A FIRENZEI FORINT A Nyugat-római Birodalom romjain létrejött germán utódfejedelemségek pénzverésüket a római aranypénzek, a solidus, illetve ennek fele (semissis) és harmad (tremissis) súlyú változatainak másolásával kezdték meg. A kontinensen azonban nem voltak számottevő aranybányák, a 7. századi arab hódítás pedig végképp elzárta az afrikai arany útját, így Európa országai kénytelenek voltak átállni az ezüstpénzekre. Erősítette az ezüstalapú pénzrendszerre való áttérés igényét a fellendülő kereskedelem és piaci forgalom, amely az aranynál kisebb értékű fizetőeszközöket kívánt meg. A frankoknál a Meroving-dinasztia idején vezették be az arany tremississzel nagyjából egyforma méretű ezüstpénzeket, amelyek némelyikén már a denarius felirat szerepelt. A Karoling-dinasztia első királya, Kis Pippin 755 körül végrehajtott pénzreformjával végképp felhagyott az aranypénzveréssel, és áttért az ezüstalapú pénzrendszerre, amelyet Nagy Károly reformjai véglegesítettek. A középkori pénzrendszer alapjává az ezüstből készült denár vált, amelyen kívül évszázadokon át nem vertek más érmét Európában. Természetesen akadtak ez alól kivételek is. A Bizánci Birodalom továbbra is megőrizte arany, ezüst és bronz pénzérmékre épülő hármas pénzrendszerét, amelynek legértékesebb címlete továbbra is a solidus maradt, igaz, ennek aranytartalma az évszázadok folyamán fokozatosan romlott. Ugyanígy az arab országok is egyaránt vertek az ezüstből készült dirhemek mellett aranydínárt is.
Az 1252-től Firenzében vert aranypénz az előlapi liliomos éremképe miatt a fiorino d’oro, azaz aranyliliom nevet kapta. A latin nyelvű források florenus néven emlegetik, ebből alakult ki a magyar forint elnevezés is
75a éforint ves
Igazi különlegességnek számítanak I. (Szent vagy Nagy) Vlagyimir kijevi nagyfejedelem (978/980–1015) bizánci mintára veretett aranypénzei. Talán ezekhez hasonlatos az a néhány példányban ismert magyar aranypénz is, amelyről élénk vita bontakozott ki az utóbbi évtizedekben a magyar numizmatikai kutatásban. A csupán három példányban – és egy rajz ban – fennmaradt, 4,5 g súlyú aranypénz előlapján STEPHANVS REX (István király) köriratban szembenéző koronás mellkép látható, feje körül glóriával, maga elé hajlított jobbjában kis gömböt tart. A hátlapon PANNONIA körirat olvasható, 8
