Turista Magazin 2020 november by Turista Magazin

ÖKOTÚRA

VADREGÉNYES TANÖSVÉNY AZ ORSZÁG TETEJÉN HISTÓRIA TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

ZIRCI APÁTSÁG

2020. NOVEMBER › ÁRA: 895 Ft

2020. NOVEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

JELVÉNYVADÁSZ

GEODÉZIAI TORNYOK MAGYARORSZÁGON FÓKUSZBAN A TERMÉSZET

SZTREHÁRSZKI LILI A MADARAK SZERELMESE

REJTETT KINCSEINK

GÖNYŰI-HOMOKVIDÉK GYÖNGYSZEM A KISALFÖLD PEREMÉN

TUDÁSTÁR

MOHÁCSI TÁJKÉP CSATA UTÁN

Ă&#x2030;ves elĹ&#x2018;fizetĂŠssel 7700 Ft-ĂŠrt olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Körök a gabonatáblák között

Nógrádi Attila főszerkesztő

Sok ismerősöm jön azzal, hogy mekkora szerencsém van a munkámmal, mert mégiscsak az egyik legkedvesebb hobbimról van szó, és ezzel nehéz vitatkozni, de azért néha teszek rá egy-egy erőtlen kísérletet a gyakran éjszakába és hétvégékbe nyúló lapzártákra hivatkozva. A mostani számunkkal szerencsére nem példálózhatok, mert minden anyag menetrend szerint készült el, és a legnagyobb „problémánk” az volt, hogy a jobbnál jobb címlapterveink közül melyik legyen a befutó. A házon belüli szavazást végül a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyről készült drónfotó nyerte, és nem véletlenül, ugyanis a hely már a földről is különleges, a levegőből pedig tényleg úgy néz ki, mintha egy földön kívüli civilizáció különösen kreatív munkájáról lenne szó. A gabonatáblák között megbúvó emlékhely ugyan kiesik a hazai természetjárás fősodrából, de reméljük, hogy a 36. oldalon kezdődő cikkünk elolvasása után sokan kerekednek majd fel, hogy élőben is lássák az egyik legfontosabb történelmi eseményünk színterét.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Gulyás Attila: Mohácsi Nemzeti Emlékhely Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu; elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Pataki Lilla (Rejtvény), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom 6

Hírek

MTSZ Híradó

Rejtvény

Tudtad-e?

Messzelátó Új panorámák a Börzsönyben – Várhegy-kilátó

A Hónap Turistaháza Hotel Kardosfa – Három csillag az ajtón, milliárdnyi az égen

Jelvényvadász Geodéziai tornyok Magyarországon

História Zirci apátság – A szeles Bakony békeszigete

Tudástár Mohácsi tájkép csata után

Tudástár Illegális ösvények, féltve őrzött értékek

Rejtett Kincseink Gönyűi-homokvidék – Egy ismeretlen gyöngyszem a Kisalföld peremén

Fókuszban a Természet Sztrehárszki Lili – A madarak szerelmese

Erdőmánia Az erdei magok kalandos útja

Ökotúra Vadregényes tanösvény az ország tetején

Gasztro Zöldet a zöldből ősszel is Turbolya, borbálafű és társaik

Zöldhullám Gatyás ölyv – Látogató messzi északról

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Alaszkától Új-Zélandig repült megszakítás nélkül

Fotó: Ökotárs Alapítvány

Mélykút júdásfája lett 2020 fája Az Ökotárs Alapítvány által szervezett Év Fája versenyen idén 38 jelölt indult, amelyek közül a szakmai zsűri választotta ki a 10 döntőst, a közönség pedig online szavazással dönthette el, hogy melyik fa nyeri el a megtisztelő címet. A korábbi évekhez képest rekordszámú, összesen 20 464 szavazat érkezett, és különösen a dobogós helyeken álló fák támogatottsága változott folyamatosan a szavazás hetei alatt. A nyertes végül Mélykút városának júdásfája lett, amely a debreceni Déri tér tölgyfáját és a geszti Tisza-kastély platánjait utasította maga mögé. A nyertes fát az 1700-as évek második felében ültethették a Mélykúton szolgálatot teljesítő ferences rendi szerzetesek.

Világrekordot állított fel egy kis goda, amely 11 nap alatt több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül Alaszkától Új-Zélandig. A kutatók által 4BBRW kódnévvel jelölt hím szeptember 16-án kelt útra Alaszka délnyugati részén, hátán egy műholdas jeladóval. A madár átszelte a Csendes-óceánt, s bár átrepült Pápua Új-Guinea felett, nem szállt le, inkább irányt váltott, majd elindulása után 11 nappal megérkezett Új-Zélandra, egy Auckland közelében fekvő öbölbe. A kis goda ezzel a teljesítménnyel beállította a valaha mért leghosszabb, megállás nélküli madárrepülés távolsági rekordját.

Fotó: Adobe Stock

Gyógybarlang lehet a Baradla Három évszakban, nyáron, ősszel és télen is sikeresen lezajlottak a próbaterápiás kezelések és mérések a Baradlában, így a gyógybarlanggá minősítés a tervek szerint 2021 első felében megvalósulhat. A háromszor 3 hétig tartó, napi 3 órás próbaterápia a Róka-ágban kialakított terápiás helyiségben, az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézettel együttműködésben történt. A terápián részt vevő, légúti megbetegedésben szenvedő páciensek saját tapasztalatai, az egészségügyi szakszemélyzet vizsgálatai és a műszeres mérések is azt igazolták, hogy a barlang levegője egyértelműen pozitív hatással van a légzőszervi problémákra, és a betegek állapotában jelentős javulás állt be.

Fotó: ANPI

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A sünök miatt se égessünk avart Jövőre országszerte tilos lesz avart és kerti hulladékot égetni, ám szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy ezt idén ősszel se tegyük, mert nem csupán a levegőt szennyezzük vele, illetve értékes, komposztálható alapanyagot semmisítünk meg, hanem jó eséllyel a sünök életét is kockáztatjuk. A sünök késő ősztől téli álmot alszanak, de előtte előszeretettel kuckóznak be a kert végében összegyűjtött ágak vagy levélkupacok alá, ahol fészket készítenek az akár öt hónapig tartó szundikáláshoz. Ha egy ilyen süntanyát felgyújtunk, szinte biztosan pusztulásra ítéljük az állatokat, mert nem tudnak kimenekülni a lángokból, ugyanis amint veszélyt éreznek, összegömbölyödve mozdulatlanná válnak.

Fotó: Farkas Péter

220 ezer letöltés felett jár a Természetjáró applikáció A Magyar Természetjáró Szövetség 2018 decemberében jelentette meg a Természetjáró.hu mobileszközökre optimalizált változatát, az ingyenes Természetjáró applikációt, amely azonnal sikeres lett a túrázók között: a Google Play Store „Utazás és helyi információk” kategóriájának hazai népszerűségi listáján átvette az 1. helyet, olyan appokat maga mögé utasítva, mint a Booking.com-é. Azóta is folyamatosan az első 10 között van, októberben a letöltések száma pedig meghaladta a 220 ezret. A túraapplikáció kínálatában jelenleg több mint 620 túraajánlat és mintegy 2000 látnivaló ismertetője érhető el. Az alkalmazás Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető a QR-kódok segítségével.

Fotó: Adobe Stock

Iharkútról került elő az első magyarországi dinoszaurusztojás A mindössze néhány centiméteres, különös felülettel rendelkező lelet az ELTE Őslénytani Tanszékét vezető Ősi Attila irányította iharkúti ásatásokon került elő. Bár aprónak és töredékesnek tűnik, a kutatók számára roppant értékes felfedezés, hiszen kiderült róla, hogy egy fosszilis dinoszaurusztojás, amelyhez hasonlót még nem találtak Magyarországon. A varjútojás méretű lelet egy kis termetű, ragadozó dinoszaurusztól, a Maniraptora csoport egyik képviselőjétől származik. Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.

Fotó: MTI/Kovács Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Fotó: Burger Barna

Rendkívüli zárvatartás ügyfélszolgálatunkon Tájékoztatunk benneteket arról, hogy az egymás iránt érzett felelősség jegyében, a járványhelyzetre való tekintettel egyelőre nem nyitjuk ki újra személyes ügyfélszolgálatunkat. Konkrét és általános ügyekben természetesen továbbra is a rendelkezésetekre állunk. Központi telefonszámunk: +36-20/377-2779, levelezési címünk: Magyar Természetjáró Szövetség, 1244 Budapest, Pf. 846. 2020. június 23-ától egy zárt postaláda áll rendelkezésetekre irodaházunk recepcióján, így személyesen is leadhatjátok kéktúrás igazolófüzeteiteket hétfőtől péntekig 8 és 18 óra között. Címünk: Európa Center irodaház, 1075 Budapest, Károly körút 11. Leadás előtt ellenőrizzétek, hogy olvashatóan írtátok-e be a nevet, a postacímet, az ímélcímet és a telefonszámot az igazolófüzetbe! Ezekre az információkra a kapcsolattartáshoz van szükségünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Több mint kétezren vettek részt a Kéktúrázás Napján Október 10-én rendezte a Magyar Természetjáró Szövetség az év egyik legnagyobb közösségi túranapját, amelynek keretei között 70 csoport járta végig egyszerre az Országos Kéktúra 1168 kilométerét 70 különböző szakaszon. Az eseményre végül több mint kétezren regisztráltak, és a GPS-jeladóval felszerelt csoportok haladását online is nyomon lehetett követni a túranap honlapján, ahol a nap végére összeértek a szakaszok, illetve kirajzolódott az országot átszelő kék nyomvonal. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy sorozattá válik a Kéktúrázás Napja: jövőre október 9-én az Alföldi Kéktúra lesz soron, 2022-ben pedig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát lehet majd csapatokba szerveződve teljesíteni.

Fotó: Gulyás Attila

Örömmel tájékoztatunk benneteket, hogy a „régi”, tehát a 2020. március előtt megjelent igazolófüzettel rendelkezők számára az Alföldi Kéktúra bringával történő teljesítésének határidejét 2021. június 30-áig meghosszabbítottuk.

Fotó: Gulyás Attila

Változás az Alföldi Kéktúra kerékpárral történő teljesítésében

A XXXII. Természetjárók Napja kitüntetettjei Harminckettedik alkalommal került megrendezésre a Természetjárók Napja Dobogókőn 2020. szeptember 19-én. Az ünnepi műsor részeként az alábbi személyek vették át a természetjárás területén végzett kiemelkedő munkájukért járó kitüntetéseket. 쮿 Aranyjelvényes túravezetői elismerésben részesült Jancsi Attila, a Dráva Természetbarát Sportegyesület Gyalogtúraszakosztályának tagja. 쮿 A Természetjárás Fejlesztéséért arany fokozatú éremben részesült Buzás Károly (ÁPISZ Sportegyesület Természetbarát Szakosztály), Fodor István (Velencei-tavi Életmód Klub Természetbarát Szakosztály) és Garadnay Sándor (BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség). 쮿 A Természetjárás Fejlesztéséért ezüst fokozatú éremben részesült Csuka István (Győri Vasutas Természetjáró Egyesület), Gyetvainé Terék Aranka (Crocus Természetbarát Kör), Illána Erzsébet (Balatonfüredi Természetbarát Egyesület) Jakab Béla (Bükki Vörös Meteor Sportegyesület), Kiskun Magdolna (Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület), Krieger István (Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület) Romvári Tibor (Dráva Természetbarát Sportegyesület) és Vajk Ödön (Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete). 쮿 A Természetjárás Fejlesztéséért bronz fokozatú éremben részesült Bakos Andrea Ágnes (Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület), Bozsogi Jánosné (IBUSZ Természetjáró Egyesület), Debrei-Nagy Zoltán (4H Természetbarát Sport és Szabadidő Klub), Gyarmati Mária (Pentele Természetjáró Egyesület), Molnár Angéla (Záhonyi Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztály), Peer Gyula (Bakony Természetbarát Egyesület).

쮿 Dr. Téry Ödön-emlékérmet kapott Földes Péter (Alföld Természetjáró Egyesület), dr. Nagy Roland (Építők Természetbarát Sportegyesülete), Szabó Árpád (Zöldsport Egyesület), Szögi Lászlóné (Ördögmák Természetbarát Egyesület) és Udvarnagy Miklós (Erzsébetváros Természetbarát Sport szövetség ÁPISZ Sportegyesület Természetbarát Szakosztály). 쮿 Dr. Thirring Gusztáv-emlékérmet kapott Bartók Julianna (Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztály). 쮿 Czárán Gyula-emlékéremben részesült Dóra Imre (Balatonfüredi Természetbarát Egyesület) és Gida Tibor (Dráva Természetbarát Sportegyesület). 쮿 Dr. Pápa Miklós-emlékérmet kapott Prikler György (Alföldi Szabadidő Egyesület) és Szádeczky-Kardoss Tamás (Zöldsport Egyesület). 쮿 Gábor Ignác-emlékérmet kapott kiemelkedő munkájáért Szepesi Hajnal (Lokomotív Turista Egyesület).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha szeretnél 9ZWNXYF 2FLF_NS JQ१KN_JYऍXY nyerni, megfejtésedet az alábbi linken vagy a QR-kód segítségével juttasd el hozzánk ST[JRGJW ऍNL A kitöltéshez 2020. októberi lapszámunkban találsz segítséget. turistamagazin.hu/jatek FONTOS: csak akkor kapod meg a helyes megfejtést, ha a rejtvény kérdéseire adott válaszaidban sem szóközt, sem PङY१OJQJY sem SFL^GJYইPJY nem használsz. Ha például az lenne a helyes válasz egy kérdésre, hogy Két-bükkfa-nyereg vagy eurázsiai hiúz, akkor azt „kétbükkfanyereg” vagy „eurázsiaihiúz” formában kell beírnod, hogy eljuss a megoldáshoz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

* A kép illusztráció. illu illusztrác ó

1. & [FPTSI TYYMTSअSFP X_JQQ१_ऍXऍY XJLऑYN 2. 2JQ^NP [ङQL^GJS YFQअQMFYख F MF_FN ङWङPJWI१ LF_IअQPTIअX ѨKTWWअX[NIऍPJѧ$ 3. Ezzel a különleges lóval is találkozhatsz a Hortobágyon. 4. Védett, júniustól szeptemberig virágzó vízinövény, amely a Hortobágy tavaiban is látható. 5. 0NYJWRJQऍXWJ PJWझQ१ KF LF_IFXअLN ऍWYऍPJY UWTIZPअQ [ऍLMFX_SअQFYN PTWअNL RJL PJQQ tartani. 6. )WऍLJQ^UFQअSP Pङ_XऍLG१Q NSIZQख RNSYJL^ PR MTXX_छ YFSङX[ऍS^ SJ[J 7. Inváziós növényfaj, a hazai JWI१YJWझQJYJP अY KTLQFQOF JQ 8. -JL^TQIFQGFS KJWIऍS [J_JY१ RJWJIJP MJL^N RऍQ^छY 9. Hány km-es a Börzsöny 7NSL Yअ[OF$ 10. 4Q^FS KFJL^JI FRJQ^ F YJW[X_JWই JWI१LF_IअQPTIअX PJWJYऍGJS SJR PJWझQ PNYJWRJQऍXWJ 11. TermészetPऑRऍQ१ KTQ^NP F -TWYTGअL^ MFQFXYF[FNS 12. 2NQ^JS YFSङX[ऍS^JPJY FIYFP अY F RअYWFN 0ऍPJX PङWS^ऍPऍS$ 13. Benedek István Zichó Viktort is inspiráló könyvének címe: Csavargás az ... 14. & YFQFOKJQX_ऑS Pङ_JQऍGJS Qऍ[१ [FPTSIOअWFY RJLnevezése. 15. Tömeg, életkor és tekintély mércéje a fáknál. 16. Melyik egyetemi város közelében található a Deseda Yख$ 17. -F_अSP JL^NP QJLWऍLJGG खYF NXRJWY FRRTSNYJX_ QJQ१MJQ^J F 'FPTS^GFS

fotósarok

E havi „Elhagyott templomok” témánkra sok szép képet küldtetek be nekünk, a célpontok között pedig volt pár igen népszerű, mint például a somogyvámosi pusztatemplom vagy a vértesszentkereszti bencés apátság romjai, amelyekről jóval több fotó érkezett. Szerkesztőségünk zsűrije azonban egy olyan képet választott, amelyen a kiszemelt templomrom egy nagyon izgalmas megoldással lett megörökítve. Ebben a hónapban Bosnyák Jánosnak gratulálunk a zeleméri templomromról készült esti felvételéhez, így ő kapja a Hónap Fotója címet és az ezzel járó egyéves Turista Magazinelőfizetést.

Bosnyák János: Holdfényben – Zeleméri templomrom „Az idei nyaralásom alatt pár napot Debrecenben töltöttem. Mivel kedvenc fotótémám mostanában az éjszaka, az egyik este – bár a csillagos fotózás témakörében szitokszó a felhő és a telihold – úgy döntöttem, hogy megnézem a zeleméri templomromot. Megérte. A látvány földöntúli volt. A felhők nagyon szépen mintázták az eget, s a vasútállomás lámpája egy fán keresztül hasonló ritmusban világította meg a holdfényben úszó romot.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

Utolsó témánk 2020-ban (Zárójelben a beküldési határidő.) December–január – A tél szépségei (november 12.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

… hány csigafaj élvez természetvédelmi oltalmat idehaza? Éppen negyvenkettő: szávai vízicsiga; apró fillércsiga (kis lemezcsiga); kék meztelencsiga; kúpos kerekszájúcsiga; magyar vakcsiga; keleti kristálycsiga; kerti, ligeti és bánáti csiga; sima és kis orsócsiga; barna korongcsiga; hegyi csavarcsiga; folyamcsiga; pettyes csiga; ugarcsiga; éticsiga; háromfogú csiga; dobozi és erdélyi pikkelyescsiga; lapos kristálycsiga; pikkelyes csiga; gyűrűs üvegcsiga; hordócsiga; pagodacsiga; nagyfogú csiga; dibothrioncsiga; egyfogú szőröscsiga; nyugati és keleti ajtóscsiga; karcsú orsócsiga; tornai patakcsiga; észak-kárpáti csiga; rajzos, fekete és sávos bödöncsiga; Lubomirski-csiga; harántfogú és hasas törpecsiga; sudár és dagadt orsócsiga.

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Gulyás Attila

… milyen meteorológiai rekordok kötődnek a novemberhez?

… melyik Magyarország legnagyobb és legkisebb kistája?

A Gergely-naptár tizenegyedik, 30 napos hónapjában – amely a 10 hónapos régi római naptár 9. hónapja volt November (a novem jelentése ’kilenc’) néven – a legmagasabb napi maximum-hőmérsékletet (25,5 °C) Hajdú-Bihar megye székhelyén, Debrecenben (1997. 11. 08.), míg a legalacsonyabbat (–23,0 °C) a BácsKiskun megyei Baján (1988. 11. 24.) mérték. E két érték alapján a havi abszolút hőingás 48,5 °C. A novemberi napi csapadékrekordot (105,2 mm) a Baranya megyei Hetvehelyen (1960. 11. 19.) regisztrálták.

A maga 1829 km2 kiterjedésével a Körös–Maros közén fekvő Csongrádi-sík a legnagyobb, a Vértes–Velenceihegyvidék részét képező, a Vértes-fennsík sasbércei által keretezett, mindössze 11 km2-es Gánti-medence pedig a legkisebb Magyarország 230 kistája közül. Míg az előbbi területén 19 közigazgatásilag önálló település (köztük Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Tótkomlós és Mezőhegyes) található, utóbbi csupán egyetlen községnek, a takaros portákkal büszkélkedő, mintegy 900 fős Gántnak ad otthont.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD, … mikor léphetsz be fokozottan védett természeti területre?

Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és a tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak a nemzetipark-igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a természet védelméről szóló törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá – a lehetőséghez képest – a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.

Fotó: Dömsödi Áron

… melyek hazánk hegységeinek legmagasabb csúcsai? Soproni-hegység magyarországi része: Magas-bérc (557 m); Kőszegi-hegység: Írott-kő (882 m); Mecsek-vidék: Zengő (682 m); Villányi-hegység: Szársomlyó (442 m); Bakony-vidék: Kőris-hegy (709 m); Vértes hegység: Nagy-Csákány (487 m); Velencei-hegység: Meleghegy (352 m); Gerecse-vidék: Nagy-Gerecse (634 m); Budai-hegység: Nagy-Kopasz (559 m); Pilis hegység: Pilis (757 m); Visegrádi-hegység: Dobogó-kő (700 m); Börzsöny hegység: Csóványos (938 m); Cserhát-vidék: Karancs (727 m); Mátra-vidék: Kékes (1015 m); Bükk-vidék: Szilvási-kő (961 m); Aggtelek– Rudabányai-hegyvidék: Fertős-tető (604 m); Tokaj– Zempléni-hegyvidék: Nagy-Milic (895 m). Írta: Nagy Loránd István

… hol van Európa legnagyobb összefüggő pincefalva? A szóban forgó épületegyüttes a Kalocsai-Sárköz délkeleti részén fekvő Hajós város büszkesége. A mintegy 2000 hektáros Hajós–Bajai borvidék meghatározó településének központjától három kilométerre elnyúló, utcácskák sokasága alkotta Pincefaluban (amely közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Hajós településrésze) több mint 1200 romantikus présház, illetve löszbe vájt borospince található. A legelső présházak az 1840-es évek elején épültek. Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

47.895045 18.981189

Írta: Nógrádi Attila

Várhegy-kilátó

Fotó: Mayer Dömötör

Új panorámák a Börzsönyben úlzás nélkül állítható, hogy Királyrét és környezete a Börzsöny egyik leglátogatottabb helyszíne, ami nem csoda, mert könnyen és gyorsan megközelíthető autóval, busszal vagy akár kisvasúttal is. Jobbnál jobb gyalog- és bringatúra-útvonalak indulnak onnan, és az sem elhanyagolható szempont, hogy egyre színvonalasabb éttermeket, büféket és szálláshelyeket találni a környéken.

Szinte egymással szemben verseng a természetjárók kegyeiért a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont, valamint a 2019-ben átadott Királyréti Kirándulóköz-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nógrádi Attila

Így juthatsz el a kilátóhoz A királyréti parkolóból a Szén-patakot kísérő erdészeti úton kell továbbmenni, majd néhány méter után jobbra betérni az erdőbe egy kis fahídon át, ahol a piros és a zöld jelzéseket követve kezdhetjük meg a kaptatást a Várhegy oldalában. Rövid emelkedő után egy kereszteződéshez érünk, ahonnan – szintén jobbra térve – a piros háromszög vezet fel a 359 méter magas csúcsra. Innen már csak 80 lépcsőfok választ el minket a 360 fokos panorámától. A kilátó ingyenesen látogatható. pont, természetesen vannak tanösvények is, de érdekes módon kilátó eddig nem volt a környéken. Örömmel jelentjük, hogy idén októbertől már szép kilátáshoz is juthatunk Királyréten, ráadásul nem is akármilyenhez. A képeken is látható, faszerkezetű építményt az Ipoly Erdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban valósította meg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 62 millió forintos támogatásával. Most, hogy túl vagyunk a piszkos anyagiakon, lássuk, mit is kapunk, ha felkapaszkodunk a Királyrét fölé magasodó Várhegyre. A 19 méteres építményhez mintegy 50 köbméter fát használtak fel, főleg lucfenyőt, de

A kilátó tetejére egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek – Fotó: Nógrádi Attila Ha szeretnéd megnézni, miként fest madártávlatból az új kilátó, szkenneld be a QR-kódot a telefonoddal!

van benne tölgy is. A kilátóterasz a környező fák lombjai fölé emelkedik, így elképesztő körpanorámában lehet részünk, és külön jó pont, hogy a fentről látható csúcsokat információs táblák segítségével azonosíthatjuk be. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak, jól kivehető például a Galya-tető és a Kékes, ezért ha van egy jó távcsövünk, ne hagyjuk otthon! 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

Három csillag az ajtón, milliárdnyi az égen Hotel Kardosfa, Zselici Csillagpark

Az elmúlt öt évben a természetjárók számára vonzó hazai szálláshelyek palettájáról közel félszázat mutattunk be a Salgó tűzhellyel fűtött erdei laktól kezdve a légkondicionált Írta és fotók: Gulyás Attila vadászházig, mostani főszereplőnk pedig tovább bővíti a repertoárt, ezúttal az elegancia irányában. A SEFAG Zrt. szállodája tehát új színfolt magazinunkban: a Zselici Csillagpark szívében, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mentén fekvő szálláshely olyan különlegesség, amelynek méltó helye van az ötvenedik részéhez közelítő rovatunkban. 16

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ár nem tartozik hazánk legnagyobb egybefüggő erdőségei közé, az Észak-Zselic zöldje impozáns méretű. A Zselickisfalud és Bőszénfa között elterülő rengeteget néhány turistaúton kívül egyedül egy keskeny aszfaltcsík szeli ketté. Ezt a vidéket az is különlegessé teszi, hogy az erdőn túl elsősorban apró zsákfalvakat találunk, a legközelebbi nagyobb városok pedig tisztes távolságra vannak, az éjszakai fényszennyezés mértéke mindezek tükrében elenyésző.

Ezen a ritkán lakott vidéken az „eredeti természet” esélyt kapott a fennmaradásra, a vadászható fajok népes táborától kezdve a védett növényeknek és állatoknak otthont adó társulásokon keresztül az olyan, némileg kevésbé kézzel fogható értékekig, mint amilyen az éjszakai csillagos égbolt látképe, amelyet itt alig zavarnak meg a távoli mesterséges fények. A központi erdőség az 1976-ban létrehozott Zselici Tájvédelmi Körzet része. A több mint 8300 hektár kiterjedésű védett természeti terület 2009-ben (a skóciai Galloway Parkkal közösen) Európa első csillagoségbolt-parkja lett. A háborítatlan éjszakai sötétség nemcsak az embereknek nyújt máshol elérhetetlen természeti látványosságot, de számos olyan állatfajnak is lehetőséget ad a boldogulásra, amelyek számára a tájékozódásban vagy a párválasztásban kulcsszerep jut az éjszaka gyenge természetes fényeinek. A térség kiváló adottságaira alapozva 2015-ben csillagászati látogatóközpontot és kilátót építettek. E létesítmények szomszédságában, a dombgerinc folytatásán találjuk cikkünk főszereplőjét, a Hotel Kardosfát, amely a csillagászati bemutatóhelyhez hasonlóan a környék erdőségeit kezelő SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. égisze alatt működik.

A vadban bővelkedő erdő és a tulajdonos alapján ide egy vadászok szolgálatában álló szálláshelyet képzelhetnénk, ez azonban csak a kezdetekben volt így: ma már bárkit szívesen látnak itt. Helyén háromszáz éve is vadászház állt. Kardosfa története az 1700-as évektől követhető írásos dokumentumokban: 12 lakóházát mintegy 25 háznép lakta a 18. században. A hajdanán erdészeti és vadászati irányítóközponti funkciót betöltő falu a 20. századra eltűnt, az erdészeti épületegyüttes egyes elemei azonban megmaradtak. A modern szálloda a legnagyobb erdőgazdasági épület alapos kibővítésével épült fel 2007-re, 23 szobájában összesen 48 férőhellyel, saját konyhával és egy kis étteremmel. A világtól elzártnak tűnő helyszínt gyakran keresik fel a környező települések lakói. A szálloda esküvők és kisebb konferenciák megtartására is felkészült, és a nyújtott szolgáltatások zömét a „bakancsos” természetjárók is nagyra értékelhetik. A legfontosabb ilyen maga az elhelyezkedés: a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán egy-egy kényelmes etappal Kaposmérőről és Simonfáról egyaránt közvetlenül elérhető, de az előző lapszámunkban bemutatott Dél-dunántúli Piros Túrát járók szintén remek helyzetben vannak, hiszen csupán egy kis kitérőt kell tenniük, hogy eljussanak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

a Hotel Kardosfához. Természetesen azok is megtalálják a számításukat, akik csak a környék erdőiben kirándulnának – őket nyolc hosszabbrövidebb túraútvonal várja a térségben. Az itt vendégeskedőknek valódi szállodai kényelem jár úszómedence-, szauna-, jakuzziés teniszpálya-használattal, illetve reggelivel. Az étterem a hagyományos magyar ízek mellett változatos, helyi alapanyagokból készült fogásokkal és vadételekkel várja a vendégeket. A nap 24 órájában üzemelő recepción a környéket bemutató prospektusok, térképek, valamint helyi termelők portékáinak széles választékát találjuk. A közelben lévő csillagvizsgáló az időjárás függvényében a szállóvendégeknek is kiváló programlehetőségeket kínál. A szobák 1–4 személyesek, pótágyazhatók, a felszerelt-

ségük a háromcsillagos besorolásnak megfelelően igazán bőséges: minibár, telefon, tévé, széf, Wi-Fi, zuhanykabinos vagy kádas fürdőszoba hajszárítóval, törölközővel és egyéb apróságokkal. Ottjártunkkor a kétágyas, de két légterű földszinti szobában kaptunk helyet, amely az őszi szezonban leggyakrabban a vadászok kényelmét szolgálja, ennek megfelelően a felszerelése egy fegyverszekrénnyel is kiegészült. Semmire sem lehetett panaszunk, az éjszaka folyamán pedig tökéletes csendet élvezhettünk. A Hotel Kardosfa szerencsére a főszezonban sem a hangos társasági programok kedvelőit vonzza. Az étteremben persze óhatatlanul összefutunk a többi vendéggel, tehát aki a teljes elvonulást keresi, annak ennél kisebb, illetve más jellegű szálláshely ajánlható. A többieknek jó hír, hogy az épülettől délre elterülő, mintegy 1 hektáros, zárt, vadregényes parkban bármely napszakban könnyű „elveszni”. Ezt a területet is alaposan berendezték, játszótér, tűzrakó hely, pavilon és hosszú sétaút vár felfedezésre. A magunk részéről ezeket az attrakciókat későbbi időpontra hagytuk, hiszen a kerítésen kívül még érdekesebb helyek vártak ránk. A szállodától tízpercnyi sétára fekszik a csillagvizsgáló és vele szemben a 25 méter magas kilátó, ahonnan a Mecsektől egészen a Tapolcai-medencéig vagy akár a horvátországi Papuk hegységig fürkészhetjük a látóhatárt. A hoteltől mintegy 1,5 kilométerre a Ropolyi-tó csillog, amelynek pihenőövezete a környék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Az utak gyalogszerrel, kerékpárral vagy autóval is megtehetők. Az utóbbi évek fejlesztései nyomán parkosított környezet, stégek, esőbeállók és mosdók állnak a látogatók évről évre növekvő sokaságának szolgálatában. Az utazás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Információ és foglalás www.hotelkardosfa.hu info@kardosfa.hu +36-82/505-190 +36-30/204-7278

46.243224 17.757221

Árak Egyágyas szoba: 17 900/21 900 Ft Kétágyas szoba: 24 900/29 900 Ft Két légterű kétágyas szoba: 26 900/32 900 Ft Háromágyas szoba: 33 900/38 900 Ft Négyágyas családi szoba: 45 900/52 900 Ft Kétágyas akadálymentes szoba: 24 900/29 900 Ft Hétvégi felár: 2000 Ft/szoba/éj Idegenforgalmi adó: 250 Ft/fő/éj (18 éves kor felett fizetendő)

A szálloda közelében a Ropolyi-tó vize csillog

szolgáltatások

Csekkold a szálláshelyet a Természetjáró weboldalán is!

A gyermekeknek járó kedvezményekről és az aktuális akciókról a szálloda honlapján találtok információt.

Ágyak (48)

Tűzrakó hely

Étterem

Wellness

Wi-Fi

Parkoló

Kerékpárkölcsönzés

Esküvői helyszín

a dátumának megválasztásánál érdemes a holdtalan, csillagfényes éjszakák időszakára figyelni, mi sajnos épp „rosszkor” érkeztünk, így a napnyugta utáni sötétedést félbeszakította a felkelő telihold fénye, a tó vizében tükröződő Tejút-látkép ugyanakkor még így, haloványan is elképesztő volt. A megfelelő napokon itt járó szerencsések valóságos űrsétát tehetnek a parton. A hosszúra nyúlt nézelődés után nem maradt más, mint visszatérni a kényelmes szobába. Az erdő sötétlő fái között tett séta után nem kis akklimatizációt igényel egyszer csak átlépni a csillogó üvegajtón, hogy aztán akár lifttel folytassuk a szobáig vezető, rövid utat, de talán éppen ebből látszik leginkább a hely különlegessége: ennyire természetközeli komfortot alig találunk máshol hazánkban. 쐍

értékelése KOMFORT

ÉTKEZÉS

M E G KÖZ E L Í TH E Tă 5 G

ÁR-ÉRTÉK ARÁNY

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Geodéziai tornyok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyarországon Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Egy nem akármilyen érintőpontos jelvényszerző kalandra invitáljuk a természetjárókat, amely elsőre talán egysíkúnak tűnhet, ám sokkal többről van itt szó holmi betontornyok lajstromozásánál.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász távolban egy szürke betonhenger uralja a kopasz dombtetőt, máshol az erdő lombtengeréből egy piros-fehér sávosra festett torony csúcsa magasodik ki. Az egyik alacsony, mármár törpe, a másik óriás, de mindkét hengertest tetejét jellegzetes korlátkorona díszíti, illetve eredetileg ugyanabból a megfontolásból hozták őket létre.

Ezek az egykoron földmérési célokat szolgáló építmények geodéziai tornyok, amelyek többsége ma romosan, összefirkálva áll a természet csendjében, türelmesen várva az elmúlást. Egyik-másik „újrahasznosulva”, új feladatot ellátva szolgálja az embert, de a legtöbbjük rozs-

A Meleg-hegy geodéziai tornyát utoljára 1998-ban használták földmérési célokra, ma átjátszótoronyként funkcionál. Háttérben a Velencei-tó

dás vasajtóval lezárva, nehezen megközelíthető terepen áll elfeledve. A természetjárók gyakran – ott, ahol mód nyílik rá – a testi épségüket sem féltve felkapaszkodnak ezekbe az „illegális kilátókba”, függetlenül attól, hogy a veszélyre tiltó felirat figyelmeztet. Miért is érdemes felkeresni akkor ezeket az objektumokat? A terepi pontgyűjtögető jelvényvadászoknak aligha kell ecsetelni, miért jó kaland az ilyen időtöltés, a többieknek pedig elöljáróban csak annyit mondhatunk: aki ezt a túramozgalmat végigcsinálja, az tényleg megismeri hazánk szinte minden szegletét.

Félreismerhetetlenek A szépnek egyáltalán nem mondható, inkább kimondottan rideg, indusztriális látványt nyújtó, durva felszínű betonhengereknek van valami sajátos bájuk. Talán csak a panorámát ígérő magasságuk, avagy a világítótoronyra emlékeztető formájuk teszi őket vonzóvá? Akárhogy is van, elsősorban a műholdas technológia térhódítása következtében mára feleslegessé vált, a földmérők által is csak legfeljebb tájékozóiránynak használt tornyok ipari emlékeknek számítanak. Országszerte 107 ilyen, az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) részét képző vasbeton tornyot találunk, amelyeket 1974 és 1984 között emeltek. Magasságuk különböző, akadnak köztük 30 méteresek is, átmérőjük azonban egységes: 3,5 méter. A legkisebb tengerszint feletti magasságban (85 m) elhelyezett torony a Szegvár melletti Balástya-halmon áll, a legmagasabban létesített pedig a Csóványoson (938 m) található. A geodéziai mérőtornyokat főként a vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé emelték. Egyrészt azért, mert messziről irányozhatók, ezáltal nagyban megkönnyítették a hosszú oldalú sokszögelés kivitelezését, másfelől jó pontvédelmet is jelentettek. A tornyok kisebbik része – kevesebb mint 20 – harmadrendű

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Mátra nyugati határában található Nagy-hársas betontornyát a piros turistajeleken érhetjük el

pontra épült, sőt egy negyedrendű pont, a soproni Nándor-magaslat is kapott tornyot. Magyarországon nincs másodrendű ponthálózat, mert a II. világháború után csak a harmadrendű pontsűrűségnek megfelelő hálózatot építették ki.

Újrahasznosított tornyok A tornyok egy részét fémgyűjtők kifosztották, megrongálták, illetve olyanok is akadnak, amelyek jelenleg adótoronyként, megfigyelőállomásként vagy kilátóként funkcionálnak tovább, de a többségüket lezárták. A turisztikai célú újrahasznosításuk szép példáit a Pilis csúcsán, a Csóványoson, a Nyúl és Győrújbarát határában álló Lila-hegyen, valamint a Zengőn találjuk. Ezek a felújított és újragondolt geodéziai mérőtornyok ingyenesen látogatható kilátókként működnek. Reméljük, hogy további tornyok is „átlényegülhetnek” majd ily módon a jövőben, mielőtt még végleg az enyészet és a rongálók martalékévá válnának.

Felmenni tilos és életveszélyes A geodéziai mérőtornyok – pár átépítettől eltekintve – nem kilátók, alapvetően nem a turisták számára hozták őket létre. Bár a rongálások miatt több betontorony ajtaja nyitva áll, és a rájuk festett tiltó, illetve veszélyre figyelmeztető felirat is lekopott, hivatalosan ezekbe az épületekbe nem szabad felmenni. Amennyiben saját felelősségünk tudatában mégis felmegyünk, számolnunk kell a valóban veszélyt jelentő, meredek és kopott vaslétrákkal, a hiányzó vagy sérült padlólemezekkel és a rendszerint szédítő magassággal. Kicsit is tériszonyos embereknek semmiképpen sem ajánlott ilyesfajta kaland.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A Péti-hegy panorámáját torony nélkül is élvezhetjük

Infók a jelvényszerzéshez A túramozgalom kiírója a Hegyek Vándorai Turista Egyesület, honlapjukról (hvte.hu) ingyenesen letölthető a túra igazolólapja, továbbá hasznos információkat is kapunk a tornyok beazonosításához, megtalálásához. Az igazolás módja a tornyokra festett kódok feljegyzése, amelyek 50 cm nagyságú, általában fejmagasságban található, fekete vagy téglavörös színű betűk és számok kombinációjából állnak. A kitöltött igazolólapokat a túramozgalom felelősének, Sipos Tamásnak kell elküldeni elektronikusan a molyhos@freemail.hu ímélcímre. A teljesítésnek négy szintje van. Minden fokozat teljesítéséért kitűző jár. Aki a legmagasabb, azaz a gyémánt fokozatot eléri, elnyeri a sorszámozott gyémánt fokozatú kitűzőt és az oklevelet. A díjazás teljesítésenként 400 Ft-ba kerül. TELJESÍTÉSI SZINTEK • bronz fokozat: 30 torony • ezüst fokozat: 60 torony • arany fokozat: 90 torony • gyémánt fokozat: 107 torony

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem kezdőknek való Az érintőpontos túramozgalmaknak megvan az a szabadsága, hogy mi döntjük el, honnan közelítjük meg a célt, de ehhez a tematikához jó térképolvasási készséggel és kellő terepi gyakorlattal kell rendelkeznünk. Kimondhatjuk, hogy ez a toronyvadászat nem kezdő túrázóknak való. Bozótos, benőtt, elhanyagolt környezetre és a tájékozódást nehezítő körülményekre kell készülni. Jelzett turistaút ritkán vezet a tornyokhoz, és előfordulhat, hogy még GPS-koordináták ismeretében is küzdelmes egy adott pont beazonosítása és elérése. Ugyanakkor éppen ettől lesz izgalmas a kaland, a hosszan tartó kódgyűjtögetés során pedig igazi országjárókká válunk, miközben életre szóló tapasztalatokat és élményeket szerezhetünk.

