S z u b j e k t í v K é k iV.
Hárman a Kéken Élmények kiapadhatatlan forrása, irigylésre méltó teljesítmény, egy út, amely segít abban, hogy jobban megismerd az országot, a természetet és Írta: Tóth Judit önmagad. A kéktúrázás mindenkinek mást jelent, és mindenki azt kapja tőle, ami számára a legfontosabb. Három ember mesélt nekünk, akik különböző módon járták és járják a Kéket, más célok vezetik őket, egyvalami azonban közös bennünk: a kéktúrázás során életre szóló élményekkel lettek gazdagabbak. „Azóta is keresem ezt az élményt” Őze Erzsébet szegedi ápolónő 2017-ben éppen 30 éve dolgozott már a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetében, amikor – egyfajta jubileumi ajándékként magának – nekiindult az Országos Kékkörnek (OKK). A terve az volt, hogy egyedül és egyhuzamban minél többet teljesítsen a több mint 2500 kilométer hosszú útvonalból. „Amikor március 23-án elindultam, még alig volt egy-két virág, mire felértem a hegyekbe, már kivirágzott az erdő.” Erzsébet szó szerint belegyalogolt a tavaszba, és 23 nap alatt több mint ezer kilométert tett meg Sándorfalvától Nagymarosig. A Dunakanyarban megszakította útját, mert a családjának szüksége volt rá, de azt mondja, addigra már annyi élményt gyűjtött, hogy úgy érezte, megtelt a lelke a szép dolgokkal.
84
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
Bár azóta eltelt négy és fél év, most is beleborzong, ha visszagondol ezekre a napokra. „Úgy éreztem, hogy eggyé válok a természettel, része vagyok a természet körforgásának. Mindennap szinte már a napfelkeltével indultam, és este naplementével értem a szállásra. Reggel hallottam a madarak ébredését, délben azt, ahogy elcsendesednek,
Fotó: Tassy Márk
