Turista Magazin 2017 június by Turista Magazin

KÖTÖTT PÁLYA

ERDŐBEN A GŐZMOZDONY MÖGÖTT

2017. JÚNIUS › ÁRA: 745 Ft

2 0 17. J Ú N I U S

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

MESÉL A TÉRKÉP

TITKOS RAKÉTABÁZISOK A PILISBEN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KITEKINTŐ

KERESZTÜLSZELTÜK A SZLOVÁK PARADICSOMOT

ők nek Előfizet ajándék ringabalatoni b p túratérké

KÉT KERÉKEN

EZEKRE FIGYELJ, HA A BALATONT SZERETNÉD MEGKERÜLNI

y n é k , b b ó lcs o l e s s é Előfizet

g é m s é b elmeseb

Z S T E H R E Y N is vele!

det! e s é t n ö d Díjazzuk RT É T F 00 6 6 M Á Ha június 30-án Z S P A L

elofizetoink között tudhatunk, automatikusan részt veszel sorsolásunkon, amelyen TICKET TO THE MOON DOUBLE típusú függoágyat nyerhetsz! Éves szinten két számot ingyen kapsz!

Garantáltan házhoz szállítjuk!

TÖLTSD KI

VÁLASZD KI

KÜLDD EL

regisztrációs lapunkat weboldalunkon

a számodra megfelelő fizetési módot

a fizetési mód szerint az előfizetői díjat

Csekk

Átutalás

PayPal

TURISTAMAGAZIN.HU FACEBOOK.COM/TURISTAMAGAZIN

E L Ő S Z Ó Ezerarcú Riviéránk A Balatonban és környékében az a legjobb, hogy szinte minden igényt kielégít. Tóparton pufiznál egy fröccsel a kezedben? Pipa. Futni, kerékpározni vagy túrázni szeretnél festői környezetben? Pipa. Sétarepüléshez, barlangászáshoz, esetleg egy kalandparkhoz van kedved? Pipa. Rengeteg mindennel találkozhatsz a legnagyobb tavunk vidékén, csak keresned kell a hozzád és hangulatodhoz leginkább passzoló környezetet. Ehhez a keresgéléshez adunk egy kis segítséget és ihletet a tókerülős összeállításunkkal, valamint a bringás balatoni túratérképpel, amelyet az előfizetőink kapnak ajándékba. És ha már a legnagyobb állóvizünk van terítéken, Nógrádi Attila főszerkesztő

ebben a számunkban bemutatjuk a legnagyobb halunkat is, amely nem is olyan régen még nagy számban fordult elő folyóinkban, de mára szó szerint csak néhány hírmondó maradt belőle. A sokak számára ismeretlen viza mellett összehasonlítjuk még a fekete és a fehér gólyát is, valamint olyan területre merészkedünk, ahová sok évtizeden keresztül csak kevesen juthattak be: a pilisi katonai bázisok titkainak jártunk utána.

Címlapfotó: Gulyás Attila Alapítói és kiadói jog, illetve kiadja: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu; 1244 Budapest, Pf. 846 Megjelenés: havonta (évente 11 szám), december–januári összevont lapszám Előfizetés: turistamagazin.hu Ára: 745 Ft (előfizetőknek 600 Ft/lapszám) Terjesztés: Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Külföldi terjesztés: Color Interpress Kft. Terjesztési koordináció: HÍR 2000 Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586

SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Dabis Balázs Silvius (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (képszerkesztő), Sztankó Bálint (képszerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Zsiborács Etelka (hirdetésszervezés: zsiboracs.etelka@termeszetjaro.hu; elofizetes@turistamagazin.hu) Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás, Dömsödi Áron, Morvai Szilárd, Németh Imre, Varga Zsóka Stratégiai partnerünk: Varázslatos Magyarország Kft.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

new

ÚJJÁSZÜLETETT

Tartalom 6 Hírek 8

MTSZ Híradó

12 SzelekcióTM

Tuti holmik a nagyvilágból

14 Körkép

30 34

Kerékpármálházás – Táskaválogató bringás kalandoroknak

18 Két keréken

Élmények a Balaton körül

28 Tudtad-e? 30 A Hónap Turistaháza

Az otthonná lett vadászház – Zsigárdi erdei lak

34 Ti Írtátok

Emlékezés a Kelemen-havasok gerincén

42 Kitekintő

Keresztülszeltük a Szlovák Paradicsomot

48 Kötött Pálya

Merre megy a gőzös?

54 Mesél a Térkép

Rakéták a pilisben

60 História

A vár, amelyről semmit sem tudunk biztosan

66 Zöldhullám

Viza, a vizek óriása

71 fotósarok 72 Nemzeti Parkjaink

Ahol a szél és a víz az úr – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

82 Programok w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Séta a lombok között A Madarak és Fák Napján adták át Kaszón az ország egyik legkülönlegesebb tanösvényét, amely a Somogy megyei község központjától kb. 10 perces könnyű sétával érhető el. A Hent László építész tervei szerint készült lombkorona-tanösvény 9,5 méter magasan, 124 méter hosszan kanyarog a fák ágai között. Az 50 millió forintból megvalósult tanösvénybe pihenőket, interaktív táblákat, függőhídelemet, valamint egy „láthatatlan” vadfigyelő lest is beépítettek. A helyi erdőgazdaság célja, hogy egy folyamatosan épülő, fejlődő kirándulóközpontot hozzanak létre, ezért az új létesítmény a már meglévő Öregerdő tanösvénnyel is összekapcsolódik.

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: 123rf.hu

Új tanösvény a Budakeszi Vadasparkban A Madárbarát kert tanösvény hasznos trükköket és módszereket mutat be, hogy otthon is bárki megfelelő környezetet teremthessen a kert madarainak. Kihelyeztek egy látványodút, bemutatják a leggyakoribb, leghasznosabb madárbarát eszközöket, valamint ismertetik az etetés, itatás legfontosabb tudnivalóit. A tanösvény az olyan, egyéb állatok megtelepedését elősegítő eszközöket (süngarázs, darázsgarázs, lepkekert) is szemlélteti, amelyek „alkatrészei” szinte bármelyik kertben előfordulhatnak. Kialakítottak egy hüllőbarát sziklakertet is: a talajba fektetett, különféle méretű csövek megfelelő búvóhelyeket és egyben létfontosságú telelőjáratokat biztosítanak a hüllők számára.

Fotó: Surányi Linda

Több kerékpárutat szeretnénk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint a magyar lakosság „biciklipárti”: a 18–69 évesek közel 70 százaléka rendelkezik saját kerékpárral, és 65 százalékuk, ha csak alkalmanként is, de szokott kerékpározni, ötödük pedig szinte mindennap biciklire pattan. A lakosság kétharmada a biciklit a mindennapi közlekedésre alkalmas eszköznek tartja, de ugyanennyien vélik azt is, hogy még mindig nincs Magyarországon elég bicikliút ahhoz, hogy a kerékpár a mindennapi közlekedés része legyen. A biciklizők többségét leginkább az motiválná, ha több lenne a kerékpárút.

A Pest megyéből immáron 50 éve kiveszettnek vélt nyugati földikutya (Spalax leucodon) populációját a húsvét utáni napokban fedezték fel Albertirsa külterületén az Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport tagjai. Néhány nap múlva a Magyar Természettudományi Múzeum, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érkeztek a helyszínre, és a terepjárás során több túráscsoportot is felfedeztek a környéken, például a Gerje-patak melletti gyepeken. A lelkes csapat május 5-én két állatot is fogott. Az elsőt – egy idős hímet – Köpönyegnek nevezték el, a másikat – egy szoptatós nőstényt – Albertinának.

Fotó: Födő Szilárd

Földikutya bukkant fel Pest megyében

Új magyar természetfilm a mozikban

Fotó: Bérces Sándor

Az egész család számára tartalmas program lehet a Gemenc – Árterek világa című látványos természetfilm, amelyet május 18-tól az ország negyven mozijában vetítenek. A rendező Olma Frigyes főállásban könyvvizsgáló, hobbija a fotózás és a természetfilmezés. A filmet alkotótársaival a szabadidejükben forgatták, döntően saját pénzből. Munka mellett heti 2-3 napot tudtak csak filmezésre fordítani. Öt év alatt közel 200 napot forgattak, napi 5-6 órát ülve egy lessátorban. A film egy feketególya-pár itthon töltött hónapjait kíséri végig a kora tavaszi fészektatarozástól kezdve a tojásrakáson át a fiókák felcseperedéséig.

Lélegzetállító látogatóközpont a Dunakanyarban A tervek szerint 2019-ben adják át Dömösön a Dunakanyar Látogatóközpontot, amely a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lehet. Az egész évben nyitva tartó komplexum kertjében a Dunát formázó és a Duna menti védett területeket bemutató tanösvény, állatsimogató, madárröpte és játszótér is lesz, de kerékpárt és kenut is bérelhetünk majd itt. A projekt teljes költségvetése 1,37 milliárd forint, az átadás után pedig évi 36 ezer látogatóra számít a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Fotó: DINPI

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

2017. május 13-án tartotta a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) a 2017. évi rendes választmányi ülését az OKISZ Inkubátorházban. Az eseményen 134 küldött vett részt, akik 109 érvényes tagsági jogviszon�nyal rendelkező szervezet képviseletében voltak jelen, így már 10.30-kor határozatképessé vált a választmány Szabó Imre levezető elnök vezetésével. A résztvevők tájékoztatást kaptak a szövetség országos központjának elmúlt évi tevékenységéről, a tervezett VEKOP- és GINOP-pályázat fejlesztéseiről, valamint Tassy Márk igazgató az idei évben megjelenő fejlesztésekről, az új honlapokról és az azokon futó túratervező rendszerekről is beszélt. A küldöttek egyhangú szavazással elfogadták az ellenőrző testület beszámolóját, a 2016. évi egyszerűsített beszámolót és közhasznúsági mellékletét, illetve a szövetség 2017. évi költségvetési tervét is megszavazták.

In memoriam Szilágyi László 2017. május 5-én, életének 79. évében elköszönt tőlünk Szilágyi László aranyjelvényes túravezető, a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség egykori főtitkára, az Építők Természetbarát Sportegyesület egykori elnöke. Elnökként és aranyjelvényes túravezetőként kiemelt jelentőségű volt számára az erdő, a természet védelme, vállalva az úthálózatok, a természetjáró létesítmények karbantartását. Rengeteg energiát fektetett a szabadidősport szervezésbe, az ifjúság táboroztatásba. Sportvezetőknek, szakosztályvezetőknek erdő-, környezet- és természet8

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: MTSZ

Megtartotta évi rendes választmányi ülését az MTSZ

A szavazások után szóba került, hogy a jelzésfestés kiírását a helyi adottságokhoz (pl. ártér) kell igazítani. Ehhez Garancsi István MTSZ-elnök a tagság segítségét kérte, hogy dolgozzák ki a pontos részleteket, mert a helyi szervezetek tagjai ismerik a legjobban a környezetüket. Az eseményen egyperces néma csenddel emlékeztek meg Szilágyi Lászlóról. védelmi képzéseket kezdeményezett és szervezett, valamint a túravezetők képzésében szintén részt vett. Hulladékgyűjtési akciók szervezése, bakonyi források vízminőségének ellenőrzése, valamint több száz éves fák védelem alá helyeztetése egyaránt az érdemei között szerepel. Aktívan szervezte a hazai és a nemzetközi turistatalálkozókon való részvételt is. Több alkalommal részesült a Magyar Természetbarát Szövetség, később a Magyar Természetjáró Szövetség kitüntetéseiben: Természetjárás Fejlesztéséért Ezüst Fokozat (1993), Dr. Téry Ödönemlékérem (1999), Természetjárás Fejlesztéséért Arany Fokozat (2008), Czárán Gyula-emlékérem (2015). 2000 augusztusában érdemes, 2011 januárjában pedig kiváló természetjáró minősítést ért el. Az Augusztin-tanya kulcsosház udvarán az általa kezdeményezett és felállított emlékkopjafánál búcsúztatta el mindig az elhunyt turistatársakat. Ezúttal Szilágyi László nevét és munkásságát is ott őrzi majd a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség turistatársadalma. Szilágyi Lászlót családja, barátai és túratársai a Dózsavárosi temetőben búcsúztatták 2017. május 15-én. Jákói Bernadett

Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség

változások a kéktúrán Új pecsételőhely a Lokó-pihenőnél Mostantól a Lokó-pihenőnél is bélyegezhetnek a kéktúrázók. A börzsönyi Kő-hegy pihenőjének egyik tartóoszlopára a Magyar Természetjáró Szövetség képviseletében Németh Csaba szakmai vezető több „lokós” egyesületi tag társaságában szerelte fel a pecsételődobozt, megtisztelve ezzel az OKT jelvényszerző túramozgalmának alapító egyesületét, a Lokomotív Turista Egyesületet. Innentől kezdve az egyedi bélyegzővel rendelkező Lokó-pihenő az OKT teljes értékű bélyegzőhelyeként funkcionál. Magyarkút igazolópecsétjeinek száma egyre csökkent (Irma-forrás).

Jelentős nyomvonal-változás Csobánc és Szentbékkálla között A diszeli út és Mindszentkálla közötti szakaszon éveken át tapasztalt tulajdonosi nemtetszés, útbarikád, valamint egy előre bejelentett, jelentős területet érintő magántulajdon-bekerítés miatt nyomvonal-módosításra került sor. A diszeli úton a kék kereszt jelzés a térképen látható módon kiigazításra került. A Mindszentkállát közvetlenül nem érintő új nyomvonal a 2017. május 14-én átadott TheodoraKékkő tanösvényen éri el a Szentbékkállai-kőtenger parkolóját. Az új nyomvonalról a kék négyzet jelzésen érhető el a mindszentkállai buszmegálló. Az új nyomvonal kijelölése a tulajdonosok és a fenntartók hozzájárulásával történt meg.

• Megszűnt a Bányi-nyereg bélyegzőhelye

Az Országos Kéktúra 2015-ös módosulásával, a Nagy-nyugodó bélyegzőhelyének kialakításával feleslegessé vált az egyébként helyileg sem ott lévő Bányi-nyereg-bélyegző, ezért azt május 10-én leszerelték. A jelenlegi és a korábbi igazolófüzetekben a Bányi-nyereg rubrikájába értelemszerűen a Nagy-nyugodó bélyegzőjével kell pecsételni.

• Bélyegzőhely-áthelyezés Makkoshotykán

A korábbi italbolt bezárt, így az állandó elérhetőséget szem előtt tartva a bélyegződoboz május 10-én a Rákóczi Ferenc utca és a Petőfi Sándor utca sarkán álló kékkörös információs tábla oszlopára került. A másik makkoshotykai bélyegzőhely változatlanul a bezárt italbolttal szemben lévő Reál Pont vegyesboltban található.

• Alföldi Kéktúra bélyegzőhely áthelyezés Nyírlugoson

Az állandó elérhetőséget szem előtt tartva a bélyegző doboz 2017. május 10-től a nyomvonalról való letérés nélkül a Bélteki út, Encsencsi utca sarkán az óvoda előtt álló Országos Kékkör információs táblán érhető el.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotók: Gulyás Attila

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

ARANYJELVÉNYES TÚRAVEZETŐK A BÖRZSÖNYBEN Az Ipoly Erdő Zrt.-nek köszönhetően egy jó hangulatú különvonatozással ünnepelték meg az aranyjelvényes túravezetők a kitüntetés fél évszázados fennállását. A 2017. évi programajánlatunkban április 26-ára – elsősorban dr. Tóth Imre klubtársunk javaslatára – Kisvasutazás a Börzsönyben címmel kirándulást terveztünk klubtagjainknak és egy kísérőnek. Megkeresésünkre az Ipoly Erdő Zrt. elvállalta a túra megszervezését (program, különvonatok) és lebonyolítását. Az aranyjelvényes túravezetői cím bevezetésének 50 éves évfordulójára tekintettel az erdészet meghívta és vendégül látja a résztvevőket a következő program szerint.

KISVASÚTTAL A BÖRZSÖNYBEN Az Ipoly Erdő Zrt. jubileumi rendezvénye az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja részére. Résztvevők találkozása 11 órakor Kismaroson, a kisvasút állomásán. Utazás kisvasúttal Királyrétre. (A „Gördülő tanösvény” erdei iskolai program rövid bemutatása, a királyréti fejlesztésű napelemes kisvasúti motorkocsi megtekintése.) Utazás busszal Márianosztrára. (A tavaly helyreállított Márianosztra– Nagyirtáspuszta-pályaszakasz, az új végállomás és a turistaszállás megtekintése.) Kisvasúttal Nagyirtáspusztára. (Ismerkedés az új turisztikai létesítmén�nyel, majd továbbutazás.)

Kisirtáspusztán Az erdei vasút megállóhelyén, a tolmács-hegyi csúcsfordító tőszomszédságában található, felújított hegyi menedékház és tábor bemutatása. A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség képviselői bemutatják a „TOBOZ” kulcsosházukat, amelynek történetét dr. Tóth Imre ismerteti, aki az 1960-as években a megyei szövetség elnöke és a turistaház létrehozásának kezdeményezője volt. Az 50 évvel ezelőtt aranyjelvényes túravezetői fokozatot kapott tagok köszöntése. Terepi ebéd, majd utazás kisvasúttal Nagybörzsönybe. Innen busszal tovább Szobra, majd hazautazás vonattal.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kisirtáspusztai rövid megemlékezésen Jancsó Ottó, a klub elnöke köszöntötte a szövetség elnöksége képviseletében jelen lévő Csiba Ágoston elnökségi tagot és Tassy Márkot, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatóját. Megköszönte az Ipoly Erdő Zrt. vezetőségének áldozatkész vállalását, valamint munkatárai és a Csongrád megyei szövetség képviselőinek közreműködését. Tassy Márk méltatta az aranyjelvényes túravezetők immár 50 éves tevékenységét. Külön köszöntötte az 1967-ben aranyjelvényt kapott – és még ma is tevékenykedő – túravezetőket, Bokody Józsefet (Bp.), Székely Lászlót (Győr), dr. Tóth Imrét (Szeged) és Thuróczy Lajost (Bp.), akiknek a szövetségi emléklap mellett Burger Barna Kékvándor című, nagyszabású fotóalbumát is átadta. Valamennyi résztvevő hálásan köszönte a rendezvény „forgatókönyvét” az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatójának, az előkészítést a Váci Erdészetnek, a lebonyolítást a központnak, valamint a Királyréti és a Nagymarosi Erdészet lelkes munkatársainak, illetve „valakinek” az időjárást is. Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke, az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának tagja

Bemutatkozik a Téry Ödön Túra Club A Téry Ödön Túra Club 1969-ben alakult. Tagja vagyunk a Magyar Természetjáró Szövetségnek, valamint a Budapesti Természetbarát Sportszövetségnek is. Egyesületünk létszáma általában 45–55 fő, és mivel a túratagok többsége nyugdíjas, gyalogtúráink távjai is ehhez igazodnak. Programjainkat egy évre előre megtervezzük, januárban pedig programfüzetet készítünk. Túráink a honlapunkon is elérhetők, valamint a képes túrabeszámolók is megtalálhatók itt. Az általunk szervezett programok nyitottak, azokon bárki részt vehet, ezért szeretettel várunk minden természetkedvelőt és túrázni vágyót. A pályázati lehetőségek terén Pestszentlőrinc– Pestszentimre önkormányzata segíti szervezetünket. Az itt nyert összegből a többnapos túrák költségeihez tudunk hozzájárulni. Az 1%-os adótámogatásokból kapott összeget – egyebek mellett – programfüzet nyomtatására, és szállásköltségre fordítjuk. Teljesítményünk 2016-ban 863 fő részvételével 5921 megtett kilométer volt, 53 túranapra elosztva. Vizsgázott túravezetőnk kevés van, ezért a sűrű programok sok feladatot rónak rájuk. Két év alatt hat túratársunk is végigjárta az Országos Kéktúrát. Jelenleg számukra a

Dél-dunántúli Kéktúra utolsó kilométerei vannak hátra. A múlt évben sok szép helyen jártunk. Részt vettünk Felsőtárkányban a Gyalogtúrázók XXIII. Országos Találkozójának 4 napos programján. Sok éve járjuk a Pilis, a Mátra, a Börzsöny, a Bükk, a Balaton-felvidék és a Budai-hegység turistaútjait. Változatos programjaink keretében megcsodálhattuk az Alcsúti Arborétum hóvirágszőnyegét, Szolnokon hajóztunk a Tiszán, valamint számos múzeumot is meglátogattunk, Szurdokpüspöki pedig annyi látnivalót kínált számunkra, hogy idén ismét ellátogatunk oda. Pusztazámoron a Barcza-kastéllyal és a ház urával, míg Érden a Beliczay-sziget élővilágával ismerkedhettünk meg. Tiszteletünk jeléül minden évben felkeressük és megkoszorúzzuk Téry Ödön sírját a Fiumei úti sírkertben. Idén Óbébán, Téry Ödön szülőfalujában emlékezünk meg halálának 100. évfordulójáról. Tavaly novemberben Dobogókőn Szűcs Istvánra, egyesületünk egykori elnökére és alapító tagjára emlékeztünk virággal és koszorúval. A 2017-es évre is gazdag túraprogrammal készültünk. Májusban Balatonfüred látnivalóival ismerkedünk, a Börzsönyben 14 kilométeres túrát teszünk, Lillafüredre megyünk libegőzni, valamint a Mátrában Kisnánától Domoszlóig túrázunk. Júniusban Dobogókőről kirándulunk Pilisszentlélekre, majd egy 8 kilométeres kikapcsolódás keretében újra a Mátrába látogatunk. Programterveink között szerepel a Visegrádi-hegység, Balassagyarmat, Fehérvárcsurgó, illetve Göd felkeresése, továbbá a Budai-hegységben egy éjszakai túrát is szervezünk. Igyekszünk gazdag programmal, jó hangulatban együtt tölteni a túranapokat, melyekre mindenkit szívesen várunk. Versegi Károlyné elnök

Az egyesület honlapja: teryodonturaclub.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szelekció

DEUTER LITTLE STAR EXP gyermekhálózsák

Írta: Nagy Loránd István Fotók: gyártók

A Deuter tervezői tisztában vannak azzal, hogy a gyermektest bizony növekszik, az alapból 115 cm hosszú Little Star EXP lábrésze éppen ezért 30 cm-rel meghosszabbítható. A 750 grammos múmiazsák külseje 210-T Soft nejlonból, belseje Poly-Lite Soft poliészterből készül, a hőszigetelésért pedig 320 grammnyi, a nedvességnek is ellenálló High-Loft Hollowfibre szintetikus töltet felel. A fejrész belseje különösen puha tapintású, és a kétutas, becsípődésgátló szalaggal kiegészített cipzár kis kezekkel is könnyen kezelhető. Belsejében értéktároló zsebecske található. A főként nyári kempingezéshez és turistaházazásokhoz ajánlott gyermekhálózsák csomagmérete 17 × 36 cm.

