Vas megyében 47.229356 Van Vas megyében, a Dozmati16.513270 kirándulóerdőben, a falu felett egy érdekes formájú kilátó, ahonnan meglepően szép kilátás nyílik a környékre. A jelentős részben európai uniós forrásból megvalósult projekt eredménye egy szokványosnak korántsem nevezhető, gyakorlatilag teljes egészében fából készült alkotás lett, amelyhez még utat is építettek. Ha felmegyünk a 308 méteres tengerszint feletti magasságban álló kilátó teraszára, 11 méterrel máris közelebb leszünk az éghez. Tiszta időben a Kőszegi-hegység és az Arany-patak-völgy szinte minden rezdülése kivehető innen, és természetesen Ausztriába is át lehet kukkantani. Akkor is megéri felsurranni a fantáziamegmozgató formákkal (egy birodalmi lépegetőn kívül akár egy elnagyolt Brachiosaurus is lehet) megáldott, egyébként Krisztina-kilátó nevű létesítményhez, ha piknikezni, netán csak úgy lazulni szeretnénk – van

itt tisztás, asztal és pad is. Sőt, még kirándulhatunk is egy jót, hiszen a kilátóhoz tartozó Életfa-parkerdő a Dozmatikirándulóerdő és a Szombathelyi-parkerdő között teremt összeköttetést.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Dömsödi Áron

Mecseki óriások Egy kincskereső játék részeként három óriási, fából készült szobor került a Keleti-Mecsekbe. „A játék főszereplője a Mecsek három óriása, akik már rég elhagyták eredeti lakhelyüket, és most ismeretlen helyen tanyáznak, valahol a Mecsek keleti fertályán vagy kicsivel odébb, a Hegyhát szelíd lankáin” – olvasható a Mecseki Óriás Kaland weboldalán, és innen már sejthető, hogy egy tökéletes gyerekbarát programmal van dolgunk. Aki nem 46.178724, 18.349961 a játékot űzi, az mindebből három gigantikus méretű szobrot fog észrevenni: a 3-4 méter magas, akácfából készített Vasgyúrót Mecseknádasdon találjuk, Kőmorzsolóval Püspökszentlászló és Hosszúhetény között, egy békés erdőszélen futhatunk össze, míg Fanyűvőt Bikalon pillanthatjuk meg. További információ a játékról itt érhető el: mecsekioriaskaland.hu. 60

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

47.766889 19.134578

Fantasybe illő tanösvény

Elsőre azt hihetnénk, egy fantasztikus mese díszletei láthatók a képen, valójában azonban egy hazai tanösvénnyel van dolgunk. A Váci ártéri tanösvény egy mocsaras jellegű, védett természeti területen található, és az elhelyezkedéséből adódóan minden évben komoly változásokon megy át, például rendszeresek az árvíz elöntések. A váci stadion „mögött” megbújó helyet nem egyszerű megtalálni, mert tábla nem jelzi, de az arra vezető bicikliút pont a bejárata előtt megy el. Ha a kerékpárutat követjük, akkor a tanösvényhez vezető kis ösvényt a Gombás-patakon átívelő híd után nem sokkal jobbra fogjuk meglelni. A „nehéz sorsú” tanösvényt a Göncöl Alapítvány önkéntesei tartják karban, azonban egy ilyen ártéri területen természetes a folyamatos változás, ezért is figyelmeztet egy kis tábla az elején, hogy mindenki csak saját felelősségre látogathatja. És ha már az érdekes formájú tanösvényeknél tartunk, melegen ajánljuk még a – 2020. februári számunk címlapján is szereplő – Tardosi lombkorona-tanösvényt is, amely úgy fest, mint egy oldalára borult óriáskerék.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Elhagyott épület a Dunában

Fotó: Abelovszky Tamás

47.774579 18.706658

Némileg kilóg a sorból negyedik érdekességünk, ezt ugyanis a vízen, egészen pontosan a Dunában találjuk. Kezdő vízitúrázók szoktak rácsodálkozni erre a gigantikus építményre, amely pusztulásában is lenyűgöző látvány. Eredetileg szénrakodó épületnek készült még az 1920-as évek végén, és korának egyik korszerű megoldása volt, hogy több kilométer hosszú kötélpályán fogadta a kibányázott szenet, amelyet közvetlenül tudtak berakodni az alatta várakozó uszályokba. Egészen az 1960-as évek első feléig működött, aztán felszámolták, és a pályát lebontották. Az épületben a kilencvenes években művésztelepet akartak létrehozni, de az ötlet a tulajdonjogi problémákon túl a felújításához szükséges milliók miatt is hamvába holt. 2008-ban aztán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította, és jelenleg leginkább a madarak használják.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Földből előbukkanó metrókocsi Csákberényig ugyan egyik fővárosi metróvonal sem ér el, aki viszont arra jár, jó eséllyel meg fog pillantani egy metrókocsit a település határában, méghozzá nem mindennapi helyzetben és fényezéssel. A Földből kitörő metrókocsi gyakorlatilag egy gigantikus műalkotásnak számít, Zsemlye Ildikó szobrászművész tervei alapján helyezték el, és eredetileg két svéd graffitiművész pingálta ki az oldalait, de az évek alatt jelentősen átalakult a dekoráció. 2016 májusában adták át, és azóta nem csupán helyi, de országos szintű kuriózum lett, ami nem is csoda, hiszen elég ritkán lát az ember ilyesmit, így meglehetősen gyakran tűnik fel háttérként különböző közösségi ol47.344296 18.327118 dalakon, és a Google Térkép is „ismeri”. Az installáció egyébként a Na Mi Újság, Wagner Úr? Kulturális és Sportegyesület-

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

nek köszönhető, ők vásárolták és mentették meg annak idején az M2-es vonalon közlekedő, 144-es számú kocsit a fémhulladékká válástól. Az alkotást a település Söréd felé eső oldalán találjuk, közvetlenül az út mellett, és ha már arra járunk, ne hagyjuk ki a közeli Csókakő várát sem!

Fotó: Lánczi Péter

Szárnyak a hegytetőn A budaörsi Farkas-hegy tetején szinte mindig fúj a szél, és pont ezért indulhatott el itt a hazai vitorlázórepülés 1929-ben. Egy csúzliként kifeszített gumikötél segítségével indították útjára a pillekönnyű vitorlázókat egészen 1957-ig, ekkor ugyanis

beszüntették a repüléseket. A sportág ötvenéves évfordulóján, 1979-ben két szárnyból álló emlékművet építettek a 343 méter magas csúcsra, amely az évtizedek alatt erősen lepusztul. 2017 októberében avatták fel a ma is látható alkotást, amely ugyancsak két repülőgépszárnyból áll, természetesen „időjárásálló emlékművé” átalakítva. A szárnyak mellett egy információs tábla ácsorog, amely segítségével még többet tudhatunk meg a hely történetéről, amennyiben a csodás panoráma nem vonja el túlságosan a figyelmünket. Ha felkeressük az emlékművet, vegyük figyelembe, hogy a Budaörsi-kopárok környezete egyedülálló növény- és állatvilágnak otthont 47.474649 adó, fokozottan védett természeti terület. 18.939603 A környéken ma is láthatunk vitorlázórepükőket, hiszen a történelmi repülőtér utódja a közeli Budakeszi határában működik.

