75 éves a forint

Page 22

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Zsigmond tiroli főherceg guldinere, 1486

I. Ferdinánd magyar király Körmöcbányán veretett nehéz ezüstpénze, az első magyar tallér, 1553

A guldiner azonban csupán előfutára volt a tallér­ nak, az újkori pénztörténet szédületes karriert befutó nehéz ezüstpénzének, amelynek létrejötte a Schlick grófokhoz köthető, akik Csehországban, az Érc-hegységben megnyitott ezüstbányákból szár­ mazó nemesfémből kezdték meg a guldinerek verését 1519-ben. Mivel az általuk vert ezüstpénzek némi­ képp más pénzláb alapján készültek, súlyuk és nemes­ fémtartalmuk valamivel alacsonyabb volt a korabeli guldinerekénél, ezért ezeket a vereteket – megkülön­ böztetésül – készítési helyükről, Joachimstalról (ma Jáchymov, Csehország) Joachimstalernek, röviden Talernek kezdték nevezni. A név hamarosan címletté vált, és a hasonló jellegű pénzeket immáron az egész világon tallérnak kezdték nevezni, persze mindenhol a helyi nyelv sajátos hangtani szabályainak megfe­ lelő formában: német nyelvterületen a Taler kifejezést használták, az angol nyelvben ez dollárra változott, a svédek daler, míg a hollandok daalder néven emle­ gették, de az újkorban a crown, a lira vagy éppen a rubel név alatt is hosszú ideig a tallérszerű ezüstpén­ zeket értették. Az Újvilág meghódításának, főként a spanyol gyarmatosításnak köszönhetően a tallér­ verés újabb lendületet kapott a dél-amerikai gazdag ezüstbányák feltárásával, amelyek közül a leghí­ resebb a bolíviai Potosiban működött. Bár a világ szinte összes pénzkibocsátó hatósága kísérletezett tallérveréssel, ez természetesen csak ott vált igazán jelentőssé, ahol akár a helyi, akár a gyarmatokról származó folyamatos nyersanyagellátás biztosított volt, így például Németalföldön, Spanyolországban, továbbá a német és osztrák területeken. Forgalmuk viszont az egész ismert világra kiterjedt, nem vélet­

len, hogy a hagyományos pénztörténeti korszakolás a 16. századtól a 19. századig tartó időszakot tallér­ periódusnak nevezte el.

21

Magyarországon egy epizódszerű nagyszebeni kísér­ letet (1552) követően a tallérverés megindulására 1553-ban került sor Körmöcbányán, de különböző okok miatt már 1556-ban félbeszakadt, és csak Miksa uralkodása alatt, 1573-ban indult meg újra, és vált folyamatossá egészen a 19. századig. Az aranydukátok és az ezüsttallérok egymáshoz és más fizetőeszközökhöz viszonyított értéke folyamato­ san változott. Az 1659-től az egész Habsburg Biro­ dalomban egységesen a tiroli pénzláb alapján vert tallérok krajcárban kifejezett hivatalos névértéke már 1630 óta 90 krajcár, azaz másfél rajnai forint volt, forgalmi értéke azonban folyamatosan emelke­ dett, amelynek oka a nagy mennyiségben kibocsátott XV és VI krajcárban, valamint az aprópénzek minő­ ségének romlásában keresendő. A tallér „ázsiója”, vagyis az eredeti 90 krajcáros névértéke, valamint az értékemelkedések közötti árkülönbség olyannyira megnőtt, hogy azt már a pénzügyi kormányzat sem hagyhatta figyelmen kívül, ezért új árfolyam beve­ zetésére került sor. Az 1692. szeptember 28-án kibo­ csátott rendelet mintegy elismerte a tallér értéknö­ vekedését, azt hivatalosan is 120 krajcárra, azaz két rajnai forintra (1 forint = 60 krajcár) emelte, amely érték ezután is állandó maradt. A forint mint számí­ tási egység ezzel az aktussal újabb fogalomváltozá­ son ment keresztül: ettől kezdve a fél tallért hívták forintnak.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook

Articles inside

A képek jogtulajdonosai

0
pages 197-198

Irodalom

2min
pages 195-196

Digitális-e a forint jövője?

4min
pages 192-194

Fizetés forinttal másodpercek alatt

3min
pages 190-191

VIBER, avagy az első valós idejű forint fizetés jegybankpénzben

3min
pages 186-187

A forint mint elitdeviza

4min
pages 188-189

A 2014–2019 közötti bankjegycsere megvalósításának folyamata

3min
pages 182-183

Az elektronikus forint megjelenése

4min
pages 184-185

Ügyfél által kezelt gépek elterjedése a készpénzellátási láncban

3min
pages 180-181

Miért van szükség minden évben bankjegyek és érmék gyártására?

