75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Magyarország hivatalos címere Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) I) cikk (1)
Az államforma változása kihatott a pénzek érem képére is, ettől kezdve az érméken a kibocsátó nevének korábbi, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG formáját felváltotta a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat. A Magyar Állami Pénzverő Vállalat már 1989-ben elkészítette az új körirattal ellátott forgalmi érméket 1, 2, 5, 10 és 20 forint címletekben. Az 1989. évi második érmesor (hiszen év elején már levertek közel 116 millió darabot az 1 Ft, 80 milliót a 2 Ft, 39 milliót az 5 Ft, 37 milliót a 10 Ft és 32 millió darabot a 20 Ft címletű, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratú érmékből) így MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal, viszont a népköztársasági, ún. Kádár-címerrel
készült el, mivel a régi-új államcímerről ekkor még nem született döntés. Ugyanebben a kivitelben és éremképpel verték az 1990-es sort is. Az Ország gyűlés több változat – Kossuth-címer kontra Szent Koronás-címer – megvitatása után az 1990. július 3-án megtartott szavazással 258 igen és 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett a koronás kiscímer mellett döntött, amelyet a 2011. évi Alaptörvény is megtartott. Az 1989-es és 1990-es „köztársasági” sor nagy népszerűségnek örvend a gyűjtők körében, különösen a korábbi: egy közelmúltban megtartott budapesti árverésen az öt címlet együttesen 1880 eurós leütési árat ért el.
A rendszerváltás 30. évfordulójára kibocsátott 30 000 forint névértű ezüst emlékérme, 2020
99