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Szürreális életképek Dunaújváros erdejében Ha a Dunai Vasmű mellett bevetjük magunkat a kiserdőbe, hirtelen mintha egy furcsa, régi sci-fiben találnánk magunkat: a gyár kiszolgált, hatalmas gépeit évtizedekkel ezelőtt a fák között állították fel, mára pedig szépen körbenőtte őket a természet. Bár az interneten több helyen is olvashatunk nyitvatartási időről, előzetes bejelentkezésről Fotó: Gulyás Attila vagy éppen arról, hogy a „múzeum” már nem látogatható, ez senkit ne riasszon el, mert bárki szabadon (és ingyen) számítsunk, ha felkeressük Dunaújváros megnézheti. Az Ipartörténeti Skanzen és Szabadtéri erdejét, főleg azért, mert az utakkal és Kiállítás néven ismert helyre 1989‑ben heparkolóval körülhatárolt, néhány fából lyezték ki a kohászatból a gépeket, és a álló „társulás” igazából csak kis túlzással megnyitáskor állítólag tájékoztató táb46.952683 nevezhető valódi erdőnek, a növények és a rilák is voltak itt a vaskohászat múltjának 18.943931 deg gépek kontrasztját azonban mégis érdekes bemutatására, de ezeknek jelenleg már élmény élőben szemügyre venni. nyoma sincs. Nagy természetélményre ne

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

47.377924 18.683201

Fotó: Fiskus Olga

Drótba zárt babák Az ukrán Alexander Milov alkotta Szeretet-szobor válogatásunk egyik legkülönlegesebb darabja, amely négy hatalmas alakból áll. Eredetileg a 2015-ös nevadai Burning Man fesztiválra készült, majd 2017-ben került jelenlegi helyére, a váli Haraszthy-birtok területére. A dombtetőn álló alkotásnak festői hátteret ad a vidék, így remek hely egy kis nézelődésre és gondolkodásra, annál is inkább, mert a szobor a férfi és nő közötti konfliktust jeleníti meg. Az információs tábla szerint „a felek belső vágyait, valós énjét a két kisgyerek mutatja, ahogyan vágyakoznak egymásért, szeretnék átölelni, megérinteni a másikat”. A Google Térkép felületén „Love Szobor” néven van fent, odatalálni egyébként pofonegyszerű, mert Válon a Petőfi Sándor utcán kell felkanyarodni a dombok felé a főútról.

Telefon a fák között Manapság már a városokban is kuriózumnak számít egyegy nyilvános telefonkészülék, éppen ezért még furcsábbnak hat, ha egy erdő szélén bukkanunk ilyesmire. Aki már teljesítette az Országos Kéktúra Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó szakaszát, szinte biztos, hogy meglátta azt a piros készüléket, amelyet Pilisszentlászló határában tettek ki az erdő szélére. A telefon gombnyomásra mond verset a használójának, a művekhez a hazai művészvilág tagjai adták a hangjukat. A közművelés eme ötletes darabját a pilisszentlászlói Ambrus Ildikónak és Katona Ádámnak köszönhetjük, akik az általuk indított Hív az erdő projekt keretei között hasznavehetetlen tárgyaknak adnak új jelentést és funkciót. Érdekesség, hogy Remeteszőlősön is van egy nem mindennapi telefonfülke, amelyben Örkény István egyperceseit hallgathatják meg az arra járók.

Fotó: Nógrádi Attila

47.724537 18.991751

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol Nem tudom, hogy valós-e az észrevételem, de nekem úgy tűnik, hogy 30-40 évvel ezelőtt sokkal több fenyőerdőnk volt. Nem volt olyan turistaház, amelynek az udvarán ne állt volna több nagy lucfenyő. A legtöbbet a Bükkben, a Mátrában kirándulok, de itt manapság egyértelműen kevesebb fenyőt látok. Olvastam korábban a Turista Magazinban, hogy a globális éghajlatváltozás nem kedvez ezeknek a fáknak Magyarországon. De mire kell készülnünk, teljesen eltűnnek a fenyveseink? Hunyadi Nóra, Budapest

Kedves Nóra! Karácsony közeledtével ki ne szeretne szép, havas fenyőerdőben kirándulni? Sajnos azonban kérdésében valós problémát jelzett: az elmúlt évtizedekben egyre csökkent a fenyvesek területe Magyarországon. A Turista Magazin egy évvel ezelőtti száma foglalkozott a hazai

Fotó: dr. Bárány Gábor / KEFAG Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fenyőerdőkkel, ahol összefoglaltuk, hogy a hegyvidéki területeken jellemzően lucfenyővel és vörösfenyővel találkozhatunk, míg az egykori kopárokon és az alföldi homokvidékeken erdei- és feketefenyővel. Közülük a feketefenyő idegenhonos, a luc-, a vörös- és az erdeifenyő az ország nyugati részén őshonosnak tekinthető. Jelenleg kicsit több mint 180 ezer hektár fenyvesünk van, ami nem éri el az erdőterület egytizedét. A legnagyobb területet erdeifenyő borít, több mint 100 ezer hektárt, ezt követi a mintegy 58 ezer hektárnyi feketefenyő és közel 16 ezer hektár egyéb fenyves, amelybe a lucfenyveseket is sorolják. Ezekkel az adatokkal egyébként hazánk egyedülálló helyet foglal el Európában, ahol az erdőkben a lombos fafajokkal szemben inkább a tűlevelű fajok túlsúlya jellemző. Az éghajlatváltozás azonban talán pont a fenyveseket érinti a legérzékenyebben, két okból is. Egyrészt a felmelegedés hatására a luc- és a vörösfenyveseknek kedvező klímaövek 200-250 méterrel magasabbra tolódnak, ami azt jelenti, hogy a Mátra és a Bükk-fennsík legmagasabb régióiban sem lesz kedvező az éghajlat e páratartalomra érzékeny fafajok számára. A másik ok, hogy a klímaváltozás negatív hatásai elsősorban azokon az úgynevezett határtermőhelyeken érvényesülnek a legerősebben, amelyek eleve kevésbé voltak kedvezőek a faállományok számára. Ilyenek az egykori kopárok vagy a futóhomok megkötésére létesített erdősítések. Ezeken a helyeken a szélsőséges viszonyokat egyébként jól viselő feketefenyő állományai is pusztulni kezdtek. Ezt a folyamatot ellensúlyozza, hogy a jelenlegi jobb minőségű termőhelyek a klímaváltozás hatására gyengébb minőségűvé válnak, így újabb helyeken lesz elméleti létjogosultsága a fenyők alkalmazásának.

Fotó: Virág Vivien / Egererdő Zrt.

Két tényező azonban határt szab a feketefenyő nagy területen történő ültetésének. Az egyiket a természetvédelmi szempontok jelentik. A feketefenyő ugyanis nem őshonos Magyarországon, ezért védett természeti területeken nem, illetve csak különösen indokolt esetben ültethető. A másik ok a nagy gyantatartalmú fenyőerdők fokozott tűzveszélyességében keresendő. Bár az elmúlt években Magyarországon sikeres erdőtűz-megelőzési programok futottak, amelyek segítségével sikerült elkerülni az európai kontinensen is nagy kárt okozó pusztításokat, az erdőtüzek valós kockázatot jelentenek. A gazdálkodók ezért egyre több helyen választanak más fafajt a fenyők helyett. Összességében elmondható tehát, hogy a fenyvesek területe az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Várhatóan el kell búcsúznunk a hegyvidékek méltóságteljes lucfenyveseitől, amit az is mutat, hogy a meglévő lucosok megfiatalítását sem ezzel a fafajjal végzik már. Lesznek azonban a szélsőséges viszonyokat jobban tűrő erdei- és feketefenyveseink, és az olyan tűlevelű

fajok jelentősége is megnövekedhet, mint például az Észak-Afrikából származó Atlasz-cédrus. Nem maradunk tehát fenyőzúgás nélkül, de igazi kuriózummá fog válni egy-egy havas kirándulás a megmaradt hegyvidéki fenyvesekben. Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

Fotó: Virág Vivien / Egererdő Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő

Téli (idő )utazás a Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert

A Kassai-hegyeknek a Kojsói-havas gyephavasában tetőző főgerince télen is ideális túraterep, köszönhetően a menedékházak sűrű láncolatának. Ráadásul egykoron nagy turistaélet zajlott itt, amelyet szintén érdemes megismerni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kassai-hegyekben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő icsi, de ropogós hóban érkezünk fel a Lajoška menedékházhoz (Chata Lajoška), s lámpáink fényére egy másik lámpa fénye válaszol: a házat üzemeltető „chatár” jó ismerősként üdvözöl. Nagy öröm ez, hiszen csak egyszer voltam ebben a remek kis menedékházban.

A Lajoška menedékház nevében is hordozza még a magyar múltat, mint ahogy a főcsúcs (Kojšovská hoľa) melletti Ida-havas egykori elnevezése is, amelynek oldalában áll az Erika menedékház (Chata Erika). A Lajoška menedékháztól Kassa felé pedig, szintén nagyon barátságos távolságban, az egykori Ottilia menedékházat találjuk (ma Chata na Jahodnej). De nemcsak a sűrűn álló házak hirdetik az egykor jelentős turistaéletet, hanem a Kassától a szelíden emelkedő hegyhátakon valamikor 25 kilométer hosszan, egészen az Erika menedékházig vezetett, Szombathelyi Ferenc nevét viselő síút, illetve a ma is járható gerincút is, amely mentén az aranykorban 25 vihartető állt a túrázók szolgálatára. Mai szemmel talán kicsit túlzónak is tűnik ez egy 900–1200 méter magas hegygerincen, főleg az egyre enyhébb teleken. A szelíd téli napsütésben azon merengek a Lajoška menedékház előtt, hogy igazi időutazás lesz ez a téli túra.

