Így november végén, a lapszám készítésekor, amikor már megfakult a táj, és elcsöndesedtek a kertek, gyakran hallani a vörösbegy kedves énekét. Ezzel az óvatos, körültekintő, az etetőkön mégis megforduló madárral (Zöldhullám) és a természet megfigyelése jelentette mindennapi csodával kívánunk Olvasóinknak kellemes ünnepeket. Mi is próbáltunk az ünnepekre hangolódni. Ahogy e kicsiny madár is, körültekintően és áhítattal néztünk körbe hazánk legidősebb apátsági templomában (História), amelynek meglátogatását akár össze is köthetjük egy téli hétvégén a soktornyú Pápa felfedezésével (Városi Séta). Amellett, hogy mindig előszeretettel irányítjuk a figyelmet a pesti oldal látnivalóira, valahol szintén a rácsodálkozásé volt a főszerep a Csörsz-árok tanösvényen is (Rejtett Kincseink). Az áhítat mellett a bizalom volt útitársunk az „elesettségében is szép” Cserehátban (Két Keréken), ahol a felbecsülhetetlen értéket képviselő Árpád-kori és görögkatolikus templomok mellett a változás első nyomait is felfedeztük e jobb sorsra érdemes tájban. A t udatos belföldi turizmus témaköre vezetett minket az egész világon egyedülálló, jövőre debütáló Eurohorse Lovas Barangoló bemutatásához és a lóval való természetjáráshoz (Tudástár). Minden bizonnyal sokat tudna mesélni a bizalomról Alberti-Hamlet Nóra is, aki egyedül járta végig az USA legvadabb és leghosszabb túráját, a Continental Divide Trailt (Interjú). A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ebből kívánunk sokat az új esztendőre!
Címlapfotó: Koncz-Bisztricz Tamás: Vörösbegy
Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ)
Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
Felelős kiadó: Tassy Márk
Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu
Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! facebook.com/Turistamagazin
Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám
Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 1190 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám)
Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586
Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu)
Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu
Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jakab Éva (MTSZ Híradó)
A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.
MTSZ HÍRADÓ
HÍREK
TUDTAD-E?
Érdekességek az ünnepekhez kapcsolódóan
HISTÓRIA
Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan lébényi templomra
ZÖLDHULLÁM
Vörösbegy – Óvatos, de bizalmas
Új fogadóépület a Rám-szakadéknál Száraz lábbal a Dera-szurdokban
Kerékpárral „az elesettségében is szép” Cserehátban
METEO
Téli időjárás a népi regulák tükrében
Hazánk legtitokzatosabb védvonalának felfedezése
L óhátról az ország Minden, amit a lovas természetjárásról tudni akarsz
INTERJÚ
Eg y magyar lány, aki végigjárta az USA legbrutálisabb túraútvonalát
GASZTRO
Nyúlsomból sósat és édeset Finomságok a sóskaborbolya terméséből
A soktornyú Pápa Kisváros a Bakony peremén
TÚRAKÁRTYA
Ősi sziklák és régi nevek nyomában Vándorlás a Cserehát kies halmain
Ötvenhat túrázó vizsgázott sikeresen 2022-ben a Magyar Természetjáró Szövetség tagegyesületei által szervezett három bronzjelvényes túra vezetői tanfolyamon, tizenkét fő pedig ezüstjelvényes túravezető lett. A képzések folyamatban lévő megújítása miatt az MTSZ Oktatási Bizottsága a szokásosnál alaposabban kísérte figyelemmel a folyamatot.
Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy túrave zető-képzés szinte mindig létezett a természetjárásban. Az első, egyesületek közötti túravezető-képző tanfolya mokat 1930-ban szervezte a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete (BOTE). Az előadás-sorozat – amely az ál talános tudnivalókon kívül egészségtani, tájékozódási, jogszabályi, valamint felszereléssel, síeléssel és hegy mászással kapcsolatos ismereteket, továbbá egy külön blokkban az elsősegélynyújtást tartalmazta – annyira sikeres volt, hogy már 1931-ben megismételték.
Dr. Zsembery Gyula így írt a kezdeményezésről a Turisták Lapjában 1930-ban: „Ha ez a kísérlet beválik, a Szövetség az ilyen tanfolyamokat, »turista akadémi át« rendszeresíteni fogja, talán vizsgát is fog tartani és esetleg egyes vidékeken csak ilyen képesített vezetőknek
lesz joguk kirándulást vezetni, vagy más előnyöket is fog biztosítani részükre.” Kilencven éve, 1932-ben, az akkor tizenkilenc éves Magyar Turista Szövetség saját hatáskörben „intézményesítette” a túravezetői tanfolya mokat, majd egy évvel később elkészült a túravezetői képesítés rendje, elindultak a vizsgák. A túravezetői ké pesítés korabeli rendjéből részletesen megismerhetjük a túravezetőtől elvárt elméleti ismeretek sokaságát (min den bizonnyal ekkortól eredeztethető, hogy a túravezető egyfajta modern kori polihisztor).
Eszerint a túravezetéshez többek között a következők szükségesek: a turista-tízparancsolat szó szerinti tudása, a tájékozódásban (tájolóval, ködben, éjjel), a térképolva sásban (szintgörbék, csíkozás, fent és lent) való jártas ság, a „miheztartás túra közben a vezető és a vezetettek részéről” (haladás, pihenő, fényképezéssel kapcsolatos várakozások), az alpinizmus tárgykörébe tartozó alap fogalmak, illetve a téli túrázási lehetőségek és praktikák (síelés, „hókarikák”) ismerete.
Izgalmas kérdés volt a gyakorlati jártasság mérésének a mikéntje. Erre vonatkozóan dr. Strömpl Gábor térkép olvasó vizsgatúrákra tett javaslatából van elképzelésünk. A vizsgapálya 5–8 órás, forgalomban lévő turistatérké pen kijelölt útvonal volt, amely nem jelzett utakat érin tett. „A vizsga célja az, hogy a térképen bejelölt útvona lat pontosan mindenki végigjárja, útközben sehol el ne tévedjen.” A lebonyolítás és az ellenőrzés úgy valósult meg, hogy a vizsgázók 15 vagy 30 perces időközökben
indultak, egyedül haladtak, egymást nem érhették utol, megkeresték a megjelölt helyeket (forrás, szikla, tisztás stb.) az útvonalon, egyes kijelölt helyeken pedig ellen őrökkel találkoztak, akik feljegyezték a vizsgázó szá mát és érkezési idejét. A vizsgázók szintén felírták a térképükre az ellenőrök helyét és a találkozás idejét. Az egyenletes ütemű gyaloglás is feladat volt: „Nem ro hant, de tétovázó tájékozódása miatt nem is késlekedett.”
A jelen – 2022
Milyen manapság egy gyakorlati túravezetői vizsga? Épp olyan, mint 90 évvel ezelőtt. A 2022. október 22 ei, dél-dunántúli túravezetői vizsga pályája a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) térképésze által ké szített, 1 : 20 000 méretarányú turistatérképen volt ábrá zolva. A vizsgapálya – az MTSZ oktatási szabályzatának megfelelően – 6,5 kilométer hosszú volt, az egyik pályán 8, a másikon 9 ellenőrző pontot kellett a vizsgázóknak érinteniük, két állomáson pedig ellenőrökkel találkoztak, akik szóbeli kérdéseket tettek fel. Az indítási időköz 15 perc volt. A vizsgapálya több mint felén nem jelzett út vonalon kellett a leendő túravezetőknek tájékozódniuk.
Az MTSZ keretein belül két-három éve zajlik a szervezet képzési rendszerét, a túravezető-képzés jövőjét meghatá rozó, illetve megújító munka. A jelenlegi képzés keret rendszerben zajlik, a vizsgakövetelményeket szem előtt tartva az egyesületek módszertani szabadságot élveznek. Bár az elméleti ismeretek (élővilág és környezet, termé szet- és környezetvédelem, épített környezet, térkép, tá jékozódás, egészség, biztonság, természetjárói ismeretek stb.) még követik a több évtizedes példát, az utóbbi évek képzéseibe sok újabb elem is beépítésre került.
Az elmélet, a gyakorlat és az önálló témafeldolgozás mellett az egyénileg teljesítendő túrák is a képzés részét képezik: teljesítménytúra, tájékozódási túraverseny, jel zésfestő munkatúra. Az elméleti vizsga központi, a gya
A leendő túravezető lánya húzza ki édesapját egy árokból a gyakorlati túrán – Fotó: Jakab Éva
korlati vizsga pedig szabályokhoz kötött. Jól „vizsgázott” idén a túravezetőknek szervezett egynapos elsősegély nyújtás-tanfolyam. A jövő feladata, hogy a tematikában a hangsúlyok módosuljanak.
Az MTSZ új képzési rendszere nemcsak a túraveze tő-képzés témáját fogja tartalmazni, hanem képzési szintjeivel figyelembe veszi, hogy eltérő képzésigényei vannak a kezdő kirándulónak, a túravezetőnek és a ta pasztalt túravezetőnek.
Az MTSZ oktatási tevékenységének jövőjéről a 2023. ja nuár 14-én megrendezésre kerülő információs napon tud hatnak meg többet az érdeklődők. Részletek: mtsz.org
Források:
Jellinek János: A magyar természetjárás története (1939) Turistaság és Alpinizmus (1932) Turisták Lapja (1930–1932)
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A mozgalom célja az őshonos fafajokra való figyelemfelhívás, vala mint a kiválasztott fafajjal kapcsolatos ismeretterjesztés. 2013 óta online sza vazáson dől el, hogy a kuratórium által megadott három fafaj közül melyik lesz az Év Fája cím birtokosa. A mozgalom honlapján idén is bárki leadhatta a sza vazatát. 2022-ben a kecskefűz (Salix caprea), a rezgő nyár (Populus tremula) és a vénic-szil (Ulmus laevis) volt ver senyben, és mivel ez utóbbi nyerte a szavazást, 2023-ban ez a faj kerül az is meretterjesztés fókuszába.
Október 29-én a darvakkal együtt kanadai daru ér kezett a Hortobágyra – számolt be az év madárszen zációjáról a Birding Hungary, s ezzel ismét bővült Magyarország madárfaunája. A poszt szerint való színűleg ugyanez a példány tűnt fel Skandináviában még 2020-ban, és a madárbarátok azóta remény kedtek benne, hogy a darvakkal együtt egyszer Magyarországra is elvetődik. A kanadai daru Szibéria északkeleti részén és Észak-Amerikában költ, telelni rendszerint Mexikóban szokott.
Hargita megye turistaútvonal-hálózata 2600 kilomé ter hosszú, s ennek mintegy 70%-át már digitalizálták a hegyimentők. A digitális térkép a nyomvonalakkal ingyenesen letölthető, és a túraútvonalakat akkor is követhetjük a telefonunkon, ha nincs térerő. Egy-egy túránál fel van tüntetve az útvonal hossza, a nehézségi foka és a bejárásához szükséges idő is. Ezenfelül a honlapon van egy alkalmazás, amely a túra megszer vezésében is segíti a Hargita megyében kalandozókat.
Töltsd le a térképet, ismerkedj Hargita megye túrakínálatával!
Ha pótolni kell a túrázás során megcsappant energiát, érdemes betérni a Fresh Cornerbe a MOL-kutakon. Friss szendvicsek, péksütemény, hot-dog, továbbá számos helyen pizza várja az éhes vendégeket.
Teljesen meghódította a magyar lakosságot a MOL hot-dogja: idén hazánkban kö zel 7 millió eladott darabnál tart a Fresh Cornerekben kapható street food király. A legnépszerűbb íz továbbra is a klasszikus, de egyre kedveltebb a nyáron bevezetett XL magyaros hot-dog is.
Az étel népszerűsége nem véletlen, a jelenleg négyféle íz variációban kapható, grillkolbászos hot-dog a magyarok kedvence, hiszen gyorsan elkészül, laktató, az utazások során is könnyen fogyasztható, így az autósok elsősorban ezt választják, ha valami finom harapnivalóra vágynak.
Hamarosan pedig megérkezik az üzletekbe a hot-dog család legújabb, különleges, télies ízvilágú tagja, amely
december 1-jétől lesz elérhető az országszerte immáron közel 300 egységet számláló Fresh Cornerben. A fris sen készített kávék itallapját szintén érdemes lesz bön gészni, a forró cappuccinók és latték is helyet kapnak a kínálatban.
A MOL által készített fogyasztói kutatásokból kide rül, hogy az autósok többsége ma már többet igényel egy gyors tankolásnál: gasztronómiai élményt, rekreá ciót és változatosságot az utazás során. A Fresh Corner koncepciójának lényege pedig éppen az, hogy a finom kávén és harapnivalón túl lehetőséget kínál minőségi idő eltöltésére az utazóknak. Egyre több helyen várja terasz, szabadtéri fitneszpark, gyereksarok, pelenkázó és kutyafuttató is az utazókat. (x)
…mikor van az év leghosszabb éjszakája az északi féltekén?
A téli napforduló idején, jellemzően december 21-én. Ekkor a legrövidebb a nappal, míg a nyári napforduló idején (jellemzően június 21-én) a leghosszabb. A téli napforduló egyben a tavaszi nap-éj egyenlőségig (ez a nap rendszerint március 20-ára esik) tartó csilla gászati tél kezdete is bolygónk északi féltekéjén. Meg jegyezzük, hogy a meteorológiai tél Földünk ugyanezen részén december 1-jétől február 28-áig, szökőév esetén 29-éig tart. A téli napfordulóhoz a kultúrák többségé ben számos ősi eredetű népszokás kapcsolódik.
…mi a kiskarácsony? „Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?”
A Kodály Zoltán által a Nógrád megyei Palotás köz ségben éppen száz éve gyűjtött népdal a legtöbbünknek valószínűleg ismerősen cseng, ugyanakkor azzal, hogy mire is vonatkozik a „két karácsony”, csak kevesen vannak tisztában. A nagykarácsony napja december 25 ére, Jézus Krisztus földi születésének napjára, míg a kiskarácsony január 1-jére, újév napjára, tehát az új esz tendő legelső napjára esik. Jó tudni, hogy míg a nyugati kereszténység december 25-én, addig a keleti (ortodox) kereszténység január 7-én ünnepli a karácsonyt.
Szőlőből préselt színbor, tehát olyan ter mészetes eredetű bor, amely nem tartal mazhat mesterséges eredetű összetevőket, adalékanyagokat, hozzáadott cukrot vagy tartósítószert. A misebor nem lehet eleve vizezett, egy kevéske víz hozzáadása azonban – szim bolikus okokból – engedélyezett a szentmise során. Bár az átváltoztatott misebor Krisztus vérévé (az ostya, a kovásztalan kenyér pedig Krisztus testévé) lényegül át, a leggyakrabban mégsem vörös-, hanem fehérbort használnak liturgikus célokra. Ennek hátterében prak tikus megfontolás áll: a fehérbort könnyebb kimosni a fehér textíliákból. Érdekesség, hogy a görögkatoliku sok előnyben részesítik a vörösborokat, mivel azokat „mélyebbnek”, gazdagabb szimbolikájúnak tartják.
…melyek a karácsonyt nevükben őrző helységeink?
A Zala megyei Mikekarácsonyfa község, a Fejér megyei Nagykarácsony község, a Zala megyei Karácsonyhegy (Zalaegerszeg városának egyik külterülete), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karácsonylova-tanya (Borsodnádasd városának egyik külterülete), valamint a Pest megyei Karácsonytanya (Százhalombatta városának egyik külterülete). A tel jesség kedvéért meg kell említenünk a Heves megyei Karácsond községet is, amelynek neve (dobpergés!) a karácsony szóból képződött.
…mi mindennel etetheted a madarakat télen?
Növényi eredetű táplálékként elsősor ban a napraforgómag ajánlott, ame lyet kölessel, dióval, mogyoróval vagy pisztáciával is kiegészíthetünk. Állati fehérjék és zsírok forrásaként a nem sós szalonna, a kacsa-, liba- vagy ser tésháj, valamint a faggyú a legmegfe lelőbb. A gyümölcsök közül az alma igen népszerű a tollruhások táborában, persze nem árt felszeletelni nekik, hogy gondtalanabb legyen a csemegézés. Biztosítsunk számukra vizet is egy kis itatóban, hálásak lesznek érte. Csak ak kor vágjunk bele a madarak etetésébe, ha folyamatosan, egész télen át képesek vagyunk róluk gondoskodni!
A december 24-ei legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet (–26,6 °C) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnok városában 1963-ban, míg a legmaga sabb napi maximum-hőmérsékletet (17,7 °C) Békés megye székhelyén, Békéscsabán mérték 1958-ban. E két hőmérsékleti érték alapján a napi abszolút hő ingás 44,3 Celsius-fok. A legcsapadékosabb december 24-e 1959 szentestéje volt, ezen a napon 40,8 millimé ter csapadék hullott a Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti községben.
Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.
ppen delet harangoznak, amikor megállunk az impozáns látványt nyújtó Szent Jakab-templom mel lett. Falai tövében, egy levélkupa con kiscica heverészik, és még a nap is kisüt, így igazán idilli hangulatban csodálhatjuk meg az egyébként rendkívüli építményt. A templom déli tornyában négy harang található – tudjuk meg vezetőnktől, Nagy Ildikótól, aki, úgy tű nik, a templom minden kis szegletét és kövét ismeri. Ilyenkor, délben, a 8 mázsás Hősök harangja szól, nála eggyel kisebb a 4 mázsás Jakab-harang, és van még kettő, a 2,5 mázsás Mária-harang, illetve a 60 kilós lélekharang, amelyet akkor szólaltatnak meg, ha valaki el hunyt a településen.
Szinte hihetetlen, hogy a templomot az 1100 as évek közepén kezdték építeni a település leg magasabb pontján a kolostorral együtt, amely nek ma már csak egy része látható. Ebben az épületben van most a látogatóközpont a jegy pénztárral, ezért ha a templomot szeretnénk megnézni, először ide kell betérnünk.
A hatalmas építkezés 40-50 évig folyt, amelyen 60-70 kőművesmester dolgozott a brigádjá val, itáliai és francia kőfaragókkal. 1206-ra már minden állt itt, a templom, a kolostor,
Jegyet venni a templom mellett álló látogatóközpontban lehet
a kerengő, középen szökőkúttal, ahogy a többi bencés rendi apátságnál. Az épületegyüttes első írásos említése 1208-ból származik.
Fertőrákos kőfejtőjéből származnak azok a jó kora mészkőtömbök, amelyekből megépítették a templomot. Ha kicsit közelebbről megnézzük, érdekes dolgot vehetünk észre: a kő telis-tele van fosszíliákkal, megkövesedett csigákkal és kagylókkal. Az is látható, hogy a tömbök színe nem egyforma, vannak egészen fehér, sárgásbar na és pirosas darabok is. Utóbbi annak köszön hető, hogy némi bauxit is keveredett a mészkő be, mert ezt már nagyon mélyről bányászták.
