75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Kossuth Lajos a Broadwayn, 1851
1 forintos emigrációs kincstárjegy gyártásához használt nyomólemez, Torinó, 1866
Kossuth amerikai útja során a remélt új szabadságharc számára pénzjegyeket is gyártatott, mégpedig 1848–1849 tapasztalatai alapján csak kisebb címleteket, 1, 2 és 5 forintosokat. Ezeket a pénzjegyeket 1852-ben Philadelphiában a Toppan, Carpenter, Casilear & Co. nevű cég állította elő. Mivel alkalom nem adódott forgalomba hozatalukra, így többségük a vásárolt fegyverekkel együtt egy raktárban maradt.
A nemzetközi helyzetet figyelembe véve csak az olasz egységért folytatott küzdelem nyújtott reményt a magyar függetlenségi törekvések számára, ezért Kossuth Torinóba költözött. Az 1860-as évek magyarországi politikai eseményei csökkentették ugyan a reményeit, de az 1866-os olasz–porosz–osztrák háború idején még utoljára megkísérelte a magyar függetlenség ügyét bevonni az európai politikába. A poroszok győzelmét hozó königgrätzi csata hírére határozta el magát újabb pénzjegyek készítésére. 1866. július 6-i naplóbejegyzésében ezt írta: „Éjjel Turinba mentem, hog y megállapítván a mag yar bankó alakját és szövegét, Ferenc fiam annak rajzát elkészíthesse és találmánya segítségével rézre áttételét munkába vehesse.” Kossuth Ferenc mérnöki végzettségénél fogva jól rajzolt, mellette művészi portré- és tájképeket is festett, valamint rézmaratású lapok készítésében is gyakorlott volt. A rendelkezésre álló források alapján Kossuth Ferenc tervezte a rajzolatokat, míg a rézlapokat egy Drivet nevű mérnök százados készítette el. A háború gyors lefolyása és a békekötés miatt magyar függetlenségi akcióra nem került sor, így az utolsó emigrációs pénzgyártás előkészítése félbeszakadt. Ennek emlékét csak a pénzjegyek öt darab rézmaratású nyomólemeze őrzi. Ebből kiderül, hogy Kossuth 2 és 10 váltógaras, valamint 1 forint címletű pénzjegyeket tervezett készíttetni. Érdekesség, hogy mind a londoni, mind a torinói pénzjegyek címleteit a régi konvenciós pénzláb szerint határozta meg, vagyis nem vett tudomást a Habsburg Birodalom 1857-es pénzügyi reformjáról.
Kossuth 1852-ben visszatért Angliába, ahol újságíróként részt vett a közéletben. Az európai események menete 1859-ben kínált új lehetőséget a magyar emigrációnak, amikor Itália egyesítéséért kitört a háború. Az osztrákok solferinói vereségét követő gyors béke nem adott ugyan módot a magyar függetlenségi törekvések újraélesztésére, de az olaszok szembenállása a Habsburg Birodalommal tovább éltette Kossuth reményeit. Ezért Londonban 1860-ban újabb pénzjegyeket gyártatott a Day & Son Co. nyomdával a remélt függetlenségi harc céljaira. A kis címletű, 1, 2 és 5 forintos pénzjegyek a szabadságharc bankóira emlékeztetnek. Kossuth az 1 forintosokból tizenhat, a 2 forintosokból három és fél, míg az 5 forintosokból két és fél millió darabot rendelt. A pénzjegyek gyártása nagy titokban folyt, az osztrák titkosrendőrség mégis tudomást szerzett róla. Ferenc József az angol kancellária ítélőszékénél pert indított Kossuth és a nyomdatulajdonosok, William, John és Joseph Day ellen, mondván, hogy a „nemzet nevében” készített pénzjegyek sértik felségjogait. A nagy hírveréssel és a Kossuth iránti rokonszenvvel zajló pert Ferenc József nyerte meg 1861-ben, a legyártott pénzjegyeket és nyomdai kliséiket, valamint a vonatkozó iratokat meg kellett semmisíteni, ezért a megmaradt példányok a magyar pénztörténet nagy ritkaságai közé tartoznak. 31
Az 1867-es kiegyezés véget vetett Kossuth tervezgetéseinek. Jóllehet nem értett egyet a kiegyezéssel, amelynek híres Kasszandra-levelében hangot is adott, de tudomásul vette a nemzet döntését.
