75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Halasi csipke bélyegsor, az eredeti csipkéket imitáló metszetnyomtatás, Zombory Éva és Füle Mihály munkája
tatás archaikus jellege egészen 1996-ig megmaradt. Ez a technika tette lehetővé olyan, egészen különleges kivitelű metszetnyomtatott bélyegek nyomtatását, mint a fedőfehér festékkel készült Halasi-csipke, vagy a nagy árnyalati gazdagságú „népművészet” sorozat. A 60-as, 70-es éveket a bankjegyek megjelenése szempontjából lehetett ugyan az „eseménytelenség” éveinek nevezni, de a két kiragadott példán kívül is a magyar metszetnyomtatott postai-, és alkalmi bélyegek igazi virágkora volt ez az időszak. Nem akadt olyan földrész, ahova nem gyártott a Társaság export bélyeget. A formakészítés modernizációja terén a digitális átállást már 1989 elején el tudta kezdeni a nyomda. A kilencvenes évek legelején állt üzembe az első Dolev levilágítógép, mely az akkori legmagasabb technikai színvonalat képviselve folyamatosan kiváltotta a hag yományos nyomdaipari fényképezést. A következő lépést, a filmet teljesen kiiktató, közvetlenül az ofszetlemezbe lézernyalábbal dolgozó „Computer To Plate – CTP” váltást az ofszet formakészítésben szintén az elsők között, 2006-ban tette meg a vállalat. A bankjegygyártás terén az egyre szükségesebbé váló rekonstrukció végül 1996–1997-ben tudott megvaló sulni, azonban ekkor is csak használt berendezések kerültek beszerzésre, a berlini Bundesdruckerei bankjegynyomda akkoriban 10–15 éves gépeinek átvételével. A korábbi nedves metszetnyomtatás rengeteg nem beépülő segédanyag- és munkaerőigényét váltotta ki a száraz metszet technológia. További emberi munka erőt váltott ki az 1998-tól, a világon harmadikként üzembe állított bankjegy-minőségellenőrző és -válogató gép. A Pénzjegynyomda részt vesz a hazai okmányok gyártásában is, egyik fő termékének az útlevél tekint61
hető, amelynek gyártása érdekében szükséges volt kötészeti részleg kialakítására és folyamatos fejlesztésére is. Az 1990-es években tovább bővült a társaság által gyártott termékpaletta az utalványokkal, majd zárjegyek, adójegyek különböző fajtáival, ezek gyártásához, megszemélyesítéséhez és feldolgozásához is különleges gépparkra volt szükség. 2001-től egy teljesen új részleg alapítására került sor, amelynek profilja a műanyag, elsősorban személyi azonosító okmánykártyák gyártása és megszemélyesítése. 2010 után fogalmazódott meg az igény az akkor már közel 15 éve kibocsátott forintbankjegyek átfogó megújítására. Ekkorra a papírpénzekbe épített védelmi-, és időközben egyre nagyobb jelen-
Népviselet bélyegek, példa a metszetnyomtatás árnyalatos kivitelére, tervezte és metszette Nagy Zoltán (2,5 Ft), metszette Füle Mihály (30 f)
tőségű gépi válogatási elemek is egyre elavultabbá váltak, kisebb fejlesztésekkel már nem volt lehetséges az akkoriban forgalomban levő bankjegysor modern gépi azonosítási követelményeinek biztosítása. A bankjegysorozat továbbfejlesztése azonban a Pénzjegynyomda technológiáját is kihívások elé állította, ugyanis az 1990-es években használtan beszerzett gépsor tagjai elérték a 40 éves kort, és már bizonyos esetekben az alkatrész-utánpótlásuk sem volt biztosítható. Így tehát a bankjegygyártó gépeket is szükséges volt felkészíteni a megújított bankjegysorozat gyártására, amelynek folyamatát külön fejezetben mutatjuk be.
