Az online oktatás lehetőségei a világjárvány idején

Szerkesztette: Demeter Ignác Attila

Az online oktatás lehetőségei a világjárvány idején

Szerkesztette: Demeter Ignác Attila

A közölt cikkek, tanulmányok tartalmáért kizárólag azok szerzői a felelősek.

Szerkesztette: Demeter Ignác Attila

Szaktanácsadó: Demeter Emőke Csilla

Felelős kiadó: Țigan Mioara

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

Az online oktatás lehetőségei a világjárvány idején / szerkesztette: Demeter Ignác Attila. - Oradea: Editura Didactica Militans - Casa Corpului Didactic Oradea, 2022 Conţine bibliografie ISBN 978-606-986-030-4

I. Demeter, Ignác Attila (ed.) 37

Tartalomjegyzék

Előszó........................................................................................................................................5

Módszertani ötletek az irodalom oktatásához ............................................................................7 Ágoston Palkó Emese 7

Digitális oktatás vs. szemtől szembe-módszer...........................................................................10

Bereczki Andrea-Brigitta 10

Inkluzív oktatás-nevelés: merre a virtuális térben? Sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálásának lehetőségei az óvodában online térben.............................................................15

Biró Sára ...................................................................................................................................................... 15 Megéltem, és túléltem... ..........................................................................................................19

Ciavoi Andrea Hajnalka................................................................................................................................ 19 Személyre szabott nevelés versus algoritmusok ........................................................................22

Dan Beáta Andrea 22

Kovács Karolina Eszter 22 Az értékelés módjai az online oktatásban.................................................................................25

Demeter Emőke-Csilla ................................................................................................................................. 25

Az online oktatás során használt módszerek magyar nyelv és irodalomórán .............................33 Demeter Ignác Attila.................................................................................................................................... 33 Online bántalmazás .................................................................................................................38 Elekes Anna-Gyöngyi 38

Az online oktatás kihívásai a sajátos nevelési igényű tanulók esetében.....................................40 Farkas Melinda 40 A digitális oktatás vagy a hagyományos oktatás a hatékonyabb?.............................................45 Gál Ildikó...................................................................................................................................................... 45

IKT eszközök alkalmazása az óvodapedagógus munkájában az élethosszig tartó tanulás dimenziójában .........................................................................................................................50

Habinyák Erzsébet ....................................................................................................................................... 50 Online versus szemtől szemben ................................................................................................53

Hasas Tünde ................................................................................................................................................ 53 Iskolai könyvtár egy változó világban.......................................................................................58

Marton Renáta 58

A kommunikációs kompetenciák fejlesztése az online térben történelemórán...........................63

Nagy Gabriella 63

A tanári szerepek változása a távoktatásban............................................................................67

Puskás Ágnes ............................................................................................................................................... 67

Az online oktatás szervezése ....................................................................................................71

Rimay Annamária Katalin 71

„Online lenni" vagy „nem lenni"… ............................................................................................75

Szallós Ildikó-Éva 75

Válogatott bibliográfia.............................................................................................................78

Előszó

A távoktatástól az online oktatásig

2020 márciusában nagyot fordult a világ: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította a Covid-19 elnevezésű betegség által okozott járványt. Egyik napról a másikra az iskoláknak át kellett térniük az online oktatásra.

A pedagógusok, diákok és szülők között nagy volt a bizonytalanság. Főleg a pedagógusok aggódtak, hiszen nagyon sokan hadilábon álltak a számítógépkezelői ismeretekkel. Ugyanakkor a tanintézmények felszereltsége is sok kívánnivalót hagyott maga után.

Az igazi nehézséget az jelentette, hogy a távoktatáshoz nem szokott kiskorú diákoktól lehetetlen volt elvárni, hogy napi 4-8 órát üljenek a számítógép előtt, végig figyeljenek, legyenek aktívak, és még élvezzék is. Délutánra mindenki annyira kimerült, hogy a házi feladatok feladásával is csínján kellett bánni.

Atovábbiakbanvizsgáljukmegröviden,hogymi a távoktatás,mi az onlineoktatás, és melyik, kinek és milyen céllal javasolható?

A távoktatást nem a 20. század utolsó évtizedeiben „találták ki”. Világszerte olyan helyeken, ahol az utaztatás, étkeztetés, tanulás a nagy távolságok miatt lehetetlenné vált, már a 19 század közepétől létezett ún. levelezői oktatás. Ebben érdekeltek voltak elsősorban az A.E.Á., Ausztrália és a nyugat-európai országok. Ugyanakkor nem mondható el, hogy csak a fejlett országokban indult be egy másfajta oktatás. A fejlődő országokban ugyancsak fontossá vált, hogy az írástudatlan tömegeket egy elfogadható szintre fejlesszék. Erre a tömegoktatás nem mindig volt képes.

Fontos megjegyezni, hogy a távoktatás elsősorban a felnőtt korosztálynak szól, kezdve az egyetemistáktól, aszakmunkásokon keresztül adoktoranduszokig. Azértszól afelnőtt korosztálynak, mert nekik megvannak azok a lehetőségeik, hogy maximálisan kihasználják ezt a fajta oktatást. Van működő tanulási tapasztalatuk, vagy nagyon ambiciózusak. A teljesség igénye nélkül sorolom a jellemzőiket:

1. Nincsenek előítéleteik az oktatás ezen fajtája ellen (lásd a levelező tagozatokat az egyetemeken).

2. A kifizetett díj ellenében naprakész tudást várnak el képzőiktől: kevés elméletet és sok gyakorlatot.

3. Nyitottak és rugalmasak, otthon vannak a kommunikációs technológiák használatában, vagy hajlandók megtanulni azt.

4. Egyéni szinten megnőtt a tanulni vágyók száma, akik egyre többen voltak, de földrajzilag szétszórt területeken éltek.

5. A tanulók az oktatás felében önállóan tanulnak, a tanárnak egyfajta írányító szerepe van, feladata a rábízott tanuló segítése Csoportos foglalkozás keretén belül még az önbizalmukat is növelheti.

6. Nincsen szükségükplusz motivációra,hiszensajátmaguknaktanulnak.Az otthonosságérzete megvan bennük, hiszen akkor, ott és annyit tanulnak, amennyit maguknak beterveznek. Ha elakadnak, segítséget kérnek a tanártól vagy tanulótársaiktól.

7. A gazdasági érdek is azt kívánta, hogy a felvett munkavállalót folyamatosan továbbképezzék.

Pár évtized alatt új módszerek kerültek kipróbálásra, fejlődött a pedagógia és a logisztika is. Országos és regionális központok jöttek létre, ahol a szakképzésre és a tömegképzésre helyezték a hangsúlyt. Megszólították az írástudatlanokat, a szülőket, az időseket, a mozgássérülteket, a bevándorlókat A 20. században előbb a rádió, majd a televízió, a telefon kapott teret az oktatásban, hogy a század végére végérvényesen a számítógép vegye át az uralmat az internet elterjedésével párhuzamosan Amit még fontos lenne megemlíteni: a távoktatás sokszor munka mellett történik. Összefoglalva: a távoktatás egy olyan tanulási forma, amely nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretné a hagyományos oktatást, amely bizonyos téren nem elég rugalmas.

Az online oktatás egy hibrid oktatási forma. Abban különbözik a távoktatástól, hogy gyermekeknek szól, akinek még nem biztos, hogy van kialakult tanulási stílusuk, nem elég önállóak, kitartásuk ingadozó, hajlamosak „eljátszani az időt”. Nem is beszélve a technikai jellegű kérdésekről: IKT-eszközök használata, gyenge internet kapcsolat, telefonos kapcsolódás, több gyermek – egy készülék, iskolai internetes platform hiánya 2020 márciusától kezdve a Bihar Megyei Tanítók Háza is átállt a digitális kompetenciák fejlesztésére, több csoportbanmagyarul és románul a G SuiteforEducation és az Office365 alapjait tanították. A pedagógusok felkészítése, továbbképzése azonban lassan haladt, bár igaz, hogy a kötet megjelenésének idejéig pontosan 750 Bihar megyei pedagógus végezte el a 20 órás képzés valamelyikét magyarul vagy románul Módszertani kérdésekben sem volt egyetértés, az óvodától az egyetemi hallgatókig számtalan kérdés parázs vitákat szült. Volt, aki zsigerbőlvisszautasítottaaz onlineoktatást, és aszülők egyrésze is lázadozott, mert felmérte az online okatás nehézségeit. Ugyanis, főleg a kisebb korosztálynál, nagyon sok múlt a szülőn, akinek aktívan, napi több órát kellett gyermeke mellett töltenie a számítógép társaságában. Egy másik nehézség abból adódik, hogy a hagyományos oktatásban a pedagógus az egyéniségével tanít, vagyis olyan pluszokat kap a gyermek az iskolai szemtől szembeni oktatásban, amelyet online oktatásban vagy távoktatásban lehetetlen közvetíteni. Hogyan alakítsunk ki olyan környezetet az online oktatásban, ahol a diák kreatívan és kritikusan vesz részt az órán? Hogyan váljon élményszerűvé egy-egy téma tárgyalása, ha a tanárnak nincs joga bekapcsoltatni a kamerát a kiskorúval, annak nincs kedve tanulni stb? – Ilyen és ehhez hasonló kérdések nehezítették a pedagógusok munkáját.

Az iskolának egyéb gondokat is fel kellett vállalnia. A szülők nem pedagógusok, így az ő felkészítésük is a rendszerre hárult. A tanügyminisztériumtól kezdve az iskolaigazgatókon át a tanítókig mindenki igyekezett segíteni, több-kevesebb sikerrel. A Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központok (C.J.R.A.E.) is szülőknek szóló útmutatókkal könnyítették a munkát.

Ebben a kötetben 17 dolgozat található, amelyek különböző tantárgyak szemszögéből mutatják be az online oktatást. A szerkesztő eredeti célja az volt, hogy minél több tantárgyat tanító kollégát vonjon be, ám ez nem sikerült. A két év alatt (2020-2022) a pedagógusokat annyira megviselte az új tanítási helyzet, hogy inkább elfelejtenék a történteket, mintsem, hogy dokumentálják azt. Pedig az online oktatás hatalmas lehetőségeket rejt magában. Elég, ha a pedagógusoknak szóló szakmai továbbképzések mellett az ún. ROSE-programot nézzük, amely sok tanintézetben ma is online folyik.

A kötet végén egy válogatott bibliográfia található. Használják egészséggel!

2022.05.12.

A szerkesztő

Módszertani ötletek az irodalom oktatásához

Ágoston Palkó Emese, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Mihai Eminescu Főgimnázium

A fizikai jelenlét hiánya, a sok év alatt kifejlesztett képesség, hogy egy pillantással méri fel a tanár, melyik diák figyel, melyik érti a magyarázatot, és melyik szeretne kérdezni, mind veszendőbe mentek az online oktatásra való átállással. Mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. Írásomban néhányötletről, jó gyakorlatról szeretnék beszámolni, amellyel hasznossá tehető az online oktatás a magyarórákon.

Ott, ahol több tanár kell osztozzon egy laptopon, vetítőn, amit aztán osztályról osztályra kell hordani, kifejezetten előnyös helyzetbe került a tanár, hiszen sokkal könnyebben tudott videókat, filmrészleteket, festményeket, képeket megmutatni, mint előtte. Megszaporodtak a színészek által felolvasott, elmondott irodalmi szövegek, amelyek szintén segíthetik a munkánk.

Az IKT eszközök kiválasztásakor, használatakor figyelembe kell venni azt, hogy funkcionálisak legyenek, ne öncélúak, gyakoroltassák a gondolkodási műveleteket, a tanórán fejleszteni kívánt képességekre épüljön, ne egyszerűen csak digitális kompetenciát vegyen igénybe.1 Széles azoknak az applikációknak a tárháza, amelyek különböző célokra használhatóak fel az oktatási folyamatban. Ezek közül a szófelhő készítését emelném ki, mely sokoldalúan alkalmazható. Egyrészt összefoglalás alkalmával fogalmak ismétlésére, kulcsfogalmak kiemelésére, másrészt a kreatív vizualizálásra. Több program is van, amellyel szófelhőt lehet készíteni, személy szerint a WordArt és a Mentimeter alkalmazásokkal találkoztam már, de más eszközök is használhatóak erre a célra.2 Sok ötletet lehet találni az interneten arra, hogy az egyes tanárok hogyan alkalmazzák foglalkozásaik során a szófelhőt, sokszor egy-egy tantárgyra koncentrálva kapunk betekintést a használatára.3 Példaként azideiévikultúranapi foglalkozásonkészültegyik szófelhőthoznám,amely nagyon jó példa arra, hogyan lehet összekapcsolni a tartalmat a formával, ugyanakkor vizualizálni azokat a magyar kultúrához kapcsolódó fogalmakat, kiemelkedő személyiségeket, akikről beszélgettünk a foglalkozás során. A diákok szívesen és könnyedén dolgoznak hasonló applikációkkal, és a munka során észrevétlenül rögzülnek bizonyos fogalmak.

1http://mindenkiiskolaja.elte.hu/wp-content/uploads/2019/09/Digit%C3%A1lis-eszk%C3%B6z%C3%B6kintegr%C3%A1l%C3%A1sa-az-oktat%C3%A1sba_INTERA.pdf [2021. 02. 07.]

2 Szófelhő készítésére alkalmas eszközök listáját l. itt: http://oktataskepzes.tka.hu/hu/szofelhok [2021. 02. 07.]

3 Irodalomórán való használatra ötletek a következő bejegyzésben: https://legyeniktazoktatasban.wordpress.com/2017/10/10/szofelho-a-magyaroran/ [2021. 02. 07.]

1. kép 2021-ben a kultúra napjára készült szófelhő, 11. osztályos diák

A szófelhőt egy-egyjó ötlettel sokoldalúan lehet használni a tanórákon. Nemcsak összegzésre lehet alkalmas, hanem információk keresésére, összefüggések megtalálására. Szintén az idei kultúra napi tevékenységnek volt egy feladata, hogy egy szófelhőben három Kölcsey-vers első sorainak szavai voltak összekeverve, a diákoknak a három vers címét kellett megadniuk. Az ötlet nem tőlem, hanem egy dabasi iskola (ÉSZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma) könyvtárának honlapjáról származik.4 Fontosnak tartom viszont megosztani a tapasztalataim, megfigyeléseim, melyeket a feladat megoldása során tettem.

2. kép Kölcsey portréja, a szavak három verse első sorából valók

Egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint ahogy hisszük, hogy a diákjaink képesek információkat megkeresni, feldolgozni az internet segítségével. Vagyaz, hogyegyilyenfeladat során hogyan kell eljutni a megadott információktól a kért információkig. Pont ez lenne az egyik feladat, hogymegtanítsuk a diákokat válogatni az információkban, kiszűrni a valótlanságokat, megtalálni azt, amire szükségük van. Sokan még az után is csak nehezen tudták megoldani a feladatot, hogy megbeszéltük, az lenne a legpraktikusabb, ha olyan szót keresnének a szófelhőben, amelyet ritkábban használunk, és abból indulnának ki a feladat megoldása során.

A digitális kompetenciához tartozó készség az „elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása”5, amelynek a fejlesztése nem elhanyagolható a magyarórák során.

Előzetes tudás felelevenítésére is alkalmas a szófelhő. Ha a Mentimeter alkalmazáson belül készítjük, akkor a diákok közös munkája lesz, valós időben ad visszajelzést a diákoknak és a tanárnak is. A többször is előforduló szavak nagyobb méretben jelennek meg, ez irányt adhat a további beszélgetésnek.

4 http://kzskonyvtar.weebly.com/hiacutereink/category/koumlnyvtaacuteri-feladatlap [2021. 02. 07.]

5 https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto [2021. 02. 07.]

3. kép Előzetes tudás felmérése Madách Az ember tragédiája c. műve kapcsán

Afentebbbemutatottfeladatokalkalmazhatóaknemcsakonlinekörnyezetben,hanem afizikai jelenléttel tartott órákon is, hozzájárulhatnak a módszertani paletta bővítéséhez. Nem jelentenek megoldást az oktatás problémájára, de hozzájárulhatnak a diákok kompetenciáinak fejlesztéséhez, ha átgondoltan, más eszközökkel, módszerekkel együtt használjuk őket.

Bibliográfia

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto(Letöltésdátuma:2021.02. 07.)

KZS Könyvtár-kultúrablak http://kzskonyvtar.weebly.com/hiacutereink/category/koumlnyvtaacuteri-feladatlap (Letöltés dátuma: 2021. 02. 07.)

Balogh László: Legyen IKT az oktatásban! https://legyeniktazoktatasban.wordpress.com/2017/10/10/szofelho-a-magyaroran/ (Letöltés dátuma: 2021. 02. 07.)

Oktatás és képzés az EU-ban és itthon. Web 2.0 és IKT eszközök gyűjteménye http://oktataskepzes.tka.hu/hu/szofelhok (Letöltés dátuma: 2021. 02. 07.)

Tóth-Mózer Szilvia, Misley Helga (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jó gyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Mindenki Iskolája. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. [Elektronikus változat]: http://mindenkiiskolaja.elte.hu/wpcontent/uploads/2019/09/Digit%C3%A1lis-eszk%C3%B6z%C3%B6kintegr%C3%A1l%C3%A1sa-az-oktat%C3%A1sba_INTERA.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 02. 07.)

Digitális oktatás vs. szemtől szembe-módszer

Bereczki Andrea-Brigitta, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Mihai Eminescu Főgimnázium

Bevezetés

2020 márciusában mondhatni, hogy egy új dimenzióba lépett az oktatás világszerte. A vírus miatt több országban – Romániában is – át kellett térni az online tanításra/tanulásra, ezzel „csökkentve” a betegség terjedését. A váltás nem ment zökkenőmentesen, hiszen mind tanárok, mind diákok, s szülők is új módszerekkel kellett megismerkedjenek, különféle eszközöket kellett beízzítsanak, napirendeket kellett átalakítsanak, és hiperalkalmazkodóvá kellett válniuk ahhoz, hogy ne vesződjenek el a újdonságok rengetegében. Szinte egy év eltelével kijelenthető, hogy kisebbnagyobb nehézségekkel, de szinte mindenki beleszokott az „új életbe”. Maga az internet világa nem volt idegen senki számára, hiszen az iskolások informatika órákon tanultak bizonyos dolgokról, otthon használták minimum a Google keresőt, ismerték a Youtube-ot, illetve olyan különböző virtuális világokba léptek be, mint a Facebook is. Ezek csak minimális dolgok, nem említve a számítógépes játékokat, s az okostelefonok virtuális tárházát. A tanulási folyamatok során is egyre több tanár alkalmazta a projekt- vagy a saját kutatás-módszert, melyhez szükségszerű volt az internet használata. Emellett a felsőoktatásban már talán ismertebb volt az e-learning, amely egy„számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.”6 Az egyre fiatalodó tanári generációnak pedig szintén ismert volt az internet világa, így nem volt hosszantartó a nehézségek kiküszöbölése, az idősebb kollégák kisegítése. Közben a média, az internet világa egyből reagálva a helyzetre, egyre több segítséget nyújtott az e világba csöppenőknek. Oktatófilmek, képzések, oktatóvideók sokasága jelent meg röpke egy év alatt. A szülőknek talán nehezebb volt. Hogy miért? Ez lehetne egy másik kutatás témája is, hiszen több oka is lehet: hirtelen meg kellett oldaniuk a gyerek felügyeletét, tanulási eszközt kellett biztosítsanak (még, ha volt támogatás is), a konyhából osztálytermet kellett varázsoljanak, igen, talán több időt kellett töltsenek a megszokottnál a gyermekük tanításával.

A pedagógusok több évtizede azon dolgoznak, hogy változtassanak az elavult rendszereken, új módszereket vezessenek be. És íme, egy vírusnak sikerült! John Dewey már az 1970-es években azon a felfogáson volt, hogya kívánatos neveléshez megkell szüntetni a hagyományos iskola minden tradicionális elemét: hagyományos iskolaépület, tanév, tanterv, tanóra, osztály, tantárgy, tankönyv, feleltetés stb.7 Dewey „kívánságainak” eleget téve az iskolaépületet lakásra váltottuk, a tanév menete is változott egy-két nappal, a tantervet mind igazgatni kellett, a tanórák időtartama csökkent, az osztálylétszámaolykot feleződött,atankönyvkinekmaradtahagyományos,kinektelefonképernyőre váltott, s a feleltetés is másként zajlott.

A hagyományos iskola mindeképpen megdőlt egy esztendő alatt, melynek vannak előnyei és hátrányai is. Már évekkel ezelőtt foglalkoztatta a kutatókat, hogymilyen pozitív és negatív hozadékai lehetnek az e-learningnek vagy nevezzük online iskolának. Egy 2014-ben végzett kutatásban a

6 FORGÓ Sándor: Az e- learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: ELEARNING 2005 (e- learning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14.

7DEWEY, JOHN: Pedagógiai hitvallásom. In: A nevelés jellege és folyamata. Tk., Bp., 1976. 98-99. o.



Debreceni Egyetem oktatói a hagyományos oktatást és az e-learninget hasonlították össze, s az alábbi következtetésekre jutottak: 8

Előnyök Hátrányok

Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl.: utazás, szállás) és adminisztrációs költségek hatékonyabbá és eredményesebbé válik a képzés, mivel jobban igazodhat az egyéni tanulási módszerhez és képzési szükségletekhez, testreszabottá válik a tudásátadás.

Az oktatás személytelenebb.

Megnehezíti a tanulók közötti interakciót, amelynek különösen a felnőttoktatásban nagy szerepe van.

Nincs meg a résztvevők közötti szociális kapcsolat és informális kommunikáció.



Felgyorsul a tudásátadás, ezáltal gyorsabb a válasz a versenytársak lépéseire, hamarabb piacra kerülhetnek a termékek, stb.

Kezdeti beruházási költsége és a tartalom kifejlesztésének költsége magasabb.



Globális hozzáférés a tudáshoz (időben és térben).

Nagy ellenállás jelentkezhet egyes vezetők, csoportok vagy egyének részéről, amelyet kezelni kell.



Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen felújítható. 

A tanulási folyamat nyomon követhető és a megszerzett tudás számonkérhető. 

A tanulás bárhol, bármikor saját ütemben folytatható. 

Az elektronikus oktatás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a vállalati kultúrába beépülnek és motivációs tényezőként hatnak. 

A munkatársak motiváltabbak, mivel átérzik, hogy saját szakmai fejlődésüket ők irányítják egy önkiszolgáló felületen keresztül.

Az önálló tanulás kultúráját meg kell tanulnunk.

A táblázat pontjait figyelembe véve be kell ismernünk, hogy az e-learningnek hatalmas előnyei vannak, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az iskola egyik alapvető célja, hogy a gyerekek megtanuljanak szociális környezetükben viselkedni, kommunikálni, s ezt az online oktatás személytelensége nem teszi lehetővé. Egyetértek azzal is, miszerint: „Azon kell fáradoznunk tehát, hogy a számítógép és ezáltal az informatikai kultúra minél hatékonyabban szerepeljen az

: Elektronikus oktatási környezetek, Debreceni Egyetem, 2014.

8DR FAZEKAS, GÁBOR, BALLATIBOR, DR KOCSIS, GERGELY

oktatásban.”9 Viszont ki kell itt emelni azt, hogy „szerepeljen az oktatásban”, tehát ne vegye át az oktatás helyét, hanem részese, segítője legyen annak.

Magaatémaigentág,és nagyonsokkérdést,feltevéstmerítfelakutatókban,pedagógusokban egyaránt. Nagyon sok tudományos kutatás bebízonyította már azt a személyes észrevételem, miszerint a lányok nyitottabbak bármilyen típusú felmérésre. Ezt így gondoltam a kérdőív összeállításakor is. Második feltevésem az volt, hogy a reál tantárgyak nehezebben érthetőek, tanulhatóak az online tanulás során, hiszen mind a fizika, mind a matematika megértéséhez, elvégzéséhez több tanári magyarázatra és irányított önálló gyakorlatra van szükség. Mindezeket az online óra rövidsége, személytelensége nem mindig teszi lehetővé. A kutatás elindításának harmadik mozgatórugója az a gondolat volt, miszerint a diákok bár élvezik a kényelmes, otthoni tanulást, mégis vágynak a társadalmi életre, és szeretnek iskolába járni.

A kutatás eredményei

Jelen kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy hogyan viszonyultak a diákok az online oktatáshoz, milyen előnyeit és hátrányait állapítják meg ennek a tanítási/tanulási módszernek. A felméréshez a kérdőíves módszert választottam, melyben olyan kérdéseket tettem fel, mint: melyik rendszerben volt hatékonyabb a tanulás? Mikor töltött több időt a tanulással? Mikor voltak jobban az eredményei? Melyik tantárgy volt nehezebb az online iskola alatt? Tudtak-e figyelni az órákon? Mivel foglalkoztak még az online óra közben? És még sorolhatnám. Illetve személyes véleményekre is kíváncsi voltam a hagyományos iskolarendszerrel és az online oktatással kapcsolatban.

A kérdőívet Bihar megye 168 líceumos diákja töltötte ki, mely alapján – ha figyelembe vesszük a megye gimnáziumos diákjainak a számát – nem vonhatunk le általános következtetéseket. Viszont arra jó, hogy egy minimális képet adjon arról, hogy a diákok egy része hogyan is élte meg a változást, s mit jelent számukra online tanulni. A válaszadók 61,9%-a lány és 38,1%-a fiú. Ezen adatok abból a szemponból lehetnének fontosak, ha tovább szeretnék folytatni a kutatást a nemek szerinti vélemények elkülönítésével. Pedagógiai szempontból pedig egy bizonyíték arra, hogy a lányok nyitottabbak különféle kutatásokra. Ha a diákok osztályok szerinti eloszlását nézzük, a következő eredmények jöttek ki: 37,1 % 9. osztályos, 20,4% 10.osztályos, 31,1% 11. osztályos és 11,4% 12.osztályos.

A diákok mérvadó többsége (82,6%) azt vallotta, hogy hagyományos iskolai keretek között hatékonyabban és többet tudott tanulni, mint az online iskolában, s szintén a többség (88%) úgy gondolta, hogy a tanárok is jobban tanítanak az iskola falai között. Talán azt gondoljuk, hogy az online iskola több tanulási időt igényelt a diákoktól, de ha az eredményeket nézzük, nem így van. Hiszen a 168 diák 63,5 %-a válaszolta azt, hogy több időt töltött tanulással a hagyományos iskolai rendszerben. A líceumos diákok 95,8%-a fel volt mérve valamilyen módon az e-learning ideje alatt is, így feltehető az a kérdés, hogymikor teljesítettek jobban. A szubjektív eredmények szerint 80,8%nak jobb volt az elmúlt időszakban az eredménye, mint eddig. Kérdés lehetne itt ennek az oka, mely szintén egy újabb kutatási témát nyit meg.

A következő kérdésemben arra voltam kíváncsi, melytantárgyak bizonyultak nehezebbnek az online iskola alatt. A válaszadók eredményei bebizonyították azt a feltevésem, miszerint a reál tantárgyak elsajátítása nehezebben megy online, mint a humán tantárgyaké. 50,9% jelölte a fizikát és akémiát és 48,5% amatematikát(többválaszadási lehetőségükvolt),demindezek mellett 71diáknak abiológia is nehezebben mentígy. S magyar diákok lévén a románsem lett könnyebb(66válaszadó) az online tanulás során. Az okát lehetne boncolgatni, de talán az egyik mérvadó, melyet a kutatás is bebizonyított az, hogy a diákoknak csupán 27,8 %-a volt képes 40 percen keresztül figyelni a monitoron vagy telefonképernyőn keresztül zajló órára. És nagyon őszintén bevallották, hogy a hiányzó tantermi kontrol miatt figyelmük elveszett. 95 diák közben használta a Messengert, 65-en néha-náha zenét is hallgattak, 62 diák számítógépes játékot játszott, 47 tanuló Facebookra is fellépett 9

KŐRÖSNÉ MIKIS MÁRTA: Informatika Gyermekkorban – Hazai Helyzetkép.

órák közben, 35-en olykor egy filmet is megnéztek, „csupán” 19-en bekapcsolták a tv-t is, de 75-en különböző házimunkát végeztek közben (tanári tapasztalatom: óra közben megszólaló porszívó hang a diáktól – válasz helyett), illetve 47-en a testvérre is kellett vigyázzanak. Mindezen szabadsággal ellenben a válaszadók 60%-a várja, hogy menjen rendesen iskolába.

Az alábbi T-táblázatban igyekeztem összeszedni a 168 diák meghatározó véleményeit az online iskola előnyeiről és hátrányairól.

Előnyök

Nem kellett hamar felkelni és magad ura voltál a tanulást illetően.

Több szabadidő. Többet voltam a családommal.

A tanárok sokkal nagyobb "választékból" taníthattak az internet,és a technológia miatt,úgymond több módszerrel és élvezetesebbek voltak a leckék,s nem voltak olyan monotonok.

Több idő volt a tanulásra, mert vannak, akik ingáznak és elég későn érnek haza, de így ez könnyebb volt.

Megismertük egyes tanárok másik oldalát! Lazább volt.

Könnyebb feladatokkal lehetett szerezni jobb jegyeket.

Miután befejeztem az órákat, egyből másra tudtam koncentrálni.

Kényelmes. Időmegtakarítás.

Több időt tudtam fektetni önmagamra.

Több idő fordítása arra a tárgyra, amit fontosabbnak tartok.

Olyasmit is mutattak a tanárok (a képmegosztással) amit amúgy a rendes iskolában csak elmondtak volna, vagy megmutatják de nem mindenki látja.

Hátrányok

Hosszútávon nem lehet online tanításon igazán megtanulni a dolgokat!

Az otthoni körülmények elvonják a figyelmemet.

Az, hogy elléggé elszigetelődünk a szociális életünktől.

Zárkózott lettem. Minden. Nem hiszem, hogy volt nagy hátránya.

Nehezebb volt koncentrálni az órákra,mivel több figyelem elterelés van.

Mikor nem engedett be a rendszer ,vagy amikor akadozott nagyon.

Nem értettem meg úgy a leckéket. Nem volt olyan nagy motivációm, hogy tanuljak mint rendes iskolába.

Fárasztóbb , unalmasabb és nehezebb. gy nehéz figyelni és nem sok marad meg abból, amit a tanárok mondanak.

Egyértelműen, hogy sokat ültünk a gép előtt, ezzel rontva az egészségünket.

Lustább lettem.

Nem lehetett látni az osztalytársakat, barátokat.

Talán nem volt mindenki elég figyelmes és hiányzott a személyes találkozás.

Saját tempóba tudtam tanulni, a leckéket megérteni.

Nem tanulunk, úgyis van puska.

Az egyedüllét. Kommunikáció hiánya.

Az egész életünk megváltozott. Nem volt lehetőségunk barátokkal találkozni, tanulni, fejlődni. Ez nem rendes iskola! Elvész a tinikorunk, elvész az életünk egyik legfontosabb időszaka, mely meghatározza a későbbi énünket.

A hátránya az online oktatásnak a tanítás minősége volt.

Általánosságban semmi motivációm nincsen, nem is érzem produktívnak magam. Rendkívül komolytalan: számtalan forrásból lehet puskázni és "becsapni a tanárokat és magunkat".