Ára: 21 990 Ft | Infó: deuter.com

SEA TO SUMMIT TEK TOWEL törülköző A Sea to Summit idei újdonsága egy olyan ultrakompakt, kiemelkedő nedvszívó képességű (saját tömegének hatszorosát képes felvenni és megtartani folyadékból), gyorsan száradó törülköző, amelynek a tapintása is vetekszik az otthonunkban használatos társaiéval. A „valódi frottírérzetet” garantáló, lekerekített sarkú, patentos akasztófülecskével felszerelt, saját hálós-cipzáras tasakjába elcsomagolható Tek Towelt ötféle színben és ötféle méretben (XS: 30 × 60 cm, 80 g; S: 40 × 80 cm, 140 g; M: 50 × 100 cm, 200 g; L: 60 × 120 cm, 285 g; XL: 75 × 150 cm, 445 g) vásárolhatjuk meg. A túrázáshoz, kempingezéshez, edzőtermi vagy uszodai bevetésekhez egyaránt jó szívvel ajánlható termék mosógépben is mosható.

Ára: 3000–9000 Ft (mérettől függően) | Infó: seatosummit.com

FJÄLLRÄVEN HIGH COAST TRAIL 20 hátizsák Letisztult, minimalista dizájn, időtállóság, puritán funkcionalizmus trendi köntösben. Valahogy így lehetne jellemezni a skandináv outdoor óriás 2017-es tavasz–nyári kollekciójába tartozó, G–1000 Eco (65% újrahasznosított poliészter, 35% biopamut) anyagú hátizsákját, amely alapvetően egynapos kiruccanások és városi kalandok során válhat megunhatatlan társunkká. Főrekeszét aszimmetrikus cipzárral látták el, hogy levétel nélkül is hozzáférhessünk beltartalmához, formázott vállpántjai vékonyan párnázottak, merevített háta hálós borítású, mellhevederén vészsípos csat fityeg, csípőhevedere eltávolítható. Apróságainkat a nagyobb méretű frontoldali zsebben, illetve a kisebb belső zsebecskében tudhatjuk biztonságban. A 600 grammos, folyadéktároló rendszerekkel is kompatibilis High Coast Trail 20 ötféle színben kerül forgalomba. Az esőhuzat tartozék.

Ára: 29 990 Ft | Infó: fjallraven.com 12

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

SPYDERCO MEERKAT HAP 40/SUS 410 kés A világhírű amerikai gyártó hamarosan újra piacra dobja a késrajongók és -gyűjtők által egyaránt favorizált, Meerkat névre keresztelt egykezesét, annak is egy limitált kiadású (Sprint Run) változatát, amely pengeanyagban és nyélszínben is eltér elődeitől. Az új modell háromrétegű, laminált pengéjének (magas kobalt-, molibdén- és volfrámtartalmú) HAP 40 acélból készült magját egy-egy SUS 410 anyagú réteg fogja közre. Narancsszínű nyelét üvegszállal erősített nejlonból (Fiberglass Reinforced Nylon = FRN) állítják elő. Az 51 mm hosszú és 2,5 mm vastag penge rögzítéséről egy leleményes, kívülről láthatatlan, a két markolatpanel egymáshoz képest történő finom elcsúsztatásával működtethető zárrendszer (Phantom Lock) gondoskodik. Tömege 71 gramm, származási helye Japán.

Ára: 26 400 Ft | Infó: spyderco.com

Szemesnek á l l a v il á g

THE NORTH FACE M ULTRA ENDURANCE terepfutó cipő

Az egyes te rmékek árai tájékoztató jellegűek. Ha szeretnéd megvásároln i bármelyike t, írd be a pontos ne vét a kereső be, és válogass az ajánlatok közül. Megéri után anézni a do lgoknak, hiszen klassz akciókat is könnyen kifo ghatsz.

Diszkrét megjelenésűnek nem, de brutálisan vagánynak bátran nevezhetjük az „Északi Oldal” hosszú terepi bevetésekre szánt futólábbelijét. A kizárólag szintetikus, strapabíró és gyorsan száradó anyagokból készülő Ultra Endurance Ultra Protect CRADLE sarokmerevítéssel, kiválóan tapadó Vibram Megagrip talppal, formázott középtalppal (EVA), ESS Snake Plate elülső talpvédelemmel és hatékony orrerősítéssel (TPU) van felvértezve. Nyelvének kialakítása meggátolja, hogy törmelék kerüljön a cipő belsejébe. A pontosan illeszkedő, oldalmerevítésekkel is ellátott felsőrészen fényvisszaverő elemek találhatók. Kétféle színkombinációban kapható. Tömege (42-es méretben) 626 gramm, talplejtése 8 mm.

Ára: 35 990 Ft | Infó: thenorthface.co.uk

MOUNTAIN HARDWEAR Men’s Exponent Jacket A Men’s Exponent Jacket a Mountain Hardwear ikonikus férfiesőkabátjainak egyike. A VaporDry membrántechnológia kiemelkedő vízhatlanságot és lélegzőképességet biztosít a kellemes tapintású, viselőjének nagy mozgásszabadságot nyújtó kabátnak. A Men’s Exponent Jacket könnyű és kicsire összecsomagolható, így mindig magunknál tarthatjuk. Ripstop anyaga tartós, a sérülésekkel szemben igen ellenálló. Kapucnija akár egy kézzel is könnyen állítható, kézmelegítő zsebei zárhatók, központi cipzárja vízlepergető. Túrázáshoz, utazáshoz és mindennapi viseletre egyaránt ajánlható.

Ára: 44 990 Ft | Infó: dockyard.hu

(x) w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

körkép

Kerékpármálházás

Táskaválogató bringás kalandoroknak

Két keréken közlekedni nem ördöngösség, de annál felemelőbb dolog. Függetlenül attól, hogy csak a munkahelyünkig gurulunk be, avagy világmegváltó gondolatoktól vezérelve éppen az Alpok Írta: Nagy Loránd legmagasabb hágóját igyekszünk elérni. Szinte mindig vannak István Fotók: gyártók nálunk tárgyak tekerés közben, amelyeket zsebünkben, oldaltáskánkban vagy hátizsákunkban hordunk. E tárolóeszközök azonban nem képesek befogadni egy többnapos bevetés felszerelésmennyiségét – valami egészen másra van szükség az ilyesfajta projektekhez. Mutatjuk, mire.

Vaude Aqua Back Plus  Alapanyag: 1000 D poliészter TPU-bevonattal; 840 D poliamid TPU-bevonattal  Tömeg és űrtartalom: 2120 gramm; 51 liter (párban)  Jellemzők: hátsó csomagtartóra rögzíthető táskaszett; 44 × 33 × 31 cm; PVC-mentes alapanyagok; klímakompenzált gyártási folyamat; igény esetén lezárható QMR 2.0 rögzítőrendszer; teljesen vízhatlan konstrukció hegesztett illesztésekkel; letekerős záródás frontoldali kompressziós hevederrel; tágas főrekesz belső zsebbel; külső zseb a kisebb méretű tárgyaknak; strapabíró, merev hátsó panel; eltávolítható vállpánt; fényvisszaverő elemek; hatféle színváltozat Ára: 43 000 Ft / Infó: vaude.com

Ortlieb Sport-Roller City  Alapanyag: PD620 és PS490 (PVC-bevonatú poliészter)  Tömeg és űrtartalom: 1210 gramm; 25 liter (párban)  Jellemzők: első és hátsó csomagtartóra egyaránt rögzíthető táskaszett; 30 × 25 × 14 cm; teljesen vízhatlan konstrukció (IP64) hegesztett illesztésekkel; letekerős záródás; QL1 rögzítőrendszer; 3M Scotchlite fényvisszaverő elemek; négyféle színváltozat Ára: 25 000 Ft / Infó: ortlieb.com

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ortlieb Ultimate 6 Plus M  Alapanyag: PS36C (PU-bevonatú Cordura)  Tömeg és űrtartalom: 740 gramm; 7 liter  Jellemzők: kormánytáska; 21 × 24 × 13 cm; PVC-mentes alapanyag; vízhatlan konstrukció (IP54); KLICKfix rögzítőrendszer (kulccsal zárható; 31,8 mm átmérőjű kormányokkal is kompatibilis); mágneses záródású fedélrész; áthelyezhető belső elválasztóelemek; belső értéktároló zseb; merevített alsó rész; eltávolítható vállpánt; két hálós anyagú, cipzáras külső zsebecske; 3M Scotchlite fényvisszaverő elemek; 5 kg-os teherbírás; négyféle színváltozat Ára: 28 000 Ft / Infó: ortlieb.com

Ortlieb Saddle-Bag M

Szemesnek á l l a v il á g

 Alapanyag: PS21 (PU-bevonatú nejlon)  Tömeg és űrtartalom: 250 gramm; 1,3 liter  Jellemzők: nyeregtáska; 9 × 14 × 12 cm; PVC-mentes alapanyag; teljesen vízhatlan (IP64) konstrukció hegesztett illesztésekkel; letekerős záródás; D gyűrűk a záróhevederen; állítható rögzítőrendszer; villogótartó fül; 3M Scotchlite fényvisszaverő elemek; 3 kg-os teherbírás; négyféle színváltozat Ára: 11 000 Ft / Infó: ortlieb.com

Ortlieb Back-Roller Plus  Alapanyag: PS36C (PU-bevonatú Cordura)  Tömeg és űrtartalom: 1680 gramm; 40 liter (párban)  Jellemzők: hátsó csomagtartóra rögzíthető táskaszett; 42 × 32 × 23 cm; PVC-mentes alapanyag; teljesen vízhatlan konstrukció (IP64); letekerős záródás kompressziós hevederrel és D gyűrűkkel; QL2.1 rögzítőrendszer; strapabíró, merev hátsó panel; eltávolítható vállpánt; belső zseb; 3M Scotchlite fényvisszaverő elemek; négyféle színváltozat Ára: 43 500 Ft / Infó: ortlieb.com

Vaude Karakorum  Alapanyag: 600 D poliészter PU-bevonattal, 70 D, 200 D és HT Maxi Ripstop 210 D poliamid PU-bevonattal  Tömeg és űrtartalom: 2105 gramm; 68 liter (szettben)  Jellemzők: hátsó csomagtartóra rögzíthető táskaszett; 60 × 51 × 31 cm; háromrészes konstrukció; bluesign® minősítésű alapanyagok; igény esetén lezárható QMR 2.0 rögzítőrendszer; cipzáras frontoldali zsebek az oldalsó táskákon; párnázott hátoldalú, hátizsákként is viselhető, elválasztható főrekeszű felső táska kompressziós hevederekkel; hálós anyagú belső zseb a nedves ruhadarabok tárolására; fényvisszaverő elemek; tartozék esőhuzat Ára: 47 500 Ft / Infó: vaude.com

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

körkép Vaude Aqua Front  Alapanyag: 1000 D poliészter TPU-bevonattal; 840 D poliamid TPU-bevonattal  Tömeg és űrtartalom: 1580 gramm; 28 liter (párban)  Jellemzők: első és hátsó csomagtartóra egyaránt rögzíthető táskaszett; 31 × 30 × 17 cm; PVC-mentes alapanyagok; klímakompenzált gyártási folyamat; igény esetén lezárható QMR 2.0 rögzítőrendszer; teljesen vízhatlan konstrukció hegesztett illesztésekkel; letekerős záródás frontoldali kompressziós hevederrel; tágas főrekesz belső zsebbel; strapabíró, merev hátsó panel; eltávolítható vállpánt; fényvisszaverő elemek; hatféle színváltozat Ára: 32 500 Ft (párban) / Infó: vaude.com

Topeak Tri Drybag M  Alapanyag: 420 D és 840 D nejlon  Tömeg és űrtartalom: 65 gramm; 0,6 liter  Jellemzők: felső csőre rögzíthető táska; 14,5 × 12,8 × 4,7 cm; vízálló alapanyag hegesztett illesztésekkel; párnázott főrekesz áthelyezhető elválasztóelemmel; tépőzáras hevederek; 38–52 mm átmérőjű felső csövekkel és 34–75 mm átmérőjű homlokcsövekkel kompatibilis Ára: 8700 Ft / Infó: topeak.com

Brooks Isle of Skye Vaude Triangle Bag  Alapanyag: 600 D poliészter PU-bevonattal, 200 D poliészter PU-bevonattal  Tömeg és űrtartalom: 215 gramm; 1,3 liter  Jellemzők: váztáska; 23 × 23 × 4 cm; tépőzáras, áthelyezhető rögzítőhevederek; cipzáras főrekesz hálós rekesszel és minipumpa-rögzítőkkel; cipzáras külső zseb; fényvisszaverő elemek Ára: 6500 Ft / Infó: vaude.com

 Alapanyag: bluesign® minősítésű textília (poliészter-pamut keverék), valódi bőr  Tömeg és űrtartalom: 1400 gramm; 9 liter  Jellemzők: kormánytáska; 26 × 21 × 17 cm; vízálló alapanyag; növényi cserzésű bőrből készült elemek; Ortlieb rögzítőrendszer (KLICKfixkompatibilis); eltávolítható, fém csatlakozóelemekkel felszerelt vállpánt; háromféle színváltozat Ára: 34 000 Ft / Infó: brooksengland.com

Ortlieb Sport-Roller Plus  Alapanyag: PS36C (PU-bevonatú Cordura)  Tömeg és űrtartalom: 1440 gramm; 25 liter (párban)  Jellemzők: első és hátsó csomagtartóra egyaránt rögzíthető táskaszett; 30 × 25 × 14 cm; PVC-mentes alapanyag; teljesen vízhatlan konstrukció (IP64); letekerős záródás kompressziós hevederrel és D gyűrűkkel; QL2.1 rögzítőrendszer; strapabíró, merev hátsó panel; eltávolítható vállpánt; belső zseb az apróbb tárgyak számára; 3M Scotchlite fényvisszaverő elemek; négyféle színváltozat Ára: 38 000 Ft (párban) / Infó: ortlieb.com 16

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vaude Off Road Bag M  Alapanyag: 600 D és 200 D poliészter PU-bevonattal, 70 D és Baby Ripstop 210 D poliamid PU-bevonattal  Tömeg és űrtartalom: 690 gramm; 10 liter  Jellemzők: nyeregrúdra rögzíthető táska; 21 × 19 × 38 cm; 3 kilo grammos teherbírás; KLICKfix rögzítőrendszer (az adapterekkel 25–32 és 32–36 mm átmérőjű nyeregrudakkal kompatibilis); két oldalsó, egy fölső és egy belső cipzáras zseb; elasztikus zsinórozás a fedélrész külső oldalán; eltávolítható vállpánt; fényvisszaverő elemek; tartozék esőhuzat Ára: 26 800 Ft / Infó: vaude.com

Csomagoptimalizálás

túrapraktikák

Pakolás két keréken kár rövidebb, akár hosszabb kerékpártúrára készülünk, érdemes már jóval az indulás előtt megtervezni, mit is viszünk majd magunkkal, valamint azt, hogy hová szeretnénk begyömöszölni felszerelésünket. A cuccok összeválogatásánál csakis a valóban fontos dolgokra fókuszáljunk, hiszen minden feleslegesen hurcolt gramm többletterhet ró ránk tekerés közben.

Egy vérbeli túrakerékpáron alapvetően hat helyre rögzíthetők a csomagok: hátsó csomagtartóra, első csomagtartóra, kormányra, vázra, közvetlenül a nyereg alá, valamint magára a nyeregrúdra. A legnagyobb terheket a hátsó csomagtartóra rögzített táskákban célszerű elhelyezni, a legértékesebb apróságainkat pedig a könnyen hozzáférhető kormánytáskában – ez utóbbit egyszerűen magunkkal vihetjük, ha őrizetlenül hagyjuk a bringát. A nyeregtáskák és a sztenderd váztáskák elsősorban szerszámoknak és tartalék tömlőknek kínálnak megfelelő helyet, a nagyobb űrtartalmúak ugyanakkor egy kön�nyű esőnadrágot vagy esőkabátot is képesek befogadni.

A rovatot támogatta:

Fotó: Wikipédia

Észszerűség és modularitás

Az első csomagtartóra szerelhető táskákban (bármilyen meggyőző is legyen a méretük) a nagyobb térfogatú, de viszonylag könnyebb dolgainkat – ruházat, hálózsák – próbáljuk elhelyezni. Mindig olyan táskát válasszunk, amelynek térfogata passzol a felszerelésünkéhez. Egy római-parti pedálozáshoz felesleges a világjáró táskaszett, de egy Szahara-átszelésbe sem túlzottan bölcs dolog egyetlen kormánytáskával belevágni. Ha komolyan gondoljuk a kerékpártúrázást, kizárólag teljesen vízhatlan, ellenálló anyagból készült darabokat válas�szunk. A befektetés már az első égszakadás alkalmával meg fog térülni. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

Élmények a

Balaton körül

Az északi partról vagy a déliről induljunk? Keleti vagy nyugati irányba Írta és fotók: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás haladjunk? Egynapos vagy többnapos túra legyen? Merre induljunk, ha nem elég a 206 kilométer, vagy szeretnénk felfedezni a Balaton „hátországát” is? Minden kérdésre mi sem tudunk választ adni, de igyekszünk hasznos tippekkel, tanácsokkal ellátni a tókerülő bringásokat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Észak vagy dél? Kelet vagy nyugat? Ezekben a kérdésekben legalább olyan nehéz dönteni, mint abban, hogy az északi vagy a déli part közül melyik a szebb, jobb, vagy épp hol lehet finomabb bort kapni. Nem is fogjuk senki helyett eldönteni a kérdést – el kell indulni, és a bringán ülve tapasztalatokat szerezni. Az alábbiakban azért néhány szemponttal megpróbálunk segíteni a kiindulópont kiválasztásában. Míg a déli part teljesen sík, az északi parton néhol hullámozva halad a bringaút; az uralkodó szélirány északnyugati, azaz keletről nyugatra haladva nagyobb eséllyel fog szemből fújni a szél; a déli part nagy része mind vasúton, mind autóval egyszerűbben megközelíthető, mint az északi. Mi – teljesen önkényesen – az óramutató járásával ellentétes irány mellett döntöttünk, és négy, körülbelül egyforma, nagyjából 50 km hosszú szakaszra osztottuk a teljes távot, időnként el-elhagyva a Balaton partját.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

1. Siófok–Balatonfüred 2. Balatonfüred–Szigliget 3. Szigliget–Fonyód 4. Fonyód–Siófok

Két keréken

1. Keleti csücsök Siófoktól Balatonfüredig SIÓFOKRÓL indítjuk tehát a 206 kilométeres tókört. A déli part fővárosa rögtön egy strandolással csábítana, de mi inkább a főtéren kezdjük a túrát. A csinos kis teret a közepére állított víztorony uralja, és számtalan kávézó, fagyizó, étterem csalogatja az éhes vagy szomjas turistát. Mi inkább felmentünk a funkcióját vesztett, de gyönyörű építmény tetejére, ahonnan szemügyre vehettük aznapi túránk helyszínét, a Balaton keleti medencéjét. A kilátószintnél feljebb is van élet a toronyban: a kávézó mellett a legfelső szintet is érdemes meglátogatni, amely körbeforogva nyújt 360 fokos panorámát.