Az épület legnagyobb része több mint 800 éves
Ha még tovább vizsgálódunk, fura vésésekre is felfigyelhetünk a köveken: fordított A és M,
fektetett S és T, nyilak és hasonlók bukkannak fel itt-ott. A jelenség nem egyedi. A különös jeleket maguk az építők hagyták ott: a kőfa ragók kézjeleit fedezhetjük fel bennük, és az is kiderül belőlük, hogy miként illeszkednek össze a kövek.
És még mindig van mit nézni kint: nem hagy hatjuk ki a „legfontosabbat”, amire már a cím ben is utaltam. Az oldalsó kapuzat jobb oldali oszlopának tetején egy angyal csücsül. A legen da úgy tartja, hogy ő az, aki minden viszontag ságtól és pusztítástól megvédi a templomot és a lébényieket. A másik oldalon lenne a párja, de hiányzik, látszik, hogy azon a helyen javításra volt szükség. Azt mondják, az az angyal útra kelt, és mindig annak segít, aki éppen bajban van, és fohászkodik hozzá.
Az építők kézjelei (balra) és a templomra vigyázó angyal (jobbra)
A főkapun is találunk kőarcokat a díszes or namentika mellett. Az egyik a gazdag kegyúri családból származó építtetőt, a másik pedig az apátot szimbolizálja. Ha felnézünk, egy kronogrammát is felfedezhetünk, azaz sza vakba rejtett római évszámot. „Íme, megújul tam, és az épség megadatott nékem” – szól a latin felirat, amely az 1879-es évszámot rejti. Ezekben az években esett át a templom egy hatalmas renováláson, ezzel az első restaurált műemlék lett Magyarországon.
A lébényi templom a Szent Jakab út magyarországi állomása
Mielőtt belépünk a templomba, még egy utol só dolog: mindkét bejárat előtt egy fésűkagyló alakú jelzést vehetünk észre a földön. Ez nem más, mint az El Camino jele, a lébényi temp lom ugyanis a világhírű zarándoklat egyik ma gyarországi állomása.
Az 1100-as években épült templom belseje egy két javítást leszámítva teljesen eredeti
Belépve ne számítsunk hatalmas freskókra és aranyozásra: egy egyszerű középkori, román stílusú kőtemplomban járunk, amelyben dí szítések nincsenek, és belül is kissé erődszerű. Ezt az érzést fokozzák a kis méretű, lőrésszerű ablakok. A templom nagyon masszív, nem vé letlenül. Ugyan vagy 600 évig csak a szerzete seknek volt szabad belépni ide, veszély esetén, például ha jöttek a tatárok vagy a törökök, kivételt tettek, itt húzta meg magát a lakos ság is. A belső tér puritánsága ellenére mégis lélegzetelállító, pontosan azért, mert tudjuk: ugyanezek a falak vették körbe a betérőt már 800 évvel ezelőtt is.
És hogy mi történt akkor? A legenda szerint réges-régen élt itt egy kis szerzetesi közösség, amelynek tagjai szerettek volna Isten dicsősé gére egy hatalmas templomot építeni, de nem volt rá pénzük. A közösség vezetője egy nap elhatározta, hogy felkerekedik, és mindenkép pen szerez segítséget, valamilyen támogatást,
pénzt vagy köveket, hogy méltó helyen tudják dicsérni a jóistent. Sokáig úton volt, és amikor visszatért, nem köveket és nem is adományt hozott, hanem egy jókora juhnyájat.
A rend tagjai kétkedve nézték: mit kezdjenek ezzel a sok birkával, hogyan lesz ebből templo muk? Vezetőjük erre azt mondta: „Ne legyünk hitetlenek, a jóisten biztosan segít rajtunk, imádkozzunk egész éjszaka!” Így is tettek, de előtte még kihajtották a juhnyájat a dombtető re. A juhok elfeküdtek, szunyókáltak, a szerze tesek pedig egész éjjel áhítatosan imádkoztak és énekeltek. Reggel felnéznek a dombra, és mit látnak? A juhokból hatalmas kövek lettek. Ezekből építették fel a templomot.
A valóság, ahogy az már lenni szokott, ennél sokkal kevésbé izgalmas. A templomot egy testvérpár építtette, akik a Győr nemzetségbe li lovagok leszármazottai voltak. Temetkezési helyet szerettek volna maguknak (feltételez hetően ma is ott nyugszanak az oltárok alatt),
illetve azt akarták, hogy legyen, aki a lelki üd vükért imádkozik, ezért a bencésekre hagyták a kolostor és a templom működtetését.
A rend jó háromszáz évig éldegélt itt békében. 1529-ben aztán erre haladnak Bécs felé a törö kök, akik felgyújtják a templomot, lerombolják a kolostort, a szerzetesek pedig Pannonhalmára menekülnek. Egy ideig üresen, tető nélkül áll a templom, mígnem egy nap olasz munkások érkeznek, hogy elhordják köveit a győri vár megerősítéséhez. Amikor azonban meglátják a még mindig mutatós épületet, az olaszok megtagadják a munkát, és azt mondják, bíznak abban, hogy egyszer még valaki helyreállítja.
Így is történik: 1631-ben a győri jezsuiták kerül nek ide, akik megkapják az apátsághoz tartozó birtokokat is, majd azok hasznából rendbe teszik a templomot. Visszaépítik téglából az északi tor nyot (ezt láthatjuk ma is) és a tetőzetet, valamint helyrepofozzák a romos kolostort is, legalábbis akkora részét, amekkorára szükségük volt. Jön megint a török, ismét rombol, a jezsuiták pedig megint rendbe hozzák az épületegyüttest.
A szerzetesek 1773-ban hagyják el Lébényt, amikorra már tudni lehetett, hogy hamarosan
A két torony közül ez az, amelyet a töröknek nem sikerült lerombolnia
A díszes szószéken evangélisták láthatók
érkezik a császári rendelet, amely feloszlatja a rendjüket. Ezután a templom jó ideig üresen áll. A 19. században a Zichy család birtokolja a területet, és a lakosságnak adja az addig csak szerzetesek által használt templomot – így lesz plébániatemplom 1838-ban, és onnantól fogva a katolikus közösség használja.
Történetének azonban itt még nincs vége. 1841-ben hatalmas tűzvész pusztít Lébényben, amely valószínűsíthetően egy lakóházból eredt. Betör a templom faajtaján is, és mindent el pusztít, ami fából volt a belső térben. Nagy felújításra van szükség, amelyet először ado mányokból finanszíroznak. Ekkor készül el az egyedülálló szárnyas oltár és a szószék is, 1872 után pedig megemelik a tornyokat, új sisako kat kapnak, vízköpőket helyeznek el rajtuk. Végül a műemlékvédelem is bekapcsolódik a felújításba. Azóta a templomot nem érte nagy pusztítás, szerencsére a második világháborúra is csak néhány golyónyom és az egyik torony kisebb sérülése emlékeztet.
Bár a templom puritán belül, érdekességeket azért bőven láthatunk idebent. A különleges szárnyas oltárhoz foghatót például nemigen találunk Magyarországon: egy német épí tész, August Ottmar Essenwein tervezte éppen akkorára, hogy betöltse a teret. Ha sonlókat inkább a Felvidéken és Erdélyben, illetve Németországban láthatunk. Közepén a templom védőszentje, Szent Jakab apos tol áll, az első apostol, aki vértanúhalált halt Jézus Krisztusért.
És hogy mi köze van a kagylókhoz? A történet úgy szól, hogy földi maradványait hívei méltó helyen szerették volna eltemetni, ezért csó nakba ültek vele, de a spanyolországi partoknál hajótörést szenvedtek. Ők megúszták, de a test eltűnt. Imádkozni kezdtek, mire kisebb vihar támadt, és Jakab apostol földi maradványait kivetette a víz, ruháján rengeteg fésűkagylóval. A szárnyas oltárt egyébként hamvazószerdán, a nagyböjt kezdetekor bezárják, majd 40 nap múlva, húsvétkor nyitják ki. Még egy érdekes ség az oltárral kapcsolatban: úgy tájolták, hogy július 25-én, Szent Jakab napján a nap délután pont az ő alakját világítsa meg.
A templom orgonája szintén kivételes, formá ja az épületét követi. A rózsaablakban Szent Mihályt láthatjuk, a kétoldali, kisebb ablak üvegek szenteket ábrázolnak, egyik oldalon a nők, másikon a férfiak sorakoznak. Ebből egyből lehet tudni, hogy a nők és a férfiak a templom mely oldalán ülhettek le, régebben ugyanis nem keveredett a két nem egymással a szentmiséken. A hatvanas évek elejéig egészen máshogyan festett egy mise, mint ma: latinul tartották, és a pap háttal állt a híveknek.
A jobb oldali mellékhajóban Mária-oltár, a bal oldaliban Margit-oltár található, ez utóbbi an nak a kis templomnak az emlékét őrzi, amely valaha szintén a településen állt. Antiochiai
Szent Margitról valószínűleg kevesen hallot tak. A lány 300 körül élt Antiochiában, a mai Törökország területén, egy pogány pap lánya volt, de anyja meghalt, ezért egy keresztény daj ka nevelte a saját hite szerint. 15 éves volt, ami kor bárányt legeltetett a barátnőivel. Arra járt egy római elöljáró, akinek nagyon megtetszett, feleségül akarta venni. Azt szerette volna, hogy Margit tagadja meg a hitét, ám mivel ezt a lány nem volt hajlandó megtenni, börtönbe zárta, ahol válogatott kínzásoknak vetette alá. Mivel nem sikerült megtörnie, végül lefejeztette, így vértanúhalált halt a hitéért. Lába alatt egy sár kány fekszik a templomban látható szobron: állítólag a gonosz sárkány formájában környé kezte meg, hogy meggyőzze, adja fel a hitét.
A román stílusú templomon néhány vízköpő jelképezi a gonosz legyőzését
A sárkányábrázolás odakint is megjelenik víz köpők formájában, rá is kérdezek, mit keres ez a negatív szereplő egy ilyen áhítatos hely színen. Természetesen erre is van magyarázat. Egy francia legenda szerint volt egyszer egy városka, mellette egy nagy tóval, amelyben egy sárkány élt. Ezzel még nem is lett volna gond, de mindennap fel kellett áldozni neki valakit, hogy ne bántsa a település lakóit. A püspök egy nap megelégelte a helyzetet, és ment, megküzdött a sárkánnyal. Sikerült levágnia a fejét, majd kitűzte a templom tetejére, ezzel hirdetve, hogy legyőztük a gonoszt, a templom pedig egy biztonságos hely. Így kerülnek a csúf szörnyek Isten házára, a lébényi templomra ugyanúgy, mint a párizsi Notre-Dame-ra.
Erdőségeink gyakori kakukk gazdája előszeretettel látogatja télen az etetőket, tollazatát felfújva pedig egy pompás kis „gömbmadár” benyomását kelti. Hímjét és nőstényét egyaránt könnyű felismerni, a fiatalok beazonosítása ugyanakkor már próbára teheti a határozásban kevésbé jártasakat. Éneke egészen egyedi, amelyet esetenként utánzások is színesítenek.
Írta: Nagy Loránd István
Averébalakúak (Passeriformes) rend jének légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó vörösbegy (Erithacus rubecula) egy politipi kus faj, amelynek nyolc (egyes szerzők szerint kilenc) alfaját különböztetjük meg. Érdekes ségképpen megjegyezzük, hogy egészen a közelmúltig a rigófélék (Turdidae) családjába sorolta e madárfajt a tudomány, a modern ta xonómiai kutatások eredményei ugyanakkor felülírták rendszertani hovatartozását. A vö rösbegy elterjedési területe ÉszaknyugatAfrikától a vén kontinens legnagyobb részén át egészen Délnyugat-Szibériáig húzódik. Európa kontinentális területein a törzsalak (Erithacus rubecula rubecula) fészkel, amely nek areája egészen az Urálig és NyugatTörökországig tart. Részleges, rövid távú, éjszakai vonuló: az Európában költők több sége Nyugat-Európában és a Földközi-tenger partvidékén, míg az Uráltól keletre fészkelők a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában telelnek.
Az európai vörösbegyek tavasszal és ősszel vonulnak, a csúcsidőszak jellemzően már cius–áprilisra, illetve szeptember–októberre esik. Bár a Kárpát-medencei fészkelők zöme az ősz első hónapjában elhagyja költőterüle tét, enyhe időjárás esetén a hazai állomány egy része Magyarországon telel át. Decemberben és januárban jó eséllyel megpillanthatjuk az etetőket is előszeretettel látogató „maradókat”, mégpedig olyan észa ki – nagyobb testű, hosszabb és hegyesebb szárnyú – vörösbegyek társaságában, amelyek nálunk vé szelik át a hideg évszakot.
Kiemelt
A vörösbegy (Erithacus rubecula) a védett állatfajok közé tar tozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 forint egyedenként. E pompás megjelenésű légykapóféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.
A vörösbegy hazánkban domb- és hegyvidéki erdőségekben, alföldi liget erdőkben, parkokban, arborétumokban és nagyobb méretű, erdős területekhez közeli kertekben fészkel, de leginkább a gazdag alj növényzetű, kisebb vízfolyásokkal is rendelke ző, 200 méternél nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő erdőket részesíti előnyben költése idején. Legjelentősebb állományai az Északi-középhegységben élnek, előfordulási valószínűsége pedig a Kisalföldön és a Tiszán túlon a legkisebb. Évente kétszer, rendszerint április–májusban és június–júliusban költ, de pótköltése is előfordul. A hímek március
Madárdal Ha kíváncsi vagy a vörösbegy énekére, hívó hangjára vagy riasztására, szkenneld be a QR kódot!
közepétől foglalnak territóriumot, a finom gyökerekkel, tollakkal és állati szőrzettel bélelt fészket –amelyet az ismert fészekparazita (költésparazita), a kakukk (Cuculus canorus) gyakran szemel ki magának, hogy saját tojásait ügyesen belecsem péssze – a tojó építi gyökerek közé, fatör zsek alá, patakparti üregekben száraz növényi részek és moha felhasználásával. Csak a nős tény kotlik az 5–7 tojáson, amelyekből 13–14 nap múltán kelnek ki a fiókák. Az apróságok eleinte igen gyámoltalanok, önállósodásukig az őket tápláló szüleik segítségére szorulnak. A vörösbegymenü elsősorban rovarokból és pókokból, kisebb mennyiségben férgekből és csigákból áll, ősz végén és télen azonban megnő a növényi összetevők szerepe az ét rendben: madarunk ilyenkor különböző bo gyóterméseket fogyaszt. Zsákmányát főként a talajon ugrándozva cserkészi be. Pár szökdé cselés között meg-megáll, bókol egyet, farkát felcsapja, mozdulatlanná dermedve fürkészik, majd lecsap a finomnak ítélt falatra. Óvatos természetű, de nem félős: bizalmas tekintetét gyakran az emberre is rászegezi.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban Az Év Madara címmel tüntette ki a a 12–14 centiméter hosszú, 16–22 gramm tömegű, 20–22 centiméter szárnyfesz távolságú, kifejletten narancsvörös pofa- és mellfoltot viselő vörösbegyet, amelynek fia taljai barnás alapon sárgásan pettyezettek.
Természetjáró szemmel nézve min den bizonnyal hazánk egyik leg látogatottabb helyszíne a Dömös környéki, vadregényes szurdok völgy, a Rám-szakadék, de a közelben ma gasodó, csodálatos panorámájáról nevezetes Prédikálószék, illetve a Vadálló-kövek sem sokban maradnak el tőle. A Szentfa-kápol na és a Kaintz György-forrás az itteni túrák csomó- és kezdőpontja, különösen azóta, hogy a Rám-szakadék bejárása csak egy irányban ha ladva engedélyezett. A hely népszerűségét jól tükrözi, hogy a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. évente több százezer belépést regisztrál itt. Szeptember végétől egy korszerű, többfunkci ós fogadóépület szolgálja a természetjárók ké nyelmét és biztonságát a Dömösről vezető út mellett, a Szentfa-kápolna szomszédságában. A 29 négyzetméter
47.752913, 18.903261
szintjén a kilátással, valamint a büfé jóvoltából a helyi termékekből készült finomságokkal lehet ismerkedni, de akár a magunkkal hozott ele mózsia elfogyasztására is lehetőségünk nyílik.
Az épület első emeletén külön helyiséget alakítottak ki a bajba jutott turisták ellátásá ra. A defibrillátor, az elsősegélycsomag és a
Ha még többet szeretnél megtudni a fogadóépületről és a megközelíthetőségéről, szkenneld be a QR kódot!
hordágy mellett az erdei kirándulások során gyakori problémát okozó kullancscsípés elleni eszközök, valamint a darázscsípés sürgősségi ellátásához szükséges gyógyszerek és kötsze rek is megtalálhatók itt. Mindezek használa tát szakképzett személyzet segíti. Az épület nyitvatartása jelenleg változó, a helyi erdészet ugyanis még tárgyal az üzemeltetéséről.
A Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen valósult meg
A beruházást a Pilisi Parkerdő Zrt. valósítot ta meg a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban, a Széchenyi 2020 európai uni ós projekt GINOP-7.1.2.-15-2017-00019-es kódszámú, Lépésekre a Dunakanyartól című pályázat keretei között. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: https://projekt.mtsz.org
Nyár, illetve ősz folyamán készültek el a népszerű Dera-szurdok új hídjai és pallói, így akkor is szárazon úszhatjuk meg a túrát, ha éppen „bő lére van eresztve” a szurdokon átfolyó Dera, más néven Kovács-patak.
Budapest környékén nagy népsze rűségnek örvend a Pilisszentkereszt mellett található Dera-szurdok, ami érthető, hiszen könnyen megközelít hető, minden évszakban gyönyö rű, nem mellesleg pedig itt vezet az
47.685488, 18.920223
Országos Kéktúra 15. szaka sza. Ennek köszönhetően hétvégente szinte alig lehet megállni autóval a szurdok alsó bejáratánál lévő parkoló ban, de hétköznapokon is szinte mindig össze lehet futni valakivel a sziklák között kacskaringózó ösvényen. Sajnos az elmúlt években nagyon leromlott a szurdokban található hidak állapota, ezért igen csak időszerűvé vált ezek megújítása.
Egy uniós pályázatnak köszönhetően épültek új hidak és hordalékgátak ebben a csodála tos, alig egy kilométer hosszú szurdokban, de ezeken kívül erdei bútorgarnitúrák, tűzrakó helyek és esőbeállók is létesültek a parkoló melletti erdei pihenőhelynél, remek lehe tőséget biztosítva egy kis szalonnasütéshez, piknikezéshez vagy éppen bográcsozáshoz. A természetjáróknak további jó hír, hogy a Dera-szurdok megújítása mellett lezajlott a fokozottan védett természeti területen, a Pilis-tetőn található Boldog Özséb-kilátó környezetének rendezése is, így az végre méltó módon fogadhatja a kirándulókat.
