Turista Magazin 2022 február

REJTETT KINCSEINK

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

A BÜKK LEGHOSSZABB PATAKVÖLGYÉBEN

2022. FEBRUÁR › ÁRA: 895 Ft

2022. FEBRUÁR

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

HISTÓRIA

A SZÜRKE ÖTVEN ÁRNYALATA A RÁDAY-KASTÉLYBAN

VÁROSI SÉTA

MESÉLŐ SOPRON METEO

AMIKOR SZAKÁLLA NŐ A TÉLNEK

JELVÉNYVADÁSZ

BÁNYÁSZKÖR A GERECSÉBEN

GEOTÚRA

A MÁTRAERDŐ FÉLREESŐ SZEGLETÉBEN

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó A szürke 50 árnyalata

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

História rovatunk szerzője használja ezt az elsőre talán szokatlannak tűnő, ám a péceli Ráday-kastély dísztermének világszinten is egyedülálló, a szürke különböző árnyalataiban játszó freskóira nagyon is illő megállapítást. Én meg rádöbbenek, hogy ez 2022 első lapszámára is teljesen igaz: a meseszép téli hótakarótól mentes táj a csikorgó fagyban mindennél szürkébbnek tűnhet. Pedig nem az, ahogy látni fogjuk. Sopronban (Városi Séta) a pompás belvárosnál kissé kopottabb, de színes történetektől hemzsegő Bécsi külvárost, a szőlősgazdák hajdani negyedét járjuk be. Az egykori bányavidékek tűnhetnek ilyenkor a legszürkébbnek. Hogy ez mennyire nincs így, azt Jelvényvadász rovatunk mutatja be Dorog és környéke kapcsán, ahol a Bányászkör útvonalai nem csupán érdekes ipari emlékekhez vezetnek, hanem egy kevesek által ismert tájat is felfedezhetünk. Az egykoron szintén szénbányászatáról híres Mátranovákról az ország leghosszabb erdei járdáján a Mátraerdő egy rejtett szegletébe túrázunk, ahol a valamikor áldozati oltárként használt Nagy-Lyukas-kő sárga, valamint a kazári riolittufa-formáció ismeretlenebb társának fehér kőzetével találkozhatunk (Geotúra). Rejtett Kincseink rovatunk pedig pedig az ország egyik leghosszabb patakvölgyébe kalauzol. A bükki Hór-völgy a szürke időben színtelennek tűnik, de a völgy részleteiben hihetetlen izgalmak várnak ránk: mészkősziklák, búvópatak, ősemberbarlang, egykori mész­égetők és üveghuták. Érdemes a részletekre ügyelve, felkészülten túrázni 2022-ben is!

Címlapfotó: Magócsi Márton: A Fehér-szék riolittufáján Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (In Memoriam, MTSZ Híradó), Lévai Zsuzsa (Túrakártyák)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom 7

MTSZ HÍRADÓ

9

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

VÁROSI SÉTA

Mesélő Sopron – Történetek a Tűztornyon túlról

22

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

24

A soproni Erdők Háza

24

REJTETT KINCSEINK

Hór-völgy – Téli túra a Bükk leghosszabb patakvölgyében

34

ZÖLDHULLÁM

Cseh kucsmagomba – A süveges tavaszhírnök

36

JELVÉNYVADÁSZ

Bányászkör a Gerecse keleti szegletében

46

METEO

Amikor szakálla nő a télnek

50

HISTÓRIA

A szürke ötven árnyalata a péceli Ráday-kastélyban

59

50

36

FÓKUSZBAN A TERMÉSZET

Interjú Makovics Kornéllal, a villámok fotósával

64

KÉT KERÉKEN

Új (bringa)utakon 2022-ben

70

GASZTRO

Főszerepben a júdásfülgomba

74

GEOTÚRA

Az ország leghosszabb járdáján a Mátraerdő egy rejtett szegletébe

84

70

MESSZELÁTÓ

Katonai toronyból kilátó

87

4

12

TÚRAKÁRTYA

Panorámás kalandtúra Sopronban kicsiknek és nagyoknak Látogatás Lillafüredről a Bükk-fennsíkra |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

74

ÉLVEZD A TÉL LEGSZEBB PILLANATAIT! Utazz itthon, és töltődj fel élményekkel!

HEGYESTŰ

csodasmagyarorszag.hu

in memoriam

Thuróczy Lajos ( 1925–2021 ) A Lokomotív csapata mindig dobogós helyen végzett az évenkénti bajnokságon. Amikor a lehetőségek engedték, Lajos bácsi indult egyéniben is, így lett 1952-ben az első országos bajnok. A „lokós” időszak rendkívül termékeny volt számára. A versenyek, túrák és ötletelések közül kiemelendő az, hogy 1952-ben többedmagával életre hívták az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat.

Fotó: Magócsi Márton

Nyüzsgése, érdeklődő jelleme vitte előre a ranglétrán: 1958-tól főállású irodavezetője, később titkára, elnökhelyettese, elnöke, 1991-től pedig tiszteletbeli elnöke lett az 1957-ben létrejött, időközben többször átalakult, de napjainkban is tevékeny Magyar Természetjáró Szövetségnek (2016 előtt: Magyar Természetbarát Szövetség).

A Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke 1925. augusztus 28-án született Újpesten. 1934-ben, 9 évesen lett a rákospalotai Szent László Cserkészcsapat tagja. Valahol itt kezdődött el az életre szóló kapcsolat a természetjárással. A heti foglalkozások, a rendszeres kirándulások, az évente megrendezett kéthetes táborok meghatározták életét mind gyermekként, mind felnőttként. Huszonegy évesen nevezték ki cserkészparancsnokká. Ahogy egy korábbi interjúban elmondta, komoly bátorság volt részéről elvállalni ezt a felelősségteljes feladatot, hiszen nyaranta egyszerre 20-30 gyermekre felügyelt. Az így szerzett tapasztalatokból és világnézetből azonban később sokat profitált.

Amikor 1948-ban megszűnt a cserkészet, Lajos bácsit megkereste egyetemi társa és barátja, dr. Vízkelety László, és feltette neki a kérdést: szeretne-e turista lenni?

1949 októberében Lajos bácsi így csatlakozott az alig néhány hónappal azelőtt, márciusban megalakult Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztályához.

Tevékenységük a gyalog-, a vízi-, a kerékpár- és a barlangi túrázásra fókuszált, de emellett nagyon komoly eredményeket értek el a felvirágozóban lévő tájfutás, akkori nevén természetjáró terepverseny területén is.

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1958-tól nevezte magát hivatásos turistának, ugyanis már nem oda ment túrázni, ahová akart, hanem ahová kellett. 15 szakbizottsággal dolgozott együtt, rengeteg kezdeményezés kapcsolódik a nevéhez. Mivel a szervezett természetjárás 1873-ban létrejött intézményrendszere a háborús években megszűnt, Lajos bácsi részben a régi hagyományokra, részben egészen új alapokra helyezve épített fel egy új rendszert kollégáival. Tulajdonképpen ekkor vette igazán hasznát a cserkészet során tanultaknak: a szervezési, a kommunikációs és a vezetési készségeknek, a rendszerben való gondolkodásnak, a határozott fellépésnek és az egymás iránti tiszteletnek.

Közel 60 évig állt a természetjárás szolgálatában.

1978-ban részt vett az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja megalakításában. Díjai és kitüntetései: Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz, ezüst és arany fokozata; a Természetjárásért, valamint a Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem arany fokozata; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt.

Thuróczy Lajos 2021. december 14-én, rövid, de méltósággal viselt betegség után hunyt el. 2022. január 21-én a Rákospalotai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

turistajelzések jabb jelzésekkel bővült a hazai turistaút-hálózat: a Budai-hegységben egy teljesen új, piros háromszöggel jelölt turistaút vezet a Tündér-hegy és a János-hegyen lévő Erzsébet-kilátó között, míg Diósdon a helyi nevezetességeket bemutató zöld sáv meghosszabbított útvonalán túrázhatnak az érdeklődők. A jelzésfestési munkát ezúton köszönjük Szenczy Ágnesnek (Túrabot Természetjáró Csapat), Klenczner Istvánnak, Kunos Gábornak és Kámán Ferencnek.

Ú

Csoda szép panorámát, tartalmas kikapcsolódást és számos geológiai érdekességet tartogat Érd első túraösvénye, a LevenDuna. A tárnoki Öreg-hegy, a Biai-erdő és az érdi lőtér találkozása, valamint a Duna-parti Beliczay-sziget között vezető, 16,5 kilométeres útvonalat két lila színű hullám jelöli, amelyek nemes egyszerűséggel a levendulát és a Dunát szimbolizálják. A kihívást kedvelőknek a 310 méteres szintemelkedés miatt a Duna felől érdemes útnak indulni, míg a tanösvény másik végpontjától ennél jóval kíméletesebb élményben lehet részünk a folyamatos szintcsökkenés miatt.

Az útvonal olyan látnivalók mellett vezet, mint a Szilvafás, a Fundoklia-völgy, a Tárnoki út végén létesítendő rekreációs övezet, a Bíbic utcai egykori gyakorlókert, az ófalui pincesor vagy a Beliczay-sziget. További leágazó túraútvonalként és a leágazó túrajelölésekkel a Kálvária-hegy Szenvedő Krisztus-kápolnája, a Szapáry-kastély romja, valamint az érdi minaret (Hamza bég minaret) is elérhető lesz hamarosan a túrázók számára. A LevenDuna már idén része lett az Érdi Települési Értéktárnak is. A túraútvonal földrajzi, geológiai, kulturális, történelmi és közösségi értékein kívül egészségvédelmi és rekreációs jellege

Új, piros háromszöggel jelölt turistaút vezet a Tündér-hegy és a János-hegyen lévő Erzsébet-kilátó között – Térkép: Bába Imre

A zöld sáv meghosszabbított útvonala Diósdon – Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i miatt is fontos szerepet játszik a helyi lakosság identitásának, kötődésének erősítésében. Érden kívül és belül egyaránt bővíthető, ugyanis a százhalombattai Sánc-hegy és a biatorbágyi Nyakas-kő felé is tovább lehet menni. Az útvonal megvalósítását Érd városának önkormányzata támogatta, és az

Érd első túraösvénye, a LevenDuna – Térkép: Bába Imre

A 8,5 kilométer hosszú tanösvény Bátor község felett – Térkép: Bába Imre

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Érdi Értéktár Bizottság javaslatára került az Érdi Települési Értéktárba. A túraösvény kivitelezéséért köszönet illeti az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulóit, az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület tagjait és azok családtagjait, a Csillagösvény Waldorf Iskola lelkes tanulóit és azok szüleit, a BTSSZ Technikai Bizottságát, valamint Cséplő Gábort, Hamzsek Zoltánt, HanákFehér Gabriellát, Kunos Gábort, Martonosi Anitát és Mócsány Bertalant.

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület nevéhez fűződik a Heves megyei Bátor község feletti, helyi és Natura 2000 védettség alatt álló Nagy-oldalban nemrégiben átadott tanösvény szakmai háttéranyagának összeállítása és fizikai megvalósítása is. A 8,5 kilométer hosszú, kedvező terepviszonyai és szintkülönbségei miatt gyerekekkel is kényelmesen bejárható turistaút ötletét a Bükkvidék és a Medves–Vajdavár-vidék találkozásánál elhelyezkedő település turisztikai szempontból vett ismeretlensége adta. Felfedezésére pedig bőven van lehetőségünk, elég csak az Árpád-kori templomromokra, földvárakra vagy az ország legnagyobb homokkősziklájára gondolnunk. Az út mentén kihelyezett információs táblák a környék élő és élettelen természeti értékeit, kultúrtörténeti érdekességeit mutatják be. A földtörténeti és biológiai ismereteken kívül elolvashatjuk Vidróczki Márton történetét is, akit a legtöbben mátrai betyárként ismernek, holott élete utolsó három évét töltötte csak a Mátrában, azelőtt Bátor környékén élte a betyárok cseppet sem egyhangú mindennapjait. Szintén a táblák tájékoztatnak arról, hogy a legelőerdőkkel, hagyásfás legelőkkel tarkított táj kialakulásában – amely a néprajzi értelemben vett Palócföld déli pereme – fontos szerepet játszottak egykor a Felvidék irányába vezető történelmi kereskedelmi utak és a közel száz évig aktívan működő kőszénbányák is. A tanösvény a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával valósult meg Bátor község önkormányzatának megbízásából. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület együttműködő partnere a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Egererdő Zrt. Egri Erdészete volt. 

hírek Két új helyi jelentőségű természet­ védelmi területtel gazdagodott a főváros

Fotó: Adobe Stock

A homoki gyík lett az Év Hüllője 2022-ben A kampányt 2012 óta szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) választása azért esett Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkjára, az alföldi pusztákon élő homoki gyíkra (Podarcis tauricus), mert talán ez a legszebb, egzotikus színezetű gyíkfajunk. Fő elterjedési területe a Balkán-félsziget és a Fekete-tenger partvidéke. Hazánkban a Pestisíkságtól kezdve a Duna–Tisza közének szinte minden, természetes gyeppel fedett homokhátán megtalálható. Mint minden hüllő és kétéltű, ez a faj is védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 000 forint egyedenként.

Ismerd meg e különleges hüllőnket az MME honlapján található leírásból!

Budapest különleges helyet foglal el a csak a Kárpátmedencére kiterjedő, Európa területének mindössze 3%-át kitevő pannon biogeográfiai régióban, ahol számos olyan védett élőhelytípus és faj található, amely Európában máshol nem fordul elő. Hatalmas szó, hogy még egy világvárosban is megtalálhatjuk a Kárpát-medencén belül is ritkaságnak számító fajokat. 2021 végén az Óbudai-sziget galériaerdejével (ártéri erdejével) és a Jegenye-völgy felső szakaszával bővült a főváros helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek listája. Ez utóbbi a védett foltos szalamandra (Salamandra salamandra) egyedüli élőhelye a fővárosban.

Ismerj meg párat Budapest helyi jelentőségű védett természeti területei közül!

Fotó: Dömsödi Áron

Felfedezőjéről, egy magyar csillagászról neveztek el egy üstököst „Bár ekkor már majdnem napra pontosan 24 éve üldöztem a Schmidt-teleszkóppal a gyermekkori álmomat, mégis annyira váratlanul ért a felfedezés, hogy elsőre nem is akartam elhinni” – írja Sárneczky Krisztián a beszámolójában.

A csillagász Mátraszentimre-Piszkéstető obszervatóriumában tette a megfigyelést január legelején. A nem mellesleg 2022 első felfedezett üstököseként jegyzett, C/2022 A1 jelű égitest azóta hivatalosan is a Sárneczky-üstökös nevet viseli. Magyarországon 36 éve nem történt ilyen esemény, és Sárneczky Krisztián ezzel a harmadik magyar, akiről üstököst neveztek el.

Fotó: Sztankó Bálint

Olvasd el a csillagász személyes hangvételű beszámolóját a QR-kódot beszkennelve!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Tudtad-e?

Fotó: Gulyás Attila

…milyen hőmérsékleti rekordok kötődnek a tél utolsó hónapjához?

A Magyarországon eddig mért legalacsonyabb hőmérsékleti értéket (–35 Celsius-fokot) nyolcvankét évvel ezelőtt, 1940. február 16-án olvasták le a hőmérőről a ma Miskolchoz tartozó Görömbölytapolcán. A legmagasabb februári hőmérsékletet (23,5 Celsius-fokot) az ország túlsó végében, Sárvár városában mérték 2019. február 28‑án. Tavaly egyébként mind február 4-én (18,1 Celsius-fok, Letenye), mind február 26-án (22,4 Celsius-fok, Kiskunfélegyháza) új napi melegrekord született hazánkban. A fenti adatokból látható, hogy a februári abszolút hőingás elméleti értéke akár 58,5 Celsius-fok is lehet Magyar­országon, ami elsőre talán hihetetlennek tűnik, mégis igaz.

Fotó: Adobe Stock

…mi a közös tüskés vértecsben és a magyar bodrányban?

Fotó: Farkas Edit, Lőkös László

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem, nem halandzsával, ilyen trükkel nem ugrasztanánk be szívesen a Turista Magazin olvasóit, és nem is két népmesehőssel van dolgunk. Hanem két zuzmófajjal, amelyek ráadásul még védettek is Magyarországon. Státuszuk ugyanakkor nem egyedülálló, hiszen rajtuk kívül még tizenöt rokonuk mondhatja el magáról, hogy kiemelt természetvédelmi oltalomban részesül. Íme, a válogatott társaság: izlandi zuzmó; erdei, szelíd és valódi rénzuzmó; magyar tölcsérzuzmó; tüdőzuzmó; változó ebzuzmó; pettyegetett tárcsalapony; korpás, bozontos és soklombú csigalapony; virágos szakállzuzmó; Pokorny-, homoki és terülékeny bodrány.

A Magyarországon védett zuzmók természetvédelmi értéke 5000, illetve 10 000 forint, amely pénzben kifejezett értékek a teleptestre vonatkoznak.

TUDTAD, …mit jelent a balázsolás?

A hagyomány szerint örmény származású Szent Balázs püspök és vértanú életéről igen keveset lehet tudni, Írta: az viszont bizonyos, hogy keleten a Nagy Loránd István 6., míg nyugaton a 9. századtól fogva a torokbajoktól védelmező szentként tisztelték.

A balázsolás nem más, mint a katolikus egyház gyertyával adott áldása „torokbetegség és minden baj” ellen, amely Szent Balázs napjához, azaz február 3-ához kötődik. Magyarországon a 16. század óta ismert gyertyaáldás és a balázsolás könyörgése.

A szentmise végén a pap két – régebben X, ma rendszerint Y alakban egymáshoz illesztett – gyertyát tart a hívők álla alá, miközben a következőt mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól.”

Fotó: Gulyás Attila

…melyik Magyarország 10 legnépesebb települése?

Azzal, hogy Budapest (1 723 836 fő) áll a dobogó tetején, valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, a sorrend további alakulása ugyanakkor már többeknek okozhat fejtörést.

Segítünk: a 2. Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen (200 974 fő); a 3. Csongrád-Csanád megye székhelye, Szeged (159 074 fő); a 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, Miskolc (150 695 fő); az 5. Baranya megye székhelye, Pécs (140 237 fő); a 6. Győr-Moson-Sopron megye székhelye, Győr (132 735); a 7. Szabolcs-SzatmárBereg megye székhelye, Nyíregyháza (116 554 fő); a 8.

Bács-Kiskun megye székhelye, Kecskemét (109 651 fő); a 9. Fejér megye székhelye, Székesfehérvár (95 545 fő); a 10. pedig Vas megye székhelye, Szombathely (78 324 fő) a KSH 2021. január 1-jei állapotokat tükröző adatai alapján.

…hol gyönyörködhetsz idehaza a téltemető egyik legnagyobb állományában?