Az 1940-es képeslap hegyi romantikája már a múlté: az Erika menedékház ma egy modern síszálló Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A hőskorban az elegancia nemcsak a fotózásnál, de a kirándulásnál is számított Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra

A magyar természetjárás kezdetei A 19. század közepére a polgárság kedvelt szórakozásává vált a természetjárás. Az első szervezett csoport, azaz valódi turistaegyesület Döller Antal nevéhez fűződik, akinek vezetésével 1873-ban Tátrafüreden megalakult a híres Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE). Érdemes feleleveníteni, hogy ekkor mindössze öt másik országban működött hasonló egyesület, s ezek jellemzően az Alpok országai voltak. 1860-ban már vasúton lehetett utazni Kassáig, s a fejlődés hamarosan közvetlenül a hegyeket is elérte. Elsőként természetesen a Magas-Tátra „került fel a térképre” – gyorsan épültek a hegy lábánál fekvő üdülőtelepek, s ezzel párhuzamosan a terjeszkedő városi életforma felértékelte az érintetlen természetet. „Hazánk ezen legfönségesebb, vadregényes tájéka, legbámulandóbb szépségű vidéke, nemcsak a külföldiek, de honunk legtöbb lakója előtt is ismeretlen, és rájuk nézve halotti titokként rejtezik... Annak több pontjai Svájc legszebb tájaival versenyeznek. S mégis men�nyivel inkább látogatják az utóbbit, mint a mi terra incognitánkon még homályban rejtező Kárpátokat!” – írja Vahot Imre a Magyarföld és népei című művének a Tátráról szóló fejezetében 1846-ban. Érdemes belegondolni, hogy micsoda kihívások elé állította a kor természetjáróját akkoriban a Magas-Tátra. Egy ideig ugyan használhatták a pásztorok és csempészek ösvényeit, de a csúcsok irányába maguknak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kellett utat vágniuk, szó szerint. Ismeretes, hogy a Magas-Tátra egyik első hegymászója, Buchholtz György 1664 júniusában három nap alatt mászta meg a Nagyszalóki-csúcsot, s további három nap alatt ereszkedett onnan le. Ezt a túrát ma a Tarajkáról egy bő fél nap alatt teljesíti egy gyakorlott túrázó. A Kassa melletti, könnyebben járható erdőségek éppen ezért nagyon is vonzóak voltak a kor természetjáróinak, miközben ugyanúgy ellátták egészségügyi szerepüket. Szontagh Miklós így ír erről az 1896-ban megjelent, Tátrakalauz című művében: „Apáink kimért, egyszerű és természetes életmódja és rendszeres, jóformán órára szabott munkája nem vette igénybe nagyobb mértékben idegrendszerüket... a mai kor munkája és élete... valóságos küzdelem a létért. S munka után az élvezetek a színházban,

a zene- és klubélet, a lukullusi asztalörömök inkább idegizgatók, mint nyugtatók… A tiszta, hamisítatlan természet, egyszerű életmód, az agy pihentetése, a fizikai munka fokozása a kifáradásig, de nem kimerülésig, nagyobb kirándulások, sőt, fárasztó hegymászások... az igazi gyógyszerek, melyek a kultúra betegét meggyógyítják... Valóságos áldás, hogy az utazás a hegyek felé divattá lett.” Az első olyan magyar egyesület, amely a középhegységek feltárását tűzte ki céljául, szintén a Felvidéken, egészen pontosan Selmecbányán alakult 1882-ben. A helyszín nem véletlen, hiszen akkoriban a ma bájos kisváros bányászatának köszönhetően előkelő helyet foglalt el a magyarországi nagyvárosok között.

Selmecbánya arról is ismert, hogy a szomszédos Szitnya csúcsán Európa egyik első turistaépülete, egy kilátó áll Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő

Nem csoda tehát, hogy az 1880-as években Kassa környékén is gyorsan beindult a turistaélet: 1885-ben alakult meg az MKE Keleti-Kárpátok Osztályának Kassa–AbaújTorna Vidéki Csoportja Siegmeth Károly kezdeményezésére (Budapesten például „csak” 1888‑ban alakult meg az MKE helyi tagozata). 1889-ben a hegység északi oldalán található bányaváros is felzárkózott Kassa mögé: az MKE Gölnicbányai Osztálya Apáthy Vilmos gölnic bányai erdőmester vezetésével a hegység északi oldaláról indította meg a turisztikai feltáró munkát, amelyben a város is tevékeny szerepet vállalt. 1896-ban megalakul a Kassa Vidéki Osztály is, amely „Kassavidéki Turistakör” néven önállósult később. Az országos menedékház-építési hullámmal összhangban 1914‑ben épült meg a mai Lajoška menedékház, a Kassához legközelebb lévő menedékház, az egykori Ottilia menedékház tragikusan rövid sorsú elődje pedig 1918-ban. 1926-ban a gölnicbányai turisták megépítették az Erika menedékházat, miközben 1923-ban Mecenzéf irányából a helyzete miatt sokkal elszigeteltebb, a mai napig kevésbé járt Kloptaň (Kloptanya) hegycsúcs feltárása is megindult. Mindez csak a leglátványosabb főgerincen. Az oldalgerinceken szintén kisebb-nagyobb házak üzemeltek, mint például a mai napig álló, egykori Csáky vadászház, ahol a fenti turistaegyesületek számára szobákat biztosított a tulajdonos. 1938-ban a bécsi döntéssel a hegység déli oldala, rajta a három, gerincen álló menedékházzal visszakerült Magyarországhoz. Ekkoriban már 800 kilométer turistaút volt a 72

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Lajoška menedékház az 1930-as években élte fénykorát Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Változó idők: ami 1939-ben 640 méter magasan menedékház volt (Ottilia menedékház), az ma könnyen elérhető síközpont Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

hegységben a serény turistaegyesületek jóvoltából, a honvédség segítségével pedig megépült a Szombathelyi Ferencről elnevezett síút a 25 vihartetővel, valamint a Kojsói-havas oldalában az Ida-völgybe vezető 3 kilométeres, 520 méter szintkülönbségű sípálya is. Az Ottilia menedékháznál még síugró sánc is volt. Minden bizonnyal ez volt a természetjárás aranykora a Kassai-hegyekben.

Kassa Normafája Kassa felé az autópályán robogva, a Nagyida (Veľká Ida) mellett álló kohászati komplexumot vagy éppen Kassa hatalmas panelrengetegét csodálva senki nem gondolná, hogy a város határában, a fokozatosan emelkedő hegyek első magaslatain történelmi menedékház áll, alatta, a Csermely-patak völgyében pedig bő egy évszázada zajlik a turistáskodás. A Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) részének számító Kassai-hegyek (Košické vrchy) itt, Kassa északnyugati részén kezdődnek, nem is akárhogy. A Csermely-patak völgyében találjuk ugyanis a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút társának tekinthető, Szlovákiában egyedülálló Kassai Gyermekvasutat, amelynek 4,2 kilométer hosszú pályáját 1956-ban adták át. A völgy felsőbb részén található, bájos nevű állomás, az Alpínka pedig már igazi turistaútgócpont: innen indulnak neki legtöbben a négy szakaszból álló, a történelmi Stószfürdőig vezető gerincút

bejárásának. A napjainkban népszerű hosszú távú, Kassát Pozsonnyal összekötő túraútvonal is itt, a Felvidék legnagyobb területű, Kassától egészen a Király-hegyig húzódó hegységének, a Gömör–Szepesi-érchegységnek (Slovenské rudohorie) a legkeletibb tagjánál indul. Az Alpínkától egy kétórás túrával érhető el a 640 méter magasan álló, jelenlegi formájában 1946 óta létező Jahodna Síközpont (Eprestető), amely 1 kilométeres sípályájával, négy felvonójával, közúti elérhetőségével Kassa városi sípályájának számít. Itt építette fel 1918‑ban a Magyarországi Kárpát Egyesület a Hilda nevű menedékházát, amely azonban 1919-ben leégett, majd a helyén a Csehszlovák Turista Klub emelte 1932-ben az Ottilia menedékházat, amelynek földszintjén étterem várta a vándorokat, emeletén társalgó, napozó, valamint 5 lakószoba 40 ággyal, míg a padláson további szükségágyak álltak rendelkezésre. A magyar honvédek által épített síugró sánc ma már a múlté, ellenben az 1942-ben Puljer Ferenc kezdeményezésére, Kassa és az erdőhivatal támogatásával, valamint az MKE szakmai vezetésével épült, Szombathelyi Ferenc előtt tisztelgő síút részben tovább él, hiszen a Csermely-patak fölötti Bankovtól a térkép is jelzi a sífutó utat, amely a Jahodna Síközpontnál csatlakozik be a gerincút jel-

Kassától az Erika menedékházig kellemes, kilátásban is gazdag gerincút vár ránk

A Lajoška menedékház kedélyes hangulata és az elegyes erdők ideális túratereppé avatják a Kassai-hegyeket

zésébe, majd azt követi hosszan, túl az Erika menedékházon is.

