A PÉNZJEGYNYOMDA ZRT. TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA – PENGŐ IDŐSZ AK 1926. év végén jelent meg az új pénznem, a pengő. Ekkor beszélhetünk először a szuverén magyar pénzrendszerben megjelent, diósgyőri papírra, Budapesten nyomtatott bankjegyekről.
Heinrich Frigyes tervezte Ganz HRM típusú metszetnyomógép
Az új pénznem születésének körülményei nem voltak egyszerűek. A háború és területi veszteségek tépázta ország gazdaságának, kereskedelmének egy értékálló fizetőeszközre, és annak nehezen hamisítható, esztétikus megjelenésére volt szüksége. A Horváth Endre tervei alapján készült bankjegyeken a metszetnyomat gazdag alkalmazásával és a magyar motívumokból álló felépítésével kijelenthető, hogy ezt sikerült megvalósítani. „Havi 200 pengő fixszel…” – tartotta a korabeli sláger, amellyel ma is átélhető a magyar pénz akkori stabilitása és vásárlóértéke. A harmincas évek elejétől munkába álltak az akkori technika csúcsát jelentő körforgó rendszerű HRM metszetnyomógépek, amelyeket a nyomda akkori fő mérnöke, dr. Heinrich Frigyes tervezett, a fővárosi Ganz gépgyár gyártott és előremutató megoldásai miatt exportsiker volt.
A HRM utódja, a fél évszázadon át üzemben álló Ganz HAEF-5 metszetnyomógép
75a éforint ves
A nedves metszetnyomtatási technika alkalmazásával, előnedvesített papírra történt a nyomtatás. A mélyebben levő részeken gyűlt össze az a festék, mely végül a bankjegyekre került és a fő motívumokat képviselte. A nem nyomó részekről a felesleges festéket törléssel kellett eltávolítani. Ezzel az eljárással egészen vastag, 300 µm – azaz 0,3 mm – festékréteg-vastagságot is üzembiztosan lehetett nyomtatni, így a pengő bankjegyek tapinthatósága rendkívül markáns volt. A hazai gyártású Ganz-gépek különlegessége volt a törlés teljes automatizálása, amelyhez textilcsévélő 58