A boglárkafélék családjába tartozó téltemető egy hazánkban nem őshonos, mediterrán eredetű, Dél-Európából származó faj, amely remekül „beilleszkedett” Magyarország növényvilágába. A kikeleti hóvirággal együtt virágzó, ám annál korábban nyíló évelő enyhe telek esetén már február első heteiben megörvendezteti sárga színű, magános, csúcsálló virágaival a természetjárókat. Érdekesség, hogy a téltemető tüszőtermésének parányi magjait hangyák hordják szét. Üde gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben bukkanhatunk rá e védett növényre, de ha grandiózus látványra várunk, vegyük célba a Tihanyi-félsziget tövében fekvő Aszófő községet, amelynek határában a téltemető egyik legnagyobb magyarországi állományát fedezhetjük fel.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

Városi Séta

Mesélő Sopron Történetek a Tűztornyon túlról 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Sopron belvárosában szinte minden épület gyönyörű műemlék, az ember tényleg csak kapkodja a fejét a sok szépség láttán. Ezernyi érdekesség van a belvárosban, amelyekről írhatnánk, de mi ezúttal Sopron egy másik, kevésbé ismert szegletét, a Bécsi külvárost, a szőlősgazdák hajdani negyedét jártuk be.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

Városi Séta étánkat Sopron legismertebb épületénél, a Tűztoronynál kezdtük, amelynek alsó része a 13. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. A város ősi magját a középkorban városfal és várárok vette körül, amelyet ma is követ az utcák vonala. A 18. századig két helyen, az előkapun és a hátsó kapun lehetett csak bejutni a városfalon belülre, amelyek helyét ma az utcanevek is őrzik.

S

Piac a városfal tövében Sopron legismertebb épülete a Tűztorony, sétánk kiinduló- és végpontja

Fent a középkori hangulatú Festő köz, lent a Várkerület egyik hajdani fogadója

A Tűztoronytól az Előkapun keresztül jutottunk a hajdani városfalat kívülről követő körúthoz, a Várkerülethez, közben pedig az egykori városfal maradványait is szemügyre vehettük.

A 12. századtól a várárok külső pereme volt a piacok helyszíne, egyes szakaszait a fő árucikkekről nevezték el, így volt például Szénapiac, Marhavásártér és Kovácsszer. Ez utóbbit ma Kisvárkerületnek hívják, és itt találjuk a különleges Festő közt, amely ma is középkori hangulatot áraszt. A kis sikátor a nevét onnan kapta, hogy régen a kékfestők itt vitték vásznaikat az Ikva kanyarulatában álló városi festőházba, amelynek padlásán a kelméket szárították.

Amikor várost körülölelő várárkot betemették, a területet felparcellázták, a telkeket pedig főleg kereskedők vették meg, és attól függően, hogy mennyire voltak tehetősek, vagy csak egy kis boltot építettek, vagy az üzlet fölé még egy egész palotát is felhúztak. A Várkerület máig megőrizte szerepét, hisz ma is Sopron nyüzsgő kereskedelmi központja sok-sok üzlettel, étteremmel, sétálóutcával. Itt járt egyébként 1900-tól 1923-ig a soproni villamos is.

A kőoroszlán és a fekete elefánt Ha az Ikvahíd utca és az Ötvös utca között sétálunk, számos hajdani fogadó épületét láthatjuk.

A középkori hangulatú Fehér Ló fogadóban szállt meg például 1644-ben Zrínyi Miklós, de később Joseph Haydn is többször megfordult itt. A ma is szállodaként üzemelő Arany 14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szarvas fogadóban szállt meg a nászúton lévő Johann Strauss harmadik feleségével. Mindezt nem akarta nagydobra verni, azonban a fogadó cigányprímása felismerte az inkognitóban levő „keringőkirályt”, és rákezdett a Kék Dunakeringőre. Strauss és felesége azonban inkább kerülte volna a feltűnést a mézeshetek alatt, így elmenekültek az ünneplők lelkes hada elől – legalábbis így tartja a soproni legendárium.

Sopronban sétálgatva rengeteg érdekes, apró részletet is kiszúrhat az ember. Például régi cégéreket, mint a Várkerület és a Hátsókapu sarkán álló fekete elefántot, amely az azonos nevű gyarmatáru- és fűszerüzletet hirdette hajdanán. Vele szemközt, az utca túloldalán egy szigorú tekintetű kőoroszlán áll, amely szintén egy fűszerüzletet reklámozott, nevezetesen az Arany Oroszlánt.

Sopron középkori erőd­ rendszerének maradványait az 1960-as évek ásatásai hozták újra napvilágra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

Városi Séta Poncichterek nyomában A Várkerületet az Ikvahíd utcán hagytuk el: csalóka név ez, ugyanis ma már sem a híd, sem az Ikva nem látszik itt. Helyükön egy szürke házakkal övezett utcát látunk. A patak a házak alatt folyik, az épületeket pedig az itt áthaladó két hídra építették.

Innen a Szent Mihály utcán indultunk el, és meg is érkeztünk Sopron Bécsi külvárosába.

A középkorban a belvárost övező városfalakon túlra is terjeszkedett Sopron, így jöttek létre a történelmi külvárosok. Először a Bécsi, aztán a Balfi, a Győri és az Újteleki, amelyek nevüket mind a rajtuk átvezető főútról kapták. Később, a 17. század elején a külvárosok védelmére is létesült egy városfal, amelyen kívül közel száz évig nem is építkeztek.

A Bécsi külvárosban ma is láthatunk még jellegzetes poncichter­ házakat.

Az egyik legszebb a Két Mór ház

A Bécsi külváros a poncichterek, gazdapolgárok negyede volt. Poncichtereknek a német ajkú szőlősgazdákat nevezték. A szó maga a német Bohnenzüchter (’babtermelő’) kifejezésből ered, ami arra utalt, hogy a szőlősgazdák

a szőlőtőkék sorközébe gyakran babot vetettek. A bab nemcsak a szőlőnek volt hasznos, de termése a poncichterek konyhájának egyik karakteres összetevője lett. Olyan jellegzetes ételek készültek babból, mint a babgombóc vagy a borsos-tejfölös babrétes.

Sopronban a borospincék nem a szőlőben voltak, hanem bent a városban. A soproni gazdák boraikat lakóházaik pincéjében őrizték és a város által adott jog alapján házi kimérésben (Buschenschank) maguk értékesítették. A borkimérés jogát a kapu fölé akasztott koszorú vagy fenyőág jelezte. A zöld ágakra helyezett szalag színe azt is megmutatta, hogy milyen bort árul a gazda: a fehérbort fehér szalag, a vöröset piros szalag hirdette.

Templom a dombtetőn

A Soproni borvidék

Fotó: Adobe Stock

A Soproni borvidék múltja az ókori rómaiakig vezethető vissza, és már a 14. században az ország legjelentősebb borvidékei között tartották számon azt, később a német ajkú szőlősgazdák, a poncichterek öregbítették tovább a soproni borok hírnevét. Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt a jellemző, a ma is legfőbb fajtának számító kékfrankos 1890 után került előtérbe.

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bécsi külvárosban, a középkori város legmagasabb pontján épült fel a Szent Mihálytemplom, Sopron legrégebbi plébániatemploma. A templomhoz vezető Szent Mihály utcát jellegzetes poncichterházak szegélyezik.

Ezeket részházaknak is hívják, amelyek jellegzetessége, hogy egy házszám alatt több lakóház található. Itt ugyanis nem felfelé terjeszkedtek, hanem oldalirányban épültek az újabb generációk számára a földszintes házak.

A templom körül látható házak legszebbike az 1710 körül épült Két Mór ház. Nagy fakapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi,

tetején egy-egy mór tartja vállán a kapupárkányt. A párkány tetején a kis Jézus alakja látható, a házak oromzatán pedig Mária és József alakja is feltűnik, de Szent Flórián és Szent Rókus is helyet kapott, hogy megvédjék a ház lakóit a tűztől és a pestistől.

A Szent Mihály-templom az ország egyik legjelentősebb gótikus műemléke. Első írásos említése a 13. század végére tehető, de mai formájában 1484-re készült el, és felszentelésén állítólag Mátyás király is jelen volt. A templom 48 méter magas tornyával már messziről jól látszik.

Érdemes megnézi a Szent Mihálytemplomot és annak kertjét a kicsiny Szent Jakabkápolnával

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

Városi Séta

A templomkertben egy másik érdekes épület áll, a 13. századi Szent Jakab-kápolna, amelyet csontháznak (ossarium) is hívnak. A templom körül kezdettől fogva volt egy fallal körülvett temető. Ha megtelt, a régi sírhelyekre kezdtek el temetkezni, de előtte kiszedték onnan a csontokat, majd a kápolna kriptájában helyezték el azokat. A templom melletti sekrestyésházban egy kiállításon ismerhetjük meg a templom és az azt körülvevő városrész történetét, és a templomot bemutató szakvezetéses séták is innen indulnak.

A Bécsi külvárosban a Szent Mihály-templom mellett még három templom épült a középkorban, de a hangulatos utcákon sétálgatva ma is sok helyen látni lakóházak homlokzatát díszítő, vallásos témájú szobrokat is. A Halász utcában például, ahol a fertői halászok laktak, az egyik középkori ház homlokzatán egy kis fülkében Szent Miklós szobra látható, nem véletlenül, hisz ő a halászok védőszentje is.

Jégverem és pihenőkeresztek A templomtól a Bécsi út felé vettük az irányt, útközben aztán az egyik műemlék épület követte a másikat. Ebben a városrészben sok ház egyelőre kissé romosan őrzi a múltat, a belvároshoz képest jóval kopottabb és fakóbb minden, de így is nagyon hangulatos ez a negyed, 18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bécsi külvárosban járva felfelé is tekingessünk, mert a házak homlokzatán is sok szépet és érdekeset láthatunk

Így néz ki a jégverem, ha a felette működő étteremből lenézünk

és elképesztően sok érdekességet mesél Sopron városának múltjáról. Árulkodó utcanevekből nincs hiány errefelé.

Itt van például a Jégverem utca, amelynek név­adóját, a 18. századi jégvermet ma is lehet látni a hasonló nevű fogadó alatt. Az utca­ frontról is bekukucskálhatunk a verembe, bár innen nem túl sok látszik. Az étteremben viszont kialakítottak egy kis betekintőt, egy kerek asztal közepén van egy nagy üvegablak, és azon keresztül a téglaborítású verem alja is

látszik. A verem apró bejárata észak felé nézett.

Náddal és szalmával bélelt belsejét a fagyos téli napokon töltötték fel a Fertő megtört jegével.

A szomszédos Fövényverem utca neve szintén árulkodó, itt ugyanis a 18. századig homokbánya volt. A Bécsi úton a közeli Pékmúzeum sajnos ilyenkor nincs nyitva, de évszázados címerét a perecet törő oroszlánokkal most is látni. Ahogy a Bécsi út végén a hajdani Bécsi kapu címere is megvan még, a kapu helyén álló lakóház falán.

Balra a Lénártkereszt, amely az 1930-as években került mai helyére, jobbra a Bécsi kapu egykori címere

A különös formájú Esernyős ház, amelyhez hasonló épületből régen sokkal több volt a városban

Sopronban több, a középkorból származó pihenőkereszt is látható napjainkban. Ezekben a kőkeresztekben éjjel lámpás égett, amely útba igazította a város felé tartó vándorokat, kereskedőket. A Bécsi úton két kőkeresztet is megnézhetünk, a 15. század közepéről származó Lénárt-keresztet, illetve nem messze tőle, a Bécsi út végén egy későbbi, a 17. század második feléből származó késő gótikus keresztet, a Fehér keresztet, amelynél a Mariazellbe tartó zarándokok gyülekeztek.

Esernyős ház az amfiteátrum mellett Pár lépésre a Fehér kereszttől egy fura kis épület áll, az Esernyős ház. Az egyemeletes házikó alapterülete szobányi lehet, teteje a kínai pagodákéra emlékeztet, csúcsán egy kis csengettyűkkel szegélyezett fémesernyő van. A különös kis ház kerti lak volt hajdan, a 17–18. században városszerte számos hasonló épületet lehetett látni, de mára csupán néhány maradt fenn.

Egy körforgalommal arrébb újabb látnivaló vár ránk. Térben csak pár lépést kell tennünk, de időben és képzeletben jóval messzebb utazunk, ugyanis az Ikva és a Rák-patak között elterülő Scrabantia város i. sz. 2. században épült amfiteátrumának helyén járunk. Most

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Városi Séta

Ennyi maradt mára Scrabantia városának amfiteát­rumából Az 1841-ben épült soproni szélmalom, lapátok nélkül

egy magas sáncokkal határolt, ovális, füves térséget látunk. Középen volt a küzdőtér, a sáncok pedig a lelátók maradványai. Az amfiteátrumban színházi előadásokat, gladiátorjátékokat, politikai és vallási rendezvényeket, valamint

néha büntetőpereket tartottak. A magas sánc tetejéről remek kilátás nyílik a városra, a templomtornyok erdejére, a lapátjait vesztett, óriási szélmalomra a Kuruc-domb tetején, de a távolban a havas Schneeberg is ki-kitűnik a felhők közül.

És még mindig maradtak érdekességek Ha egy utcával feljebb megyünk, időben a 17. századba ugrunk, egy nevezetes történelmi esemény helyszínére. A Koronázó-domb tetején, a régi villák és a modern lakóházak között egy emlékoszlop áll. 1625. december 8-án Pázmány Péter esztergomi érsek a Kecsketemplomban koronázta Magyarország királyává III. Ferdinándot. Pozsonyban ekkor épp pestisjárvány dúlt, ezért került át Sopronba a nagy esemény. Habsburg Ferdinánd ezen a helyen végezte el a koronázási szertartás részét képező, hagyományos, a négy égtáj irányába történő kardvágást.

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Innen már visszafelé indultunk, a Bécsi útról a Szélmalom utcán, az Ikva soron és a Rózsa utcán át tértünk vissza a belvárosba. Persze csak lassan, mert ezekben az utcákban is akad bőven néznivaló. A Rózsa utca 1. szám alatti ház falán például egy kőtáblára lettünk figyelmesek, amely az Ikva 1787-es, 1833-as és 1879-es víz­ állását mutatja. Ahogy elnéztük a kis patakot, elég nehéz volt elképzelni, hogy az Ikva ilyen nagy áradásra is képes.

A Koronázó-domb emlékoszlopát is felkerestük

Innen egy ugrás a Sas tér, amely egykor a Győr, a Pozsony és a Bécs felől jövő országutak találkozási pontja volt. Egy ilyen fontos helyhez természetesen fogadó is dukált. A hajdani Fekete Sas vendéglő, amelyről a tér a nevét kapta, a 19. század végéig működött. A Szentlélek utcán – ahol jellegzetes fűrészfogas elrendezésben álló, színes, régi házak mellett haladtunk el – jutottunk vissza az Ikvahíd utcához, majd onnan a Várkerületen át túránk kiindulópontjához, a Tűztoronyhoz.

Körsétánkon Sopronnak egy kevésbé ismert arcát fedeztük fel, és talán a cikkből is kiderül: látnivalókból itt bizony nincs hiány. Egyetlen látogatás nem is elég ahhoz, hogy mindent felfedezzünk. Én is úgy érzem, ez a különleges városrész sok-sok érdekességet tartogat még számunkra. 

Amikor az Ikva patak kiáradt – itt járt a víz 1787-ben és 1833-ban 0

250 m

info Ajánlott források, amelyeket mi is nagy érdeklődéssel olvasgattunk: https://www.visitsopron.com http://www.sopronikirandulas.hu https://sopronanno.hu https://www.sopronitema.hu Térkép: Bába Imre

Érdemes betérni a belvárosban található Tourinform-irodába, ahol sok más mellett számos, a tematikus sétákhoz használható kiadványt is találhatunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Látogatóközpont az erdő közepén 2021 nyarán adták át a Sopron parkerdejében Írta: Tóth Judit található Erdő Fotók: Pálvölgyi Krisztina Házát, ahol kiállítás és egy vadas­park is várja a látogatókat.

Mi egy szeles téli napon fedeztük fel a Sopronihegység egyik legújabb látnivalóját.

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z erdő mélyén megbújó látogatóközpont Soprontól 5 kilométerre található, autóval, autóbusszal is megközelíthető, de a komplexum látogatása egy túrába is nagyon jól beilleszthető. Ha megnézzük a térképet, látszik, hogy gyalogosoknak és kerékpárosnak, illetve sífutóknak szánt útvonalak szelik keresztül-kasul a környéket. Mi is gyalogszerrel érkeztünk Brennbergbányáról, ahonnan másfél óra alatt érhető el a hegység Muck nevű magaslata, amelynek oldalában találjuk a látogatóközpontot. A 2 hektáron elterülő komplexumot a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. hozta létre, a projekt koordinátora a Magyar Természetjáró Szövetség volt.

A

Határőrsből látogatóközpont Az 522 méter magas hegy névadója Muck Endre, aki 1882-ben lett erdőgondnok Sopronban. „A soproni erdők atyja” felújította és rendbe tette az akkor meglehetősen leromlott állapotban lévő soproni erdőket, emellett turistautakat és kilátókat is létesített.

A látogatóközpont helyén korábban a mucki határőrállomás állt, a vasfüggöny ugyanis pár száz méterre volt innen. Az épület közvetlen közelében ma is látható az erdőben vágott nyiladék, ahol a műszaki határzár húzódott.

Dr. Takács Viktorral, az intézmény vezetőjével először a vadasparkot nézzük meg. Az állatokat – a megszokottól eltérően – a magasból láthatjuk, ugyanis a terület egy fahíd alkotta sétányon járható be. Megtaláljuk itt a Sopronihegységben és annak szűkebb környezetében előforduló vadfajokat, az épület mellett egy kis tavon néhány lúd- és récefaj él, köztük például a nálunk leggyakoribb telelő lúdfajnak számító nagy lilik néhány példánya, a sétány mellett és alatt kialakított röpdében pedig főként különféle fácánfajokat láthatunk, amelyeket díszmadárként vagy vadászati céllal hoztak be Európába.

Mindent a soproni erdőkről Az 550 négyzetméteres épületegyüttesben a büfé és a tágas közösségi tér mellett berendeztek egy kiállítást, amely a soproni erdők élővilágát mutatja be. A témát sok nézőpontból körüljárjuk, szó esik például az erdők szintjeiről, az erdő lakóiról, a holt fákról, de az erdő-, illetve a vadgazdálkodás fontosabb fogalmai és feladatai is szóba kerülnek. Megtudhatjuk például, hogy mi a különbség a szarvasok agancsa és a muflon szarva (úgynevezett csigája) között, illetve azt is, hogy miként árulkodnak ezek az állat koráról.

Az egyik vitrinben az erdők károsítóit láthatjuk, például a szúbogarakat, amelyekből egy hatalmas befőttesüvegnyi a Soproni Egyetem egyik kutatójának az ajándéka. Láthatunk továbbá

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg Az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark az „Alpokaljai kalandozás a Sopron–Fertő térségében” elnevezésű, GINOP-7.1.2-15-2017-00020 kódszámú európai uniós pályázat keretében valósult meg a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi vezetésével. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről itt érhető el: http://projekt.mtsz.org

gubacsokat, és az erdő állatainak nyomairól is szó esik. Megtudhatjuk, hogy a táplálkozási nyomok igen beszédesek lehetnek a szakértők számára, akik például egy lerágott tobozról is meg tudják mondani, hogy mókus vagy egér lakmározott-e belőle.

