A JÁSZKUN REDEMPTIO – A MEGVÁLTÁS ÁR A A középkor folyamán a Magyarországra érkező kunok és jászok jelentős kiváltságokban részesültek, többek között nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, területük koronabirtoknak minősült, a főbírói jogokat maga a nádor gyakorolta felettük. Szabadságukért cserébe kötelesek voltak hadba vonulni, és ők biztosították a nádor fizetését is. A Bécs sikertelen török ostromával 1683-ban megkezdődő és az 1699-ben a karlócai békével lezáruló törökellenes háborúban a jászkun területen jelentős népességváltozás ment végbe, sokan elvándoroltak, hatalmas területek néptelenedtek el. Az országot a törököktől fegyverrel visszafoglaló Habsburg uralkodó, I. Lipót német-római császár és magyar király elhatározta, hogy a jászkun területek áruba bocsátásával mérsékli a kincstár hiányát. 1702-ben a Jászkunságot ( Jászság, Nagykunság, Kiskunság) 500 000 rajnai forintért eladta a Német Lovagrendnek. Ezzel az aktussal a jászok és kunok elvesztették örökös kiváltságaikat és jobbágysorba süllyedtek. Természetesen nem nyugodtak bele ősi jogon szerzett kiváltságaik elvesztésébe, így lelkesen csatlakoztak az 1703-ban kirobbant, II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, a fejedelemtől remélve kiváltságaik visszaállítását. Ez a reményük a szabadságharc bukása miatt nem válhatott valóra, viszont a jogok visszaszerzésére indult békés mozgalom egy emberöltő múlva már sikerrel járt. A jászkun redemptio 100. évfordulójára készült ezüst emlékérem, előlapon József nádor portréja, a hátlapon az érem kiadásának alkalmát feltüntető hatsoros szöveg, 1845
75a éforint ves
Hosszas követjárást követően 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a redemptióról, azaz az önmegváltásról szóló diplomát, amely végül visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait. Ennek viszont hatalmas ára volt. A jászkun kerületek tulajdonosa ekkor már a Pesti Invalidus Ház volt, amelynek a Német Lovagrend adta el 1731-ben, mivel nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait. Mária Terézia azzal a feltétellel járult hozzá a redemptióhoz, hogy a jászok és kunok közössége vállalja a királynő szolgálatára ezer, saját költségén felszerelt lovas katona kiállítását, kifizeti az eredeti vételár – ötszázezer rajnai forint – összegét a pesti rokkantak házának, ezt megtoldják 22
