75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Tudtad-e? • A jelenleg fogalomban levő 588 millió darab forintbankjegy tömege 588 tonna, azaz majdnem 100 (98 darab) hím és kétszer ennyi nőstény elefánt tömegével egyenértékű. Ha az összes forgalomban levő forintbankjegyet mind egymásra tennénk 88 050 méter magas tornyot kapnánk, azaz majdnem 10-szer magasabb lenne, mint a Mount Everest. • Egy bankjegy hossza 15,4 cm. Ha mindegyik forgalomban levő címletet egymás mellé tennénk, az 9043 km-t tenne ki, ez szinte pontosan ugyanannyi, mint a Budapest-Tokió távolság légvonalban. • 2020 végén 2,1 milliárd darab érme volt forgalomban, ha mindezeket egyetlen helyre hordanánk, annak a tömege megközelítőleg 14 770 tonnát nyomna, majdnem annyit egy tengeri konténerszállító hajó össztömege.
2 forintos érmék bevonása, illetve az ezzel egy időben zajló gazdasági és pénzügyi világválság drasztikus visszaesést okozott az érmék iránti keresletben, majd 2015-től egészen a koronavírus-világjárvány megjelenéséig dinamikusan nőtt a forgalmi érmék iránti igény. Az érmék közül az 5 forintosból van a legtöbb forgalomban, összesen 702 millió darab, de érdekesség, hogy a forgalomban levő állomány 2010-hez képest a 200 és az 50 forintos címletek esetén nőtt a legintenzívebben. A korábban bemutatott tényezők figyelembevételével előálló összesített gyártási igények az elmúlt évtizedben a bankjegyek esetén évente átlagosan mintegy 100-120 millió darabot, az érmék esetén pedig átlagosan mintegy 90-110 millió darabot tettek ki, az egyes évek között azonban – részben az általánosan növekvő trendeknek, részben pedig egyszeri eseményeknek köszönhetően – igen jelentős eltérések is megfigyelhetők. A bankjegyek esetén a 2008–2011 között tapasztalható gazdasági és pénzügyi válság miatt a készpénzkereslet extrém módon visszaesett, ami a bankjegygyártási igényt is negatívan befolyásolta. A megújított bankjegysorozat kibocsátása viszont 2015 és 2017 között kiugró gyártási igénnyel járt, majd ezt követően stabilizálódott a bankjegy-utánpótlási szükséglet. Az érmék esetén indirekt módon az 1 és 2 forintosok 2008-ban történt bevonása – és annak a gazdasági válsággal való véletlen egybeesése – játszott szerepet a 2010-es évek elején tapasztalt alacsony gyártási szükségletben, mivel a lakosság ezek beváltásával együtt az évek folyamán összegyűjtött érmék felhasználására is sort kerített, azaz korábban „kicsapódott” érmék tértek vissza a forgalomba.
179
Az éves bankjegygyártási mennyiség alakulása, 2011–2020
Az éves érmegyártási mennyiség alakulása, 2011–2020
Érdekesség, hogy technológiai és gazdaságossági megfontolások miatt egy naptári évben jellemzően csak 2 vagy 3 bankjegycímlet gyártására kerül sor, így a forgalomban nem találkozhatunk például 2020-ban készült 500, 1 000 vagy 10 000 forintossal. Az érméknél ilyen kötöttség nem jelentkezik, így – amennyiben a forgalmi igények ezt indokolják – egy éven belül akár mind a hat érmecímletből is történhet gyártás.