Interaktív eszközökben sincs hiány, hisz a kisgyerekes családok mellett sok gyerekcsoport is ellátogat ide, és az épület erdei iskolai oktatás helyszíne is egyben. Az egyik falon madárhangokat hallgathatunk, egy futurisztikus szemüveg segítségével pedig virtuális utazást tehetünk a Soproni-hegységben.

A téli hónapokban az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark – hétfő és az ünnepnapok kivételével – 9 és 16 óra között látogatható.  További információ: https://taegrt.hu/ erdo-haza Európai Regionális Fejlesztési Alap

rejtett kincseink

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hór-völgy

Téli túra a Bükk leghosszabb patakvölgyében Írta: Joó Annamária Fotók: Magócsi Márton

Érdemes bakancsot húzni a hidegben is, mert ilyenkor télen egészen különleges élmény az erdőt járni. Az ország egyik leghosszabb völgyében gigantikus mészkősziklák, púpos kőtömbök, mészégetők, üveghuták, rejtekadó barlangok között kanyarog a túraösvény és a bringaút, de az Ódorvár sziklakiszögellésének körpanorámája mindent visz. Télen az menjen a Hór-patak völgyébe túrázni, aki teljesen ki akar kapcsolni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

rejtett kincseink Hór-patak völgye több szempontból is különleges. Egyrészt a Hollóstetőtől Cserépfaluig húzódó természeti látványosság a maga közel 18 kilométerével a Bükk leghosszabb völgye. Másrészt nem sok olyan völgyünk van, amelyen a középkortól fogva évszázadokon át fontos közlekedési és kereskedelmi útvonal vezetett keresztül, a Hór-völgy esetében bele­ értve annak szurdokszerű, alsó szakaszát is.

A

A természetes út az alföldi területeket az Északi-középhegységgel kötötte össze. Ezen szállították Miskolcról és Diósgyőrből az Alföld piacaira a bükki termékeket (üvegáruk, faszén, égetett mész). A patakvölgy kellemesen változatos, hol kiszélesedik, és rétek tagolják, hol már-már szurdokszerűen összeszűkül,

A Hór-völgy az ország egyik leghosszabb völgye, amely a középkorban forgalmas útvonalnak számított

ahol hatalmas, mohás sziklák sorakoznak a völgy oldalában. Hóval fedve pedig különösen szép. És a Déli-Bükk egyik leglátványosabb körpanorámájával gazdagodhatunk, ha felkapaszkodunk az Ódorvár-hegy sziklagerincén lévő vármaradványokhoz. De ne szaladjunk ennyire előre!

Az utolsó bükki üveghuta A közigazgatásilag Bükkszentkereszthez tartozó Hollóstetőn a piros sáv jelzésen vágtunk neki a kezdetben szélesen kanyargó völgynek.

Már a tél volt az úr, a hó pehelypaplanként borította be a tájat, és ködtömegek gomolyogtak a fák fölött. A délelőtti ég cementszínű volt: a felhők sűrű, ólomszürke fátyolba burkolták a meredek hegyoldalt.

Alig haladtunk pár kilométert, és megérkeztünk az egykori Gyertyánvölgy falu tisztásához, ahol a Bükk utolsó üveghutatelepének emlékei sorakoznak. A Bükk erdeiben a 18. századtól több üveghuta is működött. Az üveghuta nem más, mint az üveg anyagát előállító és feldolgozó műhely. A térségben az első Óhután alakult (ma Miskolc-Bükkszentlászló), a második Újhután (ma Bükkszentkereszt), a harmadik pedig Répáshután létesült.

A Hór-patak vájta völgy látványos mészkőfalai feltárják a Bükk geológia múltját

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mivel a rendkívül faigényes üvegtermék-előállítás hamar felélte az erdőségeket, a negyedik üveghutát Gyertyánvölgybe telepítették, ahol 1834-ben Schier József kezdte meg az üveggyártást. A hutatelep kilenc épületből

állt. A gyárépület, a tulajdonos lakóháza és irodaépülete, a munkások lakóházai mellett volt istálló, kocsma, szín és méhes is. Fénykorát Schusselka Gusztáv vezetése alatt élte, ekkor 70 munkás dolgozott az üzemben.

A hagyományos ablaküvegen kívül legnagyobb mennyiségben mindennapi használatra szánt

Régi sír a Bükk hegység utolsó üveghutatelepülésének temetőjében A gyertyánvölgyi kiállítóhelyen megismerhetjük a bükki üveg­ gyártás történetét

öblösüveget állítottak elő. A bükki üveggyártás történetében először Gyertyánvölgyben készítettek csiszolt, metszett és vésett díszű üvegeket. A hutában 1896-ig folyt az üveggyártás, bezárását követően a telep fokozatosan elnéptelenedett, házait 1926-ig lakták. A régészeti feltárások nyomán mára az egykor virágzó hutatelepből mindössze két épület maradványai, egy munkásház és egy lakóház alapjai, valamint egy kút, egy pince és a település temetője maradt hírmondóul.

A Gyertyánvölgyben kialakított szabadtéri bemutatóhelyen képes tablók mutatják be az üvegkészítés folyamatát, és bepillantást nyerhetünk az üvegesek komoly szakmai tudást és odafigyelést igénylő mesterségébe. Az országban egyedülálló ipartörténeti emlékhely.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

rejtett kincseink patak tölt fel attól függően, hogy mekkora a hozama éppen, mennyi csapadék esett, illetve milyen volumenű volt a tavaszi hóolvadás.

A Hór-patak innentől búvópatakként kígyózik tovább. Néhol a felszínen folyik, aztán hirtelen a föld alá bújik, és nem tudni, hogy legközelebb hol bukkan fel ismét. Esős időben bővebb vizű, legszebb formáját pedig talán épp télen, befagyva mutatja.

Tebe-rét és a Hór-patak forrása A következő érdekes helyszín, ahol megváltozik a táj, a Tebepusztát követő Tebe-rét.

A terebélyes tisztás közelében található a Hórpatak forrása, ezért a Tebe-rét tulajdonképpen egy időszakos tó medre is egyben, amelyet a

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdő kiszélesedik, és elérkezünk a Balla-völgy és a Hór-völgy összenyílásánál fekvő Tebe-rétre

A Hór-völgy nagy erénye az arányossága.

Szűk, sziklákkal tarkított részek után egyszeriben tágas völggyé szélesedik, hogy néhány kilométer múlva újra összeszűküljön.

A meredek hegyoldalakról helyenként oldalvölgyek kapcsolódnak hozzá, ahol hangulatos rétek nyújtanak kiváló pihenőhelyeket a

szemlélődésre. Ezek egyben remek „kimeneti pontok” is, amennyiben a Hór-völgyi kirándulást különböző hosszúságú, modulárisan bővíthető túrákkal kötnénk össze. Az első ilyen leágazó – Hollóstető felől érkezve – a Teberétnél található Balla-völgy, amelyen egészen Répáshutáig juthatunk. További lecsatlakozási lehetőségeket kínál a Pazsag-völgy, a Hidegpatak-völgy és a Hosszú-völgy.

Ahogy elhagyjuk a Tebe-rétet, a kövesutat régi kilométerkövek díszítik, gyakorlatilag bizonyítva, hogy egykor közút volt. A 20. század közepén, az 1960-as években még buszjárat is közlekedett rajta. A tél egyik nagy ajándéka, hogy a lombtalan időszakban olyan látnivalók is felárulnak az erdők mélyén, amelyek nyáron

A Hór-patak, ahol felbukkan a fák között, ott folyékony ékszerként ingerli fotózásra a turistákat

szinte láthatatlanok. Ahogy haladunk, az út mentén fel-feltűnnek a hajdani mészégetés nyomait őrző gödrök. A völgy alacsonyabb részein már visszavonulóban volt a hó. Nedvesen és szürkén kapaszkodott a táj azon részébe, amelyet még uralma alatt tartott.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

rejtett kincseink Egy kitérő, amelyet nem bánunk meg A piros sáv a Hosszú-völgy becsatlakozását követően átvált kék keresztre, és kissé odébb erről ágazik le a kék rom jelzés, amely a DéliBükk egyik legszebb kilátópontjához, az Ódorvár romjaihoz vezet. A szuszogtató emelkedő kemény lesz, de megéri a fáradságot az Ódorvár-hegy sziklakiszögellésén elénk táruló látvány. A romoktól bámulatos körpanoráma nyílik a Déli-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombvonulataira és településeire. A Hór-völgy mély bevágása szinte a lábunk alatt kanyarog a hegyoldalak szorításában.

A merészen kiemelkedő szikla déli oldalán, egy rövid szakaszon csekély maradványok tanúsodnak az Ódorvár fennállásáról. Ma már nagy fantázia kell ahhoz, hogy magunk

Fotó: MTSZ

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Ódorvár csekély maradványai a Hór-völgy felé kinyúló sziklagerincen találhatók

elé képzeljük a hajdani erősséget. A vár történetéről keveset tudunk. Sem építésének dátuma, sem pusztulásának időpontja nem ismert. Egyetlen okleveles említése 1351-ből való. A hagyomány szerint a 15. század közepén husziták foglalták el, majd rablóvárnak rendezték be. Innen ellenőrizték a völgyön

áthaladó kereskedelmi forgalmat, és portyázásaikkal sanyargatták, rettegésben tartották a környező falvak lakóit. A fosztogató banditákat végül az 1470-es évek elején Mátyás király fekete serege füstölte ki, alaposan szétdúlva a várat. A rombolás olyan jól sikerült, hogy többé már nem épült újjá.

Az Ódorvár bérce alatt, az Oszlai-réten áll az egykori erdészház, amely tájházként működik

Miután az Ódorvár 360 fokos panorámáját minden irányban jól megcsodáltuk, ereszkedhetünk is vissza a kék rom jelzésen a völgybe, ahol a kék kereszten közel 2 kilométer múlva, az Oszlai-rétnél újabb látnivalók várnak ránk.

Részint kinyílik a táj, és olyan pompás rálátást biztosít a 660 méter magas Ódor-hegyre és annak kis testvérére, az Ódorvár-hegyre, hogy nem egykönnyen tudunk majd elszakadni a látványtól. Másrészt itt található az Oszlai tájház egy kellemes pihenőhellyel. A fehérre meszelt falú, tornácos vályogépületet még a 18–19. század fordulóján építették a Coburgok erdőőri laknak, amely 1981 óta üzemel tájházként. (Nyitvatartás: május 1-től szeptember 30-ig szombatonként 10-től 16 óráig, illetve előzetes bejelentkezéssel.) Szomszédságában áll a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kutatóés vendégháza.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Térkép: Bába Imre

rejtett kincseink

A Hór-völgy déli bejárata

Neander-völgyi ember a Bükkben

0

2 km

Bringával, akár családdal is Sok látnivalójával a Bükk egyik legszebb völgye ideális családi kirándulást ígér. Ebben az esetben érdemes kerékpárral nekivágni a völgynek. A Hollóstetőig leküzdendő, mintegy 415 méteres emelkedés szépen eloszlik a tekintélyes távon, amely bringával egy nap alatt oda-vissza bejárható. A Subalyuk Múzeum és Látogatóközpontban előzetes egyeztetést követően akár kerékpárt is bérelhetünk. Gyalogszerrel indíthatjuk a túrát Hollóstetőn, a „Hollóstető, turistaház” buszmegállóból, ahová Miskolcról érkeznek járatok. Ebben az esetben a túra végén az Egerből és Mezőkövesdről Bükk­ zsércre tartó buszokkal, a „Hórvölgyi útelágazás” buszmeg­ állóból tudunk továbbutazni. Ha autóval érkezünk, akkor Hollóstetőn vagy a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont parkolójában hagyhatjuk a járművet.

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csupán 2 kilométer, és megérkezünk hazánk egyik legjelentősebb őskőkori lelőhelyéhez, a Suba-lyukhoz, amely a Kút-hegy sziklás oldalában található. A barlang szádájához a völgyből egy meredek ösvény vezet fel, a feljutást korlátokkal igyekeztek megkönnyíteni. Őszintén elámultunk a bejárat méretein: egy emeletes autóbusz csont nélkül átférne alatta!

Kényelmes, de nehezen megközelíthető búvóhelyet nyújthatott Suba Miska betyárnak is, akiről a barlang a mai nevét kapta. 1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek a területen, amelyek során a forrásbarlangban Neander-völgyi emberek – egy 25–35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek – csontmaradványait találták meg nagyszámú állatcsont, pattintott kőeszköz és tűz használatára utaló faszéndarabkák mellett. A Suba-lyuk bal oldali elágazása egy másik, korláttal ellátott felső nyíláshoz vezet, ahonnan a Hór-völgy déli végére láthatunk rá.

A Suba-lyuktól mintegy 500 méterre a köves völgyi út átvált aszfaltútba, a bükkaljai táj hirtelen kinyílik előttünk, és túránk végén, a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont épületeinél találjuk magunkat. Épp időben, mert a délutáni sötétség lassan leszállt Cserépfalura, megtöltötte a völgyet, kisatírozva a finom részleteket. A kora reggeli órákban

Millenniumi-kilátó Ha a Hór-völgyben járunk, és időnk engedi, érdemes ellátogatni a Cserépfalu határában található, különleges formájú építményhez. A dombon magasodó kilátó messzebbről nézve egy űrrakéta orrkúpjára emlékeztet, vagy egy kilőtt puskagolyóra. Formája azonban az alkotói szándék szerint egy kaptárkövet idéz, és nevéhez hűen 2000-ben épült.

A dácittufatömbökből épült kilátóba beillesztett régi, faragott kövek a környék legendás kőfaragói előtt tisztelegnek.

A belső fülkeablakok a Göncölszekér csillagkép formájában vannak elrendezve, belőlük lenyűgöző kilátás nyílik a Déli-Bükkre, a Hór-völgyre, Cserépfalura és a Bükkaljára. vagy naplementekor érdemes erre járni, mert olyankor mutatja meg a Hór-völgy végtelenül csendes, nyugodt, különleges arcát. A tél, a havas, deres táj sajátos hangulatot kölcsönöz neki. Minden lépésnél hallod a hó roppanását,

amelyet visszhangoz a néma erdő, utadat állatok nyomai kísérik. Csak a tüdődet szellőzteted, csak a mozgás puszta öröméért lépdelsz, és a zen egy olyan különleges tartományában lubickolsz, amelybe a túrázás és a természet juttat el. 

A Déli-Bükk legjelentősebb őskőkori lelőhelye a Suba-lyuk barlang

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

zöldhullám

Cseh kucsmagomba A süveges tavaszhírnök Írta: Nagy Loránd István

Legkorábban megjelenő kucsmagombafajunkkal akár már a meteorológiai tél utolsó hónapjában, februárban is találkozhatunk, ha kellőképpen enyhe az időjárás. Ehhez persze figyelmesen kell járni-kelni a természetben, a „valódi gombaszezont” hazánkban megnyitó cseh kucsmagomba ízletes termőtesteit ugyanis még a rutinosabb gombászok sem mindig találják meg az avartakaró alatt.

csészegombák (Pezizales) népes rendjének kucsmagombafélék (Morchellaceae) családjába tartozó cseh kucsmagomba (Verpa bohemica) február és április között fejleszti látványos termőtesteit, amely úgynevezett süvegre, valamint tönkre különül. Harang alakú, lekerekített csúcsú, vörösesbarna vagy sárgásbarna színű, szabadon álló peremű, 2–4 centi­

A

méter magas és 1–5 centiméter átmérőjű süvege hosszirányban erősen ráncolt, redős. A süvegperem fiatalon a tönköz ér, idővel azonban attól eltávolodik, felhajlik. A spóratermő réteg a süveg ráncolt, redős felületét borítja. A 2–15 centiméter hosszú, 1–3 centiméter átmérőjű, hengeres vagy lefelé kissé vastagodó, belül vattás állományú, idővel üregessé váló tönk fehéres vagy sárgás színű, sima felületű, gyakran piciny, sárgás vagy sárgásbarna szemcsékkel díszített.

Húsa törékeny, vékony, nedvdús, barnásfehér színű, fiatalon enyhe illatú és ízű.

A korhadékbontó (szaprotróf ) cseh kucsmagomba üde lomberdőkben, ligeterdőkben, cserjés erdőszéleken, nedves talajú területeken él. Alföldi nyárasokban is igen gyakori, középhegységi területeinken pedig vadcseresznyefák vagy kőrisfák alatt telepedik meg előszeretettel.

Fotó: Adobe Stock

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A magunk gyűjtötte gombákra tapadt szen�nyeződéseket (avardarabkákat, talajmorzsákat, homokszemeket) legkönnyebben úgy távolíthatjuk el, ha a konyhai szűrőbe helyezett ter-

Fő az óvat os sá g

A magunk gyűj tötte, étkezési célra szánt term őtesteket minde n esetben vizsgálta ssuk meg hivatá sos gombaszakértő vel! A piaconlin e. hu és a netgom basz.hu webolda lon a gombavizsgá lat helyszíneirő l és a nyitvatartá si időkről is tájékoztatást kaphatunk.

Fotó: Adobe Stock

mőtesteket finom vízsugárral lemossuk, ügyelve arra, hogy ne áztassuk el, illetve törjük össze azokat. A lecsepegtetett termőtesteket igen sokféleképpen felhasználhatjuk, remek levest, mártást készíthetünk belőlük, a nagyobbakat pedig meg is tölthetjük. A formás cseh kucsmagombák szárítmány készítésére is alkalmasak, érdemes ezen a vonalon is elindulni, ha szeretjük a különlegességeket. 

Státusz A hazánkban szabadon gyűjthető cseh kucsmagomba (Verpa bohemica) a piacon, valamint az egész ország területén árusításra engedélyezett gombafajok közé tartozik. Fogyasztása – az ízletes, a hegyes, a fattyú és a pusztai kucsmagombához hasonlóan – csak 20 perces hőkezelést követően javasolt, mivel nyersen vagy nem kellőképpen megfőzve vagy megsütve gasztrointesztinális panaszokat okozhat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Jelvényvadász

Bányászkör a Gerecse

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

keleti szegletében Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

Mindegy, milyen módon fedezzük fel e festői, dimbes-dombos tájat, az viszont biztos, hogy a Dorogi-medencébe invitáló túratematika nem csupán az ipari múlt mementóit, hanem a környék minden szépségét is bemutatja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

Jelvényvadász orogról és környékéről még sokáig a barnakőszén fejtése fog eszünkbe jutni, holott már több mint húsz éve annak, hogy a környék utolsó bányaüzeme bezárt. A nagy múltra visszatekintő, anno országos jelentőséggel bíró helyi bányaipar főként a 20. században határozta meg a környék gazdasági és társadalmi képét, de az itt élők identitására máig nagy hatással van a büszke múlt, amely nem is oly rég még családok ezreinek jelentett megélhetést, illetve erős közösséget. Ennek a letűnt kornak állít emléket a Bányászkör túramozgalom, amely voltaképpen egy több útvonalból álló, számos teljesítési formát kínáló, jelvényszerző túrasorozatot foglal magában. Az erőt próbáló kihívást vagy akár könnyed családi sétát jelentő útvonalak nem csupán érdekes vagy eldugott ipari emlékekhez vezetnek: bejárásukkal felfedezhetünk egy kevesek által ismert, ugyanakkor elragadó hangulatú, számos látnivalót tartogató tájat.