Összegzés

Összegezve elmondható, hogy bár nem egy könnyű év áll mögöttünk, mégis úgy gondolom, hogy mind tanárnak, mind diáknak sikerült fölülkerekedni az akadályokon, és mindenki tanult valamit ebből az időszakból. Minimum informatikai készségeink fejlődtek, illetve megismerhettük saját magunk korlátait, alkalmazkodóképességünket. Adiákok véleményei alapján is egykényelmes, de kommunikációban hiányos esztendő áll mögöttünk. Éppen ezért ne feledjük el, hogy az élet egyik alapfeltétele a hatékony kommunikáció és a teljes tarsadalmi élet, melyhez jogunk van!

Bibliográfia

DEWEY,JOHN: Pedagógiai hitvallásom. In: A nevelés jellege és folyamata. Tk., Bp., 1976. 98-99.

DR. FAZEKAS GÁBOR – BALLA, TIBOR – DR. KOCSIS GERGELY (2014): Elektronikus oktatási környezetek. Debreceni Egyetem

FORGÓ SÁNDOR: Az e- learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (e- learning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14.

KŐRÖSNÉ MIKIS MÁRTA:Informatika Gyermekkorban – Hazai Helyzetkép. [Elektronikus változat]: https://ofi.oh.gov.hu/korosne-mikis-marta-informatika-gyermekkorban-hazai-helyzetkep (Letöltés dátuma: 2020. október 20., 12,14)

Inkluzív oktatás-nevelés: merre a virtuális térben? Sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálásának lehetőségei az óvodában online térben

Biró Sára, óvónő Nagyvárad, „Oltea Doamna” Gimnázium, 47-es Napközis Óvoda

Milyen kell legyen egy jól működő speciális igényű gyermeket is befogadó közeg?

Legyen biztonságos, szeretetteljes, aktív légkörű, hol a gyerekek jól érzik magukat, bekapcsolódnak a közös tevékenységekbe. A jó csoportlégkör biztosítása a sokszínű tevékenység, a közös élmények, és a gyermek önállósága (választások lehetősége). Csakis a saját erejében, képességeiben magabiztos gyermek válik szintén magabiztos, de jó értelemben vett kétkedő, tanulni vágyó, tanulni tudó, önmaga és a világ változásait követni tudó felnőtté. Fontos, hogy a gyerekek elfogadják egymást eltérő tulajdonságaikkal együtt.

Csoportunk vegyes korosztályú, így máris adódik a felzárkóztatás, különböző bánásmód és munkabírás, munkafegyelem, értelmi és érzelmi szintek, személyre (külön korcsoportra) szabott munkafolyamatok. A nagyobbakkal el kell fogadtatni kisebb társaikat, empátiára neveli őket a közös munka és a segítségnyújtás során. Ez nagyon jó lépcsőfoka a sajátos nevelést igénylő gyermek elfogadásában, befogadásában. Kitűnő alkalmat biztosít erre a közös játék, csoportos, kooperatív technikák, a lazító és bizalomjátékok, melyek napi szinten jelen vannak csoportunkban.

A szocializáció és a nevelés szoros összhangban áll egymással, egymást támogatva funkcionál. A pedagógus részéről tudatos szocializációnak kell létrejönnie. Előtérbe helyezzük a gyermekközpontúságot. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, jogait, minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk. A gyermekek mindenek feletti érdekeit helyezzük előtérbe, szem előtt tartva, hogy szükségük van a felnőttek gondoskodására, nevelésére, példamutatására és szeretetére. Követnünk kell többek között azt az alapelvet, hogy minden gyermek önálló személyiség, akik eltérőtulajdonságokkal,képességekkel,ismeretekkelrendelkeznek,ésezért egyénibánásmódot igényelnek. Akiknek úgy a pszichikus, mint a mentális fejlődésének során feltétlen szükségük van érzelmi biztonságra, melyet elsősorban természetesen a családban kell megkapniuk, de meg kell hogyadjaa gyermekeket fogadómindenintézmény, így az óvodais. Errea napi tevékenységek során a spontán adódó helyzeteket kell kihasználnunk. A szabad játékhelyzetekben például könnyebb az alkalmazkodás, hiszen ez önként vállalt, és a gyermek akkor lép be, vagy ki, amikor neki tetszik. Ő dönt, mennyit vállal fel a helyzetekből, nem érzi-e megerőltetőnek annak betartását.

Az óvodai módszertan sajátossága, hogy az óvodai nevelés legfontosabb alapjának a játékottekinti.Ajáték akisgyermekkorlegfontosabbéslegfejlesztőbbtevékenysége,sígyazóvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az új óvodai kerettanterv (curriculum) legnagyobb előnye, hogy az eddigiekhez képest még nagyobb teret, időt biztosít a szabad játéknak. Szabad játék köben felszabadultan játszik a gyermek, keres új barátokat, kapcsolatokat, szerepjátékba, szituációkba helyezi magát, mely megkönnyíti a szocializációt. Például egy orvosos szerepjáték közben nem csak kommunkációjuk, beszédkészségük, hanem empatikus képességük is óriási fejlődésen megy át. Megtanulják azt a viselkedési formát, hogy, ha segítségre szoruló vagy sérült emberrel találkoznak, hogyan viselkedjenek, segítsenek. Ezekbe a játékokba könnyebben vonhatók be a kissé gyengébb képességű vagy speciális igényű gyermekek. A játék során interakcióba lépnek társaikkal. A nehezebben kommunikáló, félénkebb, gátlásokkal küzdő gyemekek számára a bábozás, a báb mögé bújás nagyban segíti kibontakozásukat, gátlásaik leküzdését. A siker óriási pozitív hatással van fejlődésükre.

A pedagógiai fejlesztés főként a következő tevékenységekre épít:

Közös élményekre épülő közös tevékenységek szervezése,

A gyermekekben kialakítandóakarati tulajdonságok(együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) fejlesztése,

Az óvónő modellszerepének biztosítása,

A nyugodt, kiegyensúlyozott érzelmi légkör megteremtése,

A gyermekek igényei szerinti idő biztosítása a négyszemközti beszélgetésekre és a felzárkóztatásra,

Szükség esetén szakember segítségének javasolása a szülőnek, illetve együttműködés a szakember munkájában.

Mi indolkolja az effajta felzárkóztató és integráló módszerek és lehetőségek kidolgozását?

Napjainkban más a gyermekek neveltsége, ismerete, készsége, kompetenciája. Mások a családikörülmények,hangnemek.Teljesenmásingerekérik,másokatársadalmimintákéselvárasok. Egyre gyakrabban találkozunk magányos, érzelemszegény, zárkózott gyermekkel, vagy épp különböző magatartási, viselkedési zavarral küszködő, agresszív gyermekekkel. Az óvoda célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedését, integrációját is.

Hogyan működött-próbált működni a felzárkóztatás, egyéni bánásmód az online térben?

A koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek távtanításának megszervezése óriási feladat a szakemberek, pedagógusok és a családok számára egyaránt. De nemcsak ezen gyermekek, hanem általában véve, az óvodás korú gyermekek esetében fontoskérdés merül fel. Mit lehet, mit szabad és mennyit? Milyen formában? Nem lehet helyettesíteni az óvodás gyermek oktatását-nevelését azzal, ami ebben a korban a legfontontosabb, azzal, hogy szemtől-szemben szocializálódjanak. A gyermekközpontú óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiség kibontakozását, melyben az óvodapedagógus személyisége meghatározó. Egy olyan helyzetben, amikor az óvodapedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a gyermekekkel, más együttműködési formában érvényesítheti a nevelésben az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás gyermekhez, családhoz illesztett megoldásait.

Az óvodások esetében az online oktatás nehéz feladat elé állította mind a pedagógust, mind a szülőt. Hisz a kicsik egyénileg nem tudják kezelni (és nem is ajánlott) ezeket az okos eszközöket, így elengedhetetlen a folyamatos, aktív szülői jelenlét. Ez néha akadozva működött, hisz a szülő dolgozni jár, fáradtan érkezik haza, vagy nagyobb testvér is van, ahol méginkább szükség van a segítségére. Igy gyakran tapasztaltuk, hogya legkisebb kicsit lemarad a sorban, háttérbe szorul. Tehát felmerült a kérdés: mit és hogyan használjunk, hogy hatékonyabbak legyünk. Fel kellett mérjük milyen lehetőségekkel lehet eredményesebbé, szervezettebbé tenni az óvodás korú gyermekek és egyben a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek otthoni tanulásának támogatását.

Megvitattuk, hogy milyen mértékben legyen jelen a szinkron, egyidejű online tanulás, kapcsolattartás, ez milyen formában valósuljon meg, vagy válasszuk az aszinkron kapcsolattartást. E második bizonyult hatékonyabbnak a mi esetünkben. Amint az elején is megjegyeztem, vegyes csoport vagyunk, különböző életkorú és képességű gyermekekkel, akiknek különböző igényei vannak, munkabírásuk változó, más és más elvárásoknak kell megfelelniük. Ez máris felveti az egyéni bánásmód, különböző munkafolyamat, csoportokta lebontott feladatok megszerkesztését.

Online oktatás tervezése és szervezése az eredményes, kiegyensúlyozott fejlődés és felzárkóztatás érdekében

Célja:

1. A gyermekek életkorának és egyéni sajátosságainak megfelelő életritmus és rendszeresség kialakítása, az ismétlődések által érzelmi biztonság megteremtése.

2.Agyermekek egészséges,tevékenységekbenmegnyilvánulófejlődéséhezafolyamatosésrugalmas napirend, heti rend biztosítása, melyet az óvónő és a szülő közösen alakítanak ki.

3. A rugalmas napirend kialakítása, megfelelő időtartam, amely fejleszti a gyermekek együttműködő képességét, faladat tudatát.

Feladataink:

1. A gyermekek szükségleteit, igényeit figyelembe véve a stabilitás, folyamatosság, rendszeresség, rugalmasság jegyében szervezett napirend, hetirend kialakítása.

2. A gyermek komfortérzetéhez szükséges optimális körülmények biztosítása.

3. Folyamatos szabad játék lehetőségeinek megteremtése, hiszen a gyermek számára a játék létforma, fejlődésének alapja, személyiségének tükrözője és fejlesztésének legfőbb eszköze.

4.Mozgásos tevékenységek biztosítása (szabad mozgásos játékok, tervezett mozgások, játékos mozgásfejlesztés). A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, képet ad az általános fejlettségi szintjéről, fejlődés tempójáról.

5. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása.

6.Atevékenységbeágyazotttanuláskomplexkészségésképességfejlesztésénekmegteremtése(hely, idő, eszköz, élmény).

8. Növekvő időtartamú, (5-35 perces) foglalkozások.

Mindvégig igyekeztünk olyan feladatokat adni a gyermekeknek, melyek felkeltik, lekötik figyelmüket, érdekesek, észrevétlenül, játékosan oktatnak-nevelnek. Minden napra összeállítottunk és felajánlottunk többféle játékos tevékenységformát, mozgást-, gondolkodást-, kreativitást fejlesztő játékokat, figyelembe véve a különböző korosztály sajátosságait, a gyermekek egyéni képességeit, amelyeket a szülők gyermekükkel együtt otthonaikban is megvalósíthatnak. A szülőkre órási szerep hárult, hisz ők közvetítettek közöttünk és a gyermekek között. Ahogyan többszöri csoportos és személyes beszélgetésből is kitűnt, ez plusz erőfeszítest ígényelt részükről, de belátták, ezt gyermekeik fejlődése érdekében vállalniuk kell ... és vállalták is. Nagyon szépen zajlott a közös munka.

A tananyagot, az új ismeretket kisfilmek formájában rögzítettük, lehetőség szerint az óvodai környezetből, az óvodai életben jól megszokott rutin szerint, hogy ez által is, mint egy védőhálót biztosítsunk a gyermekeknek. Az óvónő személye az óvodai környezet a tanulás, fejlődés szempontjából a biztonságot, stabilitást jelenti, amit most hosszú ideig nélkülözniük kellett. Máshova helyeződik a tanulási színtér, az otthoni környezet, a személyes élettér egyben tanulási helyszínné is válik, megbontva ezzel a kialakult rutinokat, ugyanakkor jelezve, távol vagyunk egymástól, de mégis együtt, a jól megszokott kis fészkünk összeköt minket. A filmecskét bármikor megnézhették, többször is akár, amikor a szülőknek ideje engedte, és amikor a gyerekek épp kaphatóak voltak egy-egy kis foglalkozásta. A változatos feladatok között, ahol semmi nem volt kötelező, csak ajánlott, mindenki talált számára kedveset, érdekeset, hogy sikerélménye legyen. Az elkészült munkák felkerültek a csoportba, ahol mindenki láthatta, reagáltak rá, így ismét kapcsolódhattunk egymáshoz. A dicséret, bátorítás pozitív hatással volt rájuk.

Mindvégig fontos volt számunkra a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció a gyermekekkel, családokkal, figyelve arra, hogya kommunikáció mindig támogató és pozitív legyen A sajátos nevelési igényű gyerekünk esetében a gyógypedagógusával is próbátunk folyamatos

kapcsolatban lenni, hisz ő volt az, aki hatékonyabban tudott jelen helyzetben cselekedni, eredményt elérni. Tudomásul kellett vegyük, szocializációról, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjáról online oktatási rendben nem beszélhetünk. Felzárkóztatásuk, fejleszésük is nagyon nehezen oldható meg ebben a korosztályban, éppen ezért kértük szakember segítségét.

„Az óvónő mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyerekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki nem kaphat semmiféle "címkét", megkülönböztető jelzőt vagy elmarasztalást, mert a többségtől eltérő külsejű, vagy az adott helyzetben másképp gondolkodik, cselekszik, másképp fejezi ki magát, teljesítménye, magatartása különbözik a többiekétől. Segítse elő, hogy lehetőség szerint minden gyerek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulás, tevékenységi terület, amihez jól ért, amiben ügyes.” (ÓNP, 1989. 61-62).

Bibliográfia

Dr. Buda Béla (1986): A személyiségfejődés és a nevelés szociálpszichológiája, Gondolat, Budapest Dr.Gergencsik Eszter(1998): Kreativitásésközösség. Pszichológia–nevelőkneksorozat.Budapest Fáyné Dombi Alice – Hódi Ágnes – Kiss Renáta: IKT az óvodában: kihivások és lehetőségek In. Magyar Pedagógia, 116. évf., 1.sz. 91-117. (2016) Szeged. DOI: 10.17670/MPed.2016.1.91 Griffin, Em (2008): Együtt – lét! Mitől jó egy csoport? Harmat Kiadó, Budapest Porkolábné dr. Balogh Katalin és tsai (1997): Komplex Prevenciós óvodai Program. Budapest Vekerdy Tamás (2001): Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum, Budapest ***Az óvodai nevelés programja. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1989

Webográfia

https://ofi.hu › az-erzelmi-neveles-es-szocializacio-elemzese-ertekelese; www.hetszinviragovi18.hu https://tantrend.hu/hir/hogyan-tanitsunk-oktatasi-modszerek-kisokosa; www.csicsergok.gportal.hu

Megéltem, és túléltem...

Ciavoi Andrea Hajnalka, tanító Élesd, Constantin Şerban Elméleti Líceum

„A virtuális osztálynak csak ablakai vannak, ajtaja nincs, falai sincsenek...”10

Az információs társadalomban az idő és a tér fogalma új értelmet nyert. A fizikai távolságok már nem jelentenek gátat sem a kommunikáció, sem az adatok áramlásának szempontjából. Az IKT eszközök által formált hálózatok nem csupán fi zikálisan kötik össze az egyéneket, de egy társadalmi teret is teremtenek.” – állapítja meg Herczegh Judit (2014) a Digitális törésvonalak és szocializáció az információs társadalomban című munkájában.11

„

Az említett szerző a továbbiakban megállapítja: „Az alapvető globális, vagy lokális egyenlőtlenségek képzésekor használt társadalmi mutatók majdnem egészében megegyeznek a digitális egyenlőtlenségek feltárásához használt mutatókkal: nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, anyagi helyzet, életkor és származás.” (Uo. 31. o.)

Rövid bevezetőmben a fenti megállapításokból kiindulva szeretném bemutatni az iskolánkat, és reflektálni az idézetekre – a mi szemszögünkből. Az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum vidéki, szórványtelepülésnek számító tanintézményként fogható fel. Az előkészítő-8. osztályokban összevont oktatás folyik, az én osztályaimban 21-en tanulnak. Ők 6-an előkészítősök, 11-en elsősök, 4-en pedignegyedikesek: 9 lány,12fiú,5főromaszármazású, 3pedig gyermekotthonbannevelkedő. A járvány következményeként tantermen kívüli, digitális munkarendre lettem kényszerítve. A hirtelen történt áttérés felgyorsította azt a paradigmaváltásomat, miszerint változtatni kell a bevett elveken, a megszokott módszereken. De az online, digitális oktatásra való áttérés az én tanítványaim esetében hatalmas nehézségekbe ütközött.

A 21. századi elvárásokhoz igazodva, a világjárvány előtt, a digitális eszközöket arra használtam, hogy az órai szemléltetésem élménygazdagabb legyen és esetleg a magyarázataim „színesebbek”, illetve arra, hogy az iskolai adminisztrációt ellássam. Az új, megváltozott élethelyzetben azonban, olyan digitális megoldásokat kellett találnom, melyek segítségével meg kellett tudnom oldani az ismeretátadást, a tanulási motiváció elérését, a mérést, és szimultán oktatásban dolgozva a differenciálást is.

A koronavírus-járvány pozitív hozadéka számomra: digitális kompetenciám kialakulása és fejlődése, a tantermen kívüli digitális oktatás megtervezése, és valamiféle „digitális kultúra” oktatása. Az intézmény, ahol tanítok kiválasztotta a megfelelő platformot (Google Classroom), és elvárta annak „megtanulását”, a digitális munkarendtől kezdve, a különböző alkalmazásokon és tanulásszervezési megoldásokon át, a digitális tartalmak előállításáig, ezt megfűszerezve a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolattartással is. Mindezt abban a sajátságos helyzetben kellett megoldani, amikor szinte semmilyen ilyen jellegű tudással, felkészültséggel nem rendelkeztem, az otthoni bezártságmiattmentálistehernyomtaalelkem,illetve aszemélyesjelenléthiányamiattszintenullára csökkent diákjaim esetében a tanulás és a tanulástámogatás hatékonysága, főleg akkor, amikor nem volt sem eszköze a tanulónak, sem pedig segítő felnőtt a közelben. Amikor pedig jelen volt a szülő, teljesen összemosódott a szülői- tanítói szerep, ezt is meg kellett tanulni kezelni.

A Google Tantermet, a GSuite for Education szolgáltatáscsomaggal használtam, amit tanintézetem szabályozott, s amely biztosította a levelezést, a tárhelyet, a Google Tanterem szolgáltatásait, a naptárfunkciókat, a videós órák lehetőségét és a jól ismert Google-alkalmazásokat

10 Elhangzott Dr. Főző Attila László képzőtől a 2021. jan. 4-7. közötti Az online tanítás módszerei és eszközei című online képzésen.

11 http://epa.oszk.hu/02900/02936/00016/pdf/EPA02936_kultura_es_kozosseg_2014_01_031-036.pdf

is: Dokumentumok, Táblázatok, Diák, Űrlapok... A videóalapú tanórákhoz pedig a Google a Meet elnevezésű, nagyon egyszerű alkalmazást használtam. Amikorelső lépésbenmegvizsgáltam atanulástámogató tevékenységeszközeit és módszereit, rájöttem, hogy igen sajátságos a helyzetem: tanulóimnak különböző az életkoruk (összevont előkészítő- első- negyedik osztályosok), digitális kompetenciájuk és az önálló tanulásra való képességük hiányzik vagy alacsony szintű, az eszközellátottság gyenge, főleg a szegényebb sorsú vagy gyermekotthonos diákok esetében, a szoftverellátottság és az otthoni infrastrukturális háttér szinténsokuknálhiányzikvagykezdetleges,amotivációisalacsony.Ezpárosultazéntanítóidigitális kompetenciám alacsony szintjével, az eszköz- és szoftverellátottságom-, illetve az otthoni infrastrukturális hátterem hiányával, hiszen csak egy okostelefonom volt, az alsós tantárgyakhoz felhasználható digitális tartalmakat sem tudtam megkeresni, előállítani, és a módszertani felkészültségem sem volt a legmegfelelőbb. Ezután kigondoltam, hogy tudnám tömbösíteni az órákat és idővel, lassan rendeződtek a dolgok: - módszertanilag fejlődtem online képzéseken (Az online tanítás módszerei és eszközei / 2020. szept. 1-5. és 2021. jan. 4-7., a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központ szervezésében, dr. Főző Attila szakmai vezetésével, Digitális tudatosság – Álhírek vs. valóság / 2020. szept. 16-28án a nagyváradi Oktatási Központ szervezésében, dr. Baracsi Katalin képzővel, Boldogulj online! / 2020. dec. 7. és 14-én a kolozsvári Hack Your Mind Kft. szervezésében, Zsigmond Ilka előadóval, Digitális Mentor Program / 2020. szept. 30-án, az RMPSZ Székelyföldi Oktatási Központ és Köllő Zsófia szervezésében, Fast and curious – o incursiune prin câteva aplicaţii web creative / 2021. jan. 19-én, a nagyváradi TopFormalis szervezésében, Tehnici digitale esenţiale / 2021. jan. 13-án Ungureanu Cătălin képzővel, Instrumente online pentru predare sincronă şi asincronă / febr. 16- án, a nagyváradi TopFormalis szervezésében);

- tanfelügyelőségünk képviselői és ügyesebb kollégáim, barátaim rendelkezésemre bocsátottak megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos és érdekes digitális tartalmakat a különböző osztálycsoportokban;

- megtanultam ezen tartalmakat szerkeszteni és azokat adaptálni, hogy a lehető legjobban szolgálják az adott céljaimat;

- megtanultam megosztani a különböző digitális tananyagokat és segédanyagokat;

- a legnehezebb a különböző feladatok, kvízek, tesztek, játékos tevékenységek létrehozása, megosztása és kiosztása volt tanulóim számára, valamint a teljesítés nyomon követése.

Nem tudtam megoldani az együttműködés támogatását, a kisebb-nagyobb csoportok munkájához szükséges felületek biztosítását. Többször próbáltam, de teljes káosz született, végül külön tanítottam a három generációt, mintha három, különálló osztályom lenne.

Az online oktatás során, ötletként, összefoglalva:

- tanítói előadást készítettem a telefonom videós funkciójával (https://support.microsoft.com/)

- az információk bemutatását, csoportosítását, feldolgozását Lino, Padlet, Wakelet segítő gyűjteménykezelő alkalmazásokkal rögzítettem (https://en.linoit.com/, https://padlet.com/, https://youtu.be/3K9SRLK2JKc )

- a gondolatok, fogalmak, információk közötti kapcsolatokat gondolattérképpel tettem láthatóvá (https://www.mindmaps.app/)

- grafikákat készítettem Canva segítségével (https://www.canva.com/hu_hu/)

- interaktív, multimédiás tartalmakat, feladatokat, játékokat, bemutatókat készítettem a Genially eszközzel (https://youtu.be/aLkayT-pg5w )

- tankockákat készítettem és használtam a LearningApps.org felületen (https://youtu.be/gJZ9ZX19pkQ)

- ötletbörzét tartottam, illetve aktivizáltam a tanulókat a Socrative és a Mentimeter által (https://www.socrative.com/, https://www.mentimeter.com/)

A jelenléti oktatás során bebizonyosodott, hogy minden egyes tanuló lemaradással küszködött, négyen a huszonegyből leszakadással. A márciustól kezdődő napközis oktatás során tudtam csak biztosítani azt, hogy a tanulási folyamat megmaradt időtávjában megkapják az egyéni fejlettségi szintjükhöz, képességeikhez igazodó bánásmódot és a pedagógiai támogatást. A délutáni fejlesztés csökkentette a tanulási kudarc esélyét, ugyanakkor építően hatott a motivációra. Három tanuló esetében, minden tudásom és igyekezetem ellenére, mégsem sikerült a felzárkóztatás.

Végszóként elmondom, a legnagyobb feladat az volt, hogy ne terheljem túl sem a tanulókat, sem a szülőket, kialakítsak velük egy egyfajta támogató és pozitív kommunikációt, s védjem önmagam fizikai és mentális egészségét. Ez utóbbi sajnos nem sikerült olyan mértékben, ahogyan elterveztem. Ugyanakkor elmondhatom, hogy terheltségem ellenére rengeteg új dolgot tanultam, kiléptem a komfortzónámból, megerősödtem és gazdagodott a módszertani repertoárom.

Bibliográfia

Duchon Jenő (2016): Tanítás és tanulás elektronikus környezetben. Typotop Kft., Budapest

Erdei Ferenc –Schneider N. Antal – Szász Dezső (2012): Tanítói kézikönyv az összevont osztályok tanítóinak. EDP Kiadó, Bukarest. 2., átdolgozott kiadás Komenczi Bertalan (2014): Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai: elméleti megközelítések és modellek – In: Tanulás és környezete / szerk. Benedek András, Golnhofer Erzsébet, MTA Ped. Tud. Biz., Budapest, 127-143.

Herczegh Judit (2014): Digitális törésvonalak és szocializáció az információs társadalomban. In. Kultúra és Közösség, 2014. 5. évf. 1.sz. 31-36 Kósa Éva – Vajda Zsuzsa (1998): Szemben a képernyővel. Eötvös József Kiadó, Budapest Kukk Ibolya (2018): Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton – In: Pszichológia, pedagógia, technológia / szerk. Polonyi Tünde és Abari Kálmán, Oriold, Budapest, 67-78.

Steyer, James P. (2015): Szólj vissza a facebooknak! GABO Kiadó, Budapest Szász Judit Összevont tanulásszervezés 1–4. osztályban Az összevont tanulásszervezés gyakorlata Magyarországon és Romániában, in Magiszter 5. évf. 3-4. sz. (2007. ősz-tél) Link: http://epa.niif.hu/03900/03976/00044/pdf/EPA03976_magiszter_2007_03-04_05.pdf

Szűts Zoltán (2013): A világháló metaforái. Osiris, Budapest Thékes István (2020): A COVID-19 vírusjárvány miatti hazai távoktatás digitális megoldásainak elemzése – In: Fejezetek a COVID-19-es távoktatás digitális tapasztalataiból (szerk. Kozma Gábor), Gerhardus Kiadó, Szeged, 7-17.

Személyre szabott nevelés versus algoritmusok

Az inkluzív nevelés online térbe átvitt elemei megnyirbálták a személyre szabott nevelési tervek mentén kidolgozott stratégiák valós idejű megvalósítását. Az online oktatás minden szinten káoszt eredményezett, hiszen az egyik legnagyobb kihívás az elidegenedés, a személytelen algoritmusokra való hagyatkozás. Az online platformokra szoruló oktatás olyan diskurzusok felé mutat, mely megköveteli a komplexitás elméleti oldaláról, a káosz széléről (the edge of chaos) kiindulva elemezni a helyzetet, ezek a komplex adaptív rendszerek alkalmas terepet biztosíthatnak az innovációknak és lássuk be, az oktatásban megjelenő újszerű tevekénységek is efelé sodorják a rendszert (Davis, 2018).

A Speciális Oktatási Központokban egyénre szabott nevelési tervek mentén dolgoznak, a személyre szabott tanítási-tanulási stratégiák megtervezése a fejlesztés alapja, tudniillik a személyre szabott tanítás, nem algoritmus, hanem személyközpontú. (Spencer, 2020). Az online térbe átvitt tanítás-tanulási stratégiák, a fogyatékkal élő gyermekek számára különösen sok akadállyal és kihívásokkal jár. A gyógy- és fejlesztő pedagógusok újra és újra terveznek, hiszen a differenciált képességek/készségek fejlesztése komplex kérdéskör. Az egyéni fejlesztési tervek helyzetfeltáró folyamata megköveteli a következetes ellenőrzést, az egyéni bánásmódra épülő fejlesztés ritmusának megértését. (Nagyné Réz, 2001) A különböző időtartamra tervezett tanulási tervek, melyek lehetnek 3, 6 vagy 9 hónapra ütemezve, indokolt esetben akár módosíthatóak, adaptálhatóak is a gyermek képességeihez, készségeihez. Az egyénre szabott tanulási-tanítási stratégiák kivitelezése egyszakmai csapat feladata, a fejlesztést nem egyedül a gyógy- vagy fejlesztő pedagógus határozza meg, a gyógytornász, a logopédus és a speciális terápiákat szolgáltató szakember (például zene- és hangterápia, állatasszisztált játékterápia stb.) is részt vesz a tervezésben.

Egy olyan komplex tervezést, mint az egyénre szabott gyógypedagógiai jellegű fejlesztéseket átvinni online térbe igazi kihívás és valljuk be, az eddigi tapasztalatokat elemezve kudarccal teli. A pedagógus kulcsszerepe az oktatásban megkérdőjelezhetetlen, de a speciális fejlesztések megkövetelik az együttcselekvés princípiumát, a magyarázat, bemutatás, illetve a szóbeli irányítás nem elég, ebbe afolyamatbanelengedhetetlenaszemélyes jelenlét, az asszisztálás és korrigálás, majd pedig a megfelelő visszacsatolás és értékelés. A fogyatékkal élő gyermekek szülei/gondozói is be lettekvonvaazonlineoktatásmenetébe,nélkülükaspeciálisfejlesztésiterveknem,vagycsaknagyon kevés eséllyel valósíthatóak meg. Amíg a speciális oktatási központokban a védett osztálytermi munka mellett a speciális fejlesztésekre kialakított terek (gyógytorna, szenzoriális terem stb.) és azok eszközei segítik a szakember munkáját, addig az otthoni tanulás más alkalmazási eszközöket és módszereket feltételez. A foglakozások felépítését, magyarázatot és szóbeli irányítást adhat a pedagógus, de a tanulási folyamat ritmikus követését már nehezen tudja végigkísérni. Az együtt cselekvés kimarad a tanítás-tanulási folyamatból, online térben a szülő/gondozó feladattává válik és itt merülhet fel a kérdés, mégis milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie annak a szülőnek/gondozónak, aki az otthoni egyéni fejlesztési terveket kellő hozzáértéssel és kitartással végzi? Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a hátrányos helyzetből, avagy árvaházakból és nevelő otthonokból bejáró gyerekek megfelelő fejlesztési feltételeinek a vizsgálata is.

A fogyatékkal élő személyeket megillető jogok egyik alappillére az oktatáshoz való jog, a valódi esélyteremtéshez szükséges a megfelelő szintű iskolai háló megteremtése, a személyre szabott fejlesztéslehetősége. Az onlineoktatás egyben attitűdváltást is követel és ebbena szerepben az iskola mellett vezető szerepet kell vállalnia a szülőnek/ a gondozónak is. A kérdés azonban a megfelelő kompetencia és felelősség átpasszolásának problémája. Romániában hagyománya van a fogyatékkal élő személyek bújtatásának, nem újkeletű fogalom a családban való rejtegetés, az elzárás, a kirekesztés. A romániai oktatáspolitikában az 1980-as évek óta létezik az az elképzelés, hogyminden

Dan Beáta Andrea, pedagógus, Nagyvárad, Bonitas Speciális Oktatási Központ Kovács Karolina Eszter, pszichológus, Debrecen, Debreceni Egyetem

gyereknek jár az oktatáshoz való jog, és hogy egyenlő esélyeket kínáljanak mindenki számára, de az elszenvedett sebek nem gyógyulnak könnyen. „Hiányoznak a szavak ahhoz, hogy bántás nélkül beszélhessünk a sérültekről” – vallja egy aktivista a fogyatékos ügyek reformját illetően. (Vasilescu, 2001)

Mindazonáltal keserű valóság, hogy több mint 70 millió fogyatékkal élő ember él az Európai Unióban, amelynek csaknem 20% -a gyermek. Európa országait nézve öt fogyatékkal élő gyerek közül csak kettőnek sikerül leérettségizni, és több mint 40%-uk nem kap semmilyen végzettséget bizonyító oklevelet, az iskolában eltöltött éveiről. (Europe CARES, Education for All, 2019). Annak ellenére, hogy az elmúlt években nagy mértékben megváltozott a fogyatékosság érdekképviselete,12 illetve a mozgalmi és szakirodalmi diskurzus,13 azonban a civil szféra, állami és nemzetközi érdekvédelmi szervezetek harca elsősorban jogi változásokat eredményezett,14 az egyéni kirekesztés, a rendszerszintű kirekesztettséggel szemben ma is komoly probléma.

