Eljárások, eredmények
készülékekben kárt okoz. A viták általában abból a kérdésből fakadtak, hogy összefüggésbe hozható-e a károsodás a villámtevékenységgel vagy sem. Számos biztosítási termék pontosan meghatározza, hogy a biztosított ingatlantól maximálisan milyen messze érhet földet a villámcsapás, annak érdekében, hogy az okozati összefüggés tekintetében objektív támpontot nyújtson a felek részére. Az eljárások során a szolgáltatók csatolták a kockázatviselés helyére vonatkozó meteorológiai lekérdezéseket és amennyiben a villámtevékenység megállapítható volt, jellemzően teljesítették a kérelmezői igényt. A biztosítási ügyek elbírálása a Testület eljárásában nem mindig lehetséges. Az eljárás egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő módon történő lefolytatásának jellegéből adódóan széleskörű bizonyítás lefolytatására nincs lehetőség. A Testület a döntését a felek által rendelkezésre bocsátott iratok és nyilatkozatok alapján hozza meg. Előfordulhat, hogy az okozati összefüggés, a bekövetkezett kár mértéke vagy a tényállás tisztása további bizonyítást igényel (pl. helyszíni szemlét vagy független szakvélemény beszerzését), mely már meghaladja az eljárás jogszabály által adott kereteit. A Testület tapasztalata szerint a pénzügyi szolgáltatók az ügy békés lezárása érdekében általában együttműködnek a fogyasztókkal és a Testülettel. Nagy számban vezetett sikerre a bekövetkezett káresemények tényállásának teljes körű feltárására vonatkozó egyeztetés, melynek következtében a biztosítók gyakran módosították a kárrendezési eljárás során kialakított, a jogalapra vagy a biztosítási szolgáltatás összegszerűségére vonatkozó álláspontjukat. A 2020. évben lezárt lakásbiztosítási ügyek eredménye 305 db ELINTÉZETT ÜGY
ebből
275 db (90%) ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY
ebből
92 db (33%) EGYEZSÉG ÉS MEGEGYEZÉS
3.1.2. Gépjármű-biztosítás A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban előterjesztett kérelmek a fedezetlenségi időszakra vonatkozó fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus besorolással, a díjtarifa változásával, illetve a gépjárművek által okozott károk károsultjai által előterjesztett kártérítési igényekkel voltak kapcsolatosak. A fedezetlenségi díjjal kapcsolatos ügyek jelentős részénél a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését a fogyasztók által hiányosan vagy tévesen megadott adatok (e-mail cím, levelezési cím), illetve az elektronikus kommunikáció meggondolatlan választása okozta. Az alacsonyabb biztosítási díj elérése érdekében olyan fogyasztók is hozzájárultak ahhoz, hogy a biztosító ügyfélfiókon, vagy e-mailen keresztül továbbítsa a szerződéssel kapcsolatos dokumentumaikat, akik rendszeresen nem ellenőrizték e-mailjeiket, nem rendelkeztek internet előfizetéssel, számítógéppel, okoseszközzel, így nem értesültek a díjemelkedésről, díjfelszólításról, a szerződés törléséről, ami végső soron a biztosítás megszűnését és fedezetlen időszakot okozott. Elfordult olyan pénzügyi fogyasztói jogvita is, ahol a biztosított elektronikus kapcsolattartási címeként a biztosítási alkusz vagy az autókereskedés e-mailcíme kerül megadásra. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szigorú jogszabályi környezetéből adódóan ezekben az ügyekben – az ügyek számához képest – kevesebb egyezség születik, ugyanis a biztosítók a fedezetlenségi díjat nem a maguk részére szedik be, azt elengedni, mérsékelni nem tudják. Jellemzően azokban az esetekben egyeztek meg a felek, amikor a szolgáltató nem tudta igazolni, hogy a fogyasztó részére az általa megadott elérhetőségére – a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének megfelelően – fizetési felszólítást, illetve törlési értesítőt küldött. Számos olyan kérelem érkezett, melyekben a kérelmezők sérelmezték a pénzügyi szolgáltatók által károkozás esetén – a bonus-malus fokozat hátrányos változása mellett – alkalmazott károkozói pótdíj kiszabását, annak mértékét, illetve azt, hogy a kifizetett kártérítés visszafizetése esetén is terheli őket a károkozói pótdíj. Több eljárásban is sérelmezték a fogyasztók, hogy egy káreseményt követően a szolgáltató két részletben hajtotta végre a díjemelést: először a bonus fokozat hátrányos változása miatti emelkedésről értesítette őket, ennek befizetését követően a szolgáltató fedezetigazolást küldött a hátralévő biztosítási időszakra vonatkozóan, majd hosszabb idő elteltével a károkozói pótdíj kiszabása miatti emelkedésről is értesítést küldött, amely félreértésre adott okot.
JELENTÉS A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉVES TEVÉKENYSÉGÉRŐL • 2020
73