D

A Reimann Bányászat­ történeti Miniverzumban látványos diorámákon elevenedik meg a múlt, de korabeli tárgyakat is láthatunk

Instant túrák Manapság gombamód szaporodnak az úgynevezett instant túrák, azok a túramozgalmak, amelyek esetében az igazolófüzetet és a pecsétpárnát felváltotta a terepen kihelyezett QR-kód és az okostelefon. Ez a 21. századi megoldás a túra igazolásán túl lehetőséget

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Helyenként találkozunk ilyen útjel­ zőkkel, de a tájékozódást alapvetően a GPS-nyomvonal segíti

ad a szintidő mérésére, további információk szolgáltatására, online követésre, illetve számos más lehetőséget is kínál. A Bányászkört 10 hosszabb-rövidebb instant túra alkotja. Egyes túrákat nemcsak gyalogolva, hanem futva vagy kerékpárral is teljesíthetünk, megfordíthatjuk az útirányt, továbbá minden sikeres túráért külön jelvényt vagy éremdíjazást kaphatunk.

Szóval: lehetsz kényelmes ereklyegyűjtögető vagy sportos éremvadász, biztos nem fogsz üres kézzel távozni. A lényeg azonban maga a túra, amely egyszerre kalauzol minket végig a Gerecse megkapó és változatos keleti tájékán (kicsit átnyúlva a Pilisbe is), illetve a környék érdekes, olykor látványos bányászmúltján.

 Schmidt Sándor-kör (55 km, 1780 m szintemelkedés, mindkét menetirányban teljesíthető) A legnagyobbról a legnagyobbat: az 1905-ben Dorogra érkezett Schmidt Sándor bányamérnöknek óriási szerepe volt a település és a környék fejlődésében, ami máig meghatározó örökséget jelent. Érthető, hogy róla nevezték el a körök legnagyobbikát, amely számos emelkedőt tartogat a gyalog (15 óra), futva (9 óra), kerékpárral (6 óra) vagy akár e-bike-kal (5 óra) indulók számára, akiknek eltérő szintidővel 16 ellenőrző pontot kell felkeresniük.

A túra kiinduló- és egyben végpontja a Dorog központjában található Reimann Bányászat­ történeti Miniverzum, amelynek látványos kiállítóterét a névadó altáró bejáratának tövében építették fel. Maga a kör – amelynek legnyugatibb pontja Bajót – számos egykori

bányászati gyűjteményét, egy kényszermunkatábor szomorú helyszínét, a hegyek lábánál fekvő Tokodot, Mogyorósbánya hangulatos települését, a festői környezetben megbúvó és búcsújáró helyként ismert Péliföldszentkeresztet, továbbá a Gerecse keleti, változatos terepet tartogató vidékét.

 Hantken Miksa-kör (33 km, 1000 m szint­ akna helyét és bányászemlékművet érint, részben jelzett, zömében ugyanakkor jelzés nélküli útvonalakon. A kanyargó út legérdekesebb, leglátványosabb helyszíneit a rövidebb körök is tartalmazzák, így nem csupán a hosszú táv teljesítői ismerhetik meg Csolnok értékes

Csolnokon lelkes hagyomány­ őrzők egyedi bányász­ gyűjteményt hoztak létre

emelkedés, mindkét irányban teljesíthető) Ő volt az, aki a 19. században feltérképezte a dorogi szénmedencét, illetve megalapozta a helyi bányászat fejlődését. Az emlékére elkeresztelt körtúra a Schmidt Sándor-kör rövidített, 33 kilométeres verziója, amely Tokodnál fordul vissza a dorogi kezdőpont irányába, és amelyet szintén többféle módon teljesíthetünk. Az út

Az egykori altáró tőszomszédságában találjuk a Reimann Bányászattörténeti Miniverzumot

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

Jelvényvadász során többek között érintjük a Csolnokhoz tartozó Miklós-berket, ahol 1781-ben elkezdődött a dorogi szénbányászat története, a csolnoki temető bányászemlékművét, amely a veszélyes üzem áldozatai előtt tiszteleg, illetve a szintén szomorú múltra visszatekintő IX-es aknát, amelyet az utolsó magyar Gulagként is szoktak emlegetni. Ezen a helyen ugyanis 1952 és 1956 között több mint ezer politikai elítéltet dolgoztattak kegyetlen körülmények között. Ma a Kecske-hegyen már csak elvétve látszanak a sötét múlt nyomai. A kényszermunkatábor helyén emlékhelyet alakítottak ki.

Napjainkban egy makett jelzi a hajdani Gulag helyét – Fotó: Lánczi Péter

 Reimann-altáró-kör (12 km, 360 m szint­

Infók a túrához A Hartyán Csaba által kitalált és a Benedek Endre Barlang­ kutató és Természetvédelmi Egyesület Természetjáró Szakosztálya által létrehozott, 10 útvonalból álló Bányászkör instant túramozgalmat (gyalog, futva vagy kerékpárral) akár érintőpontos módon is teljesíthetjük, amiért külön-külön díjakat kapunk. A banyaszkor.hu oldalról ingyenesen letölthető túraútvonalakat bárki végigjárhatja, az általunk választott díjazástól függő nevezési díjat (500–4 000 Ft) pedig egy gyors regisztrációt követően kell fizetnünk. Díjazásként nem csupán szép érmeket és jelvényeket, hanem akár belépőt is kaphatunk a Sátorkőpusztai-barlangba. A honlapon rengeteg hasznos és részletes infót találunk a teljesítés feltételeiről, az útvonalról és a környék történelméről. Mivel a nyomvonalak nagyrészt jelzés nélküli, de jól járható ösvényeken, erdei utakon vezetnek, fontos a jó tájékozódási képesség. Javasolt a térképalkalmazás és a honlapról ingyenesen letölthető GPS-nyomvonal használata.

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

emelkedés) A dorogi szénmedence fejlődésének első lépése az altárórendszer kiépítése volt. A túra nevéből már kitalálható, hogy ez a kör is a Reimann Bányászattörténeti Miniverzumtól indul, de csupán egy kis részét járja be a feljebb már említett nyomvonalnak, amelynek fő attrakcióját Csolnok bányamúzeuma adja. A Dorog és Csolnok között elterülő, dimbes-dombos, erdős tájban jelzetlen utakon kanyarogva lelhetünk rá a nagy múltra visszatekintő VIII-as akna helyére, a Miklós-akna emlékművére, valamint a VI-os akna nyomaira. Dorog kálváriájától és a Henrik-hegyi bányászemlékműtől remek kilátás nyílik a környékre. Ezt a könnyű túrát szintidő nélkül járhatjuk be, díjazásul szép jelvényt kapunk.

Kilátás Dorogra a kálváriától

 Erzsébet-akna-kör (12 km, 330 m szint­

emelkedés) Ez a Tokodról induló kör lehetőséget ad a Miklós-berek területének, a szénbányászat első helyszínének a megismeréséhez, felfedezhetjük a Gete kevesek által ismert északi és déli hegylábát, a vadregényes Cigány-völgy elvadult vízmosása pedig különleges látnivalóval is szolgál. A Tokod és Annavölgy feletti dombhátról pazar kilátás tárul elénk a környék erdős, bozótos rengetegére, az ember formálta tájra, amelynek váltakozó terepén kanyarogva érintjük a már többször emlegetett csolnoki bányászati múzeumot. Aki először jár itt, annak mindenképp érdemes több időt rászánni a retró bányaépület tárlatára (előzetes egyeztetéssel látogatható), a benne üzemelő kocsmára, valamint az udvaron kiállított különös gépek és eszközök megcsodálására.

Látványos panorámában és sziklaélményben lesz részünk a Tokod feletti Hegyes-kő markáns ormán

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

Jelvényvadász

 Pálinkás-táró-kör (12 km, 420 m szinte-

melkedés) A Pálinkás-táró volt az altárórendszer annavölgyi kijárata, amely 6 880 méter föld alatti úttal kötötte össze Annavölgyet Doroggal.

Az Annavölgyből, a szénmedence legrégebbi bányásztelepüléséről induló körtúra betekintést enged a Pálinkás-táró bányaalagútjába, bejárhatjuk a Miklós-berki bányaterület dombvidékét, valamint érintjük az egykori Homokvasút nyomvonalát. Kis leágazással a Pálinkás-táró feletti meddőhányó tetejére is ellátogatunk, ahol az igazolókód mellett remek kilátás lesz a jutalmunk.

Pár métert be is sétálhatunk az egykori Pálinkás-táróba

 Tanbányakör (22 km, 780 m szintemelkedés)

A javarészt turistaúton haladó kör a helyi bányásztörténelem legkorábbi és legutolsó eseményei között teremt kapcsolatot. A KeletiGerecse talán legszebb részeit feltáró útvonal a tanbánya gyakorlati oktatásának otthont adó Mogyorósbányáról indul, majd a templomáról nevezetes Bajót és az Öreg-kő látványos barlangjának érintésével Péliföldszentkeresztre vezet. Az itt álló szalézi rendházban zajlott az

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Péliföldszent­ kereszten, a szalézi rendházban zajlott a bányászat elméleti oktatása

Identitást meghatározó helytörténet dióhéjban

Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A Dorogi-medence szénbányászatának története egészen 1781-ig nyúlik vissza. A kisüzemi szénbányászat kezdetben Csolnokon indult be, majd Annavölgy, később pedig Dorog, Tokod és Mogyorósbánya területén is jó minőségű barnaszenet találtak. Eleinte a kis mélységben lévő oligocén széntelepeket művelték kizárólag kézi erővel, majd 1850-től felfedezték az alsó eocén széntelepeket is, amelyekhez függőleges aknák létesítésére, vízbetörések ellen használt gőzgépekre, villanymotorral hajtott szállítógépekre volt szükség. Budapest rohamos iparosodása, a növekvő szénigény óriási költségeket jelentett, de még nagyobb profitot ígért a befektetőknek. 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötő vasútvonal, megindult a nagyipari bányászat. 1906-ra felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A folyamatos bányafejlesztésekre komoly veszélyt jelentettek a gyakran előforduló vízbetörések, amelyekre az 1905-ben Dorogra érkezett kiváló bányamérnök, Schmidt Sándor bravúros műszaki megoldásai adtak megoldást, és akinek nevéhez számos fejlesztés köthető a térségben. 1911‑től 28 éven át ő volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányavállalatának igazgatója. 1953‑ban méltatlan körülmények között, koncepciós per keretében börtönbe került. Az ÁVH által elrendelt vizsgálati fogsága alatt hunyt el. Az első világháború végén a termelés drasztikusan visszaesett, majd az 1920‑as évek elején újra növekedni kezdett egészen 1945-ig. A második világháború, illetve az 1946-os államosítás után szinte a nulláról kellett újraindítani a termelést. Ebben az időben a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat megfeszített munkával víztelenítette és építette újjá a bányákat – azok ekkoriban az ország széntermelésének 13-14%-át adták. 1949-ben telepítették az ebszőnybányai lejtaknát, a tokodi XV‑ös és XVI-os aknát, tovább mélyítették 1951-től a XVII-es és a XVIII-as aknát.

1957-ben kezdték mélyíteni a XIX-es és a XX-as, valamint a XXI-es és a XII-es aknát. A széntermelési csúcs az 1960-as évek közepére esett. Ekkorra a vállalat alkalmazottainak létszáma megközelítette a 12 000 főt, a medence széntermelése pedig 1965-ben elérte az évi 2,22 millió tonna csúcsmennyiséget.

Még az 1980-as években is nyitottak új tárókat, de a kitermelés folyamatosan csökkent, az 1990-es évek elején pedig a helyi széntermelés veszteségessé vált. 1992-ben minden fejtésen megszűnt a termelés, kizárólag a Lencse-hegy II-es bányája üzemelt 2003. október 17-éig.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

Jelvényvadász 1950-es években az elméleti oktatás, amely ma újra a hitélet színtere csodálatos környezetben.

A számos kaptatót és kis kitérőkkel több csodás panorámát is tartogató út a tokodi bányászemlékműnél fordul vissza Mogyorósbánya irányába. Miután nincs szintidő, mindenképp érdemes rászánni az időt a környék nevezetességeire, amelyek a bányászmúlt mellett a táj gazdag természeti és kulturális értékeit is bemutatják.

 Lencse-hegy-kör (11 km, 510 m

szint­emelkedés) Egy kicsit a szomszédos Pilis északi részére is ellátogatunk ezen a túrán, hiszen a dorogi bányászat a Kesztölc melletti Lencse-hegy mélyművelésű bányájában fejeződött be. A kesztölci kör meseszép kilátópontjairól a dorogi szénmedencére, a Gerecse keleti vonulataira és a környék településeire látunk rá. A Pilis gerincén végigvezető út és a három kilátópont megközelítéséhez némi kaptatót is le kell gyűrnünk.

 XX-as akna kör (11 km, 340 m szintemel-

kedés) A helyi szénfejtés egyik utolsó bástyája Sárisáp volt. Anno a felgyorsuló technikai fejlődés miatt az itteni aknát a helyiek „széngyárnak” ne-

vezték. Ez a túrakör lehetőséget ad arra, hogy déli oldalról is felfedezzük a Miklós-berek területét, Annavölgy meddőhányóját, valamint megismerjük a XX-és a és XII-es akna környezetét, továbbá a sárisápi temető bányászsírjait.

A kesztölci emlékmű érdekes eszközöket mutat be

Sárisápon is rendszeresen megemlékeznek a bánya­ szerencsét­ lenségek áldozatairól

 Borókási-táró-kör (13 km, 345 m szint­

emelkedés) Aki csak a csolnoki látnivalókat akarja felfedezni, annak ez a tematika a legmegfelelőbb.

A túra elnevezése arra utal, hogy az altárórendszer csolnoki vége, azaz a Borókási-táró a Mókus-hegyre felvezető földút kezdőpontjánál volt. Innen a föld alatti bányavasút közvetlen kapcsolatot teremtett a környék településeivel.

A Csolnokot zömében panorámaösvényeken megkerülő útvonalat szintidő nélkül, egy mutatós jelvényért járhatjuk végig.

 Homokvasúttúra, avagy a felfedezők útja

(36 km, 300 m szintemelkedés) Az 1922-ben lefektetett, majd az évtizedek alatt egyre bővülő, végül az 1980-as években lezárt Dorogi Homokvasút Esztergomból és a környező falvakból szállított homokot a dorogi bányákba tömedékanyagnak. A felszámolt vasútból szinte semmi sem maradt, csekély nyomaira azonban még ráakadhatnak a szemfüles természetjárók. Az Esztergom-Kertvárost, Dorogot, Csolnokot, illetve Annavölgy és Sárisáp környékét leágazásokkal bejáró, lineáris túrának nincs fix kezdő- és végpontja.

Itt is találkozunk QR-kódokkal, de a 36 kilométeres táv megtételét GPS-nyomvonallal 44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A szerteágazó Homokvasút egyik lezárt alagútja Csolnok határában

kell igazolnunk, vagy fényképekkel, amelyek a megfelelő helyszíneket ábrázolják. Szintidő nincs, az út megszakítható, díjazásként háromféle jelvény is megszerezhető. A kihívást főként a sok helyen benőtt útszakaszok, a tüskés bozótosok és a tájékozódás nehézségek jelentik.

A Homokvasút nyomvonalának követése során – kis kitérővel – a volt robbanóanyag-raktár két alagútrendszerének járatát is megcsodálhatjuk, ezért érdemes magunkkal fejlámpát vinni.  Források: banyaszkor.hu, reimann.hu 0

2 km

Schmidt Sándor-kör Lencse-hegy-kör Erzsébet-akna-kör Reimann-altáró-kör

Tanbányakör

Pálinkás-táró-kör

Hantken Miksa-kör Homokvasút-túra Borókási-táró-kör

Térkép: Bába Imre

XX-as akna kör

Jelmagyarázat Bányászkör ellenõrzõ pontja Homokvasút-túra azonosítási pontja Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

Meteo

Amikor szakálla nő a télnek

Fotó: Gulyás Attila

Írta: Gaál Nikolett

46

|

Páratlan szépség tárul a szemünk elé, amikor a fák ünnepi öltözetként zúzmarás köntösbe burkolóznak. Ágaik e téli tünemény nehéz súlya alatt roskadozva akár a földig is leérhetnek.

De ilyen időben nem csupán a fák küzdenek meg a jeges teherrel: a zúzmara akár komoly károkat is okozhat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ivel az erős zúzmarásodás miatt sok elektromos vezeték leszakadása áramkimaradásokat okozott, a jelenség képződésének kutatása az 1950-es évektől hirtelen világszerte felélénkült.

Nem csoda, hiszen az általa okozott gazdasági kár jelentős anyagi következményekkel is járhat. Később, 1966-ban tervezték és szervezték meg az első magyarországi zúzmaramérő hálózat kiépítését. Ennek célja egy olyan műszer megalkotása volt, amely alkalmas a bevonatok okozta terhelések kiszámítására.

M

Harmat – Fotó: Burger Barna

Harmat, dér, zúzmara Habár sokszor úgy tűnhet, hogy a zúzmara az égből száll alá, ez még sincs így. A zúzmara úgynevezett nem hulló mikrocsapadék, amelyet a hulló csapadéktól (eső, havazás, zápor, jégeső) az különböztet meg, hogy az nem az égből érkezik, hanem a talajfelszínen jelen lévő tereptárgyakon a felszínközeli levegő nedvességéből csapódik ki fagypont alatti hőmérsékleten. Három különböző nem hulló, talaj menti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát.

Harmatképződést derült éjszakákon figyelhetünk meg. Ilyenkor az erős kisugárzásnak köszönhetően jobban lehűl a talaj és az ott található tárgyak felszíne, mint a felettük lévő

A dér a zöld füvön a leglátványosabb – Fotó: Adobe Stock

Dér – Fotó: Magócsi Márton

levegő. Ennek következtében ez a meleg, alsó légréteg a hideg talajjal érintkezve lehűl, és a benne lévő vízgőz kicsapódik. A harmatot az különbözteti meg a dér és a zúzmara képződésétől, hogy az 0 °C feletti hőmérsékleten zajlik, tehát a növényzetre és a tereptárgyara a víz apró cseppek formájában csapódik ki. Legtöbbször őszi túrákon lépkedhetünk harmatos fűben, főként szélcsendes időben. Napkeltét követően a levegő felmelegedésének hatására a dér és harmat is gyorsan tovatűnik.