Ahogy a bevezetőben is írtuk, a Dera-szurdok nem véletlenül népszerű, mert szinte tökéletes kirándulóhely, amelyet minden évszakban ér demes felkeresni. Tavasszal jó eséllyel víz cso bog a patakmederben, nyáron – a legnagyobb kánikulában is – ér tékelni fogjuk az árnyas szurdok hűvösebb mikroklímáját, ősszel színes levéltakarón vonulhatunk végig a kacskaringós ösvényen, télen pedig teljes pompájában, lomb takarás nélkül láthatjuk a völgy sziklacsodáit. Ez utóbbiakat természetesen a víz alakította ki, bár néhol úgy néznek ki, mintha csak egy óriási gyerkőc hajigálta volna el a kedvenc kavicsait. Hiába a sok híd, babakocsit nem fogunk tudni végigtolni a sziklás terepen, viszont négy év
feletti gyerekekkel már felettébb jó móka lehet a patakmeder szikláin végigugrálni. Ha meg találjuk a Dera-szurdok parkolóját (a Google Maps és a Waze navigációs alkalmazás is is meri), nincs más dolgunk, mint átkelni a kis patakon, majd követni az Országos Kéktúra jelzéseit egészen Pilisszentkeresztig. Itt két le hetőségünk van: vagy folytatjuk utunkat a kék sávon, és betérünk például egy sütire a falu valamelyik cukrászdájába, vagy a település ha tárában visszafordulunk, és nem a kék jelzésen megyünk vissza a parkolóig, hanem az ott indu ló kék háromszög jelzést követve felkaptatunk a szurdok melletti magaslatokra.
Nagy kaptatóra ne készüljön senki, annyi szint viszont összejön, hogy szép panorámákban lesz részünk az ösvény melletti kilátópontokon. Az egyik helyről még a Megyeri híd teteje is megfigyelhető, a másik irányban pedig a Pilistető uralja a látképet, rajta a Boldog Özsébkilátóval. Geoládavadászoknak jó hír, hogy az egyik ilyen pont közelében egy kis láda lapul, így érdemes előre készülni geoládában hagy ható mütyürökkel. Érdekesség, hogy a szurdok
A beruházást a Pilisi Parkerdő Zrt. valósította meg a Magyar Természetjáró Szövetséggel kon zorciumban, a VEKOP-4.1.1-15-2017-00007 kódszámú projekt keretei között. A projekt teljes költségvetése 1 078 970 645 Ft, ebből a Pilisi Parkerdő Zrt. fej lesztései 827 584598 Ft-tal részesültek. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: https://projekt.mtsz.org
Ha még többet szeretnél megtudni a Dera szurdokról és annak megközelíthetőségéről, szkenneld be a QR kódot!
végén, Pilisszentkereszt határában egy jókora víznyelő tátong az út mellett, szomszédságában az összes fontos tudnivalót ismertető informá ciós táblával. Erről megtudható, hogy a mélybe vezető sziklaüreget „Ősnyelő” névre keresztel ték, amióta pedig kisebb a patak vízhozama, nem sok dolga akad, van viszont lejjebb, a patak medréhez közel egy másik víznyelő, ám ennek bejáratát vasajtó fedi. Nem véletlenül, ugyanis alatta egy 80 méteres mélységig feltárt barlang lapul, amelyet nem is olyan régen, 2011-ben az Anubisz Barlangkutató Csoport tárt fel.
Rockenbauer Pál stábja még a térkép hiányára panaszkodott, de anélkül is megannyi rejtett kincset talált az általa így aposztrofált dombságban. Térkép már van, az elesettség viszont maradt, ahogy az egyedülálló Árpád-kori és görögkatolikus templomok áhítata is. De mintha a változás első nyomait is láttuk volna e jobb sorsra érdemes és egyébként kerékpárért kiáltó tájban.
z egykor cserfáiról ismert, apró falvas, dimbes-dombos Cserehát, az Országos Kéktúra „nagy fehér foltja”, meg persze az attól észak ra található, bringázás során kihagyhatatlan Rakacai-völgymedence, a Tornai-dombság és az Alsó-Bódva-völgy ma is „ritkán látogatott, mert látnivalók nélkülinek mondott” táj. A va lóság az, hogy az ország halmozottan hátrányos kistérségeiben járunk, s bizony, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat elkészülte óta sok tekintetben csak rosszabb lett a helyzet.
Ahogy Sinkó László mesélte anno: a Csere hátnak történelme is kegyetlen volt, még az ellenségnek sem kellett tartósan, annál na gyobb volt itt a pusztítás. A termőföld sovány, a természeti erőforrások szűkösek, s amikor az első világháborút követően a térség elvesztette kassai felvevőpiacát, közigazgatási, kulturális és emberi kapcsolatait, akkor e városhiányos tér ség végérvényesen perifériává vált. A második világháború után a tágabb környék iparosítása ellenére is folytatódott a falvak elnéptelenedé se, ahogy azt Rockenbauer Pál is dokumentál ta, a rendszerváltással pedig minden remény végleg szertefoszlott.
A Rákóczi-szabadságharc és az azt követő pes tisjárvány miatt a Cserehát egyébként egyszer
A Rakaca patak vadregényes völgye és a Szalonnai-karszt jellegzetes sziluettje Rakaca templomától nézve
már szinte teljesen elnéptelenedett. Akkoriban az érkezők számára nyújtott adómentesség volt a megoldás. Jöttek is telepesek, többek között felvidéki ruszinok, akik felépítették látványos görögkatolikus templomaikat.
A nyugodt út és a nyugodt táj (meg persze a sok és egyedi kulturális látnivaló) egyaránt kerékpárért kiált
A tájegységet átszelő Országos Kéktúrát já rók is csak egy szűk szeletét ismerhetik meg e tájnak, de a név hallatán a legtöbben bizony a Börzsöny és a Mátra között elhelyezkedő Cserhátra asszociálnak, ha gondolnak egyálta lán valamire. Volt egy remek kezdeményezés a gyalogos természetjárók részéről, de a Cserehát Turistája mozgalom végül érdeklődés hiányá ban 2016-ban hivatalosan megszűnt. Pedig ma, ha valakit leraknak Irotán, Viszlón vagy Keresztétén, a szépen felújított házak között, a kifejezetten festői tájban sétálva nagy meg lepetésben lesz része. Kerékpárral nemcsak ha tékonyan fűzhetjük fel a ritka látnivalókat, de a jót is felfedezhetjük ebben az elfeledett tájban.
„Itt tényleg csak a rosszról beszélt minden ki, még a vendéglátás kapcsán is. Minek ide jönni, nincs itt semmi látnivaló... Az elmúlt években viszont valami változás tényleg el kezdődött, kezdenek értékként tekinteni erre a vidékre” – ezt már Barta József, az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola energikus igazgatója mondja, útban Irota felé. „Nagyon sok nehéz sorsú ember él itt, de min ket olyan emberek látogatnak, akik rá tudnak csodálkozni erre a tájra, s ha a helyi azt látja,
hogy másoknak ez értékes, akkor elkezd hinni benne. Nyáron mintegy hatszáz gyerek kerék pározott a Cserehátban az itt első ízben meg szervezett vándortábor jóvoltából. Egy részük a családjával remélhetőleg visszatér ide, ahogy a kéktúrázók közül is sokan megszállnak Irotán, s egyre többen gondolják úgy, hogy jobban kör be kellene nézni errefelé. Irotán az elmúlt 20 évben nem volt bolt, most pedig, hogy rendsze resen vannak itt vendégek, főleg gyerekcsopor tok és kerékpárosok, egy vállalkozó meglátta a lehetőséget ebben. A változást hirdeti az is, hogy megjelentek a prémiumminőségű helyi termékek és a »gyüttmentek« is, hiszen itt nagy a csönd, a házak pedig olcsók.”
Mindennek akár szimbóluma is lehetne a mintegy 80 lelket számláló, az OKT által is érintett Irota, ahol magas színvonalú erdei iskolát és bakancsos szállást is üzemeltet a görögkatolikus egyház, s ahol nem mellesleg az ország egyetlen, zéró kibocsátású szállás helye is működik. A környező hegyvidékek, a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Tokaji-hegység árnyékában még mindig „fehér foltnak” számít idegenforgalmi szempontból a Cserehát, de a most induló kerékpáros- és lovasturizmus talán áttörést hozhat.
Persze a mélyszegénység nagyon is látható, s az egyházak nemcsak akkor lépnek fel tudatosan térségfejlesztőként, amikor minőségi szálláshe lyet alakítanak ki egy volt parókia üresen álló épületéből, mint Irotán a görögkatolikusok,
Irota turista szállásként is működő erdei iskolája
hanem akkor is, amikor nem hagynak meg szüntetni iskolákat, avagy amikor robotikával foglalkozó labort építenek az edelényi iskolá ban (szintén a görögkatolikusok).
Józseffel reggelig tudnánk beszélgetni hagyo mányról és progresszív térségfejlesztő kezde ményezésekről, amelynek kombinációja any nyira hiányzik az országból, de indulnia kell, másnap az Esztramos-hegy új vasalt útjaira viszi diákjait. Mi pedig ott maradunk Irotán, és a Cserehát közepén a dézsafürdőből hallgatjuk az éjszaka tökéletes csöndjét.
A ma már üdülőfaluként ismert Szanticska sorsa az 1990-es években került útelágazásba
A Másfélmillió lépés Magyarországon című, le gendás sorozat egyik emblematikus jelenetében
„Majd eljönnek a városrul, s fognak itt tenyerelni”
mondja ezt egy idős asszony az akkor 28 la kosával az ország legkisebb településének szá mító (1870-ben a szomszédos Abaújlakhoz csatolt) Szanticskán arra a kérdésre, hogy mi lesz a faluval. S bizony, Szanticska a sorozat el készültét követően kihalt, de jöttek a városiak, a falu megmenekült, és az átalakulás országos hírnevet szerzett neki. Az 1990-es években a Pál család kezdeményezésére indított gye rektáboroztatás mentette meg a falu házait az enyészettől, ma pedig Szanticska egy, a csend közepén álló üdülőfalu. Mintegy 10 család tu lajdonolja a szépen felújított 19 házat, a faluház éppen épül, igaz, nem sok, de van ismét állandó lakos, a többi tulajdonos pedig hétvégén jár ide, zömében Budapestről. Szanticska tehát ma már nem csupán arra jó, hogy elmerengjünk a táj múltján, de mint a most induló Eurohorse lovas túra egyik állomása, a jövőn is érdemes itt gondolkodni.
Szanticska kétségkívül a Cserehát egyik – tu risztikai szempontból szó szerinti – epicent ruma: tekintélyes szálláskapacitása ideális
Szanticska sosem volt skanzen, hiszen itt az épületek eredeti helyükön állnak
családi célponttá teszi a falut, ahol egyre több a kerékpáros túrázó, illetve ahol még esküvő ket is szerveznek. Az üdülőfaluban áll – igaz, leggyakrabban üresen – a római katolikus és a görögkatolikus kápolna, sőt még egy kis ha rangláb is. Innen indulunk első körtúránkra, amely lényegében a Cserehát keresztmetszetét adja: mindenből egy kicsit.
Első célpontunk a Szanticska feletti Magashegy hátán álló új kilátó, amelyet a bringákat lerakva, gyalog közelítünk meg. Bár eső ré gen esett, az őszi ködök napokra beborították a tájat, s bizony emiatt a kéktúrázók által jól ismert, vendégmarasztaló sár ezen a rövid sza kaszon is megmutatja erejét. Már csak emiatt is jobb szerintem a Cserehát lankáit bringával felfedezni, ahol nem mellesleg az alsóbb rendű országutak egy jelentős részét felújították az elmúlt években.
Ez az elfeledett táj a kilátóból mutatja meg iga zi arcát: tágas dombtetők és lankás oldalak (a magyarországi dombságok között itt az egyik legkisebb a völgysűrűség), széles, sokszor mo csárrétekkel övezett patakvölgyek, cserjésedő egykori legelők, hagyásfák, legelő állatok, egyes helyeken pedig a névadó, mára jórészt kiirtott tölgyerdők szép maradványai. Engem például meglepett, hogy mennyire kevés akácost lát tam. Lehet annyira elfeledett egy táj, hogy még az özönnövények is elkerülik?
A Cserehát az észak-magyarországi tájak közül sajátos, alföldi vonásokat is hordozó karakteré vel tűnik ki. Tágabb környezetéhez viszonyítva kettős arculatú, mert a környező, 300–600 mé terrel magasabb hegységkeret felől nézve me
A térség a görögkatolikus lakosság egyik központja, érdemes megismerkedni e különleges vallással
dencejellegű a táj, míg a Hernád és a Bódva völgye felől nézve a dombsági arculat a szembe tűnő. A terület földtani felépítésében döntően a miocén földtörténeti kor végén itt hullámzó Pannon-tó, majd az azt feltöltő folyók kavi csos, homokos és agyagos üledékei játszották a főszerepet, míg a dombvidék felszabdalása sokkal később, a pleisztocénben lejátszódott eróziós folyamatok eredménye.
Kány lenyűgöző ikonosztáza a templom belső terét és lelkünket egyaránt betölti
Gagyvendégin, illetve Krasznokvajda szélén áthaladva a határ közelében fekvő Kány, illetve a szép, rendezett falu temploma a célpontunk. Utunkat e rövid szakaszon a szegénység kíséri, de a félreeső Kányban új építésű rönkházat, mediterrán lakot és olyan modern épületet is találunk, amely bárhol elmenne Budán. Vajon üdülőfaluvá válik Kány is? Ezen mélázunk a görögkatolikus templom kulcsát kutatva, mert hogy annak ikonosztáza (a szentélyt a temp lomhajótól elválasztó, szentképekkel telerakott fala) kihagyhatatlan látnivaló állítólag.
S valóban, a szavunk is eláll a templomba lépve. Ahogy Barta József mondta előző este: „A gö rögkatolikusok szeretik az »ízeket«: a liturgia tömjénillatú, énekközpontú, és a templomban minden papi ima az ikonosztáz mögött törté nik. Az ikonosztáz a mennyország bejáratát szimbolizálja, a szentképekbe az alkotók »bele imádkozzák« a szentséget. A parókus a közös ségnek háttal misézik, vezeti a híveket. Ami kor a szentélybe lép a csak általa használható, úgynevezett királyajtón, az ikonosztázon belül megvalósul az átváltoztatás csodája.” A keleti misztikum egy olyan szeletét őrzi Kány temp loma, amelyért érdemes ide eltekerni.
Kányról felkapaszkodunk a buzitai (buzicai) határátkelőhöz, jobbra fordulunk, majd az egész Cserehát talán legszebb útján, hatalmas tölgyesek szélén, jó ideig a határsávot követ ve haladunk. A gyümölcsfeldolgozónál szé les perspektíva nyílik a Tokaji-hegységre, ezt követően legurulunk Szemerére. Fájon ismét „fáj” a Cserehát szomorú sorsa: az alapvetően klasszicista jegyeket viselő, viszonylag jó álla potú és gyönyörű Fáy-kastély üresen áll a szebb
Tornaszent andrás, a Bódva völgye és az
napokat látott település szélén. Nehéz elhinni, hogy az itt szervezett zenei estek országszer te híressé tették fénykorában, Fáy István gróf birtoklása idején a kastélyt…
A vendégházzal is rendelkező Viszló szintén jó túrabázis, ahol ismét a „másik”, az előítéle tekkel szembemenő Cserehátban találjuk ma gunkat. Szépen felújított, hagyományos házak, a település határában meseszép hagyásfák alatt állatok legelnek, és a görögkatolikus templom ikonosztáza figyelemre méltó. De az új közös ségi ház láttán itt is felmerül a kérdés: ki fogja azt használni?
Sok időnk nincs ezen merengeni, Kisfalusi Imre polgármester már vezet is bennünket a dombtetőn álló, festői fekvésű templomba, s tovább pallérozza tudásunkat az ikonosztá zokról. Mint megtudjuk, az azokon látható ké pek meghatározott szabályok szerint vannak
A Fáy kastély az Északmagyarországi Kastélyút részeként hazánk legértékesebb kastélyai közé tartozik
elhelyezve. Az alsó sorban mindig négy alap kép látható: a templomhajó felől nézve bal ol dalon általában Szent Miklós, majd Mária, őt követi Jézus bíróként ábrázolva, végül az adott templom védőszentje. A királyajtó felett min dig az utolsó vacsora jelenete látható, fölötte Krisztus mint király és főpap, legfelül pedig a szent kereszt. A felső sorokban sok esetben az apostolokat, illetve a prófétákat ábrázolják.
Viszló és Tornaszentjakab között egész tú ránk talán legszebb kilátása tárulkozik fel: a Szádelői-völgy monumentális kapuja, elő térben az Aggteleki-karszthoz tartozó, zsom bolyairól híres Alsó-heggyel és az innen csak sejthető Bódva-völggyel. Közvetlenül alattunk a Sas-patak meglehetősen vadregényes völ gyét látjuk, amely mentén a Cserehát egyik
legértékesebb természeti értékét, a vízfolyást kísérő lápréteket találjuk (a Rakaca-patakot kí sérik még hasonlóan értékes láprétek). Magát Tornaszentjakabot csak érintjük, de a település túlsó határában egy megkapó kis kápolna miatt érdemes megállni egy újabb fotó kedvéért. Itt már elhagyjuk a Csereháttal közvetlen rokon sági viszonyban álló Rakacai-völgymedencét, és a Tornai-dombság triász mészkőrögei között haladunk, bár arculatában még ez a táj is in kább a Csereháthoz tartozik, mint a Bódvától északra és nyugatra eső hegyvidékhez. Átkerekezünk a „freskófalunak” is hívott Bódvalenkén, amely egy újszerű ötlettől ve zérelve külső segítséggel, a művészet és a turizmus segítségével próbál kitörni a mély szegénységből: roma festőművészek valóban
Kápolna
Tornaszentjakab határában (balra) és a Cserehátra jellemző harangtornyok egyike Szalonnán (jobbra)
szép és látványos, közösségi táborok keretében alkotott festményei díszítik a házfalakat.