Néhány hasznos tanács Ajánlatos körbejárni a tornyokat, mert az igazolókódok eseteként más-más helyen találhatók az építményeken. Előfordulhat, hogy

vandalizmus vagy rongálás miatt a kódok olvashatatlanná váltak. Ha ilyet észlelünk, értesítsük a túramozgalom felelősét, hogy a kijavítás minél előbb megtörténhessen. Azokon a helyeken, ahol a mérőtornyot kerítéssel vették körül, de a kerítésen át kívülről látható az építmény, a kódok szabad szemmel olvashatók, tehát nem kell (nem is szabad) a kerítésen belülre kerülni. A tornyok közül a Császár és a Vasvár mellett lévő zárt, bekerített területen található. Ezekhez a tornyokhoz csak a terület gazdájával történt egyeztetést követően lehet bejutni. (Az elérhetőségekkel kapcsolatban a túramozgalom felelőséhez kell fordulni.) A Tés melletti torony felkeresése előtt ajánlatos a honvédség honlapján tájékozódni, mert az objektum katonai terület közelében áll. A szekszárdi torony kódja a kerítésen kívülről (a növényzet miatt)

A tornyokon lévő, betűk és számok alkotta kódok egyedi azonosítók, amelyekre a jelvényszerzéshez van szükség Fotó: HVTE

nem látható, ezért a kapun is megtalálható egy időjárásálló papírlapon. És végezetül bemutatunk négy olyan tornyot, amelyek kilátóként éledtek újjá a természetjárók legnagyobb örömére. Kilátóteraszukról gyönyörű panoráma nyílik a környékre.

9$6%(721 *(2'e=,$, 0e5đ7251<2. VASBETON GEODÉZIAI MÉRŐTORNYOK

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A legmagasabban fekvő torony Egy régi geodéziai betonhenger alkotja a börzsönyi Csóványos (938 m) 22 méteres kilátójának magját. Nem is oly régen itt a turisták még veszélyes, rozsdás vaslétrákon kapaszkodtak fel az egyébként mesés panorámáért, de végül 2014-ben EU-s támogatással az Ipoly Erdő Zrt. kilátóvá alakította az építményt. A ma már csigalépcsős torony köré emelt külső szerkezet emeletein információs táblák mesélnek a Börzsöny erdőségeiről, élővilágáról, földrajzi neveiről, néprajzáról és geológiájáról.

47.949045 18.948344

A kilátó panorámáját főként a Börzsöny vulkáni roncsszerkezete teszi páratlanná, de jó látási viszonyok esetén nem csupán a Mátra vonulata, hanem a Felvidék koronája, a Magas-Tátra sziklafogsora is tökéletesen kivehető. Az Országos Kéktúra által is érintett kilátót számos turistaúton megközelíthetjük. Kemence vagy Diósjenő felől a leggyorsabban a zöld utat követve, míg Királyháza irányából a piros jelzéseken érhetünk fel a csúcsra. Királyrét felől a zöld és a kék négyzeten, majd az Országos Kéktúra nyomvonalára ráfordulva kapaszkodhatunk fel a Csóványosra, de minden esetben jelentős szintemelkedéssel kell számolnunk.

Lila-hegyi panoráma Nyúl és Győrújbarát határában 2018 óta látogatható a geodéziai toronyból kialakított Lila-hegyi kilátó. Az 1977-ben épített vasbeton mérőtorony egyedi faburkolatot kapott, a 14 méteres magasságban lévő kilátószintről pedig csodás körpanoráma tárul elénk: a közelben a Pannonhalmi-dombság erdei hullámoznak, délen a Bakony vonulatai, keleten a Vértes és a Gerecse ormai, északon a Csallóköz síkja, nyugaton pedig a Soproni-hegység látszik, sőt tiszta időben akár az Alpokalja is kivehető. Nyúl felől a zöld sáv és a zöld háromszög jeleket követve, mintegy 3 km-es emelkedéssel hódíthatjuk meg 47.578169 17.659769 a kilátót, Győrújbarátról pedig a piros út vezet a Lila-hegyre.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Dél-Dunántúl legmagasabb pontján

46.179935 18.377257

A Mecsek és egyben a környék legmagasabb csúcsa a Zengő (682 m). A tetején található, évek óta életveszélyes állapotban lévő geodézia torony idén nyárra alakult kilátóvá. Teljes magassága eléri a 22 métert, ami 4 méterrel több a korábbinál, így a kilátóterasz a lombkoronaszint fölé magasodik páratlan körpanorámát nyújtva. Tökéletesen rálátni a Mecsek vonulataira, délen a villányi-hegységi Szársomlyóra és a Tenkesre, kelet felé a Mórágyi-rög hullámos hátára. Tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk hegységet is láthatjuk. Hosszúhetényből a sárga háromszögön, Pécsváradról a sárga sáv jelzésű úton, mintegy 4 km-es emelkedéssel juthatunk fel a kilátóhoz, amely Püspökszentlászló felől is megközelíthető. 쐍

Pilisi kilátás 47.688756 A Pilis (756 m) csú18.872996 csán álló geodézia tornyot 2014-ben alakították át kilátóvá. Fedett körteraszáról 360 fokos panoráma tárul elénk a Pilisre, illetve a teljes Dunazug-hegyvidékre. A borovi fenyővel borított vasbeton tornyot a pálos rend alapító atyjáról, Boldog Özsébről nevezték el, aki ezen a vidéken élt remetéivel. A Pilis legnépszerűbb kilátópontját kerékpárral, aszfaltúton is megközelíthetjük a Két-bükkfa-nyereg irányából, de Pilisszántóról gyalogszerrel indulva egyedi élményben lesz részünk a hegyre felkapaszkodó – zöld jelzésű – panorámás szerpentinúton. A kilátó tetején elhelyezett, élőképet közvetítő kamera akár a mobilunkon is bepillantás enged a Pilis aktuális panorámájába és időjárási viszonyaiba.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Histรณria

Zirci apรกtsรกg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A szeles Bakony békeszigete Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

A ciszterciek apátságát egy kifejezetten szélviharos őszi napon látogattuk meg. Szerencsére azonban kényelmes menedékre leltünk a 18. századi falak között, közben pedig megismerkedhettünk a rend és az épület történetével, és már azt is értjük, miért cserélték le hajdanán a hagymakupolát kőből készült toronysisakokra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

III. Béla telepítette be Franciaországból, és ezt a birtokot adományozta nekik. A rend már ekkor sem alkalmazott fizetett munkásokat, mint például a bencések, hanem eltartották saját magukat, művelték a földjeiket, és állattenyésztéssel is foglalkoztak. A török hódoltság és a protestantizmus alatt ideiglenesen megszűnt a tevékenységük, és csak a 18. században kaptak újból erőre.

zt a momentumot azért emeltem ki már rögtön az elején, mert kevesen tudják, de többek között emiatt is egyedülálló Magyarországon a zirci ciszterci apátság. Persze, nem fúj állandóan a szél, de azért elég sokszor, így nem csoda, hogy a barokk kupola megrongálódott. A templom és a monostor jelenleg a magyar ciszterciek központja, liturgikus otthona, az egyik épületében kiállítást rendeztek be a látogatók számára, van egy gyönyörű könyvtára, egy része pedig idősek otthonaként funkcionál.

A földművelő és tanító rend Már a középkorban állt egy másik ugyanilyen funkciót betöltő épület a mai templom és kolostor közelében. Az akkor itt élő szerzeteseket

A középkori templomnak egyetlen pillére maradt meg épen, ez az út mellett látható

Az apátság történetéről egy kiállítást tekinthetünk meg az egyik épületben

Az a barokk bazilika, amelyet most látunk (illetve annak az első verziója), 1732-től 1752-ig épült részben a régi templom köveiből, attól nagyjából száz méterre. A sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek vették birtokba. Érdekesség, hogy egy épen megmaradt, középkori pillért most is láthatunk odakint, az út mellett, közvetlenül a kerítés szomszédságában. Érdemes megnézni, hasonlóan a középkori romokhoz, amelyekhez az arborétumon keresztül juthatunk el. Vicces sztori, hogy az egykori rózsaablak darabkáira egy érdekes véletlen folytán pont az itt dolgozó restaurátorok bukkantak rá 2005-ben a közeli szupermarket építésekor, amikor ebédért mentek. A 6 méter átmérőjű ablakhoz tartozó kőtömböket jelenleg az apátság kiállításán lehet szemügyre venni. A rend életében jelentős esemény, hogy az 1700-as évek vége és az 1800-as évek eleje környékén – II. József rendelete alapján – elkezdtek oktatással foglalkozni. Második virágkorukat élték egészen 1950-ig, akkor viszont betiltották a működésüket. A szerzetesi élet 1989-től indult újra, konkrétan Zircen pedig 1990 első hónapjaiban. Aki a rend felől érdeklődik, az a már említett, minden részletre kiterjedő kiállításon még többet tudhat meg róluk. Mi itt kezdtük a sétánkat, aztán átmentünk az apátság könyvtárába, amely a bazilikához hasonlóan csak vezetéssel látogatható. Előbbiben minden óra 15. percében, míg utóbbiban a 45.-ben indul a bejárás.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Histรณria

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

A könyvtárban a kötetek mellett más kiállítási tárgyak is láthatók, például egy éggömb a csillagképekkel

A könyvtár, amelybe beleszállt egy vadászrepülő Úgy tartják, már a középkorban jókora könyvtári állománnyal rendelkeztek a ciszterciek, de sajnos ezek a kötetek elpusztultak. Amikor az 1700-as években megépült itt az apátság, nagyjából 2-3000 könyvük lehetett, és hamarosan könyvtártermük is lett. Az első katalógusban, amely 1815-ben készült, összesen 4157 tétel szerepelt. Ahogy a ciszterciek elkezdtek oktatással foglalkozni, ugrásszerűen megnőtt a birtokukban lévő kötetek és folyóiratok száma, nem

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kevesebb mint 65 ezerre (azóta is nagyjából ekkorára rúg az állomány), majd 1847 és 1857 között megépült a ma is látható, különleges könyvtárterem. A félköríves, dongaboltozatos, kazettás mennyezet egyedülálló Magyarországon, ezért is volt annyira fájdalmas esemény, amikor a második világháborúban egy német vadászrepülő beleszállt a tetőszerkezetbe, és a bútorzatban (valamint sajnos a könyvek egy részében is) komoly károkat okozott. Ha jól megnézzük a plafont, vagyis az élénkkék színű, csillagokkal díszített négyzeteket, a terem egyik végében láthatjuk, hogy nincs igazán térbeli

dimenziójuk, ugyanis a mennyezet többi részével ellentétben itt csak felfestették azokat az újjáépítés után. Ettől a kis eltéréstől eltekintve a könyvtár gyönyörű: a főként „habos kőrisből” készült polcok és faburkolatok igazán széppé és barátságossá varázsolják, de a tudományokat és művészeteket ábrázoló falfestmények is hangulatosak. A terem közepén egy föld- és egy éggömb áll, ez utóbbi, rajta a csillagok képével és a csodálatosan megrajzolt figurákkal, különösen megragadja a figyelmem – simán elfogadnék egy ilyet

otthonra, ha nem foglalna akkora helyet, mint egy kisebb fotel. Nagyon tetszik az a praktikus asztal is, amelynek lapját felnyitva egy lépcsőt kapunk, így könnyedén elérhetjük a magasabb polcokon sorakozó könyveket.

A ciszterciek könyvtára 65 ezer kötetet foglal magában, persze nem mind fér be ide

A gyűjtemény része 70 ősnyomtatvány és 400 antikva (16. századi kötet), amelyek közül néhány sehol máshol nem lelhető fel Magyarországon. A díszes műemlék könyvtárban persze nem fér el az összes kötet, a maradék egy másik teremben és egy raktárban kapott helyet. A puritánabb könyvtárszobában egy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História Az egyik legjelentősebb angolkertünk Az apátsághoz egy húszhektáros park tartozik, amely Magyarország legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, egyben az egyik legépebben fennmaradt angolkert. Bár télvíz idején talán kevésbé látványos, és erős szélben nem látogatható, ha jó időben járunk itt, ne hagyjuk ki. Legidősebb fája egy több mint 400 éves kocsányos tölgy, amely egyben jelkép is: a törökdúlás utáni újraéledést köti össze a jelennel. Az arborétumban egy tó is található, illetve megnézhetjük a középkori apátság 1182-ben épült alapfalait. Az angolpark 1951 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vitrint szenteltek a „legeknek”: itt helyezték el többek között a gyűjtemény legrégebbi darabját, Szent Ambrus püspök 1470-es évekbeli bestsellerét a kötelességekről.

Ráncfelvarrás a templomban A bazilikát Mária mennybevételének tiszteletére szentelték fel, ami tetten érhető a kapu fölött lévő megkoronázott monogramon, a homlokzaton egy szobor formájában, illetve a főoltárképen, amely Franz Anton Maulbertsch, az egyik legjelentősebb osztrák barokk festő keze munkáját dicséri. Az oltárépítmény hatalmas, Magyarországon a legnagyobb, valójában annyira nagy, mintha eredetileg nem is ide készítették volna. Része hat jókora, aranyozott, szenteket ábrázoló szobor, amelyek tömör hársfából készültek, egyenként 300 kilogrammosak, illetve közel 3 méter magasak. Az oltártól balra egy barokk orgonát láthatunk, amelyet – a karzat orgonájával ellentétben – ma már csak koncertek alkalmával szólaltatnak meg. Vigyázat, átverés: az aranyozott részek és a márványnak tűnő festés alatt is fa lapul, gyakorlatilag itt minden abból van. Ha eddig azt hittétek, hogy egy templomról csak unalmasan és szárazon lehet mesélni, akkor mindenképpen adjatok Péter atyának egy esélyt. Mi tőle halljuk a történetet, hogy amikor 1891-ben a por és a korom már olyan mértékben rátelepedett mindenre, hogy alig lehetett kivenni, mit ábrázolnak a mennyezeti freskók, hívtak egy festőt, hogy oldja meg a problémát. Ez a művész volt Innocent Ferenc, aki a kor szokása szerint kátránnyal alapozott, és arra festette rá a képet, nem is sejtve, hogy néhány évtized, és a színek menthetetlenül besötétednek. Hiába festette újra a freskókat, 30 év múltán a templom gyakorlatilag egy barlangra hajazott.

Megszaladt egy gyökérkefe A restaurálására 1995-ben került sor, ekkor derült ki teljesen véletlenül, hogy a kép alatt ott egy másik. Történt ugyanis, hogy az egyik

A templom egyik mennyezeti freskója megtekinthető közelről a kiállításon. A zöld fejű apácára nincs igazán magyarázat

tisztításra használt gyökérkefe megszaladt, és leesett egy tenyérnyi darab a képből, alatta pedig ott figyelt az eredeti festmény. Innocent művét letakarították, most tehát ismét a 300 éves, eredeti árnyalatok, színek láthatók a mennyezeten. Slusszpoén: a művész nemcsak simán átfestette a freskókat, hanem az akkori ízlésnek megfelelően egyes alakokat kicsit meg is változtatott. Volt, akinek például szakállt és ráncokat pingált, hogy minél komorabbnak és fenségesebbnek tűnjön, úgyhogy a restaurálással egybekötve a kép bizonyos szereplői egyben szőrtelenítésen és fiatalító kezelésen is átestek. A munkálatok 2005-ben fejeződtek be, azóta a templom teljes pompájában látható. 쐍

Hasznos infók Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 9–17 óráig Bazilika: csak vezetéssel látogatható, vezetések keddtől péntekig minden óra 45. percében, szombaton és vasárnap óránként és minden óra 30. percében indulnak. Műemlék könyvtár: csak vezetéssel látogatható, vezetések minden óra 15. percében indulnak. Jegyárak: A bazilikába, a kiállításra, a könyvtárba és az arborétumba is külön-külön 800 Ft a teljes árú jegy, a kombinált jegy 3000 Ft. Ugyanez diákoknak és nyugdíjasoknak 700 Ft, kivéve a könyvtárat, ahová 400 Ft, a kombinált jegy 2500 Ft. További jegyárak és információ: zirciapatsag.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Mohácsi tájkép

csata után 36

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Joó Annamária Fotók: Gulyás Attila

Fehér sátor, alatta méretes gödör, benne emberi csontok, bezúzott koponyák, karok, lábszárak egymásra hányva. Magyarországon eddig nagyon kevés tömegsírt tártak fel. Döbbenetes látvány. Az emberi brutalitás és mulandóság hátborzongató üzenete. „Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik”. Picasso Guernicá ja három dimenzióban. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjának feltárásánál jártunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár lenül beleszaladt az egyik tömegsírba. Természetesen akkor nem lehetett föltárni, hiszen ez mégiscsak egy titkos védelmi rendszer volt.”

szi napsugarak csillannak meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely hatalmas bronzkapuján, ahogy belépünk a szántóföldekkel körülvett területre. A kapun túl, a hatalmas Szent Koronát formázó látogatóközpont bejáratánál a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet kezelő Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője vár minket. A nemzeti parkos természetvédelmi őrök kékeszöld egyenruhájában igazi terepi embernek tűnik, most mégis rutinos tárlatvezetőként mesél a hely történetéről. Tájékozott, lényegre törő, lendületes, egy percig sem unatkozol, amíg hallgatod. Meglepő utalással kezdi ismertetőjét Varga Zsolt.