A Lajoška menedékház Jahodnától mindössze 4,9 kilométer távolságra találjuk a roppant kedves család által üzemeltetett Lajoška menedékházat. Bár a két ház közötti, rétekkel tarkított gerincszakasz kiváló túraterep, téli túránkat logisztikai szempontok miatt mégis itt kezdjük meg. Az 1914-ben emelt házat a kassai turisták 1925-ben építették újjá, mert 1918-ban brutálisan kifosztották, majd 1926-ban és 1934-ben is bővítették, ez utóbbi évben épült meg a kápolna is a ház alatti tisztáson. A ház 1929 óta viseli a helyi turistaélet fő szervezőjének, Konrády Lajosnak a nevét. A korabeli fotókon is látszik, hogy a kezdetben megépült központi házrész kicsi volt (mindössze két szobából állt), de a gyorsan felhúzott épületszárnyakkal már tekintélyes épület állt itt, 908 méteres magasságban: 9 hálószobában 26 ágy és 70 egyszerűbb fekvőhely várta a turistákat. Bár a hangulat napjainkban is békebeli, a ma is látható, kisebb méretű ház csak 1948-ban épült, mert az eredetit a második világháborúban felrobbantották.

Mohás, áfonyás, „erikás”: az Erika menedékház és a Kojsói-havas A hegység fő attrakciója minden bizonnyal az 1246 méter magas Kojsói-hegy, amelynek gyephavassal borított teteje körpanorámát nyújt az országhatártól mindössze pár tíz kilométerre. A Lajoška menedékháztól egy kellemes, nem megerőltető gerinctúrával (a gerincút harmadik szakasza) érjük el a Kojsói-hegy alatti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő

Erika menedékházat, végig a hegység 900–1000 méter magas gerincén haladva (10 km). A zömében széles erdei utakon haladó gerincút leglátványosabb része a magyar honvédek által épített, egykor bányászatáról híres Aranyida (Zlatá Idka) feletti sípályán kapaszkodik fel az Ida-havas és a Kojsói-hegy közti nyeregbe.

Se sífutó út, se sípálya. Nehéz elképzelni, hogy a Kojsói-hegyen újra a léceké lesz a főszerep

Itt már-már magashegységi a hangulat: a főcsúcs magányos fenyőkkel tarkított, áfonyás, „erikás” gyephavasa valódi kárpáti hangulatot áraszt. Bár sok az egynapos kiránduló, a sípálya elhagyatottnak tűnik, s a ház is kiürül délutánra. Az internet szerint pár éve még síztek itt, az infrastruktúra állapotát látva viszont az elmúlt években biztos nem. Ezzel szemben az Erika menedékház ma teljesen felújítva, hegyi hotelként várja a vendégeket. Olyannyira fel van újítva, hogy a Lajoška menedékház békeidőket idéző, nagyon is személyes hangulatával szemben a modern síhotelben kicsit zavarba is jövünk. A ma látható komplexum természetesen köszönőviszonyban sincs a korabeli fotók Erika menedékházával, bár a belső, egyébként gyönyörű fa lépcsőház gyanúsan a korábbi házból került átmenekítésre. A gölnicbányai turisták által 1926-ban épített, 1931-ben gölnicbányai családok anyagi támogatásával emeletessé bővített ház 1944‑ben le-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

égett, de már 1945-ben újra megkezdődtek az építkezések. A ma látható, többemeletes szálloda az 1970-es években épült ki. A Gölnicbánya felől autóval is megközelíthető háznál egyvalami szerencsére állandó: a teraszról jó időben a Magas-Tátra teljes vonulatát megcsodálhatjuk. A főcsúcson furcsa rádiós objektumok állnak: mindössze ezek zavarják a Kelet-Szlovákia kevésbé ismert hegyeire eső, fantasztikus körpanorámát. A főcsúcs tágabb környéke igazán kárpáti hangulatú hely fenyvesekkel, áfonyással, szelek szaggatta, letörpült bükkökkel, gyephavassal. A házban található leírás szerint a sípálya nagy fejlesztések előtt áll, amit nehéz most elképzelni, hiszen a kevéske havat a szél gondosan lefújja a csúcsról. A Szombathelyi Ferenc nevével fémjelzett síútra építve a sítúrázás hagyománya mindenesetre folytatódott a szocializmus évtizedeiben is: az Erika menedékház érintésével szervezték meg évtizedeken

Az Erika menedékház ma egy félreeső pihenőhely fantasztikus panorámával

A Kojsói-havas a hazánkhoz legközelebb eső gyephavas, körpanorámát nyújtó hegycsúcs

keresztül a kassai símaratont Gölnicbánya és Kassa között.

A Kloptaň őserdején át Stószfürdőre Mivel a gerinctúra negyedik szakaszán még nem jártunk korábban, izgatottan várjuk a korabeli kalauz által Kloptanyának hívott, a térkép alapján igencsak félreeső, 1153 méter magas hegycsúcs becserkészését. A turistaút itt vadabb terepen vezet, meredekebb leszakadások

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő kilátóba. A kilátás azonban pazar, hosszú órákon át lehetne csodálni Kelet-Szlovákia vadban gazdag, erdős hegyhátait, amelyekhez a méltó keretet a Magas-Tátra havas gerince nyújtja.

és szél döntötte erdők jellemzik többnyire utunkat. Tényleg félreeső hely, de aztán a Tri studne (’Három-forrás’) nyergében viszonylag újonnan kialakított, egyszerű menedék győz meg minket arról, hogy ma is nagyban zajlik itt a helyi turistaélet. A Kloptaň tetején az eddig látott egyik legfurcsább kilátó fogad bennünket: alja egy fedett pihenő, ahonnan egy szeszélyes kis létrán tudunk felmászni a meglehetősen ingatag, mindössze egyszemélyes

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Elhagyatott erdőségben a Kloptaň oldalában

Elszigeteltsége és páratlan panorámája miatt a Kloptaň az egyik egyik kedvenc hegycsúcsommá vált

A korabeli természetjárók tudták, mitől döglik a légy: a gerinctúrának ez a negyedik, mes�sze a legnehezebb szakasza (21,2 km) egy békebeli fürdővárosban, Stószfürdőn (Kúpele Štós) ér véget, ahol kiváló alkalom adódott és adódik a fáradt végtagok pihentetésére. A hely egyébként valóban fantasztikus: az 1696-ban a szabad királyi bányavárosok közé emelkedett Stósz felett, a Bódva fenyvesekkel körbeölelt völgyfőjében találjuk ezt a kárpáti hangulatú, klimatikus gyógyhelyet. Stósz lakói bányászattal, valamint vasáruk gyártásával foglalkoztak, különösen a késkészítés volt híres. Más felvidéki bányavárosokhoz hasonlóan Mária Terézia uralkodása alatt Stósz bányászata is második virágkorát élte egészen a 19. század

Chata na Jahodnej Chata Lajoška

1200 m 1100 1000 900 800 700 600 500 400 Alpinka 300

5,2

10,3

Chata Erika

Kloptaň

19,3

28,7

Stószfürdő/Štós-kúpele 37,9 km

SZLOVÁKIA ÁBRÁZOLT TERÜLET

5 km

Térkép: Bába Imre

elejéig, amikor bányáinak egy részét be kellett zárni. A település gyógyfürdőjét 1883-ban Komporday Róbert késgyáros alapította, nem véletlen tehát, hogy a fürdő első nagyobb épülete a fából épített Komporday-villa volt. Látogatásunk Stószfürdőn méltó lezárása időutazásunknak, csak éppen nem a boldog békeidőkbe repülünk vissza. A fürdő varázslatos történelmi parkja télen ugyan elhagyatott, de valóban békebeli, sőt egy-két történelmi villa is áll még. A felújított fürdőépület betonkockájában ugyanakkor egy másik kor szelleme uralkodik már és még: a büfés néni olyan szigorú arccal kínálja a büfé egyetlen termékét, a pár fonnyadt krémest, mintha valami főbűnt követtünk volna el, nem is merünk rendelni mást, csak kávét. Az egyébként meglepően kicsi fürdőbe pedig hosszas, kézzel-lábbal történő kommunikációt követően jutunk csak be, mert az idős recepciós semmilyen nyelven nem

