75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
20 Gulden (forint) értékű Anticipations-Schein, 1813. április 16., amelyet a korábban kibocsátott bankócédulák beváltására bocsátottak ki
helyett a nehezebb bécsi márka (280,64 g) lett a pénzverési alapsúly, de ez maguknak a pénzeknek a súlyát nem változtatta meg.
Mária Terézia körmöcbányai tallérja 1780-ból, talán az egyik legszebb éremképű magyar pénz
csatlakozott. Az egyezmény szabályozta az ezüstpénzek címleteit, azok értékét és technikai paramétereit a tallértól a három krajcár értékű garasig, elősegítve azok határokon átívelő szabad forgalmát. Az aranypénzekre és a garasnál alacsonyabb értékű, alapvetően a helyi pénzforgalom számára vert ezüst- és rézpénzekre a konvenció hatálya nem terjedt ki, azokról minden tagország saját belátása szerint rendelkezhetett. A konvenciós pénzláb értelmében 1 kölni márka (233,86 g) súlyból 20 forint értékű pénzt vertek, 1 forint 60 krajcárral, vagyis egy féltallérral volt egyenlő. 1754-ben annyiban változott a rendszer, hogy a kölni 25
A konvenciós pénzrendszer hosszú időt élt meg, felfüggesztésére rövid időre csak 1811 és 1816 között került sor. Ekkor a napóleoni háborúk által gerjesztett infláció miatt a pénzügyi élet elérte a mélypontját. A forgalomban lévő papírpénzek névértéke meghaladta az 1 milliárd forintot, amely már kezelhetetlen államadósságnak minősült. A teljes gazdasági összeomlást csupán egy drasztikus gazdasági lépéssel lehetett elkerülni: 1811-ben bejelentették a valuta 80%-os leértékelését, az ún. csődpátens (Bankrottpatent) kihirdetésével életbe lépett a bécsi értékű (Wiener Währung) pénzek kora, amely öt éven át tartott. Mivel Ferenc császár ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy nem szaporítja tovább a bankjegyek számát, ezért a papíralapú fizetőeszközök beváltó jegyek (Eislösungschein) és előlegezési jegyek (Anticipationsschein) néven jelentek meg. Mivel a lakosság nem bízott meg bennük, hamar veszítettek az értékükből. 1816-ban újabb 40%-os devalvációra került sor, azaz az 1811 előtti bankjegyek értéke 8%-ra esett vissza. A napóleoni háborúk végével 1816-ban újra visszatért a konvenciós értékű forint, bár a bécsi érték szerint kibocsátásokat még 1858-ig beváltották.