A híres ikerszentély Torna szentandrás Árpád kori templomában
Célpontunk Tornaszentandrás, amelynek temploma állítólag nemcsak Magyarországon, de ebben a formában legalábbis egész Európában egyedülálló. A templom ugyanis a szomszédos Esztramos-hegy vasbányászata miatt behívott, dél-németországi bányászok vélt vagy valós szokásainak megfelelően épült fel ikerszentéllyel a 12. században. Annyi bi zonyos csupán, hogy hazánkban nincsen másik ikerszentélyes templom, de nagyon is lelkes helyi vezetőnk szerint ilyen régi ikerszentélyes templom, ahol ráadásul a 14. századból szár mazó freskók is viszonylag jó állapotban meg maradtak, Európában sem ismert. Ez utóbbiak kicsit ijesztőek egyébként, mert a törökök lesa tírozták az arcvonásokat. A legmegkapóbb és egyben legépebben megmaradt kép a szent ke reszt megtalálását ábrázolja: a kereszttől jobbra látható három alak egymás vállán tartja kezét, e különleges szimbolika állítólag azt jelenti, hogy vállaljuk a kereszt követését. Az pedig csak hab a tortán, hogy itt található a méltán híres Szádvár fából készült, 350 éves oltára is. A világhírű barlangokat rejtő Esztramos-he gyet most csak kerüljük, következő célpontunk a különleges nevű Szalonna, amelynek köze lében egy enyhén sós vizű forrás fakad. A főút mellett álló, Árpád-kori templom túránk talán legismertebb helyszíne. Tényleg régi templom ról van szó, hiszen a mai szentélyt képező ere
deti körtemplomot a honfoglaló Örs rokonai építették a 12. században. Kezdetben családi kápolna volt, majd a 13. században egészítet ték ki a ma is látható, négyszögletes hajóval (a körtemplom egyik falát lebontva). Az ab lakok formája, a tömör falak és a boltívek
román stílusjegyeket őriznek, de az átépítés során gótikus mennyezetet (már nem látha tó) és támfalakat kapott. A két hajót félkörí ves diadalívvel kötötték össze, ezen láthatók a legépebben megmaradt, 1426-ból származó freskók: középen Isten báránya, kétoldalt 3-3 ószövetségi próféta.
A templom legnagyobb értéke ugyanakkor az Antiochiai Szent Margit legendáját elmesélő, töredékesen megmaradt freskósorozat. Szinte mindenkinek megakad a szeme azon a ké pen, ahol Margit az őt kísértő sátán fejére lép. A sátán Olybrius, a római császár helytartója, aki feleségül akarta venni a libákat legeltető, gyönyörű lányt, egyben azt követelve, hogy adja fel keresztény hitét. Érdekes a legendát
Kány, görögkatolikus templom (18. sz.)
Tornaszentandrás, római katolikus templom (12. sz.)
Szalonna, református templom (13. sz.)
Rakacaszend, református templom (13. sz.)
Viszló, görögkatolikus templom (19. sz.)
Rakaca, görögkatolikus templom (20. sz.)
Szanticska, római katolikus kápolna (20. sz.)
elmesélő falfelület utolsó, viszonylag jól látható darabja is, ahol szemlátomást nem maradt hely a történet befejezésére, ezért egy képbe sűrítve ábrázolta az alkotó a sztori lezárását.
Következő megállónktól, a Rakaca-víztározó tól körbenézve a Szalonnai-karszt uralja a tájat. Az 521 méteres magasságban tetőző, erdős vo nulat már egyértelműen az Aggteleki-karszt tal mutat rokonságot, hiszen jól karsztosodó, triász időszaki mészkőből épül fel. A szintén festői látványt nyújtó, felduzzasztott tó állító lag hatalmas fejlesztések előtt áll.
Innen a láprétek övezte Rakaca-patakot követjük a kimondottan festői országúton. Rakacaszend a patak nagy kanyarjában épült, a vízfolyást kanyarra késztető dombon pedig egy újabb, más szempontból különleges templomot csodálhatunk meg. Ahogy a vendégkönyvből is kiderül, sajnos nem sokan járnak erre, s hívek is alig maradtak. Pedig a huszártornyos reformá tus templom nem akármilyen csoda. A bejárat előtt látható, téglából épült templomromok a 12. századból valók, a ma is látható kőtemp lom közvetlenül melléje épült a 13. században. 1350-es, főleg az apostolokat ábrázoló freskóit az esztergomi kápolna képeivel hozzák rokon ságba. Az eredeti templomot 1820 és 1821 között bontották le, amikor a mai templomot kibővítették. A freskók mellett a templom fes tett mennyezete is kifejezetten érdekes, mert a
A víztározó jövőbeli fejlesztése remélhetőleg kihat az egész térség turizmusára (balra), és Rakacaszend templomát (jobbra) is többen látogatják majd
virágos motívumok nem kazettákra kerültek, hanem hosszú deszkákra.
A Cserehát „bazilikája” mind kívülről, mind belülről különleges látvány
Tovább folytatjuk utunkat a Rakaca-patak fes tői kanyarjait követve. A földtan iránt kicsit is nyitott szem itt észreveheti hazánk egyik legidősebb kőzetét, a 350–300 millió éve, a karbon időszakban lerakódott, előbb mész iszapból mészkővé vált, majd abból átalakult márványt. Az úgynevezett rakacai márvány a szocializmus évtizedeiben annyira közkedvelt díszítőkő volt, hogy még a moszkvai KGSTpalota építése során is felhasználták.
Viszlóra tartó körünk utolsó megállója a Cserehát „ba zilikája”, Rakaca hatalmas, a dicső múltat meglehetősen zavarba ejtő módon őrző görögkatolikus temploma. Azt már megszoktuk, hogy a görögkatolikus templomok gyak ran állnak dombtetőn, itt pedig konkrétan egy vár adta át helyét a közösség templomainak. A jelenlegi, a rakacai hívek adakozásából mindössze egy év alatt, 1921-ben épült templom önmagában is monumentális, pláne ebben a ki emelt helyzetben, s különösen Rakaca község szegényes házai fölött. Lehet, hogy régen is szegény volt ez a vidék, de azért annyira nem, ha ilyen templomot tudtak építeni. Rakaca temploma akár a Cserehát jelképe is lehetne, de annak a hirdetője is, hogy mennyire megváltozott az élet az elmúlt száz évben…
A szegénység csak távolról nézve romantikus, közelről szívbe markoló
Elődeinknek, különösen a mezőgazdaságban dolgozóknak nagyon fontos volt ismerni az időjárás alakulását, bár hőmé rők, légnyomásmérők, légkört leíró meteorológiai egyen letek, szuperszámítógépek és időjárási modellek még nem álltak rendelkezésre akkoriban. A népi megfigyelések segítségével azonban mégis megtanulták előre jelezni az időjárást.
Írta: Gaál Nikolett
gy alakultak ki a dátumokhoz, névnapok hoz és jeles napokhoz köthető, generációkon keresztül átadott, rövidebb vagy hosszabb távra szóló népi hiedelmek. Szinte minde gyik hónaphoz rengeteg népi regula tartozik, kiváltképp a téli hónapokhoz.
December elsejével kezdetét veszi a meteorológiai tél. Beköszönt az év legsötétebb hónapja, hiszen a napsu gárzás ilyenkor éri a legkisebb hajlási szögben hazánkat (és egyben az egész északi félgömböt), ezért a nappalok az év során ekkor a legrövidebbek, az éjszakák pedig a leghosszabbak. December 13-a, Luca napja megannyi népi hiedelemmel kapcsolható össze. Ha megfigyeljük az időjárást Luca napjától 12 napon át karácsonyig, a régiek hite szerint megjósolhatjuk, hogy miként alakul a következő év tizenkét hónapja meteorológiai szem pontból. Ha például a harmadik nap napos lesz, akkor márciusban is sok napsütés várhat ránk, de ha az ötödik nap esős, akkor a május is az lesz. December 21-én, a téli napforduló napján beköszönt a csillagászati tél is, ezen a napon a legrövidebb a nappal. Karácsony első napjáról, december 25-éről a népi hiedelem úgy tartja, ha fehér a karácsony, akkor zöld a húsvét, ha pedig fekete a karácsony, akkor fehér lesz a húsvét. Úgy gondolták, ha karácsonykor nem esik a hó, húsvétkor bizony ezt az időjárás bepótolja.
Egy régi, Makó környékén és a székelyeknél is bevett szokás szerint Szilveszter napján hagymakalendáriumot készítettek. Ilyenkor egy megpucolt vöröshagymát fél bevágnak (vagy elnegyedelnek) és 12 levélre szednek szét, majd sorba rakják azokat egymás mellé egy tepsire. A hónapokat szimbolizáló leveleket sóval meghintik, újév reggeléig állni hagyják a kemence tetején, majd en nek segítségével megjövendölik a következő 12 hónap időjárását. Az a hagymalevél, amelyen a só feloldódott, csapadékos hónapot, az viszont, amelyiken nem, való színűleg száraz hónapot jelez előre.
Az új év első hónapja a január (népies nevén Boldog asszony hava). Vízkereszt napján, január 6-án megjó solhatjuk, milyen tél vár még ránk, hiszen ha ezen a napon az eresz csurog, akkor hosszú lesz a tél, ám ha hó esik, akkor korán tavaszodik. Vagyis akkor, ha vízkereszt napján olvad, hosszú télre számíthatunk, de nemsokára beköszönt a tavasz, ha aznap a hó szakad.
Piroska napján, január 18-án akár negyven napra is előre láthatjuk az időjárást, ha ugyanis ezen a napon fagy, az negyven napig el nem hagy. Ágnes napján, január 21-én úgy tartották, hogy jó termés várható, ha aznap derült idő köszönt be. Január 22-e fontos dátum a szőlősgazdák életében: úgy tartják, ha megcsordul Vince, tele lesz a pince, vagyis abban az esetben, ha aznap olvad, szőlő ben és borban gazdag évre számíthatunk. Január 25-e,
Pál napja a híres pálforduló dátuma. A régi időkben úgy tartották, hogy ezen a napon megtudhatjuk, marad-e még negyven napig a tél, avagy fordulatot vesz, és me legedés, olvadás kezdődik. Amilyen időjárás van ezen a napon, olyan lesz a következő negyven nap is.
A februárhoz (népies nevén böjtelő havához) számos hidegrekord kapcsolódik. Gyertyaszentelő Boldogasz szony napján, február 2-án a hiedelmek szerint a kora tavasz hírnöke a hideg idő, míg hosszú télre számítha tunk, ha jó az idő. Ha a medve meglátja aznap az ár nyékát, bizony még visszamegy a barlangjába, ahonnan nem bújik elő negyven napig, mert a tél még kitart. Ha viszont hideg időt talál, akkor kint marad, hiszen nemsokára a tél is alábbhagy.
Hazánkban 1929. február 10-én mérték a legalacso nyabb maximum-hőmérsékletet: –20 Celsius-fok volt Nyíregyházán, ez a mai napig országos hidegrekordnak minősül. Február 16-ától, Júlia napjától kezdve viszont elvileg melegebb időjárásra számíthatunk, bár néha meg esik, hogy „bolondoznak a Julisok”, és aznap hó is esik. Február 16-ához ismét egy országos hidegrekord társul: Miskolc-Görömbölytapolcán –35 Celsius-fokot mértek 1940-ben, amely máig a legalacsonyabb mért hőmérsék leti érték Magyarországon. Zsuzsanna napján, február 19-én „elviszi a havat”, ha a pacsirta dalol aznap, azaz közeleg a tavasz. Február 24-e jégtörő Mátyás (apostol) napja, s a néphit szerint, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál jeget, majd csinál eleget.
Bár nem sok hiteles tudományos kutatás vizsgálja a téli hónapok népi hiedelmeinek meteorológiai beválását, az nagyon is valószínűsíthető, hogy a népi regulák bekövet kezésének gyakorisága az elkövetkezendő években csök kenni fog az éghajlatváltozás felgyorsult üteme miatt. Elég csak azt megfigyelnünk, hogy mennyit csökkent a havas napok száma Magyarországon az elmúlt 20-30 évben…
Írta: Nógrádi Attila Fotók: Csanádi Márton
A Csörsz-árok keletkezésnek története homályba vész, még a régészek között sincs egységes álláspont, ám ez mit sem csökkent az Alföldet átszelő, több mint 1200 kilométer hosszú árokrendszer monumentalitásán. Ha valaki kíváncsi a késő római kor egyik ma is felfedezhető maradványára, az egy tanös vény segítségével szó szerint belegyalogolhat a múltba.
Egy meglehetősen borongós novem beri napon sikerült leparkolnunk Csanádi Marci fotós kollégával Gödöllő határában, a Valkóra ve zető út egyik leágazásánál. A ködbe vesző fák misztikus hátteret adtak a jó előre kitervelt tú ránknak, de ezt egy cseppet sem bántuk, mert tökéletesen passzolt a ránk váró hely hangu latához. A Csörsz-árok egy szakaszát tervez tük felderíteni egy új tanösvény segítségével, amelynek első táblája mindössze néhány mé terre áll a Valkót és Gödöllőt összekötő úttól.
Ha valaki kedvet kap a következő oldalakon ismertetett túrához, viszonylag egyszerű dolga lesz, mert a „Csörsz-árkot” a Google Maps és a Waze is ismeri, így egyszerűen odanavigál tathatjuk magunkat. Közösségi közlekedéssel is több lehetőség adódik: HÉV vel, vonattal vagy Volán-járattal is el lehet jutni Gödöllőre, a buszosok a Vaskapui út (Kőkereszt) nevű meg állótól tudják gyalogosan megközelíteni a tan ösvény starthelyét, míg vonattal Máriabesnyő a legközelebbi állomás, amely közel egyórás sétát jelent bemelegítésnek.
Tehát ott tartottunk, hogy megérkeztünk Csanádi kollégával a Csörsz-árok tanösvény első táblájához, amelyet át is böngésztünk rá hangolódásképpen. Az idén nyáron elkészült tanösvény a Csörsz-árok Mente Egyesület, a Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együtt
A tanösvény első tábláján a ránk váró, mintegy 8 kilométeres nyomvonalat is bemutatják
működésének köszönhető. Nyolc információs táblát helyeztek ki a mintegy 8 kilométeres, jól felfestett nyomvonalon, amely az egykori királyi vadászterületen, közismertebb nevén a Juharoson vezet keresztül.
Az első tábla sok szeretettel köszönt min ket, majd fejest is ugrunk a történelembe, és minden lényeges adatot megtudhatunk a Csörsz-árokról. Nagyon röviden a lényeg: az 1200 kilométernél is hosszabb, az űrből is látható árokrendszer a Kárpát-medence leg hatalmasabb építménye, építői 15 millió köb méter földet mozgattak meg. Aszimmetrikus árkot kell elképzelni, amely átlagosan 2,5 mé ter mély, a kiásott földet pedig sáncként hal mozták fel, amely szintén átlagosan 2,5 méter magas. Az egész képződmény szélessége 3-4 métertől 10 méterig változik.
Emberemlékezet óta népszerű vadászterület ez a hely, amelyet ma Juharos néven ismerünk
Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy kik és miért vágtak bele ebbe a – mai léptékkel is nézve – hihetetlenül nagy mun kába, ám mind a mai napig több elképzelés kering a különböző szakterületek között, és sok még a kérdőjel. A leginkább elfogadott régészeti álláspont szerint a Csörsz-árok a
A Csörsz-árok leglelkesebb hívei
Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy árokrendszernek is lehetnek rajongói, de ha jól belegondolunk, milyen monumentális és rejtélyes építményről van szó, máris érthető a Csörsz-árok Mente Egyesület léte. „Az az elvünk, hogy csak az védhető meg, amit szeretünk, és csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk” – árul ta el megkeresésünkre Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna elnök, aki nem mellesleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense is. A fentiek szellemében hozták létre a tanösvényt, de készítettek már ismertető kiadványokat, kiállítási anyagokat, továbbá előadásokat is szoktak tartani különböző helyeken. A természetjáróknak jó hír, hogy rendszeresen szerveznek túrákat a látható szakaszokra, ezek közül a Csörsz-napi Csörsz-túra az egyik legnépszerűbb május első szombatján.
A közvetlen ismertetésen túl még rengeteg terve van az egyesületnek: egyebek mellett térinformatikai rendszerbe gyűjtik a jelenleg is rendelkezésre álló adatokat, pontosítják az árokrendszer futását a térképe ken, valamint egységesítik az ábrázolását. Szintén fontos céljuk, hogy növeljék az árokrendszer „védettségi fokozatát”. Dr. Székely Zsuzsanna elmondása szerint a tagság (volt) egyetemi tanárokból, dolgozókból, (volt) hallgatókból, valamint lelkes érdeklődőkből, barátokból, családtagokból áll, de mindenkit sok szere tettel várnak, akár személyesen a rendezvényeikre, akár a nyílt Facebook-csoportjukban, ahol rengeteg információt, képet és érdekességet osztanak meg az árokrendszerrel kapcsolatban.
Tudj meg többet az egyesület munkájáról a közösségi oldalukon!
Római Birodalom elővédvonala, amely római irányítással, a szarmatákkal való együttműkö désben készült I. Constantinus császár ural kodása alatt a 4. században. Persze léteznek egyéb eredettörténetek is, van, aki szerint jóval korábban, 2500 éve kezdték el építeni, majd évszázadokon keresztül építették védvonalként az Alföldet uraló népek.
És egyszer csak a ködből kibontakozott az árok
Az imént szerzett tudásunk birtokában vet jük be magunkat a ködös erdőbe, követve a tanösvény semmivel sem összetéveszthető, narancssárga-fehér jelzését, és nem kell sokat
Érdemes a megszokottnál több időt szánni a táblákra, mert rengeteg hasznos információt tudhatunk meg
botorkálnunk a fák között, hogy feltűnjön az árok egy szakasza. Meg is állapítjuk, hogy ároknak így még nem örült egyikünk sem, és megilletődötten haladunk a történelmi emlék egy rövid szakaszán. Körülbelül egy kilométer után jött velünk szembe a tanösvény második táblája, amely – egyebek mellett – a környék természeti értékeire hívja fel a figyelmet, vala mint egy szép nagy képen megmutatja a közeli Bethlen-fát. Ezt a hatalmas kocsányos tölgyet egyébként pár perc séta után már élőben cso dáljuk, és miután elkészítjük a kötelező fotókat, indulunk is tovább a következő táblához.
Közel 170 évre teszik a Bethlen fa néven ismert, hatalmas kocsányos tölgy korát
Ezt a nemrég felújított Erzsébet-pihenő mellett találjuk, és a mondák világába visz minket, ugyanis jó pár történet kapcsolódik a Csörsz-árokhoz. Egy valkói legenda szerint élt a környéken egy király, akinek volt egy gyö nyörű, ám meglehetősen dölyfös lánya. Ebbe a teremtésbe szeretett bele egy, a Tisza men tén élő királyfi, aki meg is kérte a kezét, ám a jellembéli kihívásokkal küszködő lány azt a feltételt szabta, hogy hajóval akar utazni az új otthonába. A királyfinak – akit történetesen Csörsznek hívtak – nem volt más választása, és egy árkot ásatott a Tiszától egészen Valkóig, majd hajón érkezett a mátkájáért.
A közelben lakókon kívül elég kevés természetjárónak jut eszébe a Gödöllői-dombság mint túrahelyszín, pedig a kör nyék számtalan izgalmas célpontot rejt. Arról nem is beszél ve, hogy amíg a dombság délebbi, homokkal borított terü letei alföldi jellegűek, a Gödöllő–Valkó-vonaltól északabbra már inkább középhegységet idéznek a meredek dombsorok a szurdokvölgyszerű vízmosásokkal. Ennek köszönhetően – egy megfelelően választott túraútvonallal – amolyan kettő az egyben élményünk is lehet, hiszen egy túrán láthatunk árvalányhajas „sztyeppét” és tölgyes „hegyi” erdőt. A környék vonzerejéhez jelentősen hozzátesz a terület gazdag növényés állatvilága, nem véletlenül hozták itt létre még 1990-ben a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. A Vácegres és Pécel között elterülő, mintegy 12 ezer hektáros védett ter mészeti terület tizenegy település határát érinti.