„Fel szoktuk tenni a látogatóinknak a találós kérdést, hogy szerintük mi köze lehet Josip Broz Titónak a mohácsi emlékhelyhez. Nem nagyon jön felelet, pedig elég konkrét válasz van rá. A történelemből tudjuk, hogy a 40-es évek végén, az 50-es évek elején, amikor Tito volt Jugoszlávia elnöke, illetve a »láncos kutya« időszakot éltük, az akkori magyar vezetés egy védelmi rendszert alakított ki itt, a déli országhatár mentén. Az emlékparktól mintegy 5 km-re van a horvát határ, az akkori jugoszláv határ, és ez a védmű bunkerekből, lövészárkokból, egyéb hasonló létesítményekből állt. És pont itt, ahol most állunk, egy lövészárokásó gép haladt végig a területen, és teljesen vélet-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az emlékhely gótikus ívű, a közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, amely az ország fejlődésében a csatavesztés miatt bekövetkezett

A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett épület, közepén az ország három részre szakadását szimbolizáló kőrózsával

Hogyan folytatódott a mohácsi csata feltételezett helyszínének sorsa, miután Sztálin halála után a védelmi rendszer koncepcióját a magyar hatóságok föladták, vagyis sorsára hagyták az addig kiépített vonalakat? 1960-ban folytatódtak a kutatások, Papp László régész vezetésével megtalálták az I-es és II-es számú tömegsírt, amely fölött most vörös levélzetű borbolyabokorsor látható, amelynek dombról lenyúló vonulatai – mint a lefolyó vér – szimbolizálják az áldozatok vérét. A szakemberek ekkor csak részleges feltárást végeztek, megnézték a sír oldalát, a tetejét letakarították, és miután megállapították, hogy egy csatának, illetve valamilyen erőszakos cselekménynek az áldozatai fekszenek benne – vagy mert elfogyott a pénz, vagy mert úgy gondolták, majd később fölnyitják –, visszatemették. Úgy tudom, a 70-es évek közepén kezdtek komolyabban foglalkozni egy emlékhely gondolatával. A további kutatásokra egészen 1976-ig várnunk kellett. A hely továbbra is szántóföld volt, csak egy dombocska jelezte valamelyest, hogy van

Mohács, tja ly közpon Sátorhe

56-es út

Parkoló Hadész kapuja (bejárat) Parkoló Fogadóépület Átrium, Fehér kőrózsa szökőkút (kiállítás)

Kanizsai Dorottya II. Lajos király Szenvedő lovak

Tomori Pál kalocsai érsek Szenvedő lovak Szulejmán szultán

Golgota

Ásatás helye (III. sz. tömegsír)

Karóba húzott ember Lélekharang Gyermekét sirató anya

Térkép: Bába Imre

É Kereszt

Feketefenyő ék Tömegsír

ott valami. 1975 végén, 1976-ban születik egy kormányzati döntés, hogy a mohácsi csata 450. évfordulójára, augusztus 29-ére itt állni kell egy emlékhelynek. Ekkor megkezdődtek az emlékhely kialakításával kapcsolatos különböző földmunkák, s ahogy dolgoztak a dózerek, véletlenül megtaláltak további két tömegsírt, amelyek a korábbi két tömegsírhoz képest kicsit délre, délkeletre láthatók. Az öntözőrendszer kiépítése során az ötödik tömegsírra is rábukkantak. Így jelenleg összesen 5 tömegsírról van tudomásunk az emlékhely területén, amelyekben az előzetes becslések szerint 1000–2000 ember maradványai fekszenek. Az 1976-os ásatások során a régészek és az antropológusok idő hiányában nem végeztek teljes feltárást, csupán oldalirányban kibontották a sírokat, a tetejüket kinyitva megnézték a csonttömeget, majd újra visszafedték, és azt mondták, hogy amikor lesz

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

1526. augusztus 29-én mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el Mohács határában

Tipp

rá lehetőség, pénz, kapacitás és akarat, akkor újból nekiállnak, és teljesen feltárják. Ennek az alaposabb vizsgálatnak most jött el az ideje, és jelenleg is folyik a második legkisebb, a III-as számú tömegsír teljes régészeti és antropológiai feltárása. A látogatóközpont mellett elterülő hatalmas, gondozott területen egy jókora fehér sátor hívja fel magára a figyelmet, így el is indulunk az irányába. Belépve egészen szürreális látvány fogad: a sírgödör oldalánál guggolva, illetve a föléje helyezett mozgatható pallón hasalva régészek, antropológusok apró, finom mozdulatokkal tisztogatják a csontokat. Megilletődve,

Az emlékpark-látogatás után érdemes felkeresni a közeli Kölkeden található Fehér Gólya Múzeumot, ahol megismerkedhetünk a gólyák táplálkozásával, fészkelési és vonulási szokásaival, ráadásul költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megcsodálhatjuk e gyönyörű madarainkat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sokáig némán nézem a hihetetlen, hétköznapi aggyal alig felfogható színteret. Kergetőznek a gondolataim, ezek valamikor élő, hús-vér emberek voltak vágyakkal, tervekkel, szomorúságban vagy vidámságban éltek, vajon mit vétettek, hogy erre a sorsra jutottak? A III-as számú tömegsír feltárásának helyszínén dr. Bertók Gábor ásatásvezető, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze zökkent ki a gondolataimból, és mutatja be az ott folyó munkát. Miféle új ismereteket adhat a mostani feltárás az eddigi mohácsicsata-képünkhöz? Nem biztos, hogy gyökeres változást hoz a „mohácsi veszedelemről” alkotott képünkben, de egyes vonatkozásokban talán pontosítani tud. Például akkor, ha megtudjuk, kik voltak ezek az áldozatok valójában, akiknek a maradványait szemléljük. Azt egyöntetűen feltételezzük, hogy a magyar királyi sereg tagjai voltak, de a sérülésekből, az egyének életkorának meghatározásából, talán a nemük megállapításából és egyéb

szakmai apróságokból lehet majd arra következtetni, hogy esetleg a fő ütközetben elesettek fekszenek a sírban, avagy – mint Maráz Borbála régész és Zoffmann Zsuzsanna antropológus vélték – a tábor halottjairól van szó. Egy harmadik feltételezés szerint a csata hadifoglyainak lefejezett maradványait látjuk magunk előtt. Az biztosnak mondható, hogy az 1526-os csata áldozatainak maradványai találhatók itt? Igen, valószínű. Ezt alátámasztják mindazon leletek, amelyeket az 1960-as, majd az 1976-os régészeti feltárások során találtak. A leletanyag nagy részét pénzérmék teszik ki, amelyek között egy sincs, amelyet 1526 után vertek. Az a néhány ruhakapocs, amely előkerült, tipikusan a nyugati, európai kultúrkörhöz köthető népeknél volt a jellemző viselet része. Logikus következtetés, hogy ezeket az embereket kifosztották és levetkőztették. A megtalált bronz ruhakapcsok arra utalnak, hogy csupán az alsóneműt hagyták rajtuk. Ilyesfajta kapcsok az oszmánok ruházatának nem voltak részei. Kik foszthatták ki őket: az oszmánok, rablóbandák, saját túlélő katonatársaik? Maguk a katonák is zsákmányoltak. De minden hadsereget követnek egyéb kontingensek is, például akik a tábor felállításával, ellátásával

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk

A III-as számú tömegsír teljes feltárása a tervek szerint november végéig befejeződik

Szimbólumok között Az 1976-ban átadott emlékhely sírkertjét három gyűrűben Kárpát-medencei őshonos fák veszik körül. A tölgyek, török mogyorók és tiszafák gyűrűit délnyugaton megszakító, tájidegen feketefenyők alkotta, ék alakú erdőrész a betörő oszmán-török sereget jelképezi. A Kárpát-medencét a lépcsőzetesen kialakított, kör alakú sírkert szimbolizálja, amelyben a tömegsírokat összekötő plasztikus szobrokat, sírjeleket és jelképes kopjafákat láthatunk. Az emlékhely díszkapujának bronz térrácsa a mohácsi csata idején elhunytak csontjait mintázza meg. Épületrésze felülről nézve egy szabályos négyszöget formáz egy kis kerengővel, ahol kiállítási anyagok, tablók láthatók. Ez az építmény a török időkben Magyarországon elpusztult kolostoroknak állít emléket. Közepén a kőrózsa három szirma az ország három részre szakadását szimbolizálja. 2011-ben készült el a magyar Szent Koronát formázó, kupolás épület, amelynek legfelső szintjén kilátó található, első szintjén kis kiállítás a csatatérkutatás legújabb eredményeiről, a földszinten pedig pénztár és egy kis ajándékbolt. A föld alatt egy újabb kiállítótér van, ahol a csatával kapcsolatos korabeli régészeti leleteket, illetve azok reprodukcióit tekinthetjük meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár foglalkoznak, vagy egyszerűen követik a tábort. A harcosok páncélja, a fegyverzet, a ruházat, főleg a cipők, csizmák jelentős értéket képviseltek, hisz nem volt nagyipari termelés, mindent egyedileg kellett csináltatni kézművesekkel. Teljesen megszokott és észszerű dolog volt akkoriban, hogy az elesettek értékesebb felszerelését és ruházatát a túlélők összeszedték, mielőtt eltemették őket. Lehet a környéken több tömegsír is, mint ez az öt? Kell hogy legyen. Ugyan viták folynak az áldozatok számáról, de az biztos, hogy sok ezerről van szó. A feltevések szerint az ismert öt tömegsírban 1000 és 2000 között lehet az áldozatok száma. Ők fegyvertelenek voltak, és nem viseltek sisakot vagy páncélt. Erre utalnak halálos sérüléseik: a koponyára mért súlyos, vágott sérülések, a levágott karok. Minden jel kiszolgálószemélyzetre utal, szakácsokra, lovászokra, főúri személyzetre. Vannak köztük nagyon fiatalok, 14-15 évesek, sőt nemrég egy 12 év körüli gyermeket is azonosítottak az antropológusok. Tehát a csata után jött a török, és lemészárolta ezt a tábort? Hát, igen. A csata menetének rekonstrukciója szerint a török lovasság egy része megkerülte a fő ütközetet. Ők dúlhatták szét a magyar tábort. Az adatok alapján a tábor kb. 2 négyzetkilométernyi területet foglalt el, amelyet a korszak szokása szerint minden bizonnyal szekerekkel vettek körül. Mennyiben más ez a mostani feltárás, mint az előzőek? Egyrészt mi teljes mértékben feltárjuk a sírt, az emberi maradványok egyénenkénti felszedésével, míg 1976-ban csak a sír felszínét és egy oldalát bontották ki, a csontokat pedig helyükön hagyták. A dokumentációs eljárás is nagyon különböző. Az 1976-os ásatások során a régészek kézi rajzokat készítettek a sírok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hasznos információk felszínéről, legfelső rétegéről, s azokat az antropológus egyénenként beszínezte. Ma digitálisan dolgozzuk fel a helyszínt. 3D-s modelleket készítünk, ortofotót állítunk elő, amelyek alapján centiméter alatti pontosságú digitális rajzot készítünk a helyszínen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem térinformatikai laborjával együttműködve rádióhullámokkal operáló talajradaros méréseket fogunk végezni az emlékhely külső körén, további tömegsírok után kutatva. Mit várnak végül is az antropológiai vizsgálatoktól? Az alap az, hogy a kort és a nemet mindenképpen meg tudjuk határozni a legtöbb csontváznál. A sérülések elemzéséből megismerjük a halál okát. Sok a fejsérülés, amelyeknél föntről mért csapásokról van szó, ami lovassági rajtaütésére utalhat. Később DNS-vizsgálatokat is végeznek majd az antropológus kollégák, hogy megállapítsák, Európa mely részéről származnak az áldozatok. Azt már most is tudjuk a forrásokból, hogy a magyar sereg messziről sem volt homogén összetételű. Lengyelek, csehek, horvátok, szerbek, német zsoldosok, sőt még olaszok is voltak a soraik között. A csontokból, fogazatokból következtetni tudunk az életmódjukra, mit ettek, milyen munkát végeztek a táborban. A terv az, hogy az 500. évforduló alkalmával, 2026-ban, ünnepélyes keretek között, keresztény módon újratemetik a csontokat az emlékparkban. 쐍

Az emlékhely kupolás épületének föld alatti kiállítóterében a csatával kapcsolatos korabeli régészeti leleteket, illetve azok reprodukcióit nézhetjük meg

Megközelítés Az emlékhely Mohácstól néhány kilométerre délre, Sátorhely község közigazgatási területén, a magyar– horvát határ közelében található.

45.942869 18.646899

Autóval az 56-os útról kell letérni, de Mohácsról is megközelíthető rendszeres buszjárattal. Nyitvatartás Április 1. – október 23.: 9–18 óráig Október 24. – március 31.: 9–16 óráig

Még több infóért szkenneld be a QR-kódot!

Belépőjegy Felnőtteknek: 1800 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak: 1500 Ft Családoknak: 1 vagy 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek esetén a 2. és minden további gyermek jegyének ára 500 Ft Elérhetőség +36-69/382-130 info@mohacsiemlekhely.hu 7785 Mohács–Sátorhely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

illegális ösvények, féltve őrzött értékek Hegyről leszáguldó bringások, erdő csendjét felverő Írta: Tóth Judit Fotók: motorzúgás: Pálvölgyi Krisztina aki rendszeresen túrázik, annak ezek az élmények bizonyára nem jelentenek újdonságot. Megnéztük, az illegális utakat választó kerékpárosok és motorosok milyen nyomokat hagynak maguk után a természetben.

technikai sportok és a természetvédelem régóta fennálló konfliktusának színtereit az egész országban megtalálhatjuk, de a probléma minden bizonnyal a Budai-hegységben és a Pilisben a legnagyobb. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársaival több olyan helyszínt is bejártunk, ahol értékes élőhelyeket és ritka élőlényeket veszélyeztetnek az illegálisan űzött technikai sportok.

Nehezen gyógyuló tájsebek Első megállónk a főváros környékének egyik kedvelt túracélpontja, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Budaörsi-kopárok. A Farkas-hegyről jól belátjuk a tájat, a kék ég alatt kopár hegyek sapkái fehérlenek a napfényben. Ezen a hétköznap délelőttön nem sokan mozognak itt, de hétvégén szinte mindenhol kirándulók sétálnak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotรณ: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

A védett szürkés ördögszem még ősszel is virágzik

A dolomitkúpokról valóban szép a panoráma, csakhogy itt egy fokozottan védett természeti területen járunk, ezért kizárólag a kijelölt útvonalakon, vagyis a piros kereszt jelzésű turistaúton és a DINPI által kialakított Gubóvirág tanösvényen lehet sétálni. A hegyeket azonban keresztül-kasul ösvények szabdalják, némelyik sok-sok évtizeddel ezelőtt keletkezett. A terület a hatvanas évektől a kilencvenes évekig terepmotorversenyeknek adott helyet, a járművek által hagyott nyomok még ma is jól kivehetők. Azóta eltelt már jó pár évtized, de a tájsebek még mindig nem gyógyultak be. „Ezeken a lejtőkön nem vagy nagyon lassan képződik termőtalaj, a nyílt felszínek meghó-

A kövirózsa jól bírja a szélsőséges viszonyokat

dítására pedig csak speciális növényzet képes. Ezért is olyan különlegesek és értékesek az itt található növényfajok. Ráadásul itt, 300 méteren, a sajátos mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően egyszerre láthatunk magashegyi és szárazságtűrő, mediterrán fajokat” – magyarázza Csáky Péter, a DINPI munkatársa.

Azért, mert ki van taposva, még nem legális A Budaörsi-kopárokon motorosok ma már nincsenek, kerékpárosok viszont annál inkább, bár egyelőre számukra sem vezet itt kijelölt útvonal. A legnagyobb károkat azok okozzák, akik kitekernek a dolomitkúpok tetejére, illetve legurulnak a lejtőkön. Sokan úgy gondolják, ha ki van taposva egy ösvény, akkor ott biztosan szabad az út. Ez azonban nem így van, mert a folyamatos használattal továbbra is életben tartják a korábbi, akár évtizedes sebeket. Péter egy lila virágú növényt mutat az ösvény mellett, ez a védett szürkés ördögszem, amely normális esetben legalább a lábszáramig érne, a taposás miatt itt viszont csak letörpült példányok vannak. Fél méterrel arrébb elszáradt növénykéket látni. A lappangó sás meglehetősen szívós, de az emberi behatás és a fokozódó aszályos időszakok együttes hatása már neki is túl sok. A meleg, szubmediterrán lejtőket a hüllők is nagyon kedvelik, szívesen napozik itt a fokozottan védett kaszpi haragossikló és a pannon gyík is, de az átsuhanó bringások rájuk nézve is veszélyt jelentenek.

Büntetés helyett tájékoztatás

A Budaörsi-kopárokon lassan gyógyulnak a tájsebek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A természetvédelmi őrszolgálat munkatársai, ha szabálytalankodót látnak, szükség esetén közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményezhetnek, és akár az elkövetés eszközét is visszatarthatják. Bíró Sándor őr-

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing Downhilles kitérő a Normafa közelében

Veszélyben a védett budai nyúlfarkfű élőhelye

szolgálatvezető-helyettes azonban azt mondja, a legtöbb esetben inkább figyelmeztetnek és tájékoztatnak. „Sajnos a dolomitkúpok halála a kilátás, amely sokakat vonz. Ha látunk valakit, aki kimegy ezekre a helyekre, annak többek között elmondjuk, hogy milyen védett értékeket tud kitaposni, ha letér a kijelölt útról.”

Aki a Normafa és a János-hegy környékén kirándul, bizonyára találkozott már a meredek ösvényeken leszáguldó, bukósisakos bringásokkal, akik nemcsak a természetet károsítják, de balesetveszélyesek is lehetnek.

Tapasztalataik szerint sokan jól reagálnak a tájékoztatásra, persze vannak olyanok is, akik fel vannak háborodva, amiért nem mehetnek oda, ahová akarnak. „Inkább elbeszélgetünk az emberekkel, mert nem a büntetés a cél, hanem az, hogy olyan elfogadottságot kapjon a védett természeti terület, amilyet megérdemel” – teszi hozzá Mocsári Vazul természetvédelmi őr.

A folyamatosan használt útvonalakat a lezúduló csapadék tovább mélyíti, így egy-egy árok, ha beleáll az ember, már majdnem lábszárközépig ér. Ez önmagában is szomorú látvány, de ez a terület ráadásul épp egy védett növény, a budai nyúlfarkfű élőhelye is. Csáky Péter meg is mutatja a növényt, amely „fűszerű” megjelenésével feltűnés nélkül éldegél itt, de ettől még ugyanolyan értékes, mint egy pompázatos virágú faj. „A nyúlfarkfüvek inkább

Őrült tempóban lejtőzés Következő állomásunk felé tartva egy pillanatra megállunk a Normafa alatt húzódó Tündérhegyi úton. A betonutat szegélyező, meredek hegyoldal alján simára gyalult, széles nyom kanyarodik fel az útról, majd néhány fát megkerülve újra visszatér oda. Downhilles bringások bejáratott kitérője előtt állunk, ez nem kérdés, az már annál inkább, vajon meddig bírják ezt a terhelést a környező fák. „A folyamatos taposás nyomán a csapadék elkezdi kimosni a talajt a gyökerek közül. A fák sérülékenyebbek lesznek, és megnő az esélye annak, hogy egy komolyabb eső vagy szél tövestől fordítja ki azokat.” Hasonló a helyzet innen nem messze, a Tündér-szikla közelében, ahol a meredek hegyoldalban egy gyakran használt downhilles útvonalat nézünk meg. Tegyük hozzá, ezúttal is a Budai Tájvédelmi Körzet védett területén.

A keréknyomokat az erózió tovább mélyíti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár a magashegységekben jellemzőek, de ebben a zárt sziklagyepben, ahol kicsit hűvösebb van, meg tudott maradni a budai nyúlfarkfű. A faj a váci Naszálytól a Pilisen keresztül a Budaihegységig él, sehol máshol a világon nem fordul elő. Ez az állomány a korábbi fenyőtelepítéseket nagyjából túlélte, de a downhillezés és a nyomában járó erózió tönkreteszi az élőhelyet.” Péter 2017-ben felmérte és térképre vitte a Normafa környékén használt downhillpályákat, amelyekből több is van ezeken a meredek lejtőkön. A Normafa-projekt keretében egyébként néhány éve egyeztetések kezdődtek arról, hogy a downhillezést szabályozott keretek közé tereljék. A tervek szerint olyan útvonalakat jelölnének ki távol a gyalogosok által használt utaktól, amelyeken legálisan suhanhatnának a terepbringások, mint ahogy az például Sopronban vagy Eplényben működik.

Már nálunk is vannak kiépített downhillpályák – Fotó: Adobe Stock

A pilisi len sincs biztonságban Különleges természeti értékek őrzői a Budai-hegységben, Pilisszentiván és Nagykovácsi között fekvő Szénások dolomithegyei. A hegycsoport 1995-ben megkapta az Európa Diplomát, amelyet olyan védett természeti területek nyerhetnek el, amelyek a kontinens geológiai, biológiai vagy tájképi sokféleségének megőrzése szempontjából kiemelkedően fontosak. Sok más érték mellett ezeken a hegyeken él a hazai növényvilág egyik leghíresebb faja, a pilisi len. Az április–májusban sárgán virágzó növény a világon egyedül csak itt fordul elő. A fajt 1897-ben írta le Borbás Vince, akinek nevét a terület egyik legértékesebb dolomithegye, a Borbás-gerinc őrzi. Ahogy körbenézek a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozó nevezetes hegygerincről, itt-ott kék pontokkal jelölt sziklákat látok. Ezek jelzik a szakembereknek, hogy a környéken pilisilen-tövek vannak. Az állományt minden évben számba veszik, legutóbb 12 ezer példányt regisztráltak.

