Turista Magazin 2021 május by Turista Magazin

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

MESÉL A TÉRKÉP

AZ ÁGFALVI CSATA EMLÉKE HISTÓRIA

BUJÁKI VÁR A ROM, AMELYET VISSZAFOGLAL A TERMÉSZET

2021. MÁJUS › ÁRA: 895 Ft

2021. MÁJUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

JELVÉNYVADÁSZ

A BÜKK 900-AS CSÚCSAI TUDÁSTÁR

VADKEMPINGEZÉS LEGÁLIS VAGY ILLEGÁLIS KALAND?

REJTETT KINCSEINK

BÁNÁTI BAZSARÓZSA, A MECSEK DÍSZE

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Rózsa, ami nem is az

Nógrádi Attila főszerkesztő

Az elmúlt évek gyönyörű címlapképei közül különösen kedves ez a mostani, mert egyrészt egy fantasztikusan sikerült Molnár Péter-képről van szó, másrészt egy olyan növény van rajta, amelyre joggal lehetünk büszkék. A bánáti bazsarózsa csak a Kárpát-medencében, azon belül is leginkább a Mecsek délkeleti lábánál él, és az egzotikumából semmit sem von le az a tény, hogy valójában nem áll közeli rokonságban a tüskés rózsákkal. Magyarországon közel negyven éve fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint, ám sajnos még ez az összeg sem tart vissza egyeseket attól, hogy kiássák a töveit a természetben. Ez azon túlmenően, hogy tovább csökkenti az amúgy sem népes, vadon élő állományt, azért is rossz ötlet, mert még a szakembereknek is csak ritkán sikerül életben tartaniuk egy-egy áttelepített növényt, a kertészetekben is kapható piros bazsarózsa nemesített példányai ráadásul még látványosabb virágokat is hajtanak. Ennek tudatában könnyen belátható, hogy mindenkinek, de leginkább a bánáti bazsarózsáknak az a legjobb, ha természetes közegükben csodáljuk meg őket tisztes távolból, és maximum egy-egy jól sikerült képet viszünk haza róluk. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Molnár Péter: Bánáti bazsarózsa, Mecsek Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Szigeti Ferenc (főszerkesztő-helyettes), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Szauer Melinda (Erdőmánia), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Veres Zsolt (Geokéktúra), Gulyás Attila (Rejtett Kincseink)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

LÁBAID NYOMA AZ ÚT, S NEM MÁS Ez az út mutatja meg, hog y mi hajt minket, s hog y kik is vag yunk. Már 100 éve járjuk utunkat. Sok minden történt ebben a 100 ÅXDGP ¥TVÅMGKPMDĩN JCI [QO½P[ NGVV GNMÒVGNG\GVVUÅI ØPMDĩN U\GPXGFÅN[ +\ICVQVVCP X½TLWM OGTTG XG\GV WVWPM C MÒXGVMG\ĩ ÅXDGP WWW.HANWAG.COM

Tartalom

14 22

Hírek

MTSZ Híradó

Tudtad-e?

Messzelátó A legjobb panoráma Budára

Rejtett Kincseink Bánáti bazsarózsa, a Mecsek tavaszi dísze

História Bujáki vár – A rom, amelyet apránként visszafoglal a természet

Jelvényvadász A Bükk 900-as csúcsai

Két Keréken Csodarabbik útján Sárospataktól Tokajig

Geokéktúra A Kőszegi-hegységtől a Mecsekig

Mesél a Térkép Szabadságharc Nyugat-Magyarországért Az ágfalvi csata emléke

Erdőmánia Erdei metropolisz

Az Erdész Válaszol Parkolás az erdőben

Tudástár Vadkempingezés – Legális vagy illegális kaland?

Gasztro Sóskák a vadonból

Zöldhullám Méhbangó – A rovarutánzó önmegporzó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Látványos kilátó épült Kiskörén a nyaralóhajó-bázis részeként A formája alapján összefordított csónakokra hajazó, tekintélyes méretű kilátó a MAHART által 2020-ban elindított nyaralóhajó-program kiskörei bázisa mellett épült meg. A kilátó fantasztikus panorámát nyújt hazánk második legnagyobb tavára, mellette pedig iroda, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség telephelye kerül kialakításra a szintén most felhúzott négy „lábas házban”. Ezzel a beruházással válik teljessé az új turisztikai lehetőségnek számító szabadidős belvízi hajózást, azaz a nyaralóhajózást kiszolgáló kiskörei fejlesztés. Tudj meg többet a nyaralóhajó-bázisról a QR-kódot beszkennelve!

Fotó: Faragó Zoltán

Online elérhető az Amiről a fák suttognak című természetfilm

Fotó: Google Earth (2018), Szendőfi Balázs (2020, 2021)

Megtisztították az olajszennyezéstől a védett Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágat 2020 végén az egész országot bejárták az elmúlt évtizedek legsúlyosabb hazai olajszennyezését bemutató, sokkoló képek. Amikor ismeretlen tettesek több ezer liter fáradt olajat öntöttek a szigetszentmiklósi csatornákba, az itt található, európai szinten is egyedülálló, védett úszóláp 1800 négyzetméteres területe vált menthetetlenné. Felbecsülhetetlen károkról van szó még úgy is, hogy a vízügyes szakembereknek sikerült a szennyeződést még időben megállítaniuk, így az nem terjedt tovább. Társszervezetekkel és a helyi civilekkel együtt hónapokon keresztül dolgoztak keményen a természet megmentésén és a szennyezés eltávolításán, ahogy az Szendőfi Balázs nemrégiben megjelent, RSD – A marasztalt folyó című természetfilmjébe is bekerült. A különleges akciót Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője foglalta össze a QR-kóddal elérhető videóban.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Miközben az emberiség távoli galaxisokat pásztáz, űrhajósokat küld a Holdra, atombombát gyárt, vagy éppenséggel elemi részecskéket szelídít, meglepően keveset tud a természetes erdők ökológiai folyamatairól. S miközben az elmúlt években sorra jelentek meg a könyvek ebben a fontos témában, a természetes erdők hihetetlenül kis méretűre zsugorodtak, legalábbis Európában. Talán meglepő, de hazánkban is van igazi őserdő, más néven erdőrezervátum. A bükki Őserdő példáján keresztül a fák titkos életét mutatja be ez a szép film. A film rendezői változata a QR-kóddal érhető el.

Fotó: Filmdzsungel Stúdió

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Az Oktatási és Képzési Bizottság bemutatkozása A Magyar Természetjáró Szövetség által jóváhagyott természetjárói képzések jogszerű megvalósításáról az Oktatási és Képzési Bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai az MTSZ természetjáró tagszervezeteinek önkéntesei, akik proaktívan, hétről hétre folyamatosan dolgoznak a képzési rendszer hatékony működéséért. Bánhidi Árpád A Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület tagja felső tagozatos általános iskolásként tanulta meg a természetjárás alapjait az akkoriban alakuló cserkészcsapat tagjaként. Ezüstjelvényes gyalogtúra-vezetői és bronzjelvényes kerékpártúra-vezetői, valamint útjelzésvezetői végzettségei mellé megszerezte az erdei- és bringásvándortábor-vezetői képesítéseket is. Elméleti tudásához aktív gyakorlat társul, hiszen több mint három évtizede vezet túrákat az ország különböző helyszínein. Egyesülete égisze alatt önkéntesként vesz részt annak munkájában, természetjárói képzéseket szervez a Bakonyban, továbbá a Magyar Természetjáró Szövetség Oktatási és Képzési Bizottságának munkáját is segíti. A számos tábor és túra szervezése mellett büszke arra, hogy részese volt a 2013-ban megvalósult Nemzeti Nagytábor megszervezésének és lebonyolításának. Feltölti és inspirálja a természetjárás, ezért, amikor csak teheti, az erdőt járja.

Jakab Éva A Demeter Egyesület elnöke és az Atomerőmű Sportegyesület túravezetője emberemlékezet óta természetjárónak tartja magát. „Hivatalosan” az 1980-as években húzott először bakan-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

csot, és teszi ezt napjainkig is. Belekóstolt a klasszikus és a teljesítménytúrákba, illetve tájékozódási túraversenyeken is részt vett. Bronz- és ezüstjelvényes túravezető és vizsgabiztos. Napjainkban a Tanösvény Egyesület túravezetői képzéseinek szervezésében és lebonyolításában vállal aktív szerepet. Büszke azokra a regionális találkozókra, tájékozódási túraversenyekre (pl. Bakancsos Atom Kupa), amelyeknek a megvalósításában részt vett, valamint a Dél-Mezőföldről készített térképre és a megvalósított turistautakra. Számára a természetjárás legfontosabb hozadéka az országos szinten köttetett sok-sok barátság és az egymás iránt tanúsított önzetlen segítségnyújtás. A Magyar Természetjáró Szövetség Dr. Pápa Miklós-emlékéremmel tüntette ki a túravezetői képzés területén végzett kimagasló munkájáért.

Molnár Angéla A Záhonyi Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztályának tagja és a Vasutas Természetjárók Szövetségének alelnöke szüleinek köszönhetően már három hónapos korában elkezdett ismerkedni a túrázással. Napjainkig aktív természetjáró, aki az évek során megszerezte a bronz- és az ezüstjelvényes gyalogtúra-vezetői, valamint a bronzjelvényes kerékpártúra-vezetői képesítéseket. Az Érdemes Vasutas Természetjáró díj arany fokozatának és a

Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem bronz fokozatának boldog tulajdonosa. Segítőként többször vett részt gyakorlótúrákon és vizsgákon, önkéntesként jelzést festett a Pilisben, illetve tudásával hozzájárult az Alföldi Kéktúra egyes szakaszainak jelzésfelújításához. Büszke arra, hogy az elmúlt években több gyermek nyarát varázsolta emlékezetessé az általa is koordinált vándortáborokban.

Tóth Klára A Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, a Mecsek Egyesület és a Dráva Természetbarát Sportegyesület tagja gyermekkorában szerette meg a természetjárást. A meghatározó élményeinek köszönhetően később osztályfőnökként túrákat szervezett diákjainak a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Zselicben, a Bakonyban, a Börzsönyben, a Fertő tónál, a Kőszegi-hegységben, az Aggtelekikarszton, a Zempléni-hegységben, a Bükkben és a Mátrában, de nem volt ritka az sem, hogy a gyaloglás helyett kerékpárral fedezték fel a világot határon innen és túl. A gyalogtúrázás különböző műfajaiban is kipróbálta magát, például teljesítménytúrákon és tájékozódási túraversenyeken. Bronz- és ezüstjelvényes túravezető. A túravezetés mellett oszlopos tagja a technikai feladatokat ellátó csapatnak Baranya megyében, részt vesz a túravezetői és útjelzésvezetői képzések szervezésében, hivatalos és szakmai fórumokon, valamint sajtótermékekben képviseli a természetjárók érdekeit. Büszke arra, amikor látja az elvetett magokat szárba szökkenni: egykori diákjai a mai napig megkeresik, és beszámolnak természetjárói élményeikről, tapasztalatikról, amelyek „alapjait” Klári nénitől tanulták. Ugyanilyen siker számára az általa is szervezett képzésekről kikerült túravezetők és jelzésfestők aktív munkája. A Gábor Ignácemlékérem és a Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem bronz fokozatának büszke tulajdonosa. Hazánkban több tízezer civil szervezet működését segíti a magánszemélyek összevont adóalapja után befizetett és felajánlott személyi jövedelemadó 1 százaléka. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett regisztrált kedvezményezettek listáján a Magyar Természetjáró Szövetség is megtalálható.

Miért kérjük, hogy támogass minket? Küldetésünk megadja erre a választ: országos szervezetként azért dolgozunk, hogy a hazai természetjárói kultúra értékeit és hagyományait megőrizzük, továbbá megteremtsük a természetjárás biztonságot nyújtó körülményeit. Kérjük, támogasd a hazai természetjárás fenntartását, fejlesztését és népszerűsítését a személyi jövedelemadód 1 százalékával! Várjuk felajánlásodat a 19001511-2-42 adószámon.

Columbia márkaüzletek: Westend, MOM Park

Dockyard üzletek: Budapest (Árkád, Arena, Mammut, Király u.) Debrecen - Fórum Győr - Árkád

Eger - Agria Park

Pécs - Árkád

Keszthely – Kossuth L. u.

Szeged - Árkád

Szombathely - Fő tér

Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

… hogy a drog nem feltétlenül kábítószer? A köznyelvben főként az eufóriát, kábultságot, hallucinációt okozó, pszichoaktív szerekre használatos elnevezés eredetileg a hatóanyagot tartalmazó, gyógyászati szempontból jelentőséggel bíró, leggyakrabban szárítással konzervált növényi részeket vagy növényi nyersanyagokból előállított, illetve állati termékeket jelölte. A növényi drogok nemzetközileg is elfogadott megnevezése a drogot biztosító növény és a növény felhasznált részének latin nevéből tevődik össze. Utóbbiak közül mutatunk is néhányat, a teljesség igénye nélkül: fructus (termés), semen (mag), flos (virág), folium (levél), radix (gyökér), cortex (kéreg), gemma (rügy). Ha azt látjuk egy zacskón feltüntetve, hogy Sambuci flos, ne ijedjünk meg, hiszen bodzavirág van benne.

Fotó: Adobe Stock

… hogyan kell értelmezni a fogképletet? Az emlősök különnemű, azaz eltérő alakú, felszínű és funkciójú fogak alkotta fogazatának egyszerű jellemzésére használt fogképlet azt mutatja meg, hogy hány darab, illetve milyen típusú fog alkotja a fogazatot. A rendszerint törtként feltüntetett fogképlet számlálójában a felső, nevezőjében az alsó fogsorban lévő jobb oldali fogak száma és fajtája van feltüntetve, balról jobbra haladva a következő sorrendben: metszőfogak, szemfogak, kisőrlőfogak, nagyőrlőfogak. Az ember fogképlete 2123/2123: metszőfogból alul és felül is 2-2, szemfogból 1-1, kisőrlőfogból 2-2, nagyőrlőfogból 3-3 van egy oldalon. A számokat összeadva 16-ot kapunk, de mivel a fogképlet csak a jobb oldali fogakat tartalmazza, 2-vel kell szoroznunk, hogy megkapjuk a teljes fogazatot alkotó fogak számát, a 32-t.

… mi a közös a Csurgói erdészházban és Szarvaskőben? Mindkettő a Bükk-vidéken található, ez valószínűleg sokaknak nem újdonság, de az, hogy mindkét helyszínen a magyar filmtörténet egy-egy meghatározó alkotását forgatták, már jóval kevésbé van benne a köztudatban. A Bükk-fennsík északi részén, Bánkút és az Országos Kéktúra nyomvonalának közelében fekvő, jelenleg hangulatos szálláshelyként üzemelő Csurgói erdészház a Simon Menyhért születése című – valós történeten alapuló, Várkonyi Zoltán rendezte, 1954-ben bemutatott – film egyik fő forgatási helyszíne volt. Fábri Zoltán egyik legemlékezetesebb rendezését, az Isten hozta, őrnagy úr! című, 1969-ben bemutatott filmet a Déli-Bükk nyugati szegletében megbújó Szarvaskő községében forgatták. Fotó: Szlatki Gabriella

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD, … mit jelent az albedó?

A latin albus (’fehér’) szóból származó albedó egy viszonyszám, amely valamely nem tükröző felület sugárzás-visszaverő Írta: képességét, a diffúzan visszavert (szórt) Nagy Loránd István és a beeső fénymennyiség arányát fejezi ki. Értéke 0 és 1 között változhat, ezt a számot pedig sok esetben százalékban adják meg. Az abszolút fekete (minden fényt elnyelő) test albedója 0, az abszolút fehéré (minden fényt visszaverőé) 1. Bolygónk energia-háztartása és éghajlata szempontjából fontos szerepe van a különböző albedójú felületeknek, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányának. A friss hófelszínre eső fénynek például a 90%-a is visszaverődhet, a vízfelszínek albedóértéke azonban globálisan 10% körüli (alacsony napállásnál akár 80% is lehet).

Fotó: Adobe Stock

… mit nevezünk időzónának? Az 1884-ben Washingtonban megtartott „Nemzetközi Meridián Konferencián” született meg a döntés a Föld időzónákra történő felosztásáról, illetve bolygónk kezdő hosszúsági körének (kezdőmeridiánjának), a greenwichi délkörnek a kijelöléséről. A nap 24 órájának megfelelően a Földet a hosszúsági körökkel megközelítőleg párhuzamosan 24, egyenként 15° szélességű időzónára osztották fel. A konferencián úgy határoztak, hogy a kezdőmeridiántól kelet felé haladva időzónánként egy órát kell hozzáadni a greenwichi középidőhöz (Greenwich Mean Time, GMT), nyugat irányban pedig egy órát levonni abból. A GMT-t az 1960-as években váltotta fel az atomidővel egyeztetett egyezményes koordinált világidő (Universal Time Coordinated, UTC), amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.

… melyek hazánk fokozottan védett orchideái? A kosborféléknek is nevezett orchideafélék magyarországi képviselői közül tizennyolc fokozottan védett: erdei papucskosbor (250 E Ft), halvány ujjaskosbor (100 E Ft), bugaci nőszőfű (250 E Ft), karcsú nőszőfű (100 E Ft), ciklámenlila nőszőfű (250 E Ft), levéltelen bajuszvirág (100 E Ft), lápi tőzegorchidea (100 E Ft), adriai sallangvirág (250 E Ft), Janka-sallangvirág (250 E Ft), hagymaburok (250 E Ft), méhbangó (250 E Ft), Bertoloni-bangó (250 E Ft), poszméhbangó (250 E Ft), Holuby-bangó (250 E Ft), légybangó (250 E Ft), szarvas bangó (250 E Ft), pókbangó (100 E Ft), karcsú gömböskosbor (100 E Ft). Zárójelben az egyes növények természetvédelmi értékét tüntettük fel. Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó 47.517541 19.167012

Kertvárosi-kilátó

A legjobb panoráma Budára Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

Budapest látképe világhírű: a lábunk alatt drámai módon találkozik a középhegység a síksággal, Buda Pesttel, és a város szövetén át a magyar történelem fejezetei is felsejlenek. A Rákosszentmihályon található, impozáns méretű Kertvárosikilátóból a hegyek koszorúzta főváros látképe nem kevésbé drámai, de az innen nyíló, új perspektíva különösen izgalmassá teszi az elénk táruló látványt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben vette fel a főváros Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet a világörökségek listájára, majd 2002-ben csatlakozott ehhez a Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út. Az indoklásban többek között szerepel, hogy a Duna két partján elterülő történelmi városkép kiváló példája az emberi civilizáció és a természeti környezet harmonikus együttélésének.

A Budapest XVI. kerületében található, 22 méter magas Kertvárosi-kilátóból nézve szó szerint előttünk terül el a város, a háztetőrengeteg felett a Várhegy rajzolódik ki, s mindezt a Budai-hegység íve foglalja keretbe. A hegyek által körbeölelt főváros látképének drámaiságát csak tovább fokozza a Pilis és a Visegrádi-hegység innen nézve meglehetősen masszív tömbje, valamint a Börzsöny tekintélyes hegyeinek látványa. A tájsebbel „ékesített” Naszályon kívül a Gödöllői-dombság magaslatait, valamint a pesti oldal „hegyeit” is megpillanthatjuk. A szóhasználat szándékos, ugyanis majdnem egy magasságban vagyunk a budai Várheggyel, s ezért látunk át ennyire látványosan a városon. A kilátó felső szintje 165 méteres tengerszint feletti magasságban található, a Várhegy legnagyobb magassága pedig 170 méter. Látványosan rajzolódik ki a kilátóból a pesti oldal fokozatos

emelkedése: míg a Duna 91 méterrel a tengerszint felett keresztezi a várost, addig Sashalom 148 méteres tengerszint feletti magasságban, a szintén látható Ferihegy pedig 151 méteren található. Bár közvetlenül nem látunk rá, a kilátóból jól nyomon követhetjük a Visegrádi-szorosból kilépő Duna útját, amely lelassulva öt hordalékkúpteraszt alakított ki a Pesti-síkságon a földtörténet legújabb fejezeteiben. Ezt látjuk a kilátóból, ugyanis a XVI. kerület az egyik magasabban fekvő teraszon helyezkedik el. A Kertvárosi-kilátót és a parkot 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján adták át, az alatta elhelyezkedő, az egykori kavics- és homokbánya helyén található játszóteret és csúszdaparkot pedig 2019-ben. A kilátó mellett Kálvin János, Luther Márton és Bocskai István szobrát is megnézhetjük a Reformátorok terén, ahol hangulatos kávézó is üzemel. A kilátó hétfőtől csütörtökig 07.30 és 19.30, míg pénteken, szombaton és vasárnap 07.30 és 21.30 között ingyenesen látogatható. A gyermekek számára a szomszédos Havashalom park és játszótere, valamint a közeli Szilas-patak menti kerékpárút jelenthet további izgalmakat, a városi séták iránt érdeklődők számára pedig a mátyásföldi villanegyed ígér érdekes felfedeznivalókat. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

Bánáti bazsarózsa, a Mecsek tavaszi dísze

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kárpát-medence bennszülött növényfajainak csak igen kis részéről mondható el, hogy a kimagasló botanikai érték mellett hatalmas méretű, látványos virággal is büszkélkedhet. Írta és fotók: Gulyás Attila A Hosszúhetény környékén helyenként valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa közéjük tartozik, a horvátországi állományának kipusztulása azonban hangosan üzeni: vigyáznunk kell rá!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink agazinunk legtöbb cikke egy pontos helymeghatározással indul, ebben az esetben viszont kivételt teszünk. Rovatunk főszereplőjének két legfőbb „gondozója” a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Mecsekerdő Zrt., az előbbi pedig nyomatékosan felhívta a figyelmünket: maradjunk néhány kilométeres pontosságnál a Nagy-mező–Arany-hegy Természetvédelmi Terület, illetve a Pécsvárad és Hosszúhetény körüli terület bemutatásánál, azaz még véletlenül se mondjuk meg konkrétan, hol élnek a bánáti bazsarózsák. Mint ahogy rövidesen kiderül, erre a kérésre sajnos alapos okuk van. De mielőtt ebbe belemélyednénk, ismerkedjünk meg a főszereplővel, az egyik legnagyobb és legegzotikusabb virágú növényünkkel, amely csak a Kárpát-medencében, azon belül is túlnyomórészt a Mecsek délkeleti lábánál él.