A mindös�sze 650 m magasan fekvő Stószfürdő kárpáti hangulata lenyűgöző Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

ért a szlovákon kívül. Legalább a sort nem tartottuk fel. Sem itt, sem a hegyen.  Felhasznált irodalom: Kassa és a kassai hegyek kalauza (dr. Schermann Szilárd, 1944, Magyarországi Kárpát Egyesület)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Az ünnepek növényei Írta és fotók: Dénes Andrea

Közeledik a karácsony, ezért most a téli ünnepkör szokásaihoz kötődő és a terített asztalokon felbukkanó növényeket járjuk körül. És persze főzni is fogunk belőlük finomságokat némi erdei hozzávalóval fűszerezve.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és ételei legfontosabb ünnepi növény értelemszerűen a fenyőfa, de nem volt ez mindig így. Magyarországon csak a 20. század elején kezdtek karácsonyfát állítani. Sok helyen kezdetben az akkoriban gyakoribb közönséges borókát díszítették fel, és csak később jött divatba a lucfenyő. A karácsonyfa elődje az úgynevezett termőág volt. Ez egy felfüggesztett, mézeskaláccsal, felfűzött pattogatott kukoricával feldíszített kökény-, galagonya-, boróka- vagy ritkábban fagyöngyág volt. Fagyöngycsokor ma is gyakran kerül az asztalokra vagy az ajtóra dísznek, de ez már inkább napjainkban vált szokássá. Régen más, érdekes hagyományok voltak, a téli ünnepeket pedig számos hiedelem is színesítette. És szinte mindhez kötődik valamilyen növény is természetesen.

A Luca-napi kotyolóvers növénye a télen is gyűjthető, ehető galagonya

Luca növényei A naptárreform előtt Luca napján, december 13-án volt az év leghosszabb éjszakája, így ehhez a naphoz több rítus is kapcsolódik. Boszorkányok ideje ez, és az általuk okozott rossz elhárítása érdekében Luca napján a nők nem dolgozhattak, legfeljebb „Luca-búzát” vethettek. Ha szépen, dúsan kizöldült karácsonyra a búzafű, akkor jó termést várhattak. E napon kellett elkezdeni a 11-féle fafajból készült Lucaszék faragását is, hogy arról majd megláthassák a boszorkányokat. „Luca, Luca kitty-kotty, galagonya kettő…” – a fiúk ilyen versikékkel indultak kotyolni, jókívánságokat osztani e napon. Aprószentekkor pedig nyírfa- vagy fűzfavesszővel suprikáltak, egészséget kívánva a megsuhintottaknak. Katalin, Borbála vagy Luca napján a lányok gyümölcsfaágat vagy somágat vágtak, majd vízbe tették. Ha szentestére az ág kipattantotta rügyeit, akkor a lány hamarosan férjhez ment, de persze nem ártott, ha a kizöldült gallyal az éjféli misén titokban megérintette a kiválasztottat.

Egészséget, gazdagságot hozó termések, gyümölcsök A karácsonyi vacsorának is voltak kihagyhatatlan növényei. Nem hiányozhatott a dió, a fokhagyma, a bab,

A borókát régen karácsonyfának állították, tobozbogyója fűszer

a lencse és a mák mellől az alma sem. A karácsonyi alma fogyasztása egészséget hozott állatnak és embernek egyaránt. Egyben tartotta a családot, megszüntette a viszályt, az eltévedőket pedig hazavezette. Hasonló fontosságú volt a dió, amely szintén az ünnepi vacsora része volt, valamint a fokhagyma is mint boszorkányelhárító és betegségűző termény. A mák, a lencse és a bab fogyasztása a jövő évi bőség érdekében volt fontos.

A terített asztal növényei Katolikus vidékeken a karácsonykor készült ételeknek szigorúbb hagyományai voltak. Az éjféli miséig böjt volt, így az ünnepi vacsora is növényekből készült. Gyakori volt az aszaltgyümölcs-leves, többnyire fahéjas aszaltszilvavagy aszaltvackor-leves, illetve a borban főtt aszalt szilva, amelyet borlevesnek neveztek. Ezeket babos vagy lencsés étel követhette, és valamilyen mákos tésztaétel zárta a sort: mákos csík, guba vagy derelye. A sült tök is gyakori

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

A késői laskagomba még a tél első felében is felbukkanhat az erdőkben

karácsonyi fogásnak számított. Egyes tájainkon savanyú káposztából és szárított vargányából korhelyleveshez hasonló leves készült, amelyet Szilveszter napján füstölt hússal gazdagítottak. Az éjféli mise után a húsos ételekhez sok helyen elengedhetetlen volt a tormaszósz vagy a tejfölös torma. A tormagyökeret nemcsak termesztették, hanem vadon is gyűjtötték. Régen is élt, ma is sokfelé él vadon a torma. Még egy igazi bennszülött tormafajunk is van: a fokozottan védett debreceni torma. A csípős, fűszeres ízű gyökér tehát nem csupán húsvétkor gazdagította az ünnepi ízeket, hanem a téli ünnepeken is legalább annyira elengedhetetlen volt. Ekkor készülhetett például hagyományosan a Sárközben a tormás-tejfölös sárközi orjaleves sózott húsból. A receptekben ajánlott ételeket „karácsonyi növényekből” főztük, de rovatunk hagyományaihoz hűen a vadon termő hozzávalók sem maradhattak ki belőlük. 

Csalánpesztós falatkák Hozzávalók: 4-5 bögrényi friss, 5-6 leveles csaláncsúcshajtás, 2 gerezd fokhagyma, ½ bögre olívaolaj, ½ bögre kemény sajt reszelve, ½ bögre kendermag + dió keveréke, citromlé, reszelt citromhéj, só ízlés szerint. A csalánt blansírozzuk, kicsavarjuk, apróra vágjuk. A diót összevágjuk és a kendermaggal együtt kissé átpirítjuk. Ha kihűlt, a többi hozzávalóval együtt botmixerrel darabosra pépesítjük. Pirítósra vagy kenyérfalatkákra kenve fogyasztjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tormás-tejfölös téligomba-leves Hozzávalók: 1 bögrényi összevágott gomba (laskagomba, júdásfülgomba és téli fülőke terem ilyenkor), 1 közepes sárgarépa, 1 kisebb pasztinák és petrezselyemgyökér, 1 szelet zeller, 2 gerezd fokhagyma, 1 kisebb vöröshagyma, 2-3 ek. tejföl, 1 ek. (rizs)liszt, 2 ek. olaj, fűszerek (1 csapott ek. őrölt pirospaprika, késhegynyi köménymag, 3 babérlevél, só, bors, citromlé, frissen reszelt torma ízlés szerint). Az apróra vágott fokhagymát és a félbevágott vöröshagymát olajon illatosra pirítjuk, rátesszük a pirospaprikát, átkeverjük, majd felöntjük vízzel. Hozzáadjuk a karikára vágott gyökérzöldségeket és a gombát, és az egészet megfűszerezzük. A tormát a tejföllel és a rizsliszttel csomómentesre keverjük, majd a főzés legvégén behabarjuk vele a levest. Ízlés szerint picit savanyíthatjuk még citromlével.

Somos-kéksajtos omlós piték Hozzávalók: 250 g omlóstészta-liszt, 100 g vaj, 2 ek. tejföl, 1 tojássárgája, 2 ágacska rozmaring apróra vágott levelei, ½ mokkáskanál só, 2 ek. apróra tört dió, 100 g márványsajt, kis üvegnyi savanykás somlekvár. A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd kizsírozott piteformákba téve rusztikus kis kosárkákká formázzuk. A diót megpirítjuk és megsózzuk egy kicsit. A kosárkákat megtöltjük fele-fele arányban somlekvárral és márványsajttal, ezt követően megszórjuk a sós dióval. Sütőben addig sütjük, amíg a tészta világos aranybarna nem lesz, a sajt pedig kissé megolvad.

