SZABADSÁG KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL
2018-ban épült újjá a Zeneakadémia orgonája: Szabó Balázs orgonaművész, a Zeneakadémia adjunktusa és Fassang László orgonaművész, a Zeneakadémia Orgona Tanszéki Csoportjának ve zetője felkutatta, majd a Liszt Ferenc Zenemű vészeti Egyetem számos szakember segítségé vel, európai uniós támogatásból helyreállította a Nagyterembe eredetileg készült, először 1907-ben átadott Voit & Söhne koncertorgonát. Az utóbbi három évben rengeteg koncerten, sokféle for mációban és szólóban is hallhatta a nagyközön ség az orgona egyedülálló hangzását, és a jelen legi növendékek már ezen tanulhatják meg az orgonairodalom legkiválóbb darabjait. Megfelelt-e és megfelel-e azóta is az elvárásaik nak ez a különleges hangszer? Szabó Balázs: Amikor megépítettük, számítot tunk rá, hogy csodálatos orgona lesz. Boldogan mondhatom, hogy a valóság még ezt a várakozást is sokszorosan felülmúlta. Ajándék minden egyes pillanat, amit vele tölt az ember, mert összehason líthatatlanul más, mint az összes hangszer, amin valaha játszottam, ez valóban a „leg”-ek orgonája: a legjobb, leginspirálóbb, legegyénibb és legszí nesebb, amit ismerek. Azóta volt számtalan kon cert, tanóra, kurzus, sok oldaláról mutatkozott meg. Az is egyértelműen kiderült róla, hogy nem mindegy, hogyan használják, de hihetetlen hang zásokat tud belőle kicsalni az, aki azonosulni tud vele, bele tud helyezkedni a világába és izgalmas felfedező útra indul el a hangszeren. Ez azt jelenti, hogy olyan is van, aki valamiért nem szereti? 74
Sz. B.: El tudom kép zelni, hogy van olyan orgonaművész, aki nek nem felel meg, aki nem szereti meg. De én még nem ta lálkoztam ilyen véle ménnyel: a nagyra becsült hazai és kül földi kollégák, akik eddig játszottak raj ta, mind pozitívan nyilatkoztak. Martin Schmeding, aki a lipcsei konzervatórium profes� szora és hetente a Tamás-templomban tanít, azt mondta, itt olyan a játékérzet, hogy el se tudta képzelni, hogy ilyet létre lehet hozni. A saját taná raink nyilván elfogultak, Fassang László, Pálúr János, Ruppert István hozzám hasonlóan csodálják, de például Elekes Zsuzsa, aki a lipcsei Bach-verseny első díjasa, tavaly februárban adott a Zeneakadé mián egy szenzációs koncertet, és ő is nagyon lel kesen beszélt a hangszerről. Az orgonakoncerte ken mindig sok kollégával találkozom, utána van alkalmunk beszélgetni a hangszerről, és minden egyes alkalommal elhangzik tőlük: „jaj, de szeret nék már rajta újra játszani”. Még a pandémia előtt szerettem volna, ha megvalósulhat egy olyan ma tinésorozat, amin elsősorban a hazai művészek kaphatnak lehetőséget rá, hogy bemutassák mű vészetüket a felújított orgonán. Erre sajnos az is mert okokból nem kerülhetett sor, de remélem, hogy a nyitás után újra hozzá lehet majd látni a tervezéshez. A már nemzetközi sikerekkel rendel kező fiatalok közül Kováts Péter, az esztergomi főszékesegyház orgonistája egyik fellépése után
SZABÓ BALÁZS
A VOIT-ORGONA HÁROM ÉVE