A bánáti bazsarózsa pompás virágainak átmérője a 10 centimétert is meghaladhatja

Valójában nem is rózsa Nevével ellentétben a bánáti bazsarózsának – a többi bazsarózsához hasonlóan – nem sok köze van a rózsafélékhez, e lágy szárú növény pompás virága azonban kétségtelenül emlékeztet a tüskés névrokonéra. A jégkorszakot a Kárpát-medence déli részén átvészelő, bennszülött (endemikus) bánáti bazsarózsa egy különleges reliktumnövény, pontosabban

A Nagy-mező– Arany-hegy Természetvédelmi Terület értékes gyepeit a terjeszkedő erdő szorongatja

reliktumendemizmus, amely leggyakrabban cseres-tölgyesekben és molyhos tölgyesekben fordul elő. Az ember megjelenésével élőhelyeinek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált, amiből a bánáti bazsarózsa szerencsésen jött ki, hiszen enyhén mérgező volta miatt az állatok rendszerint elkerülték, a magányos fákkal szegélyezett legelők viszont ideális életteret jelentettek számára. A tudományos kutatás évszázadaira a mecseki mellett három állománya maradt fenn: a névadó Bánátban (Bánságban), a szerbiai Delibláti-homokpusztán, a romániai Biharhegységben (a Béli-hegységben, Belényes környékén), valamint a horvátországi Tarcalhegységben (Fruška Gora). A legjelentősebb élőhelye a kezdetektől a Mecsek volt, ahol több ezer példánya él. A határon túli területekről sajnos leginkább rossz hírek érkeznek. Horvátországban immár harminc éve nem találták élő egyedét, és a szerbiai homokvidéken élő állománya is a kipusztulás szélére sodródott: alig néhány tucat növényt tartanak nyilván. A belényesi állományban számottevő pusztítást végzett a 2012-es nagy erdőtűz, a bánáti bazsarózsa romániai populációja azonban sikeresen regenerálódott azóta.

Negyedmilliós növény A bánáti bazsarózsa hazánkban közel negyven éve fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft. Mindez jól jelzi a látványos virágú reliktumendemizmus különlegességét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vegetál, és bár hajtásai kifejlődnek a viszonylag árnyékos környezetben is, virágot nem hoz, illetve mérete is olyan kicsi marad, hogy nehéz észrevenni a többi növény között.

A világ összes bánáti bazsarózsájának 90 százaléka a Keleti-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad határában él. Számuk mintegy 15 ezer tőre tehető, ezek azonban csak a tavaszszal virágzó egyedek. A faj ugyanis rendkívül „türelmessé” vált az elmúlt évezredek nehéz idői során: a tölgyerdők mélyén sokszor évekig

Hosszúhetény és a Hármas-hegy az Arany-hegy oldalából

Ha viszont a fölötte álló fák elpusztulnak, ezáltal egy kis tisztás alakul ki a helyükön, a növények villámgyorsan erőre kapnak, majd rövidesen szaporodni kezdenek. A hazai állomány jelentős része éppen ilyen környezetben él. Becslések szerint a fényre váró, rejtve maradó egyedek száma a százezret is meghaladja, ami elsőre szép számnak tűnhet, de élőhelyük kiterjedése így is meglehetősen csekély. A bánáti bazsarózsa a hajdani száraz erdők helyén kialakított (többé-kevésbé becserjésedett) legelőkön is megtalálja életfeltételeit, e területek természetvédelmi jelentősége szintén kiemelkedő.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sok helyen fehér akác, mirigyes bálványfa és más agresszíven terjedő, idegenhonos, inváziós növények veszélyeztetik élőhelyeit, ezek a fajok pedig emberi beavatkozás nélkül legyőzhetetlen konkurenciát jelentenek az őshonosak számára. A nemzetipark-igazgatóság munkatársainak az érintett területeken egykét évente motoros kaszákkal és fűnyíró traktorokkal kell életteret biztosítaniuk az értékes növényeknek, a kisebbik rosszként felvállalva a gépesített természetvédelmi kezelés esetleges káros hatásait. Az igazi megoldás ma is a legeltetés fenntartása lenne, ami – más nemzeti parkok példáit látva – ígéretes lehetőség. Mindez persze, mint oly sok más esetben, elsősorban az anyagiakon, azaz leginkább a pályázati forrásokon múlik.

Illegális gyűjtők is veszélyeztetik Az erdőt járva hirtelen túlságosan is egyértelművé válik, hogy a természetvédelem miért szeretné titokban tartani az egyes élőhelyek koordinátáit. A növények mellett több, frissnek látszó, 30-40 centis gödör sejteti, hogy innen bizony számos példányt egyszerűen kiástak és elvittek a közelmúltban. Ez a tett két olyan okból is szomorú, amelyeknek önmagukban is kellőképpen nyomósnak kéne lenniük ahhoz, hogy senkinek ne forduljon meg hasonló a fejében. Az egyik, hogy a rendkívül masszív és terjedelmes gyökérzetű növényeket ilyen egyszerű módszerrel szinte lehetetlen új helyre ültetni.

Kiásott példányok szomorú nyoma jelzi a mindenki számára járható aszfaltút közelségét. Az átültetést csak a legritkább esetben élik túl a növények

Bodó János – a Hosszúhetény környéki élőhelyek természetvédelmi őre – a járványhelyzet idején naponta frissülő internetes közvetítést készít a virágzásról

érv a vadon élő egyedek elrablása ellen a faj közeli rokonának, a piros (kerti) bazsarózsának a létezése: ez a növény szinte bármelyik nagyobb kertészetben megvásárolható, ráadásul gyorsabban és nagyobbra nő, továbbá könnyebben is szaporítható vadon élő, fokozottan védett, megjelenésében igen hasonló rokonánál. Annál is inkább érdemes mindezt komolyan venni, mert a horvátországi források szerint az ottani állomány kipusztulásában jelentős szerepe volt az illegális gyűjtögetésnek, illetve az ezzel járó taposásnak.

Meredek hegyoldal óvja őket A bánáti bazsarózsára a nagy területet érintő tarvágások is veszélyt jelentenek. A fák sűrűjében fényre váró egyedeknek ugyanis nemcsak a lánctalpaktól van félnivalójuk, hanem

Erről azok a természetvédelmi szakemberek is meggyőződhettek, akik 2002-ben részt vettek egy nagyobb áttelepítési munkában. Ekkor a Zengőre tervezett radarállomásra vezető út nyomvonaláról helyeztek át példányokat, amelyeknek csak igen kis hányada élte túl a műveletet. (Végül sem a radarállomás, sem az út nem épült meg.) Pedig a munkát valóban értő kezek végezték, a növények a legideálisabb természetes élőhelyen maradtak, és persze rendszeresen meg is öntözték őket az új helyükön. A másik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink a hazai természetvédelem egyik fő mumusától is, amely a favágás utáni években „érkezik”. Ez pedig nem más, mint a kizárólag azonos korú fákból álló, zárt erdő, amelyben az egymással kiegyenlített versenyben növő fák között nincsenek olyan területek, ahol több fény jutna az erdő aljára. A faegyedek kidőlését követően létrejövő tisztások kincset érnek, nem csupán a pompás virágú növények, hanem számos más faj számára is. Szerencsére a sötétben bujkáló gyűjtögetőkkel ellentétben a Mecsekerdő Zrt. együttműködik a természetvédelemmel, pár éve pedig már saját, átfogó élőhelyvédelmi programot is működtet. Ráadásul a faj egyik fontos állománya egy olyan meredek hegyoldalban él, ahol a talaj védelme érdekében már korábban lemondtak a fák kitermeléséről. Ez a terület mára szinte valódi őserdővé vált, ahol a bántátibazsarózsavirágok látványa csak egy a sok közül, ami fényesen bizonyítja: érdemes bizonyos természeti területeket érintetlenül hagyni. Az erdőgazdálkodással érintett területeken a bánáti bazsarózsa állományát kíméletes módszerekkel, főként szálalással óvják. Az egyre több mecseki területen alkalmazott erdőgazdálkodási forma lényege, hogy a fákat évről évre egyesével, illetve kisebb csoportokban vágják

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Nagy-mező– Arany-hegy Természetvédelmi Terület számos botanikai kuriózumnak ad otthont

A virágzási időszak csúcsán hemzsegnek a beporzók a virágok körül

ki, körülöttük számos társukat meghagyva, így létrejönnek a természetes módon elpusztuló fák helyén is megjelenő lékek, amelyekbe besüt a nap. Az erdészet munkatársai ezekre a helyekre később is rendszeresen visszatérnek, hogy megtisztítsák a területet az esetleg felbukkanó tájidegen fajoktól, teret engedve az őshonos facsemeték fejlődésének, valamint a tövükben várakozó bazsarózsák virágzásának. Ez a folyamatos erdőborítást biztosító megoldás az első évek, évtizedek alatt persze jóval drágább, hoszszú távon azonban olyan változatos korú és fajösszetételű, természetesebb erdőt hoz létre, amely jobban ellenáll szélviharoknak, fertőzéseknek, felhőszakadásoknak, nem utolsósorban pedig a bánáti bazsarózsán kívül is értékes növények sokaságának biztosít élőhelyet. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság minden évben szervez túrákat a hosszúhetényi Arany-hegyen, ahol a résztvevők természetvédelmi őr vezetésével csodálhatják meg a bazsarózsák, illetve a megannyi egyéb faj virágzását. A dátum a tavaszi időjárás függvényében alakul, de általában április harmadik hétvégéjére esik. A rendszerint bíborszínű sziromlevelekkel rendelkező, hatalmas méretű, 10–12 cm átmérőjű, nem telt virágok ekkor már nagy távolságból mutatják az irányt. Az egyes helyszíneken megállva pedig az is kiderül, mennyi különleges élőlényt rejt egy látszólag közönséges mező: ritka orchideák vagy a látványos virágú magyar zergevirág, amely fölött a tenyérnyi méretű nagy pávaszem

példányai repkednek, míg magasan felettük egerészölyv köröz. Egy ilyen alkalom sokkal többet ad néhány szép fotónál: a környezetünkben növő, mászó vagy repülő élőlények sokszínűsége, na és maga a tény, hogy az ember milyen sok helyről szorította ki a jobb sorsra érdemes fajokat, talán mindannyiunk számára segít más szemmel nézni a természetre. Hogy megértsük: a biodiverzitás megőrzése az emberiség elemi érdeke, a jövőnk kulcsa. A járványhelyzet miatt egyelőre nem tudni, hogy bánátibazsarózsa-néző túrákra 2021-ben is sor kerülhet-e, de a Duna– Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál bíznak a javulásban. A Nagy-mező–Arany-hegy Természetvédelmi Terület egyénileg is szabadon látogatható, de aki kiterjedtebb bánáti-

bazsarózsa-mezőket szeretne látni, az végigjárhatja a Püspökszentlászló arborétuma fölötti erdészeti út közeli kanyarjait, illetve a pécsváradi Dombay-tótól a Zengő csúcsára vezető Bazsarózsa tanösvényt is. Minden esetben vigyázzunk a természetre, ne terheljük szükségtelen taposással az élőhelyeket. A növények fotózásához érdemes teleobjektívet vagy erős digitális zoomot használni, így a háttér egy kisebb, elmosottabb és szabadon választott, legalkalmasabb része kerül a növény mögé, ráadásul megtartható a tisztes távolság is, az útról való letérés nélkül. A bánáti bazsarózsa példányai a Mecsek erdői mellett a pécsi Pintér-kert arborétumában is megtalálhatók. Ennek nyitvatartásáról, valamint a vezetett túrák megtartásáról a www.ddnp.hu oldalon érhetők el friss információk. 쐍

A déli, erdőgazdálkodásból kivont hegyoldalak a bánáti bazsarózsa legértékesebb élőhelyei közé tartoznak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

Bujáki vár

A rom, amelyet apránként visszafoglal a természet Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton

Talán nem kockáztatok nagyot, ha kijelentem, hogy a bujáki várnál kevés vadregényesebb helyszín létezik Magyarországon. Ha egy könnyed kirándulást tervezel, amely közben alig találkozol teremtett lélekkel, és ha kíváncsi vagy, milyen az, amikor a romokból fák nőnek ki, úgy törnek az ég felé, akkor itt jó helyen jársz.

Fotó: Turista Magazin

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z is csak egy átlagos várromtúrának indult, mint a többi: például a döbröntei kiruccanás, amikor a szél kifújta belőlünk a lelket, miközben a falmaradványokat csodáltuk, vagy Drégely várának meglátogatása, ahol akár egy álló napon keresztül tudtunk volna gyönyörködni a panorámában. A bujáki kirándulás élményét nem igazán tudnám máshoz hasonlítani, mégpedig azért, mert maga a helyszín is kivételes. Egyfelől persze elszomorító, hogy a romokkal senki sem törődik, így valószínűleg lassacskán az enyészeté lesznek, másfelől viszont elképesztő látvány ez az átalakulás, ahogy a növények összeolvadnak az ember alkotta falak utolsó maradványaival.

A Cserhát „METROPOLISZÁBAN”

A Pappenheimbarlangból őslénytani leletek is előkerültek

A laza, mindössze 5 kilométeres túra eleinte aszfaltozott úton vezet

mint 5 kilométeres kirándulást terveztünk, ráérősen vettük szemügyre a környéket. Többek között a homokkőben kialakult üreget, amely nagyon mutatós – leginkább távolról. Közelről már nem annyira. A Pappenheim-barlangban a tudományosan „keresztrétegzett partközeli kavicsként és szarmata durva homokként” leírt törmelék manapság inkább alom: a belső tér jókora közösségi vécéként funkcionál, legalábbis az eldobált papír zsebkendők tanúsága szerint, ezért itt már nem annyira érdemes fosszilis cápafogak után kutatni (pedig vannak). A vidáman csörgedező Bujáki-patak nyomát követve néhány lépés után egy szintén felhagyott andezitbánya nyomait fedezhetjük fel. A víz mellett mohos sziklák terpeszkednek, tavaszi virágok sokasága, gólyahír, fehér és lila odvas keltikék integetnek, madárzsivaj hallatszik, béke és nyugalom honol. Hiába van szombat délelőtt, egy lélek sem jár errefelé, amit az utóbbi hetekben tapasztalt zsúfoltság után alig akarunk elhinni. Hiába, Buják egy kevésbé ismert helyszín, és talán az is közrejátszik a dologban, hogy az üzletek a napokban nyitottak ki újra. Egy cseppet sem bánjuk. Így legalább van alkalmunk megfigyelni az erdőben szökdécselő őzet – és megszámolni vagy hatezer lustán sütkérező gyíkot.

A Nógrád megyei Buják mintegy 2100 lelket számláló községe a Központi-Cserhát legnagyobb települése, annak déli részén fekszik. A régészek megállapították, hogy a terület a késői bronzkortól lakott volt, és honfoglalás kori leletek is előkerültek innen. A bujáki sokszoknyás népviseletről biztosan hallottál már; 2014 szeptemberében Nógrádikum díjat kapott, és egyházi ünnepek vagy kulturális rendezvények alkalmával ma is magukra öltik a helyiek. Amikor megtettük az első lépéseket a felhagyott homokbányától induló kis körtúránkon, még nem sejtettük, micsoda vad mesevilág vár ránk odafent. Mivel csak egy rövid, alig több

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história A településtől északra járunk, jelzetlen úton, eleinte aszfalton, majd a fák közötti ösvényen. Nem kell sokat menni a várig (talán még 2 kilométert sem), és csak az út vége kaptatós egy picit, odafent pedig feltárul a feledésbe merült csodavilág.

Csipkerózsika álma Ha az értelmező kéziszótárban illusztrálni kellene valamivel a „vadregényes” kifejezést, arra a bujáki várrom lenne a tökéletes választás. Jókora területen, több szinten fedezhetjük fel a 314 méter magasan, szétszórtan elhelyezkedő falmaradványokat, amelyek néhol már-már omlásveszéllyel fenyegetnek, máshol pedig fák vagy kúszónövények tartják egyben őket. Az emlékeim között felrémlik, hogy a Csipkerózsika című mesét ábrázolta így valamelyik feldolgozás: miközben a királylány végigdurmol vagy száz évet, a vár falai lassan lepusztulnak körülötte, és növények indái kacskaringózzák körbe a megmaradt falakat. Pontosan ilyen a bujáki vár is. Az elvadult

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A természet és a romok mára teljesen egybeforrtak

Hajdanán ez az egyik külső várfal lehetett

vegetáció mindent elborít, így nyáron nagy valószínűséggel még nagyobb kihívás körbenézni a terepen, de mindenképpen megéri. Itt már összefutottunk néhány emberrel, ennek ellenére nem mondanám populáris kirándulóhelynek a romot. Letelepedtünk oda, ahonnan szerintünk a legszebb panoráma nyílt a vidékre, és komótosan megebédeltünk. Ami a vár történetét illeti, a mintegy 800 éves építmény számtalan fontos eseménynek volt szemtanúja. Azt nem tudni pontosan, mi-

kor emelték, de az biztos, hogy öregtornya 1303-ban már állt. Birtokosait és az érte folyó harcokat a végtelenségig sorolhatnánk: volt Csák Mátéé, Luxemburgi Zsigmond második feleségéé, Borbála királynéé, majd a Báthoryaké. 1551-ben épült meg a rondellája, és Báthory András meg is erősíttette, hiszen tudta, érkezni fog a török. Sajnos nem volt túl ügyes: egy évre rá Ali budai pasa serege egykettőre elfoglalta a várat, mivel – legalábbis ezt rebesgetik – az épület őrségének egy része fogta magát az éjszaka közepén, majd egyszerűen lelépett. 1593-ban Báthory István visszafoglalta a várat, 1605-ben Bocskai István csapatai megszállták, egy év múlva pedig a királyhoz került. A törököket sajnos nem úszta meg, 1663-ban újra elfoglalták. Ezután több török–magyar harcnak volt szemtanúja a vár, végül Martuzán aga, a hatvani parancsnok puskaporral felrobbantatta. Azóta folyamatosan csak pusztul.

vezetett, ahol kincsek és drágakövek kellették magukat. A gyerek játszani kezdett velük, az asszony pedig elkezdte kihordani azokat, ki-be szaladgálva. Egyszer csak azonban már nem tudott visszamenni, az ajtó eltűnt, és a gyerek bent ragadt. A nő szomorúságában újra és újra visszatért, de sehogy sem bukkant rá újból a pincére. Egy évvel később, szentestén megint itt járt, és elhatározta, hogy meghal a romok között. Amikor megszólalt az éjféli misére hívó harang, ismét feltárult az ajtó, és ott volt a kisgyerek, pont ugyanúgy, ahogyan egy évvel

Egy rekonstrukciós elképzelés Ferenc Tamás rajza / Civertan Grafikai Stúdió

A várat a 17. században robbantották fel, azóta sajnos egyre csak pusztul

Egy enyhén hátborzongató legenda is kapcsolódik hozzá. A mendemonda szerint karácsony előestéjén erre járt egy rőzsét gyűjtő asszony a kisgyerekével. Mivel rájuk esteledett, a romok között húzták meg magukat. Éjfélkor megszólalt a harang, és egyszerre feltárult egy addig láthatatlan vasajtó. Egy pincébe

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história esetben is csak május elején nyitnak. A kilátót egyébként néhány éve újították fel, és nagyon mutatós lett.

A közeli Sas-bérc kilátója megérhet egy kitérőt – Fotó: Gulyás Attila

Úton a vártól a kálvária felé

azelőtt a pincében hagyta. Az asszonyt már a legkevésbé sem érdekelték a kincsek, csak a gyerekéért rohant be.

Ahol a falu remetéje élt A kirándulást ismét jelzetlen úton folytattuk Buják egyik leglátványosabb helyszíne, a kálvária felé, ahol egy kis méretű, fehér kápolna és egy remetelak magasodik a falu fölé. Aki kicsit hosszabb túrára vágyik, annak javasoljuk előbb a Sas-bércen álló kilátó felkeresését. Mi ezt most azért hagytuk ki, mert április első felében jártunk erre, amikor az épület még zárva volt, a Facebook-oldaluk szerint legjobb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hiányérzetünk azonban így sem volt: a közel 300 méter magas Kálvária-hegyről ugyanis fantasztikus kilátás nyílt a kedves falura, így itt is jócskán elidőztünk. Már csak azért is, mert összefutottunk egy csapatnyi jókedvű nyugdíjassal, akik valószínűleg már rég megkaphatták a Covid-oltásuk második adagját is, mert egyáltalán nem tűnt úgy, hogy bármiben korlátozva éreznék magukat. Megvártuk, amíg a nézelődés és a fotózgatás végére érnek, aztán mi is körbejártunk, és elővettük a fényképezőgépet. A kálvária keletkezésének ideje a váréhoz hasonlóan a feledés homályába vész. 1790-ben már biztosan állt három darab, fából faragott kereszt a dombon, amelyeket aztán ledöntött a vihar. Helyükbe kőkeresztek és szobrok kerültek, ezeket szintén az erős szél rongálta meg 1801-ben. A bujákiak ezt követően sem adták fel: újjáépítették a kálváriát, ráadásul 1802-ben egy barokk kápolnát is emeltek mellé, aprócska remetelakkal kiegészítve. Ide költözött be a falu legszegényebb embere, aki vigyázott az értékes oltárképekre és a kápolna egyéb berendezéseire, gondozta azokat, harangozott, illetve

A remetelak, a Szent Anna-kápolna és a kálvária épülete a magasból – Fotó: Turista Magazin

Lenyűgöző a kilátás Buják meghitt falvára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

HASZNOS infók Parkolás A bujáki Felszabadulás úton találunk néhány parkolót, valamint az innen leágazó kis utcákban is meg lehet állni. A szerző által bejárt túra útvonala A Béke utca és az Üdülő utca találkozásánál lévő homokbányától indul a túra. Egy darabig a „Cserháti Zöldutak” hullámos Z jelzésén a honvédségi üdülő, valamint a Sas-bércen álló kilátó felé vezető erdei aszfaltúton, majd jelzetlen úton kell felkapaszkodni a várig. A hegyről lefelé ismét jelzetlen ösvényen, majd a Bujáki erdészeti tanösvény útvonalán vezet az út a Kálvária-hegyig. A „Cserháti Zöldutak” már ismert jelzésén térünk vissza a faluba.