A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermek szinte minden téren, de főleg az oktatásban védelemre és ahogy a magyar szaknyelv előírja különleges bánásmódra jogosult. Mit tud ebből az online térbe átvitt speciális oktatás biztosítani? Platformokat, aplikációkat, algoritmusokat. A Tech és E-learning személyre szabott programokkal kecsegtet, az önálló, egyénre szabott „know-how” mellett gyors és hatékony tudásra tehet szert a vevő. A trénerek, coachok cégpolitikája átviszi a diszkurzust a kliensközpontúság felé, ahol természetesen a fogyatékkal élő személyek számára is le lettek fedve a képzési, fejlesztési területek. A tömegoktatás politikája is hajlik a kliensközpontú szolgáltatások alkalmazására. Az egyénre szabott nevelés azonban személyközpontú, a személyes jelenlét és az együtt cselekvés alapfeltétele a tanítási-tanulási folyamatnak, hiszen a szó eredeti értelmében a személyre-szabottság mély emberi kapcsolatokat feltételez nem pedig előre meghatározott kódok szerinti beprogramozást. A perszonalizáció ezért is válthatott a streamszolgáltatások legnagyobb fegyverévé, a rendszer figyel arra, hogy a felhasználó mire kattint, mik a preferenciái.

A speciális nevelési területek komplexitása, a mélyemberi kapcsolaton és megértésen alapuló tanítási-tanulási stratégiák nehezen valósíthatóak meg online térben, hacsak a legalapvetőbb feltételeket vesszük is számba ld.: habilitációs, rehabilitációs szemlélet, differenciált, individuális tanulási technikák alkalmazása, sérülésspecifikus ellátás, az oktatás mennyiségi és minőségi mutatóinak figyelembevétele stb. (Vargáné Mező, 2008), tisztán kivehető, hogy az online oktatás minden résztvevőt, úgy a pedagógus/szakembert, mint a fogyatékkal élő tanulót és annak szüleit/gondozóit együtt cselekvésre és együttműködésre determinál. Ebben a helyzetben a tanulásra/cselekvésre motiváló környezet kialakítása teljes egészében a szülő/gondozó feladata, a gyógy- és fejlesztő pedagógus azonban a kommunikációs korlátok (jelen esteben az online térben átvitt távkommunikációs korlátok) „közléssorompók” (Gordon, 2017) feloldásáért felel.

A fogyatékkal élő tanulóknak az online térbe átvitt fejlesztés keretében még több forrást, még több lehetőséget kell felkínálni és kérni a szülőt/gondozót, hogy hagyja gyermekét önállóan választani. A külső kényszer, a folyamatos számonkérés és dorgálás nehezítheti a fejlesztés menetét, azonban az alternatív források biztosítják a következetes és harmonikus tanulási folyamatot, így nagyobb hatékonysággal is bírnak. Az első lépés anehézségi fokozat behatárolása,fontos,hogyolyan feladatot kapjon a tanuló, amivel elboldogul, ajánlott a tananyagrészek differenciált feldolgozása. Az

12

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ egyezmény, 2007. évi XCII https://mta-tkk.hu/tudastar/2007evi-xcii-torveny-a-fogyatekossaggal-elo-szemelyek-jogairol-szolo-egyezmeny-es-az-ahhoz-kapcsolodo-fakultativjegyzokonyv-kihirdeteserol/

13 Hogyan másképp, szakmai konferencia sorozat http://www.rmgye.ro/

14 Az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elômozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8

Országos Fogyatékosügyi Program (OFP) OFP, 1. fejezet,www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1295

Országos Fogyatékosügyi Tanácson (OFT) Az OFT összetételérôl lásd: http://www.eselyegyenloseg.hu/ main.php?folderID=21203

Egyenlô Bánásmód Hatóságot (EBH) http://www.egyenlobanasmod.hu/index.php?g=jogesetek.htm

Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) https://www.feszt.eu/

The National Disability Rights Network, https://www.ndrn.org/ Disabled Peoples' International Europe, dpi-europe.org

egyéni fejlesztési tervek egyik kulcsfontosságú része az önálló munka (a súlyos és halmozott fogyatékkal élő tanulók esetében az önálló életvezetésre nevelés), az azonnali feed-back és a korrekció. Fontos a hatékony módszerek kiaknázása, differenciált tanulásszervezés, kooperatív és az önálló feladatvégzéshez kapcsolódó számítógépes ismeretek bővítése, ami valljuk be a fogyatékkal élő tanulók körében vagy nagyon egyszerű (a magasan funkcionáló autizmus spektrumzavarral élő tanulók esetében az utolsó generációs platformok és aplikációk is könnyen, szinte gond nélkül alkalmazhatóak), vagy nagyon bonyolult (az értelmileg akadályozott tanulók nagyon nehezen, vagy csak segítséggel tudják kezelni ezeket a rendszereket).

A több éves tapasztalattal rendelkező pedagógus is megrettenhet az online térbe átvitt tanítási rendszertől, olyan dolog ez, amit meg és újra kell tanulni (Davis, 2018). Meg kell tanulni a Cloud, az online osztálytermi (Google Calssroom, Microsoft Teams, Cisco Webex, Zoom stb.) alkalmazások felületét és mindezt úgy, hogy a tanulók tanulása/fejlődése folyamatos maradhasson.

A pedagógusszerep egyik napról a másikra megváltozott, a szemtől-szembeni, emberi kapcsolatokon és együttcselekvésen alapuló speciális nevelési folyamatot, a pandémia sürgette helyzet felborította, ezáltal az eddig használt módszerek, eszköz és struktúrák is meginogtak. Az átállást elemezve a speciális oktatási területeket különösen érzékenyen érintette az online térbe vitt tanítás, de csak az tud megértéssel mellé állni a kialakult helyzethez, aki belátja, hogy a sikeres fejlesztés többirányú együttműködést feltételez úgy a speciális nevelési szektorban működő szereplőktől, mint azok érintettjeitől.

Bibliográfia

Davis, Niki (2018): Digital Technologies and Change in Education: The Arena Framework Routledge, New York Gordon Jon (2017): The Power of Positive Leadership: How and Why Positive Leaders Transform Teams and Organizations and Change the World. Wiley, USA Nagyné Réz Ilona (2001): Egyéni fejlesztési tervek gyűjteménye, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest Spencer, John (2020): Empowered at a Distance: How to Build Student Self-Direction into Remote and Hybrid Learning. Blend Education, Salem Vargáné Mező Lilla (2008): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest Vasilescu, Daniel (2001): Oameni asemenea: Persoanele cu handicap din Romania. Editura Compania AltFel, Bucuresti

Az értékelés módjai az online oktatásban

Demeter Emőke-Csilla, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Ady Endre Elméleti Líceum

Az online oktatásba nem vihető át teljességgel változtatás nélkül minden az osztálytermi gyakorlatból. Ami az értékelés módjait illeti, itt kifejezetten fontos szerep jut a fejlesztő értékelésnek, a tanulói visszajelzések rendszeres igénylésének, a következetes tanári visszajelzésnek. A folyamatos visszajelzés növeli a motivációt, eligazítást ad a tanulónak a „hogyan tovább?”-ban.

A diákok jelentős hányadának szüksége van a tanári jelenlétre, az iskolás korosztályban még nem alakult ki a belső motiváció olyan szintje, hogy működésbe lépjen a hatékony önszabályozó tanulás. Emiatt is fontos a folytonos visszajelzés, hogy a tanulók érezzék azt, hogy „jelen vagyunk”, figyelünk rájuk, fontos számunkra a fejlődésük.

Nagyon sok olyan digitális, online is elérhető eszköz van, amelyek arra lettek tervezve, hogy segítsék az oktatás folyamatát. Ezeket az eszközöket nem az online oktatásra fejlesztették, hanem az osztálytermi oktatás hatékonyabbá tételére, kiegészítőjeként, azért, hogy alkalmazásukkal jobban lehessen motiválni az úgynevezett Z generációt, a „digitális bennszülötteket”. (Prensky, 2001 és Szabados, 2009. A besorolás problémáiról: Lénárd, 2015 és Szűts, 2020) Mivel az iskolák infrastrukturálisan nincsenek (vagy csak kivételes esetekben vannak) felszerelve a digitális oktatás mindennapi gyakorlatba léptetésének eszközeivel, ezért a pedagógusok jelentős hányada nem használta, nem ismerte ezeket az eszközöket a kényszerű digitális átállás idejéig.15

A digitális eszközök között olyanokat is találhatunk, amelyeket be tudunk építeni a fejlesztő értékelés folyamatába. Az online oktatásban nagyon hasznosnak bizonyultak, de a hagyományos tantermi oktatásnak is hatékony kiegészítői lehetnek.

1. Digitális kilépőkártyák

A gyors és hatékony tanulói visszajelzés eszközei az osztálytermi gyakorlatban a kilépőkártyák. (Pethőné, 2005. 263. o.) Digitálisan is készíthetünk kilépőkártyákat, amelyeket azonnal kézhez is kapunk, amint a tanulók kitöltötték őket. Előnyük a hagyományos kilépőkártyákkal szemben, hogy lementhetjük őket, nem igényelnek papírt, sőt, ha az alkalmazás lehetővé teszi, kimutatásokat is kapunk a tanulók válaszairól. Használhatjuk osztálytermi környezetben, de az online távoktatásban is remek visszajelző eszköznek bizonyultak.

A Mentimeter (https://www.mentimeter.com) egy praktikus alkalmazás, amelyen keresztül azonnal begyűjthető a tanulók véleménye, segíthet az azonnali visszajelzésben a tanári előadás előtt, alatt vagy után. Ezen keresztül nagyon gyorsan meghatározható az osztály pillanatnyi hangulata, a megértés szintje. Mivel roppant egyszerű a használata, ezért könnyen és gyorsan tudjuk előkészíteni, vagy akár helyben is szerkeszthetjük, ha az órai helyzet úgy kívánja. A válaszadás folyamata is könnyű: aMentimeterhonlapjánamegadott kódot beírvabármilyenonlinelévőeszközrőlmegtehető, így az egész osztály egyszerre, egyidőben tud választ adni.

A Mentimeter voltaképp egy interaktív prezentációkészítő, ahol a prezentációba élőben megválaszolható kérdéseket integrálhatunk, és a kérdésekre adott válaszok azonnal megjelennek a kivetített felületen. A prezentáció diáinak szerkesztésére szolgáló menü az ablak jobb oldalán jelenik meg. A kérdés típusának kiválasztása után fel kell tenni a kérdést, meg kell adni a válaszlehetőségeket, végül azt, hogyan tekinthetik meg a közreműködők a kapott válaszokat. Lehetőségünk van a diába képet integrálni, ez akkor hasznos, ha egy képpel kapcsolatos kérdést akarunk feltenni.

15 Egy erre vonatkozó átfogó tanulmány: Ducu, Cristian (2018): Integrarea tehnologiilor noi și emergente în sistemul educațional românesc, EduPOL, Centrul Syene pentru Educație. Internetes elérés: https://syene.ro/wpcontent/uploads/2019/Raport_EduTech.pdf

A Mentiméterben használható kérdéstípusok: zárt kérdés (egy vagy több válaszlehetőséggel, ha tudásfelmérő, akkor megadhatjuk a helyes válaszlehetőséget is), szófelhő (nyílt kérdés, a válaszok szófelhő formájában jelennek meg), nyílt kérdés (a válaszok egyenként, kis ablakokban jelennek meg), skála, rangsorolás, a tanuló kérdez (a kérdések egyenként jelennek meg, ígymindet meg tudjuk válaszolni, nem marad ki senki). Kvízkészítésre is lehetőségünk van a Mentimeteren belül, öt kérdésből álló kvízt állíthatunk össze benne.

1. ábra A Mentimeter kezelőfelülete

A Mentimetert a fejlesztő értékelésen kívül még a ráhangolódás és a reflektálás szakaszában tudjuk felhasználni, illetve, ha szükségünk van gyors, diagnosztikus értékelésre. Ráhangolódáshoz kiváló a szófelhő vagy a nyitott mondatok típusú lehetőség. A szófelhők esetében rákérdezhetünk, hogyatanulóknakmi juteszükbeegyadott témáról, képről,idézetről. Ezt mindenkibeírjaválaszként, aválaszok egyszófelhő formájában fognakmegjelenni, amelyjó kiindulási pontot jelenthetakésőbbi megbeszéléshez. Ugyanígy az óra lezárásaként is alkalmazhatjuk a szófelhőt, vagy a nyitott végű mondatokat, amikor megfogalmazhatják az érzéseiket/gondolataikat az órán megbeszélt témával kapcsolatosan, írhatnak három fogalmat, amit megjegyeztek. A végeredményt lehetőségünk van letölteni kép vagy pdf formájában:

2. Online tesztkészítő alkalmazások

Az online tesztkészítő alkalmazások gyorsabbá, interaktívabbá, játékosabbá teszik az értékelés folyamatát, illetve a zárt kérdések esetében azonnal megadják az eredményt és a visszajelzést. Egyik előnyük az, hogymegfelelő formában gyakorlásra is használhatók, így elősegítik a hatékony önálló tanulást. Hátrányuk az, hogy segítségükkel főleg ismeretközpontú, legfeljebb értelmezési tudás mérhető, nem alkalmasak az alkalmazás, elemzés, értékelés szintjeinek mérésére. Ezért csak kiegészítő eszközként használhatók a többi értékelési eszközzel együtt.

Nagyonsokdigitálistesztkészítőalkalmazássaltalálkozhatunkonlinekörnyezetben,énhárom olyat választottam bemutatásra, amelyek könnyen szerkeszthetőek, ingyenesek, és a fejlesztő értékelésben is alkalmazhatóak.

2.1. Google Űrlap-kvíz (https://docs.google.com/forms)

A Google Űrlapok kérdőív-funkciója mellett a létrehozott kérdéseknek pontértéket adhatunk és meghatározhatjuk a helyes válaszokat, így online kérdéssort, dolgozatot, gyakorló feladatsort létrehozva. Ha iskolai Google fiókkal rendelkezünk, akkor a szolgáltatást összeköthetjük a virtuális tantermünkkel, és egyenesen a tesztfeladat-készítőből indíthatjuk el az űrlapunkat. Ekkor a rendszer az érdemjegyeket automatikusan átveszi az elektronikus naplóba.

Ahhoz, hogy Google Űrlapokat tudjunk létrehozni, Google fiókkal kell rendelkeznünk. Az űrlapkészítő egyszerű kezelőfelülettel rendelkezik, amely bármely böngészőből elérhető. Az űrlapot nem csak a tanteremből generálhatjuk, hanem a Drive fiókunkból is, a Létrehozás gombra kattintva.

3. ábra A Google Űrlapok szerkesztőfelülete

A kvízkészítő teljesen ingyenes, nincsenek benne korlátozások, megkötések vagy reklámok. A tanulók szempontjából előnyös, hogy azonnali visszajelzést kaphatnak a kitöltést követően (amennyiben ezt beállítjuk). Mi is nyomon követhetjük a tanulóink eredményeit a Válaszok fülre kattintva, ahol egy részletes elemzést láthatunk a válaszokról, illetve egyenként is megnézhetjük a tanulók válaszait. A részletes eredményeket lementhetjük Google Táblázatok formájában. Minden egyes kérdésnél beállíthatjuk a helyes válaszlehetőséget és a pontozást (ha ezt nem tesszük meg, a rendszer elmenti ugyan a választ, de automatikusan rossz válaszként kezeli). Üzenetet is írhatunk a helyes és helytelen válaszlehetőségek mellé – ez a fejlesztő értékelésnél bizonyul hasznosnak, valamint, ha gyakorlótesztként osztjuk meg, akkor ennél a pontnál akár további információkat, magyarázatokat is adhatunk, átirányíthatjuk a tanulót informatív honlapokra, oktatóvideót oszthatunk meg az erre szolgáló videómegosztókról.

Ha nyílt kérdéseket is tettünk fel, akkor azokat kézilegis ellenőriznünk kell,és ellenőrzés után pontozhatjuk egyénileg minden tanulónál. Ekkor ajánlatos a visszajelzési opciónál azt a lehetőséget beállítani, hogy a rendszer csak akkor küldje el a végeredményt a tanulónak, ha azt mi már jóváhagytuk.

A kvízkészítő alkalmazással a következő kérdéstípusokat generálhatjuk:

1. Rövidválasz –atanulókpárszóbanválaszolhatnakafeltettkérdésre(ajánlott olyanesetekben, ahol a válasz egy fogalom, cím, név vagy évszám);

2. Bekezdés – kifejtést igénylő válasz, pl. magyarázat, esszé;

3. Feleletválasztós – a tanulók a megadott lehetőségek közül egyet választanak (a válaszlehetőséget egy kör jelöli);

4. Jelölőnégyzetek – a tanulók a megadott válaszlehetőségek közül egyszerre többet választhatnak (a válaszlehetőséget egy négyzet jelöli);

5. Legördülő lista – a diákok a legördülő menüből választanak egy lehetőséget;

6. Fájl feltöltése – a diákok válaszként egy állományt kell hogy feltöltsenek;

7. Lineáris skála – a diákok a lineáris skálából választanak egy lehetőséget;

8. Feleletválasztós rács – a tanulók soronként választhatnak egy lehetőséget a választórácsból;

9. Jelölőnégyzetrács – a tanulók soronként több lehetőséget választhatnak a választórácsból; 10. Dátum – a válasz egy dátum;

11. Idő – a válasz egy időpont.

Ha párba rendezéses vagy sorba rendezéses feladatot szeretnénk megadni, akkor azt a jelölőnégyzetrács segítségével tehetjük meg: az oszlopok képezik a párosítani kívánt elemek egyik felét (sorba rendezés esetén a sorszámokat), a sorok pedig a másik felét.

Szakasztöréseket is szúrhatunk be a kérdések után, és a feleltválasztós kérdéstípus esetén meg aválasztólfüggőenmegtudjukszabni,hogyatanulómelyikszakasszalfolytassaatesztet.Ezhasznos lehet pl. akkor, ha olvasmányfelmérőt készítünk, és az osztály tanulói többféle olvasmányból választhattak – így a kérdés megválaszolása után mindenki az általa olvasott művel kapcsolatos feladatokat kap. A szakasztörések segítségével a Google Űrlapból szabadulószobát is készíthetünk: pl. rövid válasz esetén válaszellenőrzést állítunk be, és a tanulók csak úgy tudnak továbbmenni a következő „szobába”, ha jó választ adtak a feltett kérdésre.

2.2. Redmenta (https://redmenta.com)

ARedmentaegymagyar fejlesztésűonlinetesztkészítő alkalmazás. Ingyenesenalkalmazható, bármely böngészőből, vagy akár mobileszközökről is elérhető. Egyszerű, magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, és számos, az online felmérést megkönnyítő funkcióval.

A Redmenta változatos kérdéstípusokat kínál fel a tesztkészítéskor: feleletválasztós, igazhamis, kifejtős, rövid válasz, párosítós, sorrendbe helyezés.

A felmérés közbeni csalást úgy igyekszik kiszűrni, hogy megkeveri a válaszlehetőségeket, illetve lehetőségünk van a kérdések sorrendjének megkeverésére, így minden tanuló más-más sorrendben kapja ugyanazokat a kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszlehetőségeket. Ezen kívül, ha oldaltörést szúrunk be a kérdések közé, akkor minden egyes kérdés egy külön oldalon jelenik meg, ezzel is nehezebbé téve a kérdésekről való diákközi kommunikációt. A kifejtős valamint a rövid válasz esetén a rendszer érzékeli, ha a tanuló nem gépeli a választ, hanem bemásolja, és ezt jelzi is. A teszt időzíthető, így az osztály ugyanabban az időben tudja megoldani, a megadott idő leteltével már nem lehet megnyitni.

A Redmenta további előnye az, hogy egyéni pontszámok rendelhetők az egyes kérdésekhez, illetve képes részpontszámokat is számolni azokban az esetekben, amikor erre szükség van. A kérdésekhez rendelhetünkképeket, videókat. A feladatlapokhoz kapcsolódó direktcímekkel a tanulók egyszerűen és gyorsan hozzájutnak a teszthez, akkor is, ha nincsenek bejelentkezve a Redmentára –ekkor meg kell hogy adják a teljes nevüket. Az az optimális azonban, ha a tanulóinknak is van

felhasználói fiókjuk, ugyanis ekkor osztálycsoportokat tudunk létrehozni, és csak kifejezetten számukra küldjük el az elkészített feladatlapokat.

A Redmenta a publikus feladatlapokból összeállított feladatbankkal rendelkezik, amelyet mi is bátran felhasználhatunk a tesztjeink összeállítása során, a rendszer a megadott címkék alapján a feladatlap szerkesztésekor fel is ajánlja a szerinte odaillő kérdéseket.

Az elkészült feladatlapjainkat online és kinyomtatott formában is felhasználhatjuk. Nyomtatáskor is kérhetjük a kérdések megkeverését, így ugyanabból a feladatsorból többféle változatot tudunk nyomtatni.

Az online változat azonnali visszajelzést nyújthat a tanulóknak (amennyiben ezt beállítjuk) és a tanárnak is, így gyakorló feladatsorként is használható, mert többszöri kitöltés beállítása is lehetséges. Válaszmagyarázatot is adhatunk meg a kérdésekhez, amit a visszajelzéskor kap meg a tanuló, így jobban megértheti az összefüggéseket – ebben a formában válhat az értékelés fejlesztővé is egyben.

2.3. Quizizz (https://quizizz.com)

Az oldal segítségével interaktív kvízeket és bemutatókat készíthetünk. Regisztrációkor két lehetőség közül választhatunk: tanárként vagy tanulóként jelentkezhetünk be. Felhasználótípustól függően különböző lehetőségeink vannak. Ha tanárként jelentkezünk be, akkor a rendszer főleg feladatkészítőként és oktatóként kezel bennünket, ezért ennek megfelelő opciókat kínál a felületén. Ha tanulóként jelentkezünk be, akkor a rendszer gyakorlásra és tanulásra buzdít minket, olyan kvízeket vagy interaktív leckéket kínál fel számunkra, amely illeszkedik a megadott profilunkhoz. A tanulók nem csak válaszadással gyakorolhatnak, hanem a rendszer kérésre tanulókártyákká alakítja a kiválasztott kvízt, így lehetőségük van a helyes válaszokat megjegyezni. Az sem megvetendő, hogy nagyon barátságos, fiatalos, játékos, pozitív kisugárzású felület – ezzel is a tanulói érdeklődést kívánja megalapozni, megerősíteni. Applikációként mobil eszközökre is letölthető, így órán is bármikor használhatjuk, kivetíthetjük a kérdéseket, a tanulók a telefonjaikon pedig megjelölik a helyes választ.

Ha rendelkezünk iskolai Google Workspace for Education fiókkal, ajánlatos bejelentkezésnél ezt használni, ugyanis össze tudjuk kötni a Quizizz fiókunkat a meglévő Google Tantermekkel, s így a kiosztott kvízeket vagy interaktív tananyagokat a virtuális osztályteremben is kezelhetjük, a rendszer a Tanterem naplójába importálja a teszteken elért pontszámokat.

A Quizizz egyik előnye az, hogy valós időben, osztálytermi környezetben és otthon, házi feladatként is használható. Ahhoz, hogy a tanulók kitölthessék a megadott kvízt, nincs szükségük regisztrációra. Osztálytermi környezetben a kvíz gyorsaságának köszönhetően használhatjuk az óra anyagának játékos összefoglalójára, ismétlésre, gyors ismeretellenőrzésre, illetve akár ezzel indíthatjuk is a tanórát, és így diagnosztikus felmérésként alkalmazzuk (megnézzük, mit szükséges még átismételni, honnan folytassuk). A kvíz valós időben mutatja a helyes válaszokat, azt, hogy ki milyen gyorsan válaszolt, hányan rontották el a választ stb. Rangsorolja a tanulókat minden válasz után, ami motiváló lehet, és versenyzésre ösztönöz. Annak érdekében, hogy ne okozzon kudarcélményt, csak a ranglista elején lévő öt tanuló eredményeit mutatja minden kör után. A tanulók válaszadás után egyéni bátorító üzeneteket kapnak az alkalmazástól. A kvíz végén egy összesítő táblázat jelenik mega tanár oldalán. Itt megnézhetjük, hogyki mennyire volt gyors, és hányjó választ adott.

4. ábra A Quizizz kimutatása a válaszokról

Ez gyors áttekintést ad a tanulók pillanatnyi tudás- vagy megértési szintjéről (a táblázat első oszlopát elrejtettem, mivel a tanulók nevét tartalmazza). Egyből látható, hogy mit értett meg mindenki, hol vannak kisebb-nagyobb gondok, illetve melyik megértési területet kell jobban elmélyíteni.

Az eredményeket Excel-táblázat formájában le is menthetjük, ha nyomon szeretnénk követni a tanulók fejlődését, a pontok pedig egyszerűen átválthatóak osztályzattá, így a fejlesztő, támogató és a szummatív (összegző, lezáró) értékelésnél is jól jöhet a Quizizz. A kvízeket otthoni gyakorlásra is kioszthatjuk, ezzel is elősegítve az önálló tanulást.

Tanári szempontból hasznosnak bizonyul az, hogy más felhasználók által készített kvízek átmásolhatók saját könyvtárunkba, s itt saját igényeinknek megfelelően szerkeszthetők, illetve a már elkészített kvízeink nyomtathatók (akár úgy is, hogy többféle variációt ugyanabból a kvízből, a rendszer automatikusan összekeveri a kérdések sorrendjét), vagy PDF-ként is elmenthetjük őket. Ha szeretnénk, beszúrhatunk a kérdésekhez képeket (akár közvetlenül az internetről is), szöveges elemeket. A felületen gyűjteményeket és osztálytermeket is létrehozhatunk – utóbbiakban követhetjük tanulóink előmenetelét.

Kvíz készítése esetén a következő kérdéstípusokat használhatjuk: feleletválasztós (egy jó válasz) feleletválasztós (több jó válasz) rövid válasz nyílt kérdés szavazás (nem jár érte pont).

A felület angol, de nagyon könnyen kezelhető, pár használat után már rutinos kvízkészítőkké válhatunk. Ha nagyon gyorsan akarunk tesztet készíteni vele, akkor az egyik lehetőségünk az, hogy a kereső segítségével a témakörünkbe illeszkedő kvízeket keresünk, s azokból válogatunk. A másik lehetőségünk, hogy táblázatban megszerkesztett kvízünket töltjük fel (Import from spreadsheet lehetőség). A rendszer ehhez ad egy mintatáblázatot, amit felhasználhatunk gyors kvízek készítéséhez.

A bemutatott értékelő eszközök közül tesztkészítéskor érdemes az adott helyzetnek megfelelően, illetve igényeink szerint választani. A döntés megkönnyítését szolgálja az alábbi összehasonlító táblázat:

Google Űrlap Redmenta Quizizz

Magyar nyelvű kezelőfelület  

Beállítható a kitöltési idő    Beállítható a pontozás    Feladatbank    Azonnali visszajelzés a tanulók és a tanár számára egyaránt    Otthoni gyakorlásra is alkalmas    Érdemjegyek átvétele a Google Tanterembe    Részletes eredmények megjelenítése és letöltése    Az eredmények elemzése    Változatos kérdéstípusok    Diákbarát felület    Médiafájlok beépítési lehetősége    Lehetőség a válaszmagyarázatra   $ Diagnosztikus értékelés    Formatív értékelés    Szummatív értékelés    Nyomtatható feladatlap    Játékosítás    Mobil eszközön is kitölthető    A kitöltéshez nem szükséges tanulói regisztráció   

Bibliográfia

Ducu, Cristian (2018): Integrarea tehnologiilor noi și emergente în sistemul educațional românesc, EduPOL, Centrul Syene pentru Educație. Internetes elérés: https://syene.ro/wpcontent/uploads/2019/Raport_EduTech.pdf

Farkas Andrea et alii (2021): Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye, Oktatási Hivatal. Internetes elérés:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/Modszertani_gyujtemeny_01_08_com pressed.pdf

LénárdAndrás(2015):Adigitáliskorgyermekei. Gyermeknevelés. 3.évf.1.szám,74-83.Internetes elérés: http://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/700/595

Pethőné Nagy Csilla (2005): Módszertani kézikönyv az Irodalomkönyv 9–12. és az Irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9–12. című tankönyvcsaládhoz. Korona Kiadó, Budapest

Prensky, Mark (2001): Digital Natives, Digital Immigrants. Part 1–2. 2001/10. On the Horizon, NCB University Press, 9, No. 5. Szabados Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika. I. Évfolyam/2009, 1. szám. 19-23. o. Internetes elérés: http://www.eltereader.hu/media/2013/05/Okt_Inf_2009_1_opt.pdf

Szűts Zoltán (2020): A digitális pedagógia jelenségei és megnyilvánulási formái. Új Pedagógiai Szemle. 2020/5-6. 15-38. Internetes elérés: http://real.mtak.hu/122668/1/SzutsZoltanAdigitalispedagogiajelensegeiesmegnyilvanulasiformai.UJ PEDAGOGIAISZEMLE5-6pp.15-38.24p.2020.pdf

Az online oktatás során használt módszerek magyar nyelv és irodalomórán

Demeter

Ignác

Attila, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Nagyvárad, Bihar megyei Tanítók Háza

Mielőtt az online oktatásra rátérnék, szeretném tisztázni, hogy az oktatásnak három formája van: jelenléti képzés, vegyes oktatás és távoktatás. Ebből a három kategóriából kiemelném a távoktatást, amely a felnőttképzésben bevett gyakorlat. Azonban ezt alkalmazni gyermekekre kockázatosvállalkozás,hiszenatanulókbannincsenmegmindaz,amiafelnőttképzéstsikeresséteszi: előzetes tudás, érdeklődés, motiváció, változatos tanulási technikák, kudarctűrő képesség. Megállapításom nem kizáró jellegű: elismerem, hogy vannak tanulók, akik rendelkeznek mindezekkel, ám nem jellemző az oktatott diákok nagy többségére. Ugyanakkor azok az iskolai kutatások, amelyek a sikeresen működő rendszereket vizsgálják azt mutatják, hogy a „tanulók iskolai teljesítményét alapvetően a tanárok minősége határozza meg, a tanulás minőségét csak a tanítás minőségén keresztül lehet javítani.” (McKinsey & Company 2007:15, idézi Farkas, 2013, 187)

Az online oktatás nem érte váratlanul az oktatói társadalmat Európában. A pedagógusok egy része már használt a szemtől szembeni oktatás során is laptopot és kivetítőt, megidézett filmeket, oktatóvideókat, rövid, 10-15 percet meg nem haladó kisfilmeket, amelyekkel alátámaszthatta vagy érdekessé tehette az aktuális leckét. Emellett Különösen bevezető órákon vagy ismétléshez, gyakorláshoz használtam az elektronikus eszközöket, esetleg egy-egy nehezebb regényt váltott ki az osztály, ha az adott irodalmi művet művészi értékkel bíró kétórás játékfilmben sikerült megnézni (például Jókai Mór: Egy magyar nábob).