Az út, amin gurultunk A Balaton körüli bringaút változatos formákat tud ölteni: helyenként igazi bringasztrádával találkozhatunk, máshol gyalog- és kerékpárúton tekerhetünk, megint máshol kis forgalmú utcákon vezetnek a zöld-sárga táblák. Az út minősége is változatos: van, ahol tükörsima aszfalton suhanhatunk, sok helyütt azonban a fák gyökerei szétvetették már a vékony aszfaltréteget. Az útvonal kijelölése általában egyértelmű, de helyenként – elsősorban az északi parton, ahol kanyargósabb az út, mint délen, oda kell figyelni, de igazán eltévedni nem lehet. Ami a domborzatot illeti, a déli part teljesen sík vidéke Balatonaligánál ér véget keleten, rögtön egy combosabb emelkedővel. Persze nem kell megijedni, nem a Kékest kell megmászni: a legmagasabb pont nem egészen 200 méterrel van a tengerszint felett, Balatonakarattyán. Az északi parton több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb emelkedőkkel (és persze az azokat követő lejtőkkel), de egyik sem jelent leküzdhetetlen kihívást a tókerülő bringás számára.

Keleti irányba indulva hamar elérjük a tó legkeletibb pontját Balatonvilágos és Balatonakarattya határában. Ezzel be is lépünk egyrészt Veszprém megyébe, másrészt a balatoni vörös homokkő birodalmába. A Balatonfelvidék jellegzetes kőzete majdnem egészen Badacsonyig kíséri utunkat. A jól megmunkálható kőzetet már a rómaiak is előszeretettel használták építőanyagként, majd évszázadokon át épültek belőle templomok, utak, bástyák, lakóházak, présházak. Balatonalmádi mintegy 6 kilométeres tanösvényét is a vörös homokkőről nevezték el. Akinek kedve tartja, Balatonalmádinál elhagyhatja egy

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

Balatoni Bringakör Bizonyítvány és oklevél Aki szeretne egy szép emléket a tókerülésről, a Balatontipp honlapjáról letöltheti a Balatoni Bringakör Bizonyítványt, amelybe megfelelő számú pecsétet kell beleütni az érvényes teljesítés érdekében. A teljesítők felkerülnek a honlapra, és oklevelet is kaphatnak. 0

Ajánlott kerékpárút 5 km

kis időre a partot. Felsőörs felé ugyan le kell küzdeni egy kis szintkülönbséget, de a falu központjában álló prépostsági templom megéri a mászást. A templom a 13. század első felében épült román stílusban, és ma is őrzi Árpád-kori jellegét. Innen Lovas irányába érdemes továbbindulni, majd Paloznakon és Csopakon át, szőlők, présházak, pincék, és persze nyaralók között érjük el Balatonfüredet. Ha szeretnénk kikerülni a part menti nyüzsgést, egészen Aszófőig folytathatjuk utunkat, magunk mögött hagyva Füredet. Mi azonban inkább a parton maradunk – a világért sem hagynánk ki például a rendezett csopaki strandot vagy éppen a Füred előtt mindig a 71-es út mellett kérődző szürkemarha-gulyát. Így érjük el az északi part legnagyobb települését, többek között az Anna-bálról, a szívkórházról vagy a Tagore sétányról ismert Balatonfüredet. A csodás vízparti allén folyamatos a nyüzsgés, nyáron szinte biztosan valamilyen eseménybe botlunk – egyébként is szép számmal találkozhatunk különféle fesztiválokkal, eseményekkel a tó körül. Ha szeretnénk megpihenni az első szakasz után, kedvünkre válogathatunk a lehetőségek között: a Koloska-völgy ideális kirándulóés piknikezőhely, a Lóczy-barlang a hegy gyomrának, míg a Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpont a tó mélyének megismerésére csábít, a szívkórház előtti téren pedig a füredi savanyúvizet kóstolhatjuk meg.

Paloznaki tekergő Paloznak és környéke összesen 7 rövidebb-hos�szabb (20–50 kilométeres) kerékpártúra-útvonallal csábít a környék felfedezésre. A paloznaki önkormányzat kerékpárkölcsönzőt is üzemeltet, ráadásul ha valaki egy nap alatt legalább öt pecsétet (vagy aláírást) gyűjt az útvonaljavaslatokban szereplő „Paloznaki tekergő”-partnerektől, akkor az érintett napon 50 százalékos kedvezménnyel használhatja a kerékpárt. Az önkormányzat emellett vendégházat is üzemeltet – túránk során mi is kipróbáltuk, csak ajánlani tudjuk mindenkinek!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

2. A Balaton-felvidék lankái Füredtől Szigligetig Fotó: Gulyás Attila

A Levendula Házban mindent megtudhatunk erről az illatos növényről, a Belső-tó a horgászokat hívogatja, de kikerülhetetlen a félszigetet uraló bencés apátság is, amely több mint 950 éve magasodik sziklaszilárdan a Balaton fölé. Azonban még sok van hátra a második szakaszból, ezért ideje felkerekedni. A következő megállóhelyünk Örvényesen a vízimalom ódon épületénél van, ahol az idős molnár miatt érdemes megállni, és ha már itt vagyunk, a szomszédos Huszár vendéglőben ehetünk egy kerékpárosmenüt, és lepecsételtethetjük Balatoni Bringakör Bizonyítványukat is.

BALATONFÜREDET elhagyva szinte rögtön döntenünk kell, hogy betérünk-e Tihanyba, ahová a balatoni körútról kerékpárút vezet a félsziget szívébe (levendula virágzás idején ne hagyjuk ki a „szüretet”). Mi vállaltuk a néhány pluszkilométert és az ezzel járó kevés szintet, de arra készüljünk fel, hogy egy egész napot is el lehet akár itt tölteni. A félsziget tulajdonképpen egy hatalmas geológiai múzeum. Néhány millió évvel ezelőtt, az egész félsziget gyakorlatilag egy tűzhányó volt; az egykori vulkáni működés emlékét őrzi a mintegy 150 gejziritkúp is.

Az egykori zánkai úttörőtábor bejáratánál a gyerekkel tekerők valószínűleg azonnal megállnak majd a haditechnikai parkban ácsorgó tankok és harci helikopterek láttán. Zánkára érve nagy dilemma elé kerülünk: folytassuk az utat a parton, avagy kerüljünk egy kicsit a Káli-medence felé. Vállalva elfogultságunkat, a partot magunk mögött hagyva, Magyarország egyik legszebb kistája felé vettük az irányt – de erről egy külön cikk szól. A Balatonhoz Révfülöpnél, Ábrahámhegynél és Badacsonynál is vis�szatérhetünk. Itt már a tanúhegyek uralják a tájat – a Badacsony, a Szent György-hegy, a szigligeti Várhegy, 0

5 km

Térkép: Bagaméri Gergely

Ajánlott túraútvonal Lehetséges túraútvonal

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Praktikus tanácsok Éhezni-szomjazni biztosan nem fog senki sem a Balaton mellett – még szezonon kívül is sok helyen találunk nyitva boltokat, éttermeket, főleg a nagyobb településeken, nyáron pedig szinte minden pedálfordulatra esik egy vendéglátóipari egység. Ettől függetlenül persze nem árt csomagolni az útra egy szendvicset, egy kis csokit, illetve megtölteni a kulacsot. Ami a bringát illeti, elsősorban nagyobb településen érdemes szervizeket keresni, ha baj lenne. Persze egy alap szerszám- és ragasztókészletet valamint pumpát érdemes magunkkal vinni. Ha nem saját kerékpárral indulnánk útnak, számos kerékpárkölcsönző közül válogathatunk az északi és a déli parton is. Több kölcsönzőben nemcsak a bringák, hanem a Balaton körüli hosszabb-rövidebb vezetett túrák közül is válogathatunk. kicsit távolabb a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc emlékeztetnek a heves vulkáni működésre. A Badacsonyi borvidék is ezeknek a hegyeknek köszönheti létét: a napsütésnek kitett lejtők, a főként bazalt és bazalttufa alkotta talaj már a római korban virágzó szőlőkultúrát eredményezett. Badacsonytomajtól a

kerékpárút egészen Tördemicig az úgynevezett Római úton halad, előbb hétvégi házak, majd egyre inkább szőlőültetvények és présházak között – lehetetlen nem megállni egy jó rizlingfröccsre. Szigligeten zárjuk túránk második szakaszát. Az egykor IV. Béla király tulajdonában álló vár sorsát egy villámcsapás pecsételte meg a 17. század végén.

Káli-medence Ha Zánkánál letérünk a balatoni kerékpárútról, Tapolca felé kell venni az irányt. A település határában érdemes betérni a Gyógynövény-völgy Oktató- és Látogatóközpontba, pár kilométerrel arrébb a Hegyes-tű csábít egy kitérőre, míg Köveskálon több borászat kínálja jobbnál jobb borait. Innen visszakanyarodhatunk a Balaton felé, Kővágóörs irányába gurulva, de továbbmehetünk Szentbékkálla, illetve Mindszentkálla felé is, hogy Salföldön át térjünk vissza a tó partjára. Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

3. Suhanás a nyugati medence körül Szigligettől Fonyódig Ha épp leszállnál a bringáról – élmények a Balaton körül kicsiknek és nagyoknak Számtalan látogatóközpont, kalandpark várja a megfáradt, de érdeklődéséből mit sem vesztett bringásokat. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban. Északi part:  Á llatsimogatós: Salföld Major (mindenki imádni fogja)

 Illatozós: tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont; Zánka: Gyógynövény-völgy Látogatóközpont

 Evezős: Tapolcai-tavasbarlang (rossz idő esetén kerülendő, minden északi parton nyaraló ide próbál bejutni) N osztalgiázós: Fekete Ist ván-emlékhely,  Fenékpuszta (csak bejelentkezéssel látogatható)

 E gy kis Amerika: Kápolnapusztai Bivaly rezervátum

 Mi úszik a Balatonban? Bodorka Balaton Vízivilág Látogatóközpont (Balatonfüred)

 Mi úszik a Balatonon? Vitorlázeum, ahol mindent megtudhatsz a vitorlásokról (Balatonfüred) Déli part:

 Adrenalinbomba, ha a bringázás után még van erőd: Zamárdi Kalandpark  Te is hajóskapitány lehetsz: balatonföldvári hajózási múzeum

 A forgó kilátó: a siófoki víztoronyban forgó körpanorámás teraszon ihatsz egy jó kávét

 Gömbkilátó Balatonbogláron: önmagáért beszél

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TALÁN EZ EGYIK legszebb szakaszhoz értünk a harmadik napra: a Keszthelyi-hegység lábaitól Fonyód kikötőjéig haladva egyre többször kerülnek látómezőnkbe a tó fölé magasodó tanúhegyek. Balatonedericsen a családdal bringázók készüljenek egy újabb „kötelező pihenőre”: a gyerkőcöknek nagy élményt jelenthet egy vizit az Afrika Múzeumban. A Csodabogyós-barlangot is a közelben találjuk – rossz idő esetén, netán ha nyáron egy kis hűvösre (és kalandra) vágyunk, megcsodálhatjuk a föld alatti Függőkertet, a Szülőlyukat vagy a Meseországot,

Térkép: Bagaméri Gergely

Ajánlott túraútvonal 5 km

szigorúan barlangászoverallban, négykézláb vagy hason csúszva, szakképzett barlangi túravezetőket követve. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy előre be kell jelentkezni a három barlangtúra valamelyikére.

fújhatjuk ki magunkat, este pedig napelemes lámpák világítják meg utunkat. Gyenesdiáson gyönyörű strandot találtunk, jó nagy játszótérrel – csalásoknak ideális választás lehet egy pihenőre.

Balatongyörökön a golfpálya mellett érdemes megállni, hogy egy pillantást vessünk a tóra: lélegzetelállító panorámában lehet részünk. Vonyarcvashegyen az új, part menti kerékpárút lett a kedvencünk, hiszen a víz mellett ötletes pihenőhelyeken

A játszótér Keszthelyen, a kikötő melletti sétányon is adja magát, a szülők pedig a Borbás Vince sétány árnyat adó fái alatt pihenhetnek meg kicsit. Nem mehetünk el szó nélkül a helyi látnivalók mellett sem: a Festeticskastély klasszikus turistalátványosságnak számít, míg a családosoknak a vasútmodell-kiállítást és a vadászati gyűjteményt ajánljuk.

Hévízi kitérő Keszthelyről végig kerékpárút vezet Hévízre – ős�szel, télen az adott napi szakasz letekerése után jólesik egy fürdés a meleg vizű tóban. Hévízről továbbvezet a kerékpárút Alsópáhokra, ahonnan szinte már csak egy ugrás a Kis-Balaton, a zalakarosi fürdő vagy éppen a Kápolnapuszta bivaly rezervátuma, de erről egy másik cikkben írunk majd részletesen.

A bringaúton továbbhaladva a Balaton legcsendesebb sarkára érkezünk: a délnyugati csücsök szemmel láthatóan a tó perifériáját jelenti. Látnivalóból ugyan az eddigieknél talán kevesebb van, cserébe viszont érezhetően nyugodtabb itt az élet, mint bárhol máshol a parton. A balatonfenyvesi kisvasúton azért érdemes utazni egyet; sajnos már csak Somogyszentpálra juthatunk el az 50‑60 éves szerelvényekkel, keresztülutazva a Fekete István regényeiből ismert Nagy-berek megmaradt részein.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

4. Déli pihenő Somogyországban Fonyódtól Siófokig

AZ UTOLSÓ SZAKASZ Fonyódtól Siófokig vezet a déli parton. Míg az eddigi szakaszokon találkozhattunk egy-két kisebb emelkedővel, itt legfeljebb a szél nehezítheti a táv legyűrését. Sokak szerint a déli part egyetlen előnye az, hogy jól látható az északi – természetesen ez nem igaz, itt is találni érdekességeket, látnivalókat, bár kisebb számban, mint a túlparton. Elsőként

Balatoni hajózás A Balatont – elsősorban persze főszezonban – keresztül-kasul szelik a hajójáratok. A túrákat ügyesen lehet variálni egy kis hajókázás közbeiktatásával: minden menetrend szerinti hajón lehet kerékpárt szállítani, de ha nagyobb csoporttal megyünk, azt illik jelezni a járatokat üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. felé.

Ajánlott túraútvonal 5 km

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Balatonbogláron érdemes megállni egy kicsit – csak előbb fel kell tekerni a településen található dombra, ahol egy érdekes struktúrájú kilátó kelleti magát. A boglári Gömbkilátó előéletét valószínűleg kevesen ismerik: a budapesti Városligetből került ide, ahol az 1963-as Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonjaként funkcionált. A Xantus János nevét viselő szerkezetbe korábban panorámapresszót is terveztek, valamint beüvegezése is felmerült – de talán nem baj, hogy a tervekből nem lett semmi. Így is megéri megmászni a mindössze 165 méter magas Vár-dombot. Innen csendes, kis forgalmú utak csábítanak rövid kitérőre a somogyi dombok felé – szinte bármelyik déli parti településről tehetünk egy túrát az egyik észak–déli irányú völgyet követve. Érdemes meg-megállni a parton, visszatekinteni az északi partra, a Balaton-felvidék szelíd lankáira,

A leginkább gyerekbarát szakasz A Balaton déli partja a legjobb választás, ha gyerekekkel, családdal szeretnénk belekóstolni a tókerülésbe. Teljesen sík a terep, de több helyen lehet kilátókat találni (Fonyód, Balatonboglár, Siófokon a víztorony); a víz mindenhol sekély, és számos szabadstrandot találunk a part mentén. Siófokon a sóstói Family Beach, Balatonbogláron a Platán szabadstrand, Balatonlellén a Napfény strand szolgáltatásai kedveznek talán leginkább a gyerekekkel érkezőknek. Bármelyik strandot is választjuk, érdemes korán érkezni, mert hamar megtelik a part, és persze elsőként a fák környéke „telik be”. Ha sok lenne már a tekerésből a gyerekeknek, Zamárdiban a kalandpark kínál izgalmakat, Balatonföldváron a hajózási múzeumban pedig bárki hajóskapitánynak érezheti magát.

a tanúhegyek mogorva tömbjeire a csillogó vízfelszín túloldalán. Emellett számos strand, szabadstrand kelleti magát errefelé; Balatonföldváron a kikötő és a vasútállomás rendezett környéke hívogat egy kis pihenőre árnyas fáival. Siófokról a Sió mentén kerékpárút vezet a szomszédos Siójutig, ahonnan akár Balatonszabadi, akár Ságvár felé visszatérhetünk a Balatonhoz. A Sió csatornáról nehezen tudtuk elképzelni, hogy hajózható – pedig nem egy balatoni hajó a Duna felől került a tóra. Az viszont szemmel látható volt, hogy a kócsagok, a gólyák (és a horgászok is) kedvelik a vízfolyást. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Írta: Nagy Loránd István

TUDTAD, …mi viseli még Közép-Európa legnagyobb tavának nevét?

Fotó: magyarjarmu.hu / Muzsnay László

Egy község Heves megye Bélapátfalvai járásában; egy Minnesota állambéli település az USA‑ban; egy 1979-ben alakult zenekar; egy 1896-ban alapított, veszprémi székhelyű bútorgyár, amelynek Budapesten, Miskolcon és Münchenben is van bemutatóterme; egy 1956‑ban bemutatott, alumíniumkarosszériás, kétszemélyes törpeautóprototípus; valamint többek között egy kisbolygó (2242 Balaton), amelyet 1936-ban fedezett fel Kulin György.

A Balaton hossza 78 km, szélessége 1,5–12,7 km (a Tihanyi-szorosban a legkeskenyebb, míg Balaton világos és Balatonalmádi között a legszélesebb), felülete 594 km2, átlagos mélysége 3–3,6 m, legnagyobb mélysége mintegy 11 m, vízmennyisége 1800 millió m3, vízgyűjtő területének kiterjedése 5775 km2, partvonalának hossza közel 200 km, vízkicserélődési ideje pedig 2,2 év.

…miért különleges a Tihanyifélsziget a hazai természetvédelem számára?

Itt hozták létre az ország legelső tájvédelmi körzetét 1952-ben, amely 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb részévé vált. A strasbourgi Európa Tanács 2003-ban Európa Diplomával tüntette ki az egyedülálló utóvulkáni képződményekkel rendelkező területet. A Tihanyi-félszigeten több mint 40 barlang, illetve rombarlang is található.

Fotó: 123rf.hu 28

Fotó: 123rf.hu

…milyen dimenziókkal büszkélkedik a „Magyar-tenger”?

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

…melyek a Tapolcai-medence unikális földtani értékei? Fotó: Gulyás Attila

A Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék között elterülő, délkeleti és északnyugati irányban nyitott medence felszínéből páratlan tájképi értéket képviselő, kúp és csonka kúp alakú tanúhegyek [Gulács (393 m), Szent György-hegy (415 m), Haláp (358 m), Csobánc (376 m), szigligeti Várhegy (229 m)] emelkednek ki. A 112 négyzetkilométer kiterjedésű kistáj északi részének szarmata mészkövében alakult ki a híres, 1982 óta fokozottan védett Tapolcai-tavasbarlang.

A Balaton-medence középtáj részét képező, 59 km2 kiterjedésű, a Keszthelyi-fennsíkot délről övező Keszthelyi Riviéra kistájának közel egyharmadát lakott területek foglalják el. Öt települése közül Keszthely – a Balaton északi partjának legjelentősebb idegenforgalmi és kulturális központja – városi jogállású. A Keszthelyi Riviéra száraz tölgyesei, cserszömörcés karsztbokorerdejei és dolomitsziklagyepei értékes fajoknak adnak otthont.

Fotó: Gulyás Attila

…hogy Keszthely környékén a Riviérán is érezheted magad?