A bujáki kálvária keletkezésének pontos idejét nem tudjuk, de állítólag már 1790-ben állt itt három fakereszt. Az időjárás nem kímélte, ahogy a később állított kereszteket sem, ám a helyiek mindig újjáépítették. Legutóbb 2012-ben festették ki az itt álló mindhárom építményt

1 km

Tipp Ha nyitva tart, és kedvünk is van hozzá, érdemes tenni egy kitérőt a Sas-bérc kilátójáig, így a kirándulás 12 kilométeresre bővül.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bába Imre

Nehézség Gyerekekkel is bejárható (babakocsival nem), mindössze 5 kilométeres túra

Kilátás a keresztek felől, a távolban a község másik temploma is kivehető

ő fújtatta az orgonát a miséken. Cserébe a falu népe eltartotta őt. Ebben az időben folyamodott a kápolna és a kálvária búcsúkiváltságért, amelyet meg is kaptak. Sajnos a vihar ezt követően sem kímélte a helyet, 1859-ben ismét megrongálódtak az épületek az időjárás miatt. 1890-ben került sor az újabb felújításra. Ekkor készültek el a ma is látható keresztek, és ez alkalommal betonozták le a kálvária talaját. 1944-ben a visszavonulási harcok alatt károkat szenvedett az épületegyüttes. 1961-ben majdnem beszakadtak a kápolna boltívei, ezért hamarosan megkezdték a felújítást a hívek adományaiból. A plébánost felszólították a tanácsházán, hogy állíttassa le a munkát, a munkásokat pedig állítólag a párttitkár és a téeszelnök lepte meg, azok mégis folytatták az építkezést. A rendszerváltás után a hely a vandalizmus áldozatává vált, majd ismét felújították. 2012-ben kifestették és helyrepofozták a műemlékeket, 2014-ben pedig éjsza-

A Nógrád megyei Bujákon valamivel több mint kétezren élnek Fotó: Turista Magazin

kai megvilágítást kaptak, és ekkor került ide adományokból a csilivili új stációkép-sorozat. Aki szereti megörökíteni az élményeit, az kimeríthetetlen kincsesbányára bukkan a Buják fölé magasodó dombon. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

A Bükk

900-as csúcsai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Lánczi Péter

Lehet kényelmes, megkötések nélküli, panorámás csúcsgyűjtögetés, de lehet kihívásokkal teli sportteljesítmény is. Rajtunk áll, hogy a gyönyörű Bükk-fennsík nyugati magaslatait miképpen fedezzük fel, de az biztos, hogy ez a jelvényszerző túra emlékezetes lesz.

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász pompás bükköseiről elnevezett Bükk hazánk egyik legváltozatosabb, leglátványosabb domborzatú és egyben legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Magyarország 100 legmagasabb csúcsából mintegy 60 található a Bükk-vidéken, a Bükk-fennsíkon pedig megközelítőleg 50 emelkedik 900 méter fölé. Ezek közül 20-nak a tetején áll fatáblás csúcsoszlop, amelyen pecsétet, illetve QR-kódot helyeztek el a Bükk 900-as csúcsai elnevezésű jelvényszerző túra kiírói. Ha a hagyományos, pecsétgyűjtögetős módon akarjuk teljesíteni ezt a hegyeket felfűző felfedezőutat, akkor csak egy igazolólapra van szükségünk, viszont a modern, online verzió már több megkötést tartalmaz. Mi most ez utóbbi alapján mutatjuk be a túrát, ezzel együtt pedig a Bükk-fennsík változatos, nyugati vidékét.

Az online változat lényege: a regisztráció, a terepen használt okostelefon, illetve a bánkúti rajt, ahová a sikeres teljesítés érdekében 12 órán belül kell visszaérni. A húsz nevezetes, 900 méter feletti hegycsúcsot bármilyen útvonalon, tetszőleges sorrendben is meghódíthatjuk, ezért cikkünkben mi csupán egy ideális útvonalat ajánlunk. A szintidő meglehetősen barátinak tűnik az optimális esetben 25 kilo-

A meseszép Huta-réten is átkelünk Fotó: Dömsödi Áron

méteres távhoz, de jó előre tudni, hogy a hegytetőkre több esetben jelzetlen utak vezetnek, a terep pedig esetenként igen nehéz.

Egy optimális útvonal a csúcsok felfűzésére

A Bálvány tetején a Petőfikilátó nyújt panorámát Fotó: Dömsödi Áron

A Bánkúti turistaháztól indulunk, autónkat a közelében fekvő parkolóban hagyhatjuk. A háznál leolvassuk a rajtkódot, ezzel az óra elkezd ketyegni, indulhat a csúcsgyűjtögetés. Első hegyünk az innen pár száz méterre lévő, a zöld turistaúton elérhető Bálvány (956 m), ahonnan a körpanorámás Petőfi-kilátóból csodálhatjuk a szelíden hullámzó Bükk-fennsík egybefüggő rengetegét, a hegység vadregényes, északi részét, a Heves–Borsodi-dombság lankáit és a Mátra jellegzetes vonulatát, nem beszélve a távolabbi vidékek felsejlő kontúrjairól. A Bükk egyik legszebb panorámájával indítottunk, de a folytatásban is lesz még részünk lélegzetelállító kilátásban. Ha a túránk napján alacsonyan terül el a páraréteg, könnyen a felhők felett találhatjuk magunkat, ami még egyedibbé teheti a csúcsélményt.

Hullámvasutazás bükkösökön, fenyveseken és réteken át A Bálványtól délnek fordulva jelzetlen ösvényen, réteken átkelve érjük el a sárga jelzést, amelyet nyugat felé kezdünk követni. Érintjük a Debreceni Búvárklub kulcsosházát, a Csurgói erdészházat, majd közel másfél kilométer kényelmes haladást követően jelzetlen ösvény-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

re térünk, amely a Kis-Huta-réten keresztül a Nagy István erősére (938 m) vezet. A hegyen legfőképpen a csúcsot jelölő faoszlopot találjuk, némi kilátásra csak lombtalan időben számíthatunk. Légvonalban nincs is messze a soron következő Fodor-hegy (931 m), de csak

Kilátás a Kőrös-lyukból Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

rajtunk áll, mekkora kerülővel mászunk fel a fenyőerdővel és méretes sziklákkal szegélyezett csúcsra. A kihelyezett kód beolvasása után gyakorlatilag toronyiránt, egy rövidebb szakaszon a piros X-szel jelölt síutat járva hágunk fel a fenyveses Huta-bércre (920 m). Innen gyorsan elérhetjük a kiírásban szereplő közeli Kis-sár-bércet (925 m) és a hasonló távolságra fekvő Fekete-sár-bércet (930 m). Csekély szintkülönbséget letudva, jelzetlen csapásokon és erdészeti utakon haladunk hullámvasutazva a Kőrös-bérc (954 m) tetejére, ahol a szokásos csúcsoszlopon kívül egy antennaállomás fogad minket. Kilátást azonban innen sem élvezhetünk, viszont megéri a kis kitérőt a közeli Kőrös-lyuk látványos sziklatömbje, amely Magyarország legmagasabban fekvő barlangját tárja elénk.

A Bükk-fennsík minden évszakban páratlan hangulatot áraszt – Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

A Kőrös-bérctől északnyugatra találjuk a Vörös-sár-hegyet (952 m) és a szintén meghódításra váró Kukucsó-hegyet (941 m). Előbbit kényelmes terepen, utóbbit már erős kaptatóval mászhatjuk meg, miközben magával ragadó erdőtájban, néhol szép réteken átkelve, ördögszántásos terület mellett elhaladva túrázunk zömében jelzés nélküli utakon. A Kukucsóhegy tizedik a sorban, csúcsának sziklakertes tisztásáról pedig végre egy kis kilátásban is részünk lehet a környékre. Innen látványos,

Jellegzetes töbrök és karsztformák tarkítják a tájat (Zsidó-rét) Fotó: Gulyás Attila

Néhány jó tanács A túrához jó tájékozódási készség szükséges, érdemes előre megtervezni az optimális útvonalat, illetve GPS-t használni. A csúcsokat sok esetben jelzetlen úton lehet megközelíteni, amelyek évszaktól és időjárástól függően nehezen járhatók is lehetnek. Érdemes száraz, aljnövényzet nélküli időszakban útnak indulni. Válasszunk erőnlétünkhöz passzoló távot és megfelelő felszerelést, legyen nálunk elegendő víz és harapnivaló, hogy a túra ne nyűggé váljon, hanem sikerélményt adjon. A klasszikus változat teljesítéshez mindenféleképpen legyen nálunk pecsételőpárna.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Bükk-fennsíkra oly jellemző, karrmezős tájjal övezve, majdhogynem toronyiránt érünk át a szomszédos Ispán-hegyre (912 m). Ekkor járunk körülbelül az optimális 25 km-es táv felénél, de a legszebb részek még csak most jönnek.

A hajdani legmagasabb bükki csúcs Az Ispán-hegyről kezdetben meredek ereszkedéssel, majd a zöld háromszög jelzésen túránk legmeredekebb szakaszán, izzasztó kapaszkodással jutunk fel a Bükk hajdanvolt legmagasabb csúcsára, az Istállós-kőre (958 m). A kilátás nélküli, jellegtelen magaslat 2014-ben „lett megfosztva” sokáig birtokolt címétől, amikor új méréseket végeztek, és a közeli Szilvási-kő a maga 960,7 méterével magasabbnak bizonyult. A szintén kilátás nélküli, csupán buckának ható, legmagasabb bükki hegy részben fokozottan védett természeti területen fekszik, ezért nem szerepel a csúcsgyűjtő tematikánkban. Ne térjünk le a kijelölt ösvényekről, óvjuk a természetet!

A Bükk-fennsík varázslatos peremén Az Istállós-kőtől jelzéssel ellátott, kényelmesen járható utakat követünk. Először a zöld háromszögön keletnek, illetve délnek, majd a zöld sávon északnak tartunk, amíg elérjük a Bükk-fennsík koronája elnevezésű túraút egyedi jelzéseit. Ezen továbbra is észak felé haladunk, de figyelnünk kell majd egy jelzés nélküli leágazására, amely a Virágos-sár-hegy (950 m) tetejére vezet. Itt is egy csúcsoszlopon találjuk a kódot és a pecsétet, de a természet csendjén, az erdő elragadó hangulatán kívül ezen a helyen más érdekességet nemigen lelünk. Innen délre tartva, a térképen is feltüntetett, fokozottan védett Őserdő területét elkerülve kell elérnünk az Országos Kéktúra ösvényét, amelynek kék háromszög jelzésű leágazásán a Bükk egyik leggyönyörűbb panorámával

Öreg bükkösben kanyarogva – Fotó: Német-Bucsi Attila

kecsegtető kilátópontjára jutunk. Ez a hely a Tar-kő (950 m), amelynek sziklaterasza a hegység jóval alacsonyabb déli, hullámzó tömbjére enged rálátást. Az ámulatba ejtő kilátással csupán a Három-kő (904 m) kínálta látkép veszi fel a versenyt, ahová ugyancsak ellátogatunk. Az idevezető út közben viszont még egy kis kitérővel „bezsebeljük”

Kilátás a Tar-kő meredélyes szikláiról Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász Át a hepehupás fennsíkon

a Büszkés-hegyet (952 m), s csak ezt követően jutunk el a kéken és zöld háromszögön a fennsík peremén fekvő Három-kőre. Érdemes ezen a helyen kicsit megpihenni, elmerülni az alattunk elterülő táj végtelenjében. A minden évszakban fenséges látványt az időjárás is megbolondíthatja, ugyanis ebben a magasságban gyakran előfordul, hogy alattunk tengerként hömpölyög a felhőréteg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kilátás a Kis-Kőhát oldalából a Nagy-mezőre Fotó: Gutter Krisztián

Hátravan még öt csúcs a célig. Következhet a Nagy-Kőhát (946 m) és a Kis-Kőhát (939 m), amelyeket újfent jelzetlen utakon hódíthatunk meg. Ezen a részen is körültekintően kell megterveznünk az utunkat, mert könnyen vendégmarasztaló susnyásban találhatjuk magunkat. A nyílt terepet és némi kilátást is engedő szakaszt az adótornyos Kis-Kőhát után magunk mögött hagyjuk, majd újból járatlan utakon és a kéktúra ösvényén, a Bükk-fennsíkra szintén oly jellemző töbrös területen közelítjük meg a Füstös-kő-bércet (912 m). Ez a déli irányból nehezen elérhető pont a korábbi Nagy-Kopaszt (903 m) váltotta fel, ugyanis ez utóbbi természetvédelmi okokból lekerült a felkeresendő hegyek listájáról. A szomszédos Pipis-hegyre (934 m) jelzetlen, de jól járható úton jutunk fel, majd utolsó csúcsunk felé vesszük az irányt, amelyre valójában teljesen nem is juthatunk fel. A Felső-Borovnyákon (932 m) ugyanis egy NATO-lokátor elkerített állomása foglal helyet, ezért a csúcsot jelölő táblát nem a legmagasabb ponton, hanem lejjebb, a hegytetőre vezető aszfaltút mellett, a sípálya felső végénél találjuk. Innen már csak

Infók a Bükk 900-as csúcsaihoz

900 m tengerszint feletti magasság 2 km

Térkép: Bába Imre

egy kőhajításnyira van a végállomást jelentő Bánkúti turistaház, ahol bezárul a kalandos túrakör. Aki a végére nagyon elfáradt, annak gyógyír lehet a pompás környezetben feltöltődést és kikapcsolódást nyújtó turistaház remek étel- és italkínálata. 쐍

A Három-kőről végtelen táj tárul elénk Fotó: Dömsödi Áron

A 20 csúcsot begyűjtő túrát teljesíthetjük hagyományosan (időkorlát nélkül, tetszőleges útvonalon, igazolólappal, pecsételve), illetve online módban szintidőre is. A klasszikus túramozgalom igazolólapját Nagy Lajostól (nagy.vandor@gmail.com) lehet beszerezni ingyenesen, aki a sikeres teljesítés után postafordultával a díjazásról is gondoskodik. A kitűző ára 400 Ft. Aki a 21. századi verziót választja, annak indulás előtt ingyenesen regisztrálnia kell a bukk900-online.hu oldalon, valamint a terepen szüksége lesz mobilinternetre és okostelefonra, mert a csúcsok felkeresését QR-kódok beszkennelésével lehet igazolni. (A csúcsoszlopokon a bélyegzők mellett találhatók a QR-kódok.) Az online módban indulóknak dönteniük kell továbbá, hogy a klasszikus kihívást vagy valamelyik többkörös ultratávot akarják-e bevállalni. A klasszikus változat 20 csúcsának felkeresése 25 kilométer távot és 1500 méter szintemelkedést jelent, a küldetést 12 órán belül kell teljesíteni. A Bükk 900 Dupla nevében árulkodó, de ezt is 12 óra alatt kell teljesíteni. A Bükk 900 Ultra már igazi sportembereknek való kihívás a maga 100 kilométerével és 6000 méter szintjével, amelynek abszolválásához 24 óra áll rendelkezésre. Ezt is übereli a hatkörös Bükk 900 Ultra Beast, amely tényleg „vadállatoknak” való erőpróba. Ennek a teljesítéséhez optimális esetben 150 kilométert és 9000 méter szintemelkedést kell legyűrni mindössze 36 óra alatt, de idáig ez még senkinek sem sikerült. Figyelem! A fokozottan védett természeti területen levő csúcsokat csak jelzett turistaúton szabad megközelíteni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Csodarabbik útján Sárospataktól Tokajig Írta és fotók: Abelovszky Tamás

Vajon kik voltak a csodarabbik, és hogyan lett a Bodrog mente a haszid zsidóság hazai központja? És vajon hol találjuk a Rio de Janeiro városából ismert Krisztus-szobor „mását”? Hogyan lett a tokaji bor a királyok bora? Minden kérdésre választ kapunk, ha a Bodrog mentén végiggurulunk Tokaj-Hegyalján.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

gészen meglepő felfedezéseket tehet az, aki az egykor nagy létszámú haszid zsidó közösség nyomait követve elindul a Csodarabbik útján a Bodrog mentén. Természetesen nemcsak egy letűnt világ megmaradt töredékeire csodálkozhatunk rá ezen a 45 kilométeres túrán, hanem többek között testközelből tanulmányozhatjuk a Makovecz-életmű egy jelentős darabját, a Rákócziak emlékét őrző épületekkel találkozhatunk, megcsodálhatjuk az egyik legrégebbi templomunkat, nem is beszélve a Tokaji-hegy kőfejtőjében megbújó bányatóról.

A Pataki diák életnagyságú szobrát és Tarcal bányatavát egyaránt megcsodálhatjuk a túrán

Rákóczi és Makovecz emlékezete Sárospatakon az állomásépület előtt találjuk a Táncvirág-szökőkutat (öt táncoló lányka alkotja a kompozíciót), rögtön mögötte pedig az Iskolakert árnyas parkjában történelmi nagyjaink szobrait lehet közelről megvizsgálni. A parkon túl láthatjuk a névadó intézményt, a híres Sárospataki Református Kollégiumot. Az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézményét 1531-ben alapította Perényi Péter koronaőr. A számos itt tanult neves diák közül híres politikusok, írók, költők kerültek ki, például Kossuth Lajos, Gárdonyi Géza vagy Móricz Zsigmond. A Pataki diák szobrát megtaláljuk utunk következő állomásán, a Makovecz téren, az Eszterházy Károly Egyetem Comeniusról (egykori neves pataki tanár) elnevezett karának épülete előtt. A tér másik oldalán a Művelődés Háza és Könyvtára áll, amely Makovecz Imre egyik jelentős alkotása, s amelyet az Építészek Nemzetközi

Sárospatak meghatározó épületei kötődnek Makovecz Imréhez

Szövetsége 1983-ban az év tíz legjelentősebb építészeti alkotása közé sorolt. Sárospatak és Makovecz neve egyébként egybeforrt: a Borostyán étterem átépítése, a Bodrog Áruház, az Árpád Vezér Gimnázium, a Hild téri lakások mind az organikus építészet hazai nagymesterének munkái. A városközpontot magunk mögött hagyva a vár felé indulunk, de előtte érdemes betérni a sárospataki bazilikába (vártemplom). A ma álló templom helyén már I. András építtetett egy rotundát (kis körtemplomot), mivel a város királyi szálláshely volt. A kis királyi kápolna később a temető osszáriuma (csontháza) lett, mivel egy román stílusú templom épült helyette, majd a ma látható háromhajós, gótikus templom 1492-re készült el. A török időkben a pataki várat is megerősítették, a védelemnek része lett a templom északi fala is, amelyen lőréseket

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

A Vörös torony a sárospataki vár legöregebb része

A sárospataki vár Sub Rosa erkélye

alakítottak ki. A Wesselényi-összeesküvést követően a pataki várat zsoldoshadsereg szállta meg. Fővezérük, Starhemberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, a templom északi és déli falán pedig két nagy boltíves kaput vágatott. Ezt követően tizenkét évig – amíg

Thököly fel nem szabadította a várat – csak ezen az úton lehetett bejutni az erősségbe. A Rákóczi-szabadságharc előtt és alatt a hadiszerencsétől függően többször gazdát cserélt a kuruc és a labanc csapatok között a vár, és 1708-ban itt tartották a szabadságharc utolsó országgyűlését is, amelyen II. Rákóczi Ferenc javaslatára a jelenlévők elfogadták azon jobbágyok felszabadítását a földesúri joghatóság alól, akik fegyvert fognak a hazáért. Maga a vár – amelynek neve összeforrt a Rákócziakkal – egyébként két, szabad szemmel első ránézésre is elkülönülő részből áll. A várkastély magva (egyben legöregebb része) az úgynevezett Vörös torony, egy ötszintes, maszszív építmény. Legalsó szintjének falait lőrések törik át, míg a magasabb emeleteken már ablakok, kiugró erkélyek is láthatók. A toronyhoz észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú várkastély, amelynek legismertebb része a Lorántffy-loggia, illetve a Sub Rosa erkély,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Megközelítés

amely a hasonnevű szobát rejti (nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő, stilizált rózsáról kapta). A reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc részvételével.

Sárospatak autóval a 37-es főúton, míg vasúton a Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vonalon érhető el. A fővárossal kiváló összeköttetést biztosítanak a kétóránként közlekedő IC-járatok.

A várban számos állandó és időszaki kiállítás kapott helyet, amelyek között természetesen előkelő helyet foglal el a Rákócziak életét bemutató tárlat, a Vörös toronyban a lovagterem, I. Rákóczi György fogadószobája, de találunk ágyúöntő műhelyt és kazamatákat is a látnivalók között.