Az igazi kihívást azonban az jelentette, hogy teljesen online oktatásra álljon át a pedagógustársadalom. Egy öt kérdésből álló európai felmérés16, amelyet 2020. április 9. és május 10. között lehetett kitölteni a School Education Gateway portálon (összesen 4.859 fő válaszolt), azt mutatja, idézem „A válaszadók 67%-a most először próbálta ki az online tanítást, 25%-uk rendelkezett valamennyi tapasztalattal e téren, és 6%-uk volt kifejezetten jártas az online tanításban a járványt megelőzően is. A válaszadók 3%-a jelezte, hogy iskolájuk nem állt át az online tanításra/távoktatásra.”

Tavalytavasszalmégcsakismerkedtünkazoktatásbanhasználhatóplatformokkal.Ateljesség igénye nélkül a romániai oktatásbanhasznált néhányplatform: GoogleSuiteforEducation, Microsoft Teams, Office 365, Edmodo, Jitsi.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége még a járvány kezdetén útjára bocsátott egy kérdőívet, amelyet 2 943 pedagógus töltött ki.17 Az adatfelvétel néhány érdekességre világít rá. Például, hogyonlinekurzuson főlegtanítók és kőzépiskolai tanárokvettekrészt (aválaszadók 26,3%a), ám a távoktatást (értsd online iskolai oktatást) elősegítő kurzuson csak a válaszadók 17,4%-a. Másik érdekesség, hogy a válaszoló pedagógusok főleg a Youtube-ot, a Messenger-t és az e-mailt részesítette előnyben a diákokkal való kommunikációban. Csak ezután következik a Google Classroom (1039 igen válasz = 35,3%). Valószínűsítem, hogy ha újra elvégeznék az adatfelvételt, akkor ma már más eredmények születnének (a digitális platformok javára). A pedagógusok többsége 4-6 platformot használ átlagban, akik meg még nem használnak platformokat, azok is ugyanennyit szeretnének megtanulni.

A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület18 gyakorlati megoldásokkal jelentkezett. Az oldalon kiemelik, hogyatanulás legfontosabbelemei ahasznos időbeosztás,alaza,derendszeres munkarend, a szülők értesítése, az osztálynaptár használata. Ez utóbbi azért bizonyulhat hasznosnak, mivel a szülők, gyermekek, tanárok is valós időben jutnak hozzá fontos információkhoz. A naptár használatának megtanulása után már nem lehet azzal védekezni, hogy valaki elfelejtett elvégezni egy

16 https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/surveys/survey-on-online-teaching.htm

17 http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Magiszter-2020_2_183-192.pdf

18 https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/

feladatot. Talán nem lenne elvetetndő újítás nálunk is az elektronikus napló bevezetése, hogy a szülők és tanárok között is létezzen egy direkt kapcsolat, amiből a diák kimarad. A saját érdekében. Ugyanezen az oldalon található meg az a Tóth Éva által fordított táblázat is, amelyet azóta sokan átvettek és használnak, s amelynek címe: Milyen típusú e-learning eszközt keresel?19 Idézném az említett oldalon levő táblázatot, amely abban igazított el, hogy a távoktatásban történő óra hogyan épüljön fel. Látható, hogyaz új anyag feldolgozása ugyanúgy max. 20 percet vesz igénybe, mint az osztálytermi oktatásban.Kiemelném ugyanakkoraráhangolódásés szóbeli értékelés mozzanatának fontosságát. Hiányolom viszont a házi feladatok ellenőrzését, amely szintén egy eszköz lehet az önálló tanulás felé.

Idő

Tevékenység Alkalmazás

0 – 10 perc Bejelentkezés, ráhangolódás pl. jitsi

11 – 20 perc ismétlés, tesztek, motiváció Pl. mentimeter

21 – 30 perc online prezentáció, video közös megtekintése pl. sway

31 – 40 perc feladatok megoldása pl. redmenta

41 – 45 perc értékelés

személyes értékelés szóban vagy írásban

elköszönés, jitsi bezárása, esetlegesen az óra rögzítése és annak megosztása az osztálycsoportban pl. jitsi

Proháczik Ágnes szerint20 az iskolai oktatásban szükség van egy jó oktatási platformra, digitális tananyagok készítésére, digitális eszközök készítésére (tanároknak és diákoknak), megfelelő ütemterv és számonkérési formák kidolgozására. (Proháczik, 2020)

Az oktatás során fontos szerep jut a közvetlen kommunikációnak. A jól ismert telefonálás, emailezés, Skype mellet van néhány olyan lehetőség, amelyet viszonylag kevesen használnak. Az egyik a Loom nevű alkalmazás, amellyel a pedagógus oktatóvideókat hozhat létre, s feltöltheti a Youtube-ra. A Discord-ot gamereknek tervezték, de jól használható osztálytermi kommunikációra is. Használható számítógépen és telefonon. Az előnye az, hogy egyszerre több termet is nyithatunk, így mindegyik osztályunkkal beszélgethetünk és a kamerákat is bekapcsolhatjuk. Hátránya, hogy a résztvevőket (tanárok, diákok, szülők) egyenként kell meghívni.

A Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégiumban kétféle platformot használtak a pedagógusok. A nagy többség a Google Classroomot21 tanulta meg, mivel itt a Zoom-mal ellentétben nincsen időbeli korlátozás az online tanórák tartásakor. A gyakorlat azt mutatta, hogy a pedagógusok vagymagukfedeztékfel eplatformokat, vagyrészt vettekképzésen,illetvekollégáiktól kértek segítséget.

A Google Tanterem célja egy olyan felület létrehozása, amely segíti a tanulókat az ismeretek elsajátításában, tehermentesíti az oktatókat, átlátható, könnyen használható legyen. Nemcsak a tananyagok létrehozása egyszerű, hanem azok kiosztása, visszatöltése, javítása és visszacsatolása is.

19 Irene von der Spoel - Today’s Teaching Tools, 2020: https://www.todaysteachingtools.com/

20 http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/390/672

21 Magyar megfelelői a köznyelvben: Google Tanterem, Google Osztályterem.

Az említett platform előnyei közül megemlíteném a következőket:

a legelső és legfontosabb szempont az oktatásban levőknek az, hogy ingyenes;

a második legfontosabb szempont, hogy nemcsak számítógépen, hanem tableten és okostelefonon is használható;

egyszerű Gmail-es postafiókkal csatlakozhatnak a diákok, nincs szükségkülön regisztrációra;

egy helyről elérhető a csoporton belüli kommunikáció, az összes kiadott feladat és az osztályzás is;

a diákokkal személyes kapcsolatot tarthatunk e-mailben és a Drive-ra feltett anyagokhoz is mindannyian hozzáférhetnek;

a Naptár segítségével kijelölhetünk határidőket, amelyet a diákon kívül a szülők és a többi pedagógus is láthat, amennyiben biztosítunk nekik hozzáférést;

a Fal-ra kitehetjük a feladatokat, utasítással és határidővel ellátva;

a gyakorló feladatok megoldása után lehetőség van a javítókulcs diákok általi megtekintésére, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy egy feladatot többszöri megoldásra kínálhatunk, amíg a diák tökletes válaszokat nem ad, vagyis lehetősége van kijavítani hibáit;

feladatokkiosztásaelőtteldönthetjük,hogyűrlapot,gyakorlólapot,tesztfeladatotvagykérdést teszünk fel, esetleg tananyagot közvetítünk;

a feladatokat érdemjeggyel honorálhatjuk. A kevésbbé jól teljesítőknek külön felzárkóztató feladatokat is adhatunk;

a tanulók is hozhatnak létre feladatlapokat, amelyeket tanári ellenőrzés után megoldhat az egész osztály. Ezt külön jegyet is érhet. Ugyanakkor nem titkolható el, hogy a platformnak is vannak hátrányai. Ezek közül megemlíteném a következőket:

nincs lehetőség videokonferencia tartására;

ha egyszerű Gmail-es fiókkal dolgozunk (az iskola nem rendelkezik GSuite for Education fiókkal), akkor a szülőknek küldendő automatikus mailt nekünk kell egyenként megírni;

egy regisztrációhoz 15 GB tárhely tartozik, ezt is figyelembe kell venni a képek, filmek feltöltésénél.

Jobbágy András a Google Tanterem rövid bemutatása után további ingyenes eszközöket és platformokat javasol a digitális oktatáshoz, idézem a honlapról:

„Videók felvételéhez remek eszköz az ingyenes Loom alkalmazás (rögzítheted vele a webkamera képet és a saját képernyődet is), megosztáshoz pedig kézenfekvő választás a YouTube.

Szintén jól alkalmazható a Facebook Live,amelynek segítségével adiákok élőben követhetik az előadásodat.

Csoportos videóhívásra a klasszikusan bevett eszköz a jó öreg Skype, alternatíva a gamerek számára fejlesztett Discord, vagy a szintén ingyenes 8×8. Ha az iskola rendelkezik saját G Suite fiókkal, akkor kézenfekvő megoldás a Google Hangouts Meet.

Prezi, prezentációk készítéséhez. (Alapvetően fizetős, de van egy ingyenes próbaidőszak.)

Játékos kvízek készítéséhez és megosztásához nagyon jó a Kahoot. Szótanuláshoz és memorizálós feladatokhoz ügyes alkalmazás a Quizlet 

+1 tipp a Nemzeti Köznevelési Portál, ahová rengeteg hasznos iskolai digitális tanagyak került fel (könyvek, videók, feladatok, stb.). Ugyancsak jó kiindulási alap a Sulinet Tudásbázis.”

A magyarórán különböző képes-szöveges tananyagot közvetíthetünk a diákonak. Ezek egy része közismert: ZanzaTV, regényadaptációk a Youtube-on, oktató videók pedagógusoknak.

Az általam eddig alkalomszerűen használt elektronikus anyagokból mutatok be néhányat, azokat, amelyeket gyakrabban kezdtem használni a pandémia alatt. Természetesen az órák témája is meghatározta, hogy melyik órán mit használtam.

A téma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című műve, amelynek foldolgozására maximum 18 tanórát szántam. Az órák felépítését követve 1-2 konkrét példát említek a táblázatban:

Az órák lebontása Óraszám Online eszközök, megjegyzések Zrínyiek a történelemben

1 Forráselemzés: mult-kor.hu cikke a Zrínyiekről: Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós

A törökverő Zrínyi Miklós életútja, halála 1 Családfakutatás: https://mnl.gov.hu/mnl/ol/genealogiai_tajekoztato Zrínyi halála: Zrínyi Miklós ravatala fölött / Élő történelem a virtuális térben | Magyar Nemzeti Múzeum: https://www.youtube.com/watch?v=DpnMAaUYcjc Fürtábra készítése Zrínyi Miklósról. Műfaj, keletkezés és megjelenés, források, téma, szerkezet, embereszmény

1-2 A barokk. Képes vetítés és zenehallgatás. Egy kiválasztott barokk festmény közös elemzése megadott szempontok alapján. Felhasználható honlapok tanulmányozása: mek.oszk.hu, erettsegi.com, irodalomora.hu, zanza.tv, arcanum.com Ismerkezdés a honlapokkal, lényeges információk összevetése, jegyzetelés. Egyéni feldolgozás: https://zanza.tv/irodalom/barokk/pazmanypeter-es-zrinyi-miklos. Tesztlap.

A mű elemzése (tartalom, szereplők, nyelvezet, verselés)

8 Rövidfilm: Szigetvár - 1566 – A Történelmi Animációs Egyesület által 2016-ban készített, az 1566-os szigetvári ostromot feldolgozó animációs film megtekintése: https://www.youtube.com/watch?v=RdnLN2LEshE (26:23)

Amű olvasásához: https://mek.oszk.hu/10000/10054/10054.htm Tesztlapok az énekekhez. Szereplők jellemzése, mondanivaló 1

Zrínyi Miklós jellemzése portré alapján: Elias Widemann metszete 1652-ből. Egyéni munka: egy szereplő elemzése vagy Zrínyi és Szulejmán összehasonlító elemzése. Csoportmunka: jellemtérkép készítése egy-egy szereplőről. Összefoglalás, gyakorlatok 1-2 Zrínyi kirohanása: képzőművészeti alkotások megtekintése. Johann Peter Krafft 19. századi festményének közös elemzése a kép letöltése után.

Felmérés 1 A Google Tanteremben létrehozott 100 pontos online tesztlap. Értékelés 1 Osztály szintű és egyéni, szóbeli és írásbeli értékelés.

Megjegyzés: a részek végén szinte minden esetben tesztlapokat írattam a diákokkal, hogy ellenőrizzem, mi maradt meg a feldolgozott anyagból. Az online felméréshez először többször megoldható gyakorlólapokat adtam, majd magát a tesztlapot, amely egy kisjegyet ért (formatív értékelés). A 14-15. óra tájékán már pontos képem volt arról, hogy ki milyen mértékben sajátította el az anyagot, illetve hol vannak hiányosságok. Ezeket az összefoglalás során újból megtárgyaltuk, kiegészítettük. A téma feldolgozása 100 pontos felméréssel és nagyjeggyel zárult (szummatív értékelés).

Bibliográfia

A koronavírus Erdélyben felmérés: jelentős egyenlőtlenségek a távoktatásban. ErdélyStadt. Utolsó módosítás: 2020.04.27. Link: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/a-koronavirus-erdelyben-iii/50 (Letöltve: 2020.12.27.)

Dr. Fazekas Gábor – Dr. Kocsis Gergely – Balla Tibor (2014): Elektronikus oktatási környezetek Debreceni Egyetem, Debrecen. Digitális Tankönyvtár. Link: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20110103_10_elektronikus_oktatasi_kornyezetek/ch02s02.html (Letöltve: 2020.12.27.)

Gordon Győri János: Magyartanítás a gyakorlatban. https://ofi.oh.gov.hu/magyartanitas-gyakorlatban (Letöltés: 2021.01.08.)

Google Tanterem (Classroom): Tökéletes megoldás távoktatásra. Link: https://creativesite.hu/webdesign-blog/google-tanterem (Letöltés: 2021.08.08.)

Jobbágy András: Google Tanterem: Egyszerű és profi megoldás a távoktatásra. Honlap: https://honlapszaki.hu/google-tanterem/ (Letöltés: 2021.08.08.)

Proháczik Ágnes (2020): A tantermi és az on-line oktatás (tanítás és tanulás) összehasonlító elemzése. In. Opus et Educatio. Vol 7, No 3 (2020) 26. szám. Lásd: http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/issue/view/43 (Letöltés: 2021.01.06.)

Ozsváth-Berényi Hajnal: Romániai magyar pedagógusok online képzések, távoktatást segítő képzések iránti igényei. Online adatfelvétel, RMPSZ, 2020. április 6–26. In. Magiszter, 2020/2, 183192. old.

Lásd: http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Magiszter-2020_2_183-192.pdf (Letöltés: 2021.01.06.)

Anna-Gyöngyi óvónő Nagyvárad, Oltea Doamna Gimnázium - 47-es Hosszúprogramos-óvoda

A COVID 19 vírus a világ számos országában, igy nálunk is 2020 tavaszán karanténhelyzetet eredményezett, ígyhosszabb-rövidebb időre bezártak az óvodák, iskolák és az oktatás az online térbe költözött.

A koronavírus tulajdonképpen egy pár nap alatt átírta az emberek elvárásait is a fiatalok digitális eszközhasználatáról és azok megítéléséről. Amit korábban a többség mereven vagy legalábbis határozottan elutasított, helytelenített a gyerekek digitális eszközhasználatáról az tulajdonképpen az iskolák bezárásával , a digitális tanulás megkezdésével teljesen megváltozott. Már nem az volt a kérdés, hogy vajon a gyerek eleget van-e szabad levegőn, eleget focizik-e, hanem az, hogy van-e saját laptopja, elég sávszélessége és türelme, hogy különböző platformokon teljesítse tanárai elvárásait.

A szülők attitűdje a számítógéphasználattal és internetezéssel kapcsolatban elvárt és értékelt tevékenységgé vált. A napi 6-10 órán át tartó számítógép előtt ülés, a barátokkal kizárólag elektronikus felületeken és telefonon történő kapcsolattartás, a közösségi terek helyett a közösségi hálózatok használata természetessé vált. Mindez az új típusú, az online sebezhetőséget erősítette fel. Noha az internetes zaklatás nem újkeletű jelenség, a most megélt idő precedens nélküli, az ezzel együtt járó bizonytalanság, az unalom és a céltalan düh levezetését is jelentheti az online abúzus. Az online bántalmazást a következők jellemzik:

• Szándékosság: a bántalmazás mindig szándékos viselkedés eredménye, és nem véletlenszerű;

• Ismétlődés: a bántalmazás ezen típusa olyan viselkedésmintázatot mutat, amely nem véletlenszerű és elkülönülő, valamint ismétlődik. Bár egyetlen elkövetés is elegendő az online bántalmazás (pl. felvételek engedély nélküli terjesztése) megvalósításához;

• Károkozás: az áldozat úgy érzékeli, hogy sérelmet, kárt okoztak neki;

• Elektronikus berendezések: ezek használata különbözteti meg az online bántalmazást a hagyományos bántalmazástól.

Az online bántalmazás erőszakos, veszélyes és fenyegető tevékenység, amely gyermekeket és fiatalokat is érint, áldozatként és elkövetőként egyaránt. Az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik még az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben. Az a sajnálatos, hogy akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó magatartás, mert az a menő, aki ezt meg meri tenni. Míg a hagyományos bántalmazási formák általában szemtől szemben valósulnak meg, az online bántalmazás nélkülözi a fizikai kontaktust, amitől azonban nem lesz kisebb a jelentősége, sőt. A virtuális jellege miatt éppen, hogy nagyobb mértékű lelki sérüléseket okozhat. Az interneten a bántalmazó elbújhat egy képernyő mögött, az áldozatot úgy alázhatja meg, hogy sértő tartalmakat névtelenül juttat el széles közönséghez anélkül, hogy a lebukástól vagy a büntetéstől kellene tartania.

Avirtuális felületekenazaklatótól nem lehet fizikailageltávolodni,abántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni az áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagyposztot. Igy a bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott ez el. Tudjuk, hogy az ilyen típusú zaklatásnak nagyon súlyos következményei lehetnek. Az áldozatok önkárosító magatartással próbálhatnak meg átlendülni a nehézségeken, magukban keresve

Elekes

a hibát, étkezési zavarok alakulhatnak ki náluk, vagdosni kezdhetik magukat, vagy a legsúlyosabb esetben akár saját életük ellen is fordulhatnak. Egyébként a cyberbullying, az iskolai zaklatás más formáival ellentétben, bizonyítékokat hagy a digitális térben, amelyek hasznosak lehetnek a nyomozás során – ha egyáltalán történik feljelentés. Legtöbb esetben a szülők és a pedagógusok nem is tudnak arról, hogy mi zajlik a háttérben, és ha mégis, akkor sem mindig találnak megfelelő eszközöket a probléma kezelésére. Nagyon fontos, hogy a szülők figyeljenek a gyerekekre, akik most elszigetelten, a barátaik nélkül töltötték az idejüket. A felnőttek általában könnyebben beszélnek az érzelmekről, de a kamaszoknak sokszor nagyon nehéz otthon, a szülőknek mesélni arról, hogy mi zajlik velük, bennük. Haegygyerek se aszüleivel, se abarátaivalnem tudjamegbeszélni a problémáit, nehézségeit, az súlyos szorongáshoz, akár depresszióhoz, érzelmi és viselkedésbeli zavarokhoz, drámai következményekhez vezethet.Az elszigetelődés miatt az egyretöbb aki nemmondott, kinem fejezett érzés, érzelem, ezek felhalmozódhatnak és a gyerekek egy adott ponton telítődhetnek. A szülőknek figyelniük kell az árulkodó jelekre, mivel a bántalmazás érzelmi zavarokat okoz.

Haaszülőkelveszikagyerekektőlazelektronikaieszközöket,letöröltetikaközösségioldalról a profiljukat, vagyrendszeresen beleolvasnak a levelezésébe, azzal valójában nem tudják kontrollálni a helyzetet. A gyerekeknek ráadásul ugyanúgy joguk van a magánéletükhöz, így a levelezésük folyamatos ellenőrzése, vagy a mindenki által használt kapcsolattartási formáktól való elszakítással csak kárt okozunk. A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást. Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármit a szüleikkel, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk nem lesz részük elutasításban.

Bár arról írtam a fentiekben, hogy az online bántalmazás érzelmi zavarokat okoz, de azzal tisztában kell legyünk szülők és pedagógusok egyaránt, hogy érzelmi zavarokat okozhatnak olyan, részben fizikai tényezők, mint a képernyő előtt töltött túl sok idő. Ha a gyerek hosszú időt tölt a tévé képernyője előtt, vagy a számítógép, tablet, telefon előtt, csökken a figyelme, a koncentrációs képessége, valamint a memória és a valóságérzékelés képessége is. Óvodás korban legfeljebb napi 20 perc képernyő előtt töltött idő javasolt a szakemberek szerint. Éppen ezért az online oktatás alatt a kolléganőmmel igyekeztünk rövid filmecskékben bejelentkezni, amiben elmondtuk az aznapi teendőket és a fő hangsúlyt a játékra, mozgásra, rajzolásra, festésre, zenehallgatásra és a szülőkkel közös programokra helyeztük. Mivel az óvodáskorúgyerekegészséges fejlődésébennagyszerepevanajátéknakés afentebb említetteknek egyaránt. Arra biztattuk őket, hogy mikor tehetik menjenek ki a szabadba és ott játszanak és töltsenek el minnél több időt. Megnyugtattuk őket, hogy semmi sem kötelező feladat és ha aznap nem teljesitik akkor sincs semmi gond, következő napokban is pótolhatják azt. Voltak gyerekek, akik napi szinten teljesítették az általunk kért feladatokat és az édesanya szorgalmasan küldözgettea fotókat ezekről,volt,aki néha-néha jelentkezett az elkészült munkákkal és olyan is volt, aki egyszer sem jelzett vissza (25 gyerekből kettő vagy három).

Úgy gondoltuk, hogy bár kötelező is és fontos is az online oktatás, de azért óvodás korban nem ez áll az első helyen. Ebben megerősítést kaptunk a csoportunkba járó gyerekek szüleitől is, akik mindvégig partnerek voltak és derekasan helyt álltak az online oktatás alatt. Köszönet érte.

Bibliográfia:

Ranschburg Jenő (2001): Félelem, harag, agresszió, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest;

Tari Annamária (2010): Y generáció, Tericum kiadó;

A megfélemlitésről-Iskolai és cyber-megfélemlités elleni kisokos, Felelős Társadalomért Közhasznú Alapitvány, 2015;

Uzsalyné Pécsi Rita (2020): Fejleszt vagy rombol? Kulcs az okoseszközök okos használatához, Kulcs a Muzsikához Kiadó, 2020;

Az online oktatás kihívásai a sajátos nevelési igényű tanulók esetében

Farkas Melinda, fejlesztőpedagógus Nagyvárad, 1-es Számú Inklúzív Oktatási Központ

Bevezetés

A 2020 márciusában előállt járványügyi helyzet következtében hazánkban elrendelték a tantermen kívüli digitális munkarendű oktatást, ami számos kihívás elé állította a pedagógusokat és a diákokat egyaránt.

A sajátos nevelési igényű tanulók és az őket tanító pedagógusok még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen ezek a diákok kiemelten igénylik a segítséget, a pedagógus jelenlétét. Ezt nem képes hosszú távon pótolni a digitális eszközökkel biztosított néhány órás együttlét az online térben. A gyerekek többsége nem tud önállóan tanulni, feladatot megoldani, és a szülői segítség sem mindig elérhető

A sajátos nevelési igény fogalma

A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának nincs egységes meghatározása, mivel országonként kisebb eltérések mutatkoznak.

A sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak A fogyatékos emberek jogairól szóló egyezmény (Egyesült Nemzetek Szervezete 2006) szerint meghatározott fogyatékossággal élő tanulók, de ide sorolnak olyan tanulói csoportokat is, melyek az adott társadalmi környezetben tanulmányaik végzéséhez plusztámogatást és ehhez erőforrásokat igényelnek. A sajátos nevelési igény kategóriába tartozhatnak a fogyatékosságok (értelmi fogyatékosság, hallássérülés, látássérülés, testi fogyatékosság, nyelv-beszéd rendellenessége, autizmus spektrum zavar, halmozott fogyatékosság) csoportjain kívül a speciális (krónikus) egészségügyi helyzetű tanulók, illetve azok is, akik kulturális és/vagy nyelvi nehézséggel küzdenek, valamint a gazdasági-társadalmi hátrányok is helyet kapnak: nem rendelkeznek megfelelő tanulási környezettel, családi körülményeik miatt veszélyeztetettek, szociális körülményeik nem megfelelőek.

Romániában 2011-ben jelent meg az integrált/inklúzív oktatást szabályozó törvény.22 Ebben a módszertanban a sajátos nevelési igényű diákok felmérését, pszichopedagógiai segítségnyújtásának módozatait, iskolai orientációját és a gyermekek pályaorientációját szabályozza a tanügyminisztérium.

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és fiatalok felmérésére, oktatási támogatására, iskolai és pályaválasztási tanácsadása érdekében megyei szinteken belül létrejönnek az Iskolai és Szakmai Értékelő és Pályaorientációs Szolgáltató Központok, (románul SEOSP), illetve Megyei Erőforrás és Oktatási Segítő Központok (CJRAE). Meglátásom szerint, a többségi iskolában, integráltan tanuló diákok legnagyobb részét a tanulási zavarral küszködő tanulók képezik.

„Tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének- másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskorra egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülő ok húzódik meg.” (Gyarmathy, É., 1998, 68. o.)

Romániában a sajátos nevelési igény fogalma „az általános nevelési célokat kiegészítő, az egyéni sajátosságokhoz igazodó, valamint bizonyos hiányosságra/fogyatékosságra, tanulási

22 Ordin nr. 6 552 din 13 decembrie 2011 pentru aprobarea Metodologiei privind evaluarea, asistența psihoeducațională, orientarea şcolară şi orientarea profesională a copiilor, a elevilor şi a tinerilor cu cerințe educaționale speciale.

zavarra/nehézségre vagy egyéb természetű nevelési igényekre, valamint komplex segítségnyújtásra (orvosi, szociális, oktatási stb.) vonatkozik”. (Art.2, litera d din OMECTS nr. 6.552 din 13 decembrie 2011)

A tanulási nehézségek jellemző tünetcsoportjai az impulzivitás és hiperaktivitás, figyelemzavarok, a percepció zavarai, a mozgáskoordináció és a téri orientáció zavarai, a nyelvi működés zavarai, az emlékezet és gondolkodás problémái: felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb, illetve gyakoriak a másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés.

A digitális eszközök gyógypedagógiai szempontú osztályozása

A gyógypedagógia gyakorlatában már hosszú ideje használnak különböző elektronikus, digitális, multimédiás eszközöket.

A digitális eszközök egyik felosztási rendszere alapján Longman, D. és társai a következő négy típust különböztetik meg: (Ollé, J. és tsai, 2013 alapján, 135-136. o.)

1. Segítő/támogató technológiai eszközök: azokat a készségeket, képességeket segítik, „pótolják”, amelyek hiánya gátolná a személyt a funkcionális működésben. Ilyenek például a mozgáskorlátozott emberek számára az alternatív kapcsolók, egerek, melyek segítségével a személy képes megfelelően használni a számítógépet.

2. Augmentatív infokommunikációs eszközök: ilyenek például a beszéd- és kommunikációs eszközök. A lényegük, hogy segítik, támogatják az egyén és a környezete közötti interakciót, kommunikációt. Leggyakrabban a mozgáskorlátozottság, illetve az érzékszervi fogyatékosságok esetén szükségesek pl. Bliss-nyelv, PECS jelek, gesztusnyelv, Boardmaker

3. Fejlesztő, habilitációs/rehabilitációs célú infokommunikációs eszközök: olyan IKT eszközök, szolgáltatások, amelyek fejlesztést, habilitációs, rehabilitációs támogatást biztosítanak az egyén számára. Minden tanuló számára lehetővé teszik a saját szintjén és tempójában való előrehaladást. Ide tartozhatnak a tanulást segítő szoftverek, fejlesztő programok: pl. Beszédmester, Varázsbetű programcsalád

4. Diagnosztikus célú IKT eszközök: információt adnak a pedagógusok számára a sajátos nevelési igény azonosításával, diagnosztizálásával kapcsolatban, és esetleg fejlesztési formákat és megoldásokat, feladatokat ajánlanak.

Online oktatás a gyakorlatban

A digitális oktatás alapfeltételei

Ahhoz, hogy a tanuló eredményesen vehessen részt az online, tantermen kívüli tanulásban, szükségesek bizonyos feltételek.

Ezeket a feltételeket három nagy csoportra oszthatjuk (Farkas, A. és tsai, 2021, 2. fejezet alapján, 922. o.):

1. A részvételhez szükséges infrastrukturális adottságok: elektromos hálózat, internetelérés, szükséges digitális eszközök, megfelelő tanulási környezet (például nyugodt környezet, íróasztal stb.)

2. Készségek, kompetenciák: tanuláshoz és önálló tanuláshoz szükséges készségek, digitális kompetencia

3. Egyéb környezeti, individuális tényezők: támogató (kompetens) személyi környezet (például család), motiváció

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében számos probléma merül fel a feltételeket illetően. A2020-2021-es tanévben 18integrált gyerekkel foglalkoztam, akik közül 3autista,többségük enyhe értelmi fogyatékos, amihez figyelemzavar, hiperaktivitás és/vagy beszédhiba, diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia is társul.

Néhány tanuló nem rendelkezett internethálózattal, hiányoztak a digitális eszközök. Az ő esetükben feladatlapokat hagytam az iskola kapusánál, amit a szülők hazavittek a gyerekeknek. Nem minden esetben küldték vissza őket.

Az egyik elsős autista gyerek szülei is feladatlapokat kértek e-mailen, mivel a túlzott képernyőhasználat nagyon megzavarja az amúgy is figyelemzavaros gyereket. Ők rövid videofelvételeket készítettek arról, hogyan tanulnak, amiket elküldtek.

A gyerekek többsége telefont használt, amin osztoztak a testvérekkel. A megfelelő tanulási környezet sem volt adott, hiszen egy szobában több testvér is tanult, vagy a nagyobb testvér óra közben vigyázott a kicsire, gyakran a nagymama is részt vett az órán.

Ezek a gyerekek nem tudnak önállóan tanulni, segítségre van szükségük, de a szülők sok esetben nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciával. Szükség volt a rendszeres telefonos tanácsadásra. Mivel motivációjuk gyenge, sok türelemre, állandó megerősítésre van szükségük a pedagógus és a szülők részéről is.

A digitális oktatás gyakorlati megvalósítása

Asajátos nevelési igényű tanulókesetébenkülönösenigaz,hogyakevesebb több. Ez egyaránt vonatkozik az online órák időtartamára illetve a tananyagra. Fontos, hogy ne terheljük túl a tanulókat, de a szülőket sem, hiszen a szülők nem pedagógusok, gyógypedagógusok, nem ismerik a tanítás, fejlesztés módszereit, technikáit.