…hogy jelvényt is kaphatsz, ha megkerülöd a Balatont?

Több mint tíz éve létezik egy jelvényszerző túramozgalom, amelyet gyalogszerrel vagy sível, egyénileg vagy csoportosan lehet teljesíteni, 400 kilométer hosszú nyomvonalra épül, 21 szakaszra van felosztva (a legrövidebb 12, a leghosszabb 28 kilométer), célja pedig nem más, mint a Balaton és közvetlen környezete kincseinek bemutatása. Legyünk ugyanakkor résen, ha belevágunk a tókerülésbe, mert az igazolófüzetben ajánlott útvonalak némelyike járhatatlanná vált, a bélyegzés helyszínéül megjelölt vasútállomások közül pedig mára több is megszűnt. A túra során nem csupán vasútállomáson, postahivatalban, önkormányzatnál, vendéglátóipari egységben, élelmiszerboltban lesz szükség pecsételgetésre, hanem minden egyes szakaszon fotókat is kell majd készíteni nevezetes pontoknál, hogy igazoljuk ottjártunkat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

Az otthonná lett vadászház Zsigárdi erdei lak Közel másfél éve vágtunk bele ebbe a rovatba, jobbnál jobb szálláshelyekre jutottunk el, mindenütt szuperül éreztük magunkat, valami azonban Írta: Nagy Loránd néha kicsit hiányzott. Ezt a valamit intimitás, István Fotók: Gulyás Attila emberi lépték, tiszta egyszerűség és egy olyasfajta „ez most csak a miénk” érzés hatja át, amely nem birtoklási vágyból fakad, hanem az önmagunkra, az egymásra találás ígéretéből táplálkozik. Homokkomárom közelében rátaláltunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TERMÉSZETJÁRÓ KÁRTYA ELFOGADÓHELY

Szelíd dombok között A Zalaerdő Zrt. kezelésében álló, közigazgatásilag a Zala megyei Homokkomárom községéhez tartozó Zsigárdi Erdei Lak a Kelet-Zalai-dombságban, egészen pontosan az Egerszeg–Letenyei-dombság délkeleti részén, Nagykanizsától mintegy 10 kilométerre fekszik. Nem volt számunkra ismeretlen e vidék, ahogy nyilván azok számára sem az, akik teljesítették már a Dél-dunántúli Kéktúrát, hiszen a jelzések éppen a ház mellett vezetnek el, Homokkomáromban pedig pecsételni is kell. Szokás szerint Budapestről indultunk, de a navigáció által prognosztizált kétórás menetidőből inkább a duplája lett, mert „elugrottunk” még Balatonedericsre fotózgatni a tókerülős

cikkünkhöz. Erről persze tájékoztattuk Mátó Elemért, a kerületvezető erdészt is, akivel délutáni három órára beszéltük meg a kulcs átadással egybekötött találkát. Hosszúvölgy központjában várt ránk, ahonnan két perc alatt el is értünk az erdei lakhoz. Amikor megpillantottuk a házat – amelyre három hatalmas, közel 150 éves, égbe vesző csúcsú fenyőmatuzsálem vigyáz –, már éreztük, hogy eszméletlenül jó ötlet volt ide eljönni. Mintha tetten értük volna a harmóniát. A 2014-ben teljes körűen felújított, korábban kisegítő vadászházként funkcionáló épület története az 1870-es évekig vezethető vissza. A törtfehér falú, barna nyílászárókkal és piros tetőcserepekkel felvértezett objektum egyetlen porcikája sem hívja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

fel magára a figyelmet, semmi szokatlant, korszakalkotót vagy előremutatót nem tapasztalunk, az egész mégis annyira vonzóan egyben van, hogy az valami kimondhatatlan. Nagyon tetszett mindkettőnknek (amolyan csökkentett szerkesztőségi létszámban voltunk jelen). Egyébként az épület egyik fele szállóvendégek számára kialakított erdei lak, a másik fele vadászház. Kertje kifejezetten parkszerű, szépen gondozott gyeppel és fákkal, kerekes kúttal, igényesen kialakított filagóriával. Utóbbiban meglehetősen sokáig elidőztünk Attilával – a magazin fotósával – némi gondolatserkentő folyadék társaságában.

Az ablakon át a természet is beszökik a konyhába. Jelzi: vár ránk, ha végeztünk a reggelivel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Belbecs Puritán, ugyanakkor messzemenően funkcionális enteriőr fogadja a bejárat küszöbén átlépőket. Mindenütt egységes járólap, tömörfa bútordarabok, szépen keretezett természetfotókkal díszített, fehér falak, energiatakarékos izzókkal ellátott lámpák. A fehér és a barna egyeduralmát a cserépkályha és a sötétítők zöldje töri meg. Egy lakáséra emlékeztet a belső tér elrendezése, ami egy csöppet sem meglepő, ha a ház eredeti funkciójára gondolunk. A legtágasabb helyiség a nappali, amelyben összesen négyen tudnak aludni: ketten a kinyitható kanapén, ketten pedig a társalgó- és étkezőasztalok fölé magasodó galérián. Egy kisebb helyiségben (nevezhetjük hálószobának is) további két fő szenderülhet álomba, mégpedig egy franciaágyon. Van még természetesen konyha és fürdőszoba is. Előbbiben gyakorlatilag mindent megtalálunk, amire gasztronómiai ténykedéseink során szükség lehet: két hűtőszekrényt, mikrohullámú sütőt, vízforralót és kávékészítőt, temérdek tányért, poharat és evőeszközt, valamint különféle lábasokat és edényeket. Itt nem cserép-, hanem egy klassz vaskályha szolgáltatja a meleget. A megtisztulás és a megkönnyebbülés terében a jól megszokott trió (angolvécé, mosdó, zuhanykabin)

Információ és foglalás www.erdeiszallas.hu; www.zalaerdo.hu +36-30/474-7281 (Fűrné Kinsztler Anita) furne.anita@zalaerdo.hu

a A

értékelése ÉRTÉKELÉSE KO M FO RT

É TKEZÉS

M E G KÖZ E L Í TH E TŐ SÉ G

Á R-ÉRTÉ K A RÁ N Y

Árak

4000 Ft/fő/éj felnőtteknek 2600 Ft/fő/éj gyermekeknek (4–18 éves korig) TEKA-kedvezménnyel: 3200 Ft/fő/éj OEE-kedvezménnyel: 3200 Ft/fő/éj OEE-gyermekkedvezménnyel: 2300 Ft/fő/éj Minimálisan fizetendő összeg a teljes erdei lak kivételéhez: 6000 Ft/éj

szolgáltatások ÁgyakÁgyak (6) (6)

Zuhanyzó Zuhanyzó

Ágynemű Ágynemű

Tűzrakó Tűzrakó hely hely

MosdóMosdó

Parkoló Parkoló

várja a betérőket, a melegvíz-ellátásról pedig egy nagyobbacska bojler gondoskodik. Tehát minden megvan, ami a kellemes időtöltéshez kell. Se több, se kevesebb. Olyasfajta úri huncutságokat, mint a televízió, a Wi-Fi meg az értékelhető térerő, itt nem találunk. És ez éppen így tökéletes!

Ajánlólevél A Zsigárdi Erdei Lak felkeresése alapvetően DDK-t járó túrázóknak, kisebb baráti társaságoknak és családoknak ajánlott. Feltéve, hogy összeszokott emberekről van szó, mert a belső tér elrendezéséből kifolyólag különcködésre nincsen igazán lehetőség. Pároknak egyenesen főnyeremény a hely, hiszen az egész házat két főnek is kiadják, és ilyen esetekben más már nem jelentkezhet be szállóvendégként. Itt tényleg ki lehet kapcsolni, itt tényleg fel lehet szabadulni – a szép természeti környezet és a príma ház megfelelő keretet biztosít ehhez. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ti írtátok

Emlékezés a

Kelemen-havasok

gerincén

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatáÍrta és fotók: Németh Imre nak legmagasabb tagja. Később keletkezett, mint a Börzsöny, így kevésbé pusztult le a külső erők hatására, és itt az egykori kaldera rekonstruálásához nem kell akkora képzelőerő, mint a „magyarországi rokon” esetében. Túránk a hegygerinc egyik kétezres csúcsára, a Rekettyés-tetőre vezet fel – Fekecs honvédre emlékezve.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

an titok, amelyet meg kell osztani, hogy emlék maradhasson. Ilyen a következő történet is. Fekecs cipészmesterrel (akinek csak én adtam a Kelemen nevet, de okkal) akkor ismerkedtem meg, amikor kezdő hegymászóként autós biztonsági övből varrattam nála szurtos kis műhelyében beülőt és mellbekötőt. Felcsillant a szeme. „Hegymászó? Én is voltam a Kárpátok nagy hegyei között. Igaz, nem sportból, hanem katonaként” – mondta büszkén. Kiderült, hogy Észak-Erdély visszacsatolásakor az ő szakasza tűzte ki a magyar zászlót a Kelemen-havasokban a 2102 méteres NagyKöves (Pietrosz, Vârful Pietrosul Călimanilor) csúcsára. Amikor ezt megtudtam, egyértelmű volt, hogy az egykori hős honvéd emlékére egyszer fel kell mennem a Kelemen-havasok gerincének legmagasabb ormára. Erre a XXV. EKE-vándortábor előzetes programja kínált lehetőséget, ám a rossz állapotú Transzkelemen út nem tette lehetővé a gyors megközelítést a borszéki táborból, így egy szolidabb, a legmagasabb csúcsnak csak a közelébe vezető túra vált lehetségessé.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ti írtátok

Egy névtelen vízesés

A Jézer-tó

XXVI. EKE-vándortábor A Háromszéki Erdélyi Kárpát Egyesület idén ünnepli megalakulásának 125., illetve újjáalakulásának 25. évfordulóját. Az évfordulót még emlékezetesebbé szeretnék tenni a szervezők a XXVI. EKE-vándortábor megrendezésével a – Rétyi Nyírben – július 25. és 30. között. A vándortábor túráit úgy állították össze, hogy a résztvevők teljes képet kapjanak Háromszék természeti és építészeti kincseiről. Aki kedvet kapott a dologhoz, az a www.heke.ro oldalon talál további információkat.

Sasok sziklája

Az EKE harangja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Pihenő a Jézer-tónál

A rovatot támogatta:

A busz hatkor indult velünk a Büdös-víz még ködlő völgyébe, ahonnan egy több mint tíz kilométeres zötyögéssel segített közelebb kerülni célunkhoz. Némi tájékoztatás és szerelvényigazítás után a Büdös-patak mentén indultunk el, majd a Büdös mezejétől a Lomás patakot követtük a meredek oldalban. A Kis-Lomásvízesés tekintélyes tüneményét megtekintve továbbindultunk a Jézer-tó felé. Csodálatos andezitsziklák magasodtak a hegyoldalban fölöttünk, míg a lábunknál érett feketeáfonya-szemek hívogattak kóstolgatásra.

Térkép: Bába Imre

A Büdös-pataktól indult a túra

A Kis-Lomás forrásánál kiegészítettük vízkészletünket. Ezután elhagytuk a jelzett ösvényt, és úttalan úton kanyarogva egy hatalmas vizenyős, lápos mezőt szeltünk át északkeleti irányban, majd egy jól kitaposott erdei csapást követve rövidesen elértünk a Jézer-tóhoz. A szépséges tengerszem a hegység természetes tavai közül a legnagyobb: vízfelülete 0,15 hektár. A tó 1730 méteres magasságban fekszik, a törpefenyők régiójában, ahol már az erdélyi havasszépe (rododendron) is megjelent. Keletkezését tekintve jégkorszaki eredetű, erősen feltöltődött végmorénató.

Plató a gerinc alatt

Pazar panoráma kétezer felett A piros kereszt jelzést követve egy hosszú, meredek kapaszkodó várt ránk irtásrétek, törpefenyők és borókák között a tetőig. Úgy fél óra után elértük a Transzkelemen utat a piros sáv gerincjelzéssel, ahonnan – északnyugat felé letérve – hamarosan felértünk a Rekettyés-tetőre (2021 m), túránk legmagasabb pontjára. A megérdemelt csúcspálinka sem volt utolsó jutalom, de a látvány… A közeli meteorológiai állomás épületét leszámítva a fenséges hegyek uralták a körpanorámát. A Rekettyés-tető Hargita, Maros és Suceava megye határainak találkozási pontja, ahonnan tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik

A hajdani hadi úton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ti írtátok Szemben a Nagy-Pietrosz

A lebányászott „Román-Negoj”

Lapos, de kétezres csúcs

minden irányba: észak felé láthatók a Radnai- és a Borgói-havasok, valamint a Szuhárd-hegység, kelet felé a Besztercei-havasok meg a Csalhó, dél felé a Görgényi-havasok, délkelet felé pedig a Hagymás-hegység, a Gyergyói-havasok és a Hargita zárják a látóhatárt. Jobbra alattunk a lebányászott, halott hegy, a „Román-Negoj”. A többi közeli bérc viszont csodálatosan mutatta az egykoron óriási méretű andezitvulkán felrobbanása után kialakult kaldera peremét alkotó, ívelt hegyvonulatot. A legmagasabb csúcsok a hozzánk legközelebbi gerincen magasodtak: a „közeli” MagyarNegoj, kissé távolabb a Nagy-Pietrosz. Fekecs (Kelemen) cipészmester nevében is szeretettel üdvözöltem a Nagy-Kövest, és emlékezésül meglengettem felé a magammal hozott nemzeti színű szalagot. Ismét magyarok a Kelemen gerincén! De most béke van a szívekben, valami felemelő és megfoghatatlan, amit csak a hegyek csúcsán érezhetünk: itt, ég és föld között, tényleg felmagasztosul az ember.

Fekecs úr nyomában A hosszas gyönyörködést követően túránk a piros sáv jelzést követve az Üllő-kő-nyeregbe 38

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A nagy vízesés

A rovatot támogatta:

10% törzsvásárlói kedvezménnyel

ért, ahonnan a Mária Teréziáról elnevezett hajdani hadi út vonalán vezetett turistaúton (a Kis-Köves oldalában) a Negoj-nyeregbe (1703 m) ereszkedtünk. Anno Fekecs úr is erre menetelhetett. Nagyon szép és változatos volt a feljöveteli út, de lefelé még inkább kényeztetett minket a természet: omlások, sziklatömbök, hegyi legelők és kaszálók váltakoztak fenyőligetekkel, s csak a völgytalpra érve záródott a kilátás, amikor utunk mente zord fenyvessé vált, ám itt a bővizű, zúgó patakok látványa kárpótolt minket. Meglepően hamar elértük a Negoj- és a Nagy-Kövespatak összefolyásánál található vadászházat az Ilva-völgyben (1050 m), ahol a buszra vártunk. Az meg ránk, csak bő két kilométerrel lejjebb, mert a fakitermelő gépek munkája miatt nem tudott feljönni hozzánk. 

Tengerszem Túrabolt

Meindl Minnesota PRO GTX túrabakancs

57 590 Ft

Nyitva: hétfőtől – péntekig: 10:00 – 19:00 • szombat: 10:00 – 14:00 1074 Budapest, Dohány utca 29. • Telefon: 06 1 322-1606 • www.tengerszem.hu

promóció

Fotó: Herbert Raffalt, Tom Lamm, photo-austria/Steiner

Alpesi élmények

ausztria szívében

A Dachstein impozáns déli fala és a Tauern hegycsúcsai között található Schladming-Dachstein régió lenyűgöző alpesi atmoszférával és nagyszerű természeti adottságokkal várja az üdülővendégeket. A környező hegyekben számtalan izgalmas programlehetőség kínálkozik. 40

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amsau am Dachstein a névadó hegység fejedelmi déli oldala előtt terül el 1000–3000 méteres tengerszint feletti magasságban. A napsütötte fennsík valóságos földi paradicsom az alpinisták számára. Ramsau am Dachsteint előszeretettel titulálják a via ferrata, avagy német nevén a Klettersteig bölcsőjének, a vidék emellett Ausztria első számú via ferrata térsége is. Stájerország legmagasabb hegyének déli oldalán összesen 19 via ferrata útvonal található, amelyeket Ramsauból kiindulva közelíthetünk meg a legegyszerűbben.

A Dachstein ideális feltételeket kínál a hegymászás legkülönfélébb válfajaihoz – hegyi túrázáshoz, sziklamászáshoz vagy via ferratázáshoz egyaránt tökéletes választás. A via ferrata tulajdonképpen a sziklamászás egy biztosított verziója. A sziklafalhoz

rögzített drótkötélnek köszönhetően a via ferrata útvonal végig biztosított, aminek köszönhetően a kevésbé gyakorlottak is belekóstolhatnak az alpesi sziklafalak és a hegyi sportok nyújtotta varázsba. 2700 méteres magasságban, a Dachstein-gleccserhez közlekedő nagy kabinos felvonó hegymegállójától (Hunerkogel) számos vonzó túraútvonal érhető el. Itt található az Alpok egyik leghosszabb és legigényesebb sziklaösvénye az Anna, a Johann és a Randkluft útvonallal, amely a világ legrégebbi via ferrata útja.

IDEÁLIS VÁLASZTÁS KEZDŐKNEK ÉS CSALÁDOKNAK A régióban található 19 via ferrata ösvényből hármat kifejezetten a gyermekeknek, fiataloknak és kezdőknek alakítottak ki. A vállalkozószelleműek egy rövid túrázást követően azonnal bele is vághatnak, és próbára tehetik ügyességüket. A gyermekeknek és fiataloknak kialakított útvonalak igazán különleges kalandokat kínálnak. A ramsaui gyermekklub speciális attrakciói közé tartozik a Kali via ferrata ösvény, valamint a ramsaui „gyermekhegyen” kialakított Kala és Kalo útvonal. A biztosított via ferraták a régi ramsaui malomtól vezetnek a Sattelberg tetejére, ahol egy csúcskereszt és csodás kilátás várja a kis kalandorokat.

TIPP: VIA FERRATA OKTATÁS KEZDŐKNEK A Gipfelstürmer, vagyis csúcstámadók névre keresztelt oktatásnak köszönhetően a kezdőknek lehetősége nyílik, hogy egy okleveles helyi túravezető segítségével sajátítsák el a via ferrata alapjait. A tanrendben meteorológiai, felszereléssel kapcsolatos és technikai ismeretek egyaránt szerepelnek. A kurzus mottója: „Via ferratázás biztonságos körülmények között, hogy a különleges élmény minden pillanatát élvezni tudjuk.”

ÍGY SPÓROLHAT AZ ÜDÜLÉS ALATT A Schladming-Dachstein Sommercard egy olyan üdülési kártya, amely a partnerszálláshelyeken töltött egyetlen éjszaka után automatikusan és felár nélkül jár a vendégeknek. Ha valaki nem gyalogosan szeretné felfedezni a régió hegyeit, az üdülési kártyával használhatja a hegyi felvonókat. A Sommercarddal több mint 100 szolgáltatás vehető igénybe ingyenesen. A kártya emellett szuper kedvezményekre jogosít a bónuszpartnereknél. Az üdülési kártya májustól októberig érvényes, és különösen a családok spórolhatnak vele sokat. (X)

További információk: info@schladming-dachstein.at; www.schladming-dachstein.at

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő

Keresztülszeltük

a Szlovák Paradicsomot

A Tiesňavy éppen lecsillapodó vizének apró kanyarulatai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta és fotók: Dömsödi Áron

Ott jártunkkor nem éppen paradicsomi állapotok fogadtak minket az egyik leghíresebb szlovák nemzeti parkban: a szűk, sziklás völgyekben nagy zajjal és rémisztő erővel vágtattak végig a hóolvadástól és szokatlanul bőséges esőzésektől megáradt patakok. A cél ezúttal a legmagasabb vízesést rejtő Sólyom-völgy volt.

z elmúlt években felgyűlt „paradicsomi” tapasztalatok birtokában teljes magabiztossággal indultam neki a május elejére tervezett túrának, annak ellenére is, hogy a Fehér-patak völgye (Biely potok, Tomášovská Belá) és a Sólyom-völgy (Sokolia dolina) szurdoka még ismeretlen terep volt számomra. Végül nem is az útvonal újdonsága, hanem a tavaszi, megáradt patakok állítottak kisebb-nagyobb kihívások elé. Egy másik magyar csoporttól tudtuk meg, hogy a Suchá Belát le is kellett zárni egy életveszélyessé vált létra miatt. Bár nem tartom a Szlovák Paradicsomot veszélyes helynek, annyi bizonyos, hogy ezúttal nem volt nehéz összeszedni valamilyen végtagsérülést.