Fokozottan védett, bennszülött növényünk, a pilisi len Fotó: Bíró Sándor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A sajátos mikroklimatikus adottságoknak köszönhetően a hegygerinc két oldala között már első pillantásra is látványos a különbség. Az északi lejtőt teljesen beborítja a növényzet, a napsütötte, gyorsan felmelegedő déli lejtő ehhez képest nagyon kopár, a törmeléklejtőn azonban itt-ott növények kapaszkodnak a kövek között. „Itt egy félsivatagban, ott kvázi egy magashegységben vagyunk, és a kettőt mindössze ez a másfél méteres gerinc választja el egymástól, ahol meg keveredik az egész népség” – magyarázza nagy lelkesedéssel Péter. „Ennek az egy-két négyzetméternyi területnek a pénzben kifejezett természetvédelmi értéke közel egymillió forint” – mutat Vazul a közelben található, fokozottan védett Lumnitzer-szegfűkből és magyar gurgolyákból álló csoportra. A Borbás-gerinc értéke milliárdos nagyságrendű, aki itt okoz kárt, az természetkárosítás bűncselekményét követi el.

is láttuk a gyepen. Az egyik keskeny gerincen valaki nemrég tüzet rakott, és ez – tekintve, hogy egy nehezen megközelíthető, különösen értékes élőhelyről van szó – hatalmas felelőtlenség.

A Borbás-gerinc két oldala között markáns a különbség

Egy fékezés is nagy károkat okozhat A Borbás-gerinc környéke szinte teljesen körbe van kerítve, hogy a benti vadlétszámot szinten, az illetéktelen behatolókat pedig távol tartsák. A közelben két tanösvény és turistaút is halad, de az Európa Diplomával kitüntetett terület nem látogatható, pontosabban csak engedéllyel, szakember kíséretében kereshető fel. A valóság azonban ezúttal is más, ugyanis nemcsak gyalogtúrázók jönnek be, de biciklisek is, sőt ottjártunkkor egy kvad nyomait

„A kerékpározás korábban nem volt itt jellemző, de az elmúlt időszakban egyre többször jelennek meg mountain bike-osok – mondja Sándor. – Ha gyalog, csúszkálva lemegy az ember ezeken a lejtőkön, már azzal nagy kárt tud tenni, hát még akkor, ha kerékpárral teszi ugyanezt. Elég, ha egyszer ráhúz a fékre, aztán kifarol, már azzal kiszaggatja a talajból a fokozottan védett növényeket. Vegetációs időszakban komolyan őrizzük a területet, folyamatos a monitoring, próbálunk annyira vigyázni rá, amennyire csak lehet, ezért is rossz látni, hogy az illegálisan végzett technikai sportok milyen károkat okoznak.”

A kiemelt védelem ellenére vannak károkozók

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Az értékes erdőben egy ideje nincsenek motorosok

Eltűntek a motorosok, visszatért a fekete gólya A természetvédelmi őrszolgálat elsődleges feladatai közé tartozik a természeti értékek védelme, illetve az élőhelyek természetvédelmi kezelése. A védelmi munka során olykor akciófilmbe illő helyzetek is kialakulnak, mint az történt már nem egyszer következő helyszínünkön, egy Esztergom közelében található, a Duna–Ipoly Nemzeti Park részét képező, gyönyörű erdőben. Itt a terepmotorosok adják fel a leckét a természetvédelmi őröknek, de a rendőrséggel közös, összehangolt akciók idén örömteli eredményt hoztak. Az erdőben több év kihagyás után sikeresen költött egy feketególya-pár, és három fiókát röptettek, tudtuk meg Vízkert András őrkerület-vezetőtől.

Az illegális motorozás jelentős károkat okoz – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A feketególya-pár egy idős bükkön rakott fészket

A fekete gólyák nagyon érzékenyek a zavarásra. Ennek a párnak a fészke egy idős bükkfán van, és alatta most is látszanak a motorosok nyomai. A gólyák már tavaly is próbálkoztak, de a rendszeresen ott elzúgó terepmotorosok miatt akkor meghiúsult a költés. Ezen a helyen szerencsére azóta sem hallani motorzúgást, a közeli Fekete-hegy oldalában azonban nemrégiben újra felbőgtek a motorok.

Adrenalinfröccs a védett erdőben A Háromszázgarádics nevű helyen, egy szentélyszerű erdőben járunk, ahol egy ideje már nem folyik erdőgazdálkodás. Körülöttünk idős fák, mohos sziklák, holt faanyag, ahogy azt egy természetközeli erdőben képzeli az ember. Az idilli állapotot azonban terepmotorosok zavarták meg, akik kifejezetten keresik ezeket az eldugott, emberek által nem járt erdőket. „Ezt a helyet idén fedeztük fel, ugyanis a közelben költött egy vándorsólyompár, és a fészekkamerán keresztül folyamatosan lehetett hallani a motorzúgást” – meséli András, majd a szemközti meredek, szinte függőleges hegyoldalt mutatja, ahol egy jól látható nyom halad felfelé. Hihetetlen, hogy itt valaki motorral száguldozik! Valószínűleg nem is meri mindenki ezt bevállalni, mert a közelben van egy könynyebb, több kilométeres útvonal is, a kevésbé vakmerőknek. A szakemberek úgy számolják, a Háromszázgarádics térségében a szétmotorozott területek nagysága, ha a keréknyomokat egymás mellé raknánk, már megközelíti egy focipálya méretét. „Ezek a szentély jellegű erdők tele vannak védett fajokkal, de az illegális motorozás miatt gyakorlatilag tönkremennek. A felzúgó motorok meghiúsítják a védett madarak költését, a motorosok csapásain pedig bejutnak az özönnövények, és ha egyszer megjelentek, már nagyon nehéz eltüntetni azokat” – magyarázza Sándor.

A völgyoldalban jól látható a motorosok nyoma

András szerint az lenne a megoldás, ha már eleve bolygatott helyszíneken, például felhagyott kőbányákban alakítanának ki legálisan használható pályákat, hogy ezek a motorosok ott, ne pedig az ehhez hasonló, fokozottan védett területeken éljenek a kedvenc hobbijuknak. Ráadásul egy legális pályán a mentés feltételei is jobbak, hisz ide például, ha baleset történne, a tűzoltók és a mentők nehezen tudnának bejutni.

A természet egy ideig tolerálja a negatív hatásokat. Az egyre több irányból érkező terhelés, a technikai sportok okozta károk, a klímaváltozás, az özönnövények, a túlszaporodott vadállomány azonban egy idő után már túl sok lesz, és eljön az a pont, ahonnan már nincs visszaút, és nem lehet megmenteni az értékes élőhelyet. Hogy ne jussunk el idáig, mindenekelőtt szemléletváltozásra, kompromisszumkész párbeszédre lenne szükség, és végre mindenkinek be kellene látnia azt, hogy természeti értékeink megőrzése mindannyiunk közös érdeke, függetlenül attól, hogy gyalog, két vagy négy keréken töltjük-e el a szabadidőnket. 쐍 További hasznos infók interaktív térképpel és adatkeresővel: web.okir.hu/hu/tir

Védett erdő a Fekete-hegy oldalában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Gönyűi-homokvidék Egy ismeretlen gyöngyszem a Kisalföld peremén

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Talán még a győriek sem tudják, milyen csodás természeti értékeket rejt ez a pár száz hektáros terület a város határában, legfeljebb az jut róla eszükbe, hogy ide jár a katonaság gyakorÍrta: Hidvégi Brigitta latozni. Nem is gondolnánk, de pont emiatt őrződött meg ilyen Fotók: Gulyás Attila szépen a Gönyűi-homokvidéknek ez a része, amelyet most egy nyolcéves projekt keretében próbálnak olyanná varázsolni, amilyen akkor lehetett volna, ha csak a természet formálja a tájat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink a szoktátok nézegetni a Turista Magazin weboldalát, már találkozhattatok az elmúlt hónapokban Karácsony Sándor videóival, amelyek egy apró és szinte ismeretlen magyar tájon, a Gönyűi-homokvidéken készültek. A terület változatos élővilágát – többek között a gyurgyalagokat vagy a hullámzó árvalányhajmezőt – bemutató egyperces felvételek egy félórás kisfilm részletei, amelyet a Grassland-HU LIFE Integrált Projekt keretében forgatnak.

A környék azért is nagyon érdekes, mert katonai gyakorlótérnek használják, mégis számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. Hogy őszinte legyek, még soha életemben nem hallottam a Gönyűi-homokvidékről, de a felvételek és készítőjük határtalan lelkesedése felkeltették az érdeklődésemet, ezért muszáj volt a saját szememmel is megnéznem magamnak a Kiskunságra hajazó területet. A gyakorlótér egyébként egyelőre nem látogatható a nagyközönség számára, de mi most egy „exkluzív” bejáráson vehettünk részt a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából. Bár kicsit sajnáltam, hogy egy borongósabb őszi napon, nem pedig tavasszal érkeztünk, amikor például egy gyönyörű héricsmezőt is

A Gönyűihomokvidékből 280 hektár szépül meg a most zajló projekt keretein belül

megcsodálhattunk volna, így is nagy élmény volt a látogatás. A tervek szerint jövőre interaktív tanösvényt alakítanak ki, amelyet előzetes bejelentkezéssel lehet majd látogatni – ehhez az információs táblák grafikája, valamint egy applikáció már elkészült, és úgy számolják, hogy jövő tavasszal belefoghatnak a tényleges kiépítésébe, így a nagyközönségnek sem kell várnia a projekt befejezéséig, ha látni szeretné ezt a különleges vidéket.

Miért éppen a Gönyűi-homokvidék?

A fényes poloskamag egyike a Gönyűihomokvidék védett növényeinek

A már említett projekt Magyarország számos Natura 2000 területén zajlik, összesen 15 partner részvételével. A cél, hogy javítsák a gyepes élőhelyek, illetve a hozzájuk kötődő fajok természetvédelmi helyzetét – meséli Endrődyné Király Nikolett, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzsere a homokvidék bejárásának kezdetén. Megtudom azt is, hogy a tervek között szerepel egy gyepes tanácsadó szolgálat létrehozása, amelynek az lesz a dolga, hogy a gazdálkodókkal megismertesse a megfelelő kezelési formákat, az igénybe vehető támogatásokat, a jogszabályi előírásokat. A projekt kiemelt feladata egy hosszú távú gyepstratégiai terv kidolgozása. 2026-ig, a projekt végéig tehát a Győrtől keletre található, majd 3000 hektáros Gönyűihomokvidékből is „megszépül” 280. Túl vannak már az alapállapot-felmérésen, amelynek a biotikai adatait Niki és lelkes csapata gyűjtötte. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kivite-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Honvédelmi Minisztérium itteni területeinek kezelője, ezért a katonaság együttműködésére is szükség van, mert ők a mai napig végeznek itt terepi gyakorlatokat.

lezésében belekezdtek a harcba az özönnövényekkel, vájtak le partfalat a gyurgyalagoknak és a partifecskéknek, felszámolták az illegális hulladékot (kb. 1200 köbmétert), továbbá a terepmotorozás visszaszorításán is rajta vannak. Az FHNPI és az erdőgazdaság szoros együttműködésben dolgozik a feladatokon. Utóbbi a

A partifecskék számára külön élőhelyeket alakítottak ki Fotó: Dr. Szép Tibor

A katonaság terepi gyakorlatozásra használja a területet

„Viszonylag kevés olyan terület van Magyarországon, ahol ez a fákkal, cserjékkel tagolt homoki gyep megtalálható, az egyik legnagyobb ilyen ez a gyakorlótér, a másik pedig a lőtér, ahol már lefolytattunk egy hasonló projektet. Nagyon jó az együttműködés a katonasággal. Néhány részt kijelöltünk, amely egyértelműen katonai használatban van, például ahol robbantógödör található, illetve ahol a lőgyakorlataikat tartják, az összes többi területen pedig a természetvédelmi szempontok érvényesülnek” – mondja Niki.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

A fenyő, a nyár és az akác képes leginkább megmaradni ezen a helyen

„Ezek nem véletlenül lettek honvédelmi hasznosítású területek – teszi hozzá a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. munkatársa, Bozsanitz Zsolt, aki szintén elkísért minket a bejárásra. – A hadsereg számára ugyanis mindig olyan területeket jelöltek ki, amelyek silány termőhelyek voltak, és nem nagyon lehetett szántóföldet vagy erdőt létesíteni rajtuk. A helyszín a Győr–Tatai-teraszvidék részét képezi, a homokon és a kavicson csak egy nagyon vékony, sekély termőréteg található, megvannak a maga sajátosságai, korlátai. Ezért is nem összefüggő, zárt erdőket, például tölgyeseket látunk itt, hanem inkább fenyőt, nyárt és akácot. A terület katonai célokra való kijelölésében az akkortájt fegyvergyártással is foglalkozó győri gépipari üzemek közelsége is szerepet játszott.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zsolt azt is elmondja, hogy a régmúlt időkben fás legelők voltak itt, a világháború pusztítása után viszont a meglévő erdők nagy része eltűnt. A megmaradt erdőket kivágták, a fát elvitték tüzelőnek vagy építőanyagnak. Ezután az erdészek fenyveseket létesítettek a területen, mert ezek tudták megkötni a homokot, amely a háború után a felszínen megmaradt. Ezek a fák most érték el azt a kort, hogy ki kell vágni, le kell cserélni őket. A projekttel egyidejűleg zajló erdőgazdálkodói feladat ennek megvalósítása, szeretnék őshonos fafajokkal leváltani a fenyveseket. Az erdőket körülvevő füves területeket újfent legeltetéssel, a sovány gyepeket is jól hasznosító haszonállatokkal kívánják fenntartani a jövőben.

cses mezőn, hogy megbecsüljék a faj egyedszámát – mondja Csilla. Emellett a terület változásának nyomon követésére kijelöltek bizonyos mintavételi helyeket, amelyek többfélék lehetnek: például tipikus homokpuszták vagy olyan területek, ahol több az inváziós faj, továbbá mondjuk olyat, ahol anno akácos volt, de azóta kipusztították azt. Ezeken a területeken más-más módszerrel történnek a botanikai felmérések. Az egyes növényfajok borítottságát nézik, vagyis azt, hogy hány négyzetméteren fordulnak elő az adott mintavételi négyzetben. Ezt a műveletet kétévente ismétlik a projekt során, így nyomon követhető a változás. Ezekben a mintavételi négyzetekben azonban más kutatások is zajlanak, a megbízott kutatók szó szerint naphosszat elbogarásznak a területen.

Harc az invazív fajokkal A homokvidéken illegálisan a terepmotorosok is sűrűn megfordulnak, igaz, már jóval kevesebben, mint a projekt kezdete előtt. Ahol a gumiabroncsok felszakították a gyepet, a parlagfű azonnal megtelepedett, és persze folyamatos zavarást is jelentettek a tilosban járók. A földmunkák során igyekeztek tájba illeszteni a degradálódott területeket, illetve amennyire lehet, alkalmatlanná tenni a motorosok számára, de végső megoldást majd a teljes körbekerítés fog jelenteni.

Sajnos a terepmotorosok is kedvelik ezt a terepet, de igyekeznek kiszorítani őket

A növényállomány folyamatos „karbantartást” igényel, ez a projekt egyik fő része

Elkezdték az inváziós fajok irtását is, amely az egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebb feladat, főleg azért, mert van belőlük bőven: selyemkóró, aranyvessző, betyárkóró, parlagfű, de akácfa, bálványfa és keskenylevelű ezüstfa is nő a területen. A lágyszárúaktól (a selyemkóró kivételével) kaszálással próbálnak megszabadulni, a selyemkórót viszont a fásszárúakkal együtt vegyszerrel kenegetik, és ha lehet, a törzsükbe fúrt lyukon át injektálják

Az alapállapot-felmérés volt a projekt első lépése, amelynek során összeszámolták a védett növényeket, valamint megbecsülték az özönnövények terjedését a teljes projektterületen. Összesen 29 védett és fokozottan növényfaj került elő, ami nem kevés. Harmadik kísérőnk, Barna Csilla, az FHNPI természetvédelmi szakreferense elmagyarázza, hogyan végzik a felmérést. A védett növények állományát kora tavasztól szeptember közepéig mérik fel, ami több módszerrel is lehetséges. A tömegesen előforduló fajok esetében idén például csatárláncba állva mentek végig a tavaszi héri-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink beléjük a mérget. Mindez rendkívül időigényes és szakértelmet igénylő feladat, és nem feltétlenül hoz azonnali eredményt, évek szükségesek a változáshoz.

280 hektár változatosság Kísérőink mutatnak olyan területet is, amely a legjobban hasonlít arra, amilyet szeretnének létrehozni. Ezt már megtisztították az özönnövényektől, a talajon jól látszik a homokos jelleg, a terület kissé dimbes-dombos, és cserjék pöttyözik. Meglátogatjuk a homokvidék egyik leglátványosabb helyszínét is, amely egy

Fotó: Bérces Sándor

47.713159 17.800572

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Barna Csilla

illegális anyaglelőhely volt, feltehetőleg innen bányászták ki a kavicsot a szovjet haderő részére. Most egy náddal sűrűn borított tó húzódik itt, a környék egyetlen állandó vizes élőhelye, ahol változatos vízi élővilág alakult ki. Most, a projekt során „nyitották össze” a korábban több kis tóból álló területet, hogy jobban megfeleljen a kétéltűeknek. Él itt tarajos gőte, vízisikló, barna ásóbéka, vöröshasú unka, kis vízicsibe, nádirigó, sőt barna rétihéja is költött idén a nádas mélyén. A gyurgyalagok és a partifecskék számára kimarták a partfalakat a fészkelésre alkalmas szögben, és már lehet is látni egy-két lyukat, ahová beköltöztek.