Vallonok a Bodrog mentén Sárospatakon napokat el lehet tölteni, de mi továbbgurulunk a Bodrog mentén Tokaj irányába. A kis forgalmú úton szinte zavartalanul lehet tekerni. Az első érdekesség csak az igazán avatott szemeknek tűnik fel: Bodroghalász után néhány száz méterrel a bal oldalon egy töltés vezet a Bodrog felé. A képződmény nem más, mint a bodrogközi kisvasút maradványa, amelynek valamilyen csoda folytán még egykori hídja is megcsodálható a folyónál (egy kis kitérővel a rossz minőségű földúton). Ma már egészen hihetetlen, hogy ez a szakasz a Nyíregyházától Füzérkomlósig vezető, valaha Magyarország egyik leghosszabb kisvasútjának számító vaspálya része volt. Fénykorában a kisvasút összekötötte a Zemplénihegységet a Nyírséggel, de a II. világháború idején Királyhelmecre is el lehetett jutni a hálózaton, Nyíregyházáról Sátoraljaújhelyre gyorsmotorkocsi közlekedett, akár 60 km/órás sebességgel hasítva az alföldi pályaszakaszokon. (Nyíregyháza és Sóstó között egészen egyedülálló módon ráadásul villamosként üzemelt a kisvasút – nem is akkora újdonság hazánkban a tram-train, mint ahogy a hírekből gondolhatnánk.) Az 1980-ban megszűnt vasúthoz kapcsolódott a pálházi kisvasút vonala is, amelyen viszont még ma is lehet utazni.

Bodrogolaszi Árpád-kori temploma már a 12. század legvégén is itt állt

Hamarosan Bodrogolasziba érkezünk, ahol a falu Árpád-kori temploma ér meg egy kis kitérőt. A lassan egy évezredes múlttal rendelkező Szentháromság-templom a Bodrogközbe vezető rév melletti kis dombon csábít megállásra. Bodrogolaszi római katolikus temploma bizonyíthatóan állt már a 12. század legvégén, ugyanis Imre király egy 1201-es oklevele említést tesz róla. A legkorábbi ma ismert magyarországi kiváltságlevelet ugyanis az uralkodó éppen „a Szent Miklós egyháznál lakozó pataki vendégtelepesek” számára állította ki, akik nem mások voltak, mint a falut alapító olasz vagy vallon jövevények. Utóbbi tűnik valószínűbbnek a falu neve ellenére is, ugyanis akkortájt minden neolatin népességre az „olasz” gyűjtőnevet használták. A környékbeli településnevek (pl. Olaszliszka, Tállya) közül több is erről az eredetről árulkodik. A Bodrogolasziban megtelepedő telepesek csinos, kőfallal körített templomot emeltek a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken Bodrog partján az 1100-as évek végén. Első ránézésre is a román kori falusi templomok formanyelve köszön vissza az arányos épületről. A torony a legdíszesebb része az alkotásnak: az első emeleti lőrésablakok felett pompás egyoszlopos, román kori ikerablakok nyílnak. A kapun belépve egyszerű, fehérre meszelt templombelsőbe jutunk, a falakat két oldalon a keresztutat ábrázoló festmények díszítik. A 18–19. században számos átépítés miatt ugyan elveszítette eredeti, Árpád-kori jellegét a templom, de az 1978–79-es helyreállítás során visszaállították azt.

Csodarabbik emlékezete A következő településen, Vámosújfalun áthajtva már csak egy ugrás Olaszliszka, ahol a már említett vallon vagy olasz népesség után egy másik népcsoportról, a 17–18. századtól kezdődően a környékre betelepülő haszid zsidókról kell megemlékeznünk. Az eredetileg Lengyelországban élő zsidók első bevándorlási hulláma a 18. század elejére tehető, amikor is a török kiűzése és a

Teitelbaum Mózes újhelyi rebbe Forrás: Wikimedia Commons / Izraeli Nemzeti Múzeum, Schwadrongyűjtemény

Az egykori zsinagóga romjai Olaszliszkán, 1983 – Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rákóczi-szabadságharc után a környék munkaerőhiányban szenvedett, a paraszti munkaerő mellett iparosból és kereskedőből is kevés volt. Márpedig a kereskedelmi kapcsolatok a tokaji bor révén adottak voltak, Hegyalja kóser borait előszeretettel fogyasztotta a lengyel városok népes zsidó közössége. Lengyelország felosztását követően a 18. század végén még egyszerűbbé vált a migráció azzal, hogy Galícia a Habsburg Birodalom része lett. Az egyre népesebb zsidó közösség különlegességét az adta, hogy tagjainak többsége a mélyen vallásos haszid irányzatot követte.

egy kővel vagy egy kaviccsal a zsebében érkezzen az emlékműhöz!

A haszid közösségekben a rabbit cádiknak vagy rebbének hívták, és sokukat vallásos tisztelet övezte, már-már szentként tekintettek rájuk. A kiemelkedően bölcsnek, esetleg csodatevőnek tartott rebbékhez messze földről is érkeztek hívek, illetve sokszor keresztények is megfordultak náluk. Állítólag a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes még az ifjú Kossuth Lajost is meggyógyította. A virágzó zsidó közösségnek azonban ma már csak a nyomait láthatjuk az izraelita temetők, a más funkciót kapott vagy éppen romos zsinagógák és az emlékhelyek formájában.

Kővel illik érkezni Az olaszliszkai zsinagóga helyén szomorú mementóként ma két emlékfal áll: a Bodrog mentén élő zsidó közösségek tagjait 1944 tavaszán deportálták, a legtöbben közülük soha többé nem tértek vissza. Olaszliszkán is gazdátlanul maradt a zsinagóga, amely a múló évtizedek alatt lassan az enyészeté lett, egyedül keleti fala maradt meg. Az egykori zsinagóga nyugati homlokzatához nagyon hasonló fal felépítésével az épület 2016-ban lett holokauszt-emlékhely. Utcafrontján egy csillagképre emlékeztető településhálót láthatunk, belső oldalán pedig az itt élt családok neveivel perforált 63 mécsestartót. Az emlékezést igazán meghitté teszik a kaputól az épületig vezető járdában, illetve az egykori padlón felgyúló esti fények, amelyek az 1944. április 13-ai csillagállást idézik – ekkor deportálták az olaszliszkai zsidókat. Aki teheti,

Part menti idill a Bodrogon Fotó: Gulyás Attila

A Bodrog vízi világát leginkább a folyóról lehet megismerni

Utunkat folytatva Szegilongon és Szegin keresztül érjük el Bodrogkisfaludot, majd Bodrogkeresztúrt. Bodrogkeresztúr is híres egy hajdanán itt élt csodarabbiról: Reb Sájele háza és sírhelye jelentős zarándokhelynek számít, halálának évfordulóin akár 10-15 ezer haszid zsidó is megfordulhat az egyébként ezerfős településen, többségük ráadásul külföldről érkezik.

Rio Tokaj-Hegyalján Itt, Bodrogkeresztúron nyílik először lehetőségünk igazán közel kerülni a Bodroghoz, ugyanis a Kalóz Kikötőben bárki bérelhet szabadidős bárkákat. A csónakmotorral hajtott vízi járművel kényelmes tempóban hajókázva kellemes időt töltetünk a folyón, akár nagyobb társasággal is. A településen található borászatok szintén a lazítást szolgálhatják, amelyek közül a Dereszla Pincészet falában különös emlékét találjuk az 1848–49-es szabadságharcnak: a homlokzatba fúródott ágyúgolyóra a nemzeti színnel köré festett, koncentrikus körök kokárdaként hívják fel a figyelmet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Fotó: Gulyás Attila

Bár Tarcalon találunk (nem túl jó állapotban lévő) zsinagógát, eredetileg gótikus stílusban emelt, mára átépített római katolikus templomot, sőt Degenfeld-kastélyt és Andrássykúriát is, a falu legegyedibb látványossága a felette lévő dombon álló, hatalmas méretű szobor, az Áldó Krisztus. A 8,5 méter magas, 50 tonna tömegű szobrot 2015-ben szentelte fel az egri érsek. Feltétlenül érdemes felmászni

Az Áldó Krisztus monumentális szobra és a bányató miatt is megéri felmászni a dombra

Tipp AZ UTAZÁSHOZ Az egyirányú túra teljesítése után Tokajból szerencsi átszállással lehet vasúton visszajutni Sárospatakra, azonban ha visszatekerünk Bodrogkeresztúrra a Bodrog mentén, az átszállást kihagyhatjuk.

Térkép: Bába Imre

Sárospataki vár

Rákóczi–Dessewffy-kastély, Tokaj

5 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az alkotáshoz a sétányon, mert pompás körpanorámában lehet részünk a kolosszus lábánál. Tarcal felett egészen Tiszaújvárosig ellátni, északon a Eperjes–Tokaji-hegyvidék hullámzik szelíden, míg kelet felé a Kopasz (Tokaji)-hegy zárja a látóhatárt. Csak pár lépés a szobortól a „hegybe” vájt bányagödör pereme (vulkanikus eredetű andezitet bányásztak itt külszíni fejtéssel), ahonnan vethetünk egy pillantást a mélyben csillogó, türkizkék víztükrű bányatóra. A tóhoz le is ereszkedhetünk a sétaúton, majd innen tekerhetünk tovább utolsó állomásunk, Tokaj felé.

Királyok között Tarcal és Tokaj között a forgalmas 38-as út vezet, és kerékpárút egyelőre nem köti össze a két települést. A térképre pillantva látható ugyanakkor, hogy a hegylábi szőlők között is vezetnek dűlőutak a főúttal párhuzamosan, amelyeket elsősorban azoknak ajánlunk, akik szeretnék elkerülni a jelentősebb forgalmú szakaszt. Tokajba érve érdemes az első utcán rögtön balra térni, majd végiggurulni a Szerelmi pincesor előtt, amelyet a honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére építettek ki. A Tokaji borvidék felfutása a 15. században kezdődött, nem függetlenül attól, hogy az addig a legjobbnak számító szerémségi termőterületek török fennhatóság alá kerültek. Maga a borvidék 87 kilométer hosszan és 3-4 kilométer szélességben, 27 település határában nyúlik el az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy

Fotó: Gulyás Attila

közötti háromszögben. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű, a sárga muskotály, a belőlük készülő borok közül pedig egyértelműen az aszú és a szamorodni a legismertebb. A rendszeresen, évről évre bekövetkező aszúsodás, azaz a nemes rothadás egy penészgombafajnak és az itteni mikroklímának köszönhető (maga a gomba más borvidékeken is megtalálható). Az aszúkészítés kezdete a 16. századra tehető (minden bizonnyal szerémségi borászok hozhatták magukkal a technikát), és hamar híres lett a borvidék erről a különleges borfajtáról. Állítólag XIV. Lajos francia király is kóstolta,

és őhozzá köthető a „királyok bora, borok királya” elnevezés. A Tisza-hídról érdemes megfigyelni a Tisza és a Bodrog összefolyását – jól látszik, hogy miért is mondják szőkének a Tiszát. A pincéktől a főút mellett gurulhatunk tovább a történelmi belváros irányába, ahol egyre több borozó csábít betérésre: így biztosan nem kell étlen-szomjan hazaindulnia senkinek. Ha csodarabbikkal ma már nem is találkozhatunk, a sok kisebb-nagyobb csodáért mindenképpen érdemes útra kelni Tokaj-Hegyaljára. 쐍

Tokaj borospincéi minden fáradságot megérnek

A Tokaj melletti Kopasz-hegy megmászása extra kihívás a túra végére Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

Korábbi geokéktúránk – az OKT útvonalán – a KőszegiÍrta: Veres Zsolt hegység és egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontján, a 882 méter magas Írott-kőn fejeződött be. Ha valaki azt hiszi, hogy a kék színnel jelzett, geológiai látnivalókban gazdag vándorút itt véget ér, akkor nagyot téved! Magyar Televízió forgatócsoportja 1986-ban Rockenbauer Pál vezetésével – alapos előzetes terepbejárások után – Velem és Szekszárd között végiggyalogolta a Nyugat- és a DélDunántúl kies tájait, leforgatva az ...és még egymillió lépés című televíziós filmsorozatot. Ennek az útvonalnak a nyomvonalán fejlődött ki később (kisebb-nagyobb változtatásokkal) az a napjainkban 542 kilométeres útvonal, amelyet a nagy előd tiszteletére Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) névre kereszteltek el. Kétrészes sorozatunkban ennek a hosszú vándorútnak a földtudományi/geoturisztikai értékei közül mazsolázgatunk, olyanok közül, amelyekben a kő – így vagy úgy – jelen van. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Az Írott-kő metamorfitjaitól a hetési fazekasokig A Kőszegi-hegységet a Keleti-Alpok hazánk területére „átlógó” hatalmas takarója (Penniniegység) építi fel, amelynek eredeti magmás és üledékes kőzetei a földtörténeti mezozoikumban (középidőben, pontosabban a jurában és a krétában) létezett Pennini-óceán mélyén rakódtak le. Ezek a földtani képződmények

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kőszegi-he Geokéktúra a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán

gységtől a Mecsekig

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra később a földkéreg nagyobb nyomással és hőmérséklettel jellemezhető, mélyebb régióiban metamorfizálódtak, fillitté, zöldpalává és egyéb metamorf kőzetekké átalakulva. Az Írott-kő csúcsáról Bozsok felé haladva ezeken a zöldpalás metamorf összleteken „faragta” ki az erózió azokat a kalapos köveket, amelyekkel a Kőszegi-hegységről szóló korábbi geokéktúrás cikkünkben már részletesen foglalkoztunk. Az erdőkkel fedett és változatos domborzatú Kőszegi-hegység vidékét Bozsok térségében hagyjuk el, ahol az eddig megszokott hegyvidéki táj megváltozik. Ennek az oka, hogy kiérkezünk azokra a hegylábfelszíni területekre, amelyeket az Alpok irányából lefutó folyók (pl. Pinka) töltögettek fel és egyengettek el kavicsos hordalékukkal a jégkorszak (pleisztocén) óta. A domborzati értelemben egyhangú térszíneken erdők és szántóföldek között haladunk, földtani látnivalók nem, de kulturálisak annál inkább várnak ránk. Gondoljunk csak Szombathely épített örökségére vagy Ják csodálatos műemlék Szent György-templomára. Egyházasrádóc után már a Rábát szegélyező, folyóvízi teraszokkal tarkított kistájon menetelünk, majd Molnaszecsődnél érjük el a folyót. Pár kilométeres séta után az Árpád-kori Döröske falucskában találjuk magunkat, itt

Döröske Árpád-kori temploma a település feletti dombon Fotó: Veres Zsolt

A Rába folyó Molnaszecsődnél Fotó: Burger Barna

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

azonban már a Kemeneshát élénkebb domborzatú területén járunk. A Kemeneshát vidéke tulajdonképpen egy fiatal tektonikai folyamatok által kiemelt, vastag kavicstakaróval fedett térszín, amelyet a vízfolyások aprólékosan felszabdaltak. A kis patakok völgyeiben vagy az őket elválasztó hátakon települnek azok a kis lélekszámú, egyedi hangulatú falvak, amelyek érdekes kulturális látnivalókat rejtenek. Ilyen például Döröske 13. századi, román stílusú műemlék temploma, a szarvaskendi Sibrik-kúria vagy az ivánci Sigray-kastély, de a települések feletti szőlőhegyek zsúpfedeles présházait is idesorolhatjuk. Az említett települések után az RPDDK útvonala már az Őrség néprajzi vidékén (a VasiHegyhát kistájon) hullámzik tovább, vízfolyások által kísért, csoda szép erdőségeken át (az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén). Az utunkba eső településeken (pl. Kondorfa) egy érdekes, csak erre a vidékre jellemző építészeti megoldásra lehetünk figyelmesek: a kódisállásra. Az őrségi kisszótár szerint ezt így határozhatjuk meg: „A kódisállás előteret képez a konyha és a pitvar között. Ez tulajdonképpen a konyha elé felhúzott kicsi, oszlopokon nyugvó, háromszöges homlokzatú tornác. Ez előtt a nyitott előtér előtt pihenhettek meg a régi idők vándorai, kódisai, itt várhatták meg az eső végét vagy az éjszaka elmúltát.”

hét szer (házcsoport) alkotja a falut. A legnyugatabbi Pityerszeren egy skanzen mutatja be eredeti helyén a fent nevezett településforma jellegzetes épületeit és használati eszközeit. Itt jegyeznénk meg, hogy Szalafő határában ered a Zala folyó is, mint ahogyan azt a település neve mutatja. A Zala folyását követve hamarosan az Őrség „fővárosába”, Őriszentpéterre érkezünk meg.

Az Őrség felfedezése a Zala mentén Kondorfa után már a Zala folyócska völgyébe ereszkedünk le, ahol az Őrség két legismertebb települése, Szalafő és Őriszentpéter is fekszik. Ezeken a településeken, de kiváltképp Szalafőn, kiválóan megfigyelhetjük az úgynevezett szeres településformát: hét dombtetőn

Jellegzetes őrségi táj Fotó: Gulyás Attila

Szabadtéri skanzen Pityerszeren Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A városka legfőbb látnivalói az Árpád-kori eredetű Szent Péter-templom, valamint az attól délkeletre elhelyezkedő, 1982-ben feltárt középkori téglaégető kemence maradványai. Ez az objektum már előrevetíti, hogy az agyag a kőben szegény Zalai-dombság egyik legfontosabb nyersanyaga volt évezredeken át. Ezt a Kerka-vidéken (néprajzi nevén a Hetésben) elterülő falvakban is tetten érhetjük, különösen Magyarszombatfán. Ez a település volt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra a vidék fazekasságának központja évszázadokon keresztül, hisz a rossz, agyagos földek sok mindenre nem voltak jók, ellenben a fazekasok kiválóan tudták hasznosítani a nyersanyagot. Az agyagból a helyi mesterek különféle cserépedényeket készítettek, amelyeket faluról falura járva értékesítettek, általában élelmiszerre cserélve azokat. Magyarszombatfán 1944-ben még negyven fazekas (vagy helyi elnevezéssel gerencsér) dolgozott. Aki mélyebben meg akar ismerkedni az ősi mesterség rejtelmeivel, az a helyi fazekasházban nézzen szét alaposabban. A fa haranglábakkal, Árpád-kori templomokkal (pl. Velemér), népi építészeti emlékekkel „telehintett” őrségi és hetési falvakat a Zala folyó mellett fekvő Zalalövő térségében hagyjuk el, majd térünk át lassan a Göcsej kies területére. Láthatjuk, hogy az eddig bejárt vidéken látványos földtani értékek nem tudtak kialakulni, hisz a területet fedő fiatal és laza pleisztocén (jégkorszaki), valamint holocén (jelenkori) üledékek (pl. kavics, homok, agyag, lösz) ezt nem teszik lehetővé. Ezért kemény építő- és díszítőkövekkel csak a különféle épületek fa-

laiban találkozhatunk beépítve, s ezek közül is csak inkább az agyagból kiégetett tégla és a vályog dominál. De ne csüggedjünk el, hisz a Zalai-dombság keletebbi területein már kalapálható kőzetekkel is találkozhatunk.

Részletek Velemér csodálatos, Árpád-kori templomából Fotók: Horváth Béla

A zalai olajkutaktól a zalakarosi termálvízig A Közép-Zalai-dombság kistájon (néprajzi nevén a Göcsejben) vándorolva gyakran találkozhatunk az egykori olajbányászat emlékeivel. Egy ilyen himbás olajkút (vagy szakmaibb nevén himbás-rudazatos mélyszivattyús berendezés) rozsdásodó ipari emlékét tekinthetjük meg a Becsvölgyéhez tartozó Kislengyel határában.

Fazekasház Magyarszombatfán (jobbra) Fotó: Burger Barna

Őrségi kerámiák (balra) Fotó: Horváth Béla

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Már nem működő mélyszivattyús olajkút Kislengyel határában – Fotó: Veres Zsolt

A zalai területeken az 1920-as években indult meg a kőolajkutatás, s itt mélyítették hazánk első, ipari kőolajtermelést adó fúrását, a Budafa–2 jelű kutat. Ebből 1937 novemberében indult meg az ország első, jelentős kőolajtermelése, s ehhez a kúthoz kapcsolódóan épült meg Magyarország első kőolajszállító csővezetéke is, Budafa (Bázakerettye) és Ortaháza között. A terület szénhidrogén-bányászatának fénykorán már régen túl vagyunk, de a szakmához kapcsolódó „maradványokkal” sűrűn találkozhatunk a zalai RPDDK-vándorlásaink során. A vízfolyások által erősen feldarabolt, agyagos képződményekkel fedett zalai dombok között menetelve nemcsak az egykori bányászat emlékei köszönnek vissza, hanem az őrségi „szeres” településformához hasonló „szeges” településforma házcsoportjai is. Hosszú göcseji túránk során érintünk hangulatos, szép kilátást adó szőlőhegyeket, hamisítatlan zalai erdőket, kéklő felületű víztározókat (pl. Kistolmácsi-tó), „világvége-hangulatú” aprófalvakat és számos kulturális látnivalót is (pl. Homokkomárom kegytemploma, csömödéri kisvasút). A Nagykanizsától északkeletre található Nagybakónak térségében érjük el az eddigi vándorlásunk első igazi geológiai látnivalóját, egy homokkőbe mélyülő szurdokot. Szurdok a Zalaidombságban, ez vajon hogyan lehetséges?

