MAGYAR NEMZETI BANK
1.5. Követeléskezelőkkel szembeni ügyek A Testülethez benyújtott kérelmek 19 százaléka, vagyis 581 ügy a követeléskezelői tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokkal szemben érkezett, jellemzően pénzpiaci termékekhez kapcsolódóan. 26. ábra Követeléskezelők ügyei a pénzpiaci termékeknél
Követeléskezelők ügyei a pénzpiaci termékeknél 5,0%; 25 db
1,2%; 6 db
8,2%; 41 db 11,6%; 58 db
6,8%; 34 db 37,2%; 186 db
87,2%; 436 db 30,0%; 150 db
Hitel- és pénzkölcsön nyújtás Pénzforgalmi szolgáltatás Pénzügyi lízing
Áruhitel Folyószámlahitel Gépjárműhitel Jelzáloghitel Személyi kölcsön
A követeléskezelőkkel szemben előterjesztett kérelmekből 360 méltányossági ügy volt, azaz a tartozás elengedésére, mérséklésére, illetve a fizetéskönnyítés nyújtására irányult. A követeléskezelőkkel szemben támasztott igények közül a Testület azon ügyeket fogadhatja be, amelyek a fogyasztónak a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt valamely pénzügyi szolgáltatóval kötött, pénzügyi tárgyú szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéséből ered. A követeléskezelő társaságok engedményezés útján válnak a követelés jogosultjává. Az engedményezést megelőzően a szerződő fél a jogelőd pénzügyi szolgáltató felé fizetési kötelezettségének nem tett eleget, tartozása keletkezett, s azt fizetési felszólítás ellenére nem rendezte, e miatt a jogelőd társaság felmondta a szerződést, így a szerződésből eredő teljes követelés lejárttá és egyösszegben esedékessé vált. Elsősorban személyi kölcsön szerződésből, jelzálogszerződésből, folyószámlahitel, árukölcsön és hitelkártya szerződésből, néhány esetben gépjárműhitelből és fizetési számla szerződésből keletkezett tartozásokkal kapcsolatos ügyek miatt indítottak eljárást a fogyasztók. A kérelem tárgyaként több esetben az engedményezés tényének vitatását jelölték meg arra hivatkozva, hogy az engedményezéshez nem járultak hozzá. Ehhez kapcsolódóan adataik harmadik személynek történő továbbítását is sérelmezték. Az engedményezés a jogelőd pénzügyi szolgáltató (engedményező) és a jogutód pénzügyi szolgáltató (engedményes) közötti jogügylet, annak a fogyasztó nem részese, a szerződéskötéshez a fogyasztó hozzájárulására nincs szükség. Az engedményezésről azonban a fogyasztót megfelelően értesíteni és az értesítés tényét igazolni kell. A fogyasztó jogszerűen tarthat igényt arra, hogy igazolják részére az engedményezés tényéről történő tájékoztatás megtörténtét. Ha a fogyasztó csupán az engedményezés tényére alapítja azt az álláspontját, hogy a követeléskezelő által közölt összeggel nem tartozik, számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy kérelme megalapozottságát az eljárásban nem tudja igazolni. A kérelmezők több eljárásban vitatták a nyilvántartott tartozás összegét, eseténként a tartozás fennállását is. Ajánlást fogalmazott meg a Testület a pénzügyi szolgáltató részére abban az eljárásban, amelyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy az örökhagyó által kötött részletfizetési megállapodásban foglaltak szerinti teljesítést a követeléskezelő nem biztosítja a számára. Az ügyben a kölcsönszerződést az örökhagyó kötötte, a kölcsönszerződés felmondását követően a követelés engedményezésre került, majd az örökhagyó az engedményessel részletfizetési megállapodást kötött. A részletfizetési megállapodás megkötését követően a követelés tovább-engedményezésre került, az örökhagyó elhunyt, örököse kiskorú gyermeke lett. Ajánlásában a Testület megállapította, hogy a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek
64
JELENTÉS A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉVES TEVÉKENYSÉGÉRŐL • 2020