A tónál nagyon színes elővilág alakult ki, többek között sok kétéltű- és madárfaj él itt

A gyurgyalag a környék egyik legszínpompásabb madara Fotó: Bóka Zsuzsa

csak még érdekesebb és változatosabb lesz a terület. Nem is beszélve a tankok gyakorlópályáról, amely kifejezetten olyan, mint egy hullámvasút. A projekt még 6 éven keresztül folytatódik, mi a munkálatok korai stádiumában érkeztünk, de nagy érdeklődéssel várjuk a végkifejletet. Valószínűleg egy-két éven belül láthatjuk majd a helyszínről készült természetfilmet. Az alkotás már csak azért is egyedülálló, mert a legelső lesz, amely a Gönyűi-homokvidéket mutatja be. 쐍

A Gönyűi-homokvidék gazdag élőhely, napestig lehetne sorolni a fajokat: él itt többek között szongáriai cselőpók, amellyel nem szeretnénk találkozni; fokozottan védett magyar futrinka; mocsári nőszőfű, amely jelen állapotában inkább csak Tim Burton halott menyasszonyának csokrába illene bele, de nyáron nagyon szép; látványos vitéz- és agárkosbor; illetve fokozottan védett méhbangó. Egy helyen elénk kerül egy kitúrt homoki szarvasgomba is, amelynek az a különlegessége, hogy édes ízű. A legtöbb helyszínről eltávolították az egykori katonai objektumokat, de egy-két bunkerrel azért még találkozhatunk a környéken, amitől

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Sztrehárszki Lili A madarak szerelmese

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kisgyerekként babázás helyett inkább bogarászott a magát átlagos 18 éves gimnaÍrta: Pálvölgyi Krisztina zistának tartó Lili, aki szeFotók: Sztrehárszki Lili rintünk cseppet sem átlagos. A fényképezésben szárnyait bontogató lányt egyik remek képének köszönhetően nemrég Európa legjobb ifjú természetfotósának választották, az iskola mellett szabadidejét a természetben tölti, madarászik, játszik egy vonószenekarban, ráadásul egy rockbandában is zenél.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

ermészetfotósokat bemutató sorozatunk ezúttal kissé rendhagyó lesz, hiszen Sztrehárszki Lili még csak nem régóta foglalkozik ezzel a műfajjal, így nem is rendelkezhet komolyabb szakmai múlttal. Viszont mély és elkötelezett érdeklődése a természet iránt olyan szintű, amely önmagában is bemutatandó példa. Már óvodáskorában megfertőzték a természet szeretetével, hiszen „zöld oviba” járt, és nemcsak velük, hanem családjával is rendszeresen mentek kirándulni, állatkertbe. Édesanyja elmondása szerint mindig érettebb volt kortársainál, buzgott benne a tanulásvágy, a gyerekjátékok helyett pedig a természet élőlényeinek megfigyelését sokkal szórakoztatóbbnak találta. Aztán jött a madarászat, és ma már oszlopos önkéntese az Ócsai Madárvárta Egyesületnek, valamint az MME Budapesti Helyi Csoportjának. Lili szüleivel és öccsével él Budapesten, egy XVII. kerületi kertes házban, közel a Merzsemocsár Természetvédelmi Területhez, ahová gyermekkora óta jár, így nagyon kötődik ehhez a gazdag élővilágú helyhez. Itt találkoztam vele, de elkísértem a Naplás-tóhoz is, ahol madarászat közben leshettem meg. Az interjú alatt folyamatosan fülel, figyeli a madárhangokat, én meg csak ámulok, hogy mindegyik madarat füttyszó alapján könnyedén beazonosítja.

Hogy csöppentél bele a madarászatba? És miért pont madarak? Még óvodás voltam, amikor egy nyári tábor keretében madárgyűrűzési bemutatóra vittek minket Visegrádra. Ott én engedhettem el az egyik meggyűrűzött fakopáncsot, és kicsiként ez nekem hatalmas élmény volt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet Ez az egy fakopáncsos sztori elég volt ahhoz, hogy így elrabolják a szívedet, és onnantól madárőrület van? Vagy van más oka is? Később, általános iskolában volt egy nagyon jó biológiatanárom, aki észrevette, menynyire odavagyok a természetért, és elkezdett különórákon felkészíteni a Kaán Károly és a Herman Ottó biológiai versenyekre. Utóbbi főleg ornitológiai témájú, és ott szerettem meg a madarakat tudományosabb szempontból is. Egyik ismerősöm pedig javasolta, hogy látogassak el az Ócsai Madárvártába, és teljesen magával ragadott, amit ott láttam: a madárgyűrűzés, a madárvonulás-kutatás. Elkezdtem Ócsára járni, megtanultam a hálóból kiszedni a madarakat, és ott ültem a gyűrűző mellett, segítettem neki, írtam az általa diktált biometriai adatokat. Mit szeretsz a madarakban? Nehéz ezt megfogalmazni, de van egy érzés bennem, hogy valami hozzájuk köt. Hogy anynyira megfoghatatlanok. Hogy van egy olyan lény, amelynek tollai vannak. És el tud repülni. Ez lenyűgöz. Melyik a kedvenc madarad, és miért? A daru, mert annyira különleges. Kifejezetten elegánsnak tartom az életének minden szakaszát. Ahogyan repül, vonul, ahogy összegyűl-

Kukucs!

nek nagy csapatokba, ahogyan kihúznak reggel, aztán behúznak naplemente idején, a párzás, szóval az egész madár lénye megfogott. A fotózás hogy jött a képbe? Mikor lett először fényképezőgéped? 2014-ben a szüleim megleptek egy kis kompakt fényképezőgéppel, amellyel még nem lehetett nagyokat teljesíteni, de nekem ez akkor teljesen elég volt arra, amire szükségem volt. Kimentem, és mindent lefotóztam, ami élt és mozgott, elém került. Aztán rájöttem, hogy ez engem komolyabban is vonz, és szeretnék még jobb képeket készíteni. És hogy milyen jó volna hazavinni és megmutatni a családnak és másoknak is, hogy épp milyen helyeken jártam, milyen állatokat láttam, hogy mennyire gyönyörűek ezek az élőlények, a körülöttünk lévő világ. Lelkesedésemet látva 14 éves koromban szüleimtől kaptam meg az első tükörreflexes gépemet karácsonyra.

Lili először egy egyhetes természetfotóstáborba ment el tanulni Tiszaalpárra, hogy elsajátítsa a fényképezés alapjait, majd egy három hónapos intenzív tanfolyamot is elvégzett, hogy bővítse tudását. Innentől érzi úgy, hogy elkezdett komolyabban fotózni.

Lili egy csilpcsalpfüzikét szed ki a hálóból – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Most van kitől tanulnod? Úgy tudom, hogy találtál magadnak egy mentort. Igen, Potyó Imrétől tanulhatok, ami számomra egy nagyon nagy megtiszteltetés. Nagyon

Harc elĹ&#x2018;tt

PĂĄrban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Apró részletek

tetszik a munkássága, és kifejezetten különlegesnek találom a képeit. A naturArt idei természetfotós-fesztiválján tartott előadást, amely után odamentem hozzá, hogy gratuláljak neki. Elkezdtünk beszélgetni, és meghívott fotózni a Börzsönybe, mert ő ott dolgozik a királyréti Hiúz Ház Erdei Iskolában. Van egy képed, amely felkeltette az érdeklődésemet, meg rajtam kívül még sokakét, amellyel az idei GDT European Wildlife Photographer of the Year (az Év Európai Természetfotósa) pályázaton megnyerted az ifjúsági kategóriát a 15–17 évesek között. Ez egy nagyon érdekes, nagyon izgalmas kép, elsőre nem is tudja az ember, hogy mit lát, csak lassan esik le, hogy ez valamilyen állatnak a lába lehet. Mesélnél erről, hogy ez hogyan készült, és mit látunk rajta? Ez egy kis patkósdenevér lába, és aznap este készült, amikor február végén először elmentem fotózni Imivel a Börzsönybe. Egy láto-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gatók elől elzárt bányába mentünk, és nagyon sokáig fotóztam, mire meglett ez a képem. Szerencsém volt, mert a bányafalban pont ott volt egy bemélyedés, amely előtt ez a denevér lógott, és így meg tudtam úgy világítani hátulról egy zseblámpával, hogy ellenfényt kapjon.

Ez annyira kiemelte az ereit, az apró szőrszálakat a lábán, hogy úgy gondoltam, ezt a kivágást választom, nem pedig az egész denevért fotózom meg. Érezted, hogy ez egy jó erős fotó lett? Igen, azért is küldtem be, számítottam rá, hogy jobb eredményt fog elérni, de legalábbis reménykedtem benne. Most, hogy egy ilyen nagy díjat nyertél ezzel a képpel, nem nyomaszt egy kicsit, hogy ezek után már minimum ezt a szintet kell hoznod? Nem gondolom, hogy nekem innentől egy teljesítési kényszerben kéne lennem, én ugyanúgy szeretetből fogok kijárni és fotózni,

mert nekem ez egy kikapcsolódás. A denevérlábas képemet sem azért indítottam el ezen a nemzetközi versenyen, hogy nyerjek vele. Pályázni azért pályázom, hogy egyrészt lássam, milyen szinten vannak a képeim, másrészt én azért örülök például egy ilyen GDT-s sikernek is, mert így több ember fogja látni a képeimet, és ezáltal közelebb tudom őket vinni a természethez, többekhez eljuthatnak az én pici élménydarabkáim, amelyek a természetben érnek engem. Ha terepre mész, el kell döntened, hogy most épp madarászni vagy fotózni fogsz? Vagy neked ez megy együtt is? Amikor még csak dokumentáló jellegű fotókat készítettem, akkor kifejezetten egybekötődött. Egyikből se lett jó fotó, csak az adott fajról egy viszonylag jó fotó. Ahogy elkezdtem jobban beletanulni a fotózásba, a madarászathoz már nem vittem mindig magammal fényképezőgépet. Inkább távcsöveztem, nézelődtem, fajlistát írtam. Nyilván ez hátrányokkal is járt, mert volt olyan, hogy egy jobb fajt láttam, amelyet jó lett volna megörökíteni. Ha fotózni megyek, akkor kifejezetten elmélyülök és átszellemülök ebben a folyamatban, mert szerintem így lehet csak igazán jó fotót készíteni, ha az ember belemerül a saját témájába, a beállításokba, kompozíciókba.

Szerinted mi lehet az, amitől egy természetfotós jobb lehet, ha mondjuk egy állatot szeretne megörökíteni? Ha vannak előismeretei egy adott fajról, akkor rá tud készülni bizonyos helyzetekre, és ez nagy előny lehet például egy madárnál, mert náluk minden nagyon gyorsan történik. Hiába használ az ember sorozatfelvételt, még abból is kimaradhat az a pillanat, amelyet szeretett volna elcsípni. Potyó Imrétől mit tudsz tanulni? Mi az, amit el tudsz tőle lesni? Leggyakrabban sötétedésben fényképez, ügyesen játszik a fényekkel, a vakutechnikával, a zseblámpával. Nagyon érdekes megvilágítást ad a képeinek. Így főleg technikai dolgokat tudok tanulni tőle, valamint makrofotózást. Ugyanis Imit egy ideje teljesen elvarázsolta a makrovilág, annak fotózása, és én is nagyon nyitott vagyok erre a területre. Kompozíciós dolgokban is tud segíteni, hogy milyen szögből

Bepillantás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet

Kontraszt

Kilégzés

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

érdemes fotózni egy adott témát, honnan kapja a megvilágítást, hogy az szép legyen, mert egy gombafotózásnál vagy bármilyen apróbb dolognál pár milliméteren múlik a végeredmény, és ő ezeket nagyon átlátja már. A hazai fotósok közül kiknek a képei tetszenek? Három fotós munkásságát követem: Máté Bencéét, Daróczi Csabáét, illetve Potyó Imréét. Őket tartom a legjobbaknak. Máté Bencénél is voltam már egy hetet leses fotózáson Pusztaszeren, de az egy teljesen más élmény, mint amikor az erdőben magunk keressük a témát. Egy zöld küllővel gyűrűzés után, elengedés előtt – Fotó: Pálvölgyi Krisztina Egy leses fotózásnál a téma érkezik a fotóshoz. Tudom, hogy van még egy hobbid, a zeCsodálatos, hogy ott vagyok láthatatlanul egy olyan élővilágban, ahol nekem egyébként nem lenne helyem, de a lesnek köszön- nélés. Küldtél nekem egy videót, amelyben (megszámoltam) öt hangszeren játszol: dob, hetően mégis közel tudok kerülni az állatokhoz. gitár, basszusgitár, szinti meg még egy hegedű is. Felmerül az emberben, hogy a suli melLilinek kezdetben a madarak voltak a kedvenc fotótémái, de ahogy lett hogy jut időd ennyi mindenre? És miért tudása fejlődött, kinyílt számára a világ, és ma már mindenféle kezdtél el dobolni? fotótéma érdekli. Itthon a Gemenci-erdőbe szeretne eljutni, mert Van egy szigorú időbeosztásom, hogy mikor nagyon kíváncsi annak varázslatos világára. Külföldi álom-úticélja hova megyek, de ez igazából nem is szigorú, mert pedig Új-Zéland, amelynek különleges és egyedi élővilága vonzza. mindenhova szeretek járni. 7 évesen gitárral kezdtem a zenélést, egy ismerősömtől tanultam. Aztán 8 évesen jött hozzá a hegedülés, amelyet Állatfajok közül nagyon szeretne zeneiskolában tanulok, immár 10 éve. Játszom egyszer bálnákat fotózni, egy klasszikus zenekarban, rockzenét kedvelő zenésztársaimmal pedig alapítottunk egy rockamire egy norvég fotós előadása inspirálta, akit a már említett bandát, és mivel dobosunk nem volt, megtanultermészetfotós-fesztiválon látott. De érdekli a drónfotózás is, mert tam dobolni. Úgy voltam vele, hogy elég vagány egy teljesen más perspektívát tár fel, és szívesen megnézné, mit dolog dobosnak lenni, főleg lányként. láthatnak onnan fentről a madarak. Hogy jut idő a barátaidra? Szülei mindenben támogatják őt és öccsét, többek közt abban Mindenki azzal és azokkal tölti a szabadidejét, is, hogy szabadidejükben választott hobbijaiknak élhessenek. amivel és akikkel szeretné. Fontosak számomra Lili nemcsak emiatt hálás nekik, hanem mert nagy motivációt az iskolai barátságok, de azáltal, hogy ennyi jelent számára az, hogy érdekli is őket, amit csinál, hogy valóban mindent csinálok, több baráti társaságom is meghallgatják őt, amikor megosztja velük legújabb élményeit van. A zenészek mellett ott vannak a madarávagy amit épp tanult. És közben észrevette, hogy ez a tudás szép szok és a fotósok, bár az utóbbi két társaság lassan átszivárog a szüleibe is. Például ők korábban nem annyira gyakran összeolvad. Egyébként én is ugyanúgy ismerték a madárfajokat, de Lilinek köszönhetően ma már so- eljárok bulizni, és pontosan ugyanolyan dolkat felismernek a kertjükbe érkező vagy a kirándulásaikon látott gokat csinálok, mint egy átlagos 18 éves, csak madarakból. ezekkel megspékelve.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a Természet könnyebb. Meg a kijárás is. Én például nem megyek egyedül terepre, és a szüleim sem engednének szívesen, de a barátaim közül szerencsére mindig van, aki velem tart. Mik a távlati terveid? Feltűnt, hogy a madarászat kapcsán szívesen tanítasz gyerekeket is. A gödöllői Szent István Egyetem agrármérnöki szakán szeretnék továbbtanulni, utána pedig vagy az egyik nemzeti parknál, vagy a Magyar Lili madárfaj-felismerős feladatot játszik óvodásokkal a Merzse-mocsárnál Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél, esetleg környezeti neveléssel foglalkozó Ezek miatt a megspékelős dolgok miatt szervezetnél elhelyezkedni. Nagyon vonz a gyerekek világa, és nem néznek néha egy kicsit csodabogárnak? szerintem fontos, ahogy ez nálam is történt, hogy egészen kicsi A gimnáziumban még sosem éreztem ezt, sze- kortól elkezdődjön a szemléletformálás, mert ekkor még nagyon rencsére jó suliba járok, és a tanárok is abszolút nyitottak. Ha egy gyerek egészen fiatalon lát egy fészket egy odús támogatják, elfogadják mindazt, amivel fog- gyűrűzésnél, látja az ott fészkelő széncinegét, az odúban a tojásait, lalkozom. Ők is és az iskolatársaim is érdek- akkor ez benne olyan pozitív élményként marad meg, hogy nem lődőek, kérdezik, hogy épp merre jártam, mit fogja bántani azt az állatot később sem. csináltam. A képeimet is gyakran megmutatom nekik, és fontos számomra a véleményük, Mi az, amit semmiképp sem hagynál abba? hisz ők nem szakmai szemmel nézik ezeket. Ha úgy adódik, akkor ezeket gond nélkül el tudom hagyni, mert ez nekem mind hobbi. De azt gondolom, hogy igazából mindet A természetfotósok között még mindig meg is lehet tartani, csak kicsit átformálva. Egy családdal is el férfiuralom van, több a fiú a fiatalok között is. lehet menni kirándulni, madarászni, közben fotózni. A zene peMi a tapasztalatod, nem gondolják azt, hogy dig megmaradhat olyan formában, hogy majd a gyerekeimnek te esetleg nem bírod úgy azt a fizikai strapát, zenélek, gyerekdalokat énekelek. amely a terepi fotózáshoz kell? Nem volt még ebből nézetletérés vagy lenézés a velem egyidős természetfotós srácokkal. Biztosak vagyunk benne, hogy Lili jóvoltából még sok szép, terDe nyilván a fizikai részét én is érzem, hogy mészetből elkapott pillanattal gazdagodunk majd fotói által, a ugyanaz a táska az ő hátukon, akik magasab- madarakról és Földünk élővilágáról szerzett tudásának köszönhebak, erősebb fizikummal rendelkeznek, sokkal tően pedig mi és a jövő generációi is sokat fogunk tanulni tőle. 쐍

Fotósfelszerelés

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelenleg egy Nikon D500 géppel dolgozom, amelyhez van egy 200–500 mm-es Nikon optikám és még két alapobjektívem, valamint közgyűrűk makrofotózáshoz. Amit még a későbbiekben szeretnék, az egy nagy látószögű objektív, hogy minél szebb tájképeket tudjak készíteni, illetve még egy vaku a már meglévő mellé, mert két vakuval olyan megvilágítási játékokat lehet csinálni, amilyeneket eggyel nem tudok megvalósítani.

Erdei bolygó

Múló idő

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Az erdei magok kalandos útja Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely Fotók: Radványi Mihály, Pilisi Parkerdő Zrt.

Fotó: Adobe Stock/Olaf Wandruschka

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mi a közös a szélben, a szajkóban, az egérben és az emberben? Mind képesek hozzájárulni az erdők megújulásához. A természet sajátossága a folyamatos körforgás, de az egészséges és ellenálló erdők fenntartása az erdőket kezelő szakemberek munkájától is függ.

z embernek mindig is szüksége volt a fára, erre a sokoldalú, újratermelhető és környezetbarát nyersanyagra. De nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból sem mindegy, milyen módon zajlik az erdőgazdálkodás. Hazánk erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem duplájára nőtt, és cél a fával borított területek további növelése. Az új erdők telepítése mellett az erdők felújítása szintén kulcsfontosságú: ez biztosítja, hogy a kivágott fák helyén minél hamarabb kapjon új erőre az erdő. A hazai fafajok többnyire képesek a természetes megújulásra, ha azonban megváltozik a termőhely, vagy a környezeti hatások miatt a fák nem tudnak elegendő utódot létrehozni, az erdőborítás fenntartását mesterséges beavatkozásokkal segíthetjük.

különösen iparkodnak: vattaszerű szőrökkel bevont, pihekönnyű, apró magjaikat a szél segítségével próbálják minél távolabb röptetni. Ezek a pionír vagy más néven úttörő fajok, mint a nyár vagy a fűz, gyakran és sokat teremnek, és viszonylag gyorsan képesek messzire jutni. A gyertyán, az éger, a kőris, a nyír, a juhar vagy a tűlevelűek termései már nagyobbacskák, így a pihéknél trükkösebb módszerekhez folyamodnak. Repülést segítő eszközökkel, szárnyszerű forgókkal érik el, hogy a magok lassabban érjenek földet, apró helikopterekként pedig minél távolabb sodródjanak a levegőben.

Nem esik messze a fájától?

Tápláló esélyek

Az erdők sajátos és kifinomult módszerekkel gondoskodnak saját maguk újjászületéséről. Bár minden fa azon a helyen éli le az életét, ahol egykor gyökeret eresztett, a nemzedékek váltakozását kihasználva mégis képesek a terjeszkedésre, vándorlásra. Egy mag útját rengeteg minden befolyásolja. Egyes fafajok

A nehéz termést hozó, úgynevezett klimaxfajoknál a fenti praktikák már nem jöhetnek szóba. Magjaik terjesztésében inkább az állatok, a felszíni formák és az emberek játszanak szerepet. Igen ám, de a ritkán termő tölgy vagy a bükk makkjai már lehullásuk pillanatában ízletes csemegét jelentenek számos erdőlakó számára. A hideg télre készülő vaddisznók odavannak a rendkívül tápláló makkokért, mohóságuk zsákutcát jelent. Ugyanakkor azok a magok, amelyeket más állatok, például egerek, mókusok vagy szajkók találnak meg, még esélyt kaphatnak küldetésük teljesítésére.

