1 ÉS 2 FORINTOS ÉR MÉK BEVONÁSA – a döntéstől a bevont érmék értékesítéséig Az egész világon megfigyelhető jelenség, hogy a kis névértékű, alacsony vásárlóerővel rendelkező érmék forgalomba történő kiáramlása jelentősen meghaladja a nagyobb érmecímletekét. Az átlagosnál lényegesen magasabb ütemű forgalomba áramlás oka, hogy e címletek az alacsony vásárlóértékük miatt nem vesznek aktívan részt a készpénzforgalomban, kicsapódnak, befőttesüvegekben, fiókok mélyén gyűlnek vagy elvesznek, egy részük külföldi turistáknál marad. Hasonló okok vezettek ahhoz, hogy az MNB 2008. március 1-jén bevonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. Ezekért jó ideje már semmit sem lehetett venni, csupán a vásárlásokkal összefüggő készpénzes tranzakciók pontos elszámolásához volt rájuk szükség. A gyártott érmék mindinkább „egyszer használatossá” váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt. Az érmeverőgépek által készített utolsó pár ezer 1 és 2 forintos érme, a melyeket később emléktárgyakhoz használt fel a Pénzverő
75a éforint ves
Az MNB naponta átlagosan közel 1 millió darab 1 és 2 forintost fizetett ki a forgalomba, így pótolva a folyton kicsapódott mennyiséget. Az 1 és 2 forintosok állandó utángyártása jelentős többletráfordítást igényelt a Magyar Nemzeti Bank és – lévén, hogy az MNB közpénzből gazdálkodik – az egész ország számára.
A Magyar Pénzverő Zrt. által árusított ajándéktárgy
110
