BARTÓK ÉS A ZENEAKADÉMIA
Először akkor, amikor a Pozsonyban frissen érett ségizett tehetséges fiatalember – Dohnányi Ernő javaslatára – Bécs helyett a pesti Zeneakadémiát választotta, s így 1899 és 1903 között (még az in tézmény régi épületében) végzett tanulmányai idejére a Liszt-tanítvány Thomán Istvánhoz (zon gora) és Hans Koesslerhez (zeneszerzés) került. Másodszor pedig akkor, amikor – egykori zongo ratanára visszavonulásakor – 1907-ben meghív ták a Zeneakadémiára tanítani. A zongoratanári állást elfogadva lassan bontakozó nemzetközi zongoraművészi pályáját szakította meg. Akkor azonban nemcsak a koncertezéssel és koncert szervezéssel kapcsolatos nehézségek miatti elé gedetlensége, hanem a teljességgel új, egész életre szóló elhívatása, a módszeres kelet-európai népzenegyűjtés lehetőségének biztosítása is meg határozó szerepet játszott döntésében. 1907 nya rán megvalósult első erdélyi népzenegyűjtő út jához is a Zeneakadémia igazgatója, Mihalovich Ödön ajánlásával kaphatott ösztöndíjat.
”
„AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI ZENEAKADÉMIA EGYÁLTALÁN NEM CSAK TANULMÁNYAI ÉS TANÁRI MŰKÖDÉSE SZÁMÁRA NYÚJTOTT OTTHONT.”
26
Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia egyáltalán nem csak tanulmányai és tanári mű ködése számára nyújtott otthont. Egyaránt szín helye lett Bartók legelső és legutolsó nyilvános budapesti fellépésének is. Az első még diákként, 1901-ben, a Liszt-születésnap előestéjén a h-moll szonáta szenzációt keltő előadása, míg az utolsó, közvetlenül amerikai kiutazása előtt, 1940. októ
BARTÓK BÉLA ÉS SZIGETI JÓZSEF HEGEDŰMŰVÉSZ A ZENEAKADÉMIA LÉPCSŐJÉN
Bartók életútját kétszer is döntően befolyásolta a Liszt Ferenc és Erkel Ferenc által alapított pesti Zeneakadémia hívása.
