75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
50 fillér, előlapon az Erzsébet-híd képével, 1967 500 forint névértékű bankjegy, hátoldalon budapesti panoráma az Erzsébet-híddal, 1969. június 30.
Az újkori magyar államiság egyik jelképének a budapesti Széchenyi Lánchidat szokás tartani, ennek képe került 1992 és 1998 között vert ezüst 200 forintos előlapjára, illetve a jelenlegi bimetál kétszázas hátlapjára. Ezen kívül csupán egy híd szerepelt 75 év forgalmi érméin, mégpedig az Erzsébet-híd. A Ferenc József feleségéről, az 1898-ban Genfben merénylet áldozatául esett királynéról elnevezett – első vagy régi – Erzsébet-híd átadására 1903-ban került sor, és kora építészeti szenzációjának számított. A híd a II. világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a Pestet kiürítő német csapatok felrobbantották. Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor, a forgalomnak 1964. november 21-én adták át. Jelentőségét jelzi, hogy az új Erzsébet-híd került a három évvel később, 1967-ben kibocsátott új 50 filléres előlapjára és az 1970-ben forgalomba hozott 500 forintos („Ady”) bankjegy hátoldalára.
A forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméjének az 1992-től kezdődően vert 1 forintos számít, amelynél még a 2 és 5 filléres pénzérmék is nagyobbak voltak. A Kósa István és Bartos István által tervezett 1 forintosok – és 2 forintosok – bevonására 2008-ban került sor. Az 1970-ben bevezetett 2 forintost nem különleges éremképe vagy specifikációja emeli ki a forint pénzrendszer érméinek sorából, sokkal inkább a nem hivatalos elnevezése, nevezetesen a bélás, amely még a popkultúrába is beszivárgott. A Boldogfai Farkas András által tervezett és Vári Dezső által metszett jellegzetes sárgaréz érme 1989-ig került kibocsátásra. Hosszú időn át kiemelt számítási egység volt, hiszen a ’80-as években ennyi volt a betétdíja egy sörösüvegnek, a telefonautomatákban 3 perc beszélgetést lehetett vásárolni vele, illetve a metrókapuknál is elfogadásra került egy utazás erejéig.
Az 1946-ban kibocsátott első címletsor legalacsonyabb névértékű forint érméjének különlegessége, hogy nem szerepel rajta a kibocsátó államformájának megnevezése, ezt a MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirat helyettesíti, hasonlóan az első, 1946–1947-es 2 filléreshez. Az Iván István által tervezett érme csupán három évben (1946–1947, 1949) került kibocsátásra. A fordulat évében, 1949-ben újratervezett 1 forintos előlapján a Kossuth-címert a Rákosi-címer váltotta fel.
Szintén különlegességnek számít a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára kibocsátott bicolor 100 forintos, amely a forint pénzrendszer történetében az első forgalmi érme emlékváltozat. Az összesen egymillió példányban forgalomba hozott pénz érme előlapját az Iván István által tervezett 1946-os 5 forintoson látható Kossuth-portré felhasználásával készítette Kósa István.
1 forint MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirattal, 1946
1 forint, a forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméje, 1992
159