A PANNON-TÓ NYOMAIval is találkozhatunk

Részlet a Kőszikla-szurdok vizenyős völgyéből – Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Zalai-dombság felszínét döntően a legfiatalabb földtörténeti korok, a holocén (jelenkor) és a korábbi pleisztocén (jégkorszak) laza üledékei borítják (pl. kavicsos, agyagos és löszös képződmények). Az ezeknél mélyebben fekvő, idősebb és jóval cementáltabb (azaz keményebb) kőzetek csak olyan területeken tárulnak fel, ahol például egy vízfolyás bevágódása azokat fel tudta tárni. Ilyen hely a Nagybakónaktól északnyugatra, forrásokkal „itatott” erdők mélyén húzódó Kőszikla-szurdok is (a Zalaapáti-hát kistáj területén járunk).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

Itt egy időszakos vízfolyás (lépést tartva a terület lassú emelkedésével) gyakorlatilag „belefűrészelte” magát a földtani összletbe, elérve a mélyebb rétegtani helyzetben található, az egykori Pannon-tó parti régiójában a miocén végén lerakódott, különféle szemcseméretű és eltérő módon cementált homokkőrétegeket. A Pannon-tó egy hatalmas víztömeg volt a Kárpát-medencében, amely kb. 12 millió évvel ezelőtt fűződött le a Szarmata-tengerről, majd jelentősen kiédesedve és később feltöltődve, kb. 5 millió évvel ezelőtt tűnt el végleg a földtörténet porondjáról (léte a késő miocénhez köthető). Feltöltődését folyók hatalmas üledékes testeihez, azaz deltáihoz kötjük, amely itt a Kőszikla-szurdok térségében is tetten érhető kalapálható, olykor keresztrétegzett, hullámfodros homokkövek formájában. A képen is kiválóan látszik, hogy a jobban cementált, keményebb egységek (mivel kevésbé pusztulnak, mint puhább társaik) párkányokat alkotnak, amelyek alatt/felett beöblösödések jöttek létre. Az eltérő cementáltság oka, hogy a lassan betemetődő és a kőzetté válás (diagenezis) útjára lépő homokkőösszletben a meszes oldatok nem egyformán cementálták a homokkőtest egyes részeit. A kőzetfizikai tulajdonságokhoz (pl. porozitás, permeabilitás) igazodva bizonyos helyeken a kikristályosodó kalcitos cementásványok jobban „összetapasztották” a homokköveket, mint más részeken. Később

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Rockenbauer Pál által kirakott matrica az Öröm-hegyen található kulcsosházban Fotó: Veres Zsolt

Mesztegnyői házrészlet Fotó: Burger Barna

a felszín közelébe kerülő és a homokköveken átszivárgó csapadékvizek kezdték el azt az oldási folyamatot, amely részben még ma is zajlik. A kalcittal cementált, kevésbé porózus részek útját állták az áramló fluidumoknak, míg a porózusabb részek oldása sokkal intenzívebb volt. Ennek megfelelően az oldási, mállási folyamatok kihangsúlyozták a cementációs különbségeket, amelyek hatására egy rendkívül változatos kőzetmorfológia alakulhatott ki. A barlangszerű üregekkel tarkított, árnyas szurdok „végénél” (ahol a vízfolyás hátravágódása jelenleg tart) létrákon mászhatunk ki, s folytathatjuk utunkat a kék háromszög jelzés útvonalán (tanösvény). Ha időnk engedi, érdemes elsétálni a csodás környezetben található Eszperantó-forrásokhoz is, ahol szomjunkat olthatjuk és megpihenhetünk. Ha kicsodálkoztuk magunkat a szurdokban, folytathatjuk vándorlásunkat Zalakaros felé. Tipp: érdemes megszállni az Örömhegyen álló kulcsosházban, ahol annak idején Rockenbauer Pál és csapata is eltöltött egy éjszakát. Ugyanitt találjuk a Rockenbauerkopjafát, amelynél leróhatjuk tiszteletünket a nagy előd előtt. Zalaújlak felett elhaladva Zalakaroson találjuk magunkat, ahol – ha időnk engedi – érdemes csobbanni egyet

a termálfürdő kellemes vizében. A 96 °C-os termálvízre olajkutatás közben bukkantak rá 1962-ben, ennek köszönheti a település fürdővárossá fejlődését.

A Belső-Somogy homokjától a zselici löszökig Zalakaros után a Belső-Somogy közel sík, homokkal és egyéb folyóvízi, valamint szél által felhalmozott üledékekkel fedett vidékén kezdjük el koptatni az RPDDK útvonalát. Nagyszakácsi és Mesztegnyő között a Marcalihát domborzata visz egy kis színt a relatíve egyhangú tájba. Mesztegnyő után a Boronkamelléki Tájvédelmi Körzet tavakkal és erdőkkel tarkított vidékén barangolhatunk, ahol még a Mesztegnyői Állami Erdei Vasút szerelvényeivel is találkozhatunk. Látványos és tanulságos földtudományi értékekért azonban egészen a Kaposmérőnél kezdődő Zselicig kell baktatnunk.

Somogy és Baranya megye határán, Gálosfa és Szágy között, a zselici erdők mélyén egy különleges és kevésbé ismert földtudományi érték rejtőzik: a Csepegő-kő. A Sárközi-erdőben található földtani feltárás az RPDDK útvonaláról érhető el kb. 1,5 km-es kitérővel, a kék kör jelzés mentén. De mit is találunk itt? A Mecsektől nyugatra elhelyezkedő Zselic dombvidékének felszínét a pleisztocén (jégkorszak) hidegebb periódusaiban képződött löszköpeny és annak lepusztult, áthalmozott, talajosodott változatai borítják. A 3–30 m vastag negyedidőszaki üledékes rétegsor alatt viszont a Zselic fő tömegét is alkotó pannon üledékek húzódnak. Ezek a különféle szemcse-összetételű (agyagos, kőzetlisztes és homokos) képződmények a késő miocénben itt hullámzott Pannon-tó különféle vízmélységű tartományaiban ülepedtek le. A Csepegő-kő térségében az egykori tó part menti zónájában lerakódott, homokkővé diagenizálódott kőzetek bukkannak a felszínre.

Szilvásszentmárton és Zselickisfalud között Fotó: Burger Barna

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

A homokköves összlet kibukkanását a Kistótvárosi-patak egyik időszakos mellékvizének köszönhetjük, amely a Zselic szakaszos negyedidőszaki emelkedése miatt szinte „belefűrészelte” magát a területet borító üledékes rétegsorba. A kis vízfolyás a laza fedőtakarót átvágva elérte a mélyebb rétegtani helyzetben húzódó, keményebb pannon homokkövet, amelyben kicsiny „szurdokot” alakított ki. A „szurdok” hátravágódása egy jobban cementált és keményebb homokkőpadnál ért véget, amelyet a mederben áramló vizek csak egy kisebb vízesés kialakításával tudnak leküzdeni.

Látványos részletek a Csepegő-kő térségéből Fotók: Veres Zsolt

Megtudjuk, mi is az a travertínó

Travertínókiválás a Csepegő-kőnél Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A vízesés, akárcsak a vízfolyás, időszakos, és csak általában tavasszal nyújt megkapó látványt.

A pannon korú homokköves rétegsor és a rajta kialakult kis „szurdok” mellett egy másik érdekesség is megfigyelhető a Csepegő-kőnél, méghozzá a névadó jelenség. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cementálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homokkövön átszivárgó, felszíni eredetű csapadékvizek oldják a kőzet karbonátos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. réteglapok felszínén, hasadékokban, törésekben) később kicsapódnak. Ezért van az, hogy a képen is látható, kimállott réteg helyén kialakult üreg tetején kicsiny cseppkövek kiválása tanulmányozható, csepegő vízcseppekkel. A vízcseppek jelenléte azt mutatja meg, hogy a cseppkövek növekedése ma is aktív. A Csepegőkő és Csepegő-kút környéke természetvédelmi oltalom alatt áll. Hasonló jelenséggel találkozhatunk a Gálosfa és Kaposgyarmat közötti erdőben is, ahol a Lozsiti-kút térsége tartogat a Csepegő-kőhöz hasonló földtudományi látnivalót. Az itteni természeti érték érdekessége, hogy a meszes homokkőből kioldódó kalcium-hidrokarbonát a homokkő meredek felületein édesvízi mészkőként (travertínóként) csapódik ki. A likacsos, porózus kőzet kiválását

az ott tenyésző mohák is segítik, amelyek élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, segítve a szilárd kalcium-karbonát kiválását. Ide a zöld sáv turistajelzésen térhetünk ki az RPDDK útvonaláról. A Zselic további földtani érdekességei a löszmélyutak, amelyek közül a legszebbek Simonfa körül tanulmányozhatók. A jégkorszakban a légkörből kihulló kőzetliszt egy sárgás színű, lösz elnevezésű üledékké alakult. Kisebb-nagyobb feltárásaival lépten-nyomon találkozhatunk zselici utunk során. Néhol sötétebb színű, vízszintes horizontokat is felfedezhetünk a löszben, amelyek a klíma egykori melegedésére és talajosodási folyamatokra utalnak (ezeket paleotalajoknak

Löszmélyút Simonfa határában Fotó: Veres Zsolt

hívjuk). Hosszú RPDDK-s vándorlásunk az Írott-kőtől Abaliget vasútállomásnál ér véget, legközelebb már a Mecsek geokuriózumokban gazdag vidéke felé kalandozunk tovább. 쐍

Szent György-templom, Ják (13. század)

AU A USZ SZTR ZT TR T RIA IA

SZLOVÉ SZL Z L OVÉ OVÉNIA N IA NI NIA A

Szent Péter-templom, Õriszentpéter (13–14. század)

Olajhimba

H O R VÁ ÁT O R S Z Á G Göcsej Elsõsorban a néprajzi irodalomban használt tájnév Vasi-Hegyhát Földrajzi tájnév

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Szabadságharc NyugatAz ágfalvi csata emléke

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyarországért Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

Fontos eseménynek emléket állító szobrot találunk a Sopron feletti Lövérekben, közvetlenül a 2020-ban felavatott Trianoni emlékpark mellett. Az ágfalvi csata története nem csupán összeforr Trianonnal, de 100 év elteltével is az elszántság és a kitartás erejéről, egy pár száz fős sereg hőstettéről regél, ami minden kor számára a reményt hirdeti a reménytelenségben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép z egész 20. századot meghatározó, hazánk szempontjából elfogadhatatlan és mindent felforgató békediktátumot 1920. június 4-én írták alá. A gyászba borult ország főként a hatalmas erdélyi területeket, a gazdasági és kulturális értelemben egyaránt gazdag Felvidéket és Délvidéket siratta. A megdermedt nemzet számára felfoghatatlan volt, hogy a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban jóváhagyott országcsonkítás a nyugati végeket is el akarja szakítani hazánktól. A minden oldalról acsarkodó területkövetelők között ugyanis az osztrákok is felsorakoztak, holott közösen küzdöttünk és buktunk el a nagy háborúban, amelyben

Az Ágfalvi út vasúti felüljárója 1920-ban Fotó: Fortepan / Vargha Zsuzsa

Az I. világháborúban életüket vesztett ágfalvi katonák emlékműve

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tengernyi magyar vér folyt el egy sosem kért szövetségért. Az osztrák bevonulás idejére a többi elcsatolt vidék már évek óta idegen megszállás alatt volt, egyedül a Lajta folyó mentén állt az ezeréves határ. Ennek oka, hogy Bécs az 1918-as összeomlás után csak lassan tudott talpra állni, és 1921-ig nem volt ereje, hogy birtokba vegye a neki ítélt zsákmányt. A békeparancs kimondta: a szóban forgó területet legkésőbb nyár végéig át kell engedni Ausztriának, amely ország etnikai alapon tartott igényt e vidékre. (Ezen a területen a lakosság a 30% volt német ajkú, de identitás tekintetében köztük is sokan magyarnak vallották magukat.) Az osztrákok egyébként jóval nagyobb területet gondoltak maguknak a megítéltnél: közel 16 ezer négyzetkilométert vettek volna el tőlünk. A reguláris magyar hadsereg területről való kivonulását, ezzel együtt Sopron elhagyását augusztus 29-ére, a gyászos emlékű mohácsi vész napjára tűzték ki. Döbbenet és elkeseredés lett úrrá a város lakóin, de a dolog nem maradt ennyiben. Sopronról mindenki tudja, hogy a „hűség városa”, de azt már kevesebben, hogy ez a hűség miként mutatkozott meg, mi vívta ki anno azt a népszavazást, amelynek eredményeként a város és környéke hazánk része maradhatott. Azon kevesekről, akik oly sokat tettek ezért az ügyért, napjainkban is csak ritkán hallunk, megítélésük pedig ma sem mentes a politikától. Kik voltak ezek az emberek, mi történt a Sopron melletti Ágfalván 1921 nyarának végén, illetve őszén?

A kezdet Ágfalva határában 1921. augusztus 28-án osztrák csendőrök bukkantak fel, akik a burgenlandi tartomány tervezett új székhelyére, Sopron felé meneteltek. Nem várt és szervezett fegyveres ellenállásba ütköztek, ami nem csupán megálljt parancsolt a betolakodóknak, de emberéleteket is követelt. A Prónay Pál és Héjjas Iván irányítása alatt kivívott apró katonai győzelem után közel két hónapos szabadságharc kezdődött, amely során a magyar irreguláris erők – élükön a Rongyos Gárdával – megakadályozták, hogy Ausztria elfoglalja NyugatMagyarországot. A maximum háromezresre

becsült, de kisebb csoportokra oszló, részben az I. világháborút megjárt katonákból, tisztekből, valamint főiskolásokból és civilekből szervezett ellenállók egységei kiváló gerillaharcmodort folytattak, kihasználva a környék földrajzi adottságait, aminek köszönhetően az osztrákok sosem tudták pontosan, mekkora erővel is állnak szemben. A korabeli bécsi újságok 30 ezerre becsülték a magyar ellenállók létszámát, illetve egyértelműen a magyar kormány és a hadsereg intézkedését látták a harcok mögött, pedig ezek a fegyveres erők hivatalosan a saját hazájukkal is szemben álltak. Hogy megértsük mindezt, ismernünk kell a történések előzményeit.

Röpcédulákkal és beszédekkel buzdították ellenállásra a soproniakat Fotó: Fortepan / Vargha Zsuzsa

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép Zavaros idők Az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően a Károlyi-kormány leszerelte a hazatérő magyar katonákat. A bizonytalan és zűrzavaros időkben sokan értetlenül és elkeseredve nézték végig hazájuk és az addig ismert világ felbomlását, az újonnan alakult köztársaság pacifistának mondott, gyáva politikáját, a kommunista hatalomátvételt, valamint azt, hogy otthonuk egyik napról a másikra egy idegen ország tulajdona lett. A kialakult helyzetben számos fegyveres szervezet jött létre, amelyek az államtól függetlenül – azzal szemben állva, később részben együttműködve –, de alapvetően önszervezésben ellenállást hirdettek az antanti döntések és a kommunizmus térhódítása ellen. Az egyik legismertebb ilyen alakulat az I. világháborúban tisztként szolgált Prónay Pál vezetésével 1919 áprilisában létrejött, kezdetben alig kétszáz embert számláló, alapvetően a Tanácsköztárság ellen életre hívott Rongyos Gárda volt. A katonákból, parasztokból és a Székely Hadosztály maradványaiból álló szabadcsapat az elhasznált kincstári egyenruhájuk és szedett-vedett öltözékük után kapta a nevét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A járvány alatt zárva tartó ágfalvai tájház magyar és német feliratokkal is várja a látogatókat

Endresz György óceánrepülő és Halmay Zoltán olimpiai bajnok is a felkelők oldalán harcolt Forrás: Wikimedia Commons, Rongyos Gárda

1920-ra a Rongyos Gárda és más szabadcsapatok is a nyugati országrészbe vonultak, mert úgy vélték, ott még volt értelme a békediktátummal szembeni ellenállásnak. Máig vitatott, hogy a hivatalosan feloszlatott szabadcsapatok Horthy Miklós kormányzó szóbeli támogatására vonultak be a magyar reguláris erők által augusztus 28-ára elhagyott Sopronba és környékére, vagy ez minden tiltás ellenére egy magánakció volt. Egy bizonyos: a kormány a nemzetközi színtéren azt propagálta, hogy nincs köze a kialakult helyzethez. Mindeközben az I. világháborúban szintén tisztként szolgált Héjjas Iván és Prónay Pál lettek

BÉCS

Duna

POZSONY SZLOVÁKIA

A LS Ó -A U S Z T R I A

KISMARTON

BÉCSÚJHELY

ta Laj

MOSONMAGYARÓVÁR

Fertő

AUSZTRIA NAGYMARTON

SOPRON CSORNA

Ágfalva határában kilátóból szemlélhetjük a nyugati végeket

Az ágfalvi csata Ahogy azt már említettük, a területet ellenőrző szabadcsapatok első ízben Ágfalvánál csaptak össze a bevonuló, a falut éppen elfoglaló osztrákokkal, s ez a csata lett a jelképe az 1921 kora őszi eseményeknek. Fontos előzmény, hogy a térségbe már július 30-án megérkezett Francia Kiss Mihály (a Székely Hadosztály volt katonája) felkelőosztaga, amely kifosztotta a fölöstömi osztrák fegyverraktárat, 2000 lőfegyvert zsákmányolva, ami jelentős mértékben hozzájárult a későbbi szabadságharc tűzerejéhez. Héjjas visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy augusztus 28-án az ő parancsnoksága alá tartozó 120, zömében kecskeméti emberével Ágfalvánál meglepte a nemrég érkezett betolakodókat. A három részre osztott magyar sereg mozgásba lendült. A bal szárnyat vezető Francia Kiss Mihály két osztrák kerékpáros csendőrt ejtett foglyul, majd ezt követően tűzpárbaj alakult ki. A gárdisták fő erejét az erdélyi német származású birtokos, Maderspach Viktor, a jobb szárnyat pedig a légierőnél szolgált Kaszala Károly vezette. A gárdisták benyomultak a faluba, elfoglalták a vasútállomást, elfogták Robert Davyt, Burgenland újdonsült kormánybiztosát, majd a település feletti dombot

Ágfalván a Patak utcában találjuk a népszavazás és az ágfalvi csata emlékművét

SÁRVÁR

KÖRMEND SZENTGOTTHÁRD

Zala

Egyéb, Ausztria által igényelt területek

1: 4 000 000

is ellenőrzésük alá vonták, mindeközben az osztrákok megfutamodtak. A heves tűzpárbaj során Baracsi László halálos találatot kapott – ő volt a nyugat-magyarországi szabadságharc első hősi halottja. Szeptember 8-án az osztrák csendőrök négyszeres túlerővel újra visszatértek Ágfalva határába, Sopron elfoglalásának céljával, de a Rongyos Gárda sikeresen ellenállt, mi több meg is futamította az ellenséget. A gárdisták a sikereken felbuzdulva rögtön támadásokat kezdeményeztek a régi határ mentén, és az elkövetkezendő kevesebb mint két hónapban 18 győztes csatát vívtak meg, ezzel pedig folyamatosan gátolták az osztrákok térhódítását. Sokan csatlakoztak a függetlenségért vívott harchoz: többek között a környékbeli kis települések,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

MAGYARORSZÁG

SZOMBATHELY

b Rá

SZLOVÉNIA

a kibontakozó szabadságharc fő irányítói, akik megszervezték a települések rendfenntartását, kisebb egységekbe osztották a hazafikat, akik felderítői és járőrszolgálatot láttak el, rövidesen pedig harci cselekményeket is felvállaltak a nyugati végeken.

KŐSZEG

Pin ka

V E S Z P R É M

S T Á J E R O R S Z Á G

GYŐR-MOSONSOPRON

Mesél a Térkép Sopron és Szombathely lakói, horvátok, néhány albán és bosnyák felkelő, valamint az 1919-ben Selmecbányáról Sopronba áttelepített Bányászati és Erdészeti Főiskola hallgatói közül is többen fegyvert ragadtak. Az intézményben (a jelenlegi Soproni Egyetemen) azóta is minden évben méltó módon megemlékeznek a hősökről, akik közül többen is az életüket adták Nyugat-Magyarországért. Pontos adatok nincsenek a halálos áldozatok számáról: 24 szabadságharcos biztosan életét vesztette, de becslések szerint az összecsapásoknak az osztrák veszteségekkel együtt közel 300 áldozata volt.

A Lajtabánság születése A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a Rongyos Gárda harcait. A kibontakozó eseményekbe nem avatkozott be, inkább kivárt. Horthy már szeptember elején Gömbös Gyulát bízta meg a lázadás megszüntetésével, de a kormányzó bizalmát élvező tiszt valójában nem az ellenállás leszerelését, inkább Prónayék utánpótlását támogatta. A helyzet viszont az idő múlásával egyre fenyegetőbb lett Magyarország számára, amellyel szemben újabb szankciókat fogalmazott meg az antant, amennyiben az nem tesz eleget a békediktátumban előírtaknak. A szabadságharcosok

A soproni diákok mellett a Magyaróvári és a Keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatói is részt vettek a harcokban

sokadik felszólításra sem tették le a fegyvert, október 4-én pedig Prónay Pál kikiáltotta a független Lajtabánságot, ami inkább szimbolikus jelentőségű volt, semmint egy megvalósítható autonómiai törekvés, annak ellenére sem, hogy az osztrákokat ez időre már teljesen kiszorították a régióból.

A siker és a kudarc tárgyalása

Az Ágfalván található emlékmű táblája

A kialakult patthelyzetben jobb híján az osztrákok sem tehettek mást, mint hogy tárgyalóasztalhoz ültek a magyar kormánnyal, de a tárgyalás feltételéül szabták, hogy a Rongyos Gárdának 8 napon belül ki kell vonulnia Nyugat-Magyarországról. (Ezt Prónayék egészen november 10-éig nem tették meg.) Az olaszok vállalták a közvetítői szerepet, így jöhetett létre október 11–13-án a velencei egyezmény, amelynek végkifejlete a december 14–16-án tartott, Sopronról és környékéről szóló népszavazás lett, amelynek eredménye közismert. A szabadságért küzdők célja ezzel csak kis részben valósult meg. Prónay és emberei az elért sikereikből kiindulva joggal remélhették ügyük teljes győzelmét, avagy legalább nagyobb területek megtartását, szemben a kormány csekély diplomáciai sikereként aposztrofálható soproni népszavazással. A vérüket adó szabadságharcosok az áldozataik elismerése helyett ultimátumot kaptak a kormányzótól. Vagy önként feloszlanak – felajánlották nekik, hogy beléphetnek a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az ágfalvi csata emlékművének környékén

honvédségbe –, és elhagyják a területet, vagy lázadókként kötél vár rájuk. A felhívást követően sokan szállingózni kezdtek az egységekből, majd november 10-ére a megmaradt erők is végleg feladták a körzetet, az ellenállás teljesen feloszlott. A kérészéletű Lajtabánság ezzel megszűnt, az osztrákok harc nélkül bevonulhattak Nyugat-Magyarországra, amely Burgenland tartomány néven Ausztria részévé vált. Prónay egyébként ezt követően sem adta fel: 1922-ben társaival újra kísérletet tett e vidék fegyveres visszaszerzésére, de ezt a próbálkozást a magyar és az osztrák hatóságok gyorsan elfojtották.

