Spiecy Pie Boutique A Budapest belvárosában lévő Kertész utca egyik boltjának kirakatában kerekded piték látványa állítja meg a járókelőt. A különböző nagyságú amerikai piték nem csak formában, de töltelékük sokféleségében is jelentősen eltérnek az itthon közismert tésztás süteménytől.
A
z ablaküvegen keresztül könnyen felismerhetők az édes krémmel töltöttek, a tartalmukat gyümölcsdarabokkal hirdetők, de vannak rejtőzködők, mert tésztakalap takarja a tetejüket. Az aprócska boltba belépők azonban ezekről is részletes információt kaphatnak az üzletet megálmodó Opauszki Zsolttól, aki helyben készíti ezeket a finomságokat.
Miután átbeszéltük az édes, a sós és a fűszeres kategóriákat, valamint a különleges csülkös-babos, a meglepően hangzó rakott krumplis piték rejtelmeit, azt kérdeztem a tulajdonostól, hogy miért pont az amerikai pitében látott üzleti lehetőséget? – Egyáltalán nem úgy kezdődött, hogy piteboltot akartam nyitni. Szeretek otthon sütni-főzni, és egyszer valahogy megkívántam egy amerikai típusú pitét. Az interneten elolvastam néhány receptet ezzel kapcsolatban, nekiláttam, és olyan jó lett, hogy pillanatok alatt elfogyott a családban. Ezen felbuzdulva pár nap múlva ismét belefogtam, de nem sikerült. Annyira nem, hogy ki kellett dobni az egészet. Nem hagyott nyugodni a dolog, gondoltam, megpróbálom még egyszer, az is a kukában végezte. Akkor még nem tudtam, hogy a tészta összetevőivel, a vajjal és egyéb dolgokkal nagyon kell viWWW.CHEFPINCER.HU
gyázni. Körülbelül huszonötször dobtam ki a pitét, mire ismét sikerült, és kezdtem megérteni a folyamatot. A formára sütött tésztákba szinte bármilyen tölteléket bele lehet tenni, de ezek jelentősen befolyásolják a kész pitéhez szükséges technológiai fogásokat. Almással és meg�gyessel kezdtem, majd fokozatosan próbálkoztam más variációkkal, de üzletileg akkor nem gondoltam a pitére, pedig már eldöntöttem, hogy vállalkozásba kezdek az Egyesült Államokban. Eredetileg alkoholos üzletet terveztem, kiegészítve néhány olyan tipikus magyaros étellel, mit a pörkölt, a gulyás és társai. Először New Yorkban gondolkodtam, mert gasztronómia szempontjából is multikulturális világváros, ahol van kereslet az autentikus nemzeti konyhákra. Gyakorlatilag ugyanazt a magyaros, zsírosabb konyhát lehet vinni, mint itthon. Ottlétem alatt hamar kiderült, az alkohol árusításához szükséges engedély megszerzése nem csak macerás, de 150 ezer dollárba kerül. A megfelelő helyen lévő üzlethelyiség, a felújítás, a berendezés szintén tetemes összeget kívánna. Akkor úgy döntöttem, hogy megpróbálok valami egyszerűbbet. Ekkor jött a képbe a pite. Az Egyesült Államok pedig amúgy is annak a fajta pitének a hazája, amit én sütök. CHEF&PINCÉR | 2020. FEBRUÁR
45
