Szabó Dóri
Napjaink kérdései
Amit hátrahagyunk költözéskor
Milyen nehéz lesz kilépni a gyerekszobából és elkezdeni egy felelősségteljes életet? Sokak számára még a gondolat is ijesztő, hogy egyszer majd olyan vacsorát főzzenek, ami nem porból készült. Ahogyan az is, hogy egyszer képesek lesznek elhárítani a lefolyó dugulását és egyedül póktalanítani az egész lakást. Azonban miután kilépünk a bűvös ajtón, nemcsak a mi életünk változik meg, hanem a családtagjainké, leginkább pedig a szülőké. Az élethez természetes módon kapcsolódó rituálé, amikor a gyermek kiszáll a szülők védelmező fészkéből és megkezdi saját életét. Kisgyerekként elképzelni sem lehet, milyen érzés egyedül megbirkózni az anyagi problémákkal, netán a párunkkal való együttéléssel, aki a szennyes kosár melletti csempére hajítja le a ruháit minden áldott este. Mégis eljön a fiatal felnőttkor, amikor elég a számonkérésből, sokszor csak a bulik, a haverok és a szerelem számít. Ebben az időszakban a családok is gyakran ve-
34 Agy-a-lap
szekednek. Senki nem hibás, hisz a szülő csak félt, a gyerek meg éli a saját idejének megfelelő életet. Aztán eljön a nap, amikor ki akar szabadulni a védelmező szülői karmok alól és bejelenti, hogy elköltözik. Hol örülnek neki, hol nem, hol pedig szintén vitát szít a téma. De miért nem akarnak elengednek minket a szülői házból? Egy személyes történet Erika és Zoli életében is megtörtént ez a beszélgetés, ami sírást és féltő szavakat követett. Próbálták meggyőzni fiukat, hogy maradjon, mivel, több éve négyesben töltik a hétvégéjüket Patrikkal, - a fiukkal - és barátnőjével. Kedvelték a lányt, emellett örültek, hogy rendben, boldogságban élnek. Viszont semmi jelét nem látták annak, hogy ez a kapcsolat komolyabbá válik olyannyira, hogy felmerül a költözés ötlete. Értsük meg a szülő helyzetét is Felnőttként nehéz lehet látni, hogy a kis csöpp gyerek, hirtelen pelyhedző szakállú
