HOGYAN VÁLTOZIK A KÉSZPÉNZ SZEREPE,
HASZNÁL ATA MAGYARORSZÁGON? Egy ország gazdaságában a forgalomban levő készpénz mennyiségét három fő mozgatórugó határozza meg.
Magyarország készpénzintenzív gazdaság
Vajon mit mond a kristálygömb – fogunk még készpénzzel fizetni?
75a éforint ves
Az ún. tranzakciós készpénzkereslet a bankjegy- és érmeállomány azon része, amelyet a napi fizetési tranzakcióink lebonyolításához használunk fel. A bankjegyállománynak csak a kisebb hányada az, amely tranzakciós célokat szolgál, az érmék esetén viszont joggal feltételezzük, hogy nagyobb részük vesz részt a fizetési műveletekben és csak kisebbik hányaduk halmozódik malacperselyekben. Magyarországon a készpénz szerepe a fizetési tranzakciókban lassú, egyenletes ütemben csökken. A vállalatok közötti fizetések szinte kizárólag elektronikus úton zajlanak, főként átutalások formájában. A lakossági fizetések esetén azonban továbbra is a készpénz tekinthető a legnépszerűbb fizetési módnak. 2020-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az online pénztárgépeken regisztrált fizetési műveletek volumenének 77 százaléka, értékben pedig 59 százaléka készpénzben zajlott le. A készpénz fontos megtakarítási funkciót is betölt, sokan ebben halmozzák fel vagyonukat vagy annak egy részét. A készpénzben történő vagyonfelhalmozás egyik kockázata, hogy így elveszítjük azt a hozamot/ kamatjövedelmet, amit akkor realizálhattunk volna, ha bankbetétet vagy egyéb befektetési terméket választunk megtakarításul. Előnye viszont, hogy a készpénz ún. szuperlikvid megtakarítási forma, azaz bármikor korlátlanul hozzáférhetünk a teljes megtakarításunkhoz. A 2010 óta hazánkban megfigyelt készpénzállomány-bővülés fő mozgatórugója minden bizon�nyal a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedése volt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a jegybanki alapkamat – s ezáltal a banki betéti kamatok – mértéke a 2011-es 6–7 százalékos szintről mindössze 0,65 százalékra csökkent 2020-ra, ezáltal a készpénztartás alternatívaköltsége is jelentősen 172