Az ágfalvi csata emlékművét a Trianoni emlékparknál nézhetjük meg

A soproniak és a turisták kedvelt kirándulóhelye a város fölé emelkedő Károly-magaslat és a Dalos-hegy többféle látnivalót és programot kínáló környezete. A városból egészen a Lővér Kalandparkig feljöhetünk autóval, ahol a kijelölt parkoló mellett találjuk a Trianoni emlékparkot, közvetlenül előtte pedig az ágfalvi csata emlékszobrát. A környéken tett séta során ne hagyjuk ki a Károly-kilátó csodás panorámáját, illetve a mellette található Kőhalmy Vadászati Múzeum egyedi tárlatát. A Sopront övező erdőket akár kerékpárral is felfedezhetjük, a szövevényes turistaút-hálózat pedig számos lehetőséget kínál a túrázóknak.

Zöld túra a határon Sopron egyik nevezetessége a körpanorámás Károly-kilátó

Történetünk idején Ausztria és Magyarország között még nem húzódott vasfüggöny, de ez az új, 1922-ben véglegesített határvonal lett

Vitathatatlan tény és a kérdés A Rongyos Gárdát – és más ekkortájt alakult szabadcsapatot is – a II. világháborút követően egészen a rendszerváltásig kizárólag negatív és elítélő jelzőkkel lehetett illetni. Az ország és a magyarság érdekeit védő csoportosulások soraiban valóban voltak olyanok, akik részt vettek a fehérterrorban, a korábban a Lenin-fiúk által elkövetett vörösterror gyilkosságainak a megtorlásaiban, később pedig néhányan a II. világháborúban a nyilasokkal és a nácikkal működtek együtt. Ezen személyek és a Nyugat-Magyarországért küzdő többi katona és civil közé viszont nem tehetünk egyenlőségjelet, és bármilyen politikai szemüvegen át nézzük az 1921-es eseményeket, vitathatatlan tény, hogy a Rongyos Gárda ellenállása vívta ki a soproni népszavazást.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

a második világégést követően Kelet és Nyugat elválasztója. Ma már turistautakon barangolhatunk az egykor szigorúan őrzött területen, a hajdanán szögesdróttal és őrtornyokkal védett határvonalat pedig a zöld jelzésű turistaúton járhatjuk végig. Ezt a jelzést Ágfalváról közel 40 kilométeren keresztül egészen Nagycenkig követhetjük, miközben a Soproni-hegység kevésbé ismert részeit fedezhetjük fel. Az út során változatos terepen, csendes erdőket járva érintjük az Urak asztalát, amely a környék legnyugatibb pontja, majd a Kelta útnak is nevezett szakaszon a Magas-bérc kilátójából csodálhatjuk a távolban magasodó Alpok vonulatát. Egy kis kitérővel a zöldről, Brennbergbányán felezhetjük meg az utat, ahol a bányászati múzeum megtekintése mellett az ország egyetlen kocsmatemplomába is betérhetünk. A későbbiekben a határt követő zöld jelzés elvezet az Isten széke nevű magaslathoz is, ahol egykoron őskori földvár állt, majd betérünk két rendezett községbe, Harkára és Kópházára, mielőtt a Széchenyi-kastélyáról híres Nagycenkre érkeznénk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az országhatár közvetlen közelében áll a Magas-bérc kilátója

Emlékmű Brennbergbányán, ahol egyedi kocsmatemplomot is találunk

Görbe-halom k -p. Rá 420

ÓHERMES

ÚJHERMES

Várhely 482

- h Kocsma-

templom

Károly-magaslat 394

Dalos-hegy 403

Isten széke 365

Rabenkopf 408 Sopronnyék Neckenmarkt

Fedezzük fel Burgenlandot! Reméljük, hamarosan elmúlik a vírusveszély, így újra „határok nélkül” járhatjuk a természetet. Ha lehetőség nyílik rá, érdemes felfedeznünk Ausztria egykoron Magyarországhoz tartozó településeit és lenyűgöző túrahelyszíneit, amelyek számtalan élményt tartogatnak. A Fertő-táj páratlan vidékét, Kismarton Esterházy-kastélyát, Fraknó várát, Borostyánkő és Németújvár erősségét, Lánzsér impozáns, Közép-Európa egyik legnagyobbjaként számontartott várromját vagy Máriafalva

Galgenberg 257

Ke c

Kiskópháza

Harkai-csúcs 276

Ba l

MA GY AU ARO SZ R TR SZ IA ÁG

Gomba-hegy 237

Muck 522

ch lba he

2 km

ﬁ-

c s.

c Ku

Récény Ritzing

Sopron vá.

p esk

Häuslspitz 434

FELSŐLÖVÉREK

Károly-kilátó

Poloskás- Békebérc kilátó 467

Magas-bérc BRENNBERG557 Ilonaakna BÁNYA Helenenschacht Angerwald 535

Tűztorony ARANYHEGY

SOPRON

SOPRONBÁNFALVA

GÖRBEHALOM

Ikva

Harka

Kópháza vmh.

ye meg on pr

-S o GyĘr - Moson and nl e g B ur

Deutschkreutz vá.

Kópháza 84

Ikv a

Fertőboz Kisboz Fertõboz vá.

M85 62 Sopronkeresztúr Deutschkreutz

Nagycenk

K ecskep.

Nagycenk vá.

85 84 Széchenyikastély

Térkép: Bagaméri Gergely

Ház-hegyi kilátó ERDEIISKOLA

Urak asztala 551

-p.

Ágfalva

Rideg-bérc 486

et Lig

sá mb -do éki mell Fertő

Ágfalvi hősi emlékmű

Lépesfalva Loipersbach im Bgld.

gótikus templomát nagyszerű kerékpártúrákra felfűzve is megismerhetjük, nem beszélve a többi lenyűgöző helyi értékről. 쐍

Források: Békés Márton: A fegyveres revízió útja Nyugat-Magyarországon Tarján M. Tamás: Kirobban a nyugatmagyarországi felkelés Csernus Szilveszter: Így védte meg NyugatMagyarország határait a Rongyos Gárda

Rálátás a Schneebergre (balra), a kismartoni Esterházykastély (jobbra)

Fotó: Francz Ilona

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Erdei metropolisz A madarak és a fák kapcsolata

Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely

Minden év májusában tartják a Madarak és Fák Napját. Hazai túráink elképzelhetetlenek a madárdalos erdők nélkül, de mi az a kapcsolat, amely miatt egy külön napon, együttesen emlékezünk meg ezekről az élőlényekről, és különben is, hogyan kerül a gólyafészek az erdőbe?

madarak lakta erdő egy nyüzsgő nagyvárosra emlékeztet: a bokrok és a fatörzsek jelentik a magasföldszintet, a lombkoronaszint az emeleteket, és bizony a talaj közelében, az utcaszinten is nagy a mozgás. Minden szintet más és más madarak laknak – legalábbis abban az esetben, ha ott bőséggel találnak megfelelő fészkelő- és búvóhelyet, valamint elegendő táplálékot. Az egymásrautaltságot mutatja, hogy a madarak és a fák védelme egy tőről fakad, ráadásul egybeesik a magyar természetvédelem kialakulásával. A mintegy 100 évvel ezelőtti első természetvédelmi rendeletek az erdők megóvásának igényét fogalmazták meg,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

míg az állatfajok védelme területén kezdetben a madarak álltak a középpontban.

Első fecskék A madarak életmódját, biológiáját, gazdasági jelentőségét régóta kutatják és értékelik. A Magyar Ornithológiai Központ 1893-ban alakult meg, élén Herman Ottóval, aki a természetvédelem terén igazi influenszernek számított akkoriban. Az utánozhatatlan stílusban megírt, A madarak hasznáról és káráról című könyve a mai napig alapműnek számító, élvezetes olvasmány. A természeti értékeket mindinkább felfedező turistamozgalmak kialakulásával párhuzamosan a madárvédelem is gyorsan népszerű lett a társadalomban. A száz évvel ezelőtt úttörőnek számító kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy ma már az emberlakta helyeken is természetes az eredetileg erdei madárfajok jelenléte. Évtizedekkel

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia ezelőtt a települések menti tisztásokról és erdősávokból húzódtak be a házak közé azok a fekete rigók, harkályok, pintyek vagy cinegék is, amelyek utódai napjainkban már a kertekben, parkokban vagy a belvárosi területeken is jelentős számban élnek, költenek és táplálkoznak. Ezek a városi élőhelyek gyakorlatilag az erdők és a nyílt gyepek találkozásánál megfigyelhető, mozaikos szerkezetű szegélyekhez hasonlítanak. Az ilyen tisztások, nyiladékok a zárt erdőkben is különleges oázisoknak számítanak, mivel változatosságot és más-más életfeltételeket biztosítanak a madaraknak. Márpedig egy erdőben minél több faj találja meg a saját életfeltételeit, annál többen vesznek részt az egymásra épülő, igen szövevényes ökológiai kapcsolódásokban, ami az egész erdő stabilitását szolgálja.

Az ökörszem a zárt erdők lakója Fotó: Martin Grimm/Adobe Stock

Madarat tolláról „Az erdők és a madarak kapcsolatának vizsgálatakor fontos szem előtt tartani, hogy az erdei ökoszisztéma roppant összetett, bonyolult kölcsönhatásokon alapuló, érzékeny rendszer, amelynek minden eleme, természetes alkotórésze hatással van egymásra” – fogalmaz Ősz Gusztáv, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Az erdő szerkezete és a biológiai sokféleség közötti összefüggés nagyon jól követhető a madárközösségeken végzett vizsgálatokból. Az erdei madarak életére hatással van az erdőgazdálkodási tevékenység, ahogy a madarak jelenléte is komoly jelentőséggel bír az erdők és az erdőkezelők számára. „Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai megállapították, hogy a tölgyesekben a lehulló makk minőségére, csírázóképességére, vitalitására, mindezen keresztül pedig az erdők természetközeli megújításának sikerességére is jelentős hatással vannak az ott élő énekesmadarak. Mivel rovarevők, fontos szabályozó szerepet töltenek be. Tevékenységük nélkül a rendszer egyes elemei képesek túlszaporodni, ami kimozdíthatja az ökoszisztémát az egyensúlyi helyzetéből. A madarak tehát nemcsak közvetlenül járulnak hozzá egy-egy tölgymakk csírázásához, mint a szajkó, amely elrejtett éléskamráival segíti a tölgyerdők terjedését és megújulását, hanem közvetetten is. A tölgyet károsító rovarok elfogyasztásával javul az erdők egészségi állapota, ami egészségesebb makkokat jelent, nagyobb túlélési esélyekkel.”

Madárbarát erdők

Az erdőkhöz kötődnek hazánk legkisebb termetű madarai, a királykák is – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdő stabilitása, egészségi állapota, továbbá az erdő kezelésének szempontjából sem mindegy tehát, mennyi és milyen sokféle madár érzi jól magát erdeinkben. Az elmúlt évszázadban ezért számos olyan madárvédelmi elem épült be az erdőgazdálkodási gyakorlatba, amelyek ma már szakmai alapkövetelménynek számítanak. Ősz Gusztáv a természetközeli gazdálkodást célzó beavatkozásokból indul ki: „A madárvilág szempontjából fontos,

A bokros, fiatalos erdőrészek az énekesmadarak fontos fészkelőhelyei – Fotó: Guba Csaba/Mecsekerdő

A harkályok véste odúkat számos más állatfaj is használja Fotó: Golubev Dmitrij/Adobe Stock

hogy törekszünk a minél változatosabb korú, szerkezetű és fafaj-összetételű erdők kialakítására. A madarak számára létre kell hoznunk és fenn kell tartanunk az »erdei metropolisz« minden szintjét és elemét. Jó irány, ha az erdők megújítását célzó fakitermeléseket nem egyszerre, hanem több évtizedre széthúzva, például szálalással valósítjuk meg, vagy az arra alkalmas termőhelyeken mindez történhet az úgynevezett örökerdő-gazdálkodás bevezetésével is. A természetszerű erdők kezelése során szakmai alapkövetelmény a hagyásfacsoportok, az erdőszegélyek kialakítása, illetve a holt faanyag visszahagyása.”

Fészkelődni kell

lehetőség van a faanyagtermelést nem szolgáló részek kijelölésére. Ezek az úgynevezett hagyásfacsoportok fontos szerepet töltenek be a madarak életében, hiszen a felnövekvő fiatal fák vékony törzse és lombkoronája még nem alkalmas megfelelő odúk vagy nagyobb fészkelőhelyek kialakítására. „Kevesen gondolnak rá, de a madarak életének védelméhez a vizes élőhelyek fenntartása is elengedhetetlen. Ahogy a kertekben is ajánlatos az etetők mellett fürdőhelyet, itatót létesíteni a madaraknak, úgy az erdő kezelése során is megőrizzük a természetes vízállásokat, dagonyákat, forráslápokat és egyéb vizes élőhelyeket. A bővizű patakokhoz sokszor külön

A már említett tisztások és erdőszegélyek, a mesterséges környezet és az erdők határán található szegélycserjések kialakulásának elősegítése és védelme kiemelten fontos. Mindamellett, hogy tájesztétikai értékkel is bírnak, számos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak. „A keskeny vagy szélesebb erdőszegélyek mérséklik a természeti elemek Madarak és Fák Napja okozta kárt, védik az erdei mikroklímát, itt Hazánkban minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fészkel és táplálkozik az erdei madárfajok Fák Napját. A jeles nap célja, hogy kialakítsa és elmélyítse a többsége, akiknek kiemelkedő szerepe van a társadalom, különösen az ifjúság elkötelezettségét a természet biológiai védekezésben – folytatja a szakemés az élővilág védelme iránt. A majd 120 éves hagyomány ber. – A természetszerű erdő vízszintesen és kialakulásának közvetlen előzménye egy párizsi egyezmény, függőlegesen is jól tagolt, gyakoriak benne a amelyet 1902-ben kötöttek európai államok a mezőgazda»lábon száradt«, álló fák és facsonkok, valaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István mint a kidőlt, korhadt fatörzsek is. Az ilyen ornitológus már abban az évben megszervezte az első Maholt faanyag visszahagyása, a böhöncös, odvas darak és Fák Napját Magyarországon, és a kezdeményezés faegyedek megóvása nemcsak számos odúlahamarosan széles mozgalommá bővült. Az évtizedek során kó madárnak – cinegéknek, harkályféléknek, néha ugyan veszített népszerűségéből, de Klebelsberg Kunó baglyoknak – teremt kiváló élőhelyet, hanem kultuszminiszter 1931-ben például azzal a meggyőződéssel rengeteg rovar, gomba és egyéb organizmus érvelt a hagyomány újjáélesztése mellett, miszerint „a fa és bojelenlétével gazdagítja is az erdőt.” kor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szíAz erdők felújítása során az öreg fákhoz kövében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”. tődő életközösségek megőrzése érdekében

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia fajok is kötődnek, mint a hazánkban ritkának számító vízirigó vagy a pompás tollazatú jégmadár” – magyarázza a szakember.

Védett fajok megóvása A kirándulók és túrázók által leggyakrabban látogatott, állami kezelésben lévő erdők igen nagy arányban állnak valamilyen szintű oltalom alatt, ebből kifolyólag a gazdálkodás és a természetvédelem évtizedek óta összekapcsolódik. A természet- és madárvédelmi szempontok már a munkák tervezésekor megjelennek. A hagyományos madárvédelem eleinte a (mező)gazdaságilag fontos fajokra irányult, majd kiterjedt az odú- és bokorlakó madarakra. A nyilvánosság leggyakrabban a téli madáretetéssel találkozik, de a szakembereknek a madárkártételek elhárítása, megelőzése is fontos feladata. A kárókatonák ürüléke például egész ligeteket képes elpusztítani. Magyarországon mintegy 400 madárfajt tartanak nyilván, és a vadászható apróvadfajok kivételével (mint például a fácán vagy a tőkés réce) szinte mind védelem alatt állnak. Mára általánossá vált az aktív élőhely- és madárvédelmi szempontokat szem előtt tartó és érvényesítő gazdálkodás, így például a fakitermelések tervezésekor figyelembe veszik a madarak fészkelési időszakát. A természetvédelmi szakemberek folya-

Napjainkban már országszerte általános a fészkelőodúk kihelyezése az erdőkben Fotó: Adobe Stock

matosan monitorozzák a ritka és védelemre szoruló fajokat, az erdőgazdálkodók pedig az ismert fészkelőhelyek környezetében védőzónákat alakítanak ki, ahol idő- és térbeli korlátozásokkal biztosítják az élőhely zavartalanságát.

Gemenci gólyák Már hagyományosnak számít, hogy az erdőgazdaságok és az elkötelezett civilek madárodúk kihelyezésével segítik az odúlakó madarak megtelepedését. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek kizárólag zárt erdőben álló, nagyra növő fákra rakják a fészküket. Ilyen például a fokozottan védett rétisas vagy a fekete gólya. Ez utóbbi faj fehér rokonától eltérően kifejezetten kerüli az ember közelségét. Nemhogy kéményekre nem rakja a fészkét, hanem általában természetszerű erdőrészekben építkezik. Itt is a legidősebb és legnagyobb fákra, amelyeken közel vízszintes, a fészek elhelyezésére alkalmas felület, ágvilla található. A szakemberek esetenként mesterséges fészekalapok kihelyezésével segítik a megtelepedésüket. Magyarországon körülbelül négyszáz pár fekete gólya fészkel, közülük negyven pár a Gemenci-erdőben. „Az itteni ártér populációja a világ legnagyobb egyedsűrűségű feketególyaállománya – avat be a részletekbe Lajtos János, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője. – Ráadásul az elmúlt évtizedben nem változott az itt fészkelő párok száma, ami azt jelzi, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.”

Tóbiás és a többiek A lábon álló, elpusztult fák számos madárfaj életében kulcsszerepet töltenek be – Fotó: Uryadnikov Sergey /Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett életmódjuk és szokásaik megismerése segítheti a faj fennmaradását és az állomány gyarapodását, a gemenci élőhely különleges

Jelentős feketególya-populáció kötődik a Gemenci-erdőhöz Fotó: László Anasztázia

Az Év Madara és Fája 1979 óta választják meg az Év Madarát, az „Év Faja” mozgalmak hazai történetében pedig másodikként az Év Fája következett 1996-ban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált kampány célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a valamilyen szempontból különleges, kevésbé ismert vagy védelmet igénylő madarakra, illetve fákra. 2021-ben a lisztes berkenye és a cigánycsuk került a figyelem középpontjába. A lisztes berkenye középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, skarlátvörös termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj. Az Év Madara cím birtokosa idén a cigánycsuk lett. Ezt a verébnél kicsit kisebb, de díszesebb madarat cigánycsaláncsúcsként is emlegetik; nevét onnan kaphatta, hogy előszeretettel üldögél és csicsereg magas kórók, bokrok tetején.

adottságai pedig kedvező lehetőségeket biztosítanak többféle megfigyelési módszer alkalmazására. Kilenc éve folyik a fekete gólyák tudományos megfigyelése a Gemenc Zrt. területén, a projektben a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel is együttműködnek az erdészek. A megfigyelési lehetőségeket 2015-től két GPS-jeladó is szolgálja, amelyek segítségével a vonulási időszakban is figyelemmel kísérhetik egyes madarak útját, amikor a terepi megfigyelés nem lehetséges. „A fészkek kamerás megfigyelése nemcsak a szakembereknek nyújt információkat, a természetvédelmi szemléletformálásban is sokat segít. Fontos tudatosítani, hogy a költés sikerességének vagy sikertelenségének mi csak megfigyelői, szemlélői vagyunk, és nem célunk beavatkozni a természet rendjébe – fogalmaz Lajtos János. – A visszatérő gólyák hamar az internet kedvencei lettek, nevet is kaptak »követőiktől«. Tóbiás az egyik legöregebb ismert, vadon élő fekete gólya volt, a teleket a Jordán folyó mentén töltötte, és rendszeresen elsőként tért haza Afrikából március elején. Két éve új gólyapár foglalta el a fészket, a korai hazaérkezés hagyományát ők is megtartották.” Idén megszűnt ugyan az élő webkamerás közvetítés, ám továbbra is folyamatosan beszámolnak a fészkek körül történő eseményekről. Az erdőgazdaság az elfoglalt fészkek körül védőzónákkal és az erdészeti tevékenységek időszakos átszervezésével is segíti a madarakat a költési időszakban.