A célpontválasztás amolyan B tervként, az utolsó pillanatban történt egyébként, és mivel nem volt más megoldás, a tömegközlekedésre bíztuk magunkat. Ami kifejezetten jó ötletnek bizonyult: Budapestről 6.30-kor indulva 11.15-kor Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) peronján álltunk, ami már-már az autós menetidővel vetekszik. A falunak van egyfajta kétarcúsága: látszólag nem hasznosítja hatékonyan turisztikai szerepkörét, legalábbis ránézésre nem egy vonzó üdülőfalu. Ami ugyanakkor elsőre feltűnik, hogy a faluszéli bódésort elbontották valamikor a közelmúltban, és a helyére szolid, földszintes szociális házsort húztak föl, illetve nagyon sok a frissen szigetelt, felújított ház. Amiért viszont a turista ideérkezik, az a faluszéli rétre kapaszkodó, zöld jelzésű turistaút. A legelőről tiszta időben a Magas-Tátrától a Lőcseihegységen keresztül Iglóig (Spišská Nová Ves) terjed a panoráma.

ELHELYEZKEDÉS A Sólyom-völgy régóta piszkálta már a fantáziámat, hisz mégiscsak különleges vonzerővel bír a legmagasabb vízesést rejtő szurdok egy olyan területen, ahova éppen a vízesések miatt megy az ember. Megközelítése azonban nem olyan egyszerű, mint társaié: nem a nemzeti park szélén indul, hanem annak belsejében – egy hosszabb szurdok mellékvölgye. A keleti oldalon helyezkedik el, és mivel az ös�szes többi szurdok a nyugati végről érhető el könnyebben, ezért célszerű a már bejáratott és logikus podlesoki kempingnél kevésbé vonzó, de közelebbi helyen, mondjuk Csingóban (Čingov) letáborozni. Ezért a nagy hátizsákos, vándorlós megoldást választottuk, és keresztülszeltük a Szlovák Paradicsomot északkelet–délnyugati irányban.

A vadon felé a Tamásfalvi-kilátóból

A PATAK PARTJÁN A faluszéltől fél óra alatt a Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad) sziklateraszára jutunk. A méretes mészkőszikla tetejére a fák közül kilépve hirtelen egy másik világ tárul elénk: előttünk a Fehér-patak mély szurdoka vágja ketté a fennsíkot, és az erdő aljáról felhallatszik a Hernád-áttörés robaja. Sajnos a felhők mögé bújt Tátra ezúttal nem mutatta magát, és bár a panoráma így is kitűnő, a hegyoldalakat borító erdők és az alant rohanó patakok zúgása sürgette az indulást.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő A Fehér-patak (Tomášovská Belá) völgye nem egy technikás hely

A Sólyom-völgy elején

Ereszkedés a Hernád mellé

A Hernád-áttöréshez leharántoló csúszós ösvény egy hídban ér véget, és ezzel kezdetét is veszi a túra első szurdokszakasza a Fehér-patak völgyében. Itt létrák nincsenek, többnyire ösvényen kísérjük a patakot. Nyáron alighanem a mederben is nyugodtan lehet sétálgatni, most azonban a megáradt patakból helyenként a sziklaoldalba rögzített fapallók is alig lógtak ki. Vízesések hiányában a nemzeti parkon belül nem számít különösebb látványosságnak, a legtöbben átjáróként használják a Sólyom-völgy felé. Aki a Sólyom-szurdok-túra után ugyanerre jönne vissza, az a völgy fölső szakaszán annak apró ékességét, a Klauzy víztározóját is érintheti.

A PATAKBAN – SÓLYOM-VÖLGY Amikor már éppen kezdene kissé egyhangúvá válni a menetelés és a látvány, egy kisebb sziklán leereszkedve érjük el a Sólyom-völgy bejáratát. Megint hirtelen változik a táj, ahogy a sűrű, akadályokkal teli, sötét völgyaljba lépünk. Alacsonyabb vízállásnál alighanem tartható a térképen jelzett kétórás menetidő, de most helyenként egy helyben toporgásra kényszerültünk a természetes akadályok miatt. Látszik, hogy a szurdokút a nyári szezonra van optimalizálva. Eleinte még kerestük a szárazon tartó lehetőségeket, igyekeztünk a vízbe toccsanást elkerülni, de idővel be kellett látnunk, hogy lehetetlent kívánunk magunktól.

Térkép: Bába Imre 44

Amikor dél felé fordulunk, elérjük a nemrégiben via ferratává alakított Kysel-völgy bejáratát. Sokak szerint a nemzeti park legszebb szurdoka ez, és aki még nem látta, az nem is járt a paradicsomban. Csak nyári szezonban és megfelelő védőfelszereléssel látogatható. Innentől hosszabb szakaszokon szegődünk közvetlenül a patak mellé, a szűkebbé váló völgy többnyire csak a dorongpallókon járható.

Itt-ott kénytelenek voltunk belegázolni a patakba, de ami sokkal nagyobb bosszúságot |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Sólyom-völgy szurdokának legrövidebb létrája is kétlépcsős vízesést hidal át

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kitekintő Közvetlenül a Fátyol-vízesés fölött

okozott, az a fagerendák, biztosítóberendezések csúszóssága. Egy éppen csak rosszul sikerült mozdulat vagy a környezeténél sikamlósabb felület, és búcsút is mondhatunk az ép bokánknak vagy térdünknek. Meg is történt, amit igyekeztünk megelőzni: a víz által széthordott uszadék fák némelyikéről nehéz volt eldönteni, hogy az-e, aminek látszik, avagy szándékosan a mederbe helyezett segítő-biztosító eszköz. Túratársam egy ilyenről csúszott a patakba, tulajdonképpen még szerencsésen is érkezett, és bár az incidens után vízben tocsogó ruhájával volt elfoglalva (a hűvös, kb. 5-6 fokos időben), később megérezte, hogy az egyik térde megsérült.

Keservesen, de eljutottunk aznapi célpontunkig, de azért némi aggodalmat okozott, hogy amennyiben terhelésre fájó térddel kellene elbotorkálni az első faluig, az is legalább 2,5-3 órás menetelés lenne a szurdokból. Továbbhaladva átmenetileg javult a helyzet, amikor egy meredekebb kapaszkodón megérkeztünk a Sólyom-völgy első számú ékessége alá, a Fátyol-vízesés (Závojový vodopád) lábához. A 2,5 km-es szurdokban összesen 350 méteres szintkülönbséget küzdünk le, ebből hozzávetőleg 80 métert a vízesés oldalában létrázva. Ekkora vízhozamnál jóval előbb hallottuk a vadul leszakadó víz dübörgését, mint ahogy megláttuk. A szűk sziklakatlant víztől nehéz levegő járja be, és a félkörben elkanyarodó patak zúgói a szédítő vízeséssel szinte fenyegető hangulatot árasztanak. Felnézve jól látszik, hogy az impozáns sziklafalon két híd is átszeli az alábukó patakot, a közel 80 méteres létrarendszer pedig meredeken ível fölfelé. Az első, rozoga vaslétra nem a sziklafalra lapul, hanem ívben hajlik rá, hogy a tetején egy kis hídon keresztezzük 46

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tavaszi pihenő a nyáron nyüzsgő víztározó partján

A Tiesňavy legszűkebb szakaszát csak fölülről csodálhatjuk

a vízesést. A legfelső létra fokaiba már szédületes magasságban kapaszkodunk, tövénél, amely egyben az aláérkező létra teteje is, csak egy hajlott vastálca lóg ki félig a sziklafalból. A létrarendszer mindent összevetve a szurdoktúra legbiztonságosabb szakasza volt. A szurdok felső, lezáró szakasza is tartogat még nagyobb vízeséseket és hajmeresztő létrákat: az egyik kellemes himbálózással lepett meg minket. A vízesések alatti üstökbe helyenként kénytelenek voltunk belelépni, így a szurdokzárlathoz nevetségesen ázott állapotban érkeztünk meg.

A FENNSÍKON Innen még kétórányi séta a Geravy turistaház. Az út elejét kissé levágva érintettük a Vel’ká Pol’ana (Nagy-rét) tisztását, majd lassan egyhangúvá váló ösvényen érkeztünk meg aznapi célunkhoz. A hangulatos turistaházról jó emlékeket őriztem, de elég baljósan indult az este: a turistarészlegre egy fiatal társaság érkezett, a miénken kívül az összes szobát ők vették ki, a bömbölő zene és a jelentős mennyiségű alkohol pedig nem egy pihentető éjszaka ígéretét hordozta magában. A személyzet azonnal és segítőkészen reagált: amikor elpantomimeztem nekik aggodalmamat, felár nélkül megkaptuk az épület másik felében lévő „hotel” egyik szobáját. Ennek folyosója egy meglehetősen sajátos építészeti megoldással a turistarészleg női vécéjében lévő fekete függöny mögül nyílik, a szoba pedig leszakadt (de működő) radiátorában

és franciaágyában különbözik a turistaosztály helyiségeitől. A nemzeti park déli részén ez az egyetlen fennsíki turistaház, és olcsósága (12 euró egy főre), valamint korrekt konyhája miatt bátran ajánlom azoknak, akik szerényebb körülményekkel is beérik.

LENT, A VÖLGYBEN A reggeli hóesésben elindulva a korábbi baleset okozta térdfájdalmak miatt lemondtunk a Holló-szikla (Havrania skala) megmászásáról, de az irányt tartottuk. A sárga, majd zöld jelzésen a Malé Zajfy erdőrezervátumának hangulatos, tisztásos völgyén botorkáltunk Sztracena (Stratená) felé. A Szlovák Paradicsomban először láttam medve nyomát az út mentén. Az Imrikfalvivíztároló felső, kanyonszerű szakasza igazából egy jól berendezett terepasztal az erdőszéli házikókkal és a vasúti alagutakkal. Ebből az idillből kb. 30 perc a betonúton Sztracena, ami két okból fontos: vasútállomásáról lehet Kassára jutni, illetve a faluközpontból indul a Tiesňavy szurdokvölgye.

A TIESŇAVY SZURDOKA Ez a délnyugat felé tartó szurdok a kevésbé ismertek egyike, ugyanis kiesik a nemzeti park magterületéből. A völgybejáratnál elváltunk egymástól, és egyedül indultam neki a szurdoknak, amitől őszintén szólva nem vártam sokat. Talán éppen ezért lepett meg annyira: látványosság tekintetében nem, maximum a völgyoldalak magasságában marad el sziklásabb „testvéreitől”. Sajnos azonban sokáig nem követhettem a vágtázó patakot, mert kb. féltávnál tömegesen feküdtek a mederben a télen kidőlt, egymást dominóként elsodró fenyőfák, így kénytelen-kelletlen visszafordultam a falu felé. Az odaúthoz hasonlóan problémamentes hazautazás ismét bizonyította, hogy a Szlovák Paradicsom – a tömegközlekedést is latba vetve – tartalmas, egzotikus hétvégi program. 

K ö t ö t t P á lya

Merre megy

Írta és fotók: Gulyás Attila

Egykor szinte mindenhol találkozhattunk gőzössel is az erdei vasútvonalakon, majd lassan eltűntek, hogy a kétezres évekre visszatérjenek. A költséges és macerás fenntartás miatt napjainkban újra csökken a számuk, de még jó pár helyen utazhatunk az erdőkben gőzmozdony mögött.

A NAGY VISSZATÉRÉS Az első kisvasúti dízelmozdonyok – a nagyvasutat is megelőzve – már az 1930-as években szolgálatba álltak. Előnyeik hamar nyilvánvalóvá váltak, ezért az ötvenes évek elejétől már százas nagyságrendben állították üzembe az egyszerű, könnyű C50-es mozdonyokat, majd az évtized végétől az akkori csúcstechnikát felvonultató, 200 lóerős Mk48 sorozatot. Ez a két

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

típus alig tíz év alatt ki is szorította az erdőkből a gőzösöket, amelyek csak néhány iparvasúton maradtak meg még pár évig. A nagyvasúton az utolsó gőzmozdonyos vonat jóval később, 1986-ban ért a végállomására. A kilencvenes évekre mégsem szűnt meg teljesen a gőzvontatás: éveken át a Kecskemét–Kiskőrös-vasút sztárja volt az 53-as számú 490-es, ismertebb nevén a Bugaci Kispöfögő. Őt népszerűsége csúcsán, 1994-ben, még a hűvösvölgyi

a gőzös Gyermekvasútra is elhozták, hogy kielégítse a fővárosi kirándulók pöfögésigényét. A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúton elsősorban a német turistákat megcélozva indult nosztalgiavonat a zöldre festett, 490-es sorozatú mozdonnyal, amely 2000-ben ugyancsak a Gyermekvasútra került. És persze ott volt a kifejezetten az egykori kisvasutak értékeinek megmentésére épült Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, amelynek 1972-es megnyitása óta szinte minden hétvégén szállt a mozdonyfüst. Ez az egyetlen olyan hazai vasútvonal, ahol a kezdetektől napjainkig találkozni lehetett és lehet gőzmozdonnyal. Az ezredforduló környékére aztán a belföldi turizmus fellendülése megteremtette az igényt és a lehetőséget, hogy az erdőgazdaságok is gőzmozdonyokat vásároljanak. A legtöbb ilyen mozdony nem a kiállított hazai példányok közül került ki, hanem Erdélyből, ahol ma is nagy számban üzemelnek. A végtelen erdőkkel borított vidékeken, ahol az üzemanyag, a fa és a tiszta víz szinte korlátlan mennyiség-

ben állt rendelkezésre, sosem volt olyan nagyszabású dízelesítési program, mint az ötvenes évek magyar kisvasútjain. Sőt, Resicabányán egészen a nyolcvanas évekig gyártották a jól bevált, magyar 490-es típust, így ott továbbra is jelentős a „választék” az ismert szerkezetű és elfogadható állapotú gőzmozdonyokból. Ezen fiatal példányok egyike került felújítás után Kaszóra, ahol a Karácsony nevet kapta: 36 éves korával ő hazánk legfiatalabb kisvasúti mozdonya. A dolog szépséghibája sajnos az, hogy számos társához hasonlóan ma már nem üzemképes. Az első évek sikerei után ugyanis az újdonság varázsa csökkent – a kétezres évek közepére a kisvasutak közel felén ismét volt már gőzmozdony. Ami viszont nem változott, az az üzemeltetési költség: a legrövidebb utakra is szükséges két-két tonna víz és szén ára egy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

K ö t ö t t P á lya dízelvontatású vonat teljes fordulóköltségét közelíti. Erre jön rá a különféle speciális kenőanyagok ára, a legalább kétfős személyzet többnapi munkabére, a csak megrendelésre gyártható, egyedi alkatrészek, valamint a néhány évente esedékes nagyobb javítások és kazánvizsgák költsége. Mindez együttvéve akár 10 millió forintot is kitehet.

HÉTKÖZNAPOK GŐZMOZDONNYAL Amilyen cuki vele pöfögni hétvégente az erdőkben, olyan macerás és munkaigényes az élet egy gőzmozdonnyal a szürke hétköznapokon. A masiniszta már az indulást megelőző nap estéjén feltölti a víztartályt, majd meggyújtja a tüzet a kazánban, amelyet aztán éjszaka is táplálni kell. Aki fűtött már be hideg cserépkályhát, az tapasztalhatta, hogy a több száz kilónyi anyag átmelegítéséhez milyen sok időre és hatalmas hőmennyiségre van szükség. Ugyanez vonatkozik a soktonnás mozdonyra is, amelynek több köbméteres víztartálya, valamint a tűztérben lévő, több száz kilónyi samott-téglából álló lángboltja már az éjszaka óráiban megkezdi annak a hőenergiának a felvételét, amely aztán másnap mozgási energiává fog alakulni. Mire a hajnal első fényei a fűtőházba érnek, a kazánban már forr a víz, és lassan nőni kezd a nyomás. Ilyenkor a mozdony folyamatos felügyeletet igényel. Az indulásig hátralévő egy-két órában még jut idő a számos kenési hely olajozására, amit aztán naponta többször is meg kell ismételni, hiszen a nagy hőterhelésnek kitett szerkezetben szinte kizárólag egyszerű siklócsapágyak vannak. AZ ELTERJEDT KISVASÚTI GŐZÖSÖK FŐBB ADATAI Teljes hosszúság

Amikor a dízelmozdony vezetője már hazaért a munkából, a gőzös körül még javában folyik a munka. A mozdonyvezető számára négy kezelőszerv bír kiemelt jelentőséggel. A fő gőzszabályzó és a vezérmű, amelyek a kazánban felgyűlt nagynyomású gőzt a hengerekbe engedik. Az emeltyű a hajtórudazat geometriáját változtatva gyakorlatilag a sebesség- és irányváltónak felel meg. Végül a fékek, azokon belül is a mozdony és a szerelvény külön-külön történő fékezésére szolgáló légfékszelepek, amelyek a kis- és nagyvasutakon egyaránt használt, egységes típusúak. Számos egyéb szelep, kar, és „tekerentyű” szolgál még a gép kezelésére, a nyomás fokozására vagy épp csökkentésére. A kazánban lévő nyomást mutató műszer mellett a legfontosabb érzékelők a mozdonyvezető talpai, fülei és szemei, de hasonlóan fontos, hogy a fűtő is „érezze a mozdonyt”, és percekkel előre MÁVAG 490

MÁVAG 394

7,2 m

4,9 m

24 t

10,2 t

Gőznyomás

14 bar

12 bar

Teljesítmény

188 LE

50 LE

Végsebesség

35 km/h

25 km/h

1906

1915

1956 (Budapest) 1984 (Resicabánya)

1940

Tömeg

Szolgálatba állás Gyártás vége

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gondolkodva, egyenletesen égő tüzet tartson a kazánban. Menet közben mindkettőjük rendesen el van látva munkával, köztük számos olyan feladattal, amelyeket a dízelmozdonyokban nem kell ellátni: utasok közelében különösen óvatos gépkezelés, nehogy forró víz vagy pernye hulljon a peronra, tűzveszélyes helyen vagy híd alatt való áthaladáskor fenékcsappantyú-zárás, valamint az állandó „mozdony előtt járás”, hiszen a gép csak lassan reagál.

A GŐZÖS OLYAN, MINT A MEDVE: NEM JÁTÉK Az aranykor óta persze sokat változott a világ. A tüzes gépsárkány még a 20. század elején is a frászt hozta az átlagemberre, a mai gyerekek azonban inkább a tenyérnyi kijelzőn megjelenő főellenségtől félnek, a 14 baros gőzt pöfékelő, 24 tonnás szerkezet pedig a simogatni való cukiságok kategóriájába került. A gőzmozdony avatatlan kezekben valóban veszélyes, hiszen a mozgatásához szükséges energia az Otto-motorral ellentétben nem a mozgása közben termelődik, hanem folyamatosan ott feszül a kazánban, és ha nem vigyáznak, akár pusztító erővel is képes kitörni onnan – ehhez persze előtte sok mindennek el is kell romlania. Egy biz-

tos: a mozdonyok személyzete mindig alázattal közelít a járművéhez. A szakma egyébként szerencsére nincs kihalóban: utoljára 2007-ben tartottak kisvasúti gőzmozdonyvezetői tanfolyamot, amelyen 11en tettek eredményes vizsgát. Legtöbbjüket a gőzmozdonnyal rendelkező erdőgazdaságok delegálták a kéthavi átlagfizetésbe kerülő képzésre, de akadt néhány lelkes vasútbarát is, akik gyerekkori álmukat váltották valóra (bár Magyarországon jelenleg nincs olyan, akinek a legkisebbtől a legnagyobbig, azaz minden vasúti járműkategóriára lenne érvényes vizsgája, egy maroknyi elhivatott embertársunk – civilben jellemzően mozdonyvezetők – egész közel áll hozzá). A szakmai és egészségügyi követelmények mindenkinél egyformán magasak. „Pilóta szárnyak nélkül” – állítják kis túlzással többen is. A szénre öntött víz nemcsak a porképződést csökkenti, de az égést is táplálja, amikor a tűztér pokoli hőségében hidrogénre és oxigénre bomlik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

K ö t ö t t P á lya INNEN SZÓL A FÜTTY A sok nehézség ellenére öt vasúton ma is kitartanak az öreg mozdonyok mellett, és remélhetőleg ez még jó pár évig így is marad. A börzsönyi Kemencei Erdei Múzeumvasút közelgő felújítása kapcsán is szóba került egy apró, 600 milliméter nyomtávú gőzmozdony munkába állítása, de ehhez először a kis teherbírású pályát kellene megerősíteni. A vékony sínű „madzagvasút” viszont muzeális érték, így az itteni gőzfelhő egyelőre a távoli jövő bizonytalan kérdéseinek egyike marad. A következő öt kisvasúton viszont szinte biztos, hogy idén is útra kelnek a gőzösök. Jó hír, hogy az év második felében a Gyermekvasúton is ismét üzembe állhat egy felújított gőzmozdony.