Zamatos turbolyás vöröslencse-főzelék töltött húsroláddal Hozzávalók: 1 közepes sárgarépa durvára reszelve, 1 gerezd fokhagyma, ½ bögre vörös lencse előzetesen beáztatva, 2 kanál olaj, 3 babérlevél, só, bors, őrölt gyömbér, mustár, citromlé, citromhéj, friss zamatos turbolya ízlés szerint, a habaráshoz 1 dl tejszín és 1-2 ek. keményítő. Az olajon megpirítjuk a fokhagymát, átpirítjuk a sárgarépát, majd hozzáadjuk a lencsét, felöntjük vízzel, fűszerezzük és megfőzzük. A tejszínnel elkevert keményítővel behabarjuk, a legvégén mustárral, reszelt citromhéjjal és apróra vágott zamatos turbolyával fűszerezzük. Tálaláskor frissen vágott turbolyával is megszórjuk. A hústekercshez a darált húst sóval, borssal, őrölt köménymaggal, pici fokhagymával fűszerezzük, füstölt kolbász köré roláddá formázzuk, tepsiben, sütőben sütjük, végül szeletelve tálaljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Fotó: Burányi Virág, Budakeszi Vadaspark

Élőhelyfejlesztés

Ökológiai egyensúly és ellenálló képesség

A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői. A természetközeli erdőgazdálkodással kialakult élőhelyi sokszínűség nem csupán az erdei fauÍrta: Lomniczi Gergely és Rétalji Igor na számára biztosítja a kedvező életfeltételeket, hiszen az így kezelt erdők biodiverzitása, egyensúlya, ezáltal a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége is növekszik. Cikkünkben az állami erdőgazdaságok által megvalósított, az erdei ökoszisztéma egészére is kedvező hatást gyakorló, veszélyeztetett, védett fajok számára élőhelyet teremtő, természetvédelmi célú programokat mutatjuk be. 82

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z erdőgazdálkodás keretében elvégzett élőhelyfejlesztések – ha azokat helyesen végzik el – nem „szelektívek”, vagyis nem csak egy faj számára kedvezők. Az élőhely sokszínűségének kialakításával nem csupán a vadászható, de a védett fajok is megtalálják életfeltételeiket, ezzel pedig betölthetik az ökoszisztémában elfoglalt helyüket, feladatukat. A természetvédelemben régóta használt „esernyőfaj” kifejezést azokra a fajokra használják, amelyek védelme érdekében tett intézkedések és beavatkozások számos más faj számára is pozitív változást hozhatnak, gyakorlatilag esernyőként védve őket az egyébként káros hatásoktól. Az örök erdők, a faanyagtermelést nem szolgáló vagy az átmeneti üzemmódban lévő területek kialakítása, avagy éppen a változatos és tagolt erdőszegélyek a vadvilág és így a védett fajok életfeltételeire is hatással vannak.

Télen fontos információkat lehet kiolvasni a rejtett életmódot élő ragadozók ilyenkor látható nyomaiból Fotó: Gulyás Attila

A természetesség jelzőfaja: a vadmacska A vadmacska a Kárpát-medence őshonos, Magyarországon fokozottan védett, éjszakai életmódot folytató ragadozója, egyben az erdők természetességének egyik jelzőfaja. Élőhelyei a sűrű aljnövényzetben gazdag, jó takarást nyújtó, rejtekhelyekben bővelkedő és emberi zava-

A vadmacska már a fővárosi erdőkben is jelen van Fotó: Burányi Virág, Budakeszi Vadaspark

rástól mentes lombos erdők, bozótosok, ártéri erdők, amelyek közelében zsákmányszerzésre alkalmas nyílt mező vagy rét terül el. Az erdei ökoszisztémában ragadozóként betöltött szerepe az, hogy a zsákmányfajok, mint például a rágcsálók és a madarak elterjedését és szaporodását szabályozza, ezáltal az erdők természetes megújulását segítse. Korábban a közép- és északnyugat-magyarországi területeken élt, mára bizonyítottan a Mecsekben, a Villányihegységben, a Dunántúli- és az Északiközéphegységben, a Gödöllői-dombságban, a Dráva mentén, valamint az Alföld néhány ártéri erdejében találhatók meg egyedei. Néhány éve azonban fajtiszta vadmacska bukkant fel a Budai-hegység erdeiben is, ami arra enged következtetni, hogy a nagy látogatottságú, főváros környéki erdőkben is megtelepedhet ez a ritka faj. A Pilisi Parkerdő Zrt. az elmúlt évtizedekben úgy alakította át az erdők kezelését, hogy az erdőállományok szerkezete minél természetközelibb legyen, táji léptékben biztosítva a biológiai sokszínűséget. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 18%-át kivonták az aktív faanyagtermelésből, amely állományok így idővel másodlagos őserdővé alakulnak. Szintén az erdőgazdaság kezeli Magyarország legnagyobb örökerdő-üzemmódú területét, közel 8000 hektárt, amelynek állományszerkezete ugyancsak az őserdőkéhez hasonlóvá válik. Az így létrejött élőhelyi sokszínűség kifejezetten kedvező a vadmacskának. A megfelelő körülmények pozitív hatását

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia ugyanakkor rontja a jelentős mértékű hibridizáció – a vadmacska és a házi macska keveredése –, amely jelenleg a legnagyobb veszély a faj fennmaradására. A Budakeszi Vadaspark, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. ezért 2021 márciusában közös „Vadmacska Fajmegőrzési Programot” indított, amelynek célja a főváros közelében, a Pilisben, a Budai-hegyekben és a Visegrádihegységben élő fajtiszta vadmacskák és a hibridek arányának megismerése, élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés, hazánk biológiai sokszínűségének megőrzése.

Tölgyesek védelmével a fajkihalás ellen A homoki erdős sztyepp az Európai Unió egyik legkisebb kiterjedésű, egyben legveszélyeztetettebb élőhelytípusa, amelynek kulcsfaja a kocsányos tölgy. A Bács-Kiskun megye klímaváltozás szempontjából legsérülékenyebb élőhelyein is gazdálkodó KEFAG Zrt. jelenleg is folyó, OAKEYLIFE nevű projektje – amelyben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) fogott össze – ennek a különleges élőhelynek a megőrzését szolgálja. A középpontban a

Az erdei élőhelyfejlesztés nyertese számos ízeltlábú, például a magyar futrinka Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A kihalástól menthetik meg a díszes tarkalepkét Fotó: Erdélyi Arnold

megye északi részén elterülő, több mint 1000 hektáros erdőtömb, a Peszéri-erdő áll. Itt az invazív fajok visszaszorítását, az erdőszerkezet átalakítását végzik el, valamint speciális, úgynevezett szegélyélőhelyeket, továbbá tisztásokat alakítanak ki a fenntartható ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása érdekében. Mindez jelentősen segíti az olyan, az ökológiai rendszer számára fontos, ám gyenge elterjedési képességű fajok, mint például a magyar futrinka (Carabus hungaricus) és a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) jelenleg elszigetelt populációinak összefüggővé tételét, így kihalásuk valószínűsége is csökken. A több mint 1000 hektáros Peszéri-erdő tölgyesének minőségjavítása, az általa nyújtott élőhelyek megőrzésének jelentősége messze túlmutat a KEFAG Zrt. működési területén és Bács-Kiskun megye határain: az ökológiai értékmentés egyik kiemelkedő példája.

Európa egyik legexkluzívabb klubja: a délvidéki földikutya populációja A fajt szerb kutatók fedezték fel az 1970-es években az újvidéki populációból származó példányok kromoszómavizsgálatával. Jelenlegi becsült egyedszáma az egész világon 800 körüli. Elsősorban gyepek, legelők, fátlan, esetleg kisebb facsoportokkal tarkított területek lakója, Magyarországon fokozottan védett, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a kritikusan veszélyeztetett élőlények közé sorolta. 84

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A faj védelmének egyik legfontosabb eredménye a Kelebia, Öttömös és Ásotthalom térségében elterülő Körös-éri Tájvédelmi Körzet kialakítása volt 2012-ben. A KEFAG Zrt.-nek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által finanszírozott beavatkozása a kelebiai populációra fókuszált: az ismert földikutya-élőhelyek közvetlen szomszédságában lévő, állami tulajdonú erdők átalakításával, tisztások kialakításával növelték a populáció életterét, valamint úgynevezett ökológiai folyosók létrehozásával utat nyitottak a szétszórt helyeken élő populációtöredékek összekapcsolódásához, így lehetőséget adtak az állomány vérfrissítésére is. 2017-ben a déli határ közvetlen közelében lévő erdőterületet alakították át a földikutya számára, így nemcsak az ott élő populáció jutott nagyobb élettérhez, de a közeli, szerbiai „szomszédokkal” is kapcsolatba kerülhetett. Egy másik beavatkozással mintegy 600 méter hosszú nyiladékot, folyosót alakítottak ki, amellyel a fődijárási erdészkerület belsejéből a tömb mellett fekvő, a helyi viszonyokhoz mérten jelentős létszámú földikutya-állománynak otthont adó Bácsboristai-legelőhöz juthatnak el a földikutyák.