Közös érdek

Fotó: Adobe Stock

„A természet működéséről, összefüggéseiről szerzett ismerethalmazunk egyre gyarapszik. A környezeti feltételek azonban változnak az idővel, ami hatással van az erdei életközösségre. A klímaváltozás hatásait tapasztalva a gazdálkodóknak is az az érdeke, hogy minél inkább fennmaradjanak a madárdalos erdők Magyarországon” – foglalja össze gondolatait Ősz Gusztáv. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol Hétvégente tele vannak az erdőszéli parkolók, sehol sem lehet megállni. Ezért az egyébként totálisan üres aszfaltúton beljebb mentünk az erdőbe, de ott meg ránk szólt egy zöld ruhás, terepjárós ember – talán az ottani erdész –, hogy oda nem lehet bemenni, mert az üzemi út. Ha ilyen sokan vannak az erdőben, miért nem lehet használni az utakat? Jakab Márta, Budapest

Kedves Márta! Az erdők fenntartásának egyik alapvető feltétele, hogy a szakemberek meg tudják közelíteni az egyes erdőrészleteket. Ezt a célt szolgálja az erdészeti úthálózat, amelynek az erdők kezelésével kapcsolatos munkák segítése az elsődleges funkciója, vagyis valóban üzemi utak. Napjainkban nem elhanyagolható a turisztikai szerepük sem, de alapvetően a gyalogos-, a ke-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rékpáros- vagy éppen a lovasforgalom a megengedett rajtuk. Gépkocsival, motorkerékpárral csak kivételes esetekben, például egy erdei szálláshely megközelítésekor vehetők igénybe. A gépjárműforgalom korlátozásának több oka is van. Az első és legfontosabb a természet védelme. A motorizált közlekedés komoly környezeti terhelést jelent, nemcsak a kibocsátott

Zsúfoltság az erdőszélen. Ilyenkor is fontos a szabad közlekedés biztosítása Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

káros anyagok, hanem a forgalommal járó zaj miatt is. Sajnos hazánkban nagy környezeti kárt okozó, valós probléma az illegális hulladéklerakás is, amely leggyakrabban a le nem zárt utak mentén tapasztalható. Az erdészeti utakat műszaki kialakításuk sem teszi alkalmassá a közforgalomra. Rendszerint keskenyek, beláthatatlanul kanyargósak, nincsenek ellátva KRESZ-táblákkal. Mivel az erdei munkavégzést segítik, ezért burkolatuk nem egyenletes minőségű, gyakoriak a vízátfolyások, felületüket nem tisztítják, télen pedig nem sózzák. A faanyag mozgatásának, sokszor raktározásának a helyszínei, ezért a teljes szélességet elfoglaló teherautók közlekednek rajtuk, avagy leszűkülnek a rajtuk lévő faanyag miatt. Érdekes, hogy a minél sűrűbb úthálózat – szakszóval az erdő minél nagyobb „feltártsága” – a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását segíti. Hiszen amíg egy nagy területen történik a fák kivágása és szállítása, addig egy út is elég a terület megközelítéséhez, amikor azonban kisebb területeken vagy szálanként zajlik a kitermelés, akkor a minél nagyobb feltártság elengedhetetlen. Kiemelten fontos az erdei úthálózat szerepe a baleseti mentésben és a katasztrófaelhárításban. Különösen a mostani, sok látogatót vonzó időszakban fontos, hogy az esetlegesen balesetet szenvedő kirándulókhoz minél közelebb tudjon jutni a segítség. Az erdőtüzek oltásának szintén nélkülözhetetlen felvonulási útvonalai az erdészeti utak, valamint a természeti katasztrófák – például a viharos szél vagy a jegesedés miatti fadőlések – következményeinek felszámolásához is szükségesek. A mentési munkákat nemcsak az erdei utakon megjelenő személygépkocsik akadályozzák, hanem sok esetben azok is, akik felelőtlenül az utakat lezáró sorompók elé parkolnak. Mivel más kijutási lehetőség nincs az erdőből, a mentésben részt vevőket akár több kilométeres kerülőre kényszerítik.

Az erdei üzemi utakat az üzemi forgalomban részt vevő járművek mellett gyalogosok, kerékpárosok és lovasok is használhatják Fotó: Gulyás Attila

Vannak olyan esetek, amikor az erdészeti aszfaltutak is használhatók gépjárművel. Ilyenek az erdei szállásokhoz vezető utak, amelyekre a szállóvendégek behajthatnak. Arra is van példa, hogy egyes erdészeti utakat teljesen megnyitottak a közforgalom előtt – ilyen többek között a Visegrád térségében a fellegvárhoz vezető Panoráma út vagy a Pilisszentlászlóról Lepencére vezető útszakasz. Az állami erdőgazdaságok területén futó mintegy 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút egy része is érinti az erdei „főutakat”, bár a gyalogszerrel kirándulók és túrázók jellemzően a földutakat használják. A szilárd burkolatú utakon azonban egyre több helyen jelölnek ki kerékpározásra alkalmas szakaszokat. Fontos tudni, hogy ezek nem kerékpárutak, hiszen eredeti üzemi funkciójukat is megőrzik, továbbá kialakításuk sem a kerékpározás szempontjainak figyelembevételével történt évtizedekkel ezelőtt. Természetes, hogy a járványhelyzetben egyre többen az erdőkben keresik az egészséges kikapcsolódás lehetőségét. Ahhoz ugyanakkor, hogy ezzel ne tegyük tönkre erdeinket, szükséges a szabályok betartása, olykor pedig a saját kényelmünk háttérbe szorítása. 쐍 Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Vadkempingezés

Legális vagy illegális kaland?

Írta és fotók: Nagy Loránd István

Sokan bizonyára még csak tervezgetik, hogy belekóstolnak a természetélmény esszenciájaként is felfogható vadkempingezésbe, sokan pedig már megtapasztalták mindazt, amit egy ilyesfajta, életre szóló élményekkel és kihívásokkal egyaránt kecsegtető outdoor tevékenység nyújthat. Függetlenül attól, hogy talán nem is tudták, milyen keretek között lehet ma Magyarországon a saját ingatlanunk határain túl sátorozni, táborozni, kempingezni vagy bivakolni.

Kemény dió Arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországon legálisan vadkempingezni, nem lehet egyértelműen és általánosságban véve azt mondani, hogy igen vagy nem. Bölcsebbek vagyunk, ha azt feleljük: igen is meg nem is, illetve az attól függ. Kezdésnek nézzük, miként határozhatnánk meg a vadkempingezést magát, mert az értelmező szótárakra nem hagyatkozhatunk. A mi értelmezésünk szerint a kempingezés – beleértve az e tevékenységtől gyakorlatilag elválaszthatatlan sátorozást is – minden olyan formája vadkempingezésnek minősül, amely során táborhelyünk, illetve éjszakázóhelyünk olyan területen (jellemzően természeti területen) fekszik, amely hivatalosan nem minősül kempingnek vagy nomád táborhelynek, a civilizációtól, a lakott területektől pedig rendszerint távol esik. Vadkempingezni természetesen a család nyugalmat árasztó, öreg tőkéknek otthont adó szőlőskertjében vagy a saját tulajdonunkban álló, hagyásfákkal ékesített legelőn is lehet, de

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mit is jelent ez? Azt, hogy amennyiben ezen tevékenységek időtartama nem haladja meg a 24 órát, szabad előttünk a pálya, nem kell az erdőgazdálkodói hozzájárulást „beszereznünk”. Ez klassz hír, hiszen láthatjuk, hogy nem tilos az erdei táborozás és az erdei sátrazás Magyarországon. Ezt a kérdésben illetékes Agrárminisztériummal kapcsolatban álló külsős szakértőnk is megerősítette.

A magyarországi erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll

lássuk be: nem ez a jellemző. Hanem az, hogy rábökünk a térképre, hogy abban az erdőben, annak a tónak a partján, azon a sziklás fennsíkon, azon a hangulatos réten szeretnénk sátrat állítani.

Irány az erdő! Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) értelmében az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az Evt.-ben foglaltak alapján elrendelte. Ez lesz a kiindulópontunk, innen haladunk tovább lépésről lépésre, hogy lássuk, az élet nem fenékig tejfel, csüggedésre azonban nincs okunk. Üdülési, sportolási, kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri, valamint az erdőrezervátum magterülete. A természetjárók számára roppant fontos információt hordoz az Evt. azon paragrafusa, amelynek értelmében az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni.

Mégsem dőlhetünk hátra nyugodtan, abból kiindulva, hogy amennyiben tartjuk magunkat a 24 órás kerethez, illetve elkerüljük az erdőrezervátum magterületét és a fentebb említett (még nem kellőképpen felcseperedett fák lakta) erdősítéseket, akkor minden rendben van. Túl egyszerű lenne ez így, és most kúszik be a képbe az a bizonyos „kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza” rész, amely már szemet szúrhatott a figyelmesebbeknek. Dobpergés! Védett természeti területen lévő erdő esetén az Evt. rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Bizony, és éppen ez a törvény lesz a „szűk keresztmetszet”, ráadásul nemcsak erdők esetében, hanem úgy általában is.

Óvjuk, védjük a természet értékeit! Száraz, korábbi cikkeinkben évekkel ezelőtt már részben bemutatott, de mind a mai napig aktuális információk következnek, amelyek a legkevésbé sem pihentető esti mesébe illők, mégsem megemészthetetlenek. A nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék a védett természeti területek kategóriájába tartozik. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a Tvt. értelmében védelem alatt áll. A lápok és a szikes tavak természetvédelmi területnek, a források, a víznyelők, a kunhalmok és a földvárak természeti emléknek, a barlangok pedig természeti értéknek minősülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár Védett természeti értékek ezenfelül a védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetek (növények, állatok, gombák, zuzmók) egyedei, fejlődési alakjai, szakaszai, azok származékai, illetőleg az élő szervezetek életközösségei (társulások), továbbá az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok.

Természetvédelmi térkép

A QR-kód segítségével elérhető térkép többek között Magyarország védett természeti területeit, geoparkjait, ramsari területeit, bioszférarezervátumait és csillagoségbolt-parkjait jeleníti meg. Jó böngészést!

Burkolt üzenet: tilos a jelzett turistautak és a tanösvények elhagyása Fotó: Gulyás Attila

A Tvt. erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete (ha úgy tetszik, a legértékesebb része), a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete. E törvény továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy adott védett természeti érték vagy terület védelme csak különleges intézkedéssel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani. Fokozottan védett természeti területtel – némi túlzással élve – gyakorlatilag bárhol összefuthatunk, hiszen nemcsak a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete és az erdőrezervátum magterülete rendelkezhet ezzel a státusszal, hanem többek között a tájvédelmi körzetek vagy a természetvédelmi területek egyes részei is. Szusszanjunk egyet, ha pedig szükségesnek érezzük, olvassuk el még egyszer a csak „részben megemésztett” mondatokat, bajunk nem lesz belőle. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges többek között* a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járműveinek kivételével. Ez azért fontos, mert amíg az Evt. az emberi erővel hajtott kerékpárt nem tekinti járműnek, a Tvt. annak tekinti. Oké, a bringázás egy dolog, de mi van a gyaloglással, a kirándulással, a túrázással, úgy általában a védett természeti területen való tartózkodással? Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak a nemzetipark-igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. Fokozottan védett természeti területeken tehát tilos a jelzett turistautak és a tanösvények elhagyása, ami egyben azt is jelenti, hogy még az elméleti lehetőség sem adott táborozásra, sátorozásra, vadkempingezésre (vagy bármi másra). A legkeményebb kiskapukeresők mondhatnák, hogy akkor majd jól felverjük a sátrat a fokozottan védett természeti területen áthaladó, jelzett turistaút kellős közepére, hogy más ne férjen el rajta, de ezt a lehetőséget célszerűbb a józanság talaján maradva elvetni. A „sima” védett természeti területek vonatkozásában nem tartalmaz turistaút- és/vagy tanösvényelhagyási tiltást vagy korlátozást a Tvt., így akár azt is gondolhatnánk (joggal), hogy az ilyen területeken már lehet gyalogszerrel szabadon császkálni (tartózkodni), ami előfeltétele a táborozásnak, sátrazásnak, vadkempingezésnek.

Nem tévedünk feltétlenül, ahhoz azonban, hogy nagyobb fokú bizonyosságot szerezzünk elképzeléseink helyénvalóságáról, mélyebbre kell ásni a jogszabályok világában. Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén ugyanis a közlekedést és a tartózkodást – ha a védelem érdekei szükségessé teszik – a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja. Szuper! Amennyiben tehát a tartózkodás korlátozva vagy tiltva van, értelemszerűen a vadkempingezésnek is lőttek. Fontos továbbá, hogy valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű, tízévente felülvizsgálandó – természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A dokumentum a természetvédelmi célkitűzéseket, stratégiákat, kezelési módokat, valamint az esetleges korlátozásokat és tilalmakat tartalmazza. Számunkra az érintett (ún. tervezési) területekre történő belépésre, valamint az ott-tartózkodásra vonatkozó előírások és esetleges korlátozások lehetnek különösen érdekesek a Tvt. általános rendelkezésein felül. Azt, hogy egy védett természeti terület gyalogszerrel szabadon látogatható-e, vagy sem, nem önmagában a Tvt. kérlelhetetlenül szigorú betűje, hanem az adott területre vonatkozó, ese-

tenként szezonális – rendszerint védett vagy fokozottan védett madarak költési, illetve fiókanevelési időszakát érintő – látogatási korlátozásokat is tartalmazó természetvédelmi kezelési terv határozza meg végső soron. Ilyen korlátozás lehet például az, hogy a védett természeti terület csak szakvezetéssel vagy csak a kijelölt útvonalakon vagy csak a költési/fiókanevelési időszakon kívül látogatható. A korlátozások tényéről nekünk értelemszerűen nem a természetvédelmi kezelési tervekből kell értesülnünk (akit nagyon érdekelnek, mert előre akar tervezni, az megtalálhatja e dokumentumokat a termeszetvedelem. hu oldalon is), elég csupán nyitott szemmel járnunk a terepen, az illetékeseknek ugyanis információs táblákat kell (kellene) kihelyezniük az érintett területre bevezető utak, ösvények mentén, hogy tájékoztassák az arra járókat. Emlékeztetőül: fokozottan védett természeti területek esetében tisztább az ügy, ahogy azt pár sorral feljebb írtuk. Idekívánkozik továbbá, hogy az Evt. egyik paragrafusának értelmében az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyeztet, avagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.*

Aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az az erdő látogatójának minősül az Evt. szerint – Fotó: Lánczi Péter

A fejtegetés végére hagytuk a Tvt. egyik legklasszabb „ütőkártyáját”, amelyek értelmében tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Vajon egy sátor felállítása megváltoztatja egy védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét? Hát, fogas kérdés, hiszen ha abból indulunk ki, hogy outdoor menedékünk pár négyzetméteren lenyomja a gyepalkotó növények hajtásait, illetve

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár többet le is tör belőlük, akkor bizony akár meg is változtathatja. Nem véletlen a feltételes mód. Ha kellő körültekintéssel járunk el, akkor nem változtatja meg, a sátorállítás tehát önmagában nem „tiltólistás tevékenység” a Tvt. értelmében. Ezt az egyik nemzetipark-igazgatóságnál dolgozó külsős szakértőnk is megerősítette. Akkor lehet vadkempingezni, sátorozni természetvédelmi oltalom alatt álló területen? Fokozottan védett természeti területen tilos, védett természeti területen pedig vagy igen, vagy nem. Ha a védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervében az szerepel, hogy csak a kijelölt utakat használhatják a látogatók, akkor nem lehet, illetve ha időszakosan nem látogatható a terület, akkor a szóban forgó időszakban sem lehet. Ezen korlátozásokról információs táblák hivatottak tájékoztatni az érintett területeken járókat. Amennyiben a védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervében nem szerepelnek ilyesfajta látogatási korlátozások, akkor lehet, de értelemszerűen csak abban az esetben, ha nincs érvényben egyéb (pl. erdőgazdálkodási munkák vagy vadászat miatt elrendelt) látogatási korlátozás az adott területen. Dióhéjban.*

Erdőben és védett természeti területen kizárólag az arra kijelölt, kiépített tűzrakó helyeken szabad tüzet rakni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Más birtokán Hozhatja úgy az élet, hogy egy számunkra ismeretlen tulajdonos szőlőjében, egy községi focipályán vagy egy templomkertben kell felállítanunk a sátrunkat. Legyen az a kiindulási alap, hogy tiszteletben tartjuk más tulajdonát, tulajdonhoz fűződő jogát, a közterületet pedig tekintsük szigorúan közterületnek, ne a saját udvarunknak. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy a felsorolt helyszínek „vadkempingezés” céljából történő igénybevételéhez tulajdonosi hozzájárulásra van szükségünk, amelyet sok esetben még akkor sem fogunk megkapni, ha személyesen összefutunk az illetékessel. Mi már sátoroztunk más szőlőjében, községi focipályán és templomkertben is. Tulajdonosi hozzájárulást is szereztünk: láttuk, hogy ott kapálgat a szőlősgazda, megkérdeztünk, maradhatunk-e estére, rábólintott; felhívtuk a községi önkormányzatot telefonon, beszéltünk a polgármesterrel, mondta, nem gond, hajrá, srácok, mi pedig örültünk; becsöngettünk a plébániára, kijött a tisztelendő, előadtuk a sztorit, áldását adta. Ne becsüljük alá a kommunikáció erejét, de ne opcióként tekintsünk rá ilyen esetekben, hanem kötelességként!

Útravaló Sok mindenről volt szó, de korántsem mindenről, ami ahhoz kell, hogy a vadkempingezés legális keretek között maradjon. A cikkünkben leírtak a vízitúrázókra és a bivakolással kacérkodókra is vonatkoznak. Utóbbiak jellemzően a szabad ég alatt kívánják eltölteni az éjszakát, de simán behúzódhatnak egy fedett erdei pihenőhelyre vagy egy esőházikóba is, ha a helyzet megkívánja. A geodéziai mérőtornyokat kerüljük, több is életveszélyes állapotban van, a szabadon látogatható kilátókban viszont nem tilos álomba szenderülni, csak ezt lehetőleg ne akkor tegyük, amikor másokat is megzavarhatunk a panorámafürkészésben. Indulás előtt csekkoljuk a cikkünkben elhelyezett QR-kóddal is elérhető természetvédelmi térképet! (A fokozottan védett természeti területek határai sajnos egyetlen szabad felhasználású, országos lefedettségű térképen sem szerepelnek, táblák ugyanakkor vannak a terepen.) A nemzetipark-igazgatóságok és az erdészetek honlapjait szintén célszerű végigböngészni. Arra kérjük a vadkempingezést tervezgetőket, hogy csakis a vonatkozó szabályokat és előírásokat betartva, a természet és környezetünk védelmére prioritásként tekintve vágjanak bele a kalandba.* 쐍

* További részletekért olvasd el a Kalandozz legálisan! című összeállításunkat a turistamagazin.hu-n!

fotósarok

A májusi „Makrovilág – A természet közelről” témánkra szép számban beérkezett képeken felbukkanó soksok virág, növény és apró lény olyan részleteit is megcsodálhattuk, amelyeket szabad szemmel egyébként nem láthatnánk. A mezőnyből kitűnt egy apró csigáról készült, izgalmas fotó, amely annyira elnyerte szerkesztőségünk zsűrijének tetszését, hogy májusban ez a kép kapja a Hónap Fotója címet, készítője, Mádi József pedig az egyéves Turista Magazin-előfizetést, amelyhez ezúton is gratulálunk neki!

Mádi József: Áttetsző „A makrofotózás az egyik kedvencem, ezért sokszor figyelem a talajszint közeléből a természetet. Egy nyári hajnalon az aljnövényzetben kerestem a lehetséges témákat, amikor megpillantottam a fűszálon pihenő csigát. A szokásos hasalás, helyezkedés után sikerült a megfelelő nézőpontból elkészíteni a fotót.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok. További témáink 2021-ben

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

(Zárójelben a beküldési határidő.)

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

Június – A csúcson (május 12.) Július–augusztus – Kék szín a természetben (június 12.) Szeptember – Az időjárás arcai (augusztus 12.) Október – Kedvenc arborétumom (szeptember 12.) November – Lenyűgöző sötétség – Éjszaka a természetben (október 12.) December–január – A kedvenc sziklám (november 12.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Fotó: Bozhena Melnyk/Adobe Stock

Sóskák a vadonból Írta és fotók: Dénes Andrea

A savanykás, pikáns szószok alapanyagául szolgáló sóska nem csupán kertekben nő, vadon is előfordul, ráadásul apró és óriási egyaránt van belőle. Eltérő méretük mellett ízük sem egyforma, ezért változatosan felhasználhatók. Ismerkedjünk meg a mezei sóskával, a juhsóskával és a lósóskával, amelyek nem csak szószként finomak!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vadon növő mezei sóskát (Rumex acetosa) Magyarországon is sokáig csak a természetben gyűjtötték. Legelőkön, réteken, folyók menti töltésoldalalak kaszált gyepeiben sokan szedték. A mezei munkások és a gyerekek nyersen, szomjoltóként is szívesen eszegették. Később bekerült a kertekbe, ma pedig már több fajtáját termesztik. Oxálsavtartalma magas, így elég savanyú, ám éppen ettől különleges, viszont nagy mennyiségben vagy túl gyakran nem ajánlott fogyasztani.

Juhsóska és lósóska, az apró és az óriás Hasonlóan savanykás ízű sóskafaj, ám igen kis termetű a juhsóska (R. acetosella). Kedveli a legelőket, előfordul savanyú talajú erdőkben és gyepekben, ahol akár tömeges is lehet. Apró levelei vannak, de sokszor „bőséges” levélzetet fejleszt. Aprócska, vöröses virágai, illetve termései messziről látszanak. Leveleit régen sajtkészítéshez használták fel a pásztorok, de szószt is készítettek belőle. Sóskából „ló méretűek” is léteznek. Lósóskának nevezik a Rumex nemzetség nagy levelű fajait, ezeknek a hivatalos magyar neve már nem sóska, hanem lórom, de a köznapi név azért megmaradt sóskának, ezért lósóskának hívják őket sokfelé. Ilyen többek között a paréjlórom (R. patientia), a fodros lórom (R. crispus) és a réti lórom (R. obtusifolius), amelyek levélválla nem nyilas. Ízük sokkal kevésbé savanyú, mint a mezei és a juhsóskáé. Idővel kissé keseredhetnek, ezért fiatalon, virágzás előtt ajánlott szedni őket. Jó hír, hogy a sóskák kora tavasztól őszig hoznak új tőleveleket, ha virághajtásukat visszavágjuk.

Paréjlórom – Fotó: Adobe Stock

Több más lóromfaj is van, nem mind jóízű, ebből kifolyólag csak a nem keserű fajokat szedjük.