NAGYCENKI SZÉCHENYI MÚZEUMVASÚT Az egyetlen vasút, ahol a kezdetektől napjainkig folyamatosan jelen van a gőzvontatás, nem más, mint az egyik legfiatalabb kisvasutunk, a dízelmozdonyok korszakában, 1970–72-ben épült nagycenki múzeumvasút. Az itteni utasok kedvencét Andrásnak hívják, de 2005 óta már ő sem közlekedik folyamatosan: „átlagos” hétvégéken a jóval olcsóbban üzemeltethető, Kiscenk nevű C50 dízelmozdony továbbítja a vonatokat. András munkanapjai 2017-ben: május 26–28., június 4., 17., 24., július 9., 23., augusztus 6., 20., szeptember 16., 17., 21. A jó állapotú mozdony tulajdonosa – a tőkeerős GYSEV – szerencsére hosszú távon képes, ráadásul szeretné is biztosítani a gőzmozdony üzemben tartását.

GEMENCI ÁLLAMI ERDEI VASÚT Európa egyik legnagyobb ártéri erdejében, jelentős kihagyás után, már bő másfél évtizede hallható a mozdonyfütty. A kisvasút gőzösét 1954-ben gyártották Resicabányán, és hosszú, nagyrészt ismeretlen utat járt be, mire kalandjai végén Gemencre került. Itt felújítása után a Rezét nevet kapta. Az általa vontatott nosztalgiaszerelvények idén is minden hétvégén és ünnepnapon, Pörböly és Malomtelelő állomás között közlekednek – amennyiben az időjárás és a mozdony állapota sem szól közbe. Szerencsére Rezét is jó egészségnek örvend, és minden bizonnyal még sokáig utazhatunk vele a Duna-part rengetegében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

DEBRECENI ZSUZSI ERDEI VASÚT Magyarország legöregebb erdei vasútja hosszú évtizedeken át nélkülözte a gőzvontatást, 2005-ben azonban a nagycenki múzeumvasútról egy 394-es mozdony érkezett, amely 94 éves korával a legidősebb üzemképes erdei vasúti mozdony Magyarországon. Korára való tekintettel csak ritkán használják ki 50 lóerős csúcsteljesítményét, de a sík vidéken szerencsére jóval kevesebb is elegendő a vonatok mozgatásához.

SZILVÁSVÁRADI ÁLLAMI ERDEI VASÚT A Szalajka-völgy pöfögő lakója is a 394-es sorozat tagja, és szintén Nagycenkről érkezett a kilencvenes évek végén. Szilvi ugyanakkor az utolsóként gyártott példányok egyike, és erejét is maximálisan ki kell használni, mivel hazánk legmeredekebb, nem fogaskerekű vasúti pályáján kell felhúznia a többnyire egyetlen kocsiból álló vonatát. Csak különleges alkalmakkor közlekedik. Alföldi társához hasonlóan remek állapotban várja a következő szezonokat.

KIRÁLYRÉTI ERDEI VASÚT Pöfögés megrendelésre Valamennyi erdei vasútnál lehetőség van menetrendi járatoktól független különvonatok rendelésére, igény esetén természetesen gőzmozdonnyal is, ha a mozdony aktuális állapota és az időjárás ezt lehetővé teszi – utóbbi elsősorban az esetleges tűzgyújtási tilalmat jelenti. A gőzmozdonyos különjáratok ára jellemzően százezer forint környékéről indul.

A 2003 óta itt pöfögő Morgó gőzös a hazánkban legelterjedtebb MÁVAG 490-es sorozat tagja, az erdélyi Resicabányán gyártott példányok egyike. 2001-ig a szászvárosi fatelepen dolgozott, majd az Ipoly Erdő Zrt. megvásárolta és felújíttatta. Menetrend szerint nem közlekedik, csak évente néhány jeles alkalommal áll munkába. Öregedő kazánja miatt tulajdonosának rövidesen döntenie kell a felújításáról.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép

Rakéták a Pilisben Szöveg: Lánczi Péter

A hidegháború nyomait a Pilis-térképeken manapság „Egykori honvédségi terület” néven, a terepen pedig gazdátlan romok formájában találjuk meg. Hogy mik voltak ezek a helyek? A hajdanán szigorúan őrzött területekről ma már sok mindent tudhatunk.

A lom-hegyi bázis romjai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

oggal nevezhetjük a magyarországi turizmus bölcsőjének a Pilist és a Visegrádi-hegységet, hiszen a 19. század végén divatossá vált természetjárás első célpontjai közé tartoztak a főváros közeli erdők. Hazánkban elsők között itt, Dobogókőn emeltek turistaházat 1898-ban, és a trianoni döntést követően a mai Magyarország első sípályáját is itt alakították ki. A változatos és látványos környék napjainkban is a kirándulók és a sportolók egyik kedvenc terepe. Manapság viszont alig van már olyan zuga, amelyet ne lehetne felkeresni, illetve ahová ne vezetne jelzett turistaút. Nem volt ez mindig így. A 20. század során bőven

akadtak itt turisták elől egész évben elzárt kormányzói vadászterületek, később pedig olyan szigorúan őrzött katonai bázisok, amelyeket tilos volt megközelíteni. Utóbbiakról már tudhatjuk, hogy egykoron a hidegháború rakétakilövő harcálláspontjai voltak.

TITOKZATOS HELYEK Amikor gyermekként a Pilis elzárt területeinek környékén kirándultam a szüleimmel, mindig azt kérdeztem tőlük: miért nem mehetünk oda, miért nem nézhetjük meg azt? A válasz általában csak annyi volt, hogy nem szabad. A betonkerítéssel, szögesdróttal és őrtoronnyal övezett objektumokat nagy ívben

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Lánczi Péter

Forrás: pilismeteor.hu

Mesél a térkép

Az Urak asztali harcálláspont ma és egykoron, tetején a tűzrávezető kabinnal

Fotó: FORTEPAN / Urbán Tamás

kerültük, hiszen azok már messziről is a szigorú tiltás hangulatát árasztották. Viszont a gyerekkoromból megmaradt kíváncsiság a mai napig sem lankadt. A közelmúltban felkerestem ezeket az egykoron szigorúan őrzött, de manapság már csak elhagyatottan álló, romos létesítményeket. Mára azonban közel sem olyan titokzatosak, mint annak idején. Hiszen több mint 20 éve, hogy ezekről a területekről levonult a honvédség, és már senki sem őrzi őket. Ráadásul azóta bőségesen találunk leírásokat a régen itt tárolt és készenlétbe helyezett fegyverek típusairól és működéséről, illetve beszámolókat az itt szolgált katonák mindennapjairól.

Hazánk légterét kezdetben Dvina típusú rakéták védték (fotó: FORTEPAN)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Pilisben és a Visegrádi-hegységben három olyan hely is van, amelyek anno a Budapestet oltalmazó 11. honi légvédelmi rakétadandár alárendeltségében lévő rakétaosztályok békebeli tüzelőállásai voltak. A Pilisszentlászlóhoz közeli Urak asztalán, a turisták által jól ismert Pilis-tetőn, továbbá a kevésbé ismert Lomhegyen egy-egy rakétaosztályt telepítettek, amelyek 1980-tól állandó harckészültségben voltak egészen 1995-ig. Még békeidőben is. Az objektumokat a légvédelmi szempontok figyelembevétele mellett igyekeztek a településektől távol, olyan félreeső helyeken kiépíteni, ahol korábban semmilyen létesítmény, semmilyen közüzemi ellátás nem volt. A típusterv alapján készült állásokat és a hozzájuk tartozó 80–120 fős nagy körleteket 6-8 hónap alatt építették fel szigorú titoktartás mellett. Az osztályokat SZ–75M Volhov és SZ–125M Nyeva típusú rakétakomplexumokkal látták el, amelyek akkoriban korszerűnek számítottak. Az osztályok számára az önálló tűzvezetés lehetőségének javítására P–12 és P–15 típusú lokátort is rendszeresítettek a célok felderítésére.

Mindhárom helyszínen – immáron kerítés nélkül – óriási betonfedezékekkel és mára életveszélyessé vált szolgálati épületekkel találkozhatunk. Pusztulásukat nagyobb részben az illegális fémgyűjtők és a huligánok idézték elő az idő vasfoga és a természet visszahódító munkája mellett. A teljesen szétvert és ös�szefirkált épületekből mindent elvittek, ami mozdítható volt. Kivéve az Urak asztalánál, ahol a betonfedezékek hatalmas vaskapuit még megtaláljuk. Feltehetőleg a Pap-réti erdészház közelsége tartja vissza a tolvajokat, bár a graffitisekről és az illegálisan paintballozókról ez már nem mondható el. Az apokaliptikussá vált területekre a belépést tiltó táblák (ahol még megvannak) nem a katonai múlt miatt

Vizuális megfigyelőállás a Pilis-tetőn

Fotó: Benedek Levente

FIGYELEM! BELÉPNI TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES!

lettek kihelyezve, hanem elsősorban a mi biztonságunk védelme miatt. Az épületek omlása mellett a magas betonfedezékek „korlátmentessége”, valamint a helyenként kétméteres gazban megbúvó, meglehetősen mély szellőzőaknák rendszere is komoly veszélyeket rejt, ténylegesen életveszélyessé téve e területeket.

A Budapest védelmére szolgáló bázisokat 1995-ben bezárták, a fegyverzetüket pedig egyetlen éjszaka alatt elszállították. Nem sokkal később, 2001. június 31-én, Magyarországon megszűntek a rakétaosztályok. Légvédelmünket ilyen eszközök már nem szolgálják Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép Fotó: Reiprich János

Fotó: Lánczi Péter

Állandó harckészültség

ZiL teherautók fedezékei egy-egy tartalék rakétával

A Szovjetunió javaslatára 1955-ben létrejött Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai kommunista államok katonai, illetve politikai szervezete, amelynek Magyarország is tagja lett. Elsődleges célja a Szovjetunió védelme volt, és (mint minden tagállam) Magyarország is vállalásokat teljesített a NATO-val szembeni fegyverkezési versenyben. A 20. század második felére a rakétarendszerek fejlesztése elengedhetetlen volt a modern légvédelemben, ezért hazánkban 1959-ben létrehozták a 11. honi légvédelmi tüzérezredet (később honi légvédelmi rakétaezred), amely a Magyar Néphadsereg első rakétaezrede lett. Október elején a Szovjetuniótól már meg is érkeztek a börgöndi vasútállomásra az első SzA–75 Dvina típusú rakétakomplexumok. Ezeket később aztán modernebb eszközök váltottak, mint amilyeneket a Pilisben is használtak.

kötelezték, amelynek megszegése 12 évnyi börtönbüntetést vont maga után. A legénységnek egymás között is tilos volt kiejteni a „rakéta” szót, illetve fenyítés járt annak, aki a telefonban a „spec. technika” kifejezést használta. Sőt, azt sem vették jó néven, ha egy technikus tudta, hol van a többi osztály települési helye. A rakétaosztályok az éleslövészetet 2-3 évente a Szovjetunióban, az ashuluki lőtéren hajtották végre, ahogy a térség más országainak katonái is. Az első magyar rakéta-éleslövészetet 1961 áprilisában az a 11/2. osztály hajtotta végre kiváló eredmén�nyel, amely 1981-ben a Pilis-tetőre települt. Magyarországon csak imitált gyakorlatokat tartottak, éleslövészet nem volt.

MIÉRT ÉS KIK SZOLGÁLTAK ITT?

Hazánk újonnan létrejött fegyvernemét a kezdetekben a legnagyobb titok övezte. A technikát szállító vonatok szabad jelzésű pályán és elsötétített települések mellett közlekedtek. A ki- és berakodás helyszínén az állomás vasúti dolgozóit hazaküldték, helyüket katonák vették át. Ezek a biztonsági intézkedések gyakran nagyobb feltűnést keltettek a lakosságban, mint ha nem is lettek volna. Miután 1961-ben egy díszszemlén nyilvánosan is felvonultatták a rakétákat, és a Népszabadság címlapján is megjelent a szenzáció, azok már nem számítottak oly titkosnak. Az eszközöket keze lő katonákat ugyanakkor ezt követően is szigorú titoktartásra 58

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Graffiti a Lom-hegyen Fotó: Lánczi Péter

Ilyen fegyvereket rejtettek a pilisi komplexumok

Térkép: Bába Imre

SZ–75M Volhov típusú közepes hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum A korábbi 75-ös rendszerek (Dvina, Gyeszna) továbbfejlesztett változata, amely zavarszűrő és saját célfelismerő berendezéssel is rendelkezett. A légi célokat képes volt maximum 1000 m/s repülési sebességig megsemmisíteni 100–30 000 méteres magasságban. A komplexumhoz osztályonként 36 db V–755 típusú rakétát rendszeresítettek, amelyek hatótávolsága 43–55 km volt. A 10,7 m-es rakéta indulótömege 2395 kg, 198 kg-os harci része pedig 8200 db repeszt tartalmazott. A Vésnök és Cenzor fedőnévre hallgató harc álláspontok mára már nem tartogatnak katonai titkokat, de a romok még így is misztikus aurával bírnak. A felismerhetetlenségig szétvert épületek falaira valaki nosztalgiából – vagy talán a többi graffitisnek üzenve – katonákat ábrázoló karikatúrákat, rakétát szállító teherautót és egy egykor használatos orosz rádiós hívószót („mizéria”) festett. A rakétakorszak 1997-ben zárult le végleg a Pilisben – a honvédség azóta nem látja el a terület őrzését. Bár az omladozó felépítmények még a Honvédelmi Minisztérium illetékességébe tartoznak, a szóban forgó területek ügyében vagyonjogilag a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogosult eljárni. A lom-hegyi terület jelenleg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a másik kettő a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A kusza jogviszonyok és a forráshiányok miatt egyelőre bizonytalan a területek jövőbeni sorsa. Pedig a romok eltakarításán túl azok újrahasznosítására is számos ötlet lenne.  A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet illeti meg Benedek Leventét.

Forrás

Veres Mihály: Légvédelmi tüzérek és rakétások

SZ–125M Nyeva típusú kis hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum A Nyeva – a Volhovhoz képest – kisebb magasságban manőverező célok hatékonyabb megsemmisítését biztosította 20–18 000 méteres magasságban. A komplexumhoz osztályonként 48 db V–601P rakétát rendszeresítettek. A rakéta indulótömege 952 kg, hossza 5,9 m. 70 kg-os harci része 4500 db repeszt tartalmazott. Repülési sebessége 780 m/s, hatótávolsága 25 km volt. Ezek a rendszerek nem csupán egy kilövősínből és egy robbanótestből álltak. Több kilométeres elektromos kábelkötegek kötötték össze a cél meghatározására és bemérésére szolgáló kabinokat, amelyekben a 20 fős legénység foglalt helyet. A Nyeva és a Volhov hasonló volt a tekintetben, hogy egyik sem volt mobil rendszer. Bár „szétszerelhetők” voltak, egy rakétaosztályt csak hatalmas konvojokban tudtak mozgatni. Az akkori direktívák miatt az eszközök mozgatását csak éjszaka lehetett végrehajtani. Hogy milyen hatékonysággal működött volna éles helyzetben a honi légvédelem – főként a pilisi és a többi, Budapestet oltalmazó rakétaosztály –, azt nehéz lenne megmondani. 1987-ban egy 17 éves német fiatalember (Mathias Rust) egy Cessna típusú sportrepülővel zavartalanul átrepül a szovjet légvédelmi rendszeren, majd leszállt a Vörös téren. Az alacsonyan szálló gép esete rávilágított a rendszer hiányosságaira. Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy 1999‑ben a koszovói háborúban Dani Zoltán az elavultnak tartott SZ–125M Nyeva típusú rakétakomplexummal – amely a Lom-hegyen is szolgált – lelőtt egy amerikai F–117 Nighthawk lopakodót. Azóta is ez az egyetlen igazolt találat, amely lopakodót ért.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

histรณria

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Solymár határában egy várrom emelkedik a Mátyás-dombon. Néhány Írta: Hidvégi Brigitta falát nemrég építették Fotók: Gulyás Attila vissza, egykori öregtornyát rekonstruálták, bent pedig még egy szép kutat is találunk. Eddig semmi szokatlan, a csavar most következik: a mai napig nem tudni pontosan, miért emelték, mi célt szolgálhatott hajdanán, kérdéses, hogyan pusztult el, sőt, lehet, hogy valójában nem is vár volt.

A vár, amelyről semmit sem tudunk biztosan w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história solymári vár története kapásból egy rejtéllyel indul. Az ugyan valószínűsíthető, hogy első tulajdonosa Csáktornyai Lackfi István nádor volt, de abban már nem biztosak a kutatók, hogy a kőépületet teljes egészében a családja emelte. Annyi bizonyos, hogy a Lackfi család 1355-ben vásárolta meg a területet, de nem kizárt, hogy ott már előtte is állt valamiféle várkezdemény, és az új birtokosok csak befejezték annak építését. Hogy milyen funkciót szántak neki eredetileg, szintén homályba vész, de későbbi dokumentumok arról árulkodnak, hogy elsősorban nem hadászati célokat szolgált, inkább a hatalom szimbóluma volt, és szálláshelyként használták.

A Lackfiak solymári karrierje aztán csúfos véget ért. Mivel a nikápolyi csatában szembehelyezkedtek Luxemburgi Zsigmonddal, az uralkodó hívei meggyilkolták két vezetőjüket, a váruradalmaikat pedig elkobozták tőlük.

NEM TUDNI, KI GYÚJTOTTA FEL A következő tulajdonos Zsigmond király felesége, Cillei Borbála úrnő lett, aki engesztelésül kapta a birtokot (több másikkal együtt) a férjétől, mert az sokáig úgy hitte, felesége házasságtörést követett el. A meggyőző békülős ajándék aztán egy rablólovag kezére került, ezután pedig sűrűn váltogatták egymást a birokosok: többek között Luxemburgi Erzsébeté, Hunyadi Jánosé, Hunyadi Mátyásé és Podmaniczky Jánosé is volt a vár, 1528-ban pedig 500 forintért szerezte meg az utolsó tulajdonos, Bakai Demeter. A mohácsi csata után a környéken fosztogató török lovascsapatok jelentősen megrongálták a várat, de ekkor még állt. Valószínűsíthető, hogy a vesztét később tűzeset okozta, mert a régészeti ásatások során előkerültek a megégett födémgerenda maradványai. Arról viszont ismételten csak feltételezések láttak napvilágot, mi történhetett pontosan.

A vár tornyát visszaépítették, de a cél nem az volt, hogy pontosan ugyanúgy nézzen ki, mint a középkorban. Inkább azt szerették volna, hogy az épület újra „bekerüljön a tájba”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A vár nemrég esett át egy nagy rekonstrukción, ma falakat, kilátót, kutat és egy szabadtéri kiállítást találunk itt. Azt tudjuk, hogy miután Buda 1541-ben török kézre került, a környékbeli falvak módszeres fosztogatásnak estek áldozatul. Az egyik elképzelés szerint a solymári vár, az őrség és a falu népe már azelőtt elmenekült, hogy a török csapatok odaértek volna, és a várat a budai várnagy parancsára gyújtották fel, megelőzve, hogy az török kézre kerüljön. De az is lehet, hogy éppen az ostromlók okozták szándékosan a tüzet. Vagy így, vagy úgy, de a terület – beleértve a várromot is – az 1540-es évek közepén már biztosan a törököké volt. A szebb napokat látott épület maradványainak a 18. században letelepülő sváb lakosság esett neki, köveit elhordták, és a 19. század végére már semmi nem emlékeztetett arra, hogy valaha vár állt a dombon.

MÉG A BEJÁRAT HELYE IS ISMERETLEN Hogy mégis tudunk a hajdani épületről, azt egyrészt a szájhagyománynak, másrészt Valkó Arisztid lelkes, fiatal amatőr régésznek köszönhetjük. Ő volt az ugyanis, aki a helyiek történetein felbuzdulva utánajárt az vár létezésének, majd az 1930-as években belefogott a domb kutatásába, és jobbára egymaga végzett ott feltárási munkákat majdnem tíz éven keresztül. Csak a 70-es években folytatták a munkáját, köztük Feld István régész, aki azóta is komolyan kutatja a vár történetét. A tényleges feltárás, illetve a helyreállítás az 1990-es évek végétől indult. Ekkorra már előkerült az ovális alakú várfal, a benti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história információ Nyitvatartás

Április 1. – április 30.: szombat–vasárnap 10–18 óra Május 1. – szeptember 30.: hétfőn zárva, kedd–vasárnap 10–18 óra Október 1. – október 31.: szombat–vasárnap 10–18 óra November 1–30.: jó idő esetén szombat–vasárnap 10–18 óra December 1. – március 31.: Jó idő estén rendkívüli nyitvatartással üzemel, csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva tartanak.