Többen összekeverik a zúzmarát a dérrel, ami nem csoda, hiszen kinézetükben olykor tényleg nagyon hasonlítanak. Mindkettő 0 °C alatti hőmérsékleten keletkezik. A dér főként a talaj közelében jön létre néhány centiméter vastag légrétegben, míg a zúzmarásodás több 100 vagy 1000 méteres légvastagságra is kiterjedhet. Míg a dér súlya csupán kismértékben terheli meg a növényeket, addig a zúzmaráé vastag ágakat is letörhet, akár 50-60 centiméteres törzsátmérőjű fákat is kidönthet, mint ahogy történt az az elmúlt években többek között a Börzsönyben, a Pilisben vagy a Mecsekben. Deresedést főként éjjel és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Meteo

hajnalban, pár órán át tapasztalhatunk, azonban a zúzmaraképződés a nap bármely szakában megfigyelhető, akár több napon, héten keresztül fennálló folyamat is lehet. Dérrel bármely évszak hajnalán találkozhatunk, amely később szublimálva elillan. Ellenben a főként elolvadva (tehát szilárd halmazállapotúból folyékonnyá válva) megszűnő zúzmarával csak novembertől februárig találkozhatunk hazánkban. A dérhez nagyon hasonló képződmény a jégvirág, amikor is a szoba meleg, párás levegője érintkezik a lehűlt ablaküveggel, ezzel örömteli téli hangulatot varázsolva, csodálatos jégmandalákat alkotva az ablakra.

Durva zúzmarából álló zászló az Alacsony-Tátra főgerincén Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Egy kis zúzmaratan A dér kialakulásához nyugalomban lévő levegőre van szükség, hogy a vízcseppecskék fagypont alatti hőmérsékleten kicsiny, fehér, kikristályosodott formában jelenhessenek meg.

Látványos zúzmara akár a fenyő tűlevelein is képződhet Fotó: Somogyi László

Ezzel szemben a zúzmarásodás elengedhetetlen feltétele a légmozgás. A szél által hordozott vízgőz a különböző felületek szél felőli oldalán csapódik ki a folyamatosan áramló enyhébb és páradús levegőből. Így a légáramlás útjában lévő, minden erősen lehűlt tereptárgyra – vezetékekre, kerítésekre, faágakra – jégtű és jégkristály formájában tapad rá. Ilyen időjárás esetén könnyedén lerázható, illetve lekaparható, egybefüggő bevonatot alkotva, finom vagy kristályos zúzmara keletkezik megközelítőleg –8 °C alatti hőmérsékleten.

Durva zúzmara akkor képződik, ha a túlhűlt vízcseppek tollszerű formában, a szél felőli oldalon felvastagszanak a tereptárgyakon, így a szél irányát ebből egyszerűen megállapíthatjuk.

Létrejöttéhez –2 és –10 °C között hőmérsékletre és mérsékelt, illetve erős szélre van szükség, amelyet általában ködképződés előz meg. Üvegszerű, akár több 10 centiméter vastag, nem átlátszó jelenség, amely nehezebben, de azért még lekaparható.

A harmadik típus a jeges zúzmara, amelyben túlhűlt köd- és vízcseppek fagynak ki (körülbelül –3 és 0 °C közötti hőmérsékleten) a tereptárgyakra egybefüggő, átlátszó vagy fehéres, alaktalan bevonatként. Ez a folyamat hosszabb ideig, akár napokig vagy hetekig is eltarthat, ezért tömörebb, vastagabb réteg jöhet létre, amely nehezen távolítható el. Mivel ilyenkor tekintélyes súlytöbblet is felhalmozódhat a fákon, illetve a vezetékeken (még a vékonyabb kábeleken is vezetékszakadást okozó, karvastagságú jégbevonat jöhet létre), ezért ez a típus képes a legjelentősebb károkat okozni mind a természetben, mind pedig az épített környezetben, főként decemberben és januárban.

Nagy eltéréseket figyelhetünk meg a különböző fák zúzmarával való terhelhetőségét illetően: ez függ a fa alakjától, magasságától, fajától, felületi kiterjedésétől és kérgének sajátosságaitól is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenség

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

által okozott terhelést a tűlevelű fák elég jól viselik, mivel leveleik télen sem hullanak le.

A tűlevél könnyebben felfogja ugyan a zúzmarát, az erős szelet viszont annál hatásosabban töri meg. Az erdők széle sokkal kitettebb az erős szeleknek, ezért a zúzmaralerakodás itt sokkal jelentősebb, mint az erdők belsejében.

Ezen okból kifolyólag egy sűrű erdő kevésbé lesz vastag zúzmarával terhelt, mint egy ritkás erdő. A fiatal fák ágai még viszonylag hajlékonyak, így a teher alatt nem törnek, hanem meghajolnak, de a középkorú fák merevebb ágai már megszenvedik a terhelést, hiszen már csak törni képesek. Vannak fák, amelyek jobban ellenállnak a tehernek, mint például a kőris, a gyertyán, a szil vagy a tölgy, azonban a nyár, a hárs vagy az éger már nehezebben száll szembe a súlytöbblettel.

Jegesedő finom zúzmara egy csipkebokron Fotó: Somogyi László

Fantasztikus zúzmarafotókat minden télen készíthetünk, elsősorban középhegységeinkben, s minden évben többször is gyönyörködhetünk a jégtűkkel ékeskedő erdők látványában. Kön�nyedén lencsevégre kaphatunk jégfüggönyként lelógó faágakat vagy akár 10 centiméternél is vastagabb, elképesztő látványt nyújtó, tollszerű jégtűképződményeket is. 

A letörő ágak miatt a zúzmarás erdő akár veszélyes is lehet, a fákról lepergő zúzmara pedig hószerűen össze is gyűlhet a talajon – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

História

A szürke ötv a péceli Ráday-kastélyban

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

en árnyalata

Lehet, hogy a péceli kastélyba az idő már belemélyesztette vasfogát, díszterme mégis egyedülálló az egész világon.

Nem csoda, hogy sok koncertet tartanak, illetve Írta: Hidvégi Brigitta időnként videóklip- és filmforgatások, valamint különféle Fotók: Csanádi Márton művészeti események is vannak a kastélyban. Az épület tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, amelyért egykor létrehozták: a kulturális élet egyik központja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

História z nem másnak, mint a Rádayaknak köszönhető, akik azért voltak különlegesek a 18. századi nemesek sorában, mert rendkívüli módon pártolták a művészeteket. Szerényen éltek, otthonuk termeit és szobáit pedig felajánlották művészek és tudósok számára, akik rendszeresen megfordultak a falak között festőecsetet forgatva, vagy éppen különböző tudományos ágakban elmélyülve.

E

Itt ötlötték ki a nyelvújítók új szavaink egyikét-másikát, de az épület egy időben lakhelyül szolgált árvízkárosultak számára, és a 19. század dívája, Laborfalvi Róza is élt itt a kislányával. Mányoki Ádám, akinek a leghíresebb

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rákóczi-portrét köszönhetjük, szintén festett ezen a helyen. A Rádayak ráadásul nem kisebb személyiségekkel álltak rokonságban, mint az angol királyi család.

A túlélő könyvtár A kastélyt – vagyis annak elődjét, egy kisebb kúriát – 1722 és 1730 között Ráday Pál építtette, aki felesége, Kajali Klára hozományával jutott hozzá a birtokhoz. Pál kiemelkedően művelt volt, számos nyelven beszélt, karrierjét Rákóczi Ferenc titkos tanácsadójaként, kancellárjaként építette. Fia, Gedeon, az 1750-es évek közepétől barokk kastélyt varázsolt a péceli épületből. Mire elkészül a Grassalkovichkastélyra erősen hajazó otthon a mellék-

A péceli kastély erősen emlékeztet a gödöllőire, ami nem a véletlen műve Fotó: MTSZ

épületekkel, a borházzal, az orangerie-vel, a márványistállóval és a színházlabirintussal, már az 1770-es években járunk. Az említett hasonlóság, amely ma is feltűnő, természetesen nem véletlen, az átalakítást ugyanis az a Mayerhoffer András és fia, János végezte, akik a gödöllői kastélyt építették. A Rádayaknak egyébként téglagyáruk is volt, így nem kellett messzire menni építőanyagért.

Ráday Gedeon ebben a teremben tartotta 12 ezer kötetes könyvgyűjte­ ményének egy részét

a festménynek az elkészítésére, amelynek másolata most a könyvtárszobában fedezhető fel, és amelyen a ház ura vicces hálósipkában látható.

Bár a könyvek már régen elkerültek innen, és a bútorokból sem maradt meg semmi, az

Gedeon szintén rendkívül művelt ember volt, és leginkább a magyar történelembe ásta bele magát, de arra törekedett, hogy egy olyan könyvtárat hozzon létre, amelyben az összes tudományterület fontosabb kötetei megtalálhatók. Egész életében folyamatosan gyarapította a családi könyvtárat, és össze is gyűjtött körülbelül 12 ezer kötetet, levelezéseket, jegyzeteket, amelyeket a díszes könyvtártermen kívül még öt kisebb könyvtárszobában helyezett el, témakörök szerint csoportosítva.

A bárói és grófi címmel kitüntetett Ráday Gedeon ennek ellenére nagyon puritán életmódot folytatott. Kazinczy Ferenc mentorának, példaképének tartotta őt. Egy érdekesség: a nyelvújítás vezéralakja adott megbízatást annak

Ráday Gedeon hálósipkában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

História

egykori díszes, rokokó könyvtárterem ma is különleges. Négy vörösmárvány oszlop osztja kilenc részre, és a mennyezetén mitológiai alakokat ismerhetünk fel, a kis puttók pedig a valaha volt gyűjtemény egy-egy darabját tartják a kezükben.

A könyvek között olyan ritkaságok is szerepeltek, amelyeket még Napóleon és Katalin cárnő is szeretett volna megkaparintani, de Ráday Gedeon leszögezte, hogy a gyűjteménynek így, egyben kell maradnia. Ezért, amikor a család szorult anyagi helyzetbe került 1861-ben, a könyvtárat a berendezéssel együtt teljes egészében a Dunamelléki Református Egyházkerületnek adták el, ami azért szerencsés fordulat, mert így az egész gyűjtemény épségben megmaradhatott, és a mai napig Budapesten, a Ráday utcában őrzik.

Ilyen freskókat nem láthatsz máshol A kastélyt most aukciókon vásárolt tárgyakkal rendezték be, csak egy-egy eredeti kályha és nyílászáró maradt meg. És persze a freskók egy része, köztük is az emeleti díszterem egyedülálló képei. Különlegességüket az adja, hogy fekete-fehérek, pontosabban – fogalmazzunk így – a szürke különböző árnyalataiban játszanak. Tizenöt jelenet ábrázolja Ovidius átváltozásait, és mindegyikhez tartozik egy mottó, amely Ráday Gedeon fejéből pattant 54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

díszítik a 740 centiméter magas terem falait, a mennyezet azonban üres, aminek egy tűzvész az oka, amely 1825-ben Pécel-szerte pusztított.

ki. És hogy miért fekete-fehérek? Mert rézmetszetek alapján készültek, amelyek ugyebár szintén nem színesek. Bernard Picart művei­ nek felnagyított változatai 1766 óta körben

A kastélyra ráférne a felújítás, de a díszterem fekete-fehér festményei egyedülállóak

Szintén az emeleten található a Herkulesszoba, ahol egykor Kazinczy is megszállt. A faliképek után nevezték el, eredetileg ugyanis a mitológiai alak tizenkét hőstettét lehetett itt megcsodálni. Ebből mára sajnos nem sok maradt: a szoba egyik szegletében éppen csak kivehető, ahogy Herkules buzogánnyal a kezében az alvilágot őrző, háromfejű kutyával, Kerberosszal harcol, máshol pedig halványan az látszik, ahogy éppen Minósz bikájával viaskodik. Egyébként nemcsak Kazinczy, de Szemere Pál, Vörösmarty, Kölcsey és Jókai Mór is megfordult a kastélyban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

História Még egy reprezentatív tér látogatható az épületben, ez pedig nem más, mint a konyha. Itt láthatjuk a Rádayak téglagyárában készült rózsaszín, eredeti kőpadlót elővillanni, továbbá korabeli használati tárgyakat vehetünk szemügyre. A falakon aszpik-, pástétom-, kuglóf-, tarkedli-, parfékészítő formák függenek, és felfedezhetünk többek között légyfogót, kávépörkölőt, lisztesládát, vajköpülőt, sulykolót, mángorlót, valamint annak a dupla fenekű hordónak a testvérét, amelyben egykor a könyveket csempészték be a bor alatt, hogy kikerüljék a vámot és a cenzúrát.

A kastély leglátványosabb terei legújabban – 2021. november végén – Dallos Bogi videó­ klipjében tűntek fel, de látogatásunk előtt forgattak is a helyszínen, méghozzá Molnár

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Autentikus konyha korabeli használati tárgyakkal a vajköpülőtől a sulykolóig

Ferenc Hattyú című művét vették filmre az Örkény István Színház színészeivel, többek között Csákányi Eszterrel, Für Anikóval, Tenki Rékával, Mácsai Pállal és Nagy Zsolttal.

A kastélyban időnként zenés eseményeket és festménykiállításokat is tartanak.

A kastély tragédiái Az 1825-ös tűzvész után, amikor a kupola is beszakadt, a festmények egy része teljesen tönkrement, és a képgyűjtemény is megsemmisült. A család egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, így előbb kénytelenek voltak megválni

Az eredeti berendezésből szinte semmi nem maradt meg. A kastélyban aukciókon vásárolt tárgyakat láthatunk

az értékes könyvtáruktól, majd 1872. december 30-án elárverezték magát a kastélyt is. Ekkor a Kelecsényi família birtokába került, akiknek a tiszteletére szintén berendeztek két szobát az épületben. Sajnos ők már nem viselték annyira a szívükön a kastély sorsát.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

História

Az előtérben függesztették ki azt a leírást is, amely Károly herceg látogatásáról mesél

Az épületet csak a második világháború után újították fel, 1953 és 1956 között, ezután pedig a MÁV-kórház egyik részlegének adott otthont dr. Farkas László főorvos vezetésével, aki igyekezett úgy berendezni a 120 fő befogadására alkalmas intézményt, hogy a lehető legkevésbé sérüljenek a megmaradt, értékes freskók. A díszes könyvtár például nem kórterem lett, hanem kinevezte orvosi pihenőszobának. Tulajdonképpen sok más sorstársához képest a kastély még jól is járt, hiszen sokkal jobban lepusztult volna, ha például raktárnak használják. A kórház egészen 1997-ig működött itt, majd az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához került, ma pedig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. a létesítmény fenntartója.

A híres rokonok A kastély jó néhány alkalommal volt forgatások helyszíne

2010. március 19-én nem más látogatott el a kastélyba, mint Károly brit királyi herceg.

A jelentős esemény emlékét egy fényképes,

bekeretezett dokumentum őrzi az előtérben, amelyen ott díszeleg a korona várományosának aláírása is. Hogy mit keresett itt Károly herceg, az a felfüggesztett leírásból kiderül: magyar gyökerei előtt tisztelgett ezzel. Útja során ellátogatott Erdélybe, Erdőszentgyörgybe is, ahol gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnő született 1812-ben. A hölgyben a Windsor-ház egyik ősanyját, Erzsébet királynő ükanyját tisztelhetjük, akinek Ferenc fia az angol királyi családból választott magának feleséget.

A családfa több szálon is összekapcsolódik: az 1604-ben elhunyt Rhédey Pál két fia közül az egyik leszármazottai az angol királyi család egyes tagjai, a másik utódai pedig a péceli Ráday família. Sajnos mára a család kihalt, VII. Gedeonnak (1872–1937) már nem született fiú utódja, aki továbbadhatta volna a nevét. 

Hasznos információk Nyitvatartás November 1. – március 31.: keddtől vasárnapig 8.00-tól 16.00-ig Április 1. – október 31.: 10.00-től 18.00-ig Belépőjegyárak Felnőtteknek: 1600 Ft Diákoknak és nyugdíjasoknak: 800 Ft Családoknak (1 vagy 2 felnőtt és 1 vagy több gyermek 16 éves korig): 3200 Ft

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Interjú Makovics Kornéllal, a villámok fotósával

„Ha valaki félős, az meg se próbálja!”

A fotóriporterként dolgozó Makovics Kornél nem szeretné, ha villámfotósként skatulyáznánk be, hiszen munkájából adódóan sokféle témában jártas. Csillagjárós képeket, Írta: Pálvölgyi gömbpanorámákat és infrafotókat készít, de szívesen járja Krisztina Fotók: Makovics Kornél az erdőt is vadakat fotózva. Legnagyobb szerelme azonban a villámok fényképezése maradt, és bátran elmondhatja magáról, hogy Magyarországon a legjobb villámfotókat ő készíti. Most főként erről a veszélyesnek tűnő műfajról beszélgetünk vele.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Fókuszban a Természet 021-ben harmadik alkalommal rendezték meg a Magyarország 365 fotópályázatot, amelyen a Turista Magazin kiadója, a Magyar Természetjáró Szövetség különdíját a szekszárdi Makovics Kornél kapta Viharvadászat című fotósorozatáért. Nem volt könnyű dolga, amikor a 10 legerősebb képét szerette volna kiválasztani, hiszen 11 év munkáját és 200 gigabyte-nyi villámfotót kellett átnéznie ehhez.

Kornél a fotózást már felnőttként kezdte, autodidakta módon sajátította el a technikai fogásokat, és hamar kiderült, hogy ez nála több egy aktuális hóbortnál. 11 éve elkezdett villámfotózással is foglalkozni, majd felfigyeltek képeire, és állásajánlatot kapott.

A hobbiból munka lett, hét éve fotóriporterként dolgozik a Tolnai Népújságnál.

2

Miért kezdtél el fotózni?

Előbb szerettem meg a természetjárást, mint a fotózást, és szerettem volna másoknak is megmutatni azt, amit ott látok. És hogy jöttek a villámok?

Azon kezdtem el gondolkodni, hogyan tudnék kitűnni a fotóimmal. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, Magyarországon még nem igazán jött szembe villámfotó, és semmiféle leírást nem találtam arról, hogyan kell ezt csinálni. Még a külföldi oldalakon sem, mert akik készítettek is ilyen képeket, azok titkolták a beállításokat.

Akkor hogyan kezdtél neki?

Egyszerűen belevágtam. Az éjszakai fotózás technikájával nagyjából képben voltam, mivel csillagjárós képeket már készítettem, így tudtam, hogy a végtelentől egy kicsit visszább érdemes állítani a fókuszt, hogy éles legyen a kép. De hogy pontosan hogyan kell villámot fotózni, azt nem tudtam. A megfelelő technika kitapasz-

Makovics Kornél

talása hosszú folyamat lett volna, de nekem szerencsém volt, mert olyan dolgokat állítottam be a gépen véletlenül, amelyekről akkor még nem tudtam, hogy nagyon is számítanak. Így az első villámfotóm, amelyet 2010 nyarán az ablakomból készítettem, olyan jól sikerült, hogy egyből a villámok szerelmese lettem. És ha nem sikerült volna ilyen jól az a kép, akkor lehet, hogy ma nem is fotóznál villámokat?

Nem vagyok az a fajta ember, aki könnyen feladja. Amit a fejembe veszek, azt megvalósítom.

Az elején az ablakból készítettem képeket, de azokon mindig volt valamilyen zavaró dolog, ezért először az udvarról próbálkoztam, majd azon gondolkoztam, hogy milyen más helyszíneken mutatnának jól a villámok.