A vakondénál magasabb és szélesebb túrások utalnak a földikutya jelenlétére Fotó: dr. Bárány Gábor

növekedése következtében a fogoly számára táplálkozási, búvó- és fészkelőhelyet biztosító szegélyek, mezsgyék és fás-bozótos sűrűk az utóbbi évtizedekben eltűntek, így a faj a ragadozók számára könnyebben elérhető táplálékká vált. Ezen túlmenően a gyom- és rovarirtó szerek használata miatt csökkent a természetes táplálékának elérhető mennyisége is, ez pedig különösen érzékenyen érintette a fajt, hiszen a fogolycsibék 2-3 hetes korukig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkoznak. Mindez összességében azt eredményezte, hogy az egyedszám négyzetkilométerenként kettő alá csökkent. Mivel a fogoly monogám madár, és a tojó a kakast idegen családból választja, így ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti kettőt, gyakorlatilag nem lehetséges a természetes szaporodás. A fogoly élőhelyének megőrzése nem kifejezetten erdőgazdálkodási kérdés, de a mezőgazdasági területek melletti erdőszélek, kisebb erdősávok, bokros területek meghagyása, védelme egyértelműen javítja az élőhely minőségét.

Változatos, facsoportokkal, bokorsávokkal szabdalt élőhelyet igényel a fogoly Fotó: Adobe Stock

A fogoly élőhelyeinek érintetlensége, zavartalansága ezért a vadásztársaságok és a földet művelők összefogásával, célzott fejlesztéssel őrizhető meg. A DALERD Zrt. az e célra

A fogoly visszatér A fogoly a mezők madara, a megművelt, de változatos vidékeken érzi jól magát. Ugyanakkor szereti a sűrű bokrosokat, kisebb erdőrészeket, de legalábbis a gazos bozótokat, ahol búvóhelyet találhat. A mezőgazdasági művelés alá vont földterületek kiterjedésének jelentős

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia erdőállományok területét nézzük. A 90–100 éves korosztály területe háromszorosára nőtt, a 80–90 éves korosztály területe pedig mintegy másfélszeresére.

indított, EU-támogatással megvalósult programban 2005 és 2011 között vállalta a fogoly visszatelepítését, amelyet 2011-től önerőből folytat. A program fő része az élőhelyfejlesztés, amelyet a földműveléssel foglakozókkal együttműködésben végeznek. A mintaterületen földeket bérelnek, ahol a fogoly és egyéb apróvad számára megfelelő növénykultúrával rendelkező vadföldeket, táblaszegélyeket alakítanak ki, meghagyják a csatornapartok gazos-bokros foltjait. Az érintett területeken vegyszermentes gazdálkodást folytatnak, a takarmánynövényeket pedig nem takarítják be, hanem „lábon” hagyják, így biztosítva búvóhelyet is az itt élő apróvadnak.

Gemenc: a világ legnagyobb egyedsűrűségű feketególyaállománya A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett. Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli, a telet Afrikában tölti. Fészkét háborítatlan erdőrészekben, elsősorban öreg fákra, famatuzsálemekre építi. A Gemenci-erdőben jó élőhelyet talál, mert az erdőgazdaság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindenhol megőrizze az úgynevezett hagyásfákat és famatuzsálemeket. Ezek nem pusztán a genetikai sokféleség és a génállomány stabilitásának megőrzését biztosítják, hanem az állatvilág számára is fontos élőhelyek. A Gemenc Zrt. által kezelt területeken a felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők kiterjedése, ha csak a száz évnél idősebb 86

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az alföldi élőhely fejlesztéseket csökkenő talajvízszint mellett kell végrehajtani Fotó: dr. Bárány Gábor

A kutatók élő adásban követik nyomon a fiókák fejlődését Fotó: webkamera, Gemenc Zrt.

Nem véletlen, hogy a fekete gólyák olyannyira megkedvelték Gemencet: a jelenlegi tudásunk szerint itt található a világ legnagyobb egyedsűrűségű feketególya-állománya. Ez a közel 40 pár a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekben építi a fészkét, és itt is a legidősebb, illetve legnagyobb fákra, amelyeken majdnem vízszintes, a fészek elhelyezésére alkalmas felületű az ágvilla. A leg gyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek. A Gemenc Zrt. a foglalt fészkek köré vont védőzónákkal és az erdészeti tevékenység átszervezésével, az egyre nagyobb számú túraútvonalak áthelyezésével segíti a madarak által igényelt zavarásmentességet a költési időszakban. Mindezek eredményeképpen a Gemenci-erdőben az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő feketególya-párok száma, ami egyúttal jelzi, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek. 2013-tól a Gemenc Zrt., az MME és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésének köszönhetően Keselyűs erdejében két kamerát is felszereltek egy fészekre, ezzel elindult a fekete gólyák fészkelési szokásainak – a be nem avatkozás elvére épülő – megfigyelése. 

Hegyek és

völgyek között a Nyugati-Mátrában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A Nyugati-Mátra jelentős része egy, a hegység főgerincétől délre elhelyezkedő, ráérősen az Alföldbe simuló erdővidék, amely elsősorban különálló, „egyke” csúcsaival hívja fel magára a figyelmet. A Zagyva völgye fölé emelkedő szegélyén azonban ismét zordabb arcát mutatja a hegység: a Muzsla tekintélyes gerince falként szigeteli el a Zám-patak mély völgyét, és Mátrakeresztes is egy mély katlanban nyújtózik. Az egykori hutafaluból indulva a terep minden jellegzetes vonásával megismerkedünk, hiszen meredek lejtőkön kapaszkodunk a Nyikom nomád szálláshelyként is üzemelő kilátójába, majd beereszkedünk a Zám-patak vadregényes völgyébe. A hajdani hegyi tanyavilág romjait rejtő Nagy-parlag már a Mátra ellaposodó hátainak képviselője. Innen az idilli Hidegkúti kulcsosház érintésével visszakaptatunk Mátrakeresztes határába, majd alászállunk a faluba. Hosszú, de végig lebilincselő erdei túra izgalmas helyszínekkel. A kezdeti kapaszkodást ajánlott kiegészíteni a két vízesés és a Zsivány (Vidróczki)-barlang felkeresésével, mindkettő rövid kitérőt kíván csupán.

jelzés ösvényén indulunk el a buszmegállóból, majd a Nyikom-nyeregig gyalogolunk rajta.

A kis rétről jelzetlen kövesúton a Nyikom csúcsára hágunk, és ugyanerre le is jövünk. A o jeleken, a már ismert úton a Nyikom és a Vörös-kő-bérc közötti nyeregbe térünk vissza.

Jobbra egy jelzés nélküli csapásra fordulva a Zám-patak völgyébe ereszkedünk.

jelzésen az Eresztvény elágazásáig gyalogolunk. Balra, a i jelzésre térve a Nagy-parlag rétjére kaptatunk.

A mezőn balra fordulunk, és a o jelzésen a Hideg-kút érintésével visszatérünk Mátrakeresztesre. Magasság méterben 750 650 550 450 0

16 17,5 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ALSÓ-VÍZESÉS

A vízesést formázó, megszilárdult lávaár andezitpadja inkább geológiai látványosság, semmint vízesés: a patak szerény hozammal csordogál le a 2–3 méter magas tereplépcsőn. Télen viszont, amikor megfagy a víz, csodás jégcsapfüggöny és a földet érő cseppekből tornyosuló „jégtorta” borítja be a komor, szürke sziklaformát. Hajdanán, erősebb formájában a patak elkoptatta a puhább rétegeket a vastag lávakőzetréteg alól, ezzel áthajló idomot létrehozva. Igazi vízesést ma már csak hóolvadás vagy különösen csapadékos időjárás után láthatunk.