Az Oktatásügyi Minisztérium javaslata alapján a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az online tanórák időtartama 15-30 perc között kellett megvalósuljon. (Ghid pentru desfășurarea activităților educaționale și terapeutic-recuperatorii în învățământul special și special integrat, 2020, IV. fejezet alapján, 44. old )

A tanórák megtartására számtalan digitális lehetőség nyílt meg. Ha sokat akarunk ebből használni, akkor egyiket sem tudjuk eléggé kitapasztalni. Ezért kiválasztottam néhány megoldást a sok lehetőség közül. Így el tudtam mélyülni abban a néhány kiválasztottban. A gyerekeknek nagyon fontosak a szabályok, a sok ismétlés. Igyekeztem olyan tartalmakkal, módszerekkel dolgozni, amelyek kipróbáltak, ismertek, vagy ha újszerűek, akkor az alkalmazások típusával már találkoztak a tanulók vagy a szülők. A továbbiakban néhány általam alkalmazott programot, honlapot mutatok be, melyeket az Oktatási Hivatal ajánlása alapján válogattam ki. (Farkas, A. és tsai, 2021, 13. fejezet alapján, 179201. o.) Ezek a fejlesztő, habilitációs/rehabilitációs célú alkalmazások lehetővé teszik, hogy a tanuló a saját szintjén és tempójában haladjon.

 Wordwall

Feladatkészítő alkalmazás a tanulók képességeinek és gondolkodásának fejlesztésére. Szerkeszthető feladatokat tartalmaz.

Azonnal visszajelzést ad.

A feladatok az egyéni szükségletekhez igazíthatók. Kész sablonok választhatók a feladatok elkészítéséhez, interaktív anyagok létrehozásához. Előnyös, hogy a tevékenységek kinyomtatása is lehetséges.



Okos Doboz

Fejlesztő játékok, tantárgyhoz köthető gyakorló és ellenőrző feladatok gyűjteménye. Jól használható a kognitív készségek (vizuális észlelés, figyelem, figyelemmegosztás, alak-háttér megkülönböztetés, analízis-szintézis, aritmetikai gondolkodás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, számlálás, számolás) fejlesztésére.

Dyscal

Matematikai műveleteket tartalmazó oldal, amely alkalmas:

- számolási zavarral küzdő; - diszkalkuliás; - tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésére is.

FejlesztElek

Oktatójátékok, segédanyagok, játékos fejlesztő feladatok gyűjteménye. Olvasás, nyelvtan, matematika témakörökben tartalmaz interaktív, illetve szükség esetén kinyomtatható feladatokat. 

Manó programcsalád

Az oktatójátékokban több száz olyan feladat megoldására van lehetőség, amelyek támogatják: - a hangok helyes kiejtésének gyakorlását; - a betűk képének felismerését és összeolvasását; - a szavak, majd a mondatok olvasását, alkotását; - egy évszakhoz kapcsolódóan a vizuális figyelem, a vizuális analízis és szintézis mellett a szókincs fejlesztését Szociális terület fejlesztését segítő alkalmazások, melyek különösen az autizmussal élő tanulók oktatásában hasznosak: 

ABA Flash Cards & Games-Emotions

Az érzelmek felismerését segítő program.

Több mint száz különböző érzelmet kifejező kártyát és interaktív játékokat tartalmaz.

Az összes kártya személyre szabható, és saját hangok hozzáadása is lehetséges.

Social Detective

A társas helyzetek felismerését segítő élményszerű alkalmazás.

Az applikáció három szintje videóval segít mások várható és váratlan viselkedésének megértésében, a személyközi megnyilvánulások értelmezésében.

A játékokon keresztül nyomon követhető a szociális készségek fejlődése, megtekinthető az eredmények százalékos aránya, akár grafikonon is.

Autimo-Discover emotions

Az érzelmek és az arckifejezések megértését segítő alkalmazás. Több mint ötven képet, rövid animációkat,videókat tartalmaz. A tartalom személyre szabható, és lehetővé teszi fotók és animációk hozzáadását.

Záró gondolatok

A gyermek attól tanul, akit szeret és elfogad. A tanuló többet tanul abból, ahogyan tanítják, mint amit tanítanak neki. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű tanulókra. Az ő esetükben nem helyettesíthető a személyes kapcsolat semmilyen fejlesztő szoftverrel, programmal, és úgy tapasztaltam, hogy az online oktatás minden diákomra negatív hatással volt - mind kognitív, mind szociális téren.

“Attól tanulunk valamit, akit elfogadunk, tisztelünk és szeretünk. A gyermek számára csak az a «tanító», aki érzelmileg is jelentős emberré tud válni az életében. Az ismeretek a személyiség elfogadásán át lehetnek “ vágyakozási célok”. Akihez szeretnénk hasonlóvá válni, aki vonzerőt gyakorol ránk, attól mindazt átvesszük, amit csak a számunkra kínál.” (Bagdy, E., 1997, 94. o.)

Bibliográfia

*** (2004), OMEC nr. 5379/2004 Ordin privind metodologia de organizare şi funcţionare a serviciilor educaţionale prin cadre didactice de sprijin/itinerante pentru copiii cu cerinţe educative speciale şcolarizaţi în învăţământul de masă

Bagdy Emőke (1997), A pedagógus hatásszemélyisége, Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai intézet, Debrecen.

Farkas Andrea és tsai (2021): Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye, Oktatási Hivatal, Budapest. Online elérhetőség:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/Modszertani_gyujtemeny_01_08_com pressed.pdf

Gyarmathy Éva (1998): A tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, Új Pedagógiai Szemle, 1998 november, 68-76.

https://www.researchgate.net/publication/313214465_ICT_and_special_educational_needs (A letöltés ideje: 2022.03.05.)

Ollé János és tsai (2013): Oktatásinformatikai módszerek, Elte Eötvös Kiadó, Budapest Ministerul Educației și Cercetării (2020), Ghid pentru desfășurarea activităților educaționale și terapeutic-recuperatorii în învățământul special și special integrat, Editura Didactică și Pedagogică S. A., București.

A digitális oktatás vagy a hagyományos oktatás a hatékonyabb?

Gál Ildikó, matematika szakos tanár Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium

A címben megfogalmazott kérdésre pontos választ adni nem egyszerű, mivel az online és a hagyományos órák a maguk módján egyedülállóak. Először nézzük, hogy mit is jelent pontosan a digitális oktatás.

„

A számítógéppel segített oktatás az oktatási vagy tanulási környezetben a számítógépek felhasználásának fontos szerepére utal. A lényege az, hogy a tanuló a tananyaghoz digitális formában jut hozzá, amelynek megtekintéséhez számítógépre van szüksége. A tananyag még így is sokféle úton eljuthat a tanulókhoz, ezek lehetnek például e-mail, különböző elektronikus adathordozók vagy akár a világháló.

A legtöbb esetben már előre elkészített strukturált anyagokhoz férhetnek hozzá a tanulók és a megtervezett felépítés miatt nincsen szükség a tanulási folyamatot felügyelő tanárokra sem. Nagy hátránya az, hogy a tanulók és az oktatók között nincsen kapcsolat, így a felmerülő kérdéseket csak a kiadott anyagok tudják megválaszolni, vagy az új kérdések esetén még azok sem. Ennek a megoldásnak viszont még van jövője, mert az olyan tanulni vágyó emberek igényét elégíti ki, akik régebben könyvek vásárlásával oldották meg információigényüket, de valamivel könnyebben használható eszközön keresztül szeretnék tudásukat gyarapítani.”[Dr. Fazekas Gábor – Balla Tibor – Dr. Kocsis Gergely, 2013, 1. fejezet: A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training)]

Most vizsgáljuk meg az online tanulás/tanítás előnyeit és hátrányait (Haywood, Lawrence, 2022, saját fordítás)

Előnyök:

interaktív alkalmazásokkal (kvízekkel, vetélkedőkkel, élő szavazásokkal) nagyon jól lehet mozgósítani a gyerekeket, így tudjuk ellenőrizni, hogy ott van-e az órán, érti-e az elmondottakat

olyan online feladatok elvégzése, amelyeket nem csak a tanórán lehet elvégezni, hanem önállóan is, a tanuló saját ritmusában

nem kell az osztály fegyelmezésével foglalkozni

mindenki lenémítja magát, ezért nem zavarja az órát, ha mással foglalkozik

tanulás miatt nem kell felesleges időt eltölteni utazással, így utazási költségek sincsenek.

egyéni tanulási utaknak is teret enged.

új módszertan kidolgozása és alkalmazása a tanító részéről

videón rögzíthető a tanári magyarázat, így a diák ezt annyiszor hallgathatja újra, ahányszor szükségesnek érzi

Hátrányok:

a diákok kötelességtudatának megőrzése

a diákok nagy részének kényelmetlen, ha az arcuk mindenki számára látható

a diákok figyelme könnyebben elkalandozik, akár az otthoni dolgok, akár az online tér miatt

a tanárnak is szüksége volt időre, hogy szemléletet váltson, hogy megtanuljon online felületeken dolgozni

a diákoknak is idő és gyakorlat kell, hogy a különböző alkalmazások használatát elsajátítsák

a megfelelő technikai eszközök és feltételek hiánya

nehezebben lehet az osztály munkáját felügyelni



nehéz az átállás a régi megszokott rendről, hogy az ember formális keretek között, tanártól tanul.

nem megfelelő infrastruktúra: állandóan “lefagyó” géppel vagy akadozó internettel demotiválóvá válik a tanulás.

 digitális kompetencia hiánya mind az oktató, mind a tanuló részéről.

A következőkben néhány matematikai fogalom bevezetését, illetve bizonyítási eljárások megtanítását nézzük meg a hagyományos, illetve a digitális oktatási módszerek segítségével. Erre a 7. osztályos matematika tananyagban szereplő Paralelogramma és sajátos paralelogrammák fejezetből választottam fogalmakat, feladatokat.

Először a paralelogramma, sajátos paralelogrammák és a trapéz fogalmának bevezetésére mutatok be egy lehetséges eljárást, amely jelenléti oktatás esetén megvalósítható. Ez a tevékenység papírcsíkok alkalmazásával3 történik (Dr. Pintér Klára, 2013, 11.3. Alakzatok c. fejezet alapján). A papírcsíkok tulajdonsága, hogy a két széle párhuzamos. Paralelogramma esetén: két különböző szélességű papírcsíkot fektessünk ferdén egymásra. Mit figyelhetünk meg? Milyen négyszögek keletkeznek?

A tanulók megfigyelhetik, hogy ha tetszőlegesen fektetjük egymásra a papírcsíkokat, akkor metszetként paralelogrammát kapunk. Ha a két papírcsíkot egymásra merőlegesen helyezzük egymásra, akkor a metszetük téglalap. Tehát innen megállapítható, hogy a téglalap egy paralelogramma. Ha olyan papírcsíkokat helyezünk egymásra, melyeknek szélessége azonos, akkor a metszetük rombusz lesz. Tehát innen megfigyelhető, hogy a rombuszok is paralelogrammák. Ha ezek az azonos szélességű papírcsíkok egymásra merőlegesen helyezkednek el, akkor a metszetük négyzet lesz. Tehát minden négyzet téglalap és rombusz is.

Trapézok esetén: Egy papírcsíkból vagdossunk le különböző négyszögeket! Mit figyelhetünk meg?

A diákok észrevehetik, hogy a vagdosás során keletkező négyszögek téglalapok, négyzetek, paralelogrammák, rombuszok, illetve általános trapézok és derékszögű trapézok lehetnek. Természetesen ez a módszer az online oktatás során nehezen kivitelezhető. A digitális oktatás esetén alkalmasabb a paralelogramma fogalmának bevezetésére, szerkesztésére a GeoGebra alkalmazás4 használata. Az ABCD paralelogramma megszerkesztésének lépéseit követhetjük nyomon a következőkben.

A paralelogramma tulajdonságait könnyedén megállapíthatjuk az ábrán szereplő szakaszok, illetve szögek mértékének összehasonlítása során.

A megoldás lépései:

Mind a jelenléti, mind az online tanítás esetében, a paralelogramma tulajdonságainak észrevétele után, ezeket bizonyítjuk is. Mindig azt szoktam mondani, hogy mértanban nem hiszünk a szemünknek, minden kongruenciát, merőlegességet stb. igazolni kell, a GeoGebra alkalmazás segítségével mégis hihetünk a szemünknek.

A négyszögekkel kapcsolatos “bizonyításos” feladatok megoldása

A geometria tanítása során talán az egyik legnehezebben elsajátítható rész a diákok számára az, amikor szakaszok, szögek vagy háromszögek kongruenciáját igazoljuk. A négyszögekkel kapcsolatos témakörben pedig nehéznek bizonyolú rész annak a bizonyítása, hogy bizonyos tulajdonságokkal rendelkező négyszögekről mutassuk ki, hogy valamilyen sajátos négyszög. Erre szeretnék egy módszert mutatni, amit kipróbáltam a diákjaimmal jelenléti oktatás során. A paralelogramma tulajdonságainak igazolásánál vegyük a következő tulajdonságot:

Tétel: Ha egy négyszög paralelogramma, akkor az átlói felezik egymást.

A gyerekek egy feladatlapot fognak kitölteni, amely végigvezeti őket a megoldáson. A Feltevéshez és Következtetéshez tartozóadatokategy-egymatricáranyomtatott “kártya”segítségével töltik ki. Az ábrát is érdemes előre elkészíteni, hogy a betűzések, számozások ne térjenek el az általunk elgondolttól.

Feltevés Következtetés ::

A kártyák a következőket tartalmazzák: A bizonyítás elvégzéséhez is a matricára nyomtatott kártyákat használjuk.

Tehát

A kártyák a következőket tartalmazzák:

belső váltószögek

Ha nem áll módunkban matricákra nyomtatni vagy nem szeretnénk, akkor úgy is eljárhatunk, hogya feladatlap alján feltüntetjük a választható elemeket, és azokból a gyerekek kitöltik a megfelelő helyeken.

Ezt a módszert könnyedén alkalmazhatjuk az online tanítás során is. Ha elkészítettük a feladatlapot, majd elmentettük pdf-ben, akkor a Liveworksheets alkalmazás segítségével egy interaktív feladatlapot készíthetünk belőle. Végezetül nézzük meg, hogy a fentiekben bemutatott fejezet során mi az ami nagyon jól működik a hagyományos oktatásban, és mi az ami az online oktatás során hatékonyabb. Jelenléti oktatás során:

a tanár a diákok által végzett szerkesztéseket tudja ellenőrizni

a tanár látja, hogy a diákok hogyan használják a vonalzókat, tudnak-e szögmérővel mérni, tudják-e helyesen használni a körzőt

ki tudja javítani az esetleges szerkesztési hibákat

Online oktatás során:

élvezetesebb formában lehet begyakorolni a paralelogrammák tulajdonságait (egyéni vagy csoportos kvíz, tanulókártyák)

sokkal részletesebben el lehet magyarázni a tananyagot

már a tanóra előtt át tudjuk nézni a Google Classroomba feltöltött házi feladatokat, így már úgy tudunk az órára „bemenni”, hogy tudjuk milyen fogalmakat, szabályokat kell még tisztázni

Bibliográfia

Buta, Carmen – Danciu, Alin – Duma, Nicoleta (2016): Útmutató a matematika digitális módszerekkel való tanításához VII. osztály. (15.-16. oldal). Oktatási platform: https://www.digitaliada.ro/ Koordinátor: Roșca, Adina. Fordította Lőrincz Tibor. Felülvizsgálta Pop, Cristian Petru. Online: https://www.digitaliada.ro/materiale-concurs/documente/1579Ghid_predare_Matematica_%20clasa_7_metode_digitale_magyar.pdf

Dr. Fazekas Gábor – Balla Tibor – Dr. Kocsis Gergely (2013): Elektronikus oktatási környezetek Debreceni Egyetem. A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0103 azonosítójú pályázat keretében valósulhatott meg. Online: https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/10/index.html (A letöltés dátuma: 2022.03.10.)

Dr. Pintér Klára (2013): Matematika módszertan. „Mentor(h)áló 2.0 Program"TÁMOP-4.1.2.B.213/1-2013-0008 projekt. Online változat: (Letöltés dátuma: 2022.02.20) http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Matematika_mdszertan/113_alakzatok.html

Haywood, Lawrence (2022): 20 Pros and Cons of E-Learning in Live Virtual Classrooms (+ 4 Free Tools!). (Letöltés dátuma: 2022.02.10.), saját fordítás: https://ahaslides.com/blog/pros-and-cons-e-learning-virtual-classroom/

IKT eszközök alkalmazása az óvodapedagógus munkájában az élethosszig tartó tanulás dimenziójában

Habinyák Erzsébet, óvodapedagógus Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és Csillagocska Óvoda

Az IKT-eszközök mindennapi életünk szerves részévé váltak, jelen vannak az élet minden területén. Fáyné (2016) szerint a mai gyermekek már jóval azelőtt használják az IKT-eszközöket és fogyasztják az általuk közvetített tartalmat, hogy írni-olvasni tudnának. Így ma már felesleges úgy tenni, minthaez afolyamat lassítható vagyérdembenmegakadályozható lenne, hiszenatiltás ellenére a számítógép, az internet a gyermekek hétköznapi életének természetes része, használják is azokat. A pedagógiában is új lehetőségeket nyitottak a digitális eszközök a tanítás-tanulás folyamatának megújításában, az értékelés hatékonyságának növelésében valamint a kulcskompetenciák mérésében egyaránt. A világjárvány által ránk kényszerített távoktatás szintén az IKT-eszközök használatát helyezte előtérbe, nélkülözhetetlenné váltak a pedagógiai munkában. Összekötő kapocsként szolgáltak az online oktatói tevékenységben, melynek egyik pólusán a pedagógus, a másik részén pedig a gyermekek és a szülők helyezkedtek el. Már az ezredforduló hajnalán, az International Business Machines Corporation (IBM) által Brüsszelben szervezett konferencián, az Európai Bizottság akkori oktatási biztosa felhívta a figyelmet az IKT kisgyermekkori, illetve korai tanulásban betöltött szerepének fontosságára. Képviselve az Európai Unió elhivatottságát és állásfoglalását, kijelentette, hogy az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata, hogy megnyerjék az óvodapedagógusokat az óvodai nevelés IKT-eszközök segítségével történő megújítására. (Fáyné és mtsai, 2016). Az óvodapedagógusoknakmegfelelő digitális műveltséggel kell rendelkezniük, tudniuk kell, hogy az óvodai nevelés mely szakaszában és hogyan használják ezen eszközöket hatékonyan a személyes, szociális és érzelmi fejlődés, valamint a kommunikáció, a nyelvi, a matematikai, a fizikális fejlődés és a kreativitás fejlesztése céljából. A gyermekek és szülők körében fontos a modern szemléletű óvodapedagógus szerepe, aki képes tájékoztatni az IKT veszélyeiről, be tudja vezetni a legkisebbeket a technológia hasznos és biztonságos használatába, emellett pedig segíteni tudja a szülőket, hogy otthon is megtehessék ugyanezt.

A megváltozott pedagógusi szerep az élethosszig tartó tanulás folyamatában

A neveléstudomány dimenziójában komplex és aktuális téma az élethosszig tartó tanulás, amely szoros összefüggésben áll az innovatív digitalis eszközök megismerésével és alkalmazásával. Az élethosszig tartó tanulás fogalmának a tartalma folyamatosan gazdagodott, napjainkban a következőképpen definiálhatjuk: a megszületésünktől kezdődő és a halálunkig tartó tanulási folyamatot foglalja magában, azaz már a beiskolázást megelőző kisgyermekkori nevelést és az aktív életkort követő időszakot is. A tanulás megvalósulhat formális, nem-formális, informális módon is; illetve minden tanulási tevékenység ide sorolható, függetlenül annak tartalmától (Tóth és mtsai, 2012). Korom (2010) szerint a tanári kompetenciák fejlesztése a tanárképzésnél kezdődik, majd folytatódnia kell a tanítással töltött évek alatt, különböző önfejlesztések és a rendszeres továbbképzések formájában, annak érdekében, hogy a pedagógusok lépést tudjanak tartani a tudományos, technikai változásokkal, és képesek legyenek felkészíteni diákjaikat ebben a változó világban a boldogulásra. A pedagógus saját döntése, hogy időt, energiát nem kímélve részt vegyen szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, fórumokon, amely által fejlődését, kíváncsiságát, tudásvágyát teheti lehetővé. Meggyőződésem, hogy az élethosszig tartó tanulás igényének természetességét az óvodában alapozhatjuk meg. Később az iskolában a tanulók minden korábbinál könnyebben követhetik érdeklődésüket, és egyáltalán, olyan területek iránt érdeklődhetnek, amelyeknek korábban akár a létezéséről sem tudhattak.

Napjainkban a pedagógusi szerep is változóban van. Szili (2012) meglátásában a probléma abból adódhat, hogy a pedagógusok nagy része még nem tanulta meg az IKT eszközök alkalmazását, vagy éppen most tanulja. Ezért a technikai problémák sokszor bizonytalanságot jelenthetnek számukra, s úgy érezhetik, hogy ezáltal megkérdőjelezhetővé válik tekintélyük. Ezek a nehézségek, problémák hátráltathatják a pedagógust, hogy munkájában kihasználja az IKT-ban rejlő lehetőségeket. A pedagógus személyisége mellett gyakorlati munkájában fontos szerepet játszik az oktatási és nevelési céljaihoz, a csoport összetételéhez igazodó módszerek kiválasztása, alkalmazása. Falus Iván (2006) az oktatási módszereket három kategóriába sorolja: klasszikus módszerek, interaktív módszerek és újgenerációs módszerek. Tekintsük át bővebben az óvodai tevékenységek során is alkalmazható újgenerációs módszereket. Ide sorolhatjuk a projekt módszert, a kooperatív módszereket és a számítógépes módszereket, valamint az internet és a multimedia használatát. E módszerek alkalmazásakor elengedhetetlen a pedagógus tájékozottsága, tudása, kreativitása. Az információs társadalom, a gazdasági élet önállóan gondolkodó, saját munkáját ütemezni, tervezni tudó, a kommunikációs technikákat jól ismerő, az információs technológiákban jártas munkaerőt keres. Erre kell az oktatási intézményeknek felkészíteniük a „majdani munkaerőt”, a jelenlegi diákokat. A pedagógusoknak keresni és alkalmazni kell azokat a módszereket, amelyek a későbbi korszak kihívásaira készítenek fel. Nekünk, óvodapedagógusoknak mindebből az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése, az alapozás jut.

Az online tér, mint az óvodapedagógus felkészültségének hiteles forrása

Magam is azt vallom, hogy az óvoda falain belül ne adjuk meg a gyermekeknek a lehetőséget arra, hogy játék, nevelés, szocialializáció helyett a televízió és számítógép rabjává váljanak. Feltevődik a kérdés, hogy az óvodapedagógusok hogyan tudnak lépést tartani a modern digitális világgal és beépíteni a mindennapi nevelő-oktató munkába oly módon, hogy biztosítani tudják a hatékony fejlesztést. A válasz a szakirodalmi forrásokban fellelhető Falus Iván által meghatározott újgenerációs, innovatív módszerek és eszközök hatékony alkalmazásában rejlik. Ezen módszerek gyakorlatba ültetéséhez elengedhetetlen a pedagógus nyitottsága, képzettsége, kíváncsisága, kreativitása és tudása. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy a mindennapi óvodai nevelés során hogyan alkalmazhatjuk ezeket az innovatív módszereket és eszközöket annak érdekében, hogy a gyermekek könnyebben megismerjék az őket körülvevő világot és érdekesebbé, változatosabbá tegyük az oktató-nevelő munkát.

A 21. századtól kezdődően a szakkönyvek és szakújságok világát fokozatosan felváltották a különböző virtuális honlapok, csoportok, hivatalos oldalak ahonnan a pedagógusok ötleteket meríthetnek. A munkafüzetek helyett kreatív feladatlapokat, játékötleteket lehet letölteni és sokszorosítani a gyermekek számára. A virtuális tér holisztikus eszközként segíti a pedagógusok munkáját a környezeti tárgyak, élőlények, természeti jelenségek bemutatása során. Ma már csak megfelelő elekrotechnikai felszereltségre van szükség és a valóság egy kis szeglete képekben tárul a gyermekek elé. Több tíz évvel ezelőtt a pedagógusok kézzel rajzolt és festett szemléltetőket készítettek, melyeket nagy becsben őrizve több generáción keresztül fel tudtak használni az intézményes keretek között zajló oktatás során. A gyorsan fejlődő évek során az IKT eszközök használata az óvodában is teret nyertek. Megjelentek az okos táblák, diavetítő helyett a projektor, különböző hang- és képeffektusok digitalizált változata. A pedagógus tájékozottsága, felkészültsége és kreativitása szükséges ahhoz, hogy ezeket az innovatív módszereket és eszközöket össze tudja hangolni a hagyományos módszerekkel és a helyzetnek megfelelően alkalmazza őket. Említést kell tennünk a közösségi oldalak oktatásban kifejtett szerepéről és hatékonyságáról is, hiszen napjainkban a szülőkkel való kapcsolattartás egyik fontos színterévé vált. Egy osztály vagy csoport megalakulása alkalmával a szülők létrehozzák saját virtuális csoportjukat, amelyen keresztül kommunikálnak egymással és a pedagógusokkal egyaránt. Ez a jelenség a 2020-as évek folyamán teljesedett ki, amikor Románia teljes oktatási rendszere az online térbe volt kényszerülve a világjárvány miatt. Fiatal és idősebb pedagógusok végzettségtől és képzettségtől függetlenül a virtuális tér birodalmában találták magukat, ahol szülőkkel és diákokkal együttműködve kellett

megbírkózzanak a napi feladatokkal. Az IKT-s eszközöknek óriási szerep jutott a tanítás - tanulás folyamatában. Az óvodás korú gyermekek esetében a szülőkre hárult a feladat, hogy a pedagógus irányításával fejlesszék, neveljék gyermekeiket.

A pedagógusok felkészültsége, folyamatos önképzése az élethosszig tartó tanulás jegyében szükséges ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a folyamatos fejlődéssel, digitális haladással, annak érdekében, hogy a megszerzett tudást gyakorlatba tudják ültetni a mindennapi tanítás során módszerek, eszközök, jó gyakorlatok formájában.

Bibliográfia

Falus Iván (2006): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiakó, Budapest Fáyné Dombi Alice, Hódi Ágnes és Kiss Renáta (2016) IKT az óvodában: Kihívásoés lehetőségek, Magyar Pedagógia 116. évf. 1. szám 91–117.

Korom Erzsébet (2010): A tanárok szakmai fejlődése − továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén Iskolakultúra 1. sz. 78-91

Szili Katalin (2013): Az IKT alkalmazása a gyógypedagógiában. Letöltés: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/az_ikt_alkalmazasa_a_gyogypedagogiaban_V2/ Tóth Éva, Borbély-Pecze Tibor, Bors–Szegedi Eszter (2012): Az egész életen át tartó tanulás eszközrendszere. Tempus Közlapítvány, Budapest.

Online versus szemtől szemben

Hasas Tünde igazgatóhelyettes, matematika és informatika szakos tanár Nagyvárad, Lucreția Suciu Általános Iskola Mottó: "Nem a legerősebb faj lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leggyorsabban képes változni."

(Charles Darwin)

Avilágjárványkezdeteóta,amiótaazosztálytermi oktatásitevékenységonlinetevékenységgé vált, folyamatosan küzdünk az alkalmazkodásért. A minisztérium és a tanfelügyelőség, akiktől elvárjuk az útmutatást, küzdenek a megoldások megtalálásáért; az igazgatók igyekeznek életképes megoldásokat találni, amelyek összeférhetőek iskolájuk sajátosságaival, a tanárok a legjobb módszereket keresik a diákjaikkal való kommunikációra, figyelembe véve a tanított tantárgy sajátosságait, a diákok életkorát és nem utolsó sorban a családok pénzügyi lehetőségeit ahonnan a diákok származnak. A diákok ismételten az oktatás alanyává váltak, alkalmazkodva az új körülményekhez. Vagy nem.

Az utóbbi évben számos véleményt volt alkalmam meghallgatni, az online tanítási tevékenység mellett és ellen, figyeltem az iskolámban végzett tevékenységeket, és rálátásom volt azokra az iskolákra is, ahol saját gyermekeim tanulnak. Hallottam olyan tanárokat, akik azonkeseregtek,hogysajnos az osztályban nincs minden diáknak grafikus táblája (a számítógépen, webkamerán, mikrofonon kívül), mert a szűlők nem hajlandók megvenni, illetve olyan tanárokat is, akiknek nincs saját okos telefonjuk vagy számítógépük. Persze, azóta beszerezték, vagy használják az iskolai gépeket. Beszéltem különböző helyzetekben lévő szülőkkel, akik nem engedhetik meg maguknak az internetelőfizetéseket, olyan családokkal, akiknekcsakegytelefonjuk van és több gyermekük, illetve amásik véglet, szülőkkel, akiket éjszaka ébreszt fel a telefon pityegése, mert akkor tette fel az új leckét a tanár, szülők, akik dolgozni járnak és kénytelenek egész nap a képernyők felügyeletére hagyni gyermekeiket. Vannakolyan boldogesetek, amikorakereslet megfelel a kínálatnak,ha vannak benne lelkesedéssel résztvevő tanárok és erős akarattal és képességekkel rendelkező diákok, azaz szorgalmas és okos gyerekek, akiket anyagi lehetőségekkel rendelkező család támogat.

Vannak olyan érvek, amelyek vonzóvá teszik az online oktatási tevékenységet. Számítástechnikatanárként is vonzott ez a fajta tevékenység, hallgatóként is részt vettem távoktatási programokban, és tetszettek. Most a katedra másik oldalán vagyok, és látom, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy ilyen rendszer bevezetésének és működtetésének.

A tanároknak nemes küldetésük van, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk, csak e küldetés teljesítésének módjával nem egyeznekavélemények. Atanárokfeladatai: szervezetten és tervszerűen közvetítik a fiatal generációk számára az elmúlt generációk által létrehozott kulturális értékeket,

vezetik az első lépéseiket a tudás és az élet különböző területein, figyelik személyiségük kialakulását, iskolai és szakmai orientációjukat. Ez nem könnyű, magában foglalja a tankönyvekben említett úgynevezett "pedagógia művészetét", szükséges hozzá tapintat, empátia, a gyermekek szeretete, természetesen a tanított tantárgy mély és alapos ismerete, de mindez soha nem lesz elég hatékony kommunikáció nélkül. Meg kell győzni a diákot az együttműködéshez, meg kell győzni arról hogy bizzon bennünk.

Septimiu Chelcea1 a Közvélemény. A meggyőzés és a manipuláció stratégiái munkájában azt állítja hogy, a meggyőzés első nagy elméletét Arisztotelész dolgozta ki. Az ókori filozófus a meggyőzés három típusát különböztette meg: ethos – a beszélő tekintélyén alapuló meggyőzés, logos - az érvelés logikáján alapuló meggyőzés és pátosz – az érzelmeken alapuló meggyőzés.

