2014
A vitorlázás annak ellenére igazi pénztemető, hogy a világ egyik legnépszerűbb sportja. A nagy nemzetközi versenyek bármelyikén a mezőny elejének költségvetése minimálisan dollártízmilliókban mérhető. A sportág még a tömegsport szintjén is nagyon drága, a csúcsesemények, mint az Amerika Kupa, a SydneyHobart klasszikus, a Volvo Ocean Race vagy a földkerülő versenyek és a rekordkísérletek elképzelhetetlenek bekattant milliárdosok, esetleg a marketingértékre nagyon is számító vállalatok, pénzintézetek támogatása nélkül. Lássuk tehát, honnan is ömlenek a dollárszázmilliók.
Bekattant milliárdosok nélkül nem megy
A
nagy nemzetközi vitorlásversenyek finanszírozói között felbukkan svájci gyógyszermilliárdos, amerikai tech csúcsmenedzser, olasz luxusdivatcég, holland biztosítótársaság, de számos nagy világvállalat – mint a Telefónica, a Volvo, az Emirates légitársaság – is „vízhatlan ruhába öltözik”. Számolatlanul érkezik a sportágba a feltörekvő világ pénze is, Kínából, Hongkongból, Oroszországból – és néha ki tudja, milyen forrásból. A vitorlázás Forma–1-ének tartott Amerika Kupa már régóta a pénzemberek csatája (is), hiszen a nemzetközi professzionális vitorlázás csúcsán már semmit sem lehet a véletlenre bízni, minden apró mozzanatot pontosan meg kell tervezni, aminek viszont nagyon komoly ára van. Az America’s Cup a leghíresebb és a legnagyobb presztízsű regatta a vitorlázásban, csak a legjobb versenyzők érhetnek el erre a szintre, főként a match-race (páros verseny) bajnokságokból, vagy az olimpiákról, a kishajós világbajnokságokról. Ez az egyik legrégebbi vitorlásverseny, kiemelkedő, öt kontinenst lefedő nézettséggel, 242 •
ahol a nevezési díjat néhány éve 325 ezer amerikai dollárról 450 ezer euróra emelték. Jól jelzi a tét nagyságát, hogy a 3,9 millió lakosú Új-Zélandnak 700 millió dollár bevételt, illetve befektetést hozott az Amerika Kupa, és például az aucklandi kikötő új életre kelését is annak köszönhette, hogy 2000-ben megrendezhette a versenyt.
Bertarelli besokallt
A legjobb európai csapatot, a kétszeres győztes svájci Alinghit a gyógyszeriparban érdekelt svájci Ernesto Bertarelli finanszírozta, ám a 2010-ben Valenciában lebonyolított versenyen elszenvedett csúnya vereség után „besokallt”, és kiszállt. A legutóbbi, 2013-ban futott versenyen indult csapatok költségvetése 20–300 millió dollár között mozgott. Ez azonban már kikezdte az aspiránsok tűrőképességét: Jim Clark, a Netscape és a Silicon Graphics milliárdos társalapítója például úgy nyilatkozott, hogy „bár van elég pénzem, nem vagyok hajlandó beszállni ebbe az őrült versenybe. Ha a kiadások megmaradtak volna az 50–75 milliós 2021. június
