75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
A kifejezetten kereskedelmi célú aranypénzek tekintetében még ennél is szélesebb kör jött létre: Németország, Hollandia és a skandináv államok arany pénzeik pénzlábát szintén ehhez igazították. A Latin Éremunió hosszú évtizedeken virágzott, hivatalosan Belgium 1926-os visszalépésével ért véget az akkor már csak névleg működő pénzügyi szövetség. Magyarországon ebben az időben ezüstalapú pénzrendszer, az osztrák értékű forint volt érvényben, amely fő értékpénzének az ezüstből készült 1 forintos számított, de természetesen folyt aranypénzverés a hagyományos dukát címletben, ám nem minden évben és igen alacsony példányszámban. Az Osztrák–Magyar Monarchia formálisan ugyan soha nem csatlakozott az unióhoz, ám 1867-ben megegyezés született a két fél között egymás aranypén zeinek elfogadásáról. Ausztria–Magyarország ebben kötelezte magát, hogy 1870. január 1-jétől a Latin Éremunió szabványának megfelelő aranypénzeket fog verni. Rögzítették a váltószámot, miszerint 1 forint 2,5 frankkal egyenlő. A javaslatot a magyar ország gyűlés 1869 októberében, az osztrák parlament 1870 márciusában emelete törvényerőre, és megkezdődhetett a 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank címletű érmék verése.
Magyarországon 1870 és 1892 között a körmöcbányai, 1870–1871-ben a gyulafehérvári verde készítette ezeket a pénzeket. A forint és a frank közötti átváltási arány értelmében az aranypénzeken mindkét címletet feltüntették, ami egyedülálló jelenségnek számított térségünkben. 35
A Latin Éremunió pénzlábához illeszkedő aranypénzek 900 ezrelékes finomságban készültek, a 8 forintosok (= 20 frank) 6,45 g, míg a 4 forintosok (= 10 frank) 3,22 g nyerssúlyban. Az aranypénzek előlapját FERENCZ JÓZSEF I K A CS ÉS M H S D O AP KIR (Ferenc József Isten keg yelméből ausztriai császár és Mag yar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok apostoli királya) köriratban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király portréja díszítette, alatta a vállszelvényben a körmöcbányai (KB) vagy a gyulafehérvári (GYF) verdére utaló jeggyel. A hátlapon MAGYAR KIRÁLYSÁG köriratban a koronás magyar középcímer látható: alappajzson Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély címe rei, szívpajzsban a magyar kiscímer. A címer két oldalán az értékjelzés került feltüntetésre frankban (Fr.), illetve forintban (Frt.), a verési évszám a köriratban kapott helyet. Magyarországon a 8 és 4 forint címletű aranyak kibocsátása 1892-ben ért véget, amikor az ország áttért az aranyalapú korona pénzrendszerre, és megkezdődött a 10 és 20 korona értékű aranypénzek kibocsátása.
Gyulafehérvári és körmöcbányai veretű 4 forintosok, 1870
