A M AGYAR EZÜSTFORINT Az Osztrák Császárság, illetve kapcsolt része, a Magyar Királyság 1857-ben kötötte meg a Német Vám unió országaival a bécsi egyezményt, amel�lyel a birodalom áttért a szintén ezüst alapú osztrák értékű forintra, amely már decimális alapon nyugodott és 100 krajcárra oszlott. A pénzverési alapsúly az 500 grammos vámfont lett, ebből 30 tallért vagy 45 forintot vertek. Ekkor jelentek meg tehát Magyarországon az első olyan ezüst 2 és 1 forintosok, amelyekre már konkrétan rá is volt írva a címlet FL formában. Pénzlábuk szerint 900 ezrelékes ezüstből készültek, az 1 forintos 11,11 g színezüstöt tartalmazott, míg a nyerssúlya 12,345 g lett. Az 1867-ig Magyarországon vert ezüstforintok semmilyen nemzeti jellegzetességet nem árultak el, köriratuk latin nyelvű volt, előlapon Ferenc József portréjával, hátlapon az osztrák címerrel.
I. Ferenc József nevére a körmöcbányai verdében 1868-ban készült ezüst 1 forintos
75a éforint ves
Az 1867. évi kiegyezést követően azonban újra magyar nyelvű feliratok kerültek a pénzekre, az ezüst egyforintosok is új külsőt kaptak. Az előlapot továbbra is I. Ferenc József császár és király portréja díszítette, a hátlapon viszont a kétrészű magyar címer kapott központi szerepet, amely fölé két lebegő angyal tartotta magyar Szent Koronát, a címer alá 1 F értékjelzés került. Alapvető változásnak számított továbbá, hogy bő száz év után újra visszakerültek az ősi magyar verdejegyek a pénzekre, amelyek használatát még Mária Terézia szüntette meg. Ettől kezdve a Körmöcbányán vert darabokat KB, a gyulafehérváriakat GYF jegy jelölte. Ez utóbbit csupán 1871-ig, hiszen a gyulafehérvári pénzverde több évszázados működés után ekkor végleg bezárta kapuit. 1870-ben változott a hátlapi éremkép, a magyar kiscímert felváltotta a középcímer: a négy részre osztott alappajzsra Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély címere került, szívpajzsba a magyar kiscímer. Változott a címlet megjelölése is, ettől kezdve az Frt rövidítés jelölte a forintot. 1882-től ismét változott a címer formája, illetve az értékjelzés rövidítése a manapság is használt Ft lett, majd 1890-ben újra átalakult a hátlapi címer: az alappajzson Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerei mellé felkerült Fiume város címere 36