Ma már kevésbé él a köztudatban, de a 19. századig ez a térség volt hazánk szürkemarha-kereskedelmének egyik legjelentősebb pihenőterülete: a pesti és a nyugat-európai piacokra hajtott gulyák a környék hatalmas fás legelőin pi hentek meg. Ennek megfelelően jelentős volt itt a pásztorélet csárdákkal, betyárokkal, és még a hírhedt Rózsa Sándor is sokszor megfordult a környéken. A marhahajtás emlékét több elnevezés őrzi ma is, ilyen például a Nyári-járás, a Csárda-lapos, az Ökörállás és a Király-kút. Az évszázados legeltetés ugyanakkor nem tűnt el nyom nélkül, az erősen le taposott, összetömörödött talajon nehezen tudott megújulni az eredeti erdő, ezért sok helyen nem őshonos fafajokat, el sősorban fehér akácot és fekete fenyőt telepítettek.
A környék felfedezéséhez számos remek túraútvonal áll rendelkezésünkre, ezek közül ajánljuk a Természetjáró. hu kínálatából az alábbi QR-kóddal elérhető, bő 24 kilo méteres körtúrát. A Történelmi emlékek nyomán a Gödöllőidombságban néven elérhető túra a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő vasútállomásáról indulva a Gödöllő környéki dombvidék középső részén kanyarog, történelmi emlékeket is érintve.
A vizesárok-teóriát egyébként a valóságban is elképzelhetőnek tartják a vízgazdálkodási szakemberek, ugyanis a Tarna máig négy Csörsz-árok-szakaszt köt össze, ezért köny nyen lehet, hogy az árokrendszerrel védték a lakóházaikat a régiek, akik így tarthatták meg, illetve vezethették el a vizet.
A hármas tábla mellett egy takaros kis házi kót találunk. Ez az Erzsébet-pihenő, amely egy régi vadászház, de ez nem látszik rajta, mert nemrég újították fel, és jelenleg négy évszakos pihenőként funkcionál. Az épület nem vélet lenül kapta a nevét, ugyanis ezen a területen előszeretettel vadászott Ferenc József, míg fe leségének ez volt az egyik kedvelt pihenőhe lye. Ha többet szeretnél megtudni a Magyar Természetjáró Szövetség segít ségével megújított ház törté netéről, használd a QR-kódot, mert mi most árkozunk tovább.
A negyedik tábla nagyjából a tanösvény táv jának felénél ácsorog, így van idő emészteni a korábban kapott információkat, illetve gyönyör ködni az erdőben, mert ezen a környéken sze rencsére nem az akácos az úr, hanem leginkább a tölgyes. Ha nem trappolunk hangosan, és egy kis szerencsénk van, jó eséllyel találkozhatunk az erdő néhány lakójával is, vadban ugyanis ki mondottan gazdag ez a vidék. Őzet, szarvast és vaddisznót ugyan nem láttunk, madarakból viszont nem volt hiány, csuszkák, különböző fa kopáncsok repkedtek felettünk, majd egyszer csak nagy zsibongás támadt, és egy zsákmányra leső karvalyt láttunk elsuhanni a ködben.
A tanösvényre visszatérve: a negyedik tábla az árokrendszer védelmére hívja fel a figyelmet, valamint arra is rávilágít, hogy – monumentális
A hetedik tábláról megtudhatjuk, hogy a régi térképek sokszor útként ábrázolták a Csörsz árkot
mivolta ellenére – mennyire kevesen ismerik. Két másik hasonló védmű is létezik Anglia és Skócia határán (Antoninus és Hadrianus fala), amelyek már a világörökség részei, és nem csekély turisztikai forgalmat generálnak. A viszonylag közeli ötös tábla gyakorlatilag egy kis dicsekvés, mert a Csörsz-árok Mente
Egyesület szakmai eredményeit mutatja be, míg a hatodik A sokarcú Csörsz címet kapta, és ennek megfelelően az árokrendszer mai állapo tait mutatja be, az egészen jól kivehető árkoktól a szántásokban megbúvó mélyedésekig, ame lyek leginkább csak légi és műholdfelvételek segítségével azonosíthatók be.
A tanösvény egy jól felszerelt pihenőhelynél ér véget Valkó határában, van itt ivókút, tűzrakó hely és még mosdó is
Ha valaki figyelmesen olvasott, tudja, hogy már csak két tábla vár ránk Valkóig. A hetedik a korabeli térképi ábrázolásokat mutatja be, amelyen gyorsan átsiklunk, mert így ebben a formában nem könnyen befogadható. A nyol cas, egyben utolsó tábla előtt viszont le a ka lappal, mert gyakorlatilag az összes lehetséges elméletet megvillantja az árokrendszerrel kap csolatban, a római védműtől kezdve a vízgaz dálkodáson át egészen a Tejút földi vetületé nek megvalósításáig. Ennél a pontnál Csanádi kollégával azon kapjuk magunkat, hogy ki is értünk az erdőből, és ismét a Valkót és Gödöllőt összekötő autóútnál vagyunk egy sportpályával kombinált pihenőhelynél. Itt két dolgot tehet a Csörsz-árkot megjárt vándor: vagy visszabu szozik a közeli megállóból a kiindulási pont hoz, esetleg Gödöllőre, vagy nekiáll stoppolni, ami jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldás lehet, ráadásul a rövid autóút alatt remekül fel vághatunk frissen szerzett tudásunkkal
A Gödöllői-dombság geológiai szempont ból az Alföldet egykor borító Pannon-tenger kiszáradt aljzatának összetöredezett és ha talmas vetődések mentén kiemelkedett, illetve megsüllyedt maradványa. A későbbi földtörténeti korok során e tagolt felszínbe folyóvölgyek vágódtak be, amelyek napja inkban jobbára már szárazak, csak idősza kosan folyik bennük víz. A dombság tengeri üledékes alapzatára nagy területen tekinté lyes vastagságú folyami, durvább szemcséjű homok települt. A mainál jóval hűvösebb ég hajlatú pleisztocén korban pedig finomabb szemcsés homok és porszerű lösz rakódott le – olvasható a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fedezze fel a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet! című kiadványában, amelyből rengeteg egyéb érdekesség is ki derül a környékről. A szu per fotókkal illusztrált füzet az alábbi QR kód segítségé vel érhető el.
Köszönet a Csörsz-árok Mente Egyesületnek a cikk elkészítéséhez adott hasznos információkért!
0 1 km
Térkép: Bába Imre
Egy kiszáradt, homokkal borított tengerfenék
Amikor a hó, a jég és a fagy átalakítja a tájat, nem csupán a tél varázsa csábíthat a hegyekbe, hiszen ilyenkor van esélyünk a legkülönlegesebb állatok nyomaira is rábukkanni. Ausztria számos nemzeti parkjából három elsősorban a biológiai sokszínűsége miatt vonzó célpont, télen is.
Bár Ausztria a hegyeiről és ter mészeti értékeiről ismert széles körben, a biológiai sokféleség kapcsán három, magashegységi környezetben található nemzeti parkot külön ki kell emelni. A Hohe Tauern, a Kalkalpen és a Gesäuse Nemzeti Park különleges természeti értékeket őriz. Mint minden nemzeti parkban, a természet és a fajok sokféleségének megóvá sa itt is elsődleges feladat, de a vezetett túrák keretében egyes rendkívüli fajok különleges élőhelyeit is megismerhetjük.
A Kalkalpen Nemzeti Park erdős vidékén a területen újból megjelenő hiúzok nyomába erdehetünk a téli túrákon. A 2022-ben fennál lásának 25. évfordulóját ünneplő, erdőségeiről híres nemzeti park Felső-Ausztria déli részén található, különlegessége pedig a faállomány változatossága: a hegyvidéki területen 32 kü lönböző fafaj nő. Feltűnő a bükkfák jelentős aránya, az öreg bükkösökben található KözépEurópa legöregebb bükkfája is, amely több mint 560 éves. Az itteni bükkerdők már öt éve az UNESCO világörökségi címének birtoko sai is egyben. Néhány évvel ezelőtt egy kisebb hiúzpopuláció telepedett meg a nemzeti park érintetlen erdőiben. Ezek az állatok rendkívül
Fotó: Nationalpark Kalkalpen / M. Graf & C. Sonvilla
félénkek, ezért csak ritkán mutatkoznak az emberek előtt. A téli túrák során azonban jó eséllyel fedezhetünk fel hiúznyomokat a hóban – különösen akkor, ha a nemzetipark-igazgató ság egyik őrével járjuk a vidéket. Természetesen egyedül is útnak indulhatunk, a téli túrázásra alkalmas útvonalak a nemzetipark-igazgatóság honlapján találhatók.
A Hohe Tauern Nemzeti Park impozáns he gyi világában a szerencsés téli túrázók akár még kőszáli kecskéket is láthatnak. Ausztria
legrégebbi és legnagyobb védett természeti te rülete 342 gleccsernek és több mint háromszáz 3000 méter feletti csúcsnak ad otthont, többek között az ország legmagasabb hegyormának, a 3798 méter magas Großglocknernek. A vé dett régió Salzburg, Tirol és Karintia tarto mányára terjed ki. Télen különösen ajánlott ezt a magashegységi terepet felfedezni, de erre csak a nemzeti park természetvédelmi őreinek (ranger) kíséretében van módunk, ha nem va gyunk képzett hegymászók.
A nemzeti park igazgatósága mindhárom tartományban, több helyszínről indulva, rend szeresen kínál hótalpas túrákat és egyéb téli programokat. A Salzburg tartományban talál ható Mittersillből például a vadon élő állatok táplálkozásának megfigyelésére indulnak túrák. A karintiai Heiligenblut környéki hótalpas tú rákon különösen nagy az esélye annak, hogy kőszáli kecskét lássunk. A kelet-tiroli Kalsból startoló hótalpas túrák során pedig csodás kilá tás nyílik Ausztria legmagasabb hegyére.
Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner
Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner
Impozáns hegycsúcsokkal körbevéve túráz hatunk a stájerországi Gesäuse Nemzeti Park területén – akár nappal, akár éjszaka, a ragyogó csillagokkal teli égbolt alatt. Vad folyóvizek által kivésett szurdokok és meredek sziklák jellem zik a Gesäuse Nemzeti Park tájképét, amely 2022 ben ünnepli fennállásának 20. évfordu lóját. E nemzeti park földrajzi elhelyezkedésén túl alapvetően domborzati adottságainak kö szönheti rendkívüli biodiverzitását. Ausztriában sehol máshol nem fordul elő ennyi, csak egy adott térségben megtalálható, úgynevezett endemikus, azaz bennszülött faj, mint itt. Az Irdningből és Admontból induló, termé szetvédelmi őrök által vezetett túrákon télen is bebarangolhatjuk ezt a lenyűgöző természeti te rületet. Különlegességnek számítanak a kétórás éjszakai expedíciók, amelyek során megcsodál hatjuk a lenyűgözően tiszta csillagos égboltot
Bővebb információ a téli túrákról: austria.info
Azt sokan tudják, hogy a magyar lovas nemzet. Azt viszont jóval kevesebben, hogy Magyarország nemcsak Európában, de az egész világon a lovas természetjárás „éllovasa”. Egy, a szemünk előtt kibontakozó és nemzeti büszkeségre is okot adó történet következik.
óska Jánossal, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület elnökével, a Kincsem Nemzeti Lovas Program szakmai vezető jével és Trieber Annával, a Zöldlovas Egyesület alapító elnökével, lovastúra-vezetőkkel beszél gettünk arról, hogy hol bukkanhat fel lovas az erdőben, hogyan néz ki egy lovas vándorlás, mit tud az egész világon egyedülálló, jövőre de bütáló Eurohorse Lovas Barangoló, valamint hogy miért éppen a magyar fajták és hazánk északkeleti térségei a legmegfelelőbbek a lovas természetjárás szempontjából.
Én gyerekkorom óta járom az erdőt ország szerte, de túráim során nagyon kevés lovassal találkoztam – kezdem a beszélgetést. Ez nem véletlen, mutat rá Lóska János. Mind a ló nak, mind lovasának érdeke ugyanis, hogy ne olyan helyen közlekedjenek, ahol a gyalogos természetjárók jelen vannak, pláne ott, ahol sok a gyerek vagy a kutyasétáltató. Ott nincs helye a lovasnak. A ló egy prédaállat, amely menekülőre foghatja, ha megijed. Ez nyilván nagyban függ a ló és lovasának felkészültsé gétől is, de a ló súlyfölénye olyan veszélyes szituációt teremthet, amelyet mindenképpen el kell kerülni. „Egyébként valóban nem egy
konfliktusos helyzet ez. Életemben több mint 500 hosszabb lo vas túrát szerveztem és vezettem, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor találkoztam gyalogos természetjáróval az út során. A csend a jó lovas túrák fokmérője. Nem akarjuk egymást zavarni a gyalogosokkal, illetve el is akarjuk kerülni egymást” –osztja meg János évtizedes tapasztalatát.
Az egyébként nemzetközi mércével is előremutató magyar szabá lyozás (az erdőtörvény) értelmében az erdőben – annak rendelte tésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás cél jából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles. Az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdo nában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátoz hatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi. A megjelölt turistaúton vagy kerékpárúton lovagolni viszont csak abban az esetben szabad, ha az együttes használat lehe tősége jelzéssel megjelölésre került.
A természet védelméről szóló törvény közvet lenül nem tiltja, illetve engedélyhez sem köti a védett természeti területen való lovaglást (kivéve a fokozottan védett természeti terüle teket, ahová a jelzett turistautak és tanösvények kivételével tilos a belépés). Bár konfliktus ebből sem igen származik János elmondása szerint, a védett és a fokozottan védett természeti terü
letek, valamint a Natura 2000 területek vonatkozásában érdemes volna átgondolni a lovasturizmus szabályozását a jövőben.
Az 1960-as években a régi ludovikás tisztek bevonásával Magyar országon nagyon is virágzott a lovas természetjárás. Csak éppen külföldiek számára, hiszen itthon nem működtek lovasiskolák. „Verhetetlen marketingajánlat volt ez akkoriban: romantikusan, a híres magyar lovak hátáról kukkanthattak be a vasfüggöny mögé, huszárok vezetésével. Sajnos volt egy időszak, amikor vissza esett a lovas túrák száma, illetve a minőségük is romlott, de az 1990 es évektől kezdődően – elsősorban Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön – a nemzetközi élmezőnybe tartozó lovas túrák szerveződtek” – meséli János.
Végül a Kincsem Nemzeti Lovas Program te remtette meg az ágazat fejlesztésének jogi alap ját. Ennek keretében 2012 óta épül ki a jövő tavasszal debütáló Eurohorse Lovas Barangoló: egy gerincútvonallal, négy főbb útvonallal és számos csatlakozó, kisebb útvonallal. A honla pon megtalálhatók (lesznek) a lovas természet járáshoz szükséges szolgáltatások (szállás, ét kezés, kovács, állatorvos), a GPS-koordináták, s ezáltal egyedül is nekiindulhat bárki saját hátasa társaságában, de több fogadóponton túravezetők is elérhetők lesznek, esetenként pedig akár lovat is bérelhet a túrázó.
A hálózat kulcspontjai az elmúlt években EU-s társfinanszírozással kiépült megállópon tok és lovas szolgáltatók, ahol mind a lovas, mind lovasa megpihenhet. Mindez egymástól olyan távolságra, hogy komfortosan, bizton sággal be lehessen érni az esti pihenőhelyre. Ezek alapvetően igényes falusi szálláshelyek, amelyek rendszerint különböző kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak. Négycsillagos szál lodába nem akar menni a lovas túrázó, nem is nagyon életszerű ez.
„Nálunk, Gömörszőlősön például nagyon sok a helyi lótartó, az elmúlt évtizedben újra éledt a helyi lovaskultúra, így az infrastruktu rális, turisztikai fejlesztésekben már évek óta gondolunk a lovasokra is. A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesülettől meg is kaptuk a „Lovasbarát Település” címet koráb ban, s ehhez most hozzáadódott a hat ven dég ló befogadására alkalmas megállópont. A vendéglátás nálunk gyógynövényismereti előadásokkal és túrákkal, néprajzi előadás sal, illetve ökológiai kertészeti ismeretekkel
kombinálható (ahol a trágya is visszakerül a körforgásba), mert ehhez van helyben szaktudás. S ehhez jön még a falu messze földön híres épített öröksége, és ez így együtt, lóháton meg érkezve valóban egyedi élményt nyújt. Minden fogadópontnak megvan ugyanakkor a maga sajátossága. Amiben megegyeznek, az a hozzáállás. Az összefogás, a lokálpatriotizmus, a helyi érté kek megbecsülése, mert erre lehet építeni, jelen esetben egy igen bonyolult logisztikát igénylő útvonalhálózatot, amely önmagában is fantasztikus” – mondja Anna.
A hosszú fejlesztési munka eredményeként, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület szakmai irányításával létrejött egy 1813 kilométer hosszú, GPS-koordináták szintjén kijelölt lo vasútvonal-hálózat Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, valamint Pest megyében is kialakításra kerül egy 509 kilométer hosszú körgyűrű. Ez az összesen több mint 2300 kilométer hosz szú útvonalhálózat szinte végig elkerüli az épített környezetet és a gyalogos természetjárók által kedvelt helyszíneket. „Csöndes, kevésbé járt völgyekben tudunk jól lovagolni, folyamatosan felés lemászni lóval nem élvezetes. A Eurohorse azért ezekben a régiókban épült ki első körben, mert itt volt tapasztalat, márpedig az útvonalak kijelölése nagyon bonyolult folyamat, sokkal több szempont van, mint a gyalogos természetjárásban. Jól lovagolható, kevésbé járt, kevésbé iparosított, de látványos terepek kellenek,
napi távolságra lévő, lónak és lovasának egy aránt megfelelő szálláshelyekkel. Mindehhez jön a változatos talajadottság, na meg persze a kulturális és tájképi sokszínűség” – foglalja össze a komplex szempontokat János.
Budapest környékén van olyan település, ahol annyi ló van, mint máshol egy egész megyében, az agglomerációban viszont nehéz jó lovag lóterepeket találni. „A Pest megyei körgyűrűt azért alakítottuk ki, mert ez lehetőséget ad arra, hogy az itt élő lovasokat »összekössük« az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön kialakított útvonalhálózattal.”
