Eljárások, eredmények
883 nem életbiztosítási ügy zárult le az év végéig. Az érdemben elbírált 744 ügyből a határozattal jóváhagyott egyezségek száma 184 darab volt, 2 kötelezés és 1 ajánlás született, és további 50 ügyben az eljárás amiatt került megszüntetésre, mert a felek eljáráson kívül megegyeztek. A kérelmezők szempontjából kedvezően alakult ügyek aránya így összesen 32 százalékot tett ki.
3.1.1. Lakásbiztosítás A beérkezett biztosítási ügyek legjelentősebb hányada a korábbi évekkel azonosan a lakossági vagyonbiztosítási szerződésekből és ezen belül is a lakásbiztosításokkal kapcsolatos jogvitákból eredt. A lakásbiztosításokkal kapcsolatos jogviták jelentették az összes biztosítási ügy 35 százalékát. A vihar-, felhőszakadás-, jégveréskárok, valamint egyéb, természeti (elemi) károk mellett a tűz- és robbanáskárok, valamint a betöréses lopáskárok tették ki az ügyek túlnyomó többségét. Az ebben a biztosítási ágazatban beérkező kérelmek általánosságban ugyanazokat a jellemzőket mutatták, mint korábban. A lakásbiztosításokkal kapcsolatos ügyekben, továbbra is az a kérdés képezte a legtöbb esetben a vita tárgyát, hogy beszélhetünk-e olyan biztosítási eseményről, amelyre a pénzügyi szolgáltató kockázatvállalása kiterjed, a helyszíni kárkép igazolja-e a bejelentett biztosítási esemény bekövetkeztét, a biztosítási esemény megvalósulása esetén nem állnak-e fenn a pénzügyi szolgáltató teljesítését kizáró feltételek, igazolt-e a kárösszeg, tisztázott-e, hogy a biztosítási szolgáltatás milyen összegű szolgáltatást tesz lehetővé. A biztosítók szolgáltatásait meghatározó és befolyásoló feltételrendszert az általános, valamint a kiegészítő biztosítási feltételek tartalmazzák. Az ügyek alapján változatlanul problémás a fogyasztók által tett kárbejelentések pontatlansága, illetve annak dokumentáltsága. A feltételek szerinti biztosítási esemény bizonyítása a fogyasztó kötelezettsége. Ennek érdekében szükséges, hogy a fogyasztók kellő figyelemmel tanulmányozzák át a szerződésük részét képező szerződési feltételeket, a bekövetkezett káreseményeket (pl. vihar, betöréses lopás) ne a köznapi értelme szerint definiálják, hanem a feltételekben leírtak szerint. Számos esetben ugyanis ez vezet a megalapozatlan szolgáltatási igényekhez. Fontos továbbá, hogy a fogyasztók a lakásbiztosítási szerződés megkötése előtt megfelelő módon tájékozódjanak és az igényeiknek és szükségteleiknek megfelelő biztosítást kössék meg. Különösen figyelmesnek kell lenni abban az esetben, amennyiben a társasházi lakás alapvetően a társasház által kötött szerződés alapján biztosított. A társasház által kötött biztosítás ugyanis általában nem minden biztosítási eseményre nyújt fedezetet (pl. előfordulhat, hogy az épület üvegezésére kötött biztosítás nem terjed ki az erkély vagy annak oldalfalának üvegezésére). Amennyiben a fogyasztó a társasház által kötött biztosításhoz kapcsolódóan kiegészítésként csak háztartási ingóságokra köt biztosítási szerződést, akkor az említett példa szerinti esetben egyik biztosítás sem nyújt fedezetet az erkély üvegének törésére. Továbbra is tapasztalható, hogy sok esetben a fogyasztók – a szerződési feltételek megfelelő ismerete hiányában – abban a téves feltevésben vannak, hogy a biztosítás valamennyi bekövetkezett káreseményre fedezetet nyújt és az eljárás során szembesülnek azzal, hogy a biztosítási események ennél sokkal szűkebb körben eredményezik a biztosító helytállási kötelezettségét. Sok esetben félreértéshez vezetett, hogy a köznapi értelemben használt természeti események (pl. vihar) nem minden esetben egyeznek meg a szerződéses feltételek szerinti biztosítási események fogalmával, amelyek a köznapi eseményekhez további többletfeltételeket (pl. meghatározott nagyságú szélerősséget) írnak elő. Több ügyben bár a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény bekövetkezte a biztosító szerint sem vitatott, számos olyan körülmény merülhet fel, amely miatt a szolgáltatási összeg nem éri el a fogyasztó által elvárt térülés mértékét vagy a biztosító mentesülése miatt a szolgáltatás nyújtására egyáltalán nem kerül sor. A megalapozott igény esetén a biztosító által teljesítendő szolgáltatási összeg mértéke tekintetében szintén a biztosítási feltételek az irányadók. A feltételek általánosságban és az egyes biztosítási eseményeknél is meghatározzák a térülő és a nem térülő tételeket. A szolgáltatás összege kapcsán pedig jelentősége van a sérült vagyontárgy káridőponti értékének. Érdemes ezért a szolgáltatási igény meghatározásakor elsősorban a feltételek rendelkezéseiből kiindulni. A kárigény elbírálásához szükséges a kárigény megfelelően részletes bizonyítottsága (pl. árajánlat, számla, szakvélemény). Javasolt a biztosítási szerződés időtartama alatt folyamatosan dokumentálni az ingó és ingatlan vagyonunkat (fénykép készítése a vagyontárgyakról, beszerzéssel kapcsolatos számlák megőrzése, felújítás, bővítés, karbantartás dokumentálása), a bekövetkezett kárt (fénykép, videó készítése a kárhelyszínről, szakvélemény beszerzése, helyreállítással kapcsolatban árajánlatok bekérése, helyreállításról részletes költségvetés készítése, számlák megőrzése) és minden további lényeges körülményt, mely fontos lehet a kárrendezéskor.
JELENTÉS A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉVES TEVÉKENYSÉGÉRŐL • 2020
71