6min
pages 176-179

Hogyan változik a készpénz szerepe, használata Magyarországon?

5min
pages 172-175

Kik azok a pénzfeldolgozók?

4min
pages 170-171

Egy sikeres innováció – a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központja

3min
pages 166-167

A hazai bankjegyfeldolgozás – a kézi ellenőrzéstől a csúcstechnológiáig

3min
pages 168-169

Címerváltozatok 75 év forintjain

2min
pages 162-163

A modern készpénzellátási lánc

3min
pages 164-165

Szlengszótár

3min
pages 160-161

Érdekességek a forintérmék világából

3min
pages 158-159

Forintérme ritkaságok

3min
pages 154-155

Emlékérme-történelem

3min
pages 156-157

Forint emlékbankjegyek

3min
pages 152-153

Hamisítási trendek és érdekességek

3min
pages 150-151

Az Y2K kihívás – a 20 000 forintos bankjegy kibocsátása

3min
pages 146-147

Az első átfogó bankjegycsere a forint történetében

4min
pages 142-145

Fejlődés és tradíció – megújul a forint – az új bankjegysor 2014-től

4min
pages 148-149

Forgalomba nem került bankjegyek

3min
pages 140-141

A 200 forintos bankjegy-érme csere

4min
pages 120-123

Az első forint bankjegyek gyártása

3min
pages 136-137

Leghosszabb ideig forgalomban lévő forint bankjegyek

2min
pages 138-139

Magyar bankjegytervezők portréi I

4min
pages 128-131

Magyar bankjegytervezők portréi II

3min
pages 132-135

Az ezüst 200 forintos

3min
pages 118-119

Díjnyertes magyar gyártású emlékérmék

4min
pages 124-127

A 100 forintos érme evolúciója

5min
pages 114-117

Pénzhamisítás a Rákosi-korban

3min
pages 92-93

A 75. forint jubileum ötforintosai

2min
pages 108-109

Az MNB emlékérme-kibocsátási tevékenysége

5min
pages 94-97

A jelenlegi forgalmi érmesor bemutatása

4min
pages 100-103

1 és 2 forintos érmék bevonása – a döntéstől a bevont érmék értékesítéséig

4min
pages 110-113

Az új forint első érme címletsora

3min
pages 90-91

Az 1989-ben kibocsátott „köztársasági” érmesor

2min
pages 98-99

Forgalmi érme emlékváltozatok kibocsátása

4min
pages 104-107

A vízjel és megjelenése a forintban

3min
pages 86-87

Forint bankjegy alappapír gyártás régen és most

4min
pages 88-89

Próbaveretek

2min
pages 76-77

Modernizáció a bankjegygyártásban

4min
pages 80-83

Innováció az érmegyártásban

7min
pages 70-73

A Magyar Nemzeti Bank verőszerszám-gyűjteménye

2min
pages 74-75

Érmegyártás egykor – és ma

6min
pages 66-69

Az érmék harmadik oldala

3min
pages 78-79

Hogyan készül a biztonsági papír?

3min
pages 84-85

Egy merítésnyi papírgyári történelem

7min
pages 62-65

A Pénzjegynyomda Zrt. történetének bemutatása – Forint időszak

3min
pages 60-61

A Pénzjegynyomda Zrt. történetének bemutatása – Pengő időszak

2min
pages 58-59

A Magyar Pénzverő Zrt. története

4min
pages 52-55

Az MNB rövid története

3min
pages 50-51

Mi a kapcsolat a magyar és a svájci Pénzjegynyomda között?

4min
pages 56-57

Az aranyvonat

3min
pages 48-49

A Magyar Numizmatikai Társulat és a pengő(forint

3min
pages 44-45

A pengő hiperinflációja

3min
pages 46-47

Wekerle Sándor és a sánta valuta

3min
pages 42-43

Forint emlékpénzek a 19. századból

3min
pages 40-41

A magyar ezüstforint

2min
pages 36-37

Az Osztrák–Magyar Monarchia forint bankjegyei

2min
pages 38-39

Amikor 8 forint 20 frankot ért

3min
pages 34-35

A szabadságharc forintja

3min
pages 28-29

Forintok az emigrációban

3min
pages 30-31

Az osztrák értékű forint

2min
pages 32-33

Az első forint címletű bankjegyek

3min
pages 26-27

A konvenciós forint

3min
pages 24-25

Az ezüstforint eredete

3min
pages 20-21

A rajnai forint

3min
pages 18-19

Az első magyar aranyforint

3min
pages 10-11

Középkori magyar aranyforintok

6min
pages 12-15

A magyar számítási forint

4min
pages 16-17

A jászkun redemptio – a megváltás ára

3min
pages 22-23

Előszó

2min
page 7

A firenzei forint

3min
pages 8-9
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.