Mintegy 90 országban szerveznek lovas túrá kat a világban, de ilyen hosszúságú, összefüggő úthálózat, amely magas szintű, a lovasélet sem mihez sem fogható érzését közvetítő szolgál tatások igénybevételével, ráadásul ilyen jó mi nőségű, felkészült lóállománnyal lovagolható, ilyen nincs máshol. Ezt már Anna teszi hozzá, aki az egyesület tagjaival több térségben is részt vett az útvonal kialakításában. „Nagyon fontos a lovas természetjárás kapcsán kihangsúlyoz ni a magyar lófajták alkalmasságát, hiszen a nyugati, versenyteljesítményre céltenyésztett lófajtákkal szemben az itthoni őshonos faj ták pont a sokoldalúságukkal, szívósságukkal, stabilitásukkal és kiegyensúlyozottságukkal tudnak érvényesülni. A ridegtartásban, itt honi legelőkön nevelkedett lovakból válnak a legjobb túratársak, hiszen ez nekik »hazai pálya«. Szerencsére a lovas turisztika egyre népszerűbb, a magyar fajták előnyeit pedig külföldön is kezdik felismerni, ezzel új célt és jövőképet kapott az egykor nagy múltú lóte nyésztésünk”– teszi hozzá.
Az útvonalnak nincs külön jelzése, a gondo san bejárt és felmért útvonalakat térképpel és GPS-nyomvonalak segítségével lehet követni. A rendszer ugyanakkor a szolgáltatások árszín vonalát is igyekszik egységesíteni, a lovak elhe lyezésének árai például maximalizálva vannak.
„Tény, hogy Magyarország elvesztette vezető szerepét a lovas természetjárásban, de ha a szol gáltatók most megfelelő számban fel tudnak sorakozni e hálózat mögé, akkor nemcsak a külföldiekre számíthatunk ismét, hanem a ma gyar célközönséget is megszólíthatnánk, s ez az igazán fontos. Nagyon kevesen ismerik lóhátról az országot, pedig kiváló módja ez hazánk fel fedezésének. Nem ez a legolcsóbb szabadidős tevékenység, de például a magyarok körében is népszerű síeléssel összevethető az ára” – fog lalja össze a belföldi turizmus szempontjából szintén fontos kezdeményezés lényegét János.
emberek, hiszen egy lovardában nincs szintkülönbség. „A lovas túrázás, különösen a hosszabb távú vándorlás egy érzésvilágról szól. Arról, hogy a lovas a lehető leginkább természetes közegben mozog. Én például begyűjtöm az órákat és a telefonokat, még a külföldi topmenedzserektől is” – mondja János.
Nagyon fontos, hogy a lónak is felkészültnek kell lennie. A ter mészetben van felriadó fácán, megugró őz, ráadásul egy eldobott papír zsebkendő is kiválthatja a lóból a menekülés ösztönét. Egy jól felkészített ló széles mosolyt csal az arcunkra, míg egy felké születlen lóval balesetveszélyes a közlekedés. Fontos továbbá a szociális rangsor is a lovak között.
A hosszabb túrák általában egyhetesek, a lovas túrázók pedig jel lemzően napi 35-40 kilométert tudnak megtenni két részletben, egy hosszabb pihenő beiktatásával. Mivel a logisztika a lovak miatt fontos, a helyszínek pedig foglalva vannak, az időjárás viszontag ságait tűrni kell. A túrát természetesen komoly előkészítés előzi meg, nem csupán a szokásos igényeket és szükségleteket (betegség, ételérzékenység) kell felmérni, hanem a lovas tudását is, hiszen van kockázata a tereplovaglásnak. „Az első napon én gyakran teszek egy próbatúrát a vendégekkel, hogy lássam, ki hogyan lovagol, hogy melyik lovasnak hogyan áll a választott ló. A túrázás csúcspontja a vágta, de ennek lehetőségét gondosan fel kell építeni, a lovas jármódoknak alkalmazkodnia kell a ló használati módjához és a terepi viszonyokhoz. A lovaglás elején lépésben lehet haladni, aztán – ahogy a ló bemelegszik – lehet ügetni, végül vágtázni, de csak megfelelő terepen. Kavicsos úton vagy lejtőn például nem” –villantja fel János a helyismeret és a gondos tervezés fontosságát.
Először is szükséges, hogy mindhárom jár módban biztonsággal tudjon lovagolni a tú rázó, emellett rendelkezzen a csoportos moz gáshoz szükséges alapismeretekkel, tisztában legyen a lovasra vonatkozó etikettel. Ez nem az adrenalinhajhászásról szól, lóval alakzatban, csoportban mozogni csak fegyelmezetten, fele lősséggel szabad. A túravezető 10-12 lovassal közlekedik, ott az alaptudás csiszolására már nincs lehetőség, bár például a lejtőn való köz lekedést általában a túra során tanulják meg az
De milyen is egy jó lovas túra, főleg egy lovas vándorlás?
A lovas természetjárást egész évben lehet űzni, de nagyon jeges időszakban és hőségriadós napokon nem célszerű útnak indulni. Több száz túrája során Jánosnak mindössze egyszer kellett fel adnia a túrát, amikor a talaj az Alföldön annyira átázott, hogy fel kellett menniük a gátra, ahol viszont árvízvédelmi okokból kifolyólag tilos volt haladni.
Napközben fontos a természet élménye, túra előtt és után vi szont a társállatról való gondoskodás kerül előtérbe, ez szintén a történet része. Lehetne lovászt is bérelni a túrára, de azért a dolog úgy kerek, ha a ló felkészítése és gondozása szintén a lo vas feladata, és ebből a szempontból az infrastruktúra megléte alapvető fontosságú.
A lovas természetjárás arra hívja fel a figyelmet, hogy társállat ként tekintsünk a lóra. Ebből a szempontból a gyerekek oktatása kiemelt fontosságú, és a lovas túrázás is akkor lesz hosszabb távon sikeres, ha a mai fiatalok aktívan lovagolnak, hiszen jó pár generá ciónak nincs lovaglótudása, sem képe az egykori lovaskultúránkról.
Pont ez a szemléletformálás a Zöldlovas Egyesület célja. „Mi alap vetően lovaskultúrában, helyi közösségek kialakításában gondol kodunk, amelynek a gyerekek oktatásával része a jövőépítés is.
Ez egy, a bérlovagoltatásra szakosodott intézményektől eltérő,
komplex, kis csoportos formája a lovaglótudás megszerzésének. Ahol az alapok elsajátítása mellett a gyerekek szénát hordanak, a trágyá ból kertet építenek, megtanulják a ló ellátá sát, megismerik a természetét, hozzáállásukat pedig meghatározza, hogy a társállatot, nem a sporteszközt látják a gondosan felkészített iskolalovakban. A lovak természetes közegük ben vannak a legelőn, a ló a falu része, s az ala pok elsajátítása után a lovaglás »csúcsélménye« a tereplovaglás, a természetjárás, nem pedig a versenyek olykor túlerőltetett világa. A fenn tartható vidéki lótartást, a tereplovaglás kultu rális és szakmai hátterét is próbáljuk megőrizni, illetve fejleszteni a térségünkben, ahol azért ez jóval költséghatékonyabban megoldható, mint például Budapesten. A föld is olcsóbb, így a térség valóban lehetőséget nyújt a fenntartható vidéki lótartásra, annak életmódszerű megélé sére. Számomra a legszebb feltöltődést jelenti a naplementét saját lovam hátáról, a saját falum fölött megnézni nap mint nap” – fogalmaz Anna.
Bővebb információ a Eurohorse Lovas Barangolóról
Szöveg: Joó A nnamária
Fotók: Alberti-Hamlet Nóra
Alberti-Hamlet Nóra szeptemberben első magyarként teljesítette az Amerikai Egyesült Államok legvadabb, leglátványosabb és leghosszabb túráját, a Continental Divide Trailt, amely mintegy 5000 kilométeren keresztül kanyarog a mexikói határtól egészen Kanadáig. Ennek kapcsán beszélgettünk vele az outdoor életmódról, a természetről, a világról. És persze néhány műhelytitokról is fellebbentjük a fátylat.
Mikor kezdtél el túrázni? Hogyan lett az életed része a természetjárás?
Alberti-Hamlet Nóra: 16 évesen indultam először túrázni, egy középiskolai szünetben. Egynapos, könnyű kirándulást terveztem az Országos Kéktúra nyugati szakaszain, de annyira fantasztikusan éreztem magam, hogy csak 360 kilométer után mentem haza. Tisztán emlékszem, hogy – városi gyerekként – meny nyire meglepett az erdőben engem körülvevő végtelen nyugalom és béke. A kék jelzés ko rábban sosem látott vidékeken és településeken kalauzolt át, rengeteg élménnyel gazdagodtam. Úgy éreztem, többet „éltem” az említett út so rán, mint azelőtt fél év alatt, és a hosszú távú túrázás szeretete azóta is, immár 9 éve kísér.
Elképesztő túrák vannak mögötted: az Országos Kéktúra 5-ször, az Országos Kékkör, 4300 kilométer az amerikai Pacific Crest Trailen, közel 200 kilométer az Oregon Coast Trailen, 800 kilométer az Israel National Trailen, na és ez a mostani 5000 kilométer. Hogyan találtál rá a hosszú távú túrázásra?
A.-H. N.: Tinédzserként hajtott a kalandvágy, a túrázás pedig izgalmasnak, kihívással telinek tűnt. Sokszor vettem részt szervezett, egyna pos teljesítménytúrákon is, de ezek sosem töltöttek fel igazán. Persze, fantasztikus érzés könnyű hátizsákkal, sietős léptekkel haladni az erdőben, estére pedig hazatérni, zuhanyozni és ágyban aludni, de nekem egy nap mindig is kevés volt arra, hogy teljesen elmerüljek a természetjárás élményében.
Mi fogott meg ebben a túrázási formában? A.-H. N.: Számomra a hosszú távú túrázás egyfajta létforma. Az általad említett túrá kon lehetőségem nyílt hetekig, hónapokig gyalogolni a vadonban, ezt csak ritkán sza kította meg egy-egy, a civilizációban töltött pihenőnap. Ezeken az ösvényeken néhány nap után természetessé válik, hogy körülvesz az erdő csendje és szépsége, lelassul minden,
Az Országos Kéktúra az örök kedvenc, ahol minden elkezdődött. A célt jelző OKT kilométerkőnél: megérkezés Hollóházára nehéz zsákkal, de könnyű lélekkel
könnyebb jelen lenni, értékelni minden pilla natot. Az utóbbi években több mint 22 000 kilométert hagytam magam mögött, ennek köszönhetően ma már rutinosan pakolok a hátizsákomba, pontosan tudom, hogy mire lesz szükségem az adott 6-7 napos szakasz során, ez a tudás pedig lehetővé teszi, hogy magabiztosan haladjak az úton. Persze min den nap új kihívásokat tartogat, és adódnak váratlan helyzetek, sokszor nehéz, fájdalmas vagy magányos a gyaloglás, de nincs nagyobb jutalom annál, mint amikor egy fárasztó nap után a sátorból figyelem, ahogy a naplemente színesre festi a vidéket. Számomra ez jelenti a szabadságot, ez tesz igazán boldoggá.
Melyik volt az eddigi legnehezebb túrád, illetve a legkeményebb kalandod?
A.-H. N.: Egyértelműen a Continental Divide Trail (CDT). Az út 5 USA-beli államon ve zet át közel 5000 kilométer hosszan, összesen 280 000 méter szintkülönbséggel. Tisztában voltam vele, hogy több kihívást tartogat, mint
a korábbi túráim, kint mégis arcul csapott egyegy szakasz brutalitása. Az időjárás nem volt túl emberbarát: sokszor kísértek olyan heves viharok, hogy bizonyos szakaszon járhatatlan ná vált az út, néha pedig annyira lelassítottak, hogy egy adott településre való érkezésem előtt elfogyott minden élelmem. Utólag na gyon boldog vagyok, hogy ezt az útvonalat választottam, feltöltődve, rengeteg élménnyel gazdagodva tértem haza, de a túra teljesítése közben többször kerültem a feladás közelébe, ez korábban nem volt jellemző.
Rengeteg helyen túráztál. Van kedvenc vidéked, ahová visszamennél?
A.-H. N.: Legutóbbi túrám, a CDT sok lenyű göző szakaszt foglal magában, ezeket bármikor, gondolkodás nélkül szívesen megismételném. Mind az 5 állam emlékezetes marad, de a ked vencem Wyoming. Ez az USA legritkábban lakott része, egy helyi cowboy a hegyvonula tokra mutatva félig viccelődve emlékeztetett is, hogy ne hangoztassam, mennyire gyönyörűek,
mert „a végén még ezt az államot is elárasztják az emberek”. Észak felé haladva először a forró Vörös-sivatagon vezet át az ösvény, majd a szik lás Wind River-hegység következik, a szakaszt pedig a világ legelsőként alapított nemzeti park ja, a gejzíreiről híres Yellowstone zárja.
Az átlagos földi halandók nem nagyon vállalkoznának arra, amit te bevállalsz ezek kel a túrákkal. Fel szoktad tenni magadnak a kérdést, hogy miért csinálod ezt?
A.-H. N.: Eleinte egyáltalán nem foglalkoz tatott ez a kérdés. Túrázás közben már egész fiatalon is úgy éreztem, hogy megáll az idő, később az egyetemen tanultam meg, hogy ezt a tökéletes időtlenséget nevezik „flow”nak. Gimnazistaként szinte csak az érdekelt, hogy az iskolai szünetek túlnyomó többségét az erdőben töltsem, a túrázás fűszerezte meg az akkoriban unalmasnak vélt tárgyak tanulá sát, ez jelentette számomra a kikapcsolódást. A mintegy 4300 kilométer hosszú Pacific Crest Trailre készülve tettem fel magamnak először a kérdést, hogy tulajdonképpen miért is akarok Mexikótól Kanadáig gyalogolni, a kérdést pedig a túraútvonal válaszolta meg helyettem lenyűgöző tájakkal, jellemépítő ki hívásokkal és a vadállatokkal való emlékezetes
kalandokkal. A Continental Divide Trailen át élt megpróbáltatások hatására komolyan meg kérdőjeleződött bennem, hogy megéri-e, de szerencsére ezek a megingások nem tartottak sokáig. A miértek racionális megválaszolása helyett hagyni szoktam, hogy a szívem vigyen előre, ezért vágok neki újra és újra a hosszú távú túráknak.
Szerinted a fizikai erőnlét vagy a mentális állóképesség segít inkább a nehézségek le küzdésében? A nehéz pillanatokban mi az, ami átlendít a holtponton? A mélypontokon mi visz tovább: a szív vagy a fej? A.-H. N.: Erre szívem szerint azt válaszolnám, hogy az éhség. Természetesen a megfelelő erőnlét sokat segít, de nem elengedhetetlen: ismerek olyan túrázót, aki túlsúlyosan és kife jezetten edzetlenül indult el a mexikói határ tól kora tavasszal, majd késő ősszel sikeresen befejezte az utat. Fejben viszont muszáj végig jelen lenni. Az akaraterő, a megoldáskereső hozzáállás és egy kis makacsság elengedhetet len összetevője az úgynevezett thru-hikingnak (az USA-ban így nevezik a hosszú távú túrázást – a szerk.). Tudtam, ha a tervezettnél lassabban sikerül teljesíteni egy-egy szakaszt, az utolsó napra már nem marad mit ennem, ez tagad hatatlanul nagy motivációt jelentett minden, átlagosan 5-6 napos szakaszon. Ezenkívül pe dig rengeteg bátorító levelet és hozzászólást
A fotó Coloradóban, a Lake Ann hágónál készült. Ezt a CDT-szakaszt többen is kihagyták, mert a hágót vastag hó lepte. Nem volt veszélytelen, féltem, remegett a lábam minden lépésnél, de végül csak végigjártam
kaptam a blogomon, ezekért rendkívül hálás vagyok (a blog Hamlet’s journey néven megta lálható Facebookon).
Egy ilyen több ezer kilométeres túra során biztosan többször is előfordultak fájdalmas, könnyekkel teli pillanatok. Mesélnél ezekről? A.-H. N.: Egy thru-hike hamar megnyitja a vándor könnycsatornáit. Az úton töltött hosszú hetek, hónapok hatására leegyszerűsödik az érzelemkifejezés, így aztán sokkal könnyebben tör magának utat az önfeledt nevetés vagy ép pen a sírás. Rengetegszer sírtam örömömben, és sokszor az örömkönnyekhez nem kellett több egy csendes naplementénél, egy meleg
Ez az az eset, amikor abból főzöl, ami van. Szomjúság és éhség ellen az olvasztott hó felhasználásával készített leves is tökéletesen megfelel
A mintegy 3500 kilométer hosszú Appalachian Trail és a már említett Pacific Crest Trail születését követően a CDT első kezdeménye Colorado ál lamban jött létre 1962-ben. 1968-ban az USA kongresszusa elfogadta a nemzeti útvonalak rendszerét (National Trails System), a CDT pedig jelenlegi formá jában 1978-tól létezik. A Wikipédia sze rint 1994 óta csupán 525-en teljesítették a három nagy útvonal mindegyikét.
zuhanynál, egy bögre forró kávénál vagy egy finom, piros almánál. Colorado államban ezzel szemben főleg a szűnni nem akaró fájdalom miatt sírtam. Az időjárás is gondoskodott róla, hogy kellően jellemépítő legyen az út. A szűn ni nem akaró esőzések hatására felázott a tal pam, és hosszanti irányban felszakadt rajta a bőr, nyílt seb keletkezett, és így gyalogoltam mindennap. Nem volt hiány könnyekből…
Volt olyan, hogy feladtad a túrát?
A.-H. N.: A feladás sokszor kifejezetten csábí tónak tűnt, főleg Colorado és Montana állam ban gondolkodtam el ezen, részben sérülések, részben pedig a barátságtalan időjárás miatt. Hálás vagyok magamnak, amiért sikerült végig kitartani, és a Continental Divide Trail által felkínált opciók közül a legnehezebb, piros színnel jelölt ösvényt követni.
Nagy boldogság két bőrig ázás között a South San Juan Wilderness területén, Coloradóban
Végig egyedül túráztál a CDT-n, vagy néha azért csatlakoztak hozzád mások is, esetleg te csatlakoztál más túrázókhoz? A.-H. N.: Körülbelül 90%-ban egyedül túráz tam, szerettem volna ezúttal társ nélkül járni az utat. Már korábban megfigyeltem, hogy szá momra a túrázás élménye így többet ad, többet tanít, és többet tudok belőle profitálni azáltal, hogy az adódó nehézségeket egyedül kell meg oldanom. Ennek ellenére néha kifejezetten jólesett találkozni másokkal, osztozni egy-egy örömteli pillanatban, közösen szemlélni a tájat, egy helyen sátrazni, beszélgetni egy jót.
„Emlékkönyv” hálás túrázók bejegyzéseivel. A CDTtúrázók ilyen füzetekbe írják bele, hogy ki mikor ér oda egy egy ponthoz. A füzetek lelőhelye előre nem ismert, és csak gyalog megköze líthető helyeken bukkanhatunk rájuk
Az 5000 kilométeres túra teljesítése 148 napig tartott. Hogyan osztottad be az idődet? Hány kilométert tettél meg átlagosan egy nap? A.-H. N.: Nagy általánosságban minden reg gel 7-kor indultam útnak, majd estig gyalogol tam kisebb megszakításokkal. A túraútvonal nem igazán érint települést, 5-6 napig halad a vadonban (a civilizációtól teljesen elszigetel ve), mielőtt egy aszfaltozott úthoz ér, ahol be lehet stoppolni egy faluba. Ezeknél a megál lóknál tartottam pihenőt, itt volt lehetőségem zuhanyozni, ellátmányt vásárolni a következő hosszú szakaszra. Coloradóban, ahol nehéz terep és rengeteg szintemelkedés várt, 25-30 kilométernél képtelen voltam többet megtenni naponta, míg a sivatagos részeken volt, hogy 50-60 kilométert is haladtam.