Belépődíj

Gyermekeknek: 200 Ft/fő Csoportoknak: 200 Ft/fő Felnőtteknek: 300 Ft/fő

Egyes teóriák szerint a solymári vár máshol állt, a Mátyás-dombon valójában egy kolostor emelkedett. lakóépületek, a vaskos öregtorony és a várudvar kútja. 2005–2006-ban nagyszabású rekonstrukció következett. Ahogy a vár honlapján is olvashatjuk, a cél nem az volt, hogy az épület egy az egyben olyan legyen, mint a középkorban – nem elvi okokból vagy valamilyen konzervatív műemlékes felfogás miatt, hanem

A vár történetéről egy kisebb kiállítás mesél

egyszerűen azért, mert a részletek máig kérdésesek. Az alaprajzot ugyan sikerült tisztázni, de az például máig nem biztos, hogy ott volt a külső bejárat, ahol jelenleg is látható (végül kizárásos alapon került oda). A ma megtekinthető impozáns kútból most ivóvíz folyik, ám ezt is csak részlegesen tárták fel. A falakat kisebb-nagyobb mértékben építették vissza vagy jelölték helyenként, viszont teljes pompájában áll a négyzetes toronycsonkra épített, faszerkezetű kilátó. Persze, ne legyenek illúzióink, a középkorban nem így nézett ki, de ez nem is volt feltétel az építésnél. Inkább arra törekedtek, hogy maga a vár „visszakerüljön a tájba”, és a látogatók is gazdagodjanak a kilátás élményével, ha felmennek a toronyba. Az egykori palota szobájában ma egy kis kiállítás tekinthető meg. Itt a vár történetéről tudhatunk meg többet, szemügyre vehetünk reneszánsz ajtó- és ablakkereteket, illetve az innen származó kulcslyuklőrés rekonstruált mását is megvizsgálhatjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A SLUSSZPOÉN: TALÁN NEM IS VÁR VOLT Néhány amatőr kutató úgy véli, hogy a romok nem az egykori solymári várhoz, hanem a pálos rend egyik központi kolostorához, a Szent Lőrinc-várkolostorhoz tartoznak. Az alternatív teória legismertebb képviselője Tamáska Pál, szerinte a solymári építmény valójában a Piliscsaba–Tinnye–Perbál-hármashatár közelében helyezkedett el. Két, 15. század elejéről származó okleveles forrás is említi a várat Perbál melletti tájékozódási pontként, és bizonyítéknak vélik Tommaso Dolabella olasz barokk festő 1630-ban készült képét is, amely egy hasonló tájat ábrázol, mint a solymári Mátyásdomb, az ott álló épület pedig valóban lehetne a hajdani vár vagy kolostor. Azt mindenesetre le kell szögezni: az elmélet nem a solymári vár létezését vitatja, csak annak elhelyezkedését. Fontos tudnunk, hogy a hivatalos régészettudomány képviselői – köztük a már említett

A solymári várnál szerencsére nem tolonganak a turisták

Feld István – úgy vélik, nem elképzelhető, hogy az építmény kolostor lett volna, és az alternatív teóriát megalapozatlannak tartják. Bár jelenleg szünetelnek az ásatások a területen, most is aktívan foglalkoznak a vár jövőjével. Aki szeretne elmélyedni a témában, annak az épület weboldalát (solymarivar.hu) ajánljuk. 

Zöldhullám

viza, a vizek óriása

középkori Magyarország híresen gazdag volt halakban. Galeotto Marzio olasz humanista, aki gyakran megfordult hazánkban, így írt például a Tiszáról, annak halbőséget látva: „kétharmad része víz, egyharmad része hal”. Az összes halfaj közül a tokfélék közé tartozó vizát tartották a legértékesebbnek, amelyet a királyok halának is neveztek.

tokhalászat virágkora, ekkor évente 1000–1500 tonna halat is kifoghattak. Több régi írás is fennmaradt a vizáról. 1051-ben, amikor III. Henrik császár élelmiszert kért a visszavonuló német katonák számára, I. András király 50 vizát juttatott számukra, 1230-ban pedig IV. Béla, hálája jeléül, az ausztriai Heiligenkreuz ciszterci kolostorát ajándékozta meg 200 vizával.

Régészeti leletek is bizonyítják, hogy a tokfélék halászata egészen az őskorig nyúlik vissza. A Duna magyarországi szakaszán a 11–15. században volt a

Az édesvizekben előforduló halak közül a viza az egyik legnagyobb: a méretesebb példányok 4–5 méter hosszúak, tömegük pedig az 5–600 kg-ot is elérheti,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Fekete-tengertől a Szigetközig

Írta: Tóth Judit

Bizonyára ma sokan meglepődnének azon, ha egyszer csak cápa méretű halak tűnnének fel a Dunában. Évszázadokkal ezelőtt ez megszokott látvány volt, az ember azonban mindent megtett annak érdekében, hogy az édesvizek óriásai eltűnjenek a nagy folyam középső szakaszáról. Vajon láthatunk még vizát a Vizafogónál?

de fogtak már 7 méteres, 12 mázsánál nagyobb példányt is. A viza a 100 éves kort is megérheti, a hímek 10–13 éves korukban, a nőstények 13–15 évesen válnak ivaréretté. A viza úgynevezett anadrom hal, azaz tengerben él, de íváskor felúszik a nagyobb folyókba, több száz kilométert vándorolva. Egykor a vizák az év két szakában, késő ősszel és tavasszal érkeztek az ívóhelyek közelébe az egyik fő vándorlási útvonaluknak számító Dunán. Évszázadokon keresztül közismert ívóhelyeik voltak például a Szigetköz és a Csallóköz térségében található

mérsékelten áramló, kavicsos aljzatú, mélyebb mederszakaszok. „Bizonyos, hogy az év két szakában a vizák szinte menetrendszerű pontossággal érkeztek. Ilyenkor a Duna, ha még vagy már nem fedte jég, valósággal megáradt a vizák rajaitól” – írja Zolnay László az 1977-ben megjelent Kincses Magyarország című könyvében. Az ősszel felúszó halak a mederben vermeltek el, ott várták ki a tavaszi ívás idejét, utána pedig indultak is vissza a tengerbe. Később az ivadékok is megindultak a folyón lefelé, de kezdetben csak a torkolatvidék félsós vizében éldegéltek, és csak pár év után költöztek át a tengerbe. Fotó: Sallai Zoltán w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám tartotta a folyók óriásait, és több tucat vizát hozatott a Dunából a tatai Öreg-tóba, hogy vendégei társaságában kedvére gyönyörködhessen a fejedelmi halakban. A vizák azonban nem sokáig bírták az állóvízben.

Fotó: 123rf.hu

Úszóhólyag a borban

Mátyás király kedvenc hala

A kifogott vizákat olykor élve tárolták, és ilyenkor egész folyórészeket rekesztettek el. Ilyen hely lehetett például az óbudai Hajógyári-sziget melletti kis Duna-ág is. A sózott, darabolt halakat hordóban szállították Bécsbe, Krakkóba, sőt még Párizsba is. Ritkán az is előfordult, hogy a hatalmas halakat hajók után kötötték, és úgy úsztatták Bécsig azokat.

A viza halászata döntően királyi felségjog volt, és nem le- A viza húsát számtalan formában fogyasztották. Galgóczi hetett akárhol vizát fogni. Az ország leghíresebb vizafogó István Szakácsi Tudoman című 1622-es kézirata például helyei Komáromban és környékén voltak, de például Bu- 19-féle elkészítési módját sorolja fel, köztük olyan ételekdapest XIII. kerületében a Vizafogó név is egy ilyen hely kel, mint például a vizaikrából készült fánk. A viza ikrája nevét őrzi, egy 17. században készült, a Csepel-szigetet – az igazi fekete kaviár – ma is az egyik legkeresettebb és ábrázoló térképen pedig hat vizafogó látható a sziget legdrágább csemege. 100 g kaviár ára 100 ezer forint is mentén. A vizákat általában egy speciális csapda, a szégye lehet. A nagyobb, 600 kg-os példányokból akár 100 kg segítségével fogták ki. Ez az aljzatba levert cölöpsorból ikra is kinyerhető, de ma már csak a tenyésztett állatokat készült, amellyel a medret parttól partig lerekesztették. lehet erre a célra felhasználni. Régen a viza úszóhólyagját A folyásirány szerinti alsó cölöpsoron kialakított kapun is számtalan célra használták. A Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közkeresztül a felfelé vándorló A tokhalászat hazai virágkora a leményeiben Fülöp Éva halak beúsztak a lerekeszMária ír részletesen erről: tett részre, ahonnan már 11–15. századra tehető: ekkor „A szesziparban (sör, bor, csak a hálók irányába vezeévente 1000–1500 tonna halat is pezsgő, ecet, likőr gyártása) tett az út. Az úszó halrajok kifoghattak a Dunából. az erjesztés során tisztítótereléséhez gyakran nagy szerként, a gyógyászatban hangzavart is keltettek a parton – nemcsak síppal, dobbal, de ágyúszóval is űzték sebtapasz (ún. angol flastrom) céljára hasznosították. a halakat. A szégyéről kapta nevét egy alsó-szigetközi A háztartásokban a kocsonyák zselésítő anyaga. Ragasz(hajdanán önálló, jelenleg Kisbajcs részét képező) tele- tóanyagnak, mesterséges üveggyöngy gyártására, gumival keverve selyem fényesítésére és keményítésére szintúgy pülés, Szőgye is, amely jelentős vizafogó hely volt. alkalmazták. A fehérborok derítése során a finom csíA török időkben megjelent egy másik – meglehetősen kokra vagdalt, kellemetlen ízétől és szagától áztatással barbár – halászati módszer is, a vizahorog. A folyómeder megszabadított hólyagra először is bort öntöttek, majd alján egy erős kötelet vagy láncot rögzítettek keresztirány- néhány nap múlva a folyadékot átszűrték.” A viza bőre ban, amelyre akár több száz, egyenként 15‑20 cm-es hor- sem ment veszendőbe, abból cipőt készítettek. got kötöttek. A mederfenék középső részén úszó vizák egyszerűen beleakadtak a csalétek nélküli horgokba. Nagy Vaskapu – az utolsó csepp a pohárban látványosságnak számított a vizahalászat: alkalmanként az A túlzott mértékű halászat miatt a viza a 16. századuralkodók is végignézték, mint például Zsigmond király tól kezdve már egyre kisebb számban jelent meg vize1412-ben Komáromnál. Mátyás király is nagy becsben inkben, a 19. századra pedig már annyira megritkult, 68

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hogy megszűnt a rendszeresen vizahalászat. „Azoknak az egyedeknek, amelyek a tengertől akár kétezer kilométerre is felúsztak, nagyon sok vizafogót és egyéb csapdát kellett leküzdeni ahhoz, hogy eljussanak az ívóhelyükre. A Fekete-tenger és a Szigetköz között több száz vizafogó is működhetett. Nagyon kicsi volt a valószínűsége annak, hogy eljut egy hal a távoli szaporodóhelyekre. Azok az egyedek viszont, amelyek csak pár száz kilométerre távolodtak el a tengertől, jobb eséllyel élték túl ezt a vándorlást – mondta dr. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa. – Míg a 15. században évente mintegy 10–30 ezer vizát foghattak Magyarországon, addig a 20. században összesen 42 vizafogást jegyeztek fel. Sokan azt gondolják, hogy a Vaskapu-erőmű megépítése miatt nem láthatunk ma már itthon vizát. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Míg Magyarországon az 1930‑as években összesen

Fotó: MTI / Bojár Sándor

két vizafogást jegyeztek fel tíz év alatt, Romániában évente még 500 tonnányi volt a fogás. A vizák már akkor alig jöttek fel a Duna magyarországi szakaszára, amikor még a gondolata sem volt meg az erőműnek.” Vagyis a viza közép-dunai állománya a 20. századra, már a Vaskapu-erőmű megépítése előtt összeomlott, és ennek legfőbb oka a túlhalászás volt.

Vizát a Dunába! A vaskapui vízlépcsők megépítése óta csak két hazai vizafogásról tudunk: 1972-ben Ercsinél és 1987-ben Paksnál fogtak ki egy-egy példányt. Azóta nem láttunk a hazai vizekben vizát. Vagyis de, csak kicsit másképp. Magyarországon 2010-ben három helyen telepítettek egyedi azonosító jellel ellátott, tenyészetekből származó vizaivadékokat a Dunába. Száznál több egyedet engedtek a folyóba, amelyek közül kettőt sikerült visszafogni. Az egyik tíz nap múlva a folyó vaskapui szakaszán,

A 20. századra szinte teljesen eltűnt a viza a Duna hazai szakaszáról. 1959 márciusában azonban hosszú idő után újra horogra akadt egy példány Dunaföldváron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Bőréből cipőt is készítettek.

A nagyobb, 600 kg-os példányokból akár 100 kg ikra is kinyerhető.

Tengerben él, de íváskor felúszik a nagyobb folyókba, több száz kilométert vándorolva.

Akár 4–5 méteresre is megnőhet.

100 éves kort is megérheti.

Kezdetben apró, fenéklakó gerinctelenekkel, később főleg kisebb halakkal táplálkozik.

A viza (Huso huso) a csontos halak főosztályába, a sugarasúszójú halak osztályába, a tokalakúak rendjébe, a tokfélék családjába tartozó faj. Az Azovi-, a Kaszpi- és a Fekete-tengerben, illetve az ide torkolló folyókban fordul elő jelentősebb egyedszámban. Hazai vizeinkben több tokféle is él: a vágó tok és a sima tokma már nagyon ritka, és kecsegéből is egyre kevesebb van. A sőregtok utolsó ismert hazai példányát 1965-ben fogták ki Mohácsnál.

A viza úszóhólyagját is számtalan célra használták: a szesziparban az erjesztés során tisztítószerként, a vízlépcső fölött került elő, a a következő éva gyógyászatban sebtapasz céljáramásikat hasznosították. ben a Duna-deltából fogták ki halászok, ami bizonyította, hogy ennek az egyednek sikerült átjutnia a vízlépcsőkön. Kérdés azonban, ha nagyobb, ivarérett példányok úsznának vissza a tenger felé, hogyan birkóznának meg a vízlépcső propellerszerű turbináira zúduló víztömeggel.

A viza esetében a Vaskapu alatti Alsó-Dunán is sok a tennivaló, ma már ugyanis ott sem túl jó e faj helyzete. Az 1990-es évekre Romániában is lecsökkent az éves fogás 10 tonna körüli mennyiségre, épp ezért átfogó haltelepítési programot indítottak, és jelentős támogatásokkal fejlesztették a halbiológiai kutatásokat, így például jeladókkal jelölt egyedek tanulmányozásával gyűjtenek ismereteket a vizák viselkedéséről és vándorlásáról. Ma már a tokfélék halászatát szinte mindenütt korlátozzák, Romániában 2006 óta halászati tilalom van érvényben a vizára, ennek ellenére továbbra is problémát jelent az orvhalászat és a feketekereskedelem, hisz az egyetlen vizából kinyert 20-30 kg-nyi kaviár árán már 70

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A háztartásokban a kocsonyák zselésítő anyaga. Ragasztóanyagnak, mesterséges üveggyöngygyártására, egy kisebb lakást lehet selyem venni Bukarestben. gumival keverve fényesítéséreAéskaviárban keményítésére rejlő anyagi lehetőségek miatt egyre többen vállalkozszintúgy alkalmazták. nak a tokfélék tenyésztésre, és a növekvő kínálat az árat is egyre lejjebb nyomja, ez pedig a feketekereskedelem visszaszorításában is segíthet. A tokfélék védelmére nemzetközi együttműködések is születtek már, ilyen például a Sturgeon 2020, amely Duna menti országok kutatóinak közös kezdeményezésére jött létre a dunai tokfajok megmentése érdekében. A programban az élőhelyvédelem és a tudományos kutatások mellett többek között a kaviár feketekereskedelme elleni harc is a célok között szerepel, és szeretnék a nagyközönség figyelmét is felhívni a tokfélék védelmének fontosságára. 

Források: Zolnay László: Kincses Magyarország

Fülöp Éva Mária: „…a tenger a mi Istenünknek ama nagy halastava” Viza, a királyi hal [Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (2009)] Herman Ottó: Halászélet, pásztorkodás Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája

fotósarok

A júniusi „Legszebb kilátás” témánkra beküldött sok szép panoráma közül szerkesztőségünk zsűrije ezt a sejtelmes hangulatú, naplementés fotót emelte ki a mezőnyből. A Hónap Fotója címet és az egyéves Turista Magazin-előfizetést Farkas Arnold kilátós képe nyerte el. Gratulálunk!

Farkas Arnold – Szár-hegyi kilátó

Témáink 2017-ben

(Zárójelben a beküldési határidő) Július – Madarak világa (június 12.) Augusztus – Vihar (július 12.) Szeptember – Makrovilág (augusztus 12.) Október – Színes természet (szeptember 12.) November – Ködben (október 12.) December – Téli ragyogás (november 12.)

Az Ugod község közelében található Szár-hegyi kilátó magassága eléri a 18 métert, küllemében pedig az ugodi várra emlékeztet. A képet 2015 júniusának végén készítettem a szokásos kerékpártúrám végeztével. Már régóta terveztem, hogy napnyugta idején megörökítem. A háttérben a Somló hegy látható. Aki teheti, látogasson el erre a helyre, és nem fog csalódni. A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nemzeti Parkjaink

Ahol a szél és

A táj, amelyet „átölel a Tisza-Duna karja”, rengeteg szépséÍrta: Tóth Judit get és élményt kínál az alföldi vándorok számára. Túrázhatunk homokbuckák között, madarászhatunk a szikes tavak valamelyikén, de bátorságtúrán is részt vehetünk az éjszakai erdőben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a víz az úr

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park alapításának évében (1975-ben) a világ első mozaikos szerkezetű, vagyis különálló részterületekből álló nemzeti parkja volt. A területegységeket hihetetlen változatosság jellemzi: szikes puszták, szikes tavak, homokbuckák, lápi, mocsári és folyó menti, ártéri élőhelyek is megtalálhatók itt. A térség természeti értékeinek fontosságát az is jelzi, hogy 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra Programja keretében a nemzeti park kétharmadát bioszféra-rezervátummá nyilvánították. A kilenc önálló egységből álló nemzeti parki terület mellett három tájvédelmi körzet és tizen nyolc természetvédelmi terület is az igazgatóság felügyelete alá tartozik.

A SZÉLFÚTTA TÁJ Ha szeretnénk alaposan megismerni a Kiskunsági Nemzeti Parkot, kezdésnek látogassunk el Kecskemétre, ahol a Természet Házában áttekintést kaphatunk a Duna–Tisza közének jellemző élőhelyeiről. Itt a későbbi kirándulásokhoz szükséges információkat, térképeket és tanösvénykísérő füzeteket is összegyűjthetjük.

