75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
nyomda képes lenne a Svájcban gyártottal teljesen azonos pénzjegyeket előállítani. A minisztertanács május 26-án az előterjesztést elfogadta, így a tárgyalások az Orell-Füssli céggel tovább folytatódtak.
a lehetőség szerint a magyar iparra fog támaszkodni. A Magyar Pénzjegynyomda R.T. alapszabályait a részvénytársaság alakuló közgyűlésén, 1922. december 9-én fogadták el.
A pénzjegynyomdaterv hírét vette az American Bank Note Company magyarországi cége (Magyar–Amerikai Grafikai és Nyomda Rt.), amely javaslatot tett a magyar kormány felé. Ajánlatuk szerint, mint nagy tőkével rendelkező magánvállalkozás, amely semmi anyagi támogatást nem igényel, minden befektetés és kockázat nélkül a hazai pénzjegynyomtatás minden előnyét nyújtja, és jobb technikai feltételeket tud biztosítani, mint a svájci cég. Állításuk szerint olyan bankjegyeket állít elő, melyek technikailag messze a legelső helyen állnak.
1923 augusztusában a pénzjegynyomda építkezése a lehető legnagyobb energiával folyt. A folyamat meg�gyorsítása érdekében az épület kis módosításokkal a zürichi Orell-Füssli cég nyomdaépületének tervei alapján készült, annak budapesti másaként.
Közben azonban a magyar kormány gondosan tájékozódott az Orell-Füssli cég által készített jegyekről, és meggyőződött róla, hogy a zürichi cég által előállított pénzjegyek mind a grafikai tervek és az eredeti formák, mind pedig a nyomólemezek előállítása és a nyomtatás tekintetében megfelelően magas színvonalúak. Ez alapján szeptemberben elment az udvarias, ám elutasító válasz az amerikai követnek. A svájci céggel történt tárgyalások a következő megállapodásra vezettek: a kormány és az Orell-Füssli cég Budapesten részvénytársaság alakjában egy önálló nyomdát létesít, amely képes lesz Magyarország teljes pénzjegyszükségletét elsőrangú kivitelben, a modern technikai haladásnak mindenkoron megfelelő módon előállítani. A részvénytársaság cége: Magyar Pénzjegynyomda R.T., alaptőkéje pedig oly koronaösszeg, amely az alaptőke teljes befizetése napján 500 000 svájci franknak felel meg. Az alaptőkének 51 százalékát a magyar kormány, 49 százalékát pedig az OrellFüssli cég jegyzi. Mivel megfelelő épület nem áll rendelkezésre, így új épület felépítése is szükségessé vált. A megállapodás szerint a nyomdaüzem műszaki ügyeinek intézését az Orell-Füssli cég által delegált műszaki igazgató látja el. Ugyanakkor a nyomda személyzete néhány, különösen az első időben nélkülözhetetlen szakmunkáson kívül, lehetőleg teljes egészében magyar munkásokból fog állani és az új cég a beszerzéseknél is 57
Egy időközben elhunyt nyugdíjas alkalmazott így rögzítette emlékeit: „1922-ben az akkori minisztertanács elhatározta, hog y mivel Mag yarország független állam lett – értem alatta a Habsburgoktól való elválást – valamint a régi Mag yarországon a bankjeg yet és az ércpénzt Bécsben és Körmöczbányán készítették, viszont új mag yar bankjeg yre volt szükség, íg y kénytelenek voltak külföldön azt megrendelni. A választás Svájcra esett, az ottani Orell-Füssli nyomdával eg yeztek meg, és ők g yártották a mag yar papír bankjeg yet. Elkészítés után hol hajón, hol vonaton szállították haza a papírpénzt, ami nag yon körülményes és drága dolog volt. 1923-as évben eg y hajó a Dunán zátonyra futott, akkor azután volt nag y ijedelem és futkosás a Pénzüg yminisztériumban. (Ezt onnan tudom, mert a nővérem ott dolgozott, mint g yors és gépírónő és ő mesélte.) Én 1924. augusztus 12-én kerültem a Pénzjeg ynyomda R.T.-hez, mely már akkor annyira elkészült volt építkezés szempontjából, hog y már kezdték szállítani a gépeket Németországból, ahonnan szerelők is jöttek és megkezdődött a gépek felszerelése. Ezekkel a szerelőkkel én eg yütt dolgoztam, szereltük a Rockstock type gépeket, kőnyomdai gépeket, galván osztály gépeit, közben a lakatos műhely berendezése is elkészült, amiben én sokat segítettem, mert nag y szükség volt rá a nyomda zökkenőmentes működésénél.” A Magyar Pénzjegynyomda R.T. csak átmeneti jelleggel töltötte be feladatkörét. Az 1924-ben megalapított Magyar Nemzeti Bank 1925-ben az OrellFüssli cégtől és a magyar államtól megszerezte a Magyar Pénzjegynyomda R.T. összes részvényeit és a nyomdaüzemet saját kezelésébe vette át. A nyomda ugyanabban az épületben, ugyanazokkal a munkásokkal és gépekkel, de új szervezetben, illetve vezetés alatt, a Magyar Nemzeti Bank kezelésében, annak nyomdaüzemeként folytatta a magyar bankjegygyártást.