Hogyan képzeljük el egy átlagos napodat a CDT-n? Ha volt egyáltalán átlagos napod.
A.-H. N.: Kevés átlagos napom volt, részben azért is indulok útnak, mert az ösvényen az átlagos mint fogalom nem létezik, minden sza kasz és minden egyes nap rengeteg új csodát és új kihívást tartogat. Néhány szokás azért állandósult: például igyekeztem korán kelni, illetve csak akkor pihenni, amikor főzni és enni álltam meg, este pedig lefekvés előtt nyújtot tam egy kicsit.
Mit adott neked a Continental Divide Trail?
A.-H. N.: Röviden: megtanított arra, hogy igazán értékeljem és élvezzem az életet. Meg mutatta, milyen fontos az alázat, a hála, a kitar tás, a hit és az önbecsülés. Részben az út során váltam érzelmileg felnőtté.
A túrázás mellett űzöl más sportokat is, amelyekkel a kondidat szinten tartod?
A.-H. N.: Futni nagyon szeretek, és az utób bi időben elkezdtem gyakrabban látogatni az egyetem melletti konditermet is, de főleg a rendszeres túrázás tart fitten.
Hogyan készülsz fel egy-egy ilyen ultra hosszú gyalogtúrára?
A.-H. N.: Rendszeresen túrázok Magyar országon, ez ad egy alapedzettséget, de a fizi kai felkészülésre korántsem helyezek akkora hangsúlyt, mint a mentális alapok és a lelki állóképesség megszerzésére. Gyakran írok magamnak listát, amelyben pontokba szed ve kifejtem, hogy miért indulok útnak, majd átolvasom, amikor a feladás közelébe kerülök. Ez sokszor segít higgadtnak maradni, meg előzni az elhamarkodott döntéseket.
Ilyen, amikor reggel arra ébredsz, hogy a lábad előtt hevernek a hegycsúcsok
Név: Alberti-Hamlet Nóra
Született: 1997. 10. 09. Hivatása és/vagy tanulmányok: pszichológia
Hobbija: szövés Túrák, expedíciók:
2016–2021: Országos Kéktúra 5-ször
2018: Dél-dunántúli Kéktúra
2019: 4270 kilométer az amerikai Pacific Crest Trailen
2019: 200 kilométer az Oregon Coast Trailen
2020: 800 kilométer az Israel National Trailen
2021: Országos Kéktúra egyben, 38 nap alatt, végig bivakolva
2021: Alföldi Kéktúra
2022: Continental Divide Trail, 5000 kilométer egyben
Ha még többet szeretnél olvasni Nóráról, a facebookos Hamlet’s journey blogon megteheted, valamint a hamlet sjourney Instagram-oldalon is követheted.
Ezek a többhetes vagy akár hónapokig is eltartó túrák nyilván nem két fillérbe kerül nek. Miből tudod finanszírozni? És hogyan teremted meg rájuk az elegendő időt? A.-H. N.: Nagyon örülök a kérdésnek, ezt az utóbbi hetekben rengetegszer nekem szegez ték. Általános tévhit, hogy egy-egy extrém hosszú túra kötelező eleme a mértéktelen pénzköltés. Régóta járom a természetet, így a felszerelés nagy része (például: quilt, sátor, hátizsák, megfelelő ruházat) alapból rendelke zésemre áll. Ezenkívül nagyon figyelek rá, hogy okosan osszam be a megtakarításaimat itthon és túra közben egyaránt, ez is fontos az anyagi háttér stabilitásának szempontjából (a CDT-n például átlagosan 9 dollárt költöttem egy nap). A szabadidőm nappali tagozatos egyetemista ként főleg az oktatási szünetekre korlátozódik, ám idén szerencsére sikerült a szünetek nagy részét túraútvonalakon tölteni.
Mi az a három dolog, amelyeket sem miképpen sem hagysz otthon, ha túrázni indulsz?
A.-H. N.: Egyik kedvenc – és talán a legfonto sabb – felszerelésem egy ultrakönnyű, magyar készítésű topquilt. Ez lényegében egy hálózsák kiváltására alkalmas, pehelytöltetű takaró zárt lábrésszel. Nagyon szeretem, mert mindösz sze 700 gramm, a felszerelés súlyára pedig egy hosszú túra során kiemelten fontos odafigyelni, ezenkívül melegen tartott a fagypont alatti éj szakákon is a magashegységekben. Túrabotot mindig viszek magammal, részben azért, mert a sátram felállításához elengedhetetlen, részben pedig azért, mert remekül segít egyensúlyozni, miközben sebes folyású patakon kelek át, avagy csúszós, sziklás szakaszon haladok, nem is be szélve arról a hatalmas segítségről, amelyet az emelkedők leküzdésében nyújt. Harmadikként a minőségi túrazoknit említeném. A lábaim épségére mindig odafigyelek (főleg a CDT-n kísérő különböző sérülések óta), ebben sokat segít néhány pár közepesen vastag, jó nedvszívó képességű túrazokni.
A sivatag egy olyan hely, ahol az ember szívből megtanulja értékelni a vizet, hiszen itt a víz egyet jelent az élettel
Ötször teljesítetted az OKT-t, volt, hogy egyben, 38 nap (!) alatt. Az Országos Kékkört is megcsináltad. Mi az, ami újra és újra kéktúrázásra sarkall? A.-H. N.: Van egyfajta időtlen romantikája a kéktú rának. Thru-hike-os felfogással remek választás, hiszen az útvonal jól követhető és jól járható, változatos, sze rencsére gyakran keresztez településeket, emiatt nem indokolt túl sok ételt vagy vizet cipelni. Rengeteg le hetőséget biztosít vadkempingezésre, de a kényelmet kedvelők számára sem teljesíthetetlen: szinte minden településen található 2-3 szálláshely. Nem utolsósorban pedig közel van: néhány óra stoppolás az egyetemtől, s ez lehetővé teszi, hogy hosszú tervezés nélkül útra keljek, aztán a kék jelzést követve néhány napig magam mögött hagyjam a nyüzsgő várost.
Milyen terveid vannak az elkövetkező évekre? Mi a következő cél? Van olyan hosszú távú túraútvonal, amelyet mindenképpen szeretnél bejárni? A.-H. N.: Rengeteg izgalmas útvonalat szeretnék még vé gigjárni, például az Arizona Trailt. Rövidebb távon viszont pszichológushallgatóként a tanulmányaimra és a szakdol gozat befejezésére koncentrálok. Az pedig, hogy mit tarto gatnak az elkövetkező évek, talán még számomra is rejtély, de lélekben már készen állok a következő thru-hike-ra.
A topquilt (pehelytöltetű takaró zárt lábrésszel) csillagos ötösre vizsgázott az Országos Kéktúrán is
A sóskafa, leánysom, veres egres, nyúlsom vagy erdei sóska néven is ismert, sűrűn tövises hajtású sóskaborbolyán sokszor bőségesen és akár decemberig érnek a C-vitaminban gazdag termések. Ebben a hónapban ezzel az apró, piros, éretten is savanykás gyümölccsel sütöttünk és főztünk, sósan és édesen.
Ahosszúkás alakú, 1–1,5 centimé teres, magas pektintartalmú bor bolyagyümölcsök (bogyótermé sek) őszre már pirosan virítanak a cserjéken, az idő előrehaladtával pedig egyre kevéssé lesznek savanyúak. Édesre azonban soha nem érnek meg. A régi szakácskönyvek leginkább savanyítóként, ecetként használva említik a sóskaborbolyát, de sokféle más mó don is kedvelték.
A sóskaborbolya aszalt termései étvágygerjesztően néznek ki Fotó: Adobe Stock
A néhol vadon is előforduló cserje a búza egyik gombabetegségének köztesgazdája, ezért tele pítését sokfelé tiltották a gabonatermesztő vi dékeken, talán ezért is kevésbé ismert napjaink ban ez az egyébként több erénnyel rendelkező növény. Európában elsőként Spanyolországban a mórok kezdték termeszteni, a régészeti lele tek tanúsága szerint ugyanakkor már a neoliti kum embere is fogyaszthatta. Magyarországon a 16. században kezdték el telepíteni a korabeli kertekbe. „Magostól, mag nélkül is, mézbe be csinálva vagy egybetörve és liktáriumnak meg főzve csemege gyanánt eszik” – írja Mátyus István orvos az 1700-as évek végén megjelent könyvében. Nemcsak mézben eltéve, lekvár nak, bornak, ecetnek, hanem citromlé helyett savanyítónak is használták, illetve aszalva, akár ágastól levágva is eltették télire, amikor a sza badban már nem állt el.
Édesebb gyümölcsökkel vegyítve, lekvárrá főzve is kedvelt volt. Ha lekvárnak, zselének, szörp nek készítjük, érdemes magjait passzírozással eltávolítani, azok ugyanis megkeseríthetik a ké szítményünket. Tehetjük a friss vagy az aszalt borbolyát müzlibe, édes felfújtakba, van, ahol
kenyérbe, kekszekbe sütik bele, illetve cukorkát ízesítenek vele. Csokoládés vagy más édességek ben szintén finom, a színes gyümölcsök citrusos savasságukkal jól ellensúlyozzák az édes ízeket.
A napjainkban már mag nélküli változatban is kapható, aszalt borbolyát a közel-keleti, de kü lönösen a perzsa konyha használja sokoldalúan, sós ételekhez is. Ünnepi fogásaik között szerepel például a sáfránnyal fűszerezett és színezett, bor bolyával ízesített rizs- vagy kuszkuszétel, ame lyet vagy önállóan, vagy hússal fogyasztanak.
Sóskaborbolyával izgalmas ételeket varázsol hatunk az ünnepi asztalra, ha pedig a borbo lyabogyókat például vodkába áztatjuk, majd az ízek kioldódása után leszűrjük és édesítjük, zamatos likőrt készíthetünk.
A színes, apró terméseket salátákba vagy kö retekbe is tehetjük, és az íze sültekhez is jól illik. Kekszbe sütve valamilyen roppanó olajos maggal érdemes párosítani a savanykás aszalt gyümölcsöt, és ha már vadon termő növények kel főzünk e rovatban, akkor miért ne választ hatnánk vadon termő magot ehhez? A bükkfa termését például karácsonyig bőven eltárolhat juk, nem avasodik meg, és bizony sok termé szetjáró csemegéje amolyan „erdei szotyiként” a bükkmakk. Nyersen azonban csak mértékkel szabad eszegetni, pörkölve, sütve viszont többet is fogyaszthatunk belőle, ha az apró terméseket össze tudjuk szedegetni az erdők óriásai alatt.
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 10 dkg vaj, 15 dkg cukor, ½ narancs és ½ citrom reszelt héja, 2 tojás, csipetnyi só, 1 tk. sütőpor, 1 maroknyi aszalt sóskaborbolya, 1 maroknyi bükkmakk és/ vagy más olajos mag. Elkészítés: a tojásokat a vajjal, a sóval, a fűszerekkel és a sütőporral habosra keverjük, majd hozzágyúr juk a lisztet. Lisztes kézzel két darab, kissé lapított rudat for mázunk a tésztából, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük. Ezután a még meleg tésztarudakat ujjnyi széles szeletekre vágjuk, majd a tepsiben egymás mellé fektetve150 fokon szárítjuk őket 6-8 percig.
Sóskaborbolyás-mákos szelet
Hozzávalók a mákpiskótához: 4 tojás, 3 dkg vaj, 4 ek. cukor, 8 ek. darált mák, ½ narancs reszelt héja, csipetnyi só, mokkáskanálnyi sü tőpor. A vaníliás krémhez: 200 ml tej, 2 ek. búzadara, 1 ek. cukor, 1 vaníliás cukor, csipetnyi só, 50 g vaj, 1 citrom reszelt héja. A csokikrém hez: 200 ml habtejszín, 3 ek. kakaópor, 2 ek. porcukor, 15 g vaj. A piskótához a tojásfehér jéket habbá verjük, egy másik tálban a tojások sárgáját a vajjal, a cukorral, a sóval, a sütőporral és a narancshéjjal habosra keverjük, hozzáke verjük a mákot, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot is. Sütőpapírral bélelt, nagy méretű tepsiben, 4-5 milliméter vastagon, téglalap for mában szétterítjük a tésztát, majd 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Ha kihűlt, 3 egyforma részre vágjuk, ez lesz a sütemény 3 lapja. A vaníliás krémhez a tejben a cukorral és a vaníliás cukorral keményre főzzük a bú zadarát. Miután kihűlt, hozzákeverjük a vajat és a citromhéjat. A csokikrémhez a tejszínben elkeverjük a kakaóport és a cukrot, folyama tos keverés mellett főzzük, hozzáadjuk a vajat is, majd addig főzzük, amíg fényes, sötét cso kikrémet kapunk. Amíg a csokikrém meleg, összeállítjuk a süteményt: az első piskótalapot megkenjük a fehér krémmel, rárakunk egy la pot, azt megkenjük sóskaborbolya-lekvárral, rátesszük az utolsó piskótalapot, arra ráterít jük a csokis krémet, végül megszórjuk aszalt sóskaborbolyával. Pár órára hidegre tesszük, szeletekre vágva tálaljuk.
Egy csésze rizst sóval és ½ mokkáskanál kurkumával két és fél szeres mennyiségű vízben, fedő alatt megfőzzük, a főzés végén apró mazsolát is adunk a rizshez. Egy csirkemellet kockára vá gunk, majd megsózva, tört borssal és egy gerezd fokhagymával serpenyőben megsütjük. Félidőben egy vékony csíkokra vágott sárgarépát és egy narancs vékony csíkokra vágott héját (fehér rész nélkül), egymaréknyi aszalt sóskaborbolyát, félmaréknyi apró mazsolát és egy teáskanál barna cukrot adunk a húshoz, majd készre sütjük. Tálaláskora a húst a rizs közepébe halmoz zuk. Szeletekre vágott pisztáciával díszítjük ételünket.
A bulgurt megfőzzük vagy vízzel leforrázzuk. Ha megpuhult és kihűlt, főtt csicseriborsóval, főtt vörös lencsével, lila hagy mával, paradicsommal, előzetesen vízbe áztatott, aszalt sóska borbolyával és apró mazsolával keverünk salátát belőle. Sóval, tört fekete borssal, frissen vágott petrezselyemmel fűszerezzük, olívaolajjal és kevés citromlével meglocsolva tálaljuk.
ápai városi sétánkat ezúttal rend hagyó módon nem a belvárosban kezdtük, hanem a közigazgatásilag Pápához tartozó, de a központjá ról 6 kilométerre található Tapolcafőn. Itt ered ugyanis a Tapolca patak, amelynek nagy szerepe volt a város és a környékbeli települések életében. Egészen addig, amíg az ember közbe nem szólt.
Tapolcafő központjában, a templom mögött induló, mintegy 600 méter hosszú Tapolcaforrás tanösvényen járhatjuk be a patak kez deti szakaszát, ahol nemcsak egy foglalt forrást láthatunk, de áll még egy régi malomépület, és itt van az Örvény-tó is, amely joggal lett Veszprém megye hét csodájának egyike. A kis forrástóban ugyanis egy egész forráscsoport vize bugyog fel (ez a Dunántúl egyik legna gyobb karsztforrása), folyamatosan kisebbnagyobb buborékokat eregetve.
A Tapolca hajdan a térség legbővizűbb patak jának számított, a vízfolyásnak 15 nagyobb és számos kisebb forrása volt. A források három tavat tápláltak: a Déli-tavat, az Örvény- és a Templom-tavat. A patak vízmennyisége olyan nagy volt, hogy teljes 21 kilométeres hosszán 30 vízimalom működött. Ráadásul a források
Séta a Tapolca patak mellett kialakított tanösvényen Tapolcafő központjában
vize állandó, körülbelül 15 °C-os hőmérsékle tének köszönhetően télen sem fagyott be, így a malmok évszaktól függetlenül üzemelhet tek. Egyébként erre utal maga a szláv eredetű „tapolca” szó is, amelynek jelentése ’meleg víz, meleg forrás’.
Bár még 1901-ben is 21 malom működött a patakon, mára csak néhány épület maradt meg ezek közül. A második világháború után a malmok egy részét megszüntették, jó esetben darálóvá alakították, de némelyiket egyszerűen magára hagyták, majd köveit széthordták.
Az Örvény tó igazi természeti ritkaság, amelyben méterenként források törnek föl a mélyből
Ahogy a második világháborút követően fel lendült mélyművelésű barnakőszén-bányászat, illetve a bauxitbányászat miatt egyre nagyobb
mennyiségben szivattyúzták ki a bányászat ra veszélyes karsztvizet a kőzettestekből a Dunántúlon, úgy csökkent a karsztforrások vízszintje az egész térségben, s úgy apadtak el a Tapolca patak forrásai is. Senki nem gondolta, hogy visszatérnek még valaha, de sok-sok év tizeddel később, a bányászat megszűnése után, 2010-ben újra „életre keltek” a források. Pápán a Tapolcát azonban már hiába is keresnénk, miután ugyanis elapadt a források vize, a patak medrét betemették.
Pápa belvárosába érve első utunk a Fő térre ve zet, amelynek meghatározó épülete a hatalmas, Szent István vértanú tiszteletére felszentelt templom, amelynek közel 60 méteres tornya mintha az égig érne. Itt egy pillanatra álljunk meg, és ejtsünk néhány szót a város történelmé ben nagy szerepet játszó Esterházy családról.
Pápa az Esterházy család uradalmi központ jaként az 1700-as években élte fénykorát. Ekkoriban a város híres volt kézműveseiről, kereskedőiről és vásárairól. Ekkor alakult ki a mai Fő tér, ekkor épültek a belváros barokk lakóházai, illetve a Fő tér szomszédságában álló Esterházy-kastély, amelynek építését gróf Esterházy Ferenc kezdte meg. A kastély Franz Anton Pilgram tervei alapján, a korábbi birto kosok, a Garaiak által a 15. században emelt, erődített várkastély helyén épült.
Pápa nagytemploma 15 év alatt épült fel. A mennyezetfreskók Szent István vértanú életét mutatják be
A katolikus templom építését 1774-ben gróf Esterházy Károly egri püspök kezdte meg Fellner Jakab tervei alapján. A copf stílusú templom 15 évig épült, 1795-ben szentelték fel. Érdemes megnézni a mennyezeti fres kókat, amelyeket Franz Anton Maulbertsch osztrák festő készített, aki négy évtizeden át dolgozott Magyarországon, és számos egyházi épület díszítése fűződik a nevéhez. Az Esterházy család adományából, Fellner Jakab tervei alapján épült fel a város kórháza is 1763 és 1768 között. Az intézmény ma már jóval nagyobb helyen működik, de a tornyos, régi főépület ma is része annak.