Kecskeméttől nem is kell sokat utaznunk ahhoz, hogy elérjük a nemzeti park egyik legismertebb részterületét, a Fülöpházi-buckavidéket. Az Ős-Duna hordalékkúpjából a szél munkája nyomán alakult ki a buckák uralta Duna–Tisza közi homokhátság, amelynek egyik legszebb része Fülöpháza buckavidéke. Az erdősítésekkel a homokbuckák nagy részét megállásra kényszerítették, itt azonban még ma is láthatunk két olyan mozgó buckát, amelynek homokszemcséit fáradhatatlanul űzi, hajtja maga előtt a szél, igazi sivatagi hangulatot teremtve ezzel. Az 52-es út mellett induló Báránypirosító tanösvényt bejárva megismerkedhetünk a Kiskunság buckavidékének jellemző növénytársulásaival, például a nyílt homoki gyepekkel. Megfigyelhetjük a buckaoldalak tipikus fajait, például a homoki árvalányhajat, a báránypirosítót vagy a kései szegfűt, megpillanthatjuk a zöld gyíkot, a sisakos sáskát vagy a hangyaleső lárvák jellegzetes, földbe ásott csapdáit is. Ha ez az útvonal túl rövidnek tűnne, útnak indulhatunk a nyolc kilométer hosszú Garmada tanösvényen is, ahol nemcsak az itt élő különleges élővilágot, de az ember tájátalakító tevékenységét és annak következményeit is megfigyelhetjük. Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nemzeti Parkjaink Fotó: Molnár Péter

SÁSKAJÁRÁS BUGACON A Duna–Tisza közi homokvidék része a Bugacihomokhát is, amit a legtöbben az ördögi ügyességű csikósok és a vágtázó lovak képével azonosítanak. E vidék azonban ennél sokkal több és sokszínűbb, és erről akár gyalogosan, akár lovas kocsival is hamar meggyőződhetünk. Szerencsére több bemutatóhely és sétaút is segítségünkre van. Az alföldi szárazmalmok stílusában épült pásztormúzeumban a Kecskemét környéki puszták pásztorainak életével ismerkedhetünk meg, az épület mellett találjuk a méntelepet és az őshonos háziállatok bemutatóhelyét, a gyerekek pedig bizonyára szívesen próbálják ki magukat a Sáskajárás elnevezésű játékos sétaúton. A puszta élővilágát és az állattartás hagyományait bemutató Boróka tanösvény egyik állomása az egykor itt zakatoló bugaci kisvasútra emlékezik. A keskeny nyomtávú kisvasút 1928-ban indult el a pusztában, és az erdészeti áruk szállítása mellett a tanyasi emberek életében is fontos szerepet töltött be, hisz jóformán az egyetlen összeköttetést

Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Kalotás Zsolt

Fotó: KNPI

jelentette számukra Kecskeméttel. A bugaci kisvasutat 2009-ben állították le, de turisztikai célú újraindítása azóta is napirenden van. Szintén az idén nyáron kezdik el építeni a Bugac kapuja elnevezésű látogatóközpontot, amely minden eddiginél komplexebben mutatja majd be a puszta természeti és történelmi értékeit.

VIPERÁK ÉS GULIPÁNOK A nemzeti park területének sajátos karakterű élőhelyei a szikes tavak és az azokat ölelő szikes puszták, amelyeken nyári időszakban gyakori látvány a sóvirágzás, vagyis a vakító fehér vakszikfoltok megjelenése. A Felsőkiskunsági szikes pusztán, különösen tavasszal és nyár végén, jelentős madártömegek fordulnak meg, a puszta szárazabb részei pedig a fokozottan védett túzoknak adnak otthont. Érdemes ellátogatni az Apaj község közelében található Réce tanösvényre, ahol a kilátótornyokból szinte az egész környező vidéket belátni. A szikes gyepeken még ma is legeltetnek ősi magyar háziállatfajtákat: itt láthatjuk például az Alföld legnagyobb szürkemarha-gulyáját is.

Fotó: Molnár Péter

A szomszédos Peszéradacsi-rétek számos ritka hüllőfajnak is otthont adnak. Itt él például a rézsikló, az elevenszülő gyík és a veszélyeztetett rákosi vipera is. Utóbbi megmentésére hozták létre 2004-ben Kunpeszér közelében a Rákosivipera-védelmi Központot. A központ és a közeli tanösvény előzetes egyeztetéssel és kizárólag szakvezetéssel látogatható.

medrében alakult ki. A tó madárvilága különösen jelentős, eddig több mint kétszáz fajt észleltek itt, és a Kiskunság egyik legnagyobb gémtelepe is itt található. A tavat és annak környékét több tanösvényen fedezhetjük fel, és érdemes ellátogatni a Kolon-tavi Madárvártába is, amely tavasztól őszig várja a látogatókat.

A szikes pusztákhoz hasonlóan szintén nagy szerepet játszik a madárvonulásban a pusztától délre, a Soltisíkon húzódó szikes tavak láncolata. A Fülöpszállás közelében található Kelemen-széket bemutató Gulipán tanösvény névadója egy bájos parti madár, amelynek – kedvező vízviszonyok idején – jelentős költőállománya telepszik meg a tó környékén.

A 19. század végére a Tisza Csongrád és Szeged közötti szakaszán több kanyarulatot is átvágtak. A szabályozások átalakították a tájat, új élőhelyeket létrehozva. Az átvágott kanyarulatok holtággá váltak, a gátak anyagnyerő gödreiben, a kubikgödrökben pedig az áradások után még hónapokig megmarad a pangó víz, ami számos állat számára teremt kedvező körülményeket. A Hódmezővásárhely közelében található Mártélyi Tájvédelmi Körzet az egyik legszebb példája a másodlagosan kialakult tájnak. A területet az Ártéri tanösvényt bejárva vagy szakvezetéses kenutúrán ismerhetjük meg behatóbban. Mártély Térkép: Bába Imre

A közelben található az izsáki Kolon-tó is, amely azonban nem szikes tó, hanem édesvízi mocsár, és az egykor itt kalandozó Ős-Duna egyik mellékágának elhagyott

A HELY, AMELY A FESTŐKET IS MEGIHLETTE

Egy-egy nemzetipark-igazgatóság működési területe nem esik egybe a nemzeti park törzsterületével, hanem annál sokkal nagyobb. A működési területhez – a nemzeti park védett és fokozottan védett területein túl – tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és nem védett területek is tartozhatnak. A tíz magyar nemzetipark-igazgatóság működési területe az egész országot lefedi.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nemzeti Parkjaink környékének szépsége nem csupán a természetjárókat ejti rabul, de a festőket is megihlette. Nem véletlen, hogy már évtizedek óta alkotótábor is működik itt.

Fotó: Gilly Zsolt

A Lakitelek közelében található Tőserdei-Holt-Tiszát és az azt övező ártéri erdőt a Kontyvirág tanösvényen járhatjuk be, ahol a névadó növényen kívül még sok-sok érdekességet lehet látni. Szeptemberben Tőserdő egy izgalmasnak ígérkező kaland helyszíne is lesz. A vállalkozószellemű szülők és gyerekeik, nagyszülők és unokáik éjszakai bátorságtúrán bizonyíthatják be maguknak és persze egymásnak is, hogy nem tartanak a sötétségbe burkolódzott erdőtől.

MADÁRPARADICSOM A SZEGEDI FEHÉR-TÓNÁL

Fotó: Molnár Péter

Fotó: Pál Szabó Ferenc Fotó: Bérdi Gergely

A Fehér-tó eredetileg szikes tó volt, de az 1930-as évektől kezdve halastórendszerré alakították át. Ekkor kezdte meg itt kutatásait Beretzk Péter szegedi orvos is, akinek köszönhetően a tó egy része 1936-ban megkapta a védettséget. A létrehozott tóegységeket a Tisza vizével töltötték fel, ennek hatására az állóvíz szikes jellege fokozatosan megszűnt, valamint az itt élő állatvilág is átalakult. A sziki fajok egyre inkább háttérbe szorultak, helyettük pedig olyan fajok jelentek meg, amelyek korábban egyáltalán nem voltak jellemzőek itt, például kócsagok, bakcsók, különböző récefajok. A tó közelében, Szatymazon található Tisza-völgyi Bemutatóházban egy kiállítás mutatja be a tó élővilágát, a táj változását, továbbá a Fehér-tó atyjának, Beretzk Péternek a munkásságát. Innen indul a Sirály tanösvény, amelynek táblái a tó történetéről és gazdag madárvilágáról is mesélnek. A harmadik állomáson magasodó kilátótoronyból épp rálátni a Korom-sziget zajos lakóira: a több ezer dankasirály mellett küszvágó csér és szerecsensirály is költ itt. A tó és környéke a vonuló madarak egyik fontos pihenő- és táplálkozóhelye. A récék és vadludak mellett késő ősszel a darvak tízezreinek látványa kápráztatja el a madárbarátokat. Az év egyik kiemelt nemzeti parki eseménye is hozzájuk kötődik. A novemberi „Fehér-tavi Darvadozás” során a darunéző túrák mellett egész napos programokkal várják a látogatókat.  A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság programjairól, túralehetőségeiről a knp.hu oldalon lehet tájékozódni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

CMY

TEKA

ORSZÁGOS KALANDOZÁSOK KEDVEZMÉNYESEN

NEMZE T PARKO I K

SZÁLLÁ

SOK

TA U S A ISV

, K Ó Z KÁVÉ RMEK ÉTTE

K, O M TU ÁK É R O ARB I ISKOL E ERD

MÚZEUMOK

KALA PARK NDOK MIN

A TERM TAR T

NÜ

ÉSZET

te is

OZZ

WWW.TERMESZETJAROKARTYA.HU

hoz

zán

TÁMOGATÓINK:

A TEKA-kártya a Magyar Természetjáró Szövetség kedvezménykártyája, amellyel az Országos Kékkör mentén tudsz számos szolgáltatást igénybe venni kedvezőbb feltételekkel. Legyen az MÁV- vagy MAHART-menetjegy, szállás (turistaház, panzió, vadászház), nemzeti parki vagy kalandparkbelépő. Partnerhálózatunk folyamatosan bővül!

Európai Regionális Fejlesztési Alap

Zöldhullám

Gólyák feketén- Öreg tollazatú fekete gólyák pihennek egy halastó medrében

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fehéren Halnevelde gátján táplálék után fürkésző fehér gólya

Magyarország egyik közismert madara a fehér gólya, fekete rokonát viszont a legÍrta és fotók: Morvai Szilárd többen csak képekről ismerik, ha ismerik egyáltalán. Cikkünkben most mindkét fajt bemutatjuk, és egy kis túlzással azt is kijelenthetjük, hogy életmódjuk is legalább olyan különböző, mint a színezetük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Nézz élőben feketególyafészket!

A fekete gólya filigránabb, törékenyebb alkatú fehér rokonánál. Testéhez képest a feje is nagyobb, csőrkávája pedig görbe

Egyikük kerül minket

A színűkön kívül az egyik alapvető különbség a két faj között, hogy rendkívül eltérő környezetet választanak szaporodóhelyüknek. Rejtőzködő életmódja, félénksége öreg erdők mélyére vagy ritkábban sziklaszirtekre száműzi őshonos, fokozottan védett madarunkat, a fekete gólyát, míg fehér rokonát gyakran láthatjuk villanypóznák vagy kémények csúcsán épült fészkében tartózkodni. Ez a két eltérő környezet eltérő kihívások elé állítja madarainkat. Az erdők mélyén, a lombkorona takarásában a szaporulat kevésbé van kitéve a perzselő nap erejének, a lakott területekre bemerészkedő fehér gólya ugyanakkor minden költési szezonban komoly munkát kénytelen fektetni a fiókák vízigényének kielégítésébe.

Halpárti fekete

Terepen gyűjtött köpetek elemzésekor kiderült, hogy a két faj által preferált táplálék összetétele sok hasonlóságot mutat. Közel azonos testfelépítésük, nyúlánk lábaik, hosszú, dárdaszerű csőrük gyakorlatilag ugyanazon zsákmányállatok elejtésére teszi őket alkalmassá, mégis Átszíneződő, második éves madár ezüstkárásszal

elmondható, hogy a fekete rokon előnyben részesíti a halakat és a kétéltűeket. A vizes környezeten kívül a fehér gólya jól érzi magát a mozaikos mezőgazdasági területeken is, ahol jellemzően kisemlősökre vadászik, de nagy számban fogyaszt rovarokat is, így a csatornákkal szegélyezett puszták és a legeltetett állatok közelében egyaránt gyakran megfigyelhető.

Ki korábban, ki később indul

A fekete gólyák egy hónappal később vágnak neki afrikai vonulásuknak, ezért még szeptember utolsó heteiben is megfigyelhetőek, ahogy a lehalászás alatt álló halastavak medrében nem ritkán százas csapatokba verődve gyülekeznek. Fehér rokonaik ekkor már hetek óta úton vannak, vagy már meg is érkeztek telelőhelyükre. Csak elenyésző számban telelnek át idehaza, a Magyarországon maradó madarak túlnyomó többsége pedig csak emberi gondoskodás árán marad életben. A vonuló fehér sereg Izraelig, Szudánig is képes elröpülni megállás nélkül, majd e területekről folytathatják útjukat akár egészen Dél-Afrikáig. A fekete rokon ezzel szemben ritkán telel az Egyenlítőtől délre, és vonulása során jóval gyakrabban is megállhat egy-egy pihenőre.

Fehér többség

Hazánkban a két faj egyedei drasztikusan eltérő létszámban vannak jelen. A fekete gólya 400-420 költőpárra becsült állománya elenyészőnek tűnhet a fehér gólyáéhoz képest, amely jelenleg mintegy 5500 költőpárt számlál. Fontos megjegyezni, hogy a múlt század közepén ez a szám még 16000 volt. A megfelelő élőhelyek és a zavartalan szaporodóhelyek területi eloszlása egyedi, napjainkig változó országos eloszlást eredményez. 80

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gólyáknak a tavaszi időszakban rendkívül fontos, hogy a kétéltűek szaporodóhelyei fészkeik közelében legyenek. Többek között ez is magyarázza, hogy az elmúlt 25 évben a Dunántúlon csökkent, az ország északkeleti részében és a Tisza mentén viszont gyarapodott a fehér gólyák állománya. Egyedszámuk állandónak mondható az elmúlt 20 évben, a fekete gólya esetében pedig valóságos sikertörténetről beszélhetünk a populáció lassú növekedését szemlélve. Hiszen 30 éve a faj becsült hazai költőállománya mindösszesen 150 párt számlálhatott.

Éljen az erősebb

A 4–5 lerakott tojásból kikelő fiókák sorsát számos tényező alakítja. A gyengébb, esetleg rendellenesen viselkedő utódokat esetenként abból az okból távolítják el a fészekből – azaz lökik ki vagy eszik meg – a szülei, hogy a megmaradó szaporulat kirepülési esélyeit megnöveljék ezáltal. Az időjárás, a lehulló csapadék mennyisége és még sok egyéb természeti és emberi tényező közrejátszása miatt a fészekaljakból 1–5 fióka repülhet ki sikeresen. A cseperedő vagy kirepülő szaporulatra leselkedő legfőbb veszélyek azonosak mindkét fajnál: zavarás, lelövés, gázolás, mérgezés, áramütés. A fehér gólyák fészkét ráadásul a tűz is elpusztíthatja. A fészekaljat lakott területen nagyon ritkán fenyegeti a kisemlősök soraiból kikerülő ragadozó, az ilyen jellegű támadások ellen pedig a szülők igen hatékonyan védekeznek. A fekete gólya esetében a nyest és a nyuszt jelenthet komoly veszélyt, hiszen az erdei környezetben ezen ragadozók számára nem áll rendelkezésre

Kakukktojás, pontosabban fióka van a képen, ugyanis ez egy feketególya-bébi. A fehér kicsiknek fekete a csőrük

olyan táplálékbőség, mint a lakott területeken. A madarak közül a héja érdemel említést, mivel a már tollasodó, nagyobb méretű fiókákat is elragadhatja a gólyafészekből. Hasonló, természetes veszélyforrás a rétisas általi fiókazsákmányolás. E ragadozónk – erejéből és gyorsaságából, valamint páros vadásztaktikájából kifolyólag – képes a már kirepült, fiatal fekete gólyákat is elejteni. A két faj területvédő vonásai némiképp eltérnek. Míg a feketék fészküket és territóriumukat is mindig erélyesen védelmezik, addig fehér rokonaik telepesen is költenek hazánkban. A kolónia tagjai figyelik a közös vadászterületükre érkező idegen madarakat, és veszély esetén riasztanak. Lakott területeken – elkülönülten történő költés esetén – azonban a fehér gólya is ragaszkodik saját foglalt fészkéhez és vadászterületéhez, védve azt a betolakodóktól.  Alföldi tanyán fészkelő fehér gólya bélésanyaggal közeledik fészkéhez

Keresd meg te is lakóhelyed gólyafészkeit a Magyar Madártani és Természet védelmi Egyesület fehér gólyás adatbázi sában!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

programok Nősziromtenger a Nyík-réten

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Balaton-túrák június 24. – Balaton-felvidék A Balatonfüredről induló és oda is érkező túrák a Balaton északi partjának egyik legváltozatosabb vidékén vezetnek végig. Aki szeret terepen bringázni, az az 50-es távot akár hegyikerékpárral is letekerheti. A 30, 20 és 10 kilométeres túrák is látványosak, hiszen az útvonalak érintik a Jókai-kilátót, a Csákány-hegyet, a vadregényes környezetben lévő Koloska-forrást és a Recsek-hegyet is. Infó: Téry Ödön T. B. T.

Fotó: Gulyás Attila

június 19. – Börzsöny, Szokolya-Királyrét Az esti sétán a szentjánosbogarak fénylő nászrepülésében gyönyörködhetnek a Királyrétre érkezők. Nem csupán egy egyszerű, naplemente utáni kiránduláson vehetnek részt, hanem számtalan érdekességet is megtudhatnak az „éjjeli tündöklők”, avagy „villancsók” és az éjszakai lények túlélési trükkjeiről. A séta hossza 3 kilométer, időtartama 2–3 óra. Infó: dunaipoly.hu

Fotó: 123rf.hu

Fotó: Császár Viktor

Fotó: Horváth Béla

Szentjánosbogaras éjszakai túra

június 18. – Őrség, Felsőszölnök Ausztria, Szlovénia és Magyar ország határ menti lakóinak találkozója a Hármashatáron. A Felsőszölnökről induló túra során szakvezetéssel pillanthatunk be a Hampó-völgy természeti értékeibe. Szép fenyvesek, mohás oldalak kísérik az utat, amelynek végén egy rövid emelkedő leküzdésével érnek fel a résztvevők a 384 méteres magasságban lévő magyar–osztrák– szlovén Hármashatárra, ahol emlékmű, esőház, asztalok és padok találhatók. Táv: 10 km. Infó: orseg.info

június 10. – Alföld, Mezőberény A Körös-vidék látnivalóit népszerűsítő túrákon 50, 30, 20 és 10 kilométeres gyalogtúratávok, illetve 100 és 70 kilométeres bringatúratávok közül választhatunk. Valamennyi gyalogtúra egyúttal „PolarNet Futókupa” is, így futva is teljesíthetők. A Mezőberény környékén végigvezető útvonalak nem csupán széles föld- és aszfaltutakon, nyílegyenes gátakon és kaszálók mentén haladnak, hanem vadregényes tölgyeseket is érintenek. Infó: alfoldte.hu

Fotó: Verő György

Hármashatár-csillagtúra

Körös-teljesítménytúrák

Fotó: Malárik Attila

Fotó: Gulyás Attila

június 3. – Tápió-vidék A Nagykátától keletre elterülő Nyík-rét a természeti csodák valóságos tárháza. Virágpompás kaszálók, madaraktól hangos legelők, rejtelmes mocsarak, mind egy helyen. A túra érinti a Meggyeshalmot, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a végeláthatatlannak tűnő pusztára. Az alföldi kirándulás középpontjába a ritka növények kerülnek, amelyek közül kiemelkedik a fátyolos nőszirom. Hossza 8,5 km, időtartama kb. 5 óra. Infó: dunaipoly.hu

Börzsönyi Kék

június 17. – Börzsöny Negyedik alkalommal nyílik lehetőség a Börzsönyi Kék teljes útvonalának vagy egy szakaszának végigjárására a teljesítménytúra keretei között. A túra 65-ös, 40B és 20D távja a Dél-Börzsönykupa része is egyben. A túrák célja a Börzsöny szép bércein és völgyeiben, Diósjenő és Szob között végighaladó kék sáv jelzésű útvonal bejárása, valamint a hegység sokak által kedvelt részeinek vagy kevésbé járt útjainak megismertetése. Infó: bthe.hu

Laudetur Sió-tour június 10. – Medina, Szekszárd A folyó barátságos, a nyomvonal egy része pedig a gyönyörű Gemenci-erdő területén halad. A túra remek alkalom a vízitúrázással való ismerkedésre, hajóról ugyanakkor mindenkinek magának kell gondoskodni. 34 és 16 kilométeres táv választható. A rövidebb túra Medinán, a malomtól indul, a hosszú túra pedig Szekszárdon, a Palánki hídtól. Mindkettő a Sión, a Keselyűsi árvízkapunál ér célba. Infó: ifu.hu

17. FINA VIL ÁGBA JNOKSÁG

WATER.WONDER.

WELCOME. H I VATA LO S F I N A PA RT N E R

2017. JÚLIUS 14-30.

BUDAPEST - BALATONFÜRED WWW.FINA-BUDAPE ST2017.COM H IVATALOS FINA BE SZÁLLÍTÓ

H I VATA LO S N E M ZE TI TÁM O GATÓ

NEMZ ET I MÉDIA PART NER

Turista Magazin 2017 június

Articles inside

Zöldhullám

História

Mesél a Térkép

Tudtad-e?

Két keréken

Kötött Pálya

Ti Írtátok

Kitekintő

Hírek

Szelekció TM

MTSZ Híradó