A diákok először a tanár nonverbális viselkedését érzékelik. Ennek alapvető szerepe van a beszélővel kapcsolatos vélemény kialakításában. Aki meg akar győzni, annak mindenekelőtt fel kell építenie hitelességét. A tanár öltözködési stílusa, arckifejezése, testtartása, üzenetek és fényképek közösségi hálózatokon való közzététele, az átadott üzenet és saját viselkedése közötti egyezés csak néhány elem, amely befolyásolja ezt a hitelességet. További befolyással bíró elemek: más felnőttek viszonyulása a tanárhoz (ha a kollegák nem tisztelik, a diák sem fogja), kisebb településeken a szomszédok, rokonok véleménye. Online térben ezeknek csak a töredéke hatol át, így a tanárnak sokkal több hangsúlyt kell fektetni a beszéd elemeire: hangnem, hangsúly, hatásszünetek. Többször kell kérdezni, visszakérdezni, mert a diákok figyelme elterelődhet a képernyőről, a monoton hangon előadott lecke unalmas lehet és kellemes háttérzajjá alakulhat egy másik elfoglaltság mellett. A figyelemmegtartásra szánt idő és energia viszont az átadott információ rovására mehet, sokkal kevesebb adatot tudunk átadni a diákoknak, ami nem feltétlenül rossz, csak ki kell válogatni a fontosabb részeket és azokra koncentrálni. Kollegák tapasztalatai szerint, az osztályteremben felépült hitelességet meg lehet tartani az online tanítás alatt is, viszont nagyon nehéz kiépíteni a kezdő osztályokban (ötödik, kilencedik). Sokat ront a hitelességen az is hogy sokszor követhetetlenül változnak akörülmények,adiákoka médiából értesülnek arról,hogyonline tanításvanvagyvakáció. Mi tanárok nem merünk olyan információkkal kiállni eléjük, amit nem hivatalosan kaptunk meg. Ez régebben is volt, de kisebb mértékben, kezelhetőbben. Mikor a kilencedikes diák érdeklődőtt afelől, hogy milyen tantárgyakból fog érettségizni, tudtam válaszolni rá: „idén ezek a vizsgatantárgyak, ha nem változik a következő három évben, te is ezekből vizsgázol majd, de egyelőre tanulj mindenből, ráérsz fontossági sorrendet megállapítani a tantárgyak között két év múlva is”. Most már hétről hétre kapjuk az új információkat, nehezebb tervezni és választhatunk, hogyellenőrizetlen, médiában látott/ hallott/ olvasott információval látjuk el a diákokat, kockáztatva hogy valótlan adatokat mondunk, vagycsak a „biztos”tényeket mondjuk el és ezért tájékozatlannak tününk, hiszen ők már réghallották a tévében, amire mi azt mondjuk, hogy nem biztos. Mindkét esetben csak veszítünk a nehezen felépített hitelességünkből.

Másodszor meg kell ismerni a diákok életkorának, családi és társadalmi környezetének sajátosságait, szükségleteit, motivációit, érdekeit, törekvéseit és értékrendjét. Így az információ továbbításának folyamatát hozzá kell igazítani a tanulók sajátosságaihoz és ahhoz, hogy képesek legyenek ezeket az információkatasszimilálni.Amikorkérdezik tőlem,hogymit szeretekalegjobban

a szakmámban, azt szoktam válaszolni hogy a gyerekek szemének csillogását, amikor megértik a magyarázataimat. Amikor “leesik a tantusz” és elhangzik, hogy „Hát ezt megértettem! Nem is nehéz.”. A tapasztalt tanárok képesek az elkészített leckét az osztályban változtani, hozzáigazítani a diákok reakciójához, újramagyarázni, másképp magyarázni, ha szükséges, illetve továbblépni, összetettebb feladatokkal előrukkolni, ha a diákok a vártnál könnyebben értik az anyagot, hogy ne kezdjenek el unatkozni. Ezzel a leckék érdekesebbé, hasznosabbá válnak. Jó esetben a tanítási folyamat alkalmazkodik a diákok képességéhez, szükségleteihez, de ehhez a tanárnak szüksége van a visszacsatolásra. Tavaly a közmédiában többször teret kaptak a diákok jogai vagy kötelességei a kamerák bekapcsolását illetően. Az utolsó általam ismert rendelet, amely ezt szabályozza a 6.200/16.12.2020 számú miniszteri rendelet. E rendelet szerint azok a tanulók, akik videokamera nélkül ülnek az órán, de kommunikálnak a tanárokkal és válaszolnak a kérdéseikre, nem tekinthetők hiányzónak. A helyzet azonban megváltozik az értékelések esetében, amikor a tanulóknak be kell kapcsolniuk az audio-video rendszert. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a tanárokkal szemben csak egy osztálynyi, névvel ellátott fekete négyzet található, azoknak kell tanítani. Nem csoda, hogy a tanárokat frusztrálja,hiszennem látjákaz arcokonhogymegértették-ealeckét, sőt aztsem hogyrájuk figyelnek-e egyáltalán.Nem tudunk „kilépni”aképernyőből hogyellenőrizzük,mit csinálnakközben a diákok. Persze, hogy nagyon megerőltető órákat ülni a gép előtt, és a kezdeti lelkesedés után jön az unalom. Személyes tapasztalatom, hogy az egyik gyermekem osztályában a tanárok panaszkodnak, hogy a gyermekek egy része nem kapcsolja be a kamerát, másik része meg úgy állítja be a kameráját hogy a szekrény tetejét, esetleg a gyermek feje búbját láthatja a tanár. Abból nem fog rájönni, hogy figyelnek órán és 50 percen belül 20-25 diák személyszerinti megszólítása megint csak sok időt vesz el. Ilyenkor jól jöhet egy online játék, kahoot vagy más hasonló, de minden órára újat készíteni fárasztó és egy idő után az is unalmassá váhat. Másik személyes tapasztalat, amikor egy diákot hallottam azzal kérkedni, hogy ő szó szerint „álmából felébresztve is tudta a leckét”, tehát elaludt a laptop mellett, és amikor a tanárnő szolította, akkor felébredt, megismételtette a kérdést, és helyesen válaszolt. Ez az iskolában biztos nem történt volna meg. Lényegében a tanítás már nem is videó, csak audió, hiszen a tanár megoszthat képernyőt, mutathat ábrákat, de a diákok, felügyelet nélkül, kamera által sem látva, csak kis mértékben fognak odafigyelni. Persze a felmérőkőn és vizsgákon látszani fog a figyelem és tudás hiánya, de hát majd azokat is hozzáigazítjuk a diákok ismereteihez és minden rendbenlesz. Ittishátránybanvannakazok,akikkezdőosztályokattanítanak,hiszenősszelegyhónap alatt nem tudták rendesen megismerni azokat az osztályokat.

A diákokat, különösen fiatalon, nagyban befolyásolják az érzelmek. Az érzelmek vonzerején alapuló hitet bizonyos értékek stimulálhatják: igazságosság, körültekintés, nagylelkűség, bátorság. Az óvodások és az általános iskolások esetében úgy gondolom, hogy a tanulási folyamat nem történhet kizárólag online, bármennyire is fejlődtek az oktatási platformok. Feltételezzük, hogy a gyermekek szüleinek van munkája. Ezek a gyerekek elsősorban túl fiatalok ahhoz, hogy felügyelet nélkül maradjanak otthon. Másodszor, egyetlen telefon, táblagép vagy számítógép sem képes érzéseket, érzelmeket közvetíteni, meggyőződéseket és karaktereket létrehozni. Az óvodások és a fiatal diákok megtanulják, hogyan kell másokkal kapcsolatba lépni, az óvonénivel, a tanítónénivel, az osztályfönökkel, a tanárokkal, egymással, megtanulnak alkalmazkodni a társadalmi környezethez. Ha csak az online tanulásból profitálnak, a társadalmi alkalmazkodás teljes feladata a családok vállára esik, és növeli annak kockázatát, hogy a fiatalok rosszul alkalmazkodjanak a társadalomhoz. Ezen korcsoportok esetében úgy gondolom, hogy a közvetlen, személyes kapcsolatra épülő

hagyományos oktatást össze kell hangolni az online tanulással, az utóbbi aránya az életkor előrehaladtával növekedhet.

Egy "igazi" tanárnak ismernie kell és ki kell használnia mindhárom meggyőzésfajtát annak érdekében, hogy tanítványait az iskolai sikerhez vezesse. Az online tanítás ebben a formában, ahogy most zajlik, erósen megnehezíti a tanárok munkáját, kihat a tekintélyre, érvelésre, illetve az érzelmekrealapuló tanításra.Agyerekeknek sem könnyebb,hiszen most aza„menő”hakihasználjuk a rendszer gyengéit, és telefonon játszunk óraközben, beszélgetünk vagy felmérő közben különböző taktikákkal érünk el jobb jegyet (üzenetváltás osztálytársakkal, tankönyv a kamera fölötti polcon, online tankönyv kinyítva egy másik ablakban, számológép használata), sokszor a szülők támogatásával vagy hallgatólagos beleegyezésével. Ezáltal a jegyek jobbak lesznek, de a tudás és a morális szint csökken. A szülőknek talán a legnehezebb, hiszen a gyermekeik jövőjéről van szó. Ismerek olyan szülőket, ahol az egyiknek fel kellett adni a munkahelyét, hogy online időszakban felügyelhesse ovódás gyermekét. A nagyobb gyerekeket már gyakrabban hagyják felügyelet nélkül, hiszen a pénz kell a megélhetéshez, de ennek következménye, hogy a túlzott szabdság hatására, a gyerekeink elkanászodnak, túl hamar „önállósodnak”, a szabadjára engedett gyeplőt késöbb nehéz újra rövidre fogni.

Minden gyermeknek az állam által garantált alkotmányos joga van az ingyenes oktatáshoz. Az online oktatás működésének egyik legnagyobb problémája a társadalmi egyenlőtlenségek által generált megkülönböztetések. Sok olyan diák van, aki nem élvezi a laptop, tablet vagy okostelefon, a nagy sebességű internet előnyeit. Vannak, akik szüleik telefonján dolgoznak, amikor hazaérnek a munkából. Vannak olyan családok, akiknek egyetlen eszközük és több gyermekük van. Ebben az esetben lehetetlen olyan órarendet szerkeszteni, hogy a tanárok és a diákok virtuálisan, de valós időben találkozhassanak. Mit válaszolhatok az anyának, aki azt kérdezi tőlem, hogy az 5 gyermek közül melyiknek adja az egyetlen számítógépet a családban, amikor elkezdődnek az órák? Szerencsére ez a probléma "csak" adminisztráció és pénz kérdése. Elegendő pénzeszközzel és megfontolt felhasználásukkal e problémák túlnyomó többsége megoldható, időben. Nagyon hosszú idő alatt. A mi iskolánk több mint négyszáz tanulója közül közel háromszáznak nincs saját eszköze. Ezeknek több mint fele él olyan háztartásban, ahol nincs egy okostelefon sem. Kaptunk összesen 5 tablettet egy közeli plébániától. A tanítónők felmérték a diákokat második felév elején, mikor számukra újrakezdödött az iskolai tanítás. Arra a következtetésre jutottak, hogy át kell ismételniük az egész anyagot, hiszen sok diáknak esélye sem volt részt venni az online órákon.

Véleményem szerint a múlt év tavaszán egy másik jelentős probléma is jelentkezett: a túlzott szabadság. Az iskolák és a tanárok szabadon választhatták meg a használt oktatási platformot, ugyanakkor elfogadhatók voltak a közösségi hálózat csoportja is (Facebook). Mindegyik felületen új órákat tarthattak, összefoglalhattak, a diákokkal folytathattak megbeszéléseket, értékelhettek vagy nem értékelhettek. A diákoknak részt kellett venniük, de ha nem vettek részt, nem büntethették őket. Ez a probléma szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Kényszeríthetők-e az iskolák bizonyos oktatási platformok használatára? Az informatikatanárok munkaköri leírása nem tartalmazza a programok telepítését, a kollégáknak szánt útmutatásokat, több száz tanuló és tanár számára felhasználónevek, jelszavak létrehozását, a platformok napi ellenőrzését. Kötelezhető-e a tanár, hogyhaladjon tovább a tantárggyal, amikor csak az osztálytöredéke vesz részt az órákon? Kötelezheti-e a tanuló részvételét, ha nincs eszköze? Kényszerítheti-e a szülőt arra, hogy vásároljon eszközöket, ha nincs jövedelemforrása? Ha a hallgatók online részvételi lehetőségének

kérdése szabályozott, akkor az órák tartalma is szabályozható, a tanárok is képezhetők. Nem minden tartalom alkalmasonlinetevékenységre,példáuligazi kihívássáválhataszámítógép felhasználásának oktatása olyan osztályok számára, amelyekben a hallgatók fele férhet hozzá telefonhoz, és egyiknek sincs számítógépe. Le lehet adni a tanterv tartalmát, el lehet magyarázni, be lehet mutatni képernyőmegosztással, de elmarad a lényeg, a kompetenciafejlesztés, a tapasztalat megszerzése.

Mindezen problémák ellenére láttam és tapasztaltam - beleértve az iskolámat is - olyan eseteket, amikoraz oktatási tevékenységakadálytalanulfolytatódott, boldog esetek atanárhoz kötődő diákokkal és az oktatással törődő szülőkkel. Nagyobb diákok esetében, nagyobb felelősségtudattal, ez atávtevékenységaprojektmódszerével együtt nagyszabadságot kínáltérbenés időben,és kihívást jelent a tanulók kreativitására, ami valódi előrelépéshez vezet. Nagyon alkalmasnak tartom egy nagyobb anyag (szöveggyűjteményvagyprobléma) továbbítására, ezáltal papír és pénz megtakarítás, továbbáazotthonitanulásidőtéspénzttakarítmegaszállítással.Nagyobbosztályokesetébenpéldául két hét személyes találkozás kombinálható két hét online tevékenységgel, ezáltal támogatva a diákok függetlenségét és felelősségét, de erre nem minden tantárgy alkalmas.

A jövőben úgy gondolom, hogy a tantermi tevékenység továbbra is az oktatás alapja marad, színesebbé tehető, de nem helyettesíthető az online oktatással. Személy szerint szeretek kommunikálni a diákokkal, mindig voltak osztálycsoportok, ahová anyagokat tölthettem fel, vagy beküldhették a munkáikat, de a személyes kapcsolatot kihagyhatatlannak tartom. Az is lehet, hogy én, sok más kollegámmal együtt tévedünk, és végül nem azok a diákok lesznek a legsikeresebbek, akik a legszorgalmasabbak, vagy a legjobban teljesítenek, hanem azok, akik megtanulnak alkalmazkodni, akár megtalálva és kihasználva egy új és törékeny rendszer hiányosságait.

Bibliográfia

Chelcea, Septimiu (2006): Opinia publică. Strategii de persuasiune şi manipulare, Bucureşti, Editura Economică; Dinu, Mihai (2004): Fundamentele comunicării interpersonale, Editura All; Pânișoară, Ion Ovidiu (2015): Comunicarea eficientă. Modele de interacțiune educațională,Editura Polirom, Iași.

Iskolai könyvtár egy változó világban

Marton Renáta, könyvtáros Nagyvárad, Országos Magyar Továbbképző Központ

„Hazára minden embernek szüksége van, persze nem olyanra, amilyennek a primitív, melldöngető hazafi képzeli, olyanra sem, mint a vallásé, vagyis holmi túlvilági haza bágyatag ízelítőjére, nem, az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.”23 (Esterházy Péter)

„Az eszményi könyvtár, mit tudom én, 53 millió könyvvel, az ott van, mint egy kincs, amihez nem nyúlhatna senki, hisz az értékét épp azáltal őrzi, hogy mindig készen áll rá, hogy a saját értékén álljon, más szóval hogy készen álljon, és kész.”24 (Krasznahorkai László)

Jelen dolgozat célja rávilágítani az iskolai könyvtár aktuális helyzetére és lehetőségeinek korlátozott mivoltára, valamint alternatívákat kínálni horizontjának bővítésére és szélesítésére, ugyanis ebben a dinamikus, folyton változó világban kénytelen lépést tartani a könyvtárhasználók (olvasók) információ-szükségleteivel, a technika gyors ütemű fejlődésével és fejlesztésével, s nem utolsó sorban helytállni kényszerül az oktatás és nevelés online világában.

A hagyományos értelemben vett (iskolai) könyvtár értelmezése szerint egy olyan hely, amely könyveket tárol, rendszerez és kölcsönöz,25 noha ennél sokkal többről van szó: „[a könyvtár] hagyományos feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása volt. Az információs forradalom óta a könyvtár feladatának tekinthető az interneten elérhető adatok felkutatása, értelmezése és használata is, de főkent a diákok ehhez kapcsolódó kompetenciáinak fejlesztése”.26

A XXI. század digitális korszaka gyökeresen megváltoztatta az információigényt s ezzel párhuzamosan az információáramlást is, hiszen a korábbi egy- és kétirányú kommunikációt felváltotta a többirányú kommunikáció.27 Eme multidimenzionális térben való lét nélkülözhetetlenné tette a digitális folyamatok megjelenését és az egyre növekvő térhódítását a könyvtárak világában, ahol a számítógép megjelenésén és az elektronikus könyvtári regiszteren át az online katalógusig –

23 ESTERHÁZY Péter, Az elefántcsonttoronyból, Bp., Magvető, 1991. https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-Az_elefantcsonttoronybol-71 [2021. 01. 18.]

24 KRASZNAHORKAI László, Aprómunka egy palotáért Bejárás mások őrületébe, Bp., Magvető, 2018. https://reader.dia.hu/document/Krasznahorkai_Laszlo-Apromunka_egy_palotaert-31687 [2021. 01. 18.]

25 CSAPODI Csaba–TÓTH András–VÉRTESY Miklós, Magyar könyvtártörténet, Bp., Gondolat, 1987. https://mek.oszk.hu/03100/03159/pdf/03159.pdf [2021. 01. 18.]

26 TRESZKAI Anett, könyvtár szerepe a 21. Század iskolájában, s.l., 2018. http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/A-konyvtar-szerepe-a-21-szazad-iskolajaban [2021. 01. 18.]

Lásd még: NÉMETH Szilvia–TRESZKAI Anett, A fiatal korosztály modern könyvtári terei és annak tervezése a közösség bevonásával=Módszertani mozaikok. Kutatások és válogatott tanulmányok gyűjteménye, Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2020, 401 427. https://mek.oszk.hu/20600/20694/20694.pdf [2021. 01. 18.]

27 PINTÉR Róbert, Úton az információs társadalom megismerése felé=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 11–29. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.]

Lásd még: FORGÓ Sándor, A kommunikációelmélet alapjai, Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8784/03_a_kommelmelet_alapjai.pdf?sequence=1&isAllowed= y[2021. 01. 18.]

implicit módon az online adatbázisok megjelenéséig –, s nem utolsó sorban a digitális könyvtár és az elektronikus könyvtár létrejötte felé, egyenes út vezetett. A technika vívmányai gyökeres és dinamikus változásokat idéznek elő az információ és dokumentáció világában, megsokszorozva az információáramlás gyorsaságát, kitágítva a tér-idő horizontját.28 Ehhez a tényhez kényszerül felzárkóznia és egyben alkalmazkodnia is a könyvtárnak –főként a tudomány szolgálatának élvonalában álló egyetemi és tudományos könyvtárnak –, amely nem maradhat neutrális ebben a technikai fejlődésekkel korrelált információáradatban, főként most, az aktuális koronavírus-járvány okozta online oktatás (és nevelés) időszakában, amikor egyre nagyobb az igény a digitalizálás és EOD szolgáltatás,29 az elektronikus és digitális könyvtárak,30 valamint az online oktatási segédanyagok – többek között oktatási platformok fejlesztésére –, 31 s ezzel párhuzamosan az IKT eszközök meglétére és alkalmazására.32 Erre az új helyzetre próbálnak válaszolni az iskolai könyvtárak is (hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt), új utakat törve az online oktatás-nevelés, és ezzel karöltve IKT világában.33

Az angol iskolák és könyvtáraik reagáltak talán a leggyorsabban a kialakult új szituációra, hiszen a digitális oktatás nem áll távol a homeschooling34 oktatás fogalmától, amely egyre elterjedtebb főként az amerikai kontinensen.35 A tanulók olvasásfejlődésének támogatása érdekében a Denbigh High School (Luton, Egyesült Királyság) könyvtáraújszolgáltatásokatvezetettbeaCovid19 járvány idején: Google Apps For Education (GAFE) és a Google Classroom platformok beépítésétakönyvtárba,ígylehetőségetbiztosítvaadiákokkal,mintelsődlegeskönyvtárhasználókkal folytatott új kommunikációs módszernek, helyet biztosítva az egész iskola számára a diákok és a tanárok közötti kapcsolat fenntartására. Ez a közeg létrehozott egyonline olvasási környezetet, amely együttműködő és szociális, javítja a tanulók előmenetelét.36 A Google Sheets szoftver segítségével alkotott digitális olvasási naplók lehetővé teszik a diákok és a tanárok számára, hogy nyomon kövessék haladásukat a céljukhoz képest, visszakereshetősége révén a diákok és tanárok számára állandó jelleggel hozzáférhető. A tudás és információ felmérésének lehetősége eleve adott, hiszen amikor a diákok elkészítik az olvasási naplót, és a kapott információkat és pontszámukat hozzáadják a naplóhoz, azonnal láthatják a RAG (piros / sárga / zöld) színkódot. Ez a Google Sheets képletein keresztül beállítható, úgyszintén a visszajelzések (megjegyzések és javaslatok) is beállíthatóak.

28 KINCSEI Attila, Technológia és társadalom az információ korában=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 47–64. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.]

29 SZALÓKI Gabriella, Az „E-könyvek igény szerint” (EOD) szolgáltatás használói szemmel, TMT, 55 (2008) /10, 461469.

https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/7459 [2021. 01. 18.]

30 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális, s.l., Typotex Elektronikus Kiadó Kft, 2007. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/ch09s03.html [2021. 01. 18.]

31 Magyar Digitális Oktatásért Egyesület, távoktatás tanári szemmel. https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/ [2021. 01. 18.]

32 NÁMESZTOVSZKI Zsolt, Az IKT eszközökalkalmazásának módszertani különlegességei, Szabadka, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2013.

http://blog.namesztovszkizsolt.com/wpcontent/uploads/2009/10/AzIKTEszkozokAlkalmazasanakModszertaniKulonleg essegei.pdf [2021. 01. 18.]

Lásd még: BUDA András, IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett?, Szeged, Belvedere Meridionale kiadó, 2017. http://real.mtak.hu/53587/1/Buda%20Andras%20-%202017%20-%20IKT%20ES%20OKTATAS%20%20Belvedere%20Meridionale.pdf [2021. 01. 18.]

33 CSÍK Tibor, Könyvtár és iskola. Tanulmányok, Bp., ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/47175/K%C3%B6nyvt%C3%A1r%20%C3%A9s%20iskola_.pdf?seq uence=1 [2021. 01. 18.]

34 SCHULMEISTER, Rolf, eLearning in the USA: The Standard? The Benchmark? https://eleed.campussource.de/archive/3/688 [2021. 01. 18.]

35 RAY, Brian D., Research Facts on Homeschooling, s.l., National Home Education Research Institute, 2015. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED556234.pdf [2021. 01. 18.]

36 NORTHWOOD, Sarah, Development and Discussion 2020 – How can digital education platforms enhance pupils’ experience of the library? https://www.sla.org.uk/article/dawn-woods/development-and-discussion-2020-how-can-digital-education-platformsenhance-pupils-experience-of-the-library [2021. 01. 18.]

A platform lehetőséget biztosít a folyamatos kommunikációra és együttműködésre azáltal, hogy észrevételeket és javaslatokat lehet hozzáfűzni az olvasási naplókkal kapcsolatban, és kulcsfontosságú információk tehetőek közzé az online portálon. Az Accelerated Reader, a Renaissance Learning által készített edtech eszköz is használatos az iskolai könyvtárban, online könyvek és vetélkedők biztosítása céljából, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a diákok olvasási készségeinek fejlesztéséhez. Itt lehetőség van olyan linkeket társítani könyvismertetőkhöz és népszerű könyvekhez, amelyeket híres színészek felolvasnak, amely motiváló hatással van a diákokra. Ahallgatók értesítéseket kapnakaz új bejegyzésekrőlaszociálismédiaeszközein keresztül, mint a Facebook, Twitter és Instagram. Az oktatási platformokon a szülők számára is biztosított a hozzáférés, hogy nyomon követhessék és támogatni tudják a tanulás-nevelés illetve az olvasás folyamatát.

A romániai iskolák és könyvtáraik is próbálnak alkalmazkodni eme új oktatási formához, a különféleoktatási platformok tanórai alkalmazásával, amelynagykihívást jelent37 megfelelő digitális és online pedagógiai kulturális háttér nélkül.38 A tanulók oktatási folyamatának támogatása érdekében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára is próbál kilépni a hagyományos könyvtári struktúrából az online világba, mindamellett, hogya járványokozta zárlat kedvezően hatott a leltár, tankönyvrendelés, könyvtárátszervezés és más belső munkafolyamatoknak. Törekvéseik között megtalálhatóak: az online könyv- és folyóirat-ajánlók, az ingyenesen felajánlott könyvek elérhetősége, diákoknak meghirdetett pályázatok és online versenyek, kvízjátékok, melyinformációk aközösségi média,illetveonlineújságés aziskolahonlapjarévénjutottakel akönyvtárhasználókhoz. Törekvéseik alapját és kiindulópontját képezték a megyei könyvtárosok kollaborációs fórumai,39 valamint a magyarországi könyvtárosok tevékenysége, amelyről az Országos Széchenyi Könyvtár keretén belül működő Könyvtári Intézet40 tájékoztat. Míg Európa nyugati részén és az amerikai kontinensen az iskolai könyvtárak is élnek a Google Classroom és más online oktatási segédletekkel, addig hazánkban a digitalizálás első állomásának csírái mutatkoznak: a kért információk elektronikus formában való közzétételét: e-mailben vagy honlapon való megosztását PDF-formában, blogon való írott formájú rövid könyv és filmismertetők megjelenése, mint biblioterápiás tevékenység is teljesítménynek számít, ahogyan az online térben megszervezett könyvtárosi szakmai napok is, amelyek a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Háza módszertanos könyvtárosa és Borbé Levente könyvtáros szervezett „Az iskolai könyvtárosok online tevékenysége” címmel, melynek „egyértelmű kiváltó oka volt”:41 a járvány okozta nehézségek közepette, „mikor a könyvtáros munkája is egyre jobban korlátozódik, figyelni kell az esetleges lehetőségekre. Ilyenkor kerül előtérbe az online foglalkozás”, 42 melynek módszertanát próbálták összeállítani és alkalmazás céljából megosztani. A felzárkózás és felzárkóztatás érdekében több eseményt is szerveztek a székely megyékben, mint: Iskolai Könyvtárak Világhónapja a Márton Áron Főgimnáziumban, online gyűléseket és értekezleteket könyvtárosok számára.43

A Romániai Könyvtárosok Szövetsége (ABR) Facebook-csoportján online konferenciát szervezett a digitalizáció elterjedéséről és dinamikájáról romániai viszonylatban, könyvbemutatókat

37 EDELHAUSER, Eduard– LUPU-DIMA, Lucian, Is Romania Prepared for eLearning during the COVID-19 Pandemic?, Sustainability 2020/12.

https://www.mdpi.com/2071-1050/12/13/5438/htm [2021. 01. 18.]

38 JAKAB György– ALEXANDROV Andrea– HORVÁTH H.Attila, Bevezetés a digitális pedagógiai kultúrába, Új Pedagógiai Szemle, 2016/3–4.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/bevezetes-a-digitalis-pedagogiai-kulturaba#main-content [2021. 01. 18.]

39 A romániai magyar könyvtárosok közötti kollaboráció megvalósulási közegei az online médiába szorultak: a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége levelező csoportjához, az Erdélyi Iskolai Könyvtárosok Facebook-csoportja, valamint a Romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele (ReMeK).

40 Lásd: a Könyvtári Intézet honlapján: https://www.ki.oszk.hu/ [2021. 01. 18.]

41 BORBÉ Levente, Mit tehet egy iskolai könyvtáros, ha félig vagy egészen online van?, 3K, 2020/12. http://ki2.oszk.hu/3k/2020/12/mit-tehet-egy-iskolai-konyvtaros-ha-felig-vagy-egeszen-online-van/ [2021. 01. 18.]

42 Uo

43 Uo.

szintén online térben, illetve kérdőívek segítségével próbálja felmérni az iskolai könyvtárak helyzetét és tevékenységét a világjárvány idejében, ez utóbbi még folyamatban van.44

A hirtelen jött online térbe költözött könyvtár és iskola számos kihívással és nehézséggel áll szemben, többek között a digitális infrastruktúra számottevő különbségeivel adott térségekben (és térségek között), valamint az IKT eszközök és digitális pedagógia használatához illetve alkalmazásához fűződő eltérő viszony, mely főként ennek a digitális oktatási kultúrának megteremtése és jelenléte révén válhat egyre otthonosabbá és beépíthetővé a hagyományos (face-toface) pedagógiai és könyvtárpedagógiai45 gyakorlatba. Könyvtárpedagógia mint interdiszciplináris tudomány megjelenése a romániai oktatásban és könyvtártanban még várat magára, bár kezdeményezések vannak. Elindult egyfajta szorosabb együttműködés a pedagógia és könyvtártan: pedagógus és könyvtáros között a tanulás-tanítás hatékonyságának növelése céljából, hiszen „a tudomány rohamos fejlődését az iskolának nem a tananyag növelésével, hanem az információszerzés megtanításával kell követnie”, 46 ami az olvasószolgálat és dokumentáció körébe tartozik.

A hazánkban is elindult digitalizációs folyamatok mellett az iskolai könyvtárak online térbeli jelenlétének igénye is felmerült a könyvtárosokban, akik a közösségi média adta lehetőségekkel élve kapcsolatban vannak a könyvtárhasználókkal különféle online események szervezése révén: online versenyek és vetélkedők, felolvasás és szavalat videók megosztásával, virtuális kiállításokkal, szöveg formájú könyvismertetők és könyvajánlók megosztásával, valamint bibliográfiák és hangoskönyvek online elérhetővé tételével, mely kezdeményezések során társadalmunk egyre közelebb kerül a digitális kultúra világához.

Bibliográfia

BORBÉ Levente, Mit tehet egy iskolai könyvtáros, ha félig vagy egészen online van?, 3K, 2020/12. http://ki2.oszk.hu/3k/2020/12/mit-tehet-egy-iskolai-konyvtaros-ha-felig-vagy-egeszen-online-van/ [2021. 01. 18.]

BUDA András, IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett?, Szeged, Belvedere Meridionale kiadó, 2017.

http://real.mtak.hu/53587/1/Buda%20Andras%20-%202017%20%20IKT%20ES%20OKTATAS%20-%20Belvedere%20Meridionale.pdf [2021. 01. 18.]

CSAPODI Csaba–TÓTH András–VÉRTESY Miklós, Magyar könyvtártörténet, Bp., Gondolat, 1987. https://mek.oszk.hu/03100/03159/pdf/03159.pdf [2021. 01. 18.]

CSÍK Tibor, Könyvtár és iskola.Tanulmányok, Bp., ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020.

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/47175/K%C3%B6nyvt%C3%A1r%20%C3%A9s %20iskola_.pdf?sequence=1 [2021. 01. 18.]

DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia, Bp., Flaccus, 2003.

EDELHAUSER, Eduard– LUPU-DIMA, Lucian, Is Romania Prepared for eLearning during the COVID-19 Pandemic?, Sustainability 2020/12.

https://www.mdpi.com/2071-1050/12/13/5438/htm [2021. 01. 18.]

