A Z EZÜSTFORINT EREDETE Az újkor kezdetére a florenus, azaz a forint kifejezés már kettős jelentéstartalommal bírt: értették alatta egyrészt az aranyból készült, nagyjából 3,5 gramm tömegű aranypénzt, illetve egy csak elméletben létező számítási egységet, a száz denár értékű forintot. A két jelentéssel is bíró kifejezés hosszú ideig élt párhuzamosan egymás mellett, így (pénz) történész legyen a talpán, aki a kettőt meg tudja különböztetni egymástól: rendszerint csak a szöveg környezetből lehet rájönni, mire is gondolt a szerző. Megkülönböztetésül ezért a 16. század elejétől a magyar aranyforintra is a dukát kifejezést kezdték alkalmazni, amely eredetileg a velencei aranypénz neve volt.
II. Rákóczi Ferenc Munkácson veretett ezüstforintja, azaz féltallérja, 1706
75a éforint ves
A középkor végén a növekvő volumenű kereskede lem és áruforgalom, valamint a folyamatos áremel kedés egyre fokozottabb mértékben igényelte a nagyobb értékű pénzeket, ezt az igényt pedig már sem a denár, sem a garas nem tudta kielégíteni. Létezett ugyan aranypénz, de az ennek veréséhez szükséges nyersanyag korlátozott volta Európában gátolta a kibocsátás mennyiségének növelését. Ezzel szemben a kontinens bővelkedett ezüstbányákban, így a gazdasági kihívásokra a választ az ezüstpén zek értékének növelésében találták meg. Az első, garasnál is nehezebb ezüstpénzek Itáliában jelen tek meg, de a velencei lira tron és a milánói teston, majd később a tiroli pfundner csupán előfutárai voltak a 15–16. század fordulóján kialakuló új pénz rendszernek. A prototípus végül Tirolban született meg, ahol a gazdag schwazi bányák hozamából Zsigmond főher ceg 1484-ben fél, majd 1486-ban egész súlyú nagy ezüstpénz kibocsátását kezdte meg a halli pénzver dében. Ez a pénz egyenértékű volt a rajnai aranyfo rinttal (rheinische Gulden), ezért guldinernek vagy gulden groschennek nevezték, súlya miatt (31,93 g) időnként unciálisnak. A guldiner már valóban ki tudta váltani értékben az aranypénzt, így hamarosan Tirolon kívül is számos követőre talált. Magától értetődik, hogy főként azokban az országokban, amelyek nagy nemesfémtartalékokkal rendelkezett.
20