Ezek az állatok az elfogyasztott termések többszörösét gyűjtik össze és raktározzák el maguknak télire, többek között az erdő talajába rejtve azokat. A magok egy részét később vagy nem találják meg, vagy nem is keresik, főleg akkor, ha egy rágcsáló maga is zsákmányként végzi. Ezek a visszamaradt „készletek” a következő tavasszal kicsírázva hozzájárulnak az erdő megújításához.

Verseny időben és térben Az új nemzedéknek olyan gyorsan kell kicsíráznia, amennyire csak lehet, mivel ezek a magok nem rendelkeznek hosszan tartó védekezési stratégiával a gombákkal és baktériumokkal szemben. Aki lemarad, az kimarad,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia a következő tavaszig könnyen elrothadnak. Míg a záró erdőtársulások fő célja az utódgenerációk létrehozásával a területek megtartása, addig a pionír fajok sokkal gyorsabban képesek új életterek meghódítására: az ő küldetésük az erdő terjeszkedésének biztosítása. Elsőkként jelennek meg mostohább talajviszonyokkal jellemezhető területeken, és eltérő stratégiákat alkalmaznak az esélyeik növelésére. A madárberkenye fanyar ízű termésekbe zárt magjainak véletlenszerű terjesztését például a madarak végzik. A kiszámíthatóbb erdei klímához képest a körülmények sokkal szélsőségesebbek lehetnek, így a magok nem egyszerre, hanem akár több év múltán kelnek új életre. Akkor viszont rendkívül gyorsan és intenzíven kezdenek növekedni, előkészítve a terepet a később érkező, lassabb növekedésű, de hosszabb élettartamú fajok számára.

A finom kis szőrökkel felszerelt, pillekönnyű magok az első fuvallattal képesek útra kelni Fotó: Adobe Stock

Vándorló fák Az új életterek feltárására márpedig szükség van, mivel a klíma folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben változik. „A fák klímatoleranciája ugyan jelentős, de megvannak a korlátai” – mutat rá Burián Endre, a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője. „Egy termőhely idővel túl hidegnek vagy melegnek, túl száraznak vagy éppen nedvesnek bizonyulhat, és a

Erdőfelújítás felsőfokon Magyarországon szigorúan ellenőrzött, törvényben meghatározott követelmény, hogy a kitermelt erdőrészletek helyén új erdőt kell létesíteni. Az úgynevezett felújítás történhet természetes, illetve mesterséges módon. Előbbiről akkor beszélünk, ha a fiatal fák az anyaállomány magjairól vagy sarjairól nőnek fel. A mesterséges erdőfelújítás lényege, hogy az előkészített talajba magot vetnek vagy csemetéket ültetnek kézi vagy gépi munkával. A makkvetés előnye, hogy a kis magoncok már a végleges helyükön kelnek ki, és nem szenvedik el az átültetési sokkot. Az ilyen területen a csemeteszám is nagyobb lesz, ami természetközelibb állapotot eredményez: a fiatalos lombja hamarabb záródik, és nagyobb a természetes szelekció lehetősége.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fafajok vándorlási képessége egyre nehezebben tud lépést tartani a klímaváltozás sebességével.” Ráadásul Európa geológiai adottságai csapdát is rejtenek: a fafajok délről északra irányuló terjedési törekvésének a kelet–nyugati irányban húzódó hegységek állják útját. „Az inváziós növények agresszív térnyerése további veszélyt jelent” – emeli ki a szakember. „A bálványfa, a zöld juhar vagy az amerikai kőris mind idegenhonos özönnövények. Tökélyre fejlesztették a pionír fajok stratégiáját, és elképesztő ütemben képesek kiszorítani az őshonos fákat. Mesterséges beavatkozás nélkül nem védhetők meg a természetes erdőtársulások.”

Klimatikus kísérletek A termőhely meghatározása rendkívül összetett feladat, a szakértelem mellett a „jövőbe látás” képessége is elengedhetetlen a sikerhez. Az erdészeknek több mint száz évre előre gondolkodva olyan fafaj-összetételű erdők létrehozására kell törekedniük, amelyek leginkább megfelelnek a várható termőhelyi körülményeknek. „Ez bőven tartogat kihívásokat – magyarázza Burián Endre –, mivel a klímazónák egyre inkább északi irányba tolódnak. Fennáll a reális veszély, hogy a korábbi környezeti feltételekhez alkalmazkodott erdeink nehezen vagy rosszul fogják viselni a változó klimatikus körülményeket. Míg egy tölgyes természetes úton 5–20 kilométert képes vándorolni egy évszázad alatt, addig a hőmérséklet-változási modellek ugyan-

Apró propellerek segítik messzebbre jutni a magokat – Fotó: Adobe Stock

ennyi idő alatt 250–500 kilométeres eltolódást vetítenek előre.” Hogy megpróbálják növelni az erdők életképességét, a baranyai erdőgazdaság összehasonlító kísérletet indított délebbi vidékekről származó tölgymakkok ültetésével. „Eddig Bulgáriából hozott magokkal próbálkoztunk, egyelőre vizsgáljuk a csemeték életképességét és növekedését. Feltételezhető, hogy néhány évtized múlva nálunk is hasonló klíma várható, mint amilyen most jellemzi ezeket a déli termőhelyeket, így az innen származó szaporítóanyag tűrőképessége növelheti az esélyeinket.” A kísérletet az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen, további dél-európai országok bevonásával tervezik folytatni.

Ősszel sem áll meg az élet

A makk gyorsan csírázik, mielőtt a vadak felfalhatnák – Fotó: Adobe Stock

Míg egyes fajok, például a fenyők, az akác vagy a hárs pár évente teremnek, addig a tölgy négyhat évente, a bükk csupán hat-nyolc évente hoz számottevő magot. Az erdészek már tavasszal a virágok alapján, majd szeptemberben a termések mennyiségét vizsgálva, magbecsléssel állapítják meg, mennyire lesz szerény vagy bőséges az adott év. Az október már a maggyűjtés ideje – a tölgyek, a bükk és a gyertyán is ilyenkor hullajtják makktermésüket. Az erdészetek munkáját gyűjtők is segítik. A tőlük átvett magokat először szikkasztják, azaz tizenöt centis rétegben kiterítve, árnyékos helyen, gyakori átforgatás mellett szárítják, ezzel megakadályozva a befülledést, penészedést. Ezt követően a magokat vagy rögtön elvetik, vagy magtároló kunyhókban, vermekben tárolják tavaszig.

A kikelt magoncokat őzek és szarvasok is lelegelhetik

A lombhullást követően az erdő fái az új rügyek fakadásáig nyugalmi állapotban vannak. Az őszi csemeteültetések november elején, a fagyok beállta előtt zajlanak. Az erdőből származó magokból erdészeti csemetekertekben nevelnek fiatal fákat, amelyeket általában egykét éves korukban ültetnek ki. A gyorsan növő fafajokból négy-hatezer, a lassan növő fajokból

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia nyolc-tízezer darabot ültetnek egy hektárra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az új erdő születésekor minden négyzetméteren növekedésre készen áll egy facsemete.

Csemetéről csemetére A Magyarországon működő négyszáz csemetekertben mintegy 150 millió facsemetét termelnek évente, a fajok és a mennyiség szempontjából is mérlegelve a következő években várható igényeket.

Tölgycsemeték versengenek a fényért és a táplálékért

Egy a tízezerhez Mindössze egy a tízezerhez az esélye annak, hogy a természetes tölgyerdőkben egy makkból harminc méter magas, évszázados fa váljon. A tölgyek általában negyvenéves koruktól teremnek rendszeresen, alkalmanként akár 40-50 kilogramm, azaz 10-12 ezer darab makkot. A szelekció már a termés lehullása előtt megindul: ormányosbogarak, gubacsdarazsak támadják a még fán lévő makkot. Ősszel elsőként a károsodott, a „léha” makk hullik a talajra, amelyet ott is további fogyasztók várnak a rágcsálóktól a vaddisznókig. Ha a termés 10%-a képes kicsírázni, egy-egy fa tövében természetes viszonyok között így is több mint ezer csemete indulhat a fényért és tápanyagért folytatott versenyben. Egy hektárra vonatkoztatva ez több százezer fiatal fát is jelenthet. A „felnőttkort” és az ezzel járó 20-30 méteres magasságot azonban csak a legéletrevalóbbak, hektáronként 4-500 fa éri meg, amelyek újra gondoskodnak a következő nemzedék születéséről.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az alföldi régióban meghatározó KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. néhány fafaj tekintetében országosan is jelentős szerepet tölt be. „A szárazságtűrő fenyők és a fehér nyár esetében itthon mi termeljük a legtöbb csemetét” – tudjuk meg Madácsi Sándortól, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatójától. Már a csemetekerti gazdálkodás során is megjelenik a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, többlépcsős tervezés. „Ha egy futóhomokos területen erdősítünk, oda elsősorban erdei- vagy feketefenyőt célszerű ültetni. A nyári melegben a lombos fafajok kiszáradnának.” Egy vagy két generáció, azaz ötven vagy száz év után a fenyő tűleveléből képződő avar képes olyan mértékben feljavítani a talajt, hogy a benne felhalmozódott szerves anyagok alkalmassá teszik nyárak vagy az akác számára is. Madácsi szerint „évszázadokban mérve megfelelő vízviszonyok mellett esély lehet a sokkal értékesebb, őshonos fafajokból álló erdők létrehozására is, de a kezdetben telepített fenyők segítsége nélkül ez esélytelen”.

„Szajkószövetség” Az alföldi területek és a kopárok fásításával a szélsőséges termőhelyeken is jelentős, főleg erdei- és feketefenyő-állományok alakultak ki, ezek nagy része azonban mára kiöregedőfélben van. A cél, hogy a gyenge termőterületeken a jövőben ellenállóbb, elegyes erdők jöhessenek létre. Ennek érdekében néha az emberi beavatkozás izgalmas együttműködéseket hoz létre

Az akác az egyre szélsőségesebb klímát is jól tűri

a természettel. A Balaton-felvidéken vagy a Budai-hegységben az erdész szakemberek például a szajkók fent említett tölgymakkterjesztő és „-ültető” szokását igyekeznek kihasználni a fenyvesek fokozatos átalakítására. A módszer alkalmazhatóságát a Soproni Egyetem részvételével, németországi minták alapján terepi kísérletek keretében is vizsgálták. A választott erdőrészletekben tölgymakkal feltöl-

A szajkóval a makk 4–6 kilométerre is eljuthat – Fotó: Adobe Stock

tött fatálcákat és kosarakat helyeztek ki, ezzel segítve a mátyásmadarak által végzett rendszertelen „vetést”. Amellett, hogy a szajkók szinte mind egy szálig felhasználták a kikészített szaporítóanyagot, érdekes megfigyelés volt, hogy az így elültetett magokat az erdő egyéb állatai kevésbé dézsmálták meg, mint a szabályos vetési módszerek esetében. A természet és az ember tehát eredményesen együtt is tud működni az erdők fenntartásában. 쐍

A csemetekert inkubátorként biztosít minden feltételt a gyors növekedéshez és a megfelelő fejlődéshez

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Vadregényes tanösvény az ország tetején

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

Kékestető az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, sokan autóznak fel ide, hogy a kilátóból megcsodálják a pazar panorámát, sétáljanak vagy télen síeljenek egy jót. Távolabbra azonban már csak kevesebben merészkednek, pedig az igazi csodák ott kezdődnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra z ország legmagasabb hegyét bejáró Kékes tanösvény útvonala gyönyörű helyekre kalauzolja el az embert, és útközben sok érdekes látnivaló is elénk kerül. Pláne akkor, ha olyan szakavatott kísérővel indulunk útnak, mint Magos Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának vezetője, akit nemcsak a munkája köt a Mátrai Tájvédelmi Körzethez: itt nőtt fel, családjával pedig most is a Mátra gyönyörű hegyei között él.

Jég nem volt, fagy annál inkább Az előrejelzések egész napos esőt jósoltak túránk napjára, ám szerencsére tökéletes kirándulóidőben járhattuk végig az ország legmagasabban fekvő tanösvényét. A túra Kékestetőről indul, illetve oda is tér vissza, a közbeeső közel 9 kilométer pedig elképesztő szépségeket rejt. Mindezekre nem is kell sokat várni. Alighogy magunk mögött hagyjuk a tévétorony, az étterem és a bazársor alkotta, kirándulócsalogató háromszöget, éles váltással máris egy varázslatos erdőben találjuk magunkat, idős bükkökkel és mohaszőnyegbe burkolódzott, hatalmas andezitsziklákkal. A Kékes különlegessége nem pusztán abban rejlik, hogy ez az ország legmagasabb hegye, de a jégkorszakban kialakult formakincse és élővi-

A tanösvényen gyönyörű erdők, pazar kilátás és különleges fajok várnak ránk

lága is nagyon izgalmas hellyé teszi. A jégkorszakban a Mátrát nem borította összefüggő jégtakaró – fagyos, hideg, illetve melegebb időszakok váltották egymást, és a felszínt a folyamatos fagyások és olvadások okozta aprózódások, csuszamlások formálták. A fagy okozta aprózódás nyomán törmeléklejtők, kőtengerek alakultak ki, máshol függőleges, kifagyásos sziklafalak és meredek gerincek teszik változatossá a hegyet, amelynek északi oldalán egy több száz méteres letörés szakad a mélybe.

Az indítótáblákat az ajándékárusok bódéi miatt nem könnyű észrevenni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tanösvény az északi sípálya teteje mellett kezdődik

A havasi cincér lárvái évekig fejlődnek az elhalt fában – Fotó: Adobe Stock

A holt faanyag a gombáktól a madarakig számos faj számára létfontosságú

A mi utunk is itt, az északi letörés peremén halad. Most 1015 méteren vagyunk, a Pisztrángos-tó, ahová tartunk, és amely légvonalban alig 1 kilométer ide, már 670 méteren található, a kettő között pedig ott van ez a tekintélyes, 3-400 méteres leszakadás. Útközben néha le-letekintek a tátongó mélységbe, ámuldozom az erdőben szanaszét heverő sziklákon, lefotózok egy törmelékkúp tetején álló, öreg juhart, közben hallgatom Gábort, aki folyamatosan mesél a látottakról.

Nem az a szép erdő, ahol sorban állnak a fák A Kékes környékén, 900 méteres magasságtól felfelé hegyvidéki (montán) bükkösökkel találkozhatunk, amelyek hűvösebb, páradúsabb mikroklímája kedvez a hegyvidéki, kárpáti fajoknak. Gábor is felhívja ezekre a figyelmünket útközben, az egyik fa tövében pávafarkú salamonpecsét, arrébb farkasboroszlán nő. Hazánkban az ehhez hasonló montán bükkösök igen ritkák, csak a szomszédos Galya-tető környékén, valamint a Zempléni-hegység, a Bükk és a Börzsöny magasabb régióiban fordulnak elő.

Gábortól megtudom, hogy egyes fajok – például a kis szarvasbogár vagy bizonyos virágbogarak – lárvái inkább a fekvő fatörzseket szeretik, amelyek felveszik a talajnedvességet, mások, mint például a havasi cincér lárvái, inkább a „lábon száradt” korhadó fát szeretik jobban. Aztán vannak olyan bogarak, amelyek csak egy-egy fafajt kedvelnek, sőt vannak olyanok is, mint az álkomorkák, amelyeknek a lárvái a korhadó fán élő gombákban, taplókban fejlődnek. Fotós kollégámmal részt veszünk egy röpnyílás-felismerő gyorstalpalón is, majd megpróbáljuk kitalálni, vajon a fatörzseken látható kisebb-nagyobb lyukakon havasi cincérek vagy díszbogarak repültek-e ki.

Muflonok és az egyre bolondabb időjárás Miközben sétálunk, hallgatjuk a madarakat, futólag egy kis dögszagba is beleszippantunk. Erdei szömörcsög lapul valahol. A fura külsejű gomba ezzel az átható szaggal csalogatja

Körülöttünk 160 évnél idősebb bükkök, egy-egy kidőlt matuzsálem helyén fiatal fák igyekeznek a fény felé, és ebben az erdőben a kidőlt, korhadó fáknak is helye van. „Ebben az állományban az a klassz, hogy már kezd őserdei jelleget mutatni, ahol a természetes folyamatok dominálnak, és elkezd Vezetett túrák a tanösvényen többkorúvá válni az erdő. Az erdőgazdálkodás során A Kékes tanösvényen évente néhány – előre meghirdeis ezt kellene modellezni, kisebb beavatkozásokkal” tett – alkalommal tartanak vezetett túrákat, de egyéni – magyarázza Gábor. igények szerint is lehet kérni szakvezetést. Ennek díjairól, illetve a nyilvános túrák időpontjairól a Bükki Még ma is sokan gondolják úgy, hogy az a szép erdő, Nemzeti Park Igazgatóság honlapján lehet tájékozódahol rend van, ahol szálbükkök állnak csatasorban, ni. A tanösvény útvonala és állomásainak ismertetője és nem értik, miért nem viszik el a kidőlt fákat, hisz – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság többi tanösvéazok csak rontják az összképet. De a kidőlt, korhadó nyéével együtt – a www.bnpi.hu/hu/turak oldalon fáknak nagyon fontos szerepük van az erdő életében, található meg. például számos rovarfaj lárvái fejlődnek bennük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra mutatja, hogy tíz éve a meredek hegygerinc oldalában még az ösvény mellett is nőtt a védett szirti gyöngyvessző, a Zólyomi- és a dunai berkenye, mostanra viszont csak olyan kitett helyeken maradtak meg ezek a fajok, ahová a muflonok sem tudnak kimenni. A Mátra volt az egyik első hely az országban, ahová 1923-ban betelepítették a muflont, de nemcsak ezek az állatok hagynak maradandó A vadak jelenlétét kitaposott ösvények és lerágott növények jelzik nyomokat az erdőkben, a klímaváltozás is érezteti a hatását. Különösen itt, hisz a bükkök ebmagához a rovarokat, hogy azok messzire vi- ből a szempontból az egyik legérzékenyebb fafajnak számítanak. gyék a spóráit. Gábor kifogyhatatlan az érde- „Nyáron túl meleg van számukra, ráadásul az utóbbi években már kességekből, de nemcsak az erdőről kapunk a szokásos nyári esők is elmaradnak, helyettük brutális záporok teljesebb képet, kirajzolódik az is, mennyire vannak, ezek azonban olyan intenzitással jönnek, hogy a száraz összetett a természetvédelmi őrök munkája, és talaj már nem képes a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű vizet ahhoz, hogy a lehető legjobb döntést hozzák felvenni.” meg, például egy adott élőhely természetvédelmi kezelésével kapcsolatban, nagyon sokat Közben teszünk egy kis kitérőt a tanösvényről a közeli Sas-kő szikkell tudniuk az ott élő fajokról. laormára, ahonnan egészen pazar a látvány. Siroktól Parádsasvárig azonosítjuk be a Mátra északi lábánál fekvő falvakat. A hely neve Itt, a Mátra erdeiben az egyik legnagyobb valószínűleg arra utal, hogy a környék egykor bővelkedett sasokgondot a túl nagy vadállomány jelenti, mert a ban és sólymokban, de a mélybe szakadó, meredek sziklafalon szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók lerág- régen még fakó keselyű is költött. nak mindent, amit érnek. Mi is látjuk a rágásnyomokat a fiatal fák törzsén és a muflonok 0 1 km csapásait a meredek hegyoldalakon. „Ahol nagyon sok a vad, a kitett, meredek lejtőkön már annyira nincs talaj, hogy a lezúduló csapadék a megmaradt kis talajréteget is leviszi. Ez egy komoly probléma, amely az erdő hosszú távú létét fenyegeti” – magyarázza Gábor, és közben

Hossza: 8,5 km Szintkülönbség: 410 m Állomások száma: 10 Bejárásához szükséges idő: 4-4,5 óra Nehézség: néhol nehéz terep Jelzés: fehér alapon ferde kék sáv Körtúra, kiindulási és érkezési pont: Kékestető További infó: www.bnpi.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

Kékes tanösvény

A hegység egyik legszebb kilátását a 899 méter magas Sas-kő nyújtja. Itt áll az I. világháborúban elesett turisták emlékműve

A Sötét-lápától a Kőris-mocsárig A Sötét-lápának nem csupán a neve olyan, mintha A Gyűrűk Ura egyik helyszíne lenne, pont úgy is néz ki. A hatalmas sziklamező törmeléktakaró és kőtenger egyszerre, mert az egymás hegyén-hátán heverő szikladarabok részben hegyomlások révén jutottak ide, részben helyben törte azokat darabokra a fagy. A szürke sziklákon páfrányok zöldellnek mindenfelé. Az erdei pajzsikák és a hölgypáfrányok mellett olyan különleges fajok is vannak itt, mint a védett szőrös és karéjos vesepáfrány vagy a szálkás pajzsika. Szintén jellemző itt a hidegkedvelő havasalji rózsa vagy a havasi ribiszke, amelynek piros termései még ott figyelnek az ágvégeken. Nem véletlen, hogy ezek a fajok épp itt, a sziklamezőkön maradtak fenn, hisz a kövek között a nyári hőségben is jóval hűvösebb van. Ahogy haladunk tovább, egyre több a vizenyős folt és a kisebb tócsa az úton. Most már a hegy meredek, északi letörése alatt vagyunk. A letörés aljában fakadó források itt csendesen szivárognak lefelé, és közben alaposan átáztatják a talajt. A lecsorgó víz

Karéjos vesepáfrány – Fotó: Király Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra csuszamlás nyomán létrejött mélyedésekben gyűlik össze, kis forráslápokat és tavacskákat alakít ki, mint amilyen például a Pisztrángostó vagy a Kőris-mocsár.