A közel 30 ezer lakosú Pápa sétálóutcája, a Fő térbe torkolló Kossuth utca
Ha megnézzük a Pápáról készült középkori ábrázolásokat, azokon a vár mellett, keleten
egy nagy kiterjedésű, mocsárral ölelt tavat is látunk, amelyet a kanyargó Tapolca patak és a Bakony-ér alakított ki. Gróf Esterházy Károly volt az, aki lecsapoltatta a tavat, helyén kerteket, szántókat alakíttatott ki. A terület egy részét az 1920-as években felparcellázták, és ezt követően egy új városrész jött itt létre, amelyet – utalva annak múltjára – Tókertnek neveznek.
Nemcsak a templom, a Fő tér maga is hatal mas, az ország egyik legnagyobbja, amelyet Közép-Európa egyik legszebb barokk tereként tartanak számon. E hétköznapi kora délutánon csak a csapatosan ide-oda röppenő galambok vannak sokan. Itt sétálgató emberek rajtunk kívül nem nagyon vannak, s ettől valahogy még nagyobbnak tűnik a hangulatos tér. Közelebb is kell mennünk a teret körülölelő házakhoz, hogy láthassuk az apró részleteket. Azokból
Egy 1617 es ábrázolás Pápáról
A Fő téren bármerre nézünk, csupa gyönyörű épületet látunk
pedig van bőven: itt egy szép kapu, ott egy míves kilincs, amott egy szép ablakrács, mö götte csendes udvar rejtőzik. Ha körülnézünk a Fő téren, több házon is láthatjuk a jellegze tes pápai zárt erkélyeket. A keskeny Ruszek közben egy másik jellegzetesség bújik meg,
a lábasház, amelynek hosszú, árkádsoros fo lyosója végighúzódik a kis utcán.
A Fő téren áll az 1780 és 1790 között emelt Griff Szálló, amely nevét az Esterházy család címer állatáról kapta. Ma is meglévő tánctermében,
Egy pápai városi séta kicsit olyan, mint egy időutazás a múltba Pápa szíve, a barokk Fő tér
a Tükörteremben egykor színielőadásokat és bálokat tartottak. A 19. század folyamán a Griff volt a pápai társadalmi élet központja. Az itt tartott előadásoknak rendszeres látogatója volt két pápai diák, Petrovics Sándor és Jókay Móric, akik akkoriban még maguk is színészi álmokat dédelgettek, aztán máshogy alakult mindket tejük élete. A szállodában több alkalommal is fellépett Blaha Lujza, akit nagy ovációval fogadtak a városban, később, 1937 ben pedig Bartók Béla adott itt hangversenyt.
A történelmi belváros szűk, kanyargós utcái megtartották eredeti, középkori futásukat, bár a házak többsége később épült. A város sajá tos színfoltjai a századokkal ezelőtt kialakított, párhuzamos utcákat összekötő, szűk, 1,5–2 méter széles utcácskák, az úgynevezett köz lék, amelyeken – ha tudja az ember, hol keresse azokat – jelentősen le lehet rövidíteni a gya logutat a belváros egyik pontjából a másikba.
A Dunántúl legnagyobb református temploma 1931 és 1934 között épült fel a hajdani kőszínház helyén
A szép épületrészleteket remekül kiegészítik az őszi ruhába öltözött fák
Pápát soktornyú városnak is nevezik, mert a messziről jött utazó elsőként a város tornyait pillantja meg, amelyekből jó sok van: a tele pülés 13 templommal büszkélkedhet. A két legnagyobb, a kéttornyú katolikus, illetve református templom mellett a belvárosban található a bencés templom, amely nem egy tér közepén áll, hanem a Fő utca utcafront jába simul bele. Már a kapuja is gyönyörű, de fafaragásokkal gazdagon díszített belső tere különlegesen szép. Itt egyébként eredetileg a pálos szerzetesek kis temploma állt, amelynek helyén 1742-ben épült fel ez a templom. Nem messze, a hangulatos, macskaköves Kígyó utca sarkán egy másik templom áll, a ferenceseké,
amelynek szomszédságában – egy kicsit ro mosan – egykori kolostoruk is megvan még. Pár lépésre innen találjuk a város legidősebb há zát, a Korvin-házat, amely a 15. század végén vagy a 16. század elején épült. A helyi hagyo mány úgy tartja, hogy Mátyás király vadászhá za volt, amit elméletileg alátámasztana a kapu feletti címer, amely egy csőrében gyűrűt tartó madarat ábrázol. Ez azonban nem a Hunyadiak, hanem a házat építtető Ráskaik címere.
Pápa a 19. század közepétől kezdve híres iskola város lett, ahol a magyar történelem neves alakjai és a mai köz- és kulturális élet ismert szereplői közül jó néhányan koptatták az iskolapadot.
A település egyik országos hírnevű iskolá ja az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium , a Refi, ahová Petőfi Sándor, Jókai Mór, Weöres Sándor, Nagy László és Csóri Sándor is járt. A másik neves iskolát a pálos rend alapította 1638-ban, később az in tézmény a bencésekhez került, 1812–1813-ban itt tanult Deák Ferenc is. Az iskola utódja a Türr István Gimnázium és Kollégium.
Esterházy Ferenc sok jót adott a városnak, de nem szívlelte a kálvinistákat, és követelésére 1749-ben az országot irányító helytartótanács
megszüntette Pápán a szabad vallásgyakorlást. Mária Terézia később enyhített a rendeleten, és megengedte, hogy a kálvinisták egy szom szédos faluban, Adásztevelen gyakorolhassák vallásukat. Itt indították újra az oktatást, és úgy tartják, akkoriban lett az iskola jelképe az eperfa. Az adászteveli iskola épülete ugyanis olyan kicsi volt, hogy nem fértek el a tanulók, ezért az udvaron, egy nagy eperfa alatt tartot tak nekik órákat. Az iskola 30 évvel később térhetett vissza a városba. A 19. század első felét már a Pápai Református Kollégium virág korának tartják. Ekkoriban Pápa igazi pezsgő kulturális életű várossá vált, ezért is nevezték a Dunántúl Athénjának.
Ahogy pár bekezdéssel korábban már utaltunk rá, a Pápai Református Kollégiumban tanult 1841–1842-ben Petőfi Sándor és Jókai Mór, előbbi itt magyarosította nevét Petrovicsról Petőfire . Egyébként a költő eleinte még színésznek készült, pápai diákként érte el első komoly irodalmi sikerét: a neves lap, az Athenaeum leközölte A borozó című költemé nyét. A ház, amelyben Petőfi pápai évei alatt másod-unokatestvérével, a későbbi festőmű vész Orlay Petrich Somával lakott, ma is áll, falán emléktábla őrzi a költő emlékét. A Jókai utcában, a kórház mellett azt a házat is láthat juk, ahol „a nagy magyar mesemondó” lakott pápai diákként.
A belváros nem nagy, cserébe tele van olyan épületekkel, amelyek fotózásra késztetik az embert
Még ma is állnak azok a házak, ahol pápai diákként Jókai Mór és Petőfi Sándor lakott
Pápa egyik kihagyhatatlan látnivalója a Kékfestő Múzeum, amelyet egy hajdani műhelyből alakítottak ki. A Szászországból származó Kluge család a 17. századtól foglal kozott kelmefestéssel. A magyarországi céget 1783 ban Sárváron alapította Carl Friedrich Kluge, aki aztán 1786 ban áttelepült Pápára. A család egészen 1956-ig foglalkozott kékfes téssel a pápai műhelyben.
Aki ide ellátogat, az valóban egy időutazás részese lesz. A műhely némelyik helyisége ma is olyan, mint amilyen századokkal ezelőtt le hetett. Mintha épp csak ebédszünetre mentek volna el a munkások. Hihetetlenül érdekes az egész múzeum, megismerkedhetünk itt a kék festés munkafolyamataival, a festőnövényekkel, láthatunk eredeti mintafákat, festőkönyveket, titkos recepteket, régi ruhákat és vásznakat.
A régi gépek, festőkádak is megvannak még, és az óriási, lóvontatású mángorló is, amelynek utolsó vontatója egy háborúban megsebesült ló, Samu volt.
A múzeum önmagában is nagyon érdekes, de vezetőnk, Tóth Attila még tudta fokozni az él ményt mindazzal, amit a kékfestők munkájáról és a Kluge családról mesélt. Tőle tudjuk, hogy
A pápai Kékfestő Múzeum kihagyhatatlan látnivaló, előzetes bejelentkezéssel pedig télen is látogatható
ma már csak öt család űzi ezt a mesterséget az országban. A kiállításon az ő munkáikat is láthatjuk, a műhely tágas szárítópadlásán pedig az egyik legnagyobb hazai mester, Bódy Irén kelméiben gyönyörködhetünk.
Városnéző túránkat az Esterházy-kastély hajdani parkjában, a Várkertben fejeztük be. A park a második világháború előtt jóval na gyobb volt, vadaskert is működött benne. Ak koriban a város lakói nem nagyon jöhettek be ide, csak a grófi család élvezhette szépségeit. A háború után a kastélyba szovjet katonák
Az Esterházy-kastély a téli időszakban hétfő és kedd kivételével mindennap 9 és 17 óra között tart nyitva. Az utolsó tárlat vezetés 16 órakor indul. További informá ciók: https://esterhazykastely.papa.hu
A Kékfestő Múzeum a téli időszakban elő zetes bejelentkezéssel látogatható. Érdek lődni, bejelentkezni a +36-70/663 3540 telefonszámon lehet. További informá ciók: https://kekfestomuzeum.hu
A városban tett séta előtt érdemes betérni a pápai Tourinform-irodába, ahol a hasz nos információk mellett térképet is kérhe tünk. Cím: Márton István u. 10. További információ aktuális pápai prog ramokkal kapcsolatban: https://www. facebook.com/PapaTourinform
Az Esterházy kastélyt már mi is bejártuk, cikkünket a Turista Magazin 2020. márciusi számában találjátok
költöztek, akik sajnos alaposan tönkretették az épületet. Ebben az időszakban a park fái is megfogyatkoztak, de még ma is találni itt matuzsálemeket, például hatalmas platánokat, amelyeket a kastélypark telepítésekor ültethet tek. A Várkereten keresztülfolyik a Bakony-ér, és egy remek játszótér is van itt, amelyet kisebb gyerekekkel érdemes útba ejteni.
Még szívesen sétálgattunk volna a városban, de ránk esteledett, pedig lett volna még mit megnézni. Épp ezért azt javaslom, aki Pápára jön, az ne egy napra tervezzen, mert annál itt sokkal több látnivaló és élmény várja.
0 250 m
A december–januári „Árnyékvilág” témánkra beérkezett képek közül egy absztrakt fotót emelt ki szerkesztőségünk zsűrije, amelyen a szűz havon hullámzó árnyékok izgalmas játékát láthatjuk. Így ebben a hónapban Mádi Józsefnek gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.
Mádi József: Szűz hóban
„Régóta vártam arra fényképezőgéppel a kezemben, hogy érintetlen, nagy havat találjak a hegyekben. Aztán szerencsémre ez megtörtént pár éve Galyatetőn. A szikrázó napsütés szebbnél szebb árnyékokat rajzolt a szűz hó felszínére. Az élményt csak fokozta, hogy a »rajzvászon« nem volt sík.”
Témáink 2023-ban (Zárójelben a beküldési határidő.)
A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.
Küldd be Te is a kedvenc képedet!
A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat meg találjátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pálya munkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.
Február: A havas táj csodája (január 12.)
Március: Fényjáték (február 12.)
Április: Hüllők és kétéltűek (március 12.)
Május: Szimmetria a természetben (április 12.)
Június: Tanúhegyek (május 12.)
Július–augusztus: Élet a folyón (június 12.)
A Visegrádi-hegység széléről annak szívébe gyalogolunk, eközben pedig a felszínen hullámzó kőzetek világába is látványos betekintést nyerünk. A komor andezitidomok minden létező formában megmutatkoznak: vízesésekkel szabdalt szurdokként, háztömbnyi süvegekként, kilátótera szokat alkotó sziklapáholyokként és a talajból előtüremkedő, mohos-ragyás óriásokként. A hegység lábától annak tetőpontjáig emelkedünk – évszázados turistautakat és a kibontakozó honi természetjárás korai mementóit felkeresve. Báró Eötvös Loránd, Téry Ödön, Thirring Gusztáv vagy épp Tirts Rezső emlékművei felidézik a kort, amikor a távoli Kárpátok árnyékában a Dobogó-kő egy feltáratlan kis hegyvidék félreeső kilátóhelyéből kultikus centrummá avanzsált. Dobogókő Duna-parti párja az erdős lejtők lábához tapadt Dömös, a hegység másik fontos turisztikai kapuja. Kettejüket vadregényes és nagy múltú ösvényeken köti össze ez a túra, amelyet hazai viszonylatban kifejezetten extrém megjelenésű sziklaformák színesítenek.
Dömösről a o jelzést követjük a Rám-szakadék előtti elágazásig.
A Rám-szakadékban a o jelzés vezet végig, egészen a szurdok fölötti elágazásig. Balra fordulunk a i jelzésre, amelyet a Rám-hegy kapujáig követünk.
A Rám-hegyre a d jeleken kapaszkodunk fel, majd ugyanezeken ereszkedünk vissza.
A kapunál balra fordulunk a i jelekre, amelyeket Dobogókő fennsíkjának pereméig követünk. Jobbra térünk a o jelzésre, amely a dobogókői kilátóhelyre vezet.
A Dobogó-kőről a o jelzésen túrázunk vissza Dömösre.
Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!
A Rám-szakadék kapaszkodókkal és létrákkal átjárhatóvá tett sziklafolyosó, mintegy 600 méteres hosszán a víz 112 méteres szintkülönbséget hidal át, az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik. A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, amelyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok millió év elteltével a patak, szép lassan mély folyosót fűrészelve magának.
A nagy népszerűségnek örvendő, 699 méter magas kilátóhelyről északi irányba kapunk széles panorámát, amelynek lenyűgöző alkotóeleme a Duna kanyargó szalagja a körülötte hullámzó tájjal. A folyó túloldalán a Dunakanyar ívét meghatározó Szent Mihály-hegyet látjuk, mögötte már a Börzsöny hegyei sejlenek fel a Csóványossal. Könnyen felfedezhetjük a Naszályt, amelynek oldalába sebet harapott a bánya. Tiszta időben a Cserhát lankái és a Mátra is feltűnnek – sőt, ha igazán szerencsések vagyunk, még a Magas-Tátra csúcsait is megpillanthatjuk.
A „szikladobogón” állva a Visegrádi-hegység mélyén, hegyek szorításában nézelődünk. Jobbra Dobogókő háta fut magasan, szemben pedig a Keserűshegy domborodik (végében a Prédiklálószékkel). Egy oldalgerincen a Vadálló-kövek kopár szirtsora trónol az erdők fölött. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak anyaga (törmelékkő, breccsa) építi fel, amelyet az erózió körbefaragott, a tektonikus mozgások pedig kiemeltek. A sziklatoronynak Ferenczy-szikla a neve a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után.
A Tost-sziklák kiszögellése hangulatos erdei környezetben „sűrít egybe” kilátást, pihenőhelyet és a meredek terepet áthidaló lépcső aljában egy emlékhelyet is. Lombok hiányában valamelyest kilátni föntről a Malom-völgyre. A sziklát Tost Gyula 19. századi erdőmérnökről, miniszteri tanácsosról nevezték el, aki turistautakat épített a környéken. A szikla tövében kialakított Ilona-pihenő (nevét Tirts Rezső királyi erdőtanácsos feleségéről kapta) padját korlát keretezi, mögötte Szent Bernát domborműve emelkedik ki a fal göcsörtös felületéből.
Az útvonal dobogókői start- és végponttal is végigjárható, de itt akár meg is szállhatunk, kétnapossá téve a túrát.
A Rám-szakadék csak felfelé járható, és havas-jeges időben nehéz lehet az átjutás a sziklalépcsőkön.
Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk megannyi történelmi emlék vonzásában. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek- és a felső vár maradványait, átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény, Meszesre pedig az Árpádkori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk. Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacavíztározó déli partján, ahol a háború után újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között. Végül Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza az egykori vármegyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre, Szendrőre. A túrázók körében viszonylag mellőzött Cserehát lankáit a közeli hegykeret alatt elnyújtózó, tágas panorámák és a kisebb-nagyobb erdőfoltok teszik hangulatossá. Legszebb arcát a táj a Rakaca-víztározó körül mutatja, ahol elzárt, hegyvidéki jellegű idillben hullámzik az ország legnagyobb tavainak egyike. Túránk változatos, panorámákban gazdag, részben tóparti útvonalat követ.
Szendrő központjából a Várhegyre a i jelzésen jutunk fel, majd azon is ereszkedünk le a túloldalon. A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a j jelzést követjük, majd a j jelzésre térünk. Galvácson a f jelzésen sétálunk keresztül. A falu határából a i jelzést követjük egyenesen. A o jelzésen balra térünk. Meszes vége után a p jelzésre térünk, amelyet a Rakaca-víztározó gátjáig követünk. A víztározó gátjától a i jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá. A Várhegy tövében a p jelzést követjük jobbra, amely elvezet Szendrőre. A buszmegállóhoz dél felé tartva, a Rákóczi utcán jutunk.
Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is
A település első erőssége a Bódva partján állt, és feltehetően a terület ura, a Bebek család építtette az Árpád-korban. A Várhegy alatti, folyó által körbevett épületet javítgatták ugyan az évszázadok során, de pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették, és feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját. Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. Az alsó várat a Csáky-kastély olvasztotta magába, de köveit a lakosság is felhasználta saját építkezéseihez.
A középkori eredetű református templom dombtetőn áll. Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amelyet a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lorántffyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt artézi kút rozsdás, vasas vize folyik ki, amelyet a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.
A város feletti domb erőssége lassan készült el, ugyanis kapitánya a saját várát, az alsó várat erősíttette helyette. Végül a 17. század derekára be f e je z ték a felső várat is, ám utána alig fél évszázadig állt csupán. Jelentős védelmi pontnak számított öt kiugró, füles bástyájával. A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár lebontásáról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai megszállták, végül pedig maguk robbantották fel az épület sarkait. A délkeleti bástya alapjai megtekinthetők a kilátó mellett, amelyből a Bódva látszik.
A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették, ekkor 6 méter körüli átlagmélységgel rendelkezett, de a mesterséges állóvíz azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, a környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellett, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín.
2 1 3 4
Meszesen kiegészíthetjük ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas vizű artézi kutat. TIPP!
Ha rövidítenénk, érdemes Meszesről Szendrőre buszozni. Viszont ez esetben az útvonal visszatérő ágán célszerű elindulni.
