„...nem tartom magamat a szó klasszikus értelmébe vett énekesnek” Diószegi Kiki vagyok, 29 éves és színpadfüggő. Sajnos ebben az évben én is „kényszerrehabon” vagyok, de a legtöbb dolog, amit tudni érdemes rólam az benne van a dalokban! - így nyilatkozik magáról interjúalanyom. Diószegi Kikit a Down For Whatever és a Blue Cold Jalapenos énekesét, valamint a Stay Heart Records stúdió munkatársát kérdeztem.
Németh Angéla
Interjú
Gyerekkorodban gitároztál. Ám első zenekarodban is már énekesi pozíción voltál. Hogyhogy? Igazából előtte több zenekarban ritmusgitároztam, de jobb, ha azokról nem kerül elő semmilyen hangzóanyag! Egész gyerekkoromban érdekeltek a versek és úgy egészében az irodalom. Sokat írogattam magamnak és első sorban nem is énekes szerettem volna lenni, hanem csak a gondolataimat átadni az embereknek. Aztán valahogy úgy hozta az élet, hogy ezt a zenén keresztül kezdtem el művelni. A mai napig nem tartom magamat a szó klasszikus értelmébe vett énekesnek. Inkább előadó vagy ilyesmi.
Hogy néz ki egy átlagos napod? Szinte mindennap edzéssel kezdődik, mert gyerekkoromban ezt csúnyán elhanyagoltam és a mai napig ennek a levét iszom. Ha abbahagynám, akkor nagyon gyorsan
18 Agy-a-lap
feljönnének a plusz kilók és ezt a színpad miatt nem engedhetem meg. Utána beülök a stúdióba és egy zenekarral, egy énekessel felvételeket készítek vagy éppen utómunkázom a felvett anyagokat. Este leülök a gép elé és a zenekarral foglalkozom éjfélig. Posztokat írok, eltervezzük a következő hetet stb. Szerencsére mindenki kiveszi a részét ezekből a munkálatokból, de mindennap foglalkozni kell vele. Aztán vannak próba napok, amikor azt is beiktatjuk a napirendünkbe.
Mitől félsz egy munkanapon? Hogy eredménytelenül telik el valamiért az az adott nap. Ha egy picit előrébb vagyok a teendőimmel, mint az előző este, akkor minden rendben van. Sokszor mondják, hogy nyughatatlan vagyok és egy percre sem tudok kikapcsolni. Ez mondjuk tényleg nagy hibám. Képes vagyok túlstresszelni a dolgokat elég könnyen.
