Erdőmánia
Erdei metropolisz A madarak és a fák kapcsolata
Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely
Minden év májusában tartják a Madarak és Fák Napját. Hazai túráink elképzelhetetlenek a madárdalos erdők nélkül, de mi az a kapcsolat, amely miatt egy külön napon, együttesen emlékezünk meg ezekről az élőlényekről, és különben is, hogyan kerül a gólyafészek az erdőbe?
madarak lakta erdő egy nyüzsgő nagyvárosra emlékeztet: a bokrok és a fatörzsek jelentik a magasföldszintet, a lombkoronaszint az emeleteket, és bizony a talaj közelében, az utcaszinten is nagy a mozgás. Minden szintet más és más madarak laknak – legalábbis abban az esetben, ha ott bőséggel találnak megfelelő fészkelő- és búvóhelyet, valamint elegendő táplálékot. Az egymásrautaltságot mutatja, hogy a madarak és a fák védelme egy tőről fakad, ráadásul egybeesik a magyar természetvédelem kialakulásával. A mintegy 100 évvel ezelőtti első természetvédelmi rendeletek az erdők megóvásának igényét fogalmazták meg,
A
66
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
míg az állatfajok védelme területén kezdetben a madarak álltak a középpontban.
Első fecskék A madarak életmódját, biológiáját, gazdasági jelentőségét régóta kutatják és értékelik. A Magyar Ornithológiai Központ 1893-ban alakult meg, élén Herman Ottóval, aki a természetvédelem terén igazi influenszernek számított akkoriban. Az utánozhatatlan stílusban megírt, A madarak hasznáról és káráról című könyve a mai napig alapműnek számító, élvezetes olvasmány. A természeti értékeket mindinkább felfedező turistamozgalmak kialakulásával párhuzamosan a madárvédelem is gyorsan népszerű lett a társadalomban. A száz évvel ezelőtt úttörőnek számító kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy ma már az emberlakta helyeken is természetes az eredetileg erdei madárfajok jelenléte. Évtizedekkel