ESTERHÁZY Péter, Az elefántcsonttoronyból, Bp., Magvető, 1991. https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-Az_elefantcsonttoronybol-71 [2021. 01. 18.]

FORGÓ Sándor, A kommunikációelmélet alapjai, Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8784/03_a_kommelmelet_alapjai.pdf?seque nce=1&isAllowed=y [2021. 01. 18.]

JAKAB György– ALEXANDROV Andrea– HORVÁTH H.Attila, Bevezetés a digitális pedagógiai kultúrába, Új Pedagógiai Szemle, 2016/3–4.

44 Lásd erről a Romániai Könyvtárosok Szövetsége (ABR) hivatalos Facebook oldalát.

45 DÖMSÖDY Andrea: Könyvtár-pedagógia, Bp., Flaccus, 2003.

46 Uo., 47.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/bevezetes-a-digitalis-pedagogiaikulturaba#main-content[2021.01. 18.]

KINCSEI Attila, Technológia és társadalom az információ korában=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 47–64. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.]

KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális, s.l., Typotex Elektronikus Kiadó Kft, 2007. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/ch09s03.html [2021. 01. 18.]

KRASZNAHORKAI László, Aprómunka egy palotáért Bejárás mások őrületébe, Bp., Magvető, 2018. https://reader.dia.hu/document/Krasznahorkai_Laszlo-Apromunka_egy_palotaert-31687 [2021. 01. 18.]

Magyar Digitális Oktatásért Egyesület, Távoktatás tanári szemmel. https://mdoe.hu/digitalis-oktatas/tavoktatas-tanari-szemmel/ [2021. 01. 18.]

NÁMESZTOVSZKI Zsolt, Az IKT eszközök alkalmazásának módszertani különlegességei, Szabadka, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2013. http://blog.namesztovszkizsolt.com/wpcontent/uploads/2009/10/AzIKTEszkozokAlkalmazasanakM odszertaniKulonlegessegei.pdf [2021. 01. 18.]

NÉMETH Szilvia–TRESZKAI Anett, A fiatal korosztály modern könyvtári terei és annak tervezése a közösség bevonásával=Módszertani mozaikok. Kutatások és válogatott tanulmányok gyűjteménye, Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2020, 401 427. https://mek.oszk.hu/20600/20694/20694.pdf [2021. 01. 18.]

NORTHWOOD, Sarah, Development and Discussion 2020 – How can digital education platforms enhance pupils’ experience of the library?

https://www.sla.org.uk/article/dawn-woods/development-and-discussion-2020-how-can-digitaleducation-platforms-enhance-pupils-experience-of-the-library [2021. 01. 18.]

PINTÉR Róbert, Úton az információs társadalom megismerése felé=Az információs társadalom az elmélettől a politikai gyakorlatig, szerk. PINTÉR Róbert, Bp., Gondolat–Új Mandátum, 2007, 11–29. https://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf [2021. 01. 18.]

RAY, Brian D., Research Facts on Homeschooling, s.l., National Home Education Research Institute, 2015. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED556234.pdf [2021. 01. 18.]

SCHULMEISTER, Rolf, eLearning in the USA: The Standard? The Benchmark? https://eleed.campussource.de/archive/3/688 [2021. 01. 18.]

SZALÓKI Gabriella, Az „E-könyvek igény szerint” (EOD) szolgáltatás használói szemmel, TMT, 55 (2008) /10, 461-469. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/7459 [2021. 01. 18.]

TRESZKAI Anett, Könyvtár szerepe a 21. Század iskolájában, s.l., 2018. http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/A-konyvtar-szerepe-a-21-szazad-iskolajaban [2021. 01. 18.]

A kommunikációs kompetenciák fejlesztése az online térben történelemórán

Nagy Gabriella, történelem szakos tanár, Nagyvárad, Művészeti Líceum

Napjainkban egyre többször hangzik el az online kommunikáció kifejezés. Köztudott, hogy Romániában 2020. március 11-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal – az online oktatásra tértünk át, ami nagy kihívást jelentett a pedagógustársadalom számára. Oktatási felületként az iskolai szinten bevezett google classroom és meet alkalmazásokat használtam ebben az időszakban.

Szinte már közhelynek számít az álláshirdetések azon kitétele, mely szerint a pályázóknak jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. A kommunikációs kompetencia fejlesztése nem csak fontos, hanem időszerű is. Az Európai Uniószintjénrögzített előírásoknak megfelelően Romániamár 2009-ben áttért a kompetenciaalapú oktatási modellre. Ebből kifolyólag a román közoktatási törvény, valamint a szaktantárgyak oktatását szabályozó tantervek mindegyike előírja az általános és specifikus kompetenciák fejlesztését. Éppen ezért minden pedagógusban felmerül a kérdés, hogy a világjárvány miatt kényszerből bevezetett online oktatásban, hogyan valósulhat meg az egyik kulcskompetencia: a kommunikációs készségek feljesztése. Jelen tanulmányban olyan kommunikációs kompetenciákat fejlesztő feladatokat szeretnék bemutatni, amelyeket sikeresen alkalmaztam a történelem tanórákon. Mivel diákjaimnak érettségizniük kell történelemből is, ezért nagyon fontos, hogy a történelemórákon szerzett ismereteket minél mélyebben elsajátítsák.

A tananyaggal való haladás „kényszere” legtöbbször a frontális munkaformára ösztönzi a tanárt, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Végső soron a tanárnak sokkal kényelmesebb a kamera elé „beülni” és folyamatosan „mesélni”. Az elmúlt időszakban tanárként többször föltettem magamnak a következő kérdést: Vajon egy számítógép képernyőjén keresztül sikerül-e 40-50 percig lekötni a diákjaim figyelmét? Azt tapasztalom, hogy időnként érdemes kipróbálni új munkaformákat és módszereket. Hiszem és vallom, hogy a tanulóknak is lehetőséget kell kapniuk a megszólalásra és álláspontjuk kifejtésére. A kommunikációra ugyanakkor fel is kell készülni, legyen szó tanárról vagy diákról, hiszen ez nem más, mint egy nyilvános fellépés. Érdemes elgondolkodnunk a következő sorokon: „Roger Ailes, a Fehér Ház volt tanácsadója és sok menedzser konzultánsa figyelmeztet: három dolog van, amit a hallgatóság nem bocsát meg nekünk. Az első, ha nem vagyunk felkészültek; a második: ha nem lelkesedünk azért, amiről beszélünk; a harmadik: ha nem vagyunk érdekesek.” (R. G. Newman – M. A. Danzinger – M. Cohen: Communicating in Business Today, Lexington, Toronto, D.C. Heath and Company, 514., saját fordítás)

Annak ellenére, hogy az iskolában nap, mint nap a kommunikációs eszközök tömkelegével találkozunk, még mindig a beszélt nyelv az elsődleges kommunikációs csatornánk. Így olyan online osztálytermihelyzeteket kelleneteremteniésolyanfeladatokatalkalmazni,amelyekaktívésönkéntes részvételre késztetik a diákokat.

A diákok a történelemi tényeket, eseményeket, összefüggéseket különböző történetekből kiindulva értik meg leginkább. A történelem tanórákon megszerzett tudás olyan eszközként jelenik meg, amelynek használata nem korlátozódik a történelemre, hanem olyan területen is alkalmazható, amely közvetlenebbül kapcsolódik az életünkhöz. A történelemtanításnak egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa történeti módon gondolkodni a diákokat, hogy a történelemóra ne csak a történelmi tények „visszamondását” jelentse. Tanárnak és diáknak közösen kell választ keresnie a felmerülő kérdésekre. „A mai fiatalság beszéd-, írás-, viselkedéskultúráját látva, egyre több iskola ismeri föl a kommunikációs kultúra fejlesztésének szükségességét, és biztosít lehetőséget a helyi tantervben a kommunikációs kompetencia fejlesztésének. Ez a feladat azonban nem csupán a gyér számú kommunikációtanárra – hiányában a magyartanárra – hárul. A kommunikációs készségek fejlesztése minden tantárgy(műveltségi terület) és minden tanár feladata.” (H. Varga Gyula: „A kommunikációs készségfejlesztés tantárgyközisége”, in: A kommunikáció(s készségfejlesztés) tantárgyközi szerepe, lehetőségei, Budapest, Hungarovox Kiadó, 74.)

A következőkben felsorolok néhány feladattípust, amelyekkel a diákok kommunikációs kompeteciáját fejleszthetjük történelemórán.

1. Lényegkiemelés kulcsszavak aláhúzásával

A diák elolvassa a megadott történelmi forrást vagy szövegrészletet, majd szabadon kiválasztja és aláhúzza a számára legfontosabb szavakat. A feladat végén a diáknak meg kell indokolnia, hogy miért választotta ki azokat a szavakat/fogalmakat. Példa: Gandhi egy mondása a zsarnokokról:

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során mindig is voltak olyan zsarnokok és gyilkosok, akik egy ideig legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Mindig. (Mahatma Gandhi).

Ilyen választ is kaptam: “a zsarnokok mindig elbuktak”; mivel erre számos példát adhatunk (mint például Hitler vagy Mussolini).

2. Rövid szövegalkotás sms és email

A feladat célja, hogy a tanulók egy témával kapcsolatban állításokat fogalmazzanak meg „minél tömörebben, lényegre törően, sms stílusban, kiemelve az üzenet lényegét”. (Makádi Mariann: A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban, Szeged, Mozaik Kiadó, 15.)

Feladatleírás: Válaszoljatok a kérdésekre úgy, mintha sms-ben írnátok!

X. osztályban az első világháború nagy csatáinak megbeszélésekor a kimerítő, verduni csata is tárgyalásra került. Itt akarták a németek áttörni a nyugati frontot. Helyzetelemzőként sms formájában kellett leírniuk a harci cselekményeket. Többek között ezeket a válaszokat kaptam: „Ez az első világháború nyugati frontjának egyik leghosszabb és legvéresebb ütközete.”; „A sebesültek és eltűntek száma együttesen megközelíti a félmilliót”; „Nehéz a helyzet, ne várjatok haza”; „Borzalmas körülmények között élünk”; „Nem tudom, hogy megadja-e Isten, hogy még egyszer hazajussak”.

3. Mondd, mit látsz?

Egyik kedvenc kommunikációfejlesztő módszerem/feladattípusom afilmrészletek(maximum 2-3 perces jelenetek) hang nélküli megtekintése, ezt követően pedig a diákok értelmezik, úgymond „kihangosítják” a látottakat.

A kommunista rendszer tanulmányozása kapcsán szoktam egy rövid jelenetet levetíteni a Szabadság, szerelem című magyar filmből, (a 10:24 perctől a 14:30 percig) amikor Szabó elvtársat (Szabó Károlyt) bekísérik az ÁVH székházába, hogy megróják, amiért a szovjetekkel egy utcai verekedésbe keveredett. Útközben a megfélemlítés számtalan formájával találkozik. Ez a kis részlet nagyon jól jellemzi a szovjet blokkhoz tartozó csatlósállam lakosainak mindennapjait. Olyan apró részletek is előkerülnek, mint például: Sztálin portréja a falon, vagy a megfélemlítés különböző testi, nonverbális formái.

4. Varázskör

Az új lecke átismétléséhez kiváló feladat. Egymásnak dobják a “képzeltbeli” labdát, közben mondani kell annak a nevét, akinek a labdát dobják. Aki megkapta a “virtuális” labdát, olyan szót/fogalmat vagyérdekességet mond, amely a romániai kommunista rendszerrel kapcsolatos. Lehet passzolni is. Figyelniük kell, hogy kétszer ugyanaz a szó/fogalom ne hangozzék el, illetve, hogy mindenkihez eljusson a “virtuális” labda. Nem cél a kiesés. Olyan kifejezések juthatnak eszükbe, mint például: sztálinizmus, nemzeti kommunizmus, Securitate, kollektivizálás, erőltetett iparosítás, nehézipar, 1948, 1956, 1968, tervgazdaság, személyi kultusz, Gheorghe Gheorghidiu Dej, Nicolae Ceaușescu, és így tovább. Ki lehet jelölni egy diákot, aki a chat-be is beírja ezeket a fogalmakat és mindegyiket átbeszéljük, ezzel rögzíthetjük az új ismereteket, a legfontosabb évszámokat.

5. Az oral history, mint konkrét alkalmazási terület

A hatályos kerettanterv értelmében a közép- és általános iskolákban opcionális tantárgyként oktatható az úgynevezett Oral history: megélt történelem – elmesélt történelem tantárgyis. (Programa școlară pentru disciplina opțională Istorie orală: Istoria trăită – Istoria povestită, aprobată prin ordinul ministrului Nr. 5909/28.09.2012).

Az utóbbi néhány évtizedben egyre nagyobb fontossággal bírnak a személyes jellegű napjainkban leginkább ego-dokumentumoknak nevezett történeti források, mint például az interjúk, fotók, magánlevelek, emlékiratok vagy éppen a naplók. Helytállónak kell tekintenünk a következő megállapítást: „Az elbeszélt történelem a néprajzkutatók, antropológusok, történészek és más társadalomkutatók eszköze, melynek segítségével „hétköznapi történelem“-ről, a megélt történelemről, a „kis emberek“ mindennapi életéről, életmódjáról, szokásairól gyűjtenek adatokat.” (Sági Norberta: „Az elbeszélt történelem (oral history) alkalmazási lehetőségei a helytörténet tanításában az általános iskola alsó tagozatán”, In: Tanulmányok az emberi gondolkodás tárgykörében, Kecskemét, é.n., 48.)

Az elbeszélt történelemhez kapcsolódó kutatások főként a jelenkor történetének tanulmányozásakoralkalmazhatóak,mivelaszemtanúkkalvagyazokleszármazottaivallehetőségünk nyílik interjút készíteni. Módszertani szempontból nem csupán a közelmúlt vizsgálatára nyílik lehetőségünk az elbeszélt történelem alkalmazásakor, hanem a régi korok elbeszélt történeteinek/eseményeinek, a szóbeli közléseknek lejegyzett változatait is használhatjuk. Ezt a módszert a közoktatás szintjén elsőként, 1966-ban az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták. Hazánkban az Oral history tanterv bevezetését az eredményezte, hogy a román társadalom – és az európai úgyszintén – egy generációk közötti konfliktussal szembesül nap, mint nap. Éppen ezért a tanterv alkalmazásának fő célja az, hogy a tanulók elsajátítsák azokat a készségeket, melyek segítségével ez a konfliktushelyzet mérsékelhető. Ugyanakkor az oral history mint kutatási módszer és látásmód egyre inkább elfogadottá vált napjainkban. „Az oral history egy tudatosan megszervezett interjú két ember között, amelynek célja történeti jelentőségű esemény, cselekvés felidézése. A történész megszervezi a beszélgetést, majd az interjúalannyal együtt dolgozik, segítve azt a múlt feltárásán, kölcsönösen reagálnak egymás mondandójára. A legjobb interjúknak olyan jellege van, mintha hangosan gondolkodnánk, tisztázva minden ellentmondást.” (Károly Anna: „Az oral history mint kutatási módszer”, in: Magister, 2007. nyár, V. évfolyam, 2. szám, 29.) Az objektivitás érdekében a visszaemlékezéseket érdemes összevetni más adatokkal, például levéltári adatokkal, nyilvántartásokkal, így kiszűrhetővé válnak az egyéni mítoszok. (Vö Gyányi Gábor: „Történetírói nézőpont és narratív igazság”, in: Magyar Tudomány, 2003/1, 16-25.) Hazánkban a történelemtanítás hagyományosan az őskorral kezdődik, és általában kétciklusú, tehát kétszer tanulják a gyerekek az egyes történelmi korszakokat. Tapasztalatból tudom, hogy sokszor nagyon nehezen jutunk el a XX. század eseményeinek tárgyalásáig, különösen az 1945 utáni történelemi korszak tanulmányozásáig, mivel közbejönnek csúszások: több időt szentelünk a korábban sorra kerülő témáknak; szabadnapok; ünnepnapok miatt szünetel az oktatás. Vagyis pont azzal a korszakkal találkoznak diákjaink a legfelszínesebben, amely szorosan érintette nagyszüleik, szüleik, a család és tágabb értelemben az őket körülvevő közösség idősebb generációját. Éppen ezért indokolt a rendszerváltás előtti családi történeteket is bevinni a tanórára. Itt javasolt az, hogy a tanár ne javítsa ki az emlékező családtag történetét, hiszen ő maga is tudhatná, hogy a világ mindig konkrétan és kiszámíthatatlanul kerül velünk kapcsolatba, és az életünk eseményeit nem mindig tudjuk egzakt évszámhoz kötni. Fogadja el, ha egycsalád bizonyos témákat tabunak tart, és ne kapjon rossz osztályzatot az a fiú vagy lány, aki nem hoz egy bizonyos témáról családi történetet, mert a család úgy gondolja, hogy az ő történetük nem az iskolába való. Fogadja el, hogy vannak gyerekek, akik már kész, több generációs családfákkal rendelkeznek, és vannak, akik csak családfatöredékekkel – nem tudnak az apjukról, annak családjáról semmit, a nagyszülők elhunytak, és a családi szálak tudását magukkal vitték a sírba. (Vö. Tölgyessy Zsuzsanna: Élményközpontú történelemtanítás, http://www.tani-tani.info/101_tolgyessy)

Azt tapasztaltam, hogy a nagyszülők szívesen mesélnek az unokáknak, sőt készülnek, gondolkodnak, hogy mi legyen az a történet, amit majd az unoka elmesél az iskolában. A diákoknak egyszerűen csak végig kellene hallgatni az idősebb generációkat, a következtetéseket pedig hasznosítani a saját életükben.

Végezetül úgy gondolom, hogya jelen tanulmányban bemutatott módszerek és feladattípusok közül érdemes kipróbálni néhányat akár továbbgondolva, egyéni ötletekkel kiegészítve bátran alkalmazni azokat. Ígytalánaz onlineórák is színesebbek lesznek és a gyerekekkreativitásais jobban felszínre kerülhet, függetlenül attól, hogy online vagy hagyományos keretek között zajlik a tanítás. Bízom abban, hogy visszatérve az osztálytermek falai közé nagyobb mértékben fogunk teret biztosítani az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazására a történelem tanórák keretében.

Bibliográfia:

Antalné Szabó Ágnes (2005): A tanári beszéd kérdésalakzatai I. In: Nyelv és iskola, 173-185, http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292/129204.pdf

Gyányi Gábor (2003): Történetírói nézőpont és narratív igazság. In: Magyar Tudomány, 2003/1, 1625.

H. Varga Gyula (2014): A kommunikációs készségfejlesztés tantárgyközisége. In: A kommunikáció(s készségfejlesztés) tantárgyközi szerepe, lehetőségei, Budapest, Hungarovox Kiadó. Károly Anna (2007): Az oral history mint kutatási módszer. In: Magister, 2007. nyár, V. évfolyam, 2. szám, 29.

Makádi Mariann (2009): A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban, Mozaik Kiadó, Szeged

R. G. Newman – M. A. Danzinger – M. Cohen (1987): Communicating in Business Today, D.C. Heath and Company, Lexington, Toronto.

Sági Norberta (2013): Az elbeszélt történelem (oral history) alkalmazási lehetőségei a helytörténet tanításában az általános iskolaalsó tagozatán. In: Tanulmányok az emberi gondolkodás tárgykörében Szerkesztette: Karlovitz János Tibor. Komárom. 47-56.

Tölgyessy Zsuzsanna: Élményközpontú történelemtanítás. In. Taní-tani Online. A szabad pedagógiai gondolkodás fóruma. Online elérhetőség (2022.04.29.): http://www.tanitani.info/101_tolgyessy

***Programa școlară pentru disciplina opțională Istorie orală: Istoria trăită – Istoria povestită. Aprobată prin ordinul ministrului Nr. 5.909/28.09.2012.

A tanári szerepek változása a távoktatásban

Puskás Ágnes, biológia szakos tanár Nagyvárad, Ady Endre Elméleti Líceum Mottó:

A tanár az a gyerek, aki legtovább jár az iskolába. (Juhász Gyula)

A pedagógus feladata és szerepe a különböző korszakokban eltért egymástól. Ha összehasonlítanánk egy mai pedagógust valamely régebbi korszak pedagógusával, akkor jelentős különbségeket láthatunk, de mégis vannak olyan közös feladatok, amelyek mindegyik korszakban megegyeztek. Ezek a következők: tanítás, nevelés és a tudás átadásának a fontossága. (Juhász Márta, 2020)

A 2019-ben azonosított és 2020 tavaszára már világszintű járványt okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenésétől függetlenül is éreztük, hogy a pedagógusszerep változóban van. Ez a változás következménye annak, hogy 1990 óta, vagyis az Internet megjelenése óta, az egész világ annyira megváltozott!

A pandémia előtt (is) azt láttam, hogy az emberek mindenütt neteznek vagy legalábbis képernyőket néznek: az iskolában, munka közben, az utcán, a gyalogátjárón, vezetés közben, a villamoson, az edzőteremben, ha pár percet várni kell, a randikon, társaságban, beszélgetés közben, az ágyban elalvás előtt és alvás helyett, képernyőznek a csecsemők, az óvodások, netezik mindenki. A fiatalok nagy része és az középkorúak jelentős százaléka is a telefonjával ébred és azzal fekszik le aludni.

Azok akik az „Internet előtti világban“ nőttek fel (vagyis a veteránok, a BB-generáció- és az X-generáció tagjai)mégemlékeznekarra,amikor kézzel írtunk képeslapokat és leveleket egymásnak, amikor a TV-ben a sorozatok egyes részeire egy teljes hetet kellett várni, amikor még GPS nélkül utaztunk el Németországig.

Jelenleg az okostelefonok az életünk szerves részét teszik ki, ezen tartjuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel, ezen olvasunk, számolunk, jegyzetelünk, tanulunk, netezünk, zenét hallgatunk, filmet vagy éppen YouTube videókat nézünk. Az applikációk és a digitális technológiák látszólag megkönnyítik az életünket, valójában azonban e technológiáknak köszönhetően egyre kevesebbet használjuk a memóriánkat, viszont sokkal több időt vagyunk képernyők előtt, kapkodunk és rohanunk, szinte nem vagyunk már képesek egydologra koncentrálni, egyre felületesebbek vagyunk. Egy ilyen világban a pedagógusok állandó, gyorsan zajló és gyakran előre nem látható változások közepette végzik munkájukat. A “digitális bevándorló” tanárok olyan generációkat tanítanak, akik okoseszközök hada között születtek és nőnek fel. A Z-generáció tagjai egyszerre 5-6 tevékenységet is folytatnak a számítógépen, okostelefonon és egyéb (okos)eszközökön. Ők lassan már leérettségiznek, de átadják helyüket az “alfáknak”, akik szinte mobiltelefonnal a kezükben születtek meg.

Jó pár éve nyilvánvalóvá vált, hogy tanítás - tanulás folyamatán változtatni kell, “haladni kell a korral” és elengedhetetlen technológiai eszközöket alkalmazni. Volt aki ezt felismerte és igyekezett a diákok számára vonzóbb, IKT-s órákat tartani, volt aki kényelmesebbnek találta, ha továbbra is a hagyományos, klasszikus módszereknél marad.

De akkor jöt a SARS-CoV-2 koronavírus és olyan kihívások elé állította a pedagógustársadalmat, melyre az nem volt felkészülve. Világszerte beindult a távoktatás, amely eddig sokunk számára teljesen ismeretlen volt.

A távoktatás pedig együtt járt mindenféle információs és kommunkációs technológiával. A tanárok, diákok, szülők – ha tetszett nekik, ha nem – rövid idő alatt merőben új tanulási és tanítási módszerekkel kellett megismerkedjenek, „digitális gyorstalpalókon” kellett részt vegyenek. A világjárvány következtében a tananyag nem változott, a körülmények és az eszközhasználat viszont gyökeresen.

A romániai tananyag évtizedek óta túlzsúfolt, számos dolog teljesen fölösleges benne, rövidíteni kellene. Ez 2020-ban, az online tanítás időszakában részben megvalósult, mert a rövidített tanórákon, hiányos technikai felszereltség mellett csak a legszükségesebbet lehetett átadni. (Magyar Közoktatás, 2020)

Nem minden család otthonában állt rendelkezésre teljes digitális felszereltség és persze elég nagy különbségek voltak és vannak az internetes lefedettség tekintetében a régiók között. Előfordult az is, hogy két testvér és esetleg a szülő is osztozott ugyanazon a számítógépen. Mindennek megpróbáltuk a lehetelent, vagyis hatékonyan tanítani.

Ebben az új helyzetben a tanár szerepe is jelentősen megváltozott. A legfőbb változás az volt, hogy sokkal több időt töltöttünk a képernyők előtt, az iskolai feladatok elvégzése pedig legalább háromszor annyi erőfeszítést, időt és kitartást igényelt, mint a jelenléti oktatás során. A tananyaghoz tartozó feladatok elkészítése, a számonkérés is egészen másként zajlott. Nem kis fejtörést okozott a tanároknak, hogyan vegyék rá a diákokat arra, hogy az otthonuk kényelmében és az ezerarcú Internet társaságában is rájuk figyeljenek és legalább az alapvető dolgokat megtanulják.

1. ábra. A távtanítási, pedagógiai munka rétegei a digitális munkarendben (Forrás: https://dpmk.hu/2020/03/27/digitalis-munkarend-pedagogiai-megoldasok/)

A digitális pedagógiában használatos terminológia immár nem is tanárnak, hanem tutornak, facilitátornak,tanácsadónak,esetlegszupervizornakhívjaaz oktatókat. Anevekből is látható, hogy a tanerők szerepe milyen irányba változott: nem magyarázó, kézen fogva vezető, hanem inkább irányító, segítő, az útvonalat mutató személlyé vált. (U-Hub, 2020)

A tutor felelőssége kicsit más, mint a tanáré, máshogyan kell beosztania az idejét, máshogyan kell a bejövő információval gazdálkodnia. A tutor új módszereket kell megismerjen és megtanuljon, amelyek segítségével képes megfelelni az újdonsült szerepének. A pedagógusok a távoktatás kordonálásához elengedhetelen készségekkel kellett felvértezzék magukat, melyekre nagy szükség volt az online tanórák megtartásához. (Katona, 2020)

Ezek a következők:

- technikai készségek, mint számítógép-kezelés, internet hatékony használata (sokaknak rengeteg időbe került a különböző alkalmazások megismerése), - on-line kommunikációs képességek, személyes interakciók on-line használatának képességére,

- szakmai jártasság, ami már nem csak a klasszikus értelemben vett szakmai tudást jelentette, hanem a legfontosabb on-line források használatát is: wikipedia, msn, skype, facebook, youtube, és még sorolhatnánk a lehetőségeket (online órák megtartásához sokszor nélkülözhetetlenek)

A fenti képességek birtokában és az újgenerációs módszerek alkalmazása által a tanári és tanulói szerepek lassan megváltoznak, átalakulnak, alkalmazkodnak a jelenlegi elvárásokhoz, körülményekhez. (Juhász Márta Klára, 2020; Szűts, 2020)

1. táblázat. Tanítás ma és holnap összehasonlítása (Hodgins, 2000, idézi Bíró, 2014, 23. old.)

Idillikus ez a fenti táblázat. Tudjuk mit szeretnénk elérni, de az előttünk álló út hosszú, sok mindennek változnia kell ahhoz, hogy a ”holnap” tanárainak mondhassuk magunkat. Addig, amíg az egyetemek az osztálytermi tanításra készítik fel a tanárjelölteket, nem várhatunk túl nagy előrelépést az IKT-s tanításban. Pedig az elmúlt időszak felhívta arra a figyelmet, hogy a pedagógusok a tantermen kívüli digitális oktatás világában is el kell boldoguljanak és minél okosabban kell használják a digitális fejlődés kínálta lehetőségeket.

Azonban azt sem hagyhatjuk szem előtt, hogy attól mert egy tanár az információs és kommunkációs technológiátalkalmazza,mégnem fogautomatikusanjó órákat tartani. Megfontoltan, átgondolva, az oktatási folyamatra jellemző elvárásokkal és az életkori sajátosságokkal összhangban kell alkalmazni ezeket a módszereket, miközben ne felejtsük el, hogy a tábla és a kréta is hűséges társunk a tanítás során.

Az egyre bővülő elvárásoknak a tanárok úgy tudnak megfelelni, ha a pedagógusok folyamatosan bővítik a tudásukat, fejlesztik a kompetenciáikat. Ilyen szempontból a „lifelong learning” eszméje realitás vagy ha úgy tetszik, az egyetlen lehetséges jövő.

Bibliográfia:

Bíró Piroska (2014): Az infokommunikációs technológia hatásának elemzése az oktatásban, Debrecen, 2014. Elektronikus elérhetőség: http://hdl.handle.net/2437/209039 (2021.07.09.)

Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (2020): Digitális munkarend – pedagógiai megoldások. Elektronikus elérhetőség: https://dpmk.hu/2020/03/27/digitalis-munkarend-pedagogiaimegoldasok/. (2021.07.09.)

Katona Nóra (szerk.) (2020): Tantervi és módszertani útmutató füzetek: digitális pedagógia a közoktatásban. Eszterházy Károly Egyetem, Eger Karanténiskola tanárszemmel. Magyar Közoktatás: 2020. április (4. szám), 4-5. old. Elektronikus elérhetőség: https://communitas.ro/media/2020_04.pdf (2021.07.09.) Szőke-Milinte Enikő: Tanulási motiváció – digitális tanulás. In: Juhász Márta Klára – Kaposi József – Szőke-Milinte Enikő (szerk.) (2020): Változások a pedagógiában – A pedagógia változása. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 85-104. Szűts Zoltán (2020): A digitális pedagógia jelenségei és megnyilvánulási formái. Új pedagógiai szemle 70. évf. 5-6. sz. Elektronikus elérhetőség (2021.07.09.): https://epa.oszk.hu/00000/00035/00199/pdf/EPA00035_upsz_2020_05-06_015-038.pdf U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség és Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete: Módszertani javaslatok digitális eszközökkel támogatott oktatáshoz Iskoláknak, tanároknak, szülőknek és diákoknak. Fejlesztés alatt álló munkaváltozat, 2020 április. 29. Elektronikus elérhetőség: https://ccdcovasna.ro/images/noutati2020/DiONet-modszertanijavaslatok.pdf (2021.07.09.)

Az online oktatás szervezése

Rimay Annamária Katalin, angol nyelv és irodalom szakos tanár Tóti, 1-es számú Általános Iskola

A koronavírus-járvány megjelenése nagy kihívások elé állította társadalmunkat, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve. A hirtelen megváltozott körülmények az oktatási rendszert is kimozdították az elmaradott poroszos felfogásból és egy új, eddig még nem tapasztalt helyzetbe sodorták a pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt.

A digitális technológia segítségével történő tanulás-tanítás számos nehézségbe ütközött már az első hetekben. Hiszen még a pedagógusok esetében is előfordult, hogy nem rendelkeztek a megfelelő digitális kompetenciákkal, míg a tanulók, gyermekek, saját digitális eszközzel vagy internethozzáféréssel.