FELSŐ-VÍZESÉS

Csapadékmentes időszakban vízesés helyett egy szűk, marcona sziklakatlan bújik elő a Mátra kereszteshez közeli lejtőkből. Az eldugott zugban meglepő a sziklaidomok formai gazdagsága: van itt lépcső, göcsörtös, moha borította fal, kisebb üreg és még átjárható ív is (a Lyukas-kő). A 6–8 méter magas, kemény andezittömbre érkező patakvíz szép folyosót vájt magának, amelynek falaira a nagy téli fagyok idején lenyűgöző méretű jégcsapok tapadnak. Víz általában folyik a mederben, de vízesést csak a bőséges hozamok idején láthatunk.

VIDRÓCZKI-BARLANG

Az Alsó-vízesés közelében található, 5 méter hosszú barlang a lávafolyásból felszabadult gázok alkotta üregből keletkezett, amelyet aztán a fagyhatás tágabbá formált. A romantikus hangulatú geológiai látványosságot még izgalmasabbá teszi a neve, hiszen a legenda szerint itt is meghúzta magát a híres betyár, Vidróczki Márton, aki hozzávetőleg két évig tevékenykedett a Mátrában. Az üreg Zsivány-barlangként is ismert, ezért feltételezhető, hogy mások is menedéknek használták. Ma rejtett pozíciója és vad sziklafala adja vonzerejét.

HIDEGKÚTI KULCSOSHÁZ

Napelemes világítás, duruzsoló cserépkályha, kint pedig a macskabagoly sipítozása, miközben a pattogó tábortűz táncoló fénye vetül a sötét erdő paravánjára. A forrás mellé épült kis telep épületei a vadon romantikáját biztosítják kisebb-nagyobb társaságok számára a Mátra egy elszigetelt, falvaktól távol eső zugában. Bent egyszerű, de hangulatos és minden kényelmet biztosító berendezés, kint jól felszerelt táborhely garantálja az élményt. A két szobában összesen 30 fő szállhat meg, kint pedig sátorozni is lehet.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Pásztó, Ágasvári menedékház bm. (Mátrakeresztes)

VÉGPONT:

Pásztó, Ágasvári menedékház bm. (Mátrakeresztes)

TÁV:

17,5 km

IDŐTARTAM:

5 óra 15 perc

SZINTEMELKEDÉS:

728 m

SZINTCSÖKKENÉS:

728 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a kulcsosház forrásánál (ha működik)

A kevés és rövid jelzetlen szakasz miatt érdemes előre letölteni az útvonalat a Természetjáró appban.

TIPP!

A Hidegkúti kulcsosház előzetes megbeszélés alapján bérelhető, a Nyikom kilátója pedig elsőrangú bivakhely éjszakára.

Templomromok és

panorámák Dörgicse körül W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Igazi Balaton-felvidéki hangulatú kirándulás ez, amely szellősen erdősült, épületekkel sűrűn pettyezett dombok között tekereg, s közben a tó panorámáját is megvillantja. Útközben találkozunk megkövült bazaltlávával és vulkáni robbanások nyomán aláhullott salakkal, de a Kő-völgyben egymásra települt mészkőrétegeket is szemügyre vehetünk. A túra esszenciáját a roskadozó, mégis maradandóságot árasztó falmaradványok jelentik. Dörgicse négy működő és három romtemplomával igazi „templomnagyhatalom”. A település több korábbi falut olvasztott magába, amelyek saját egyházi épületekkel rendelkeztek. Körtúránk bemutat öt templomromot, no meg a Kossuth-kilátóból nyíló szédületes panorámát is elénk tárja. Magasság méterben

350 300 250 200 0

12 13,1 km

A buszmegállóból a p jelzést követjük a Szent Balázs-templom romjáig, majd visszafordulva balra térünk a f jelzésre. Átkelünk egy széles dűlőúton, és a két villanypásztorral elkerített legelőszakasz között irányunkat tartva, jelzetlen ösvényen jutunk a herendi templomromhoz és a Herendi-kúthoz. A o jelzésen megyünk tovább. A pincék után a r jelzés vezet a Kossuth-kilátóhoz. A kilátót elhagyva a gyep délkeleti sarkánál a d jelzésen ereszkedünk. A Vulkán utca sarkától jobbra tartunk a o jelzésen. Balra fordulunk a f jelzésre, de a Szent Miklóstemplom romjához jelzetlen úton teszünk kitérőt. Az aszfaltos úton átkelve a o jelzést követjük (jobbra). Az erdőt elhagyva jobbra, a o jelzésre váltva a Szent Péter-templom romjához teszünk kitérőt. A romtól visszaindulunk a o jelzésen, amely a településre vezet. A Bere köz végén balra fordulva érünk vissza a buszmegállóhoz.

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZENT BALÁZS-TEMPLOM ROMJA

A fából készült elődjét váltó, 12–13. századi templom román stílusban épült ugyan, de egy évszázaddal később gótikus jegyeket kapott, amikor kibővítették – feltűnő megjelenésű kapuja ennek az emléke. A falak szépen körvonalazzák az alaprajzot, a templomtorony pedig csaknem teljes egészében megőrződött. Ami nincs már meg, az a templom körüli falu, hiszen azt a török elpusztította. A rom mellől, két fügefa árnyékából a Balatont és a közeli tanúhegyeket csodálhatjuk meg – szembetűnő a Badacsony és a Hegyes-tű sziluettje.

KISDÖRGICSEI TEMPLOMROM

Dörgicsének három Árpád-kori temp lomromja is van, hiszen több falu egyesülésével jött létre. A legszerényebb a kisdörgicsei, amely a megjelenésével hívja fel magára a figyelmet: építői minden elérhető követ megmozgattak, így falaiban mészkő, vörös homokkő és tufa is kiszúrható a megmaradt, lőrésablakokkal megnyitott falrészletben. Az eredetileg román stílusban épült istenháza falujával együtt a török betörés idején indulhatott pusztulásnak. Nem messze innen, a Vászoly felé vezető út mellett a barokk kőhidat is érdemes felkeresni.

KOSSUTH-KILÁTÓ

Az 1960-as években született meg az ötlet, hogy Dörgicse és Mencshely közé, a Halom-hegy tetejére kilátót építsenek, kitágítva ezzel a horizontot egészen a Balatonig. Mivel a közelben csak alacsonyabb halmok emelkednek, ezért északon a Bakony egy nagyobb szeletén is végighordozhatjuk tekintetünket. A kilátót 2015‑ben építették újjá, és kialakították mellette a Halom-hegy geológiáját bemutató Vulkán tanösvényt. A torony azért kapta a nevét, mert 1848 után Mencshelyen rejtőztek Kossuth gyermekei és üldözött felesége.

BOLDOGASSZONY-TEMPLOM ROMJA

A túránkon érintett romok legmeglepőbb, legnagyobb képviselője, amely egyébként szintén az Árpád-korban, a 13. században épült. 20–22 méter magas tornyát sátortető fedhette, román kori ikerablakai közül kettő még eredeti, egy viszont rekonstruált. A falmaradványok egy nagyobb épületegyüttesről árulkodnak (amely sekrestyét és egy L alakú építményt is tartalmazott), valamint a 14. században emelt kerítőfalról. Egészen sokáig használták: a 18. század végén még látogatták a hívek. A rom melletti pihenőhelyről szép kilátás nyílik a Balatonra.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Dörgicse, autóbusz-forduló

VÉGPONT:

Dörgicse, autóbusz-forduló

TÁV:

13,1 km

IDŐTARTAM:

3 óra 40 perc

SZINTEMELKEDÉS:

254 m

SZINTCSÖKKENÉS:

254 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a falvakban

A Kő-völgyből a Kő-hegyre kapaszkodva érdemes a karrmezőt is megnézni.

TIPP!

A túra a „Dörgicse, szövetkezeti bolt” buszmegállónál is befejezhető, ha a Zsédenyi utcára érve balra fordulunk.

Turista Magazin 2021 december

Articles inside

TÚRAKÁRTYA

ERDŐMÁNIA

KITEKINTŐ

GASZTRO

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL

MESSZELÁTÓ

HISTÓRIA

TUDÁSTÁR

METEO

TUDTAD-E?

ZÖLDHULLÁM

JELVÉNYVADÁSZ

HÍREK

MTSZ HÍRADÓ