INNOVÁCIÓ A Z ÉRMEGYÁRTÁSBAN
1993. évi 1994-es Labdarúgó Világbajnokság ezüst emlékérme
Mint a műszaki élet minden területén, így az érmegyártásban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a számítástechnika, az ezekre épülő korszerű gépgyártás-technológia, valamint az anyagtudományok. Ezek a műszaki tartalmak azonban elsősorban a gyártás során jelentkeznek, melyek egy külső szemlélő számára az elkészült érme kézhezvételekor láthatatlanok maradnak. Ugyanakkor az érmegyártásban is találkozhatunk olyan innovációkkal, amelyeknek az eredménye rögtön szembeötlik. Vegyük sorra ezeket a forint emlékérmék kibocsátási idősorát követve, az érmék alakja, mérete, szélkiképzése, valamint kivitelezése, felületi kikészítése szerinti csoportosításban.
Alak és forma
2000. évi Gábor Dénes (1900–1979) ezüst emlékérme
2020. évi 125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság bicolor ezüst emlékérme
2000. évi Lorántffy Zsuzsanna (1600 k. – 1660) ezüst emlékérme
75a éforint ves
Kezdetben – a nemzetközi trendeknek és szokásoknak megfelelően – a forint emlékérmék is a szokásos „kör” alakban készültek. Az első kivétel az 1993-ban az 1994. évi Labdarúgó Világbajnokság tiszteletére készült 1000 forintos ezüst emlékpénz, mely lyukasztott érme volt. Különlegességét az adja, hogy a lyuk – ellentétben például az 1950-től vert lyukas 2 filléressel – nem középen helyezkedik el. Az emlékérmét tervező Lebó Ferenc szobrászművésznek köszönhetően ugyanis a lyuk igen ötletesen a két érmeoldalt köti össze azzal, hogy az előoldalon a címletérték egyik nulláját, a hátoldalon a hálót átszakító bombagól látványát jeleníti meg. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ötlet előzményeként egy, az egykori Állami Pénzverő által albán exportra gyártott 50 lek címletű ezüst emlékérme Az év érméje nemzetközi érmeversenyben 1988ban elnyerte a világ leginnovatívabb érméje címet. Az érmét Bognár György éremművész tervezte. Ennek az újszerűsége abban rejlett, hogy az érmén a vasúti alagút nyílását jelképező kivágás se nem kerek, se nem koncentrikus. Bár kör alakú a végeredmény, mégis különlegesség az államalapításunk 1000. évfordulójára készült bicolor 3000 forint névértékű emlékérme abban a tekintetben, hogy két részből tevődik össze: a középső, kör alakú magot egy körgyűrű övezi. A két rész a veréssel 70