Sokan a közelgő vihar elől menedéket keresnek, te pedig alig várod, hogy kint lehess a csapkodó villámok között. Nem félsz ilyenkor?

Ha valaki félős, az meg se próbálja! Viszont valószínűbb, hogy lezuhanjon egy repülő,

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mintsem hogy beléd csapjon egy villám. De nyilván, nagyobb az esélyem azokhoz képest, akik ilyenkor otthon alszanak, mivel ráadásul sokszor fent vagyok egy dombtetőn egy fém­ állvánnyal, de ez benne van a pakliban.

Miért mész fel dombtetőkre?

Azok a kedvenc képeim, amelyeken látszik a lecsapás helye is. Az Alföldön nehéz ilyen képet készíteni, de a Szekszárdi-dombság már alkalmas erre. Sokszor még azt is látom, ahogy izzik a talaj pár másodpercig, miután lecsapott a villám. Ha pedig városi környezetben szeretnék megörökíteni villámot, akkor Szekszárdon az egyik tízemeletes házra megyek fel. Ott szó szerint a villámhárítók között vagyok.

Azért csak van benned valamilyen izgalom ilyenkor, nem?

Hát persze, azért is csinálom. Szinte érzem, hogy forr a vérem. Az adrenalin már akkor megmozdul bennem, amikor elindulok a terepre.

Akkor ezek szerint nemcsak különleges témát kerestél, hanem szereted a veszélyes helyzeteket?

Igen, de a veszélyt nem csak az jelenti, hogy belém csaphat egy villám. Ha például egy erdő szélen fotózok, ott sokféle állat lehet, és azok is megérzik a vihart, amitől teljesen fel vannak bolydulva.

Volt már, hogy kergetőztem vaddisznóval, rókával, mert megijedtünk egymástól. A nagyobb veszély ebben van, hogy például egy megzavarodott vaddisznó rám ront, mert ott bóklászok a területén.

Mennyire kell speciális felszerelés ehhez?

A természetfotózáshoz sokszor elengedhetetlen a jobb, fényerősebb objektív, de a villámfotózáshoz nem szükséges ez, hiszen egy átlagos, közepes fényerejű objektívvel is lehet parádés villámfotókat készíteni. Inkább a technikai tudás fontos, mindent manuálisan kell állítani. De azért szükség van egy nagyon stabil állványra, hogy ne mozduljon be a gép a hosszú záridő alatt, és egy távkioldóra. És a terepismeret?

Igen, az is fontos. Tolna megyét nagyon jól ismerem, és mivel a munkám során is sokat vagyok kint, folyamatosan figyelem, milyen háttérrel nézne még ki jól egy villámfotó. Már azt is tudom,

Ritka együttállás: villám és telihold egy képen. A fotó nem montázs

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Fókuszban a Természet

Nagy erejű cella egy használaton kívüli bányatónál. A 45 másodperc alatt készült fotó 15 expozíció eredménye

hova érdemes menni, attól függően, hogy melyik égtáj felől érkezik a vihar.

Jellemzően éjszakai villámfotóid vannak, de nem csak éjszaka van vihar. Mi az oka ennek?

A nappali fotókon elvesznek a villámok finom részletei, csak a főerek látszódnak, a vékony hajszálerek nem.

Rengetegféleképpen megfotóztad már a villámokat. Mi tartja frissen ezt a témát, hogyan tudsz megújulni benne?

Nincs két egyforma villám, így nem lesz két egyforma fotó sem.

Másrészt Tolna megye és ez a környék, ahol lakom, a tájat nézve nagyon változatos, így rengeteg lehetőség van arra, hogy valamilyen új környezetbe helyezzem a villámokat.

Mitől vagy te még ma is kiemelkedő ebben a műfajban? Hiszen most már sokan készítenek vihar- és villámfotókat.

Sokan esnek abba a hibába, hogy kényelmesek, és mindenképp akarnak villámot fotózni, ezért a gépre nagy látószögű objektívet raknak. Tőlük sok képből összerakott, 30-40 villámos képet fogsz látni, de ezeken a fotókon a villámok csak messzi kis csíkok lesznek. Én 50 mm-es objektív alá nem megyek, sőt, valamikor 62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

70–200-as teleobjektívet használok, így ha szerencsém van, és sikerül ebben a látószögben elcsípni egy villámot, gyönyörűen részletgazdag villámfotó lesz az eredmény.

Mi a legnehezebb része ennek a műfajnak?

Az, hogy fel kell kelni éjjel, akár hajnali kettőkor is, ha épp akkor van vihar. Sokan erre nem hajlandóak. Ehhez kell egyfajta fanatizmus.

Milyen messze volt a legközelebbi villám, amely lecsapott melléd? Úgy 500 méterre lehetett. Ha a villanás után 3 másodpercre halljuk a dörgést, akkor az körülbelül 1 kilométerre csapott le. Ennél a villámnál szinte egyszerre érzékeltem a fényt és a robbanást.

Ekkor sem érezted azt, hogy talán nem kéne ezt tovább forszírozni?

Nem, az első dolgom az volt, hogy megnéztem, megvan-e a villám a gépen. Azt szoktam

mondani, ha egyszer úgy találnak a gép mellett, akkor egy a lényeg, hogy a kártyát valaki nézze át, hátha van rajta egy jó kép.

A családod mit szól ehhez a szenvedélyedhez?

Már megszokták. Két fiam is van, a nagyobbik 10 éves, ő volt is kint velem. Az autóból figyelte a vihart, illetve hogy mit csinálok. Nagyon élvezte.

Vannak a villámlás kialakulásának kifejezetten kedvező időszakok?

Igen, a legtevékenyebb időszak tavasztól nyár végéig tart.

Infrafotó a Szálka feletti Mausz-kápolnáról

Elég régóta követed a villámtevékenységeket. Tapasztaltál valamilyen változást e téren, amely esetleg a klímaváltozás hatása lehet?

Az elmúlt 3-4 év nagyon erős volt. Sokkal több és intenzívebb vihar volt, így villám is, ami az én szempontonból nagyon jó. De valóban tapasztaltam változást. Például decemberben is tudtam villámot fotózni.

Klasszikusnak mondható természetfotókat is készítesz vadakról, és mivel Szekszárdon élsz, gondolom, adta magát a Gemenci-erdő. Miért szereted ezt a vidéket?

Igen, a másik nagy szerelmem a Gemenc. Mást ad, mint a villámok. Utóbbi a veszélyt és az adrenalinbombát adja, a Gemenci-erdő pedig a kikapcsolódást. Cserkelve szeretek fotózni,

Csillagjárós kép a bogyiszlói őstölgyesben

ilyenkor sok kilométernyi területet sétálok be, közben pedig teljes csend van, ami pihentet.

Ha a világ bármely pontjára elmehetnél villámokat fotózni, hova mennél?

Texasba egy tornádóvadászatra mindenképp elmennék, ha lenne lehetőségem. És ha nem félnék annyira a repüléstől...

Ha jól tudom, te nem tartod magadban a szakmai titkokat.

Igen, én szeretném átadni a tudást, ezért a blogomon megtalálhatók olyan írások, amelyekben megosztom, hogyan kell villámot fotózni, csillagjárós vagy infrafotókat készíteni. De a technikai dolgokon túl a legfontosabb, hogy elhivatottnak kell lenni, és akkor a siker nem marad el.  Makovics Kornél további munkáit és írásait a weboldalán nézhetitek meg:

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Két Keréken

Az elmúlt években egyrészt megszokhattuk, Írta: Abelovszky hogy újabb és újabb Tamás kerékpárutakon, bringatúra-útvonalakon tekerhetünk országszerte, másrészt sokan feltették újra és újra a kérdést: mikor lehet végre eljutni bringával a Balatonra a fővárosból a régóta ígért útvonalon, vagy épp mikor újítják fel a teljes balatoni bringakört? Most kiderül, milyen újdonságokra számíthatunk 2022-ben. ajon mikor tekerhetünk el a fővárosból a „Magyar-tengerhez” a régóta ígért útvonalon? Nagyon úgy tűnik, hogy végre megvalósul az évek óta ígért összeköttetés, és biztonságosan el lehet majd tekerni a Balatonhoz Budapestről. A már meglévő Budapest–Biatorbágy– Etyek-szakasz mellé csatlakozik az Etyeket a Velencei-tóval összekötő útvonal (ezáltal tehát nem csak legnagyobb tavunk válik közvetlenül elérhetővé), illetve a Székesfehérvárról a Balatonra vezető szakasz is (sajnos a koronázóvárosban még várat magára az útvonal kialakítása). Senki ne számítson azonban végig kerékpárútra – számos helyen vegyes használatú mezőgazdasági utakon lehet majd gurulni. De annak, aki bringázott már például Ausztriában, ez ismerős megoldás lehet, amellyel egyébként nemcsak a bringások, hanem a környékbeli gazdák is jól járnak.

V

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Új (bringa)

utakon 2022-ben

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Két Keréken Annak, aki kerékpárral érkezik legnagyobb tavunk partjára, minden bizonnyal megdobogtatja a szívét minden olyan hír, amely a tó körüli bringaút fejlesztésével kapcsolatos.

Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy például egyes szakaszokon új aszfaltréteg jelent meg, új táblák kerültek az útvonalra, egy-egy utcában megváltozott a forgalmi rend. Ez a trend idén is folytatódni fog: ahol nincs szükség új engedélyekre (ez leginkább a meglévő szakaszok felújítását jelenti), ott már idén megjelennek a munkagépek, hogy a most is létező, de rossz állapotú szakaszokat kijavítsák (Balatonakali és Gyenesdiás, valamint Balatonkenese és Balatonfűzfő között). Egy helyen azonban új bringaút is épül, mégpedig Balatonrendesnél, ahol egy rövid szakaszt eddig a mindig (de különösen nyáron) forgalmas 71-es főúton kellett megtenni.

A Budapest– Balatonbringaút legmenőbb látványossága a biatorbágyi viadukt lesz Fotó: Abelovszky Tamás

BalatonBike365 Bármilyen meglepő azonban, a Balaton nem csupán a strandokat és a néhány száz méteres part menti sávot jelenti. Az északi parton már bizonyára sokan felfedezték kerékpárral a Balaton-felvidék lankáit. Igen népszerű például a Káli-medence vagy éppen az egykori Veszprém–Alsóörs-vasútvonal helyén létesült

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A BalatonBike365 nem csupán egy tavat megkerülő útvonal, hanem annál jóval több Fotó: Gulyás Attila

bringaút, a Keszthelyi-hegységbe is bemerészkedtek néhányan, a déli parton pedig a somogyi lankák kerültek fel egyes bringások térképére. A lassan befejeződő BalatonBike365 projekt célja éppen az, hogy segítse a kerékpárosokat ezeknek a parttól 20-30 kilométeres távolságban található tájaknak, azaz a Balaton tágabb környezetének a felfedezésében. Rengeteg kerékpárútvonal került kijelölésre (táblázásról, nem új kerékpárutak építéséről van szó), amelyek segíthetik az eligazodást a vízparttól távolabb is. A kitáblázott bringatúra-útvonalakból régiónként (Dél-Balaton, Balatonfelvidék, Kis-Balaton és környéke) mintegy másfél tucatot jelöltek ki, amelyek különböző hosszúságúak, nehézségűek, illetve aszfalton és terepen vezető is van köztük. A túraútvonalakat számok és betűk jelölik, elsőre azonban nem könnyű kiigazodni a jelöléseken, hiába segíti elvileg a tájékozódást a BalatonBike365 honlapja és az applikáció is, a felületen nem tudunk ugyanis például rákeresni szám- vagy betűkód alapján az útvonalakra, és az ajánlott túraútvonalak sem feltétlenül esnek teljesen egybe a jelölt útvonalakkal. Ennek ellenére ez egy szerethető kezdeményezés, amely elősegítheti a Balaton tágabban vett térségének felfedezését bringával, ráadásul idén átadják a három kerékpárosközpontot is (Keszthelyen, Balatonfüreden és Balatonföldváron), ahol például a bringabérlés mellett minden bizonnyal tudnak majd segíteni a betérő turistának a legjobb túraútvonal kiválasztásában is.

Folyóparti folyóméterek Maradva a vízpartoknál lássuk, mire számíthatunk nagy folyóink partján! Mind a Duna, mind a Tisza mentén végigfut hazánkban egyegy EuroVelo útvonal (EV), azaz ezek a túraútvonalak az európai hálózatnak is részei. Ennek ellenére mind a kitáblázottságot, mind a kiépítettséget tekintve erős kihívásokkal küzd az EuroVelo 6 (Duna) és az EuroVelo 11 (Tisza) is.

Pedig az EV 6 igazán népszerű lehetne: a Duna

A Tisza-tó irányába tartó kerékpár­ útvonalak fejlesztése évek óta cél Fotó: Gulyás Attila

mentén Bécs felett százezres nagyságrendben fordulnak meg kerékpáros turisták, de a Bécs és Pozsony közötti szakasz is igen népszerű, így „csak” tovább kellene csábítani a turistákat a szlovák fővárosból a folyó mentén (lehetőleg eltérítve őket a már az Ipoly-torkolatig szinte teljesen kiépült bal parti útvonaltól). Az osztrák–szlovák–magyar hármashatárhoz legközelebb eső szakasz, azaz a Szigetközön átvezető kerékpárút viszont idén megújulhat, ugyanis a kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszait fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt. a korábbiakhoz képest több forrásból gazdálkodhat, és ennek a Rajkától Győrig vezető bringaút látja majd igazán hasznát. Győrtől továbbhaladva idén egy igazán neuralgikus pont, a Gönyű– Komárom-szakasz épül meg bringaútként, illetve Dunaalmás térségében is várható 7 kilométernyi fejlesztés. Ami a Tisza-parti útvonalat illeti, a Tokaj és Kisköre között hiányzó útvonaljelző táblákat idén ki fogják helyezni, így ott sem lehet már eltévedni a jövőben.

Fotó: Kurka Géza / Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Két Keréken Budapest, Budapest, te csodás Aki látott már például Óbudán, az egykori gázgyár környékén térképre meredő kerékpárost, azt minden bizonnyal érdekli, mi várható a fővárosi fejlesztések frontján. Amellett, hogy számos kerületben folynak majd idén olyan munkálatok, amelyek egyes útvonalakat még inkább kerékpárosbaráttá fognak tenni (ezzel persze elsősorban a mindennapi közlekedést segítve, de nyilván szabadidős céllal is lehet majd gurulni az új infrastruktúrán), az EuroVelo 6 esetében elindulhat a jelenlegi infrastruktúra áttervezése, tervek készítése annak átalakítására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Budapesti Közlekedési Központ megkezdi az Észak-Budától a Lánchídig, Észak-Pesttől az Újpesti vasúti hídig, illetve Dél-Budán a Mezőkövesd utcától a Campona utcáig (azaz a városhatárig) vezető szakasz tervezését. Ebből idén már nem lesznek új

Remélhetőleg közlekedési célból is egyre többen ülnek majd nyeregbe Fotó: Adobe Stock

bringautak, de a jó hír az, hogy az észak felől a Lánchídig tartó szakasz kivitelezésére (építésére) megvan már a forrás.

Száz kerékpárutat, ezeret!

A fentieken kívül Szentgotthárdtól Záhonyig több helyen lehet majd a kerékpárosszíveket megdobogtató újdonságokkal találkozni.

A romjaiban is impozáns pósteleki Wenckheim-kastély megállásra csábít – Fotó: Abelovszky Tamás

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ezek közül személyes kedvencem a Kaposvár és Szigetvár közötti, részben az egykori vasútvonal helyén vezető bringaút. A Tokaji (Zempléni)-hegységben egy panorámakerékpárút tervei készülnek, míg Dunaföldvár és Paks környékén több, hosszabb-rövidebb túrakör, illetve túraútvonal tervezése kezdődhet meg idén.

Amellett, hogy számos, elsősorban helyben, egy-egy településen belül épül fontos bringaút (például Esztergom és Esztergom-Kertváros; Solt, Dunatetétlen és Akasztó; Vaskút, Gara, Veszprém és Gyulafirátót; Veszprém, Márkó és Bánd; Veszprém és Felsőörs vagy éppen Balaton­berény, Balatonszentgyörgy és Vörs között), amelyeknek lehet a kerékpáros-turizmusra nézve is pozitív hatása, számos, kifejezetten a bringásokat kiszolgáló térségi fejlesztést is érdemes megemlíteni. Ezek közé tartozik a „Tokaj-kör” a Kopasz-hegy körül (amely természetesen a tokaji Tisza-hídhoz, és ezzel a Nyíregyháza–Tokaj-kerékpárúthoz is kapcsolódik), a „Bihari kastélykör” vagy a „Wenckheim turista- és kerékpárút”. A kastélykör a Berettyó és a Körösök vidéke között teremt kapcsolatot (kitáblázott útvonal jön létre), az utóbbi pedig azokat a látnivalókat köti össze, amelyek Békéscsaba környékén a Wenckheim családhoz kötődnek (pl. a szabadkígyósi és a gerlai kastély, a pósteleki kastélyrom). Ezen fejlesztések során pihenőhelyek épültek/épülnek, valamint interaktív infótáblák kerültek kihelyezésre.

Számíthatunk a fentiek mellett a Börzsöny kerékpárút-hálózatának fejlesztésére éppúgy, mint a Pilisben és a Visegrádi-hegységben az erdei kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére, de a Tisza-tó és a Hortobágy környékén is lehet majd újdonságokkal találkozni.

A Bakony kiváló túracélpont Fotó: Gulyás Attila

Csak remélni tudjuk, hogy a fenti fejlesztések tényleg mind révbe érnek 2022-ben, így új (bringa)utakon kalandozhatunk akár már nyáron is, hazánk újabb és újabb rejtett zugait felfedezve két keréken. 

Almamellék egykori állomásépülete a múzeummal a Kaposvár–Szigetvárbringaút fontos állomása lesz – Fotó: Abelovszky Tamás A Börzsönyben is folytatódik a kerékpártúra-útvonalak fejlesztésee – Fotó: Abelovszky Tamás

A fentiek mellett számos új kerékpárút, kerékpárútvonal tervezése is várható 2022-ben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Gasztro

Főszerepben a júdásfülgomba Írta és fotók: Dénes Andrea

Február elejére megfogyatkoznak a vadon gyűjthető táplálékok. Van azonban néhány erdei alapanyag, amelyeket jó esél�lyel megtalálhatunk ebben a hónapban. Ilyen a szinte egész évben elérhető, különleges megjelenésű és állagú gombafaj, a júdásfülgomba is.

gyakran fagyos vagy havas időszakok nem kedveznek az áttelelő vagy a korai vadon termő levélzöldségeknek; főként néhány hagymaféle szokott dacolni az elemekkel ilyenkor, áttörve még az olvadó havon is. Az enyhébb, esős napok után viszont a növények tavaszt érezve erőre kapnak, nem ritka ilyenkor az sem, különösen a hónap vége felé, hogy már kezd új hajtásokat hozni a csalán, kibújik a salátaboglárka, növekedésnek indul az áttelelő

A

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zamatos turbolya, és persze a legelső medvehagymákat is érdemes már lesni, elsősorban a déli országrészben.