Ezeket a problémákat igyekeztünk helyi szinten vagy a tanügyminisztérium/ tanfelügyelőség segítségévelorvosolni, ésnéhányhételteltével lassanazonlinetanulás-tanításéletünkrészelett,mely bebizonyította, hogy másképp is lehet tanítani, más módon tananyagot átadni, mint ahogy azt eddig megszoktuk. Intézményünkben az online oktatás a GSuite rendszer alkalmazásain (Meet, Google Classroom) keresztül történik. A rendszer biztonsága és a sokoldalú lehetőségek biztosítják a pedagógusok és tanulók közti hatékonyegyüttműködést. A felülethez szükséges hozzáférési kódokat, a felület használatához szükséges alapszintű oktatást minden tanuló és pedagógus megkapta. A tanulók órarendje a digitális oktatás során nálunk nem változott jelentősen.

Mivel meghatározott előírás nem létezik a szükségállapotra, ezért az új helyzethez alkalmazkodtunk pedagógustársaimmal, igyekeztünk minél ötletesebben, kreatívabban megoldani a tanítást-tanulást online térben.

A továbbiakban az online tanulás megszervezését szeretném bemutatni néhány jó gyakorlat segítségével.

1. A tanórán való jelenlét online felületen, a gyakorlatok közül a legalapvetőbb és legfontosabb.

Amikor a tantestület aktívan kölcsönhatásba lép, és bevonja a tanulókat a személyes tanterembe, az osztály csoportként fejlődik, és intellektuális, személyes kötelékeket alakít ki. A rendszeres, átgondolt, napi jelenlét megmutatja a tanulóknak, hogy az oktató törődik azzal, hogy kik ők, törődik kérdéseikkel és aggályaikkal. Más szavakkal, az audio-video rendszer használata együttvéve kompenzálja az online tanulás fizikai távolságát és a személyes jelenlét hiányát.

2. Egy támogató online osztályközösség létrehozása.

A szemtől szembeni környezetben tanuló közösség gyakran spontán fejlődik, mivel a tanulóknak általában több lehetőségük van megismerni egymást és barátságokat kialakítani egy adott osztályközösségen belül. Az online környezetben kifejezettebb gondozásra és tervezésre, szervezésre van szükség a tanulói közösség kialakulásához. Fontosnak tartom az empátiával való ráhangolódást a gyermek érzelmeire, a teherbírására, és olyan feladattípusokat adni, amelyeket a szülő (tehát nem tanári kompetenciára alapozva) játékosan meg tud oldani a gyerekkel, vagy a gyerek játékosan, jó kedvvel, önállóan meg tud oldani.

Az online tudásszerzés további fontos jellemzője az azonnali kétoldalú kommunikációs lehetőség: tanulás közben folyamatos kapcsolat lehet tanuló és tanuló, továbbá a tanuló és a tanár között is, ami nagyban segítheti az esetleges elakadásokból, nehézségekből, akár félreértésekből fakadó gátakat – így csökkentve a lemorzsolódás esélyeit.

A lemorzsolódás csökkentését jelentősen támogathatja, ha a tanulók saját érdeklődésüknek megfelelő tananyagot, ismeretanyagot dolgoznak fel a kutatómunka, tudásszerzés során. Így felkínálhatunk például egy adott témán belül több résztémakört, melyek közül a tanulók kiválaszthatják a számukra legizgalmasabbat, vagy akár ők maguk rendelhetnek az adott témakörhöz altémákat – amennyiben ezt az adott tananyagrész és ütemezés lehetővé teszi.

3. Megfelelő órarend összeállítása, a tevékenységek szinkron, aszinkron vagy a kettő együttesének megvalósításával.

Az online tanulás ugyanolyan intenzív, mint a személyes tanulás, és a munka elvégzésének idejét be kell ütemezni és meg kell tervezni, ugyanúgy, mintha az ember személyes tanórákra járna.

A heti rendszerességgel megtartott tanórák milyen hosszúak legyenek? Mennyi időt tölthet aktív tanulással a gyermek naponta? Az általános és gimnáziumi oktatásra vonatkozó rendszabályzat szerint a tanórák 50 percesek 10 perc szünettel, az elemi osztályok esetében 45 perc 15 perc szünettel, kivéve az előkészítő és I. osztályokat, ahol 30-35 perc, s a maradék idő szabad tevékenység, játékokkal telik.

Az online tanulás a tanulási céltól függően lehet szinkron, aszinkron vagy a kettő együttvéve.

A szinkron tanulás azt jelenti, hogy a tanulók és a pedagógus egy adott virtuális helyen, egy adott online médiumon keresztül, egy adott időpontban lépnek kapcsolatba. míg az aszinkron tanulás szintén online csatornákon keresztül zajlik, de valós idejű interakció nélkül.

A szinkron tanulás esetében a tanulók könnyen kapcsolatba léphetnek a pedagógussal és más tanulótársakkal, ezáltal lehetővé téve a csoportos tevékenységeket. Valós időben zajlik, ami azt jelenti, hogy a tanulók azonnali visszajelzést kaphatnak. Az ötletek és vélemények gyorsan megoszthatók a többi tanulóval. Hasonlóképpen, ha a gyermekeknek problémái vannak a tananyag bármelyik tartalmával, a szinkron tanulás lehetővé teszi számukra, hogy kérdéseket tegyenek fel és azonnali válaszokat kapjanak.

Az aszinkron tanulási forma során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanulók és tanárok közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. Bár a tanulóknak lehetőségük van kapcsolatot teremteni a pedagógussal, de a kérdésekre nem biztos, hogy azonnali választ kapnak. (Például a tanulóknak szükségük lehet arra, hogy megvárják a választ e-mailben). Az aszinkron tanulásban részt vevőknek fokozott önfegyelemre és összpontosításra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen elsajátítsák a tananyagot.

Egyes tanulók a szinkron online tanulási formát kedvelik, mivel szemtől szembeni tanításra van szükségük, míg mások az aszinkron online tanulási környezetet, mert ez utóbbi több időt biztosít a kérdés minden oldalának megfontolására.

Véleményem szerint a legjobb tanulási forma a kettő ötvözete, főleg az összevont osztályok esetében: 25 perc szinkron és 25 perc aszinkron.

Néha nincs jobb, mint egy valós idejű interaktív ötletelés és beszélgetés megosztása; máskor a gondolkodás, a tervezés, az írás és a reflexió követelménye az, ami a tanulást a leghatékonyabbá teszi az egyén számára. Az online tevékenységek sokfélesége megkönnyíti a hatékony tanulási környezetek sokféle kialakítását.

4. Nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni gyakorlás tervezése, online gyakorlatok szervezése.

A tanulói közösség jobban működik, ha különféle tevékenységeket és tapasztalatokat kínálnak. Az online órák élvezetesebbek és hatékonyabbak lehetnek, ha a tanulóknak lehetőségük van ötletelni, és egy vagy két vagy több osztálytárssal ötleteket és feladatokat kidolgozni. Természetesen néhánytanuló egyedül dolgozik és tanul a legjobban. De mégis ajánlatos csoportosan is dolgozni. Ilyenkor létrehozhatnak Facebook, Messenger vagy Whatsapp csoportokat, ahol együtt dolgozhatnak.

Jó gyakorlat bemutatása: Sportok az Egyesült Királyságban! - általános iskola, angol nyelv. Felhasznált felületek, eszközök: Google Maps, Google Drive, Google Docs, Google Slides, Google Űrlap.

Angolórán a sportról tanultunk, ezért úgydöntöttem, hogy a tanulók érdeklődésére alapozom. A tanulókat 4 fős csoportokra osztottam fel.

Az óra célja a sport témakörben való szókincsbővítésen túl a digitális kompetenciafejlesztés: az idegen nyelven való online keresés, információrendszerezés, továbbá az online telekollaboráció fejlesztése volt. Az első feladatuk az volt, hogy a Google kereső segítségével keressék ki az Egyesült Királyság négy városát (London, Birmingham, Belfast, Glasgow), majd válasszanak egy-egy várost csapatonként. A csapatoknak a Google Maps segítségével körül kellett nézniük az adott városban és kikellettválasztaniuk1sporthelyszínt,amitegy4diábólállóGoogleSlides-bankellettbemutassanak csoportonként 5 percben, angol nyelven (borító, választás indoklása, egy helyszín képekkel és információkkal, reflexió a feladattal kapcsolatosan).

Annak érdekében, hogy megkönnyítsem a tanulók munkáját, előkészítettem Google Docsban megadott szempontokat a feladat teljes körű megoldásához. A dokumentumban integrálva elhelyeztem a csapatokhoz tartozó, egyéni prezentációk linkjét, amihez a bit.ly linkrövidítőt használtam, hogy rövid, könnyen megjegyezhető linkeket hozzak létre. A prezentációk elkészítését követően a csapatok 5 percben prezentálták a munkájukat. Házi feladatként pedig mindenkitől egy 5 kérdésből álló Google kvízt kértem.

5. Online értékelés, visszajelzés, avagy hol tart a diák a tanulási folyamatban?

Az értékelés–megerősítés, visszacsatolási folyamat, amely során nemcsak a tanulók tevékenységét értékelhetjük, hanem az egész tanítási-tanulási folyamatot, annak hatékonyságát.

Az értékelés történhet például online teszt formájában, melyek a következőképpen osztályozhatók:

1. A digitális tanulási környezet feladattípusai

2. Feleletválasztásos feladatok jellemzői és típusai (multiple choice)

3. Egyszerű választás (szoros értelemben vett feleletválasztásos)

4. Relációelemzéses feladatok

5. Kiegészítéses feladatok

6. Nyílt feladatok

A Google Docs űrlapok, Liveworksheet tesztek nagyon jó mérőeszközöknek bizonyultak.

Aportfólió,azazatanulókmunkáinak gyűjtése,rendszerezéseszolgálhatértékelésiéstanulási célokat egyaránt. Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlődnek különböző kompetenciái, készségei. A portfólió segítheti a tanuló saját munkáinak, projektek keretében létrehozott – az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak rendszerezését is.

Visszajelzésre alkalmasak a digitális osztálytermek, hiszen szinte valamennyibe beépítették a pont és jegyszerzés opcióját. Egyéb hasznos értékelő, visszacsatolást segítő eszközök:

a. IKT táblázat – egyszerűen elkészíthető Linoit-ban (linoit.com): Mi az amit már tudok a témáról?Mit szeretnék megtanulni?Mit tanultam meg? (a folyamat/témakör végén) .

b. Mentimeter funkciói - szófelhő közösen - ötletbörze - fontossági sorrend felállítása

c. Tricider.com:érvek és ellenérvek ötletek mellett

Következtetésképpen elmondható, hogy a világjárvány bebizonyította, hogy a váratlan helyzetekhez is tudunk alkalmazkodni, online térben megszervezni az oktató-nevelői tevékenységeket, de azt is bebizonyította, hogy ez korántsem azonos az osztálytermi tanítássaltanulással, mivel a virtuális világon túl szükségünk van a személyes találkozásra, egymás közelségére.

Bibliográfia:

Misley Helga-Tóth-Mózer Szilvia (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jógyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Mindenki Iskolája, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eger. Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában. Online elérhetőség: https://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf (Letöltés dátuma: 2021.10.14.)

Ten Best Practices for Teaching Online. Az amerikai Stanford Egyetem honlapjáról. Online elérhetőség: https://tomprof.stanford.edu/posting/1091 (Az utolsó megnézés dátuma: 2022.04.29.)

„Online lenni" vagy „nem lenni"…

Szallós Ildikó-Éva, tanító Nagyszalonta, Arany János Elméleti Líceum

Online oktatás? Elemi osztályban?

„

Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.” (Konfuciusz)47

A cikkem során sokszor utalok majd a mottóban is szereplő Konfuciusz szavaira, ami azért is érdekes, mert nagyon aktuálisak manapság a gondolatai. Mivel ugyanattól a szerzőtől idézek, nem jelölöm ezután a szerző nevét minden egyes alkalommal.

Rengeteg pro és kontra érvet hoz fel mindenki, aki próbálta, csinálta, részese volt az online oktatásnak. Az első próbálkozások után jómagam is azt mondtam: menni fog ez, jó lesz, eredményes is lehet. És akkor meg is állok, kezdjük az elején: hogyan tanítottam online elemi osztályban? Hozzá szeretném tenni, hogy minden, ami számítógéphez kötődött vonzott, minden ezzel kapcsolatos konferenciára, továbbképzésre, szakmai tanácskozásra, online képzésekre, és minden ezzel kapcsolatos programra próbáltam elmenni, mert érdekelt. Belevetettem magam a sűrűjébe. Tanulmányozva az IKT-eszközök használatát az oktatásban érdekes következtetésekre jutottam. A pedagógusok informatikai ismereteit, illetve az IKT-eszközök tanórai felhasználását sokan kutatták az elmúlt két évtizedben. Előadások, tudományos közlemények, kiadványok és főleg magyarországi és nemzetközi kutatások születtek a témában. A teljesség igénye nélkül megemlíthetem Kőröné Mikis Márta, Hunya Márta, Fehér Péter, Kelemen Rita, Tóth Edit, Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér nevét, kutatásait.48 Az anyagokból leszűrhető, hogy amíg a 2000-es években az IKT-eszközök általános alkalmazása nem volt elterjedve a tanórákon még Magyarországon sem, addig az elmúlt öt évben már nemcsak ott, hanem nálunk is elterjedtek ezek az eszközök. Ennek hátterében a pedagógusok által továbbképzéseken szerzett ismereteit említhetjük meg, illetve az egymással megosztott feladatlapokat, jó gyakorlatokat is kiemelném. És ami nagyon fontos: változott a pedagógusok attitűdje is, ma már szívesen visznek be az órákra ilyen eszközöket. Az informatikai felzárkózás talán a szülőket érintette a legkevésbé, így számukra nagyon nehéz volt az otthoni tanulás során saját gyerekük/gyerekeik segítése. Úgy tűnik számomra, hogy a gyerekek tanítása mentén a Felelős Szülők Iskolája programjait49 hazánkban is meg kellene honosítani. Nekünk volt a legnehezebb, hiszen első osztályban tanultak írni a gyerekek, a szülők részvétele nélkül nem is ment volna az online oktatás. Mi zárt Facebook-csoportot alakítottunk, s kerestem a lehetőségeket, végül a Google Classroom alkalmazást választottam. Végül az is kiderült, hogy a lehető legjobban döntöttünk, mert később, mikor már kiterjedt az egész országra, ezt a módszert üdvözölték legjobban. Ha számítógépe nem is, okostelefonja majdnem mindenkinek volt, de így is napokig tartott, amíg mindenki csatlakozni tudott, egy-két kivétellel, nekik Messenger alkalmazásban küldtem a feladataikat. Nem volt egyszerű, ráadásul nem mindenki kapta meg egyformán azt, ami megillette volna őt. Márpedig: „A tanításban nem létezhet megkülönböztetés." Eleinte kétnaponta küldtem feladatokat: rövid kis videókat (Sony vegas programmal) készítettem, felvettem a betűk írását hang-file-okkal kiegészítve (Audacity), linkeket, zenéket. Gyakoroltuk abetűírást – éppakétjegyűbetűknél tartottunk –,arománnyelvet adigitalis tankönyvek által, (manual.edu.ro) youtube videók, ppt-k segítségével tanultunk...vagyis inkább tanítottam, és

47 Konfuciusz: Beszélgetések és mondások. Helikon zsbkönyvek 52. Helikon Kiadó, Bp., 2017.

48 A kutatások megtalálhatók a magyarországi szakfolyóiratokban, illetve az Országos Közoktatási Intézet honlapján. 49 https://felelosszulokiskolaja.hu/

reméltem, hogy a gyerekek tudnak így haladni. Könyvük, munkafüzetük volt a gyerekeknek, és minden leckéhez elküldtem a digitális tankönyv megfelelő részét is. Kerestem vagy kitaláltam interaktív játékokat is (tankocka.hu, wordwall, mozaweb…), találtam egy matek-csoportot is, (matika.hu) onnan is vettem át feladatokat és teszteket is összeállítottam Google űrlapon. A feladatok megoldását lefotózták, lefilmezték, és elküldték nekem, így láttam mit dolgoznak... egyesek, nem mindenki! Egyénre szabott feladatokat is próbáltam adni, azoknak, akik le voltak maradva tanumányaikban, és olyan ritmusban haladhattunk, ahogy a gyerekek tanulni tudtak. Legalábbis szerettem volna, hogy így legyen. Nem annyit dolgoztam, mint korábban, hanem háromszor annyit a sokkal kevesebb eredményért. Nem láttam át az eredményeket, bizonyos szempontból nagyon jónak találtam, más szempontból nagyon hiányosnak, hiszen a kicsi gyerekeknél személyes jelenlét nélkül szinte elképzelhetetlen az oktatás. Úgyhogy a kezdeti lelkesedés alább hagyott, és szépen lassan rájöttem, hogy a célravezető, igazi tanulás szemtől szemben zajlik az elemiseknél, online nem hoz eredményt. A világunk központja az ember: az érzések, a gondolatok, a mimika, a tapintás és még sorolhatnám. Ezeket az online tanítás nemhogy nem pótolja, hanem inkább háttérbe szorítja. Bármennyire ügyes, okos szerkezeteket, programokat talál ki az ember, saját magát nem tudja pótolni. A tanító néni egyetlen pillantással, gesztussal olyan életre szóló önbizalmat önthet egy gyermekbe, amiből egész életében táplálkozhat, és olyan jövőt kovácsolhat magának, ami kihat egész környezetére. Ezt egyetlen gép sem, program sem tudja felülírni, akármennyire is akarják egyes emberek. Mert, látom a környezetem reakcióit: egyeseknek nagyon beválik, ösztönzik tanulóikat a minél több online térben való tanulásra, de ezzel a jó pontok mellett – nem tagadom én sem, hogy vannak előnyök is – elveszik a fizikai tanulás hatalmas pozitív hatását. Konfuciusz már sok sok évvel ezelőtt elmondott egynagyigazságot, ami soha nem volt érvényesebb, mint napjainkban: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.” És "csinálni" valamit igazán jól akkor lehet, ha részt veszünk benne egész lényünkkel.

Aszűkkétesztendőalatt, miótaonlinetérbeszorultatanulás,sokvéleményt hallottam:szülők felháborodsását, miszerint ők nem tudják azokat a finom, egyszerűnek tűnő apró, fifikás módszereket bevetni, amit egy tanító néni szokott, ők nem tudják rávenni a gyereket arra, hogy egy géppel úgy társalogjanak, mintha szemtől szemben lennének, ők képtelenek erre, nem ezt tanulták, nem értenek hozzá, követelik a fizikai jelenlétet. Megértem, és úgy látom, hogy, ha más pozitív hozadéka nem is volt ennek a fajta tanulásnak, annyi biztos, hogy a szülők legnagyobb része egy kicsit talán elgondolkodott azon, hogy nem könnyű a tanító munkája sem, kicsit alábbhagyott a mindennapos elégedetlenséggel, hogy ez sem jó, meg az sem felel meg az iskolában, esetleg, a személyzetben, hanem minden erejével azon volt, hogy segítse a gyerek és ezáltal a tanár munkáját. Én ezt piros pontnak írnám fel.

Azt vettem észre, hogy miután újra a padokban ültünk, már senkinek nem jutott eszébe lényegtelen, semmitmondó vitákba bocsátkozni, az én mindennapjaim is sokkal könnyebben teltek, nyugodtabb volt a légkör. A fülembe cseng az egyik anyuka mondata: „Ezerszer inkább a sok diákcsíny, mint egy hét online tanulás.” Már nem kötött bele egyik szülő sem a másik gyermekébe, nem kereste a hibákat, örült annak, hogy a gyermeke közösségben van. Hányszor próbáltam elmagyarázni, hogy a gyermekek még a rossz dolgokból is rengeteget tanulnak, abból is levonják a maguk következtetéseit, azonban az online, ingerszegény környezetben tizedét nem kapták meg ennek. Hiábavalónak tűnt a sok kis videó, amit rengeteg órát vett igénybe, hogy én, mint tanító megszerkesszek, és a végén csak nem értem vele el azt az eredményt, mintha személyesen egymás szemébe nézve mondtuk volna el a verset, éneket vagy egymás kezét fogva táncoltunk volna az udvaron, osztályban, bárhol.

Nagyvonalakban én ezt tudom elmondani a kicsi gyerekek online tanulásról, tanításáról. Semmi nem pótolja a tanító néni megnyugtató ölelését, hogy már az oviról ne is beszéljek... Az egy külön lapot érdemel.

A jelenben, remélve, hogy látja mindenki a rengeteg hiányosságot, gondolom a tanügy az elkövetkezendő időben egy óriási reformon fog átmenni, mert jelen formában nem működik jól.

Visszatérve az első gondolatokhoz, elmondhatom, hogy már nem érdekel annyira az online tér, sem a vele kapcsolatos számtalan csodás dolog, pont azért, mert erőltetett és kimerítő volt mindannyiunk számára. Talán változni fog a véleményem, de most ebben a fázisban vagyok. Sokkal jobban értékelem a hagyományos oktatást jelen pillanatban. És nem a rengeteg rendelet fog minket előre vinni, mert abból kapunk bőven, hanem az átgondolt, megfontolt járt út. „Minél több a rendelet, annál nagyobb a rendetlenség.”

Talán ez a pandémiás helyzet hozta ki legjobban azt a tényt, hogy nem vagyunk ilyen helyzetekre felkészülve, mert az, hogy valakinek okos telefonja, számítógépe van, nincs egyenes arányban ennek ismeretével és helyes használatával. Vagyis mérlegelni kellene azokat a lehetőségeket, miszerint minden oktatásban résztvevő pedagógus ingyen, jól átgondolt, megalapozott kurzusokon tanulja meg vagy egészítse ki ebbéli ismereteit, és akkor beszélhetünk távoktatásról, szerintem. Továbbá a megfelelő eszközöket is biztosítani kell mindenki számára. E változások nélkül a haladás elképzelhetelen. És még ezek megléte után is ezek az eszközök csak mankók lehetnek, és nem a jövő.

Gyermekeinknek mindenből a legjobbat kellene adnunk, mert az ókori bölcs örökérvényű szavaival élve: „Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg...”

Bibliográfia:

HunyaMárta(2007): Aszámítógéppelsegített tanulás.Informatikaieszközökésdigitális pedagógiai módszerek a tanórán. PhD tézisfüzet. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola

Hunya Mária – Dancsó Tünde – T-né Németh Dóra (2006): Informatikai eszközök használata a tanítási órákon. Új Pedagógiai Szemle, 2006/7-8. Online elérhetőség (Letöltés dátuma: 2021.06.21.): https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/informatikai-eszkozok-hasznalata-a-tanitasiorakon

Konfuciusz (2017): Beszélgetések és mondások Helikon Zsebkönyvek 52. Helikon Kiadó, Bp. Radó Péter (2017): Az iskola jövője. Noran Libro Kiadó, Budapest. Progress könyvek Tóth Edit – Molnár Gyöngyvér – Csapó Benő (2011): Az iskolák IKT-felszereltsége – helyzetkép országos reprezentatív minta alapján. Iskolakultúra, 2011. 10-11. sz. 124-137. Online elérhetőség (Letöltés dátuma: 2021.06.21.): http://epa.oszk.hu/00000/00011/00159/pdf/iskolakultura_2011_10-11_124-137.pdf

BIBLIOGRÁFIA

Farkas Andrea és tsai (2021): Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye. Oktatási Hivatal, Bp. Online elérhetőség (az utolsó megnézés dátuma: 2022.04.29.): https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/modszertani_gyujtemeny_kieg.pdf Fáyné Dombi Alice – Hódi Ágnes – Kiss Renáta: IKT az óvodában: kihivások és lehetőségek. In. Magyar Pedagógia, 116. évf., 1.sz. 91-117. (2016) Szeged. DOI: 10.17670/MPed.2016.1.91 Dr. Fazekas, Gábor – Balla, Tibor – Dr. Kocsis, Gergely (2013): Elektronikus oktatási környezetek. Debreceni Egyetem, Debrecen.Onlineelérhetőség(az utolsó megtekintés: 2022.05.05.): https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/10/index.html

Dr. Hutter Ottó – dr. Magyar Gábor - dr. Mlinarics József: E-Learning 2005 (e- learning kézikönyv). Műszaki Könyvkiadó, Budapest Jakab György– Alexandrov Andrea– Horváth H.Attila (2016): Bevezetés a digitális pedagógiai kultúrába, In. Új Pedagógiai Szemle, 2016/3–4.

Juhász Márta Klára – Kaposi József – Szőke-Milinte Enikő (szerk.) (2020): Változások a pedagógiában – A pedagógia változása. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

Katona Nóra (szerk.) (2020): Tantervi és módszertani útmutató füzetek: digitális pedagógia a közoktatásban. Eszterházy Károly Egyetem, Eger LénárdAndrás(2015):Adigitáliskorgyermekei. Gyermeknevelés. 3.évf.1.szám,74-83.Internetes elérés: http://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/700/595 Misley Helga-Tóth-Mózer Szilvia (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jógyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Mindenki Iskolája, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Ollé János és tsai (2013): Oktatásinformatikai módszerek, Elte Eötvös Kiadó, Budapest Pethőné Nagy Csilla (2005): Módszertani kézikönyv az Irodalomkönyv 9–12. és az Irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9–12. című tankönyvcsaládhoz. Korona Kiadó, Budapest Prensky, Mark (2001): Digital Natives, Digital Immigrants. Part 1–2. 2001/10. In. On the Horizon, NCB University Press, 9, No. 5. Szabados Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika. I. Évfolyam/2009, 1. szám. 19-23. o. Internetes elérés: http://www.eltereader.hu/media/2013/05/Okt_Inf_2009_1_opt.pdf Szili Katalin (2013): Az IKT alkalmazása a gyógypedagógiában. Letöltés: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/az_ikt_alkalmazasa_a_gyogypedagogiaban_V2/ Szűts Zoltán (2020): A digitális pedagógia jelenségei és megnyilvánulási formái. Új Pedagógiai Szemle. 2020/5-6. 15-38. Internetes elérés: http://real.mtak.hu/122668/1/SzutsZoltanAdigitalispedagogiajelensegeiesmegnyilvanulasiformai.UJ PEDAGOGIAISZEMLE5-6pp.15-38.24p.2020.pdf

Tóth Éva, Borbély-Pecze Tibor, Bors–Szegedi Eszter (2012): Az egész életen át tartó tanulás eszközrendszere. Tempus Közlapítvány, Budapest

DIGITÁLIS TÁRAK

A Google Osztályterem használata: videó, 1-5. rész: https://www.youtube.com/playlist?list=PLqGIC0xLeNyCKdhGHriuoPwumwi6YEwT3

A Nemzeti Audiovizuális Archívumban az M5 oktatási-kulturális csatorna oktatási tartalmait (https://nava.hu/free/m5/), a NAVA oktatási gyűjteményét (https://nava.hu/tematikus/oktatas/) és egyéb kapcsolódó tartalmait (https://archivum.mtva.hu/m3/open, https://archivum.mtva.hu/radio), Az M5 kulturális csatorna (https://mediaklikk.hu/digitalisoktatas/) korosztályonként kínál oktatási műsorokat.

Digitális hadtörténelem címmel (http://militaria.hu/) Hadtörténeti Oktatási Csomag érhető el a Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapján, amely a történelem tantárgyhoz kínál koronként és témánkét forrásokat és adatbázisokat.

Digitális Módszertár (https://tka.hu/tudastar_kereso): több mint 400 kipróbált, tanárok által osztályteremben megvalósított digitális módszertani ötlet, Digitális Pedagógiai Módszertani Központ: https://dpmk.hu/ eDia (http://edia.hu): gyakorló feladatok az alsó évfolyamok és az óvodás korosztály részére, Ének-zene (https://kodaly.hu/megerintazene): általános és alapfokú művészeti iskoláknak az énekzene és a szolfézs tanításához: a zenei hallás, a zenei írás-olvasás és a többszólamú készségek fejlesztésére. A gyermekközpontú, élményszerű, könnyen kezelhető és játékos alkalmazás vonzóvá teszi a feladatok elvégzését és az otthoni gyakorlást. Az oktatócsomag az info@megerintazene.hu címen, az iskola pontos nevének és e-mail-címének megadásával igényelhető. Kréta Tudásbázis: https://tudasbazis.ekreta.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár (https://mek.oszk.hu): szépirodalmi művek mellett különböző tudományágak szakkönyveihez is hozzáférést biztosít, Nemzeti Köznevelési Portál (http://www.nkp.hu): számos letölthető tankönyv és a tananyag feldolgozását támogató digitális tananyag, teszt, feladatsor érhető el, elsősorban az önálló ismeretszerzést támogatja, Sulinet Junior (https://junior.sulinet.hu): a kisebbeknek készült digitális tartalmak, tananyagok, játékok érhetők el, SulinetTudásbázis (http://tudasbazis.sulinet.hu):tematikusantartalmazzaazoktatásbanhasználható digitális tananyagokat, Tankönyvkatalógus (https://www.tankonyvkatalogus.hu/) tankönyvek és segédletek online jegyzéke, Videotorium (http://videotorium.hu), ZanzaTV: https://zanza.tv/ (irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, testnevelés és sport, filozófia, társadalomismeret és etika),

PEDAGÓGIAI FOLYÓIRATOK

Magyar Pedagógia – a Magyar Tudományos Akadémia [MTA] Pedagógiai Bizottságának folyóirata [A cikkek teljes szövege olvasható.] Neveléstudomány – az Eötvös Loránd Tudományegyetem [ELTE] Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének online folyóirata [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.] iskolakultúra – a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar folyóirata [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.]

ÚjKöznevelés–azoktatásikormányzathivatalos lapja[Mindenlapszámteljesszöveggelolvasható.]

Új Pedagógiai Szemle – az Eszterházy Károly Egyetem [EKE] Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet [OFI] folyóirata, szakmai közreműködő a Magyar Pedagógiai Társaság [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.] Könyv és Nevelés – az Eszterházy Károly Egyetem [EKE] Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet [OFI] Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeok [OPKM] folyóirata [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.]

Educatio 1992-től 2016-ig [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.]

Educatio 2017-től [Minden lapszám teljes szöveggel olvasható.] Új Katedra – Pedagógusok-Pedagógusképzők lapja [A nyomtatott kiadás 2013. december 31-én, az online kiadás 2014. augusztus 31-én megszűnt. Az archív anyagok a Commitment Zrt. weboldalán érhetők el.]

Forrás: http://mte.eu/konyvtar/e-forrasok/digitalis-folyoiratok/

KULTURÁLIS

Acta: https://epa.oszk.hu/03200/03277

FOLYÓIRATOK ÉS PORTÁLOK

Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka: https://digiteka.ro/ Erdélyi Gyopár: https://www.erdelyigyopar.ro/ Erdélyi Riport online közéleti és kulturális lap: http://erdelyiriport.ro Erdélyi Művészet: http://www.erdelyimuveszet.ro/ Erdélyi Társadalom - Társadalomtudományi szakfolyóirat: https://www.erdelyitarsadalom.ro Erdélyi Pszichológiai Szemle: http://epsz.pszichologia.psiedu.ubbcluj.ro/hu/ Helikon - Irodalmi portál: https://www.helikon.ro/ KILÁTÓ: ERDÉLY – Leltár: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/kilato-erdely-zaro.html Korunk: http://korunk.org/ Látó Szépirodalmi Folyóirat: https://www.lato.ro/ Magiszter (2016-2021-as lapszámok): http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/magiszer-lapszamok/ Művelődés - közművelődési havilap: https://muvelodes.net/ PedActa: http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/pedacta/ Székelyföld Kulturális Folyóirat: https://szekelyfoldfolyoirat.ro/ Újvárad: https://www.ujvarad.ro/

CASA CORPULUI DIDACTIC A JUDEȚULUI BIHOR