A KONVENCIÓS FORINT A török megszállás megpróbáltatásaiból még szinte magához sem tért, a Rákóczi-szabadságharc, majd az azt követő, politikailag és gazdaságilag zavaros időszak sújtotta Magyar Királyság Mária Terézia uralkodása (1740–1780) alatt indult meg a konszolidáció útján. A királynő negyvenéves uralma alatt az ország jelentős átalakuláson esett át. Sor került az oktatás és az egészségügy reformjára, központilag szabályozták a jobbágyok földesúri terheit. Uralkodásának első felére ugyanakkor két hosszú háborús időszak is rányomta bélyegét. Némiképp negatív mér leggel zárult az örökösödési háború (1741–1748), amely hatalmát ugyan megszilárdította, viszont elvesztette Sziléziát és néhány kisebb itáliai területet. A Poroszország ellen vívott hétéves háború (1756–1763) szintén nem hozott területi gyarapodást. A háborúk gazdaságilag kimerítették az országot, az államadósság hatalmasra nőtt. Ennek finanszírozására kezdődött meg 1762-ben az első papírpénzek, a Bécsi Városi Bank bankócéduláinak kibocsátása, valamint a nemesfémek pótlására a réz váltópénzek bevezetése 1759 után.
Mária Terézia magyar királynő a konvenciós pénzrendszer és a papíralapú fizetőeszközök bevezetésével új alapokra helyezte a magyar pénzrendszert
75a éforint ves
Mária Terézia uralkodása alatt számos újítás történt a magyar pénztörténetben. A pénzügyek és a kereskedelem területén komoly hátránynak számított, hogy az egyes országok különböző pénzlábak és pénzverési alapsúlyok szerint verették nemesfémpénzeiket, azért meglehetősen nehéz volt köztük az átváltás, ennek egységesítésére került sor a királynő uralkodásának második évtizedében. A pénzügyek terén az egyik legjelentősebb változtatásnak a konvenciós pénzrendszer bevezetése számított, amellyel nem csupán a Habsburg-uralom alatt álló országok, hanem szinte a teljes német nyelvterület pénzkibocsátását kívánták egységesíteni. A Habsburg Birodalom és Bajorország között 1753-ban jött létre az az érmeegyezmény – közismert nevén konvenció (Münzkonvention) –, amely a különféle pénzrendszerek egységesítését tűzte ki célul. Bár az egyezményből Bajorország már a következő évben kilépett, a konvencióhoz az ellenséges Poroszország, valamint a Hanza-városok kivételével az egész német birodalom 24