A növények mellett a júdásfülgombát szintén bölcs dolog télen keresni, kivéve a száraz, szeles időszakokban.

A bodzát kedvelő gomba Ez a gombfaj korhadó ágakon, kidőlt fatörzseken, beteg fákon fordul elő. Szereti a sokfelé gyakori bodzabokrokat, a füzeket, az akácot és az eperfát, de megjelenhet

más fafajokon is. Nevét csésze- vagy fülszerű, lebenyes megjelenése miatt kapta. A szabálytalan formájú termőtest egyik felülete fényes, csillogó, a másik finoman nemezes, színe a halvány vörösesbarnától a sötétbarnáig, illetve majdnem feketéig változhat. Tönkje nincs.

Porcos-kocsonyás, rugalmas húsú gomba. Általában nem nő túl nagyra, de akár majdnem tenyérnyi példányaira is rábukkanhatunk. Más gombával nehezen téveszthető össze. Piacokon is árusítható, gyakori faj.

táplálékként is szép számban vannak erényei. Érdemes fogyasztani nem éppen bizalomgerjesztő kinézete ellenére is. Furcsa állaga, megjelenése egyben a kulináris értékét is jelenti. Bár gombaíze nincs, porcos darabkáira jó ráharapni az ételben. Íztelensége miatt fűszerezni intenzívebben kell, és érdemes sötét színeihez olyan színű alapanyagokat társítani, amelyekkel étvágygerjesztővé válik az étel.

Táplálékként sem lebecsülendő

A fafülgombákat, így ezt a fajt is a távol-keleti, legin­ kább a kínai konyha kedveli. Pirított zöldségekkel, levesekben kóstolhatjuk, a kínai édes-savanyú leves egyik fontos alapanyagaként ismert. Talán tényleg levesekben a legfinomabb, de szinte bármi másba is tehető. Pörköltekbe, tésztaszószokba, salátákba, köretekbe rakhatunk belőle, tölthetjük sós pitékbe, az apróbbak savanyíthatók,

Európában és hazánk konyhájában sem volt kedvelt gomba, ezért nem meglepő, hogy nincsenek régi júdásfülgombás receptjeink. Gyógyhatásairól talán jobban ismert: gyulladásgátló, véralvadásgátló, vérzsírszintcsökkentő. Emellett kalóriaszegény, de jól eltelítő gomba, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-forrás, tehát

Vigyázat, kiugorhat a serpenyőből!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Gasztro a nagyobbak tölthetők, töltve pedig kiránthatók. A tölteléket a nagyobb példányok felső és alsó rétege közé, azokat finoman szétválasztva tehetjük, majd így panírozhatjuk. Sütve, párolva kiugorhat, kipattanhat a serpenyőből, ezért ajánlott például tojásrántottába sütés előtt vízben előfőzni. Jó tulajdonsága, hogy gyorsan szárad, de gyorsan vissza is veszi a vizet, mégpedig úgy, hogy élvezeti értékéből nem veszít, tehát nem különböztethető meg a frissen gyűjtött gombától. Ha sokat találunk, avagy nem használjuk fel azonnal, érdemes megtisztítva, megmosva megszárítani. 

Júdásfülgombás puliszkafasírt párolt komlóhajtással Hozzávalók: 8 ek. puliszka (háromszoros mennyiségű vízben, kis vajjal krémesre főzött kukoricadara); 2 tojás; 4 ek. előfőzött, apróra vágott, fokhagymás vajon átpirított júdásfülgomba; 3 ek. reszelt trappista sajt; 2 ek. apró zabpehely; 2 ek. friss, apróra vágott zöldfűszer és/ vagy medvehagyma; 2 ek. reszelt fehér káposzta; 2 ek. apróra vágott lila hagyma; só és bors. Elkészítés: A hozzávalókat összekeverve lágy masszát kapunk. Kanállal kukoricadarába adagoljuk, majd a darába forgatva már kézzel formázhatók a fasírtok. Mindkét oldalukat tócs­ niszerűen, kiolajozott aljú serpenyőben megsütjük. A kívül ropogós, belül lágy fasírtokat februárban szezonális salátával, tavasszal gőzben párolt, fokhagymás vajba forgatott komlóhajtással, tartárral is tálalhatjuk.

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csalános-júdásfülgombás leves 1 kisebb, kockára vágott vöröshagymát és 1 gerezd fokhagymát kis olajon üvegesre pirítunk, majd hozzáadunk 10-15 g friss, előzetesen blansírozott és ös�szevágott, pár leveles csalánhajtást és 20-25 g ízlés szerint összevágott júdásfülgombát. Felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk, babérlevéllel és szerecsendióval fűszerezzük. Ha felforrt, pár kanál hajdinát hozzáadva készre főzzük. Hajdina helyett vagy mellé üthetünk a levesbe tojást, vagy kockára vágott tojáslepény is lehet a levesbetét.

Júdásfülgombás tojáslepény-saláta A gombát sós vízben forrástól számítva pár percig főzzük, majd leszűrjük. A nagyobb gombadarabokat kisebbekre vágjuk. Tojáslepényt sütünk 5 felvert tojásból és 10 dkg reszelt sajtból sóval, borssal fűszerezve, kis lángon, fedő alatt, serpenyőben. Amikor a lepény kissé már hűlt, kis kockákra vágjuk, majd összekeverjük a gombával. Hozzáadunk még 2-3 karikára vágott zöldhagymát (lehet kígyóhagymát, kis csokor vadsnidlinget vagy medvehagymalevelet is). Pár evőkanál olívaolajból és zúzott fokhagymából tört borssal és karikára vágott csilivel készítünk rá öntetet. Melegen tálaljuk.

Júdásfülgombás-zöldséges pite Hozzávalók a tésztához: 250 g omlóstészta-liszt, 100 g vaj, 2 ek. tejföl, 1 tojássárgája, ½ mokkáskanál só. A gyors mozdulatokkal összegyúrt tésztát 1 órára hűtőbe tesszük, ezt követően pitesütő tálba nyújtjuk, és azt kibéleljük vele.

30 percre ismét hűtőbe tesszük, majd a tészta alját villával megszurkáljuk. 15 percig elősütjük (vaksütés 180 fokon).

Ha kihűlt, 2 ek. zabpelyhet szórunk az aljába, majd megtöltjük párolt és lecsepegtetett reszelt zöldségekkel vegyesen az éppen szezonálisakból válogatva (pl. blansírozott csalán, komlóhajtás, brokkoli, spenót, medvehagyma, sárgarépa, cékla), előfőzött júdásfülgombával (30-40 g), felkockázott főtt tojással. Fűszerezzük sóval, tört fekete borssal, apróra vágott fokhagymával. Reszelünk rá 5 dkg trappista sajtot, majd 200 ml tejszín és 3 tojás keverékét öntjük rá, a tetejét megszórjuk fetával, végül megsütjük (180 fok, 30-35 perc).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

geotúra

Az ország leghosszabb egy rejtett szegletébe

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

járdáján a Mátraerdő

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

Mátranovákról indulva az emberkéz által kirakott, különleges úton Mátracserpusztára gyalogolunk, majd az erdők mélyén a valamikor áldozati oltárként használt sziklát és a kazári riolittufa-formáció kis testvérét is felfedezzük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

geotúra lőször is kerüljünk térképre! Merthogy Mátranovák nevéből úgy tűnhet, mintha a Mátrában járnánk, pedig nem így van. A középkori alapítású falu a Mátrától északra, a Zagyvába torkolló Bárna patak mentén fekszik. Természetföldrajzi értelemben ez már nem a Mátra, Magyarország Nemzeti Atlasza szerint ugyanis a Medves–Vajdavár-vidéken belül elhelyezkedő, minden bizonnyal sok ember számára ismeretlenül hangzó Felső-Tarnaidombságba indulunk túrázni. Ugyanakkor a környező települések nevében rendre feltűnő Mátra előtag talán egy elfeledett történeti tájnevünkre, a Mátraerdőre emlékeztet. Ki tudja?

Az eredetileg Anonymus által használt „silva Matra” kifejezéssel ugyanis a történelem során többször írták le az Északi-középhegység egész hegyláncolatát, valamint az attól északra elhelyezkedő, változatos domborzatú, a mai Szlovákiába is átnyúló területet. Annyi bizonyos, hogy akár csak a szomszédos Medvesvidéken, a sokak számára ismeretlen táj itt is tele van meglepetéssel.

E

Ereszke, sikló és a föld titokzatos mélye A félreeső Mátranovákon egyből feltűnik a falu közepén elhelyezkedő hatalmas, modern gyárcsarnok, ahova nem mellesleg még

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Mátracser­ pusztára vezető kavicsos út, háttérben Mátranovák és a Mátra vonulatai Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Ha szerencsénk van, a régi tárgyak mellett még egy nem akármilyen mozivetítésben is részesül­ hetünk

Szlovákiából is átjárnak dolgozni. Ne ijedjünk meg tőle, inkább elsőre vegyük is célba a mellette található kicsi, de annál hangulatosabb bányászati múzeumot, amely a falu közepén álló gyár titkát is felfedi.

Talán furcsán hangzik, de állítom, hogy még egy felhagyott szénbánya is lehet hangulatos, s ebben nagy szerepe van kísérőnknek, Zsugya József önkéntes tárlatvezetőnek, meg annak is, hogy a múzeum civil kezdeményezésre, társadalmi munkában jött létre a bánya 1972‑es bezárást követően. Én igazából kötelezővé tenném a régi szénbányákban kialakított múzeumok meglátogatását, hiszen nagyon is érdemes megismerni azt a gazdasági fellendülést és korszakot, amelynek a szén volt az alapja, s amelyet most ugyanakkora sebességgel kellene meghaladnia az emberiségnek, mint amekkora sebességgel indukálta a változást ez a furcsa, fekete kő. A Bányász Emlékház egy olyan hely, ahol kézbe lehet fogni a bűnös szenet (amelyet pár évtizede pincékben árultak még a pesti belvárosban is), lehet látni annak lemezes szerkezetét, le lehet menni az egykori, mintegy 240 méter hosszú bányajárat elejébe, ahol az eredeti eszközök között még a bányában használt jelzőhangot is kipróbálhatjuk, s megtudhatjuk, mi is volt az a csillefogó macska. A kicsiny múzeumban pedig többek között kézbe lehet venni a bányászok önmentő készülékét, illetve egy karbidlámpa belsejébe is be lehet kukkantani.

A salgótarjáni szénmedencében elhelyezkedő Mátranovák élete – akárcsak az egész vidék karaktere – az 1860–70-es években változott meg radikálisan, amikor is megindult az itteni, egyébként nem túl nagy, mindössze 2,5–5 méter vastag, változó minőségű szénréteg művelése. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. az 1900-as évek legelején kezdte meg Mátranovákon az ipari bányászatot, a múzeum mögött nyíló Déli I. bánya pedig az itteni 18 bánya egyike volt.

Ahogy megtudjuk, ez úgynevezett ereszke volt, azaz a bányajárat lefelé hatolt a hegy gyomrába (ha a járat felfelé tartott, azt siklónak nevezték).

A bányászat fénykorában 250 tonna volt a napi termelés Mátranovákon, a kibányászott szenet pedig 70-75 csille szállította a mai gyár területén elhelyezkedő osztályozóba. S persze gyorsan átalakult az egész falu a bányászat hatására, modern házak épültek, távoli vidékekről érkeztek munkások, s hatalmas élet zajlott: volt fúvószenekar, röplabdacsapat, focicsapat, kaszinó. Aztán akárcsak a szén égetésével nyert hő, amilyen hirtelen jött a fellendülés, olyan gyorsan vége is lett. Döbbenetes, amit kísérőnk mond, hogy a berobbantott járatokban hagytak minden bányagépet. Az egykori kaszinó

Mátranovák bányái egy régi térképen, valamint a bányákban is használt személyi igazolójegyek, azaz dögcédulák

A múzeum melletti Déli I. lejtaknát 1913 és 1924, majd 1940 és 1954 között művelték

épületéről származó, most a múzeumot díszítő, látványos lámpákat pedig úgy kellett kikönyörögnie a buldózerek elől a falu múltját feltáró tárlatvezetőnknek.

A bányászat fénykorában itt dolgozó 1 500 bányász jelentős részét átvette a Ganz-MÁVAG 1969-ben megépült gyára, ahol kezdetben hídelemek előállításával foglalkoztak, majd később vasúti kocsik alváza készült Mátranovákon. Itt gyártották többek között a dunaföldvári Beszédes József híd, a budapesti Rákóczi híd és az esztergomi Prímás-szigetet a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd elemeit is. 2005-től a gyáron a nemzetközileg ismert Bombardier, legújabban pedig a szintén ismert Alstom felirata virít, s vasúti szerelvények szerkezetét gyártják.

Bányász Emlékház 3143 Mátranovák, Dózsa György út 1.

Előzetes telefonos egyeztetést követően látogatható. Zsugya József (+36-32/363-446)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

geotúra Az ország leghosszabb járdáján Az 1800-as évek elején épült, jellegzetes hagymasisakos tornyú templom mellett indulunk neki az ismeretlen rengetegnek. Hivatalosan dombságnak, de látni fogjuk, hogy sokkal inkább középhegységi hangulatú túra lesz ez.

A templom melletti járdalapok kezdetben nem tűnnek fel, hiszen a falu szélén gyalogolunk, s máshol is látni kőlapokból kirakott járdát.

Igen ám, de furcsa módon ezek a kőlapok az erdőben is folytatódnak. A ma is meglepően egységes, mintegy 2,5 kilométer hosszúságú járdát – amelyet a legtöbb helyen ugyan avar takar, illetve a Mátracserpusztára vezető, kavicsos út is számos ponton átvág – régen nemcsak gyalog, de motorral is használták. El tudom képzelni, hogy a fáradt bányászok egy délutáni műszak után az akkoriban karbantartott járdát követve mentek haza a vaksötét erdőn keresztül. Sokat elárul napjaink kultúrájáról, hogy a mátranováki jeti „létezéséről” jóval többet lehet megtudni az interneten, mint e szokatlan antropogén látnivalóról.

Az ország egykoron leghosszabb járdáját tél elején már igencsak nehéz követni néhol

Nem csoda, hogy ilyen természeti környezetben gyorsan gazdára találtak Mátracser­puszta megüresedett házai Fotó: MTSZ

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mátracserpuszta különleges település, pontosabban településrész. 1920-ban 12 bárnai család vásárolt itt területet az akkori tulajdonostól, Roheim Ödön földbirtokostól. A korábban Pétervásárához, ma Mátranovákhoz tartozó település az 1940-es évek elejére mintagazdasággá fejlődött, 1948-ban még saját iskolát is épített magának az összetartó közösség, volt szövetkezeti boltja és kocsmája is. Fénykorában 300-an lakták Mátracserpusztát, s a helyi mezőgazdaság mellett a legtöbb férfi a mátranováki bányákban dolgozott. Az 1970-es évektől kezdődött az elvándorlás, pár éve pedig már

„Medvesi” hangulat a Mátracser­ puszta feletti kaszálóréten

arról szóltak a híradások, hogy a falu teljesen kihalt. Bár az általam megkérdezett fiatalember csupán egy életvitelszerűen itt lakó családot említ, ma a házak jelentős része látványosan felújítva áll, amihez nyilván a járványhelyzetnek is köze van egy ilyen különleges természeti környezetben fekvő településen.

Dombság, hegység és a Medves-fennsík kis testvére Mátracserpusztáról a jelzés a falu feletti, egykori kaszálókon vezet keresztül a 451 méter magas Nádas-orom felé. Salgótarjáni túratár-

saim a csúcs alatti, kiterjedt lapost egyértelműen a Medves-fennsíkhoz hasonlítják, s bizony nem tévednek nagyot. Ahogy abban sem, hogy a terület sokkal inkább középhegységi arculatú, nem is beszélve arról, hogy innen is a Mátra nagyon markáns sziluettjére szegeződik minden tekintet. Nem véletlenül: északról nézve sokkal magasabbnak tűnik a Mátra hegylánca, mint délről, pedig ott alacsonyabbról szemléljük azt, így elvileg magasabbnak kellene látszódnia. Fotós kollégám a szemlélődés közben elmagyarázza, hogy innen egy völgyön átnézve látjuk a Mátra bérceit, azért tűnhet magasabbnak az, mint délről. Mindenesetre szerintem ez egy olyan látvány, amelyet minden hazai természetjárónak látnia kell egyszer, akár innen, akár a Medves-vidék valamelyik magaslatáról.

A Nádas-oromtól a „Kohász Kékkel” vándorolunk együtt a Körtvélyes csúcsa felé. Északon sűrű bükkös és gyertyános-bükkös takarja el a kilátást, dél-délkeleti irányban viszont rálátunk a Lajos-patak és a Szénégető-patak hatalmas katlanjára. Különleges kép, mert civilizáció

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

geotúra nyomát alig látjuk, a végtelen erdőhátakat pedig a Mátra innen nézve kétezres csúcsoknak tűnő magaslatai zárják. Kár, hogy egy tarvágás teszi mindezt lehetővé… Kissé odébb aztán belátunk északra is, a Vajdavár-vidék erdős hátaira nyílik innen csodás és páratlan panoráma. A látvány vad, s könnyen elképzelhető, hogy a zöldfolyosókon keresztül a szlovákiai hegyekhez is kapcsolódó hatalmas erdőségekben otthonra leltek a nagyragadozók.

Áldozati kő a völgy fölött A Körtvélyest követően beereszkedünk a Szénégető-patak völgyébe, amelyet hosszan követünk. A hasonló nevű erdészház arra enged következtetni, hogy itt, az erdők mélyén, ahogy szerte az országban máshol is, faszénégetéssel foglalkoztak valaha. Boksáknak már nyoma sincs, s miközben a homokot tapossuk Ivád felé, már azon mélázunk, hogy miért is hívják a patakvölgy alsó szakaszát Szent-völgynek.

Erre kissé odébb, a Nagy-Lyukas-kőnél derül fény, mint ahogy arra is, hogy a lábunk alatt süppedő homok a Pannon-tenger napsütötte fövenye volt egykoron.

A felettünk álló sziklaformáció a Vajdavár-vidékre jellemző, úgynevezett cipós homokkő egyik legszebb megjelenése. A palócok által

A Nádas-orom melletti, hegyháton vezető utunkról szép kilátást kapunk a Vajdavár-vidék erdős hátaira Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Szent-völgy aljában, Mátranovák felé Fotó: Szigeti Ferenc Albert

apokának nevezett homokkő két alaptípusba sorolható. Az egyik a sekélytengeri környezetben, áramlásoktól elkerült helyeken lerakódott, finomszemcsés, agyagos homok. A másik, ennél jellegzetesebb formáció pedig ez a durvább szemcseméretű, keményebb homokkőtömbökkel tarkított változat, amely jól mozgatott tengervízben ülepedett le, fő jellegzetessége pedig éppen az, hogy többnyire karbonátos kötőanyag cementálja össze, ezért képes sziklafalakat alkotni.

