75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
az új pénznek, már rendelkezésre állt az akkori technikai szinten magas védelmi színvonalú, megfelelő mennyiségű metszetnyomtatott bankjegy! Mindkét címlet a Diósgyőri Papírgyár vízjeles papírjára készült utólagos enyvezéssel. Érdekessége a dolognak, hogy ugyanazt a papírmerítő hengert használták a gyártáshoz, amit az 1926-os első pengő sorhoz is. (MNB betűjellel átmenő vízjellel ellátott papíros.) Tervezőjük és a százforintos címlet hátoldali motívumának metszője Horváth Endre grafikusművész volt, a Pénzjegynyomda művészeti igazgatója, míg a portrérajzokat Füle Mihály grafikusművész készítette.
Horváth Endre ceruzarajza a 100 forintos hátoldalához. Egy korabeli újságcikk arról számolt be, hogy az erőteljes kéz modellje Nagy István bokszbajnok volt.
E bankjegyek motívumvilágát vizsgálva a felszínes szemlélő könnyen eshet abba a hibába, hogy a sarló és kalapács megjelenését a Rákosi-korszak jelképeiként azonosítja, ám azonban erről itt szó sincs! (Ne feledjük: a kommunista párt térnyerése évekkel később történik.) Ezek az „előképek” nem egyébről, mint az örök értékekről, az értékteremtő munka két pilléréről: az iparról és a mezőgazdaságról szólnak. Ezekkel a szimbólumokkal egy háború és infláció sújtotta ország újjáépítésének idején tervezőként nem lehetett „melléfogni”. Hogy mennyire időtlen és politikától független szimbólumokról van szó, azt már a Kossuth megrendelésére Philadelphiában acélmetszettel nyomtatott ötforintos „bankjegy” képi megjelenése is mutatja. Az emigrációban elkészített – forgalomba nem került – papírpénz központi, hangsúlyos motívuma a kalapácsot tartó kéz volt. Nem tudjuk biztosan, hogy Horváth Endre bankjegytervező számára mennyire jelentett előképet a majd’ száz évvel korábbi metszet, de a hasonlóság nyilvánvaló. Mindazok a jelképek, amelyek az amerikai bankjegymetsző cég nyomdájá ból kikerült címleten megjelennek – nyilván a megrendelő kívánságának megfelelően – felbukkannak a pengőkorszak utáni forint bankjegyeinken is: a Kossuth-címer (a Szent Korona nélkül), a kalapácsot tartó kéz, a nőalak sarlóval és a háttérben – vagy éppen hangsúlyosan – a búzakalász-csomó.
137
Füle Mihály rajzai a bankjegyeken megjelenő modellekről. Kit is takar a bankjegyeken látható férfi-, illetve nőalak? Mindkét személy az akkori Pénzjegynyomda dolgozója volt: a tízforintos férfialakjához Pfeffer Mihály gépmester állt modellt, a százforintos női profilja Tőkés Jánosné Várszegi Gizella dolgozóé.
Egy korabeli újság, a Magyar Rádió 1946. július 19-i számában Ahol a forint készül címmel részletesen beszámol az új címletek gyártásáról: „Augusztus elsejével mindannyiunk élete talán legnag yobb fordulópontjához érkezik a felszabadulás óta. Ekkor indul meg az a nag yarányú stabilizációs folyamat, amelynek első látható eredménye a forint lesz. […] Az infláció megszűnésével kedvezőbb helyzetbe kerül a Pénzjeg ynyomda is, amely az utolsó két év alatt többet dolgozott, mint békében kétszáz év alatt.”