Az erdei kis vízállások ritkák, de annál fontosabb élőhelyek

Ezek az erdei vízállások nemcsak gyönyörűek és mesebeliek, fontos és ritka élőhelyek is, ahol kétéltűek, például alpesi gőte, foltos szalamandra, gyepi béka, mocsári-forráslápi növények, mint a hegyi perje, a hegyi veronika vagy különböző páfrányok találnak megfelelő életfeltételeket. Csodálkozom, hogy a Pisztrángos-tóban október elején is látunk még alpesigőte-lárvákat. Hamarosan most már ők is átalakulnak, aztán kijönnek a vízből, hogy alkalmas telelőhelyen vészeljék át a hideg hónapokat.

Ahol életre kel az erdő

Az alpesi gőték október elején húzódnak be a telelőhelyeikre – Fotó: Adobe Stock

Ma már egyre többet hallani arról, mennyiben más egy természetközeli és egy telepített erdő. A szikár tényeken túl itt, a Kékes északi oldalában látjuk, halljuk, érezzük is a különbségeket. Lassan magunk mögött hagyjuk az egykorú bükköst, túljutunk a tanösvény legkomolyabb mászásán, majd belépünk Kékes Észak Erdőrezervátumba. Hogy még jobban belemerülhessünk az őserdőbe, letérünk egy kicsit a tanösvényről, és gyalogolunk pár száz métert a sárga kereszt jelzésen, amely átvezet az erdőrezervátumon. Míg az egykorú, telepített bükkösben szinte teljes csend vett körül bennünket, itt szó szerint élettel telik meg az erdő. Harkályok kopognak itt-ott, madárdal szól a magasból, a kidőlt fákat vastag mohaszőnyeg borítja, és furcsamód ősszel is van aljnövényzet, pedig egy bükkösben járunk. Valahogy van dinamikája az egésznek. Van, ahol sűrű, sötét az erdő, máshol egy kidőlt óriás helyén fény árad be, és versenyre hívja a következő generációt.

Itt átérezhetjük az élettel teli, gyönyörű erdők varázsát

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kékes északi része a Károlyi család birtoka és vadászterülete volt, így az itteni erdők so-

Az ősz szépséges, ám mérgező virága az őszi kikerics

káig megmenekültek a kivágástól. Az 1970-es években megindultak a turisztikai fejlesztések, és ezzel párhuzamosan (érthetetlen) azt is gondolták, hogy az idős erdőkre már nincs szükség. Nagy részüket, az aszfaltozott Hurok úton elérhető állományaikat le is termelték. Mire az illetékesek észbe kaptak, már csak a mai erdőrezervátum területén és néhány kisebb foltban maradtak meg az idős bükkösök. Ezekre az öreg, 160 évnél korosabb erdőkre most már nagyon vigyáznak, erdőművelés nem folyik bennük, fontos kutatások viszont szép számban zajlanak. Az idős erdők fennmaradása azért is nagyon fontos, mert számos olyan állatfaj van, amelyek ezeknek az erdőknek az eltűnésével szintén eltűnnének. Ilyen például a ritka, fokozottan védett fehérhátú fakopáncs vagy a remetebogár, amely nevéhez hűen meglehetősen visszavonultan él. Ha nem muszáj, egész életében nem hagyja el azt az odút, ahol peteként megkezdte életét. Ahhoz azonban, hogy élhessen, nélkülözhetetlenek az öreg fák. Most, így a végén, miután ódát zengtem a Kékeshez, már bevallhatom, hogy korábban, bár jó néhányszor jártam a Mátrában, valahogy soha nem sikerült közel kerülnöm hozzá. Ezúttal azonban a hegység a Kékesen keresztül megmutatta vadregényes arcát, és ezzel nemcsak alaposan meglepett, de teljesen el is bűvölt. 쐍

Mindent a Mátráról: megnyílt a Harkály Ház A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb látogatóközpontja augusztus közepén nyitotta meg kapuit Mátrafüreden. Az interaktív kiállításon minden korosztály talál valami izgalmasat, és az interaktivitás itt szó szerint értendő, mert nemcsak nézni, de hallgatni, tapintani, keresni, kutatni is kell. Virtuális repülést tehetünk a Mátra fölött, a hegység kialakulását két képernyőn futó animációs kisfilmek magyarázzák, miközben egy terepasztalon is látjuk az adott földtörténeti időszak történéseit. A kiállításon sok más mellett megcsodálhatjuk a hegységben talált ásványokat, eltöprenghetünk a holt faanyag szerepén, és a természetvédelmi őrök szerteágazó munkájába is bepillantást kapunk. Az egyik legizgalmasabb rész a „sötétszobában” várja a látogatókat, ahol az éjszaka jellegzetes hangjaival lehet megismerkedni, de itt szembesülhetünk azzal is, hogy léteznek világító giliszták. Igen, itt nálunk. A világító giliszták a holt faanyaghoz kötődnek, de hogy pontosan miért is jó nekik, hogy világítanak, az még egyelőre rejtély a kutatók számára. Egyes elméletek szerint a támadóikat akarják elriasztani ily módon. A szomszédos helyiség is hasonló érdekességeket tartogat, itt ugyanis képzeletben lemegyünk a föld alá, és megint csak elképedünk, hogy mennyi érdekes élőlény van körülöttünk. Mint például a hangyaboglárka nevű lepke, amelynek lárváját különös viszony fűzi a hangyákhoz, vagy a temetőbogár, amelyről nem gondolnánk, hogy odaadó szülőként neveli utódait. A Harkály Ház közelében induló Cincér tanösvényen a 3,5 kilométerre fekvő Sás-tóig sétálhatunk. Csoportok számára mind a kiállításon, mind a tanösvényen szakvezetés, illetve természetismereti foglalkozás igényelhető. További infó: www.harkalyhaz.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Zöldet a zöldből ősszel is

Turbolya, borbálafű és társaik Írta és fotók: Dénes Andrea

Ősszel is számos levélzöldséget kínál a természet, ezekre mégis inkább csak a tavaszi vitamin- és ásványianyag-pótláskor gondolunk. A medvehagymát persze ne keressük a természetben ilyenkor, más ehető, zöldfűszerként vagy levélzöldségként hasznosítható, ízletes levelű növényekkel viszont bátran megismerkedhetünk. vadon termő levélzöldségek között van pár olyan faj, amelyek az őszi esők után kicsírázva egész télen zöldellnek. Jó pár évelő késő őszig, mások szinte egész évben gyűjthetők. Ehhez elegendő csupán időnként lekaszálni vagy visszavágni őket, hogy friss, zsenge leveleket vagy új hajtásokat fejlesszenek. Ilyen a jól ismert nagy csalán, a sok réten előforduló mezei sóska, a hegy- és dombvidéki patakok környezetét kedvelő podagrafű, a közönséges borbálafű, a gyepek uborkaízű levélzöldsége, a csabaíre vérfű, valamint a gyermekláncfű is, amellyel sok füves udvarban is találkozhatunk. Az egyéves fajok között szintén vannak finomságok, mint például a jellegzetesen ánizsos ízéről felismerhető zamatos turbolya vagy a tyúkhúr. Ezek nyári magérlelésük után elenyésznek, hogy aztán az első őszi esők után újra kicsirázzanak, majd áttelelve, tavasszal új erőre kapva virágozzanak. Csapadékosabb őszi–téli időszakban ezek a levelek még ízletesebbek, mint a nyári aszályban, amikor sokszor keserűvé válnak. Többségükről már esett szó e rovat korábbi cikkeiben.

A legzamatosabb zöldfűszer

Közönséges borbálafű

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Igen jellegzetes íze és illata miatt napjainkban sokak kedvence egy nagyon régi fűszer- és zöldségnövény, a zamatos turbolya, amely nemcsak vadon terem, hanem termesztik is. Különösen kedveli a nitrogénben gazdagabb talajú akácosokat, a bolygatottabb erdőszéleket és

a cserjéseket. Bár Méliusz Juhász Péter 1578-ban kiadott Herbariuma is szól konyhai alkalmazásáról, a hagyományos magyar konyha ritkábban használta. Erőteljes íze miatt fűszerként kedveltebb. Egyedivé tud varázsolni leveseket, mártásokat, főzelékeket, és salátákba is érdemes tenni belőle.

Segített az éhezőknek A téli zsázsának is nevezett közönséges borbálafű enyhén csípős tőlevelei egész télen szedhetők. Borbálafűnek is azért hívják, utalva Szent Borbálára, mert minden évszakban segített az éhezőknek. A keresztesvirágúak közé tartozó évelő növényt termesztik, de vadon is sokfelé előfordul tápanyagban dús, nedvesebb talajú helyeken. Jellegzetesen csípős ízét a régen U-vitaminnak nevezett, fertőtlenítő hatású, baktériumok, gombák és vírusok ellen ható anyaga adja. Ez az anyag más káposztafélékben

Zamatos turbolya – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro is jelen van, és a növények egyéb vegyületeivel (többek között flavonoidokkal, vitaminokkal) együtt hatva fontos a betegségek megelőzésében. A tyúkhúr egy emberi környezetet kedvelő, sokak által egyszerűen csak gyomnak tartott faj. Ritkán gondolunk rá zöldségnövényként, pedig jóízű, nagyon gyakori, és télen is üde hajtások szedhetők róla. Fiatal levelei nyersen salátákban, szendvicsre téve vagy főzve, parajszerűen is ehetők. Vitamin- és ásványianyag-forrás, de a levelek szaponintartalma miatt nem ajánlott túlzásba vinni a fogyasztását. A bemutatott ételekhez többféle levélzöldség is felhasználható. A vadon termők közül talán a nagy csalán, míg a termesztettek táborából a spenót a legkönnyebben beszerezhető, de nyugodtan használjunk többféle alapanyagot. A csalánt előzetesen ajánlott blansírozni: jobb íze és üdébb színe lesz az ételekben. 쐍

Zamatos turbolyás burgonyafőzelék csalános lencsefasírttal A főzelékhez egy kevés olajon fokhagymát és reszelt sárgarépát pirítunk, majd a kockára vágott burgonyával, vízzel, sóval és 1-2 babérlevéllel együtt megfőzzük. Frissen vágott zamatos turbolyával fűszerezzük, picit édesítjük, borsozzuk, a legvégén pedig tejszín, tejföl és keményítő keverékével behabarjuk. Tálaláskor megszórhatjuk zamatos turbolyával. A lencsefasírthoz 1,5 bögrényi (1 bögre = 2 dl) vörös lencsét megfőzünk, lecsepegtetve, kihűlve összekeverjük 3 egész tojással, 1 bögrényi apróra vágott csalánnal, fél csokor apróra vágott petrezselyemzölddel, 1 apróra reszelt, olajon megpirított sárgarépával, 2 csapott ek. rizsliszttel, 15 g vajjal, 10 dkg reszelt sajttal. Sóval, borssal, fokhagymával, majoránnával fűszerezzük. Ellapított gombócokat formázunk a keverékből, majd egy kevéske olajon mindkét oldalukat ropogósra sütjük.

Csalános-cukkinis tojáslepény 2 felvert tojást, 1 dl tejet, 1 arasznyi, durvára reszelt cukkinit, 25-30 db összevágott csalánhajtást, 5 dkg reszelt sajtot, 2 csapott ek. rizslisztet összekeverünk, sóval, borssal fűszerezzük, majd egy kis zsiradékon 3-4 mm vastag lepényeket sütünk a keverékből. A kisült lepényeket olvasztott fokhagymás vajjal meglocsolva, feltekerve tálaljuk.

Tyúkhúr – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöld burgonyagombóc tejszínes mártással 30 dkg főtt burgonyát 1 tojással, 10 dkg rizsliszttel, 5 dkg reszelt füstölt sajttal, 10 dkg apróra vágott levélzöldséggel és egy pici sóval összegyúrunk, majd keverékünkből gombócokat formázunk. A gombócokat forró vízben kifőzzük. A mártáshoz egy kevés olajon 1-2 gerezd fokhagymát pirítunk, tejszínnel felfőzzük, sóval, borssal, szerecsendióval vagy kaporral fűszerezzük, behabarjuk, végül keményre főtt tojásokat kockázunk bele, és a gombócokkal tálaljuk.

Vadzöldségekkel töltött lepénykenyér Búzalisztből egy kis sóval és vízzel rugalmas, nem ragacsos tésztát gyúrunk. Félórányi pihentetés után gyermekökölnyi gombócokat formázunk belőle, majd ezeket 1-2 mm vastag, kerek lepényekké nyújtjuk. Páronként kb. 5 dkg apróra vágott levélzöldséggel megtöltjük, az egymásra helyezett lepények széleit kézzel és villával összenyomkodjuk. Vaslapon vagy serpenyőben (zsiradék nélkül) mindkét oldalukat hólyagosra sütjük. Hideg ivójoghurttal vagy íróval tálaljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Gatyás ölyv

Látogató a messzi északról

Magyarországon rendszeres téli vendég ez a tréfásan beszédes nevű, az egerészölyvnél valamivel termetesebb madár, amelynek megpillantására a Tiszántúlon van a legnagyobb esélyünk Írta: Nagy Loránd október és március között. Terepi határozása nem könnyű felIstván Fotó: Molnár Péter adat: a hímek és a nőstények, illetve a különböző korú madarak eltérő színezetű és mintázatú tollruhát viselnek. Jóval egyszerűbb dolgunk van, ha sikerül egy pihenő példányt kiszúrnunk, tollas csüdje ugyanis biztosan felfedi tulajdonosának kilétét. vágómadárfélék (Accipitridae) családjának ölyvformák (Buteoninae) alcsaládjába tartozó, négy alfajjal rendelkező gatyás ölyv (Buteo lagopus) Észak-Amerika és Eurázsia tundráin és erdős tundráin fészkel. A vén kontinensen a törzsalak (B. lagopus lagopus) fordul elő, hazákban pedig skandináviai – főként finn- és svédországi, kisebb számban norvégiai – madarak vendégeskednek jellemzően október és március között. Előfordulhat, hogy már szeptemberben megérkeznek hozzánk az első gatyás ölyvek, míg a hazarepülést halogatók olykor még áprilisban is nálunk tartózkodnak. Alföldi területekhez, legfőképpen a Tiszántúlhoz és a Duna–Tisza közéhez kötődnek, felbukkanásukra ugyanakkor a Dunántúl több területén is lehet számítani. A telelők idehaza elsősorban mezei pockokra vadásznak, ebből kifolyólag leggyakrabban szántóföldek, rétek és legelők közelében tartózkodnak napközben. Költőterületükön a lemmingek az első számú zsákmányállatok, amelyeket a pockok követnek a sorban, a gatyásölyv-menüben azonban kisebb menynyiségben más kisemlősök, madarak és rovarok is szerepelnek. Dögöt csak ritkán fogyasztanak.

A gatyás ölyv valamivel nagyobbacska és hosszabb szárnyú, mint az egerészölyv: testhossza 49–60 cm, szárnyfesztávolsága 120–152 cm, testtömege 600–1600 g. A nőstények termetesebbek a hímeknél. Tollruhájá-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nak színezet- és mintázatbéli változatossága még a tapasztalt madarászokat is elbizonytalaníthatja a terepi nem- és kormeghatározások során, de szerencsére van két olyan jellegzetes bélyeg, amelyek kiváló támpontként szolgálnak: a fehér faroktő, amely alulról és felülről egyaránt látható, valamint a mindig feketés, kontrasztos kéztőfolt. Árulkodó még a tollas csüd, ettől „gatyás” ez az ölyvfaj, de ennek alaposabb szemrevételezéséhez egy éppen pihenő madarat kell kifognunk a terepen. Költőterületeiken májusban zajlik a nászrepülésük, amely során gyakran hallatják sajátos, az egerészölyvéhez hasonló hangjukat. Többnyire sziklapárkányon, ritkábban fán vagy talajon épült, növényi részekkel kibélelt gallyfészkük átmérője 60–90 cm, magassága 25–60 cm. Táplálékban gazdag években akár 7 tojást is rakhat a nőstény. A mintegy 30 napnyi költést követően június végén vagy július elején kikelő fiókákról még hetekig gondoskodnak a szülők. A repülés közben gyakran szitáló (zsákmányt kémlelve egy helyben lebegő) gatyás ölyvre nem leselkedik valódi veszély hazákban, állományai pedig szerencsére stabilak a költőterületein. Magyarországon áttelelő egyedeinek száma pocokjárásos esztendőkben meg is többszöröződhet, de átlagos táplálékellátottságú években jellemzően nem haladja meg az ezret. 쐍

Kiemelt oltalom A gatyás ölyv (Buteo lagopus) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 forint egyedenként. E tollas csüdű, cirkumpoláris elterjedésű, tundrákon és erdős tundrákon költő madár a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

Kalandozz velünk! Válogass ezernyi érdekes látnivalóból és túraötletből!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

220 000

80 000

670

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

KIDOLGOZOTT TÚRAÖTLET

TUTORIALVIDEÓK A YOUTUBECSATORNÁNKON

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ

Turista Magazin 2020 november

Articles inside

Zöldhullám

Erdőmánia

Gasztro

Ökotúra

Fókuszban a Természet

Tudástár

Rejtett Kincseink

Tudástár

Messzelátó

Jelvényvadász

A Hónap Turistaháza

MTSZ Híradó

Tudtad-e?

História

Hírek

Rejtvény