Folttisztító és talajjavító A magas C-vitamin-tartalmú mezei sóska a skorbut „ellenszereként” évszázadok óta ismert, de jelentős ásványianyag-tartalma miatt is ajánlott fogyasztani. A lósóskák termését a népi gyógyászat hasmenés elleni szerként ajánlotta. Érdekesség, hogy a sóskalevet, a sóskavizet régen folttisztításra, tintafolt eltüntetésére, továbbá ezüst fényesítésére is használták. A nyers húst vagy halat nagyobb sóskalevelekbe csomagolva hűtötték, így tovább maradt friss a hús. Jó talajjavító, mert az ásványi anyagokat magába gyűjtve jobban hozzáférhetővé teszi azokat.

Változatos levesek, szószok és töltelékek

Juhsóska és mezei sóska

A sóskás ételek legismertebbike idehaza talán a sóskaszósz, amely a korábban említett sóskafajok mindegyikéből elkészíthető. Ajánlott a tejes vagy tejszínes habarás, mert a tej mérsékli a savasságot, ugyanakkor érdemes is kihasználni ezt a frissítő ízt. A pikáns savanyúság főként halételekhez illik jól, de finom pulykához, zsírosabb malacsülthöz is akár püréként, akár szószként elkészítve. Földünk számos országában ismerik és használják a sóskákat. Vajban párolt sóskával, főtt burgonyával,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Rétesben, sóskával sült szürke harcsa lósóskamártással Az előkészített szürke harcsát (4-6 szelet vagy 1 kisebb filé) fokhagymás vajban elősütjük, sütés után – amenynyiben halszeletekkel dolgozunk – a csontdarabokat eltávolítjuk. A mezei (vagy kerti) sóskából 1 kisebb tálnyit megtisztítunk, apróra vágjuk, majd a halsütés után megmaradt, felmelegített fokhagymás vajban megforgatjuk. 3 db kész réteslapot kiterítünk, a halat egy sávban a közepére rendezzük. Sózzuk, borsozzuk, pici

Zöld turmix

tejszínesen készül a francia mezeisóska-leves, amelyet pirított kenyérkockákkal és zamatos turbolyával megszórva tálalnak. A német sóskaleves hagymásan, az orosz sok zöldséggel együtt fő. A görögök rétestésztájukba, a spanakopita zöldségei közé is keverik, míg a Balkánon az ehhez hasonló burek töltelékeként is használják. A Kaukázus országaiban a réti sóska összefonva megszárított leveleit rendszerint télen főzik bele a levesbe. Az erdélyi lósóskaszósz tejes, lisztes habarással készül, tojással fogyasztják. A sóskák lencsés és burgonyás fogásokhoz szintén jól illenek, és van, ahol paradicsomosan készül belőle étel. Az apróra vágott, nyers sóskával kevert, pikáns ízű, tejfölös mártogatós halakhoz és sült zöldségekhez egyaránt finom kísérő. A nagy levelű sóskákba tölthetünk húsos vagy más tölteléket, de palacsintatésztában kisütve is kipróbálhatjuk. A sóska savanykás leveleit édes almával, pici mézzel és vízzel összeturmixolva kellemesen üdítő, zöld italt készíthetünk. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Lósóskaszósz burgonyával és tojással

citromhéjat reszelünk rá, majd a sóskát a hal tetejére halmozzuk. Ezután a rétes oldalát behajtva betekerjük a tölteléket a réteslapokba. A rétes tetejére vajdarabkákat teszünk, utána aranybarnára sütjük. A lósóskaszószhoz a paréjlórom levélereit kitépkedjük, a leveleket apróra vágjuk. Vaj és egy kevéske olaj keverékén pár levél medvehagymát vagy 1 gerezd fokhagymát pirítunk, a lósóskát rádobjuk, löttyintésnyi fehérborral és egy kevés vízzel felöntjük, sózzuk, picit édesítjük. Ha megfőtt, liszttel elkevert tejszínnel behabarjuk.

Pár szem kockára vágott burgonyát sós vízben megfőzünk. A lósóskalevelek vastag ereit kitépjük, a leveleket apróra vágjuk, majd néhány összevágott medvehagymalevelet vagy 1 gerezd fokhagymát egy kevés olajon megfonnyasztunk. Hozzáadjuk a sóskát, rövid ideig pirítjuk, majd a burgonya megmaradt főzőlevének egy részével felöntjük. Sózzuk, borsozzuk, csipetnyi szerecsendióval fűszerezzük. Amikor a sóska is puhára főtt, hozzáadjuk a főtt burgonyát, végül tejszínes vagy tejfölös, lisztes habarással sűrítjük. Kóstolás után, ha szükséges, édesíthetjük.

Sóskafelfújt Hozzávalók 4 sütőtálkához: 1 kisebb tál sóska (ha van, sóska és lósóska vegyesen), 10 medvehagymalevél, 220 ml tej, 2 ek. tejföl, 1 tk. rizsliszt, 2 nagy tojás, só, őrölt bors, 1 darabka (25 g) vaj. A sütőtálkákat kivajazzuk. A sóskát megtisztítjuk, a vastagabb ereket kitépjük, a leveleket összevágjuk. Az apróra vágott medvehagymát vajon megfonnyasztjuk. A tojásokat habverővel felhabosítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott sóskát, a tejet, a tejfölt, a vajat és a fűszereket, majd botmixerrel – a leveleket pépesítve – összekeverjük. A sóskás keveréket a kivajazott sütőtálkákba adagoljuk. Tepsiben, vízfürdőben addig sütjük, amíg a felfújt kissé felpúposodik, a széle pedig kezd elválni a tálka falától. Köretként tálalhatjuk.

Lósóskába töltött, füstölt sajtos rizs párolt komlóhajtással A lósóskaleveleket blansírozzuk, a főtt rizst ⅓-nyi menynyiségű reszelt füstölt sajttal elkeverjük, majd kis adagokban a sóskalevelekbe töltjük. A tekercseket sütőtálba tesszük, egy kevés reszelt sajttal és egy pici vajjal elkevert tejföllel meglocsoljuk őket középen egy sávban, majd előmelegített sütőben 15 percet sütjük. A komlóhajtást párolóedényben vagy gőz fölé helyezett szűrőtálban megpároljuk, utána fokhagymával, sóval és borssal fűszerezett, olvasztott vajban megforgatjuk. Tartármártással tálalva köretként vagy önállóan is fogyaszthatjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Méhbangó Írta: Nagy Loránd István Fotó: Koloszár András

A rovarutánzó önmegporzó

Hosszú évtizedeken át hazánk flórájának legritkább orchideafajaként tartották számon e látványos megjelenésű kosborfélét, amelynek virága kísértetiesen hasonlít névadójára. Az elmúlt időszakban újabbnál újabb populációit fedezték fel Magyarországon, ami kifejezetten örvendetes, hiszen így természetjáróként is nagyobb eséllyel csodálhatjuk meg teljes pompájában e májustól júniusig virágzó botanikai kuriózumot.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kosborfélék (Orchidaceae) családjának hét magyarországi képviselőt számláló bangó (Ophrys) nemzetségébe tartozó méhbangó (Ophrys apifera) egy Eurázsiában és Észak-Afrikában élő egyszikű, amelynek elterjedési területe nyugaton Portugáliáig, északon a Brit-szigetektől Észak-Németországon át a Krím félszigetig, keleten Észak-Iránig és a Kaukázusig, délen pedig a fekete kontinens északi partvidékéig húzódik. Bár Európában mintegy 1500 m-es tengerszint feletti magasságig felhatol, hazánkban elsősorban dombvidéki, kisebb arányban pedig alföldi területeket népesít be. A múlt század derekán csupán három hazai élőhelye volt ismert, ezek száma azonban – főként a célirányos keresésnek, a florisztikai kutatásoknak köszönhetően – napjainkra megsokszorozódott. Legnagyobb eséllyel a Zalai-dombvidéken járva pillanthatjuk meg a szépséges méhbangót, de a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Dráva menti síkon, a Villányi-hegységben, a Mecsekben, a Bakonyban, a Vértesben, a Budai-hegységben, a Pilisben, valamint a Naszályon is sikerrel járhatunk. Mészkedvelő és fényigényes növény, amely változatos élőhelyeken, száraz és félszáraz gyepekben, pusztafüves lejtőkön, lápréteken, karsztbokorerdőkben, nemes nyárasokban, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben és helyenként művelés alól kivont kőbányákban is tenyészik.

Ikergumós évelő, amely rendszerint 20–50 cm magas virágzó hajtásokat fejleszt. Hosszúkás vagy lándzsás tojásdad levelei 6–10 cm hosszúak, 2,5–3 cm szélesek, virágzata 3–12 tagú. A külső lepelkör tagjai fehérek vagy rózsaszínűek, a rövidke, ár formájú, szőrös belső lepellevelek zöldes színűek. A gesztenyebarna alapszínű mézajak (szakszóval labellum, az orchideavirág egyik különleges, elsősorban a megporzásban részt vevő rovarok landolóhelyéül szolgáló „alkatrésze”) erősen domborodó, hossza 9–14 mm, lilásbarna rajzolata sárgával szegélyezett, oldalsó karéjai dúsan szőrözöttek, tompán púposak. A mézajakcsúcs kihegyesedő, sárgászöld színű függeléket visel, az ivaroszlop (szakszóval gynostemium, az orchideavirág másik speciális, az ivartájak összeolvadásával kialakult eleme) végén csúcsos vagy S alakban meggörbült nyúlvány figyelhető meg. A 21–30 mm hosszú, 5–6,5 mm széles toktermések belsejében átlagosan mintegy 8000 parányi mag lapul.

Kiemelt oltalom A méhbangó (Ophrys apifera) a fokozottan védett növényfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 forint. E pompás megjelenésű, hazánkban 1982 óta természetvédelmi oltalmat élvező kosborféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. A méhbangó Magyarországon május–júniusban virágzik, virágzatának tagjai egymást követően nyílnak. Önmegporzó faj, különös megjelenésű virágai mégis csalogatóan hatnak bizonyos hártyásszárnyúakra. A rovarmegporzás elsősorban a Mediterráneumban jellemző, hazánkban és az északi területeken nem. Az önmegporzás folyamatában fontos szerepet játszik a légmozgás, amelynek következtében a növény fizikailag megmozdul, megrázkódik, így a pollíniumok (a portoküregekben található, összetapadt pollencsomagok) a bibéhez tapadnak. Szél híján a virágzási idő jelentősen elnyúlhat, aszályos periódusokban pedig el is maradhat. 쐍

Fotó: Guy Pracros/Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

AZOKNAK, AKIK HASZNÁLJÁK A TECHNIKÁT, HOGY MÉG KÖZELEBB KERÜLJENEK A TERMÉSZETHEZ.

A NYOMVADÁSZOK

APPLIKÁCIÓJA

kopoapp.hu facebook/kopoapp

KÖZEL

30 9$'21 /č )$-

/ %1<20 7 . 3(6 )(/,60(51,

TÖLTSD LE

MÉG A HÉTVÉGI .,5 1'8/ 6 (/č77

A zempléni

tájgazdálkodás nyomában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Bodrog partjáról startolva a Tokaji-hegység központi részére baktatunk ezen a túrán. A domborzat jellegét a hagyományos tájgazdálkodás lenyomatai is követik: a napsütötte, bortermő külső lejtőket a zárt erdőtakaró váltja, amelyet Komlóska határában a hegyvidéki élet küzdelmeit tükröző, lépcsőzetes kialakítású legelők és kaszálók nyitnak fel. Ez a „forgószínpad” érdekes ritmust biztosít a túrának, amelyet emeletes pincesor és panorámás várrom éppúgy színesít, mint az érintett települések egykori lakóinak hagyatéka. De nemcsak történelmének jellegzetes bélyegei miatt vonzó ez a táj, hanem a végeláthatatlan, zord hegyvidék és az eszményi fekvésű falvak együttes látványától is. A Komlóska fölött őrködő Pusztavár romjai a hegység egyik lehengerlő kilátását nyújtják, miközben a túra elején még a Bodrog síkját és a bércek külső lejtőit pásztázhatjuk. Sárospatakról a Tokaji-hegység szegélyi palástjára kaptatunk, és Hercegkút érintésével felkeressük Komlóska körbekerített medencéjét. Szétnézünk a Pusztavárból, végül Erdőhorvátiba érkezünk.

A vasútállomástól a város szélére gyalogolunk. Jobbra térünk a o jelzésre, amelyet a hétvégi házakig követünk. Jobbra átváltunk a d jelekre, és a Mandulás-hegy tetejét keressük fel, majd visszaereszkedünk. A o jelzésen maradunk, azt követjük Hercegkút széléig. Balra kitérőt teszünk a r jelzésen, és a kálvária tetejére is felkapaszkodunk. Visszatérve továbbmegyünk a

jelzésen a főutcáig.

Balra fordulunk a o jelzésen, amelyet majdnem Komlóska túlsó széléig követünk. A falu vége előtt balkanyarral kapaszkodunk föl a Pusztavárba a r jelzést egyenesen követve. A várból a r jelzések másik ágán ereszkedünk vissza Komlóskára. A

jelzésen gyalogolunk át Erdőhorvátiba.

A templom túloldalán találjuk a buszmegállót.

Magasság méterben

1 km

400 350 300 250 200 150 0

18,8 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

RÁKÓCZI-VÁR (SÁROSPATAK)

Amikor a mohácsi csata után Perényi Péter szert tett a területre, belefogott a sárospataki vár építésébe. Családjának kihalása után sok gazdája volt az erősségnek, történelmének legfontosabb időszaka a Rákóczi-szabadságharc idején érkezett el, amikor is a kuruc mozgalom központjává avanzsált. Ma többek közt a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, a kiállítások különlegessége az ágyúöntő műhely, a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon. A vár a túraútvonalról kitérővel érhető el.

KOMLÓSKA

Mivel a szomszédos völgyben üveghuta üzemelt, Komlóska körül gyorsan fogytak a fák, a felszabadult terület pedig legelővé, illetve kaszálóvá vált, máshova gyümölcsösöket ültettek. A medencét a 16. században népesítették be ruszin telepesek, azaz „kárpátukránok”, akik egészen az utóbbi évtizedekig beszélték nyelvüket a faluban – bár nagy részüket a II. világháború után kitelepítették. A feltűnően rendezett, díszes Komlóskán számos helyi terméket kóstolhatunk, nyáron pedig sok közösségi programmal találkozhatunk.

HERCEGKÚT PINCESORA

A falu határában takaros megjelenésű, háromszög alakú, muskátlival díszített, terméskő falú pinceportálok sorakoznak, méghozzá egymás fölött, több sorban. A világörökségi helyszín történelme nem hosszú: a Rákóczi-szabadságharc után birtokosa sváb telepeseket hívott ide, hogy az akkoriban igen jól jövedelmező exportcikket, bort állítsanak elő. A 18. századi falu minden házához tartozott pince, területét egészen a szőlősorok aljáig jelölték ki. A pincéket jól faragható, jól levegőző riolittufába mélyítették.

PUSZTAVÁR

A csekély várrom a hegység egyik legszebb panorámáját kínálja, hiszen a hegytetőről irdatlan hegytömeget szemlélhetünk, körös-körül erdős hátak magasodnak. A Tokaji-hegység egyik legérdekesebb látképe ez, mert a táj a természeti látvány mellett a hagyományos tájhasználat elemeit is megmutatja: Komlóska körül még megfigyelhetők a legelők és a talaj lemosódása ellen kialakított, évszázados „grádicsok”, azaz lépcsők is. A 14. századi eredetű Solymos váráról nem sokat tudni, de kevesebb mint száz évig állt, azóta pusztul.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Sárospatak, vasútállomás

VÉGPONT:

Erdőhorváti, templom buszmegálló

TÁV:

18,8 km

IDŐTARTAM:

5 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

590 m

SZINTCSÖKKENÉS:

575 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Sárospatakra érdemes akár már a túrát megelőző napon megérkezni, hogy várlátogatásra is legyen időnk.

TIPP!

A túra a Rákóczi-túra egyik szélső szakasza. Az útvonal Erdőhorvátiból folytatható egészen Füzérig.

A háború

emlékeinek nyomán a természetben W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Ágfalva fölött erdős dombvonulatként emelkedik a Sopronihegység szegélye, ahonnan még kiadós vándorlás a hegység központi része. Átkelünk a Rák-patak mély völgyén, majd a hajdani bányásztelep, Görbehalom érintésével egészen a hegység szívébe, a régi mucki határőrőrs tisztásáig emelkedünk. Lefelé menet az idilli fekvésű Természetbarát-forrás és a részben a vizéből duzzasztott tavacska ékesíti az ösvényt. A Rák-patak stabil hozamát és gazdaságtörténeti jelentőségét egyaránt bizonyító malomépületet szintén felkeressük. Egy utolsó lendülettel ismét átvágunk a hegységszéli háton, a kört pedig Ágfalván zárjuk be. Két kilátó és számos történelmi emlék teszi tartalmassá ezt az egész napos erdei túrát. Magasság méterben

450 400 350 300

jelzésen indulunk el a Fő utcán. A Ház-hegy kilátójához vezető d jelzésen kitérőt teszünk.

Az aszfaltburkolatú Brennbergi úton balra fordulunk (jelzetlen szakasz). Egy parkolónál jobbra indulunk a A Köves-hát gerince után a

16,4 km

jelzésen.

jelzésre váltunk.

200 m múlva balra elhagyjuk az utat egy jelzetlen ösvényen. Könnyű elvéteni! Kb. 800 m múlva egy magasleses kereszteződésben jobbra fordulunk a o jelzésre. Átvágunk az egykori Muck-ház tisztásán, majd a o jelzésen balra indulunk. A Hét-bükkfától a

500

A buszmegállótól a

jelzésen haladunk tovább a Szalamandra-tó érintésével.

A Brennbergi (jelzetlen) úton jobbra fordulunk, pár száz méter múlva elérjük a o jelzést, amelyen visszakanyargunk kiindulópontunkra.

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HÁZ-HEGYI KILÁTÓ

Az eredetileg társadalmi munkában, ágfalvai lakosok által emelt (majd 2013-ban az erdészet által felújított) kilátó vadlesre emlékeztet ugyan, de annál magasabb és összetettebb szerkezet. A Sopron környéki táj szerény méretei és alacsony hegyhátai mellett feltűnik a Schneeberg tömbje is, és persze a térség elmaradhatatlan látványelemei, a szélerőművek sem maradnak ki. Alattunk Ágfalva utcái nyújtóznak, de ha figyelmesen kémlelünk, Fraknó várának sziluettjét is megpillanthatjuk.

HÉT-BÜKKFA

A pihenőhely inkább történelmi vonatkozásában érdekes, mint jelenében, bár padjain kétségkívül kellemes helyen frissülhetünk fel továbbindulás előtt. A turistautak kereszteződésében valaha hét bükkfa állt, amelyek egy tőről hajtottak ki. Az utolsó törzset állítólag a II. világháború idején csavarta ki egy heves vihar. Az 1930-as években a Soproni Városszépítő Egyesület kezdeményezésére költeményeket helyeztek ki a parkerdő turistaútjai mentén, ekkor ide is került egy.

BÉKE-KILÁTÓ

A Poloskás-bércről körülkémlelve széles hátak, lapos tetők, hosszanti völgyek tárulnak fel előttünk. A kilátóból ennek megfelelően csak „szűken” leshetünk ki a Lajta vidéke felé, körös-körül erdőség borítja a lejtőket. Lent Brennbergbánya völgye húzódik, benne Görbehalom házai tűnnek fel. A háttérben a Schneeberg és a Rax gigászi tömbjét vehetjük szemügyre, ahogy gyakorta havas foltjaikkal az erdők fölé törnek. A helyszínen 1973-ban emeltek először kilátót (miután egy tarvágás területén megnyílt a panoráma), ennek utódja a mai kis torony.

SZALAMANDRA-TÓ ÉS TERMÉSZETBARÁT-FORRÁS

Orvosi-forrás: így emlegették a 20. század első felében e vízfakadást, mivel az 1931–32. évi kolerajárvány idején a lakosság jelentős része jutott innen tiszta ivóvízhez. Első foglalása az 1950-es években készült el, vize a Tacsi-árok patakján duzzasztott Szalamandra-tavat táplálja. Esőbeálló, tűzrakó, asztalok és padok kínálnak kikapcsolódási lehetőséget a piknikezőhelyként is elsőrangú tó mellett.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Ágfalva, ABC áruház buszmegálló

VÉGPONT:

Ágfalva, ABC áruház buszmegálló

TÁV:

16,4 km

IDŐTARTAM:

5 óra

SZINTEMELKEDÉS:

555 m

SZINTCSÖKKENÉS:

555 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

forrásból és a faluban

A túra elején rövid kitérővel elérhető Görbehalom bányászmúzeuma, illetve a Fehér Dániel-forrás.

TIPP!

A Muck-tisztáson látogatható lesz majd a 2021-re tervezett Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont, illetve a vadaspark.

DUPLA ÖRÖM AZ EGÉSZ CSALÁDNAK Májusban minden 5,5 kg-os MOL Grill ŐĄǌƉĂůĂĐŬƚƂůƚĞƚ ĚƵƉůĂ DƵůƟƉŽŶƚŽƚ Ġƌ͘ Keresd a palackokat árusító helyeket a MOL Go applikációban! mol.hu

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

ITT A TAVASZ, TÚRÁZZ a

TERMÉSZETJÁRÓ applikációval!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

275 000

100 000

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

TÖBB MINT

740

KIDOLGOZOTT TÚRAÖTLET

A YOUTUBECSATORNÁNKON (/e5+(7đ TUTORIALVIDEÓK

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ

Turista Magazin 2021 május

Articles inside

Zöldhullám

Gasztro

Tudástár

Az Erdész Válaszol

Erdőmánia

Geokéktúra

História

Jelvényvadász

Két Keréken

Messzelátó

Rejtett Kincseink

MTSZ Híradó

Tudtad-e?