KÖZÉPKORI M AGYAR AR ANYFORINTOK Nagy Lajostól Szapolyai Jánosig Az I. Károly kori kezdetek után a magyar aranyforint az egész középkoron át megőrizte kiváló minőségét, csupán az éremképe esett át jelentős változáson. Károly fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) első aranypénz-kibocsátása még megegyezett apja firenzei típusú aranyforintjának éremképével, majd az előlapi liliomot felváltotta a hasított, kétrészű, magyar–Anjou címerpajzs, így egyesítve az ország és az uralkodóház jelvényeit. Az utolsó lépcsőben Keresztelő Szent János képe helyére a magyar lovagkirály, a jobbjában legfontosabb attribútumát, a bárdot, baljában országalmát tartó Szent László szembenéző, álló alakja került, amely ettől kezdve a 16. század végéig állandó éremképi elemévé vált a magyar aranyforintoknak. Az így kialakult, sajátosan magyar kinézetű aranyak továbbra is közkedveltek voltak külföldön, sőt, ahogy korábban a firenzei mintát másolták, ezután a magyar Szent László-ábrázolás változatai kezdtek megjelenni Európa különböző pénzkibocsátóinak veretein.
I. (Nagy) Lajos aranyforintja, előlapon a hasított magyar–Anjou-címerpajzzsal, hátlapon Szent László alakjával
75a éforint ves
A következő jelentősebb éremképi változás Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) aranyforintjain következett be. Az előlapon a kétrészű, hasított címerpajzsot a négyosztatú (hasított és vágott) címer váltotta fel, de azon továbbra is az uralkodó családi, illetve az uralma alá tartozó országok egyesített jelvényei kerültek megjelenítésre. A Zsigmondot követő uralkodók alapvetően nem változtattak az aranyforintok éremképén, csupán a négyelt címerpajzs egyes elemeiben került sor bővítésre. Így Albert (1437–1439) esetében jelent meg először az osztrák pólya és a morva sas, I. Ulászló (1440–1444) pedig a litván lovagot és a lengyel sast helyezte az előlapra, míg a Hunyadi János kormányzó (1446–1453) által kibocsátott aranyakon családi címerállata, a csőrében gyűrűt tartó holló jelent meg. Alapvető változást hozott a magyar pénzek éremképében Mátyás 1467. évi nagy pénzreformja. 1470-től az aranyforintok előlapjára a Madonna-ábrázolás került, a királyi címert a Szűz Mária lábainál elhelyezett holló jelenítette meg. A hátlapon továbbra is megmaradt Szent László alakja. A karjában a kis Jézust tartó Szűz Máriát kezdetben fátyollal ábrá12