Az egyébként könnyen pusztuló homokkőből több centiméterre kiálló, keményebb, lassabban erodálódó „cipók” sajátos külsőt kölcsönöznek a felettünk álló sziklának. Taposásunkkal jelentős kárt tehetünk a sziklában, ahova amúgy is csak üggyel-bajjal tudunk feljutni. Ezért, ha lehet, érjük be a sziklafal alulról történő megcsodálásával, még akkor is, ha a különleges látnivaló a szikla tetején látható.

A sziklafalban egyrészt találunk egy meglehetősen rejtett remetebarlangot, amelyet két keményebb réteg között formálódott üreg kitágításával alakítottak ki a magányba vonuló szerzetesek. Ennél sokkal érdekesebb a sziklafalnak az alulról is jól látható kiszögellésén megfigyelhető, körülbelül egy méter átmérőjű, mesterséges kőmedence, amely miatt a népnyelv Táltos-sziklának is nevezi e helyet. A siroki Törökasztalhoz hasonló, tál alakú mélyedésbe kivezetőnyílásokat, csator-

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vizsgálták meg e különleges kőedényekben, a kis csatornákat pedig a vér kicsorgatására használták. A Nagy-Lyukas-kőnél óhatatlanul megérinti az embert a régmúlt idők hangulata. Nem könnyű elszakadni ettől a helytől, de segítségünkre lehet a tény, miszerint utolsó megállónk, a Fehér-szék éppenséggel a híres-nevezetes kazári riolittufa-formáció ismeretlen kis testvére.

A Fehér-szék riolittufáján nákat véstek, amelyek rendeltetésére a pogány áldozati szertartások adhatnak magyarázatot.

Egyes történelmi források arra következtetnek ugyanis, hogy áldozati oltárként használták elődeink e helyet, ahol a feláldozott állatokat

A NagyLyukas-kő nem akármilyen kultúrtörténeti látnivalót rejt Fotók: Szigeti Ferenc Albert

A geoturisztikai attrakciót a szintén látványos Kis-Lyukas-kőnél jelzetlen útra térve, a Kápolna-völgyön keresztül közelíthetjük meg ebből az irányból, Mátranovákról azonban egy könnyű és rövid sétával érhetjük el a helyszínt. A két, kissé különálló rész alkotta

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

geotúra földtani képződmény kialakulásának megértéséhez megint időutazást kell tennünk.

Az Eurázsiai- és az Afrikai-lemez közeledése indukálta az alapvetően tengeri környezetben lezajló, ezért meglehetősen heves vulkáni működést mintegy 19-20 millió évvel ezelőtt. A savanyú összetételű magmák jelentős gáz- és víztartalmuk miatt heves robbanásos kitöréseket produkáltak, és a levegőbe kerülő nagy mennyiségű vulkáni porból, hamuból és horzsakőből cementálódott össze az évmilliók alatt az a riolittufa, amelyet 40–60 méter átlagos vastagságban szerte az Északi-középhegységben megtalálunk.

Az ún. eróziós mikrofelszín közelről nézve olyan, mintha egy magas­ hegységet néznénk felülről

A szürkésfehér riolittufa egy kevésbé ellenálló kőzet, amelyet felszínre kerülve roppant kön�nyen pusztítanak le a külső erők, különösen a csapadékvíz. Annak lehetünk itt is szemtanúi, ahogyan a víz látványos barázdákat váj a felszínbe, holdbéli tájjá változtatva azt.

A hasonló, növény- és talajtakarótól megfosztott, agyagban és homokban gazdag vidékek eróziós barázdákkal sűrűn felárkolt térszíneire

Térkép: Bába Imre

0

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1 km

a geográfusok a badland kifejezést használják.

Ezek ugyan inkább száraz és félszáraz területeken jellemzőek, ahol gyorsan el tud tűnni a vékony talajréteg akár a legeltetés miatt, akár természetes úton. Hazánk éghajlatán ugyanakkor kifejezetten ritkák a hasonló felszíni formák, hiszen az összefüggő növényzet korlátozza az erózió kialakulását. Egyébként

a világon is mindössze pár tucatnyi hasonló hely található, ezek közül minden bizonnyal Kappadókia az egyik legismertebb, amelyet rengetegen keresnek fel. A Fehér-szék ezzel ellentétben annyira elhagyatott, hogy tréfás kedvű fotográfusok még a híres mátranováki jetit is lencsevégre tudták itt kapni. 

Dombság?

Középhegység?

Mindenesetre a távoli Mátracser­ pusztától a Fehér-székig vadregényes vidéken kalan­ dozunk Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Messzelátó

Katonai toronyból kilátó Szöveg: Turista Magazin Fotók: Csanádi Márton

A Veszprém és Tapolca között kanyargó 77-es főút csoda szép helyeken vezet a Bakony és a Balaton-felvidék lankái között.

Ha arra járunk, tervezett túránk előtt érdemes egy kis pihenőt beiktatni, ugyanis tavaly nyár óta egy különleges kilátóból csodálható meg a környék.

Tótvázsony közelében, közvetlenül az út mellett található, kitáblázott parkolóból elérhető, karcsú téglatorony története meglepően rejtélyes, ugyanis építését hivatalosan nem dokumentálták. Mindössze annyi biztos, hogy katonai célból létesült. A helyi legenda szerint a német hadsereg húzta fel a tornyot a II. világháború alatt, más források szerint azonban már az 1930-as évek végén irányítótoronyként

A

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

használták, amikor itt alakították ki a tapolcai bombázóezred szükségrepterét.

46.988778 17.710433

Amit biztosan tudunk, az az, hogy a szovjet és a magyar hadsereg a tótvázsonyi lőtér megfigyelőtornyaként hasznosította az épületet a háborút követő évtizedekben.

Miután a lőtéren egyre ritkábban gyakorlatoztak, a torony állapota az utóbbi években

nagyon leromlott. Szerencsére a VERGA Zrt. kifejezetten turisztikai céllal újította fel egy európai uniós pályázat segítségével, és még egy pihenőhelyet is kialakítottak a torony mellett.

A meredek fémlépcsők a 20 méter magasan nyíló, rácsokkal védett kilátóteraszra vezetnek, ahonnan különleges panoráma nyílik a környékre. Észak és északnyugat felé a Kab-hegy és a Déli-Bakony magaslatai uralják a látványt, délen pedig a Balaton-felvidéki Hideg-hegy, a Derék-hegy, a Zádori-hegy és a NagyGella füzére takarja ki a Balatont. Távolabb

a Keszthelyi-hegység sziluettjét is kivehetjük, de érdemes tekintetünkkel végigpásztázni a kilátó alatt húzódó, néha még napjainkban is működő katonai terület rónaságát is. Így még a hazánk egyik legnagyobb szellemvárosaként számontartott, a közeli domboldalban található Kis-Moszkva épületeit is megpillanthatjuk.

A különleges múltú kilátó mellett fedett pihenőhelyet is találunk Fotó: MTSZ

Sajnos a toronyhoz nem vezet jelzett turistaút, így gyalogosan elég körülményes megközelíteni, autóval viszont meglehetősen egyszerű dolgunk van: csak le kell kanyarodni a 77-es főútról egy újonnan kialakított, kavicsos parkolóba. 

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg A cikkben bemutatott kilátó a „Bakancsos barangolás a Bakonytól a Balatonig” elnevezésű, GINOP-7.1.2-15-2017-00021 kódszámú európai uniós pályázat keretében valósult meg a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi vezetésével. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről itt érhető el: http://projekt.mtsz.org Európai Regionális Fejlesztési Alap

fotósarok

Februári „Köd és zúzmara” témánk nagyon megihletett titeket, mert rengeteg gyönyörű pályázati kép érkezett be hozzánk. Szívesen adtuk volna több alkotásnak is a Hónap Fotója címet, de ezúttal is csak egy nyertest választhattunk.

Szerkesztőségünk zsűrije hosszas tanakodás után Leyer Péter Szlovéniában készült, festői ködös tájképét emelte ki, így ebben a hónapban neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Leyer Péter: A köd fogságában „A fotó tavaly decemberben készült, miután rekordmennyiségű hó hullott Szlovéniában. Ezt a lehetőséget megragadva szerettem volna megörökíteni a hóval borított tájat Sveti Tomaž templomával. Mivel nem először fordultam meg itt, bíztam benne, hogy ismét ködös napkeltéhez lesz szerencsém. Ugyanis e három tényező kombinációja – hó, köd, napkelte – fantasztikus körítést tud adni a témához.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

Március – Barlangok világa (február 12.) Április – Első tavaszi túra (március 12.)

Május – A víz az úr (április 12.)

Június – Kirándul a család (május 12.)

Július–augusztus Kedvenc kilátóhelyem (június 12.)

Panorámás

kalandtúra kicsiknek és nagyoknak W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Ez a könnyű, rövid túra betekintést nyújt a soproni turistáskodás hőskorába. A 19. és a 20. század fordulóján a természetjárás iránt elkötelezett soproni polgárok ötletei és erőfeszítései nyomán sorra létesültek a város körüli erdőkben a sétautak, amelyek mentén kilátókat építettek, forrásokat foglaltak, valamint pihenőpadokat helyeztek el a panorámapontokon.

Ma már a soproni az ország leglátogatottabb parkerdőinek egyike, ahol lépten-nyomon a környékért sokat tevő soproniak emlékével találkozunk. Az útvonalról érdemes letérni a különleges Taródi-várhoz, amelyet tulajdonosa egymaga épített fel. Túránk másik népszerű látványossága az ikonikus Károly-kilátó, ahova a Boszorkány meseösvényt követve jutunk fel. Tetejéről két teljesen eltérő jellegű terepet szemlélhetünk: egyfelől a kétezres csúcsokban tetőző, gigászi alpi előőrsök, a Schneeberg és a Rax sziklamonstrumai, másfelől a Fertő tó lapálya és Sopron utcái tárulnak elénk.

A buszmegállóból nyugati irányba indulva az Ady Endre útról balra fordulunk a o jelzésre.

A Braun Nándor-emlékoszloptól a d jelzésen kis kitérőt teszünk a Cserkészkápolnához.

Visszatérünk a o jelzésre, amelyet a kavicsos parkoló utáni kanyarig követünk (itt térhetünk ki a Taródi-várhoz).

Jobbra kanyarodunk a f jelzésen, amelyről kis kitérőt teszünk a Gloriette-kilátóhoz a d jelzésen.

A o jelzést elérve balra fordulunk.

A kalandpark előtt elhaladva a d jelzésen folytatjuk a túrát.

A Károly-magaslatot a d jelzésen hagyjuk el, amely utunk végpontjáig kalauzol minket.

Magasság méterben 400 350 300 250 0

1

2

3

4

5

5,9 km

Muck-emlékmű

0

250 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

TARÓDI-VÁR

2

A Nándor-magaslaton áll a Taródi-vár, amelynek különlegessége, hogy 1959-től kezdődően egyetlen ember építette fel 50 év alatt. Taródi István élete álmát valósította meg ezzel úgy, hogy munkába menet előtt, hajnalban előkészítette az aznapi építési eszközöket, majd dolga végeztével sötétedésig formálta, szépítette a várat. Az építmény alapterülete több mint 4000 négyzetméter, a legmagasabb torony 20 méter magas. Belső terében kiállítás mutatja be Sopron történetét.

A várat ma már az építtető gyerekei és unokái gondozzák.

3

KŐHALMY VADÁSZATI MÚZEUM

4

Sopron parkerdőjének egyik legnépszerűbb pontján, a Károly-magaslaton találjuk a környék élővilágát és vadgazdálkodását bemutató múzeumot.

A háromszintes, hangulatos erdei faház földszintjén gyerekeknek szóló, interaktív, játékos teret rendeztek be, amely a parkerdő állatés növényvilágát mutatja be. Az emeleten kapott helyet a vadászat tematikája: mivel a környező erdőkben élő vadfajok ritkán kerülnek a látogatók szeme elé, a tárlaton láthatunk fotókat és preparátumokat, de digitális eszközök is segítik az információszerzést.

1

KÁROLY-KILÁTÓ

Az Alpoktól a Fertő tóig tartó, erdős dom­bok­ ban gazdag panorámát nyújt a népszerű, terméskőből épült kilátó. Lépcsőfordulóiban a környező erdőket és helyi kutatók munkásságát bemutató kiállítások megtekintésével tölthetjük az időt, majd fölérve mindenkit rabul ejtenek az innen nyíló távlatok. Sopron mögött hatalmas kék lepelként feszül a Fertő tó tükre, déli végében pedig sárgás nádberek végtelen pusztasága nyújtózik. Ausztria felé pillantva a Schneeberg 2000 méter fölé hatoló sziluettje és szerencsés esetben a Rax háta is kibukkan.

3

2

GLORIETTE-KILÁTÓ

Bár valaha bizonyosan szép, tágas panoráma fogadhatta azokat, akik a soproni Gloriette-kilátót vették célba, mára felnőttek a facsemeték, és csak a kilátás egyes kis szilánkjai maradtak nekünk. De így is feltűnik a Rozália-hegység, Sopronbánfalva és egészen távol a Bécsi-erdő kúpja, míg Burgenland hullámain szélerőművek járják körtáncukat.

A kilátó fapavilonját azonban furcsamód nem is a szűk kilátásért érdemes felkeresni, hanem a bájos épület század eleji hangulata és a környező pagony békés miliője miatt.

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Sopron, Ibolya út buszmegálló

VÉGPONT:

Sopron, Lövér Szálló buszmegálló

TÁV:

5,9 km

IDŐTARTAM:

2 óra

SZINTEMELKEDÉS:

267 m

SZINTCSÖKKENÉS:

244 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

erdei büfé a Károly-magaslaton, Sopron

A kilátópontok miatt érdemes távcsövet is magunkkal vinni a túrára, hogy a körülöttünk elterülő táj minden részletét jól megfigyelhessük.

TIPP!

Panorámás kalandtúránkat városnézéssel is kiegészíthetjük. Városi Séta rovatunk remek tippeket ad ehhez.

Látogatás

Lillafüredről a Bükk-fennsíkra W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A népszerű üdülőközpontból indulva a fennsík egy könnyen megközelíthető szeletét járjuk be. A csónakázótó és a kisvasút, valamint a túra csúcspontján elénk táruló fennsíki táj világát a felszínen sziklákkal határolt völgyek, a mélyben pedig barlangok szövevényes hálózata köti össze. A túra a felszínen követi a víz és az erózió tájat formáló, egykori útját. A fennsík vízkészletének jelentős része a Szinván és a Garadnán keresztül folyik ki a hegységből. Az oldott mészben gazdag patakokból vastag mésztufaréteg halmozódott fel épp a Palotaszálló alatt, ahol világviszonylatban is ritkán feltáruló mésztufabarlangok sorozatát találjuk. A fennsíkra felkúszó szurdokvölgyek egyikén felkapaszkodva érkezünk túránk legfelső szintjére, a Bükkfennsík legkeletibb nyúlványára, ahol az egykori kaszálórétek maradványán, a töbröktől hepehupás Létrás-tetőn sétálhatunk.

A fennsík egyedi hangulatát télen is megtapasztalhatjuk: amikor az ország a téli ködpaplan alatt fulladozva áhítozik a napért, itt gyakorta verőfényes idő és tiszta levegő fogadja a túrázót.

A Palotaszálló mellett a Hámori-tó felé indulunk a jelzésen, majd ezt követjük a túra több mint felén át a Garadna- és Savós-völgyben a Létrás-tetőig.

o

A Jávorkúti útról a Létrás-tetőnél a o jelzésen balra fordulunk; ez vezet vissza Lillafüredre a Vesszős-völgyön át.

Az utolsó szakaszon Lillafüred szélétől (kemping) a o jelzésen sétálunk vissza a lillafüredi kisvasút állomásáig.

Magasság méterben 600 550 500 450 400 350 0

1

2

3

4

5

6

7

0

8 km

250 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ALSÓ-VÍZESÉS

2

A Szinva patak által táplált Alsó-vízesés 20 méteres magasságával az ország legmagasabb – ember alkotta – zuhataga. A Palotaszálló építésekor (1927–1930) alakították át a meredek hegyoldalt, ekkor hozták létre a patakot zuhanásra kényszerítő sziklalépcsőt is. A víz két lépcsőben zuhog alá: az Anna-barlang bejárata előtti teraszról alulnézetből láthatjuk, de eggyel följebb, a kastélyszálló kertjeinek egyik teraszáról is megcsodálhatjuk. Időszakosan, de az év nagy részében működik, tartósan száraz időjárás esetén kiszárad.

3

SZENT ISTVÁN-BARLANG

4

Lillafüred egyik legismertebb látványossága a cseppkő­kép­ződ­ményeiről híres, fokozottan védett Szent István-barlang. Felfedezését a szájhagyomány szerint egy kutyának köszönhetjük, amely beesett az üregbe egy lyukon keresztül, majd vonyítását hallva találtak rá a környékbeliek a barlang bejáratára. A járatok egy részét később kiépítették, majd 1931‑ben megnyitották az érdeklődők előtt. A barlang csak túravezetővel látogatható; a bemutatott szakaszon kiépített, világítással ellátott utakon, utcai öltözetben lehet sétálni az év bármely napján.

1

2

HÁMORI-TÓ

A hegyekkel és sűrű erdőkkel körbeölelt Hámori-tó hazánk egyik legszebb fekvésű tava, „melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt kör­nyező bércek erdejének”, ahogy Petőfi írta, így akár azt is gondol­hatnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel ezen a helyen a Garadna és Szinva vizét. Az ok azonban sokkal prózaibb: a közeli vashámorok miatt volt szükség a víz energiájára. A tó déli oldalán hangulatos sétány húzódik. Vizét számtalan forrás táplálja, az ösvényről rövid sétával az Eszperantó-forrás hangulatos terasza is elérhető.

LILLAFÜREDI ERDEI VASÚT

A Lillafüred környéki hegyoldalakban 1921 óta közlekedik az erdei vasút. Az általa feltárt Szinva-völgy is ezekben az években vált forgalmassá. A modern erdőgazdálkodás mellett az épülő lillafüredi Palotaszálló közönsége és a miskolci turisták is igényelték az új közlekedési eszközt – a személyszállítás így már a kezdetektől folyamatos. A legöregebb, ma is járó, nyitott kocsik egyidősek a vasúttal. Az egész évben működő kisvasúttal télen is nyugodtan kombinálhatjuk túránkat, ilyenkor ugyanis előkerülnek a hagyományos, zárt, fűthető járművek.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Lillafüred, kisvasútállomás

VÉGPONT:

Lillafüred, kisvasútállomás

TÁV:

8 km

IDŐTARTAM:

2 óra 40 perc

SZINTEMELKEDÉS:

410 m

SZINTCSÖKKENÉS:

410 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Eszperantó-forrás, Lillafüred

Túránk végén elhaladunk Herman Ottó háza mellett, ahol tudománytörténeti kiállítás tekinthető meg az utolsó magyar polihisztor életéről, munkásságáról.

TIPP!

Érdemes az ipartörténeti műemlékként fennmaradt kisvasúttal érkezni Lillafüredre, a Hámorokra és a Mély-völgy viaduktjára remek kilátást kínáló erdei pályán